Pest Megyei Hirlap, 1958. november (2. évfolyam, 258-283. szám)
1958-11-16 / 271. szám
6 "’WCiriap 1958. NOVEMBER 16. VASÄRNAP A pet rotortól a gabonaszeletelő gépig Lassan igazi márka lesz az IMI jelzés, az Ikladi Ipari Műszergyár cégjele, pedig a gyár születése óta mindössze öt esztendő telt el. Egy gyár fejlődését legjobban gyártmányai nyomán lehet lemérni. A gyártmányok mutatják meg, hogy valójában mit produkált az üzem műszaki és munkásgárdája. Az Ipari Műszergyár dolgozói a petroforgyártással kezdték. Gyártottak kerékpárpedált, kerékpártúkét és egyéb apróságokat. Bizonyos fokú fejlődést jelentett a lemezjátszógyártás megkezdése. Az újabb előbbre lépést a mosógép-motor gyártása jelentette. Az idei első negyedévben 20 900. a másodikban 23 770, a harmadikban 37 088 motort készítettek. A negyedik évnegyedben 35 000 motor szerepel a tervben. Most a mosógép- motor fejlettebb változatát kezdik gyártani, amely a régivel azonos teljesítményű, de attól három és fél kilóval könnyebb lesz. Ezáltal jelentős mennyiségű importanyagot takarítanak meg. Közben már felkészültek az Ipari fejlődést jelentő szikraforgácsoló gép, az Erosimat gyártására. 1956 szeptemberében készítették el a gép prototípusát. 1957- ben 40 darab szikraforgácsolói készítettek el. Az idén, a kezdeti tapasztalatok birtokában, már sorozatban tudták gyártani ezt a nagyszerű gépet. Az első negyedévben húszat, a másodikban huszonkettőt, a it harmadikban huszonhetet készítettek belőle. Ez a gép a szerszámgyártás üj, nagyszerű távlatait nvitja meg. Nem mechanikus , úton, hanem az elektromos áram segítségével „forgácsolja“ az acélt. Óriási előnye, hogy apró részecskéket „robbant le“ az anyagról és edzett állapotban munkálja meg az acélt. Méltán számíthattak a tervezők és a kivitelezők a sikerre. A gépet nagy előnyei ellenére mégis elég hidegen fogadták gyáraink. Az országos lapok elég sokat foglalkoztak ezzel a helyzettel. Azóta — úgy látszik — kezd felengedni a kezdeti bizalmatlanság légiköre. Külföldön már nagyobb sillernek örvendett az Erosimat. Milánóban oklevelet, a brüsz- szeli világkiállításon nagydíjat nyertünk vele. Jövőre a géo újabb típusát készítik el amelyből 50 darabot készít a gyár külföldi megrendelők számára. Tanulhattunk volna a szikraforgácsoló esetéből. Ügy látszik azonban, mégsem tanultunk belőle eleget. Van nekünk egy másik nagyszerű gépünk, amelyről szintén sokat írt már a sajtó, a gabonaszeletelő. Ez a gép — leegyszerűsítve — leválasztja a gabonaszemek csíráit, amelyeket el lehet vetni, a gabona többi részét pedig meg lehet őrölni. Nem kis jelentőségű dolog ez. Mégsem akadt gyér amely belevágott volna ilven nagyszerű gép gyártásába, annak ellenére nem, hogy ez s gép is nagy sikert aratott u brüsszeli világkiállításon. Az ikladiak ennek gyártására is vállalkoztak. Elhatározták, hogy 30 darabot készítenek belőle jövőre — exportra. Exportra, mert itthon ez a gép sem örvend népszerűségnek. (Ezen is érdemes volna elgondolkodni.) Ügy látszik, az ikladi gyár műszakijai és munkásai bátrabbak, mint más üzembeliek Talán azért, mert az első komoly gépük is ilyen sorsra jutott eleinte? A közöny láttán sem veszítik el a-kedvüket ezek az emberek. Tudják, hogy államunk elismeri törekvéseiket. Egyebek között ezt bizonyítja az is, hogy elnyerlek az élüzem címei. Erőt ad nekik az is, hogy a külföldi siker nemcsak hazánknak, közvetlenül a gyárnak is dicsőséget jelent. Rövid idő alatt jutottak el a petrofor gyártásától a gs- bonaszeletelő gyártásáig, mert tudják, hogy nem felesleges dolgokra fecsérelik erejüket. — farkas — Bányatakarítással egybekötött vasgyűjtés A nehézipari miniszter a felügyelete alá tartozó bányatrösztök, vállalatok és egyéb intézmények területén bányatakarítással egybekötött vasgyűjtést rendelt el. Az akció december 6-ig tart. A vasgyűjtésben