Pest Megyei Hirlap, 1958. november (2. évfolyam, 258-283. szám)

1958-11-15 / 270. szám

M. Durickova: TÉLI MESE A csillagok kíváncsiak, szivárványszínben játszanak: Az egyik, mint a hajnal, ég, másik szikrát szór szerteszét. Az egyik szól:—De szép fenyő, ilyen csak kék hegyekbe nő! És szól a másik tünde fény: — Én szívesen díszíteném! Villanva hullanak — ott fénylik már a fán, a zöld ágak hegyén a csillag mindahány. Az egész világon ilyen szép nincs talán. Még vígabban szalad új terhével a szán, sziporkázó port vet a hó is nyomán. Télapó most merre jár? De megváltozott a táj Erdő volna, de másféle: nagy kémények sűrűsége -« ez egy óriási gyár. Otthon van itt Télapó, ha nem is hull sűrű hó Ismerősek az emberek és a kitárt kapu felett a csillag, a ragyogó. Itt készül a jólfutó kékre festett autó, pirosnyerges paripa, a kereke karika. Sárgaszárnyú repülő, kicsi még, de majd megnő, babosszoknyás kis baba, szemét most nyitvatartja. de mikor lefektetik, behunyja a szemeit Télapóhoz viszik, amit a gyár gyártott: — Fogadd el, Télapó, elbírja a szánod. Itt van egy hintaló, autó, babával, itt egy repülőgép, mely magasan szárnyal, és aminél nincs jobb: könyvek garmadával. (Folytatjuk) KÖNNYŰ TÉSZTARECEPTEK Burgonyapogácsa. 14 deka vajat, ugyanannyi főtt. reszelt burgonyát, lisztet és egy tojást összegyúrunk. Kinyújtjuk, to­jássárgával megkenjük, kö­ménymaggal vagy reszelt sajt­tal meghintjük és pogácsaszag­gatóval kivágva, gyors tűzön megsütjük. Apróra készítjük. Melegen jobb. Csodatészta. 30 deka lisztet, 20 deka vajat, 2 deci tejfelt, kis sót összegyúrunk. Pihen­tetjük, akár előző este is csi­nálhatjuk. Olyan, mint a leg­finomabb vajastészta, úgy is használhatjuk fel. Tölthetjük: sonkával, vagdalt hússal vagy lekvárral, dióval, mákkal. Ha sósán töltjük, melegen tálal­juk. Feknelegítve is jó. Sajtos burgonyalepény. Négy tojássárgáját elkeverünk 10 deka vajjal, míg habos. Né­hány szép főtt burgonyát szi­tán áttörünk, belékeverjük, megsózzuk és belekeverjük a 4 tojás keményrevert habját is. Zsírral kikent, kilisztezett tepsiben megsütjük, forrón meghintjük reszelt sajttal, és összetekerjük. Hogyan büntessük a gyermeket? T(e)hény-fe/tcw­Takarékoskodjunk ! 0­n r 68 69 70 ■ Ti n 71 ■ 71 n H 76­77 78 m 79 80 w~ 82 63 3 □ \ s ARAI BALA TON rTr Tb K-r 'T SZEKRENYCSIK fa mx mm m t&líPTOM H-S Leszámolható mintáról, 80—100-as cérnából készítjük. 100-as cérnából egy ráhaj- tasoa pálcával dolgozva 1 lyuk 3 milliméter széles lesz. Ahány sorból áll a csipke készen, annyiszor 3 milliméter széles lesz a szekrény csík. A .minta feletti sima sorokat tetszés szerinti szélességben készíthetjük. eszköz: a verés. Ellen Key a kő- = vetkezőket írja erről: — önfegyelem hiánya, intelligen-1 cia hiánya, türelem hiánya és mél- | tóság hiánya, éz az a négy sarok- | kö, amelyeken a veréssel való ne-| velés módszere nyugszik. Veréssel 1 csak rabszolgaerényeket lehet bele-g nevelni valakibe, nem pedig a sza ■ = bad efnber erényeit! Ha