Pest Megyei Hirlap, 1958. december (2. évfolyam, 284-307. szám)

1958-12-21 / 301. szám

1958. DECEMBER 21. VASÁRNAP nn MEGYi &Cirlap Jövőre tovább bővül az áruválaszték — mondotta Tausz János belkereskedelmi miniszter Jövőre 1958-hoz képest az ország minden egyes lakosára ezer forint­tal több áru jut. Jelentősen meg­növekszik az iparcikkek forgalma. A fiatal házasok örömére több új bútor kerül az üzletekbe *— mondotta nyilatkozatában Tausz János belkereskedelmi miniszter. — Jelentősen növekszik a lak- berendezési cikkek mennyisége es választéka. Jóval több háztartási porcelán és minőségi üvegáru jut az üzletekbe. Tovább javul a zo- máncedényellátás is. A közönség kívánságára az ál­lami ipar 120 000 modem és szépvonalú csillárt készít. Szeretnénk könnyíteni a dolgozó nő második műszakján Is. Száz- négyezer mosógép, tízezer villamos hűtőszekrény, s körülbelül ugyan­ennyi villanytűzhely kerül majd a forgalomba. Az a törekvésünk, hogy a háztartási kisgépek ne fog­laljanak el nagy helyet, kezelésük egyszerű legyen. Jövőre már nagy tételben árusítjuk a centrifugával felszerelt, továbtuK a 4 kilogram­mos, teljesen autShiata mosógépet. Egyik újdonságunk az automata Időkapcsolóval ellátott villanytűz­hely. amely önműködően kikap­csol, miután megfőtt az étel. Minden bizonnyal a háziasz- szonyok örömmel fogadják az átlátszó sütővel felszerelt vil- lanytüzhelytípust is. Ennél a gyártmánynál anélkül, hogy ki kellene nyitniok az ajtót, szemmel kísérhetik a sütést. Új­donságunk a hőfokszabályozós vil­lanyvasaló. Ezt még a vasaláshoz kevésbé értők is — a férfiak — a textilanyag kiégetése nélkül hasz­nálhatják. Hazánkban a családok kétharma­dánál van rádiókészülék. Jövőre a tetszetősebb, a szebb vonalú rádiók forgalombahozatalával még több családdal liedveltetjük meg a rá­diózást. Jövőre 43 000 televíziós készülé­ket hozunk forgalomba. Az idei két változattal szemben 4—5 féle gyártmány közül válogat­hatnak vevőink. Jelentős javulás várható a jár- mfiellátásban is. 1959-ben három­ezer új személy gépit öcsi, 40 száza­lékkal több nagyteljesítményű mo­torkerékpár, 18 000 törperobogó és 4000 Panni kerül a forgalomba. Uj cikk lesz a 173 köbcentiméteres törperobogó. Az építkezők valószínűen öröm­mel fogadják a hírt, hogy jövőre még több építőanyagot árusítunk 1959-ben lényegesen növeljük a ruházati cikke’t választékát. Első­sorban az idén még hiánycikknek számító árukból kívánunk többet forgalomba hozni. 800 000 métei ballont rendeltünk az ipartól. A közkedvelt düftin anyagokból több mint hétszeresét árusítja majd 3 kereskedelem 1959-ben. A nők régi kívánságának te­szünk eleget, amikor Jövőre megkezdjük a fehér gyapjú- szövetek árusítását. A vevők mintegy 15—20 féle gyap­júszövet között válogathatnak. Se­lyemből is lényegesen többet ho­zunk forgalomba. A nylonáru ked­velőit pedig mintegy háromezer négyzetméter nylonanyag várja. Gyermek tréningruhából mintegy 200 000-rel többet hozunk forga­lomba és az idei ötezerrel szemben 80 000 férfi nyloninget árusítunk. Konfekcióiparunk is jelentősen fejlődik. Az idén még csak hat helyen honosíthattuk meg a félkész konfekció ruhák árusítását. Jövőre országosan kiterjeszt­jük. Vidéken tovább növeljük a mo- dellházak számát és a vidéki nők divatos öltözködését, „az uniformi­zálás” megszüntetését kis soroza­tok árusításával segítjük. Az ipar­ral már megegyeztünk, hogy jö­vőre 150—200-nál többet nem készí­tenek egy-egy kabát, vagy szövet­ruha fazonból. A közkedv :lt mü- börkabátokból is javul az ellátás. Nemcsak a forgalomba hozott mennyiség, hanem a műbőrök mi­nősége is lényegesen jobb lesz mint az idén. A cipőipar is felkészült. Kétszáz­negyvenezer női tűsarkú cipőt 390 000 törpetűsarkút és 130 000 la­possarkú cipőt adnak át a keres­kedelemnek. A férfiak részére 30 000 olasz fazonú cipő készül. A lakosság kívánságára ismét gyárt­ják a gyermek lakkeipőt és a gyógybetétes cipőt. 