jó eredményt elérő szerveket megjutalmazzák. A jutalmat szétosztják a gyűjtő-brigádok tagjai között. TOJÁSGYÁR ötszáz tyúk elhelyezésére alkalmas a Vecsési Állami Gazdaság egy-egy gépesített baromfiólja. A gazdaság tervei szerint a jövő évben az összes baromfiólat automatizálják, mert így nagyarányú munkaerőmegtakarítást érnek el. Egy 10 000 állatot számláló tyúkfarm ellátására a gépesítés után két -gondozó is elegendő. ' Az idén is érkezik külföldi tűzifa A LIGNIMPEX Külkereskedelmi Vállalat a lakosság kifogástalan tüzelőellátására külföldről is szerez be tűzifát. Csehszlovákiából, Lengyelországból, a Szovjetunióból Romániából és Jugoszláviából rendelték meg a szükséges mennyiséget. Ebben az évben már 357 000 tonna tűzifa érkezett; a következő hetekben további nagyobb szállítmányokat várnak. g-öc&e tüke^CH Több bútort, cipőt, ruhát készítenek, új üzleteket nyitnak cs növelik szolgáltató tevékenységüket a kisipari szövetkezetek Az OKISZ vezetősége a napokban megtárgyalta és elfogadta a ßzövetkezeti ipar Hároméves tervének irányelveit. Erdős József, az OKISZ elnöke a terv főbb célkitűzéseiről a következő tájékoztatást adta: _ A terv 1960-ig részletes programot ad valamennyi kisipari szövetkezet számára — mondotta. — Fokozni kívánjuk a kissorozatú, kiváló minőségű, valamint exportra alkalmas termékek készítését és a Javító szolgáltató munkák kiterjesztésével jobban ki akarjuk elérteni a lakosság igényeit. A szövetkezeti ipar 1960-ra négy százalékkal múlja felül ez évi termelésének színvonalát. Je z viszonylag szerény követel- ’’ jnény, mégis igen nagyok a fel- j adataink, mert lényegesen meg | kell változtatnunk a termelés ősz- É {zetételét. A mérték szerint készt- { lett ruházati cikkek gyártását pél- i iául 34 százalékkal, a cipőkét 45 l százalékkal kell növelni. A javi- i lés-szolgáltatási tevékenységet 25 = «zúzalékkal keU fokozni, mert ] {szintén szólva ezt a fontos fel- § idatukat a szövetkezetek az elmúlt : ívekben elhanyagolták. A terv előírja a rendelést fel- [ vevő és javító fiókhálózat \ gyorsütemű fejlesztését ts ennek megfelelően a következő = get évben a ruházati szövetkeze- : lek legalább 115, a cipőkészítő} gtsz-ek 155 fióküzletet nyitnak. A j textilruházati szövetkezeteknek nö- : relni kell a jobb kidolgozású, úgy- j «evezett finom konfekcionált ruhá- j «ati cikkek gyártását és 1960-ra ; ízéles körben ki kell terjeszteni a j vásárlóra igazítható félkész kon* j íekclóáru készítését is. Különösen nagy feladatok vár- j «ak a falusi vegyesipari szövetke- j «etekre. Jelentős javulást szeretnénk ugyanis elérni a falusi lakosság ellátásában. «7ért termelésüket általában 12; százalékkal, ezen belül a faiparig- ; } A Budapesti Cementáruipari Vállalat azonnali felvételre KERES női és férfi segédmunkásokat központi és csepeli telepére. \ Jelentkezés: a központi telepre, Bp.. VHI., Asztalos Sándor ; u. 12. sz. (Elérhető Keletd-pá- . lya,udvartól HÉV-vel és Néo- • színház u-ból 37-es villamossal.) A csepeli telepre, Csepel—Há- ; ros 72. (Elérhető Boráros térről Csepelt Gyorsvasúttal a i végállomásig és onnan 33-as j busszal a Hárosi iskoláig.) két 25 százalékkal, az építőiparit 45 százalékkai, a vasiparit pedig 25 százalékkai szándékozunk növelni. A tervben a bútorgyártás 26 százalékos fokozása is szerepel. A fényezett hálószobabútorból 6 százalékkal, a kárpitozott bútorokból 29 százalékkal, a fényezett kombinált szekrényből pedig 59 százalékkal többet akarunk szállítani az üzletekbe. Feladataink végrehajtásához múlhatatlanul szükséges a műszaki színvonal emelése és az új termelési eljárások bevezetése. Ezt szolgálja az a 200 millió forint is, amelyet a szövetkezetek gépek beszerzésére és egyéb beruházásokra kapnak _ fejezte be nyilatkozatát Erdős József. Mahmud Ejva- zov, Azerbajdzsán legöregebb lakosa 