már feltétlenül büntetni kell. | van még elég eszköz erre a vérér [ sen kívül. Ilyenek például a kő- s vetkezők: Eltiltani a közös étkezésnél való | részvételt. Egy Ideig nem beszélni a gyér- | mekkel. Kedvenc foglalkozásától egy idő ? re eltiltani. | Az a szülő, akit a gyermek iga-1 M zán szeret, ezekkel az eszkö- § zökkel elérheti célját, anélkül, | hogy brutális lenne és ily módon | eltépné azt a finom szálat, amely | őt a gyöngéd gyermeki lélekkel | összefűzi. A gyermek lelke végtelenül érzé- | kény szeizmográf, amely a leg- | kisebb benyomásra erősen reagál. | Egy elejtett szó, egy tekintet olyan | mély nyomokat hagyhat benne, f mely ki nem törölhető soha. Ezért g nem elég, ha csak a vele való | érintkezésre fektetünk súlyt, ha-| nem vigyázni kell viselkedésünk- = re mindenkor, mert a gyermek | állandóan figyel bennünket. Demoralizálólag hat a gyermek- g re, ha észreveszi, hogy a körülötte § élő felnőttek egymással szemben | nem követik azokat a törvénye-1 két, amelyeket tőle megkövetel-1 nek! A családi otthon harmóniája | determinálóan fontos a gyermekre | nézve, mert egész életünkre elvisz- | szűk magunkkal emlékül a gyer-| mekkor atmoszféráját. Ua a gyermeket olyasvalamiért 11 büntetjük, amiben mi ma­gunk is hibásak vagyunk, a kicsi érzi, hogy igazságtalanság történt vele, aminek egész lénye ellene- szegül. Kényszerhelyzetében nem tehet semmit, de elkeseredik és gyakran, ennek hatása alatt, neve­lője iránt érzett szeretete gyűlö­letté változik. Elveszti bizalmát hözzá'és bezárul előtte a lelke. Ez pedig teljesen lehetetlenné teszi a további nevelést. Nagy hiba a szülőtől, ha oktalan szigorral akar magának respektust szerezni — ezzel legföljebb félelmet gerjeszt a gyermekben. A nevelésnek nem az a célja, hogy a gyermek azért ne tegyen rosszat, mert fél a bün­tetéstől, hanem arra kell töreked­ni, hogy a gyermekben a belátás és a helyes Ítélőképesség fejlesz­tésével, tudatossá legyen a helyes cselekedet szükségessége. Ha a gyermek hibát követett el, ne a megtorlás legyen előttünk a főcél, hanem az, hogy megértes­sük vele. mennyiben cselekedett helytelenül. Az értelmére kell hatni, nem pedig megfélemlítéssel idegeit tönkretenni. Jószóval, türe­lemmel többre lehet menni, mint büntetéssel. Többszöri visszaesés esetében természetesen szükséges a büntetés is, de ennek a formáját nagyon meg kell válogatni. Hirtelen haragból, Idegességből »sokszor igazságtalanul büntet a szülő, pedig ennek _ mint fent vázoltuk nagyon rossz követ­kezményei vannak. Aki gyerme­ket akar nevelni, annak tudnia kell önmagát fegyelmezni. Ha büntetünk is, ne szégyenlt- sük meg a gyermeket mások előtt, mert ezzel az esetleg csekély bün­tetés súlya megsokszorozódik és Ismét igazságtalanság érzetét éb­reszti a gyermekben. Különösen elitélendő nevelési (mmmiitfnmiiiiimiHiimiiiiimiimmmmmnmin nrnirw zottság. 17. Akta, gyakran poroso­dik. 19. Vajon a földre hullajt? 21. Népi Ellenőrző Bizottság. 23. Fele­lőssé tesz. 25. A győzelem görög istennője. 