35 és 38-as gyermekcipőkből lényegesen töb­bet rendeltünk, mint az utóbbi évek bármelyikében. Befejezésül Tausz elvtárs az élelmiszer- és vendéglátóipart el­látás, valamint a kereskedelem fejlődéséről beszélt; Az országos átlag felett ELŐZETES JELENTÉS PEST MEGYE MINISZTÉRIUMI IPARÁNAK VÁRHATÓ ÉVES TERMELÉSI EREDMÉNYEIRŐL Karácsony előtt meg növekedett a hazánkból külföldre feladott csomagok forgalma Naponta nagyszámú aján­dékcsomag indul hazánkból a legkülönbözőbb országokba, amelyeket külföldi hozzátar­tozóiknak, ismerőseiknek ad­nak fél a lakosok a Nemzeti Bank engedélyével. A TEMPO Ktsz egyik részlege a Bajcsy- Zsilinszky úton csupán a kül­földre küldendő ajándékok feladásával, csomagolásával foglalkozik. A karácsonyt megelőző hetekben különösen nagy volt itt a forgalom, há­romszor annyi csomagot to­vábbítottak naponta, mint amennyit egyébként szoktak. Az ajándékok címzése a leg­különbözőbb országokba szól, küldik például Kanadába, Angliába, Franciaországba, az Egyesült Államokba, Nor­végiába és a szomszédos or­szágokba is. A csomagok 250 forint értékig tartalmaznak ajándéktárgyakat, népművé­szeti cikkeket, kézimunkákat, gyakran küldenek szegedi pa­pucsot, népviseletbe öltözte­tett babákat, népi kerámiát, játékmaokót, társas és össza- rakható játékokat. Az ipari termelés tekinteté­ben hároméves tervünk 1957- ről 1958-ra hét százalékos, 1960-ra pedig 22 százalékos fej­lődést irányoz elő. Bár szerény mértékben, de egyre növekvő jelentőséggel járul hozzá ezeknek a célki­tűzéseknek megvalósításához Pest megye szocialista ipara is. A növekvő fontosságra abból következtethetünk, hogy megyénk iparának 1958-ra — az országos hét száza­lékkal szemben — 8,6 szá­zalékos fejlődést irányzott elő az új hároméves terv. A szocialista iparon belül a minisztériumi ipar termelési szintje ebben az időszakiban 12 százalékkal fog emelkedni. Pest megyében — az idei év tizenegy hónapjának adatait vizsgálva — bizakodással te­kinthetünk az évvégi összesí­tett eredmények elé. A mi­nisztériumi vállalatok közül három már októberben, továb­bi három pedig november hó folyamán teljesítette éves ter­melési előirányzatát. November utolsó munka­napjáig a megye ipara éves termelési tervének 94,4 százalékát teljesítet­te és így minden reményünk megvan arra, hogy a három­éves terv első évének eltelté­vel a termelési terv közel há­rom százalékos túlteljesítéséről számolhatunk be. Ez a ter­melési szint majdnem 12 szá­zalékkal lesz magasabb, mint 1957-ben volt, tehát a beveze­tőben említett célkitűzések el­éréséhez megyénk ipara a vártnál nagyobb mértékben járul hozzá. Megyénk iparának termelési adatait részleteiben vizsgálva azt látjuk, hogy elsősorban a termelési esz­közöket gyárló nehézipar fejlődése lesz jeleutős, A megyében működő nehéz­ipari vállalatok összesített fel­adata 1958-ban a termelés 16,8 százalékos emelése volt. Az eddigi adatok alapján 19 szá­zalékos fejlődésre van kilátás. Figyelembe véve, hogy a me­gye ipari termelésének felét a nehézipari termékek képezik (29 állami vállalat termelése) J és azt, hogy a nehézipar or- j szagos