150. születésnapját ünnepelte. Arra a kérdésre, miben látja a hosszú élet titkát, így felelt: A mérges ember sem magát, sem embertársait nem szereti és ezért nehezen viseli el a nehézségeket, A hosszú élet titka: a munka és a. jókedv. Ezzel az izgalmas kérdéssel már a tízparancsolat is foglalkozik. Nem annyira egészség- ügyi, mint inkább erkölcsi tanácsokat ad: tiszteld apádat és anyádat, stb. Néhány ezer év múlva a joghurtot ajánlották. Bicsérdi mester szerint: sok spenótot együnk és semmi húst. Egy másik szerző: „Sok húst és semmi spenótot”. Volt, aki a dohány, a bor és a szerelem mellett szavazott, volt olyan, aki mindegyiket tiltotta volna, vagy legalábbis az egyiket (nem kívánt törlendő). Mindenesetre egy biztos: aki százötven évig mindig jókedvűen dolgozik, előbb-utóbb öregember lesz. Nagy érdeklődéssel olvasom a Berliner Zeitung leleplezését. Schaffer, bonni igazságügyminiszter hazudott! Igazságügyminisztertől ez eléggé furcsa. A szomszédunkban lakik egy szörnyen hazudós kisfiú. Szegény édesanyja eleget sopánkodik: mi lesz belőle ? Azt hiszem, a gyerek jövőjéért nem kell különösebben aggódnia. Ha minden kötél szakad, és a hazudozásban is tökéletesedik, nyugatnémet igazságügyminiszter mindig lehet belőle. Az Egyesült Államok híres fürdőhelyén történt, Miamiban. Egy asszony úgy vigyázott férjére, hogy élénkszíníi fonallal varrta be minden ruhadarabjába: Vigyázzatok, ez a férfi már nős! Nem hiszem, hogy ez a bűvös hatású felirat távoltarthatta a férjtől a rontást. Amulettek, varázsigék, feliratok nem sokat segítenek. Eszembe jut az egyszeri ember esete, aki esernyőjére cédulát akasztott, védekezvén a tolvajok ellen: „Vigyázat, az esernyő boxbaj- noké!“ És esernyője helyett cédulát talált a következő szöveggel: Köszönettel elvitte egy futóbajnok. Sz. M. Üj rendszerű tajófészkek. A fészek aljára dróthálót szereltek, hogy egyetlen tojás se törjön össze. Kárpáti György, az üzem egyik újítója az egyik fészek napi eredményét veszi számba A baromfiéi közepén vályúba szerelt, villanymotorral meghajtott gumiszalagon helyezik el az állatok élelmét. A futószalag sok munkától kíméli meg a gondozót és az állatok ellátása is egyenletes Ezernyi történet közül És a fiatalember, aki azelőtt nem is ismerte ezt az asszonyt, megbátorodott. Természetesnek tartotta, hogy az tegezi. S igélyért jött. — A gyereke és a felesége is beteg ■— indokolta a kérését. Hogy mennyi segélyt szeretne? Amennyit lehet. •— Jól van, édes fiam — mondta Juranicsné. — De azután tagja vagy-e a szak- szervezetnek? Nem? Ejnye ... És Juranicsné csendesen, jól összeszidta a fiatalembert — hogy milyen dolgozó az, aki nem szakszervezeti tag? — de azért kétszáz forintot kiutaltatott neki. Amikor a munkás a zsebébe gyűrte a pénzt, s már az ajtőkilincsen volt a keze, megfordult és szégyenkező halkan kérdezte: «— Hogyan léphetnék be ... a székszervezetbe? ...-.. A munkásszállóból többen bevonultak. Tizennégy hely megüresedett. S talán mégegyszer annyi kérés felett kellett a bizottságnak döntenie: kiik lesznek a munkásszálló újabb lakói. A bizottságban benne volt Juranicsné is. Sok mérlegelés után kijelölték azokat, akik leginkább rászorulnak-. Az egyik jövendő lakót, Ga- chal Imrét, a szerszámgyár technikusát személyesen kerestük fel. Huszonnégy éves, gyerekarcú, komoly fiatalember. Felettesei szerint: szorgalmas, derék munkás. De nehéz a helyzete. nokonoknál lakik, de csak-**- egy díványhoz van joga, A fürdőszobát sem használhatja — hátha a kőre önti a vizet. Holmijának fél méternyi sarkot szorítottak. Sötétedéskor nem használhatja a villanyt, mert ékkor már a rokonok lefekszenek. Amikor a diplomatervét készítette? Nem gyújthatott világot... Bent maradt hát esténként a gyárban. Tanulás közben pedig ki gondol az idő múlásával?! Akkor szidták: hol jár ilyenkor este? — Miért zavarja fel őket ?... — Miért nem figyelmesebb? Kulcsot csináltatott. Elvették tőle ... — Mit tegyek? — kérdezte maga elé a technikus. Tanulni szeretnék, de így nem lehet. Élni sem. Legalább pénzt fogadnának el. Akkor lehetne va'ami szavam... — Csütörtökön beköltözhetnél a szállóba, édes gyermekem — és magához húzta a jövendő mérnököt. Anyásán, meleget árasztva szívéből, s közben hiába küszködött könynyelvel, azok már peregtek is. Hiszen melyik anya bírja nézni az ilyen szomorúságot? 