26. Aktien Gesellschaft. 27. Ereiben áram kering! 29. Kü­lönleges színű gyantaoldat. 32» Visszafon? 34. Névelős régi fegy­ver. 35. Deszkaépület. 37. A nége- j rek megvető jelzője az ameri- j kaiaknál. 40. Látkép. 41. Munka- | díjad. 42. A végén elfeled? 43. For- I ma, idom. 45. Szekér tartozék. 47. ; Közismert papagáj név. 48. Kenye- I rét szel. 50. össze-vissza fojt. 52. i Kétszer kettő. 53. Egyen? 54. A | vízsz. 83 sor folytatása. 57. A leg- I jobbak közül való. 59. Nagyüzem : a budapesti Soroksári úton. 60. \ Fejét a földre irányítja. 62. Meg- í akad. 65. Építőanyag. 66. A pocak s belseje? 71. Állam Közel-Keleten. \ 12. T. R. 73. Amikor hárman egy- l szerre énekelnek. 74. Szélesre tátja | a száját. 76. N. A. 77. Tátról szár- I mazik. 79. Lábravaló. 81. Gyapjú- | szövet kizárólag a rabok számára. ! 03. A takarékbetét három kiváló = tulajdonsága (folytatása a vízsz. 54 i sorban). \ FÜGGŐLEGES: 1. Francia zene­iszerző, ismert operája: „A portiéi 1 néma”. 2. Zárszélek. 3. Itt — fran­ciául (ICI). 4. Könnyhullajtó. 5. 1 Lóbíztató szerszáma. 6. L. Z. 7. | , .. -ció — árverés. 8. A foszforos 1 gyufa magyar feltalálója. 9. Becé- | zett vén ember. 10. Dal, ének. 11. | Országossá vált takarékossági ak- I ció kezdeményezése nevükhöz fű­lj ződik. 12. Mi a takarékosság? Meg- = cáfolhatatlan igazság a takarék- ! betét gyűjtésről. 15. Fél liba. 18. | Belül takar? 20. Vadnyugati férfj- 1 név. 22. Cseng-, üü 24. Húros 1 hangszer a régmúltból. 28. Ünnepi | viselet volt a régi Rómában. 30. 5 Érlelő évszak. 31. Szamár eledel, VÍZSZINTES: 1. Legjobb eszköze i tanulóifjúság takarékosságra fc'aló nevelésének. 10. A Duna vé­le! 12. A must és a bor között fog­ai helyet. 13. Csipkelődik. 14. Kü- .önleges tájszólású magyar Nóg­rádiban és Hevesben. 16. Igazoló Bír Beküldendő a keresztrejtvény l vastag betűkkel szedett sorainak l és a betű- és szórejtvények meg- 1 fejtése 1958. november 26-ig. A he- = lyes megfejtők között 50 darab ! totó- és 50 darab lottószelvényt i sorsolunk ki. Az 1958. október 25-i rejtvényeink Í helyes megfejtése: ..Ereszkedik le f a felhő, hull a fára őszi eső. Hull jj a fának a levele, mégis szól a füle- = müle.” Betűrejtvények: Galilei. j Családi ágy. Otelló. Könyvet nyertek: Linszter = György, Nógrádverőce. _ Szepesi \ Andrásné, Vác, Petőfi u. 2. — [ Baranyi László, Majosháza, Kos- \ suth u. 88. — Lázár István, Szob, l Dózsa Gy. u. 4. — Wenzler Irén. = Kiskunlacháza, Sztálin u. 60. _= P ortik Imréné, Torbágy. Pátyi u. j 187. — Kővári Béláné, Veresegy- l ház, Ujiskola út 12. _ Dr. Kovács \ J ózsef né, Vác, Rákóczi u. —. = Genszki Pál, Pilisszentkereszt, | Mester u. 6. — Csapó Katalin, Pé- § cél. Isaszegi úti ált. iskola, § A könyveket postán küldjük el. | Szerkesztői üzenetek: Gál Már- = tonné, Budapest. Bármely rejtvény \ helyes megfejtése jogosít a nyere- = ménysorsolásra. Gál Róbert. Kis- [ kunlacháza. Észrevételeit köszö- j nettel vettük, máskor figyelme- \ sebbek