tervfeladata az egész j hároméves terv időszakára 32 1 százalék termelésemelkedést ír elő, azt mondhatjuk, hogy a megye nehézipara fontos fel­adatokat kap és nagy fejlődés előtt áll. A hároméves terv iparra vonatkozó célkitűzései kö­zött fontos helyet foglal el az export növelése. Mint tudjuk, nyersanyagokból behozatalra szorulunk és en­nek ellenértékét a mezőgazda­sági és élelmiszeripari ter­mékeken kívül elsősorban hír­adástechnikai, finommechani­kai és egyéb, munkaigényes gépipari termékekkel akarjuk kiegyenlíteni. Ha abból a szempontból vizsgáljuk Pest megye iparvállalatait, hogy a tervezett 40 százalékos kivitel­növelésből milyen mértékben veszik ki részüket, újra ked­vező képet kapunk. Nem egy olyan vállalatunk van, ame­lyiknek termékeit nemcsak több ország nyugtázza a leg­nagyobb elismeréssel, hanem azt mondhatjuk, hogy szinte az egész világ ismeri termékei­ket. A Forte Fotokémiai Ipar filmje, a Ganz Árammérőgyár villamos fogyasztásmérője, a Csepel Autógyár tehergépko­csija, a Dunakeszi Járműja­vító személy-kocsija éppen olyan elismerést váltott ki külföldön, mint a Nagykőrö­sön gyártott vaj. az ugyancsak Nagykörösön és Dunakeszin gyártott konzerv, valamint a Budakalászi Textilművek és a Váci Kötöttárugyár textilter­mékei. A megye minisztériumi iparából 19 v általat szál­lít termékeiből rendszere­sen külföldre. A lakosság érdekeinek meg­felelően az előző évekhez vi­szonyítva, országosan csök­kent a fogyasztási cikkek és emelkedett a termelőeszközök exportja:1 Ezt mutatják a szá­mok Pest megyéiben is. Az 1958 első tizenegy hónapjában külföldre szállított termékek 81.4 százaléka például nehéz­ipari termék volt. Az exportra tervezett gyártmányok 96 százalékát november végéig kiszállí­tották, így az év végéig az exportterv túlteljesítése is lehetséges. November végéig a Váci Kö­töttárugyár és a Dunakeszi Konzervgyár jelentősen túl is teljesítette már 1958. évi elő­mes, negyedéves termelésé­nek nagy része az utolsó he­tekben készül el. Természete­sen ebben az időszakban ve­szik igénybe a túlórák nagy részét, ilyenkor aztán emel­kedik a selejt és vele az ön­költség is. Ezek után szinte magától értetődő, hogy az ilyen időszakiban történik az üzemi balesetek jelentős há­nyada. A III. negyedévben pél­dául a jó vállalatok közé tartozó Ganz Árammérő­gyárban 14 ezer túlórát vettek igénybe. Ennek 70 százaléka a negyed­év utolsó hónapjára jut. Az évből még hátralevő né­hány naip a hibák kijavítására persze nem elegendő, de jobb ehhez ma hozzákezdeni, mint holnap. Szükséges, hogy az év eltel­te után a vállalatok gazda­sági. műszaki vezetői a pártszervezetek bevonásával olyan értékelést készítsenek, amelyben a hibák bátor fel­tárása legyen a legfőbb cél. Ha nem sikerült mások hibájából, legalább saját tapasztalataikból tanulja­nak. Minden igyekezetükkel arra törekedjenek, hogy a három­éves terviből rájuk kirótt fel­adatokat maradéktalanul el­végezzék. Kilenc értékből álló repülő-bélyegsorozat A Postavézérigazgatóság köz­li, hogy december 31-én adja ki a 9 értékből álló új légipos­tái repülő-bélyegsorozatot. A 20, a 30 és a 70 filléres, vala­mint az 1 forintos, az 1,60 fo­rintos, a 2 forintos, a 3 forin­tos, az 5 forintos és a 10 fo­rmte bélyegeken Budapest, Sopron, Szeged, Győr és Sá­rospatak nevezetességei felett repülőgép látható. Az új bélyegek érvényes­ségi ideje — mivel forgalmi bélyegek — nincs korlátozva. Százhatvan kilós vadkan A hetven éves Fölöp György, Győr megye legidősebb vadá- S2a> a győri vadásztársaság tagja százhatvan kilós vad­kant lőtt az écs—tényői erdő­ben. A hatalmas vaddisznót a Győri Népbüfé vásárolta meg, Öntözésüzemclési zsebkünrv (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest. 1958. 