'Többen is elmondták Jura- nicsnéról azt a történetet, hogy mit látott-jutott egy héten át, mert,.. Egyik nap egy tizenhét éves teremtés állított be hozzá. Alig látszott ki a földiből, de már húszhónapos gyermeke van. Állást kért. Valaki mondta, hogy J uranicsnéhoz forduljon. Elmondta rövid történetét: tizenöt éves kárában terhes lett, de a fiú megtagadta őt is és a gyeréket is. Akkor sem esett meg a szíve, amikor a csöppség , hosszú ideig halálos beteg volt. Házasságról haliam sem akart. Még a bíróság előtt sem. Pénzt sem adott. Pedig nagyon szegények. Nagy a család. Az édesapja keveset keres. Dolgozni szeretne! De sehol nem akarják felvenni. Juranicsné pártfogásba vette, de úgy látszott, hiába kardoskodik. Til- taíkoztak: — Nincs hely. — Csa k tizenhét éves, kicsiny gyermeke van. — Mit kezdjenek vele? — Gyengécske ... Nem oszthatják be több műszakra sem. — Nincs rá szükség. — Nem kell. — Nem ... Azt senki nem tudja megmondani. azon a héten hány emberrel veszett össze Juranicsné, de a szerencsétlen anya két napja a gyárban dolgozik . ■. : Azt is Juranicsné „járt: ki’’, mondják, hogy egy iszákos, semmirekellő ember fizetését csak a felesége vehesse fel, hogy el tudja belőle tartani négy gyermekét.,. rpzernyi történet fűződik a J-r nevéhez. Pedig nincs különösebb hatásköre: egyszerű mun’íásasszony, a szakszervezetben is csak helyettesíti a szociális felelőst, egyébként kisebb beosztása van ... Mégis, öregek, fiatalok hálásak neki. 1950 óta van a gyárban. Idős. ötvenegy éves. Beteges. Kivált azóta kapkod sűrűn a szívéhez, mióta 1956-ban az ellenforradalmárok összevisz- sza verték a férjét... Igazi munkásvér folyik az ereiben. Törhetetlen harcos. A vezetők, munkások jobb keze. Mindig intéz valamit. Ha valahol feltűnik kendővel bekötött ősz feje, tisztelettel köszöntik — akár egy igazgatót. Pedig megszokhatták már, hogy mindennap felbukkan. Hol itt, hol ott hallatszik• — „De értsd meg, gyermekem” ... — „Majd utána nézek, lehet-e segíteni, édes fiam ...” Hangjának selymét, szavának bársonyát édesanyák, nagymamák kedvességéhez mérhetném. Mert amikor azt mondja.- „Te, fiam” —, olyan, mintha szerető keblére vonna, simogatna... Sági Ágnes J uranics Ferenené a tege- zésnek valami különös | ízes-zamatos fajtájával tegez. | Olyannal, ami nem hasonlít a I mulatozással töltött esték ivá- I cimboráinak tegezéséhez, a | gyerekék természetes barát'ko- | zásához, az irodákban szokássá I vált mindenkit te-nek szólító I divathóbortjához. | Tegezte azt a fiatalembert, | akit az előbb utasított, el, mert I csizmát kért, pedig tudja, hogy I neki az nem jár munkájához. | Tegezte azt az őszhajú bácsit. I aki egy pillanatra megállította I az udvarban, csak azért, hogy | megkérdezze: I — „No Mami. mit csinál a 9 ; szíved, rosszalkodvk-e még?” 5 1 Tegezte azt a föosztályveze- \ tőt, akire sokan csak félszemü- 1 két emelik, mert nagyon zár- I között, hideg embernek tart- \ iák — kicsit félnek tőle. Teli gézi a párttitkárt és a gyár- | ban — a Csepel Autóban — { mindenkit. I A szakszervezeti szoba ajta- I fán a minap bekopogtatott egy I fiatalember. Az ajtóban meg- I torpant. Ha tehette volna, visz- I szafardul. Juranicsné eléje I sietett, s mint ahogy a kisgye- I rekeket szokták, a székhez ve- f zette. Biztatta: i — Gyere, édes f iam, mondd J csak el, mi a bajod.