leszünk. Üdvözlete Ruhagondjai tulajdonkép­pen minden embernek vannak. A külső megjelenés fontos. A jól öltözött embernek maga­biztosabb a fellépése’ is. A kér­dés megoldása azonban igen sok esetben nagyon nehéz. A jövedelem beosztásánál termé­szetszerűleg elsősorban az úgy­nevezett elsőrendű szükségle­tek kielégítésére kell gondolni. A dolgos asszonynak, külö­nösen, ha gyermekei vannak, akkor is kijut a munkából, ha maga nem jár munkába, de ha rendszeresen el kell járnia hazulról vagy akár csak két- háromszor hetenként vagy csak félnapokra, akkor bizony nagy önfeláldozásra és rend­kívüli munkakészségre van szüksége, ha a házimunkán kívül a saját maga és.családja ruházatának karbantartását is vállalja. A ruházat karbantartása a fontos, fontosabb, mint az új ruha. A vadonatúj ruha is csak addig új és mutatós, kü­lönösen, ha nem készülhet egészen nemes, finom anyag­ból, amíg állandóan gondozzák. Használat után alaposan ki kpll kpfAlni ha vélpt­leniül folt esett rajta, azonnal, a mindig kéznél levő benzin­nel vagy szalmiákos vízzel ki kell tisztítani, utána pedig át­vasalni. Tudjuk, hogy a moly a zsírfoltokban tanyázik a leg­szívesebben és éppen a ritkáb­ban viselt ünneplőruhában te­het ennélfogva legkönnyebben helyrehozhatatlan kárt. Ter­mészetes, hogy a viseltes ru­hát karbantartani egyértelmű azzal, hogy annak élettartamát megsokszorozzuk. Például a zokni. Ma még csak egy fil- lémyi lyuk van a talpán, me­lyet néhány perc alatt úgy ki lehet javítani, hogy nem is lesz érezhető, de ha nem ja­vítjuk ki, akkor holnap már nagyra nő. A férj: munkaru­hájának a könyöke, a nadrág­nak a térde és ülőfelülete ki- gyérült, sőt már foszladozik is. Hasonló színű és erősségű szövetdarabot kell a kigyérült részek alá fércelni és a ruha anyagához illő színű fonallal • mindkét irányban szövőöltés­sel beszőni. Még hónapokon át • használható lesz az öltöny, míg, ha csak még két napot várt volna az asszony a kija­vítással, meg kellett volna fol­toznia. Ugyanez a helyzet a fehérneműnél is. Vegyünk pél­dául egy lepedőt, amelynek a használattól a közepe teljesen kigyérült. Még egy mosás és biztosan kilyukad, meg kell foltozni. A lepedő közepén azonban kellemetlen a folt és azért meg kell ezt előzni. A gyérült közepű lepedőt hosszá­ban kétfelé kell vágni és a külső széleit összevarrni, lehe­tőleg géppel vagy a két szélt egymáshoz fordítva „endlizŐ” öltéssel. A kigyérült részét be kell szegni, a külső részén még sokáig bírja a foltozás nélkül, de ezen a helyen majd a folt sem fog zavarni. Á legtöbb asszony tud varmi, egyik-másik szabni is, aki pedig nem tud, annak el­lenszolgáltatás fejében (cse­remunka) kiszabja a szom­szédasszony vagy a komaasz- szony, esetleg vásárol sza­básmintát és így segíti ki ma­gát. A régi ruhák átszabásá­nál erre a két tudományra és egy varrógépre van szükség, az utóbbit ugyan kézi varrás­sal is lehet pótolni, de éppen az időszűke miatt helyesebb, ha a szomszédasszony gépét vesszük olyankor