394 oldal.) Az okszerű vízgazdálkodás fon­tos népgazdasági érdek. Mezőgaz­dasági vonatkozásban egyik leg­jelentősebb ágazata az öntözés, mely a mezőgazdasági termelés belterjesebbé tételének egyik igen hatásos eszköze. Bevezetőjében a zsebkönyv ha­zánk öntözőműveiről számol be. Ezután az öntözőtelepek létesítésé­vel, ezen belül a termelőszövetke­zetek, állami gazdaságok ás szak­csoportok öntözőtelepeinek létesí­tésével foglalkozik. A következő rész az öntözéses gazdálkodás üze­mi irányelveit ismerteti, nifijd az öntözés-üzemelés tudnivalóira tér át. Végül növénykultúráink öntö­zésével foglalkozik a zsebkönyv. Földvári Ferenc ERDEMES MEGNÉZNI! hat személy pedig « segéd­üzemágban dolgozik. Hogyan lehet növényterme­---------------- lést folytatni n övénytermelők nélkül? Se­hogy, vagy legalábbis csak olyan eredménnyel, mint ezt a szentendrei Uj Élet Tsz eseté­ben látjuk. A vezetőségnek is dátnia kellett volna ezt, s ők mégis az állattenyésztés fej­lesztését erőltették. Növényter­melést állattenyésztés nélkül — ha időlegesen is — még el lehet képzelni, de fordítva semmi esetire sem. Feltétlenül beszélni kell a vezetők felelős­ségéről, akik teljes tájékozat­lanságot árultak el a gazdálko­dás megszervezésében és irá­nyításában. De mit csinált az agronó- mus? Neki látnia kellett, hogy ilyen módon nem lehet gazdál­kodni Az agronómus — Laho- cinsky Viktor — azonban nem­csak hogy nem segítette a he­lyes gazdasági arányok kiala­kítását, hanem súlyosbította az amúgy is .nehéz helyzetet az­zal, hogy lovakat vásároltatott a szövetkezettel, azzal a céllal, hogy a földeket ezentúl nem traktorral, hanem lovakkal szántják feli? A lóállomány nagyarányú fejlesztése újabb munkaerőt vont el a növény­termeléstől. Vajon gondolkoz­hat-e — felelősségrevonás nél­kül — ilyen módon egy mező- gazdasági szakember? Nagyon sokat mondó és el­gondolkoztató az az egészség­telen jelenség, ami az idén a tsz-ben tapasztalható volt. A szövetkezetben ugyanis nagy mértékű volt a fluktuáció. Jel­lemző erre, hogy 45-en léptek be a szövetkezetbe, s negyven­nyolcán léptek ki. A kilépése­ket elsősorban — minden két­séget kizáróan — a szövetke­zetben uralkodó állapotok okozták. A belépők nem látták biztosítottnak, hogy családju­kat el tudják tartani a jövede­lemből. Hozzájárult azonban ehhez az Is, hogy a szövetkezet vezetősége mindenkit befoga­dott, aki csali felvételre jelent­kezeti. Annyira, annyira cse­rélődött a tagság, hegy végül az ország minden részéből van­nak itt tagok. Annál kevesebb azonban a szentendrei illető­ségű. A három vezetőn kívül valamennyien másihonnét szár; máznák. A vezetőség, köztük Mihalik Kálmán elvtárs, a tsz einöke, még mindig úgy akarja megoldani a számszerű fejlesz­tést, hogy az ország más részé­ből szándékozik tagokat hozni. Az igazsághoz tartozik az is, hogy a tsz-ben rendkívül laza a munkafegyelem. Amikor ott jártunk, Guti Miklós szövetke­zeti tag anélkül vitte el a lova­kat Pócsime gyérré — az ottani szövetkezetbe akar ugyanis te­lépni —, hogy az elnöknek ezt bejelentette volna. Debreceni Elek traktoros és az előbb em­lített Guti Miklós a vasútállo­másra érkező répaszeletet — amint mondották — csak ab­ban az esetben hajlandók be­szállítani, ha a szövetkezet el­nöke egy liter pálinkát ad ne­kik. De lehetne