igénybe, amikor nem zavarjuk munká- , jában. Természetesen, ezt a í szívességet is illik viszonoz- jnunk, de lehetőleg nem pénz- | áldozattal, hanem valamely j ellenmunkával. Most aztán megindulhat a I munka. Azzal kell kezdenünk, [hogy átnézzük, mi az a család I ruhái között, amit ebben a I formában nem lehet már hasz- jnálni és mire van a legégetőb- iben szükség. Az első munka- i menet: szétfejteni az átalakí- [ tandó ruhadarabot. Aszerint, [hogy mosható-e vagy csak [benzinnel vagy szalmiákolda- [tos vízzel kefélhető, .át, fog­juk rendbehozni. Tudvaleyő- [leg a legkényesebb férfiruha [szövetjét is ki lehet mosni, [sőt a mintás műselymeket is. |A jól kiöblített szövetdarabo- |kat eredeti formájukra nyújt- |va, száraz fenér ruhába esa- ! varjuk és félnedvesen vasal­juk. Az anyagot mindig a |balfelén kell vasalni. Ha te- fhát kifordítjuk az anyagot, lakkor az eddigi jobboldalán Ivasaljuk. A kivasalt szövet- ! darabokra helyezzük a szá­ll básmintát és jól meggondol­ván szabjuk ki. Ezután össze- 1 állítjuk, férceljük és kipró- ! báljuk. A varrógépre csak a | próba után van szükség, fe­jj lesleges lenne tehát azt már | előre elkérnünk. j Az asszony vagy a nagy* [leány ruhája kopott, könyö- Ike kilyukadt. Tehát könyö- 1 kön felül levágjuk, a levá- [gott részből vagy fehér piké- ! bői visszahajtott kézelőt és I ugyanolyan gallért teszünk [ reá. Ha ezzel, és természetesen e alapos tisztítással és vasalás- Isal rendbehoztuk, jö, de ha [nem, akkor elbontjuk, kifor- | dítjuk és kisebb változtatás- Isal „más ruhát” varrunk be- I lőle. Ha eddig fehér gallér I volt a ruhán, akkor ajánljuk, [ hogy a háznál levő régi ken- I dőket, sálakat, pulóvereket í bontsuk fel és akkor a pamu- [ tot gondosan feltekerve, újra [fel lehet használni. Vagy ma- [ radékpamutból horgoljon egy [színes gallért, horgolja át | ugyanazzal a fonallal a régi [gombokat és horgoljon (csupa [szoros szemből) egy övét két- | féle fonalból. Fonalat házilag [is lehet festeni. A férj nad­rágjából a 4—5 éves fiúcská­inak rövidnadrágos öltöny, [az elviselt férfiingeknek hát- ! részéből kis sporting, a felfej- f tett gyapjúsálból pedig pom- | pás pulóver készülhet. A kis- | lányoknak anya régi ruháiból I még pompás ruhát lehet varr- [ ni, apa még teljesen új mel- \ lényéből (következetesen [ anélkül jár) ldtűnő női mel- [ lény készül kötött hátrésszel [ és ujjakkal. Trikó-fehérnemű- [ből kisebb gyermeket lehet [fehérneművel ellátni. Ki- [ sebb szövetdarabokból isko- I láslányoknak muffot, sapkát [lehet készíteni. A szorgalmas, !áldozatkész, ügyes és Telemé- inyes asszony sokat tehet csa­ládjáért ezen a téren is. számára csemege. 33. Fej reál!£t. 36. Ezen hajtották végre a botbünte­tést. 38. Ezévből származó. 39. Nyugateurópai folyam. 44. Csillag­kép. 46. A „fene” egyik válfaja. 49. Szakmailag különlegesen kép­zett és különleges feladatokat .is Végez. 51. Edöiy."55. Fordítva — csinos, tiszta. 56. Ma már csak árnyéka egy paripának. 58. Mint a vízsz