sorolni tovább a fegyelmezetlenségeket. A kö­zös vagyonnak sincs becsülete, s kevés kivétellel a tagság többsége iszákos. Nem tsoda tehát, hogy sem a —“““““~szövetkezet­nek, sem a szövetkezet tagsá­gának nincs tekintélye Szent­endrén. S ami a legjobban el­gondolkoztató: semmi remény nincs arra, hogy a szövetkezet a mostend vezetéssé., a tagság jelenlegi összetételével valaha is talpra fog állni, s lesz be­lőle bármikor is életképes gaz­daság. így bírálta el a szövet­kezet mainkáját a megyei ta­nács mezőgazdasági osztálya mellett működő operatív bi­zottság is, amely a mérleghiá­nyos — így a szentendrei Uj Élet Tsz — szövetkezetek zár­számadását felülvizsgálja. Meg­vonta a bizalmat a szövetkezet vezetőitől és tagságától és sem­minemű állami támogatást nem javasolt részükre. A feloszlatáson kívül csak egy lehetőség van a tsz számára: egyesülni a városban gazdál­kodó Április 4 Tsz-szel. Persze, az már az Április 4 Tsz tagsá­gán múlik, hegy kit vesznek át tagjaik sorába, s kit nem. Min­den esetre, az Uj Élet Tsz-be beruházott több mint egymil­lió forint értékű vagyon hasz­nosítása szempontjából is az egyesülés lenne a legelőnyö-f sebb. Államunk bebizonyította bi-1 zalmát, jóhodu’atáit a szentend-1 rei Uj Élet Tsz tagságával | szemben, amikor támogatta | őket a megalakulásban, a gaz-1 dálkiodásbam. A jóindulat sem | lehet azonban örökké tartó, ha| a tagság erre nem szolgál rá. | A szentendrei Uj Élet vezető-1 sége és tagsága pedig több éves! eredménytelen gazdálkodásé-§ val csak a bizalom megvoná-| sára „szolgált“’ rá. Miliőik Sándor ­A termelési és exporttervék | : teljesítése mellett a vállaló- | l toknál az önköltségi tervek | I teljesítését kísérik legnagyobb | \ figyelemmel. Ez érthető, hisz | | tudják, hogy az életszínvonal | ! emelésének döntő tényezője a 1 I termelés olcsóbbá tétele. j | Az anyaggal, idővel való ön- | ; tudatosabb gazdálkodás, azt - ; eredményezte, hogy | negyedévről negyedévre = alacsonyabb költségszint- ? tel állította elő termékeit | Pest megyében is az ál- | larni ipar. g ; Az 1958. I. negyedévi 99 szá- | : zalékos költséghányad előbb | 96,4 százalékra, majd a 95,7 | j százalékos tervvel szemben a f III. negyedévben 93,9 száza- | ! iékra csökkent. Ezáltal a III. | negyedévben a megye állami § vállalatai nagyobb nyereséget | értek el, mint az I. és II. ne- | gyedévben együttvéve. Csu-1 pán az a költségszint-csökfce- f nés szépséghibája, hogy álta- | Iában elég kis szerepe van | benne az anyagköltségek csők- | kentásének, pedig a megye állami iparának | egy százalékos anyagmeg- | takarítása elegendő lenne | például 60 kétszobás lakás | felépítéséhez. A termelés, az export és ön- | költségcsökkentés tekintetében | eddig elért, valamint az 1958. f évre várható teljes eredményeik § megnyugtatók ugyan, de ko- | rántsem mondhatjuk azt, hogy | a számok mögött nem rejtőz- | nek hibák, nincs semmi ja-1 vítani való vállalataink műn- | kájában. Egyik ilyen javításra szoruló | hiba "például, hogy néhány | vállalat termelése nem ülte- * Káprázatos elefántszám ■ A kép a dzsungel-revű egyik érdekes jelenetét ábrázolja. Nem kell megijedni. Karah Khavak mester mozdulatlanná hipnotizálta krokodilját Több mint százezren tekintették, meg eddig a Fővárosi I Nagycirkuszban vendégszereplő német óriáscirkusz, az Aeros ■ műsorát. A kiváló együttes jan-uár végéig marad Budapesten. ; ízelítőül képekben számolunk be ritkaságszámba menő prod.uk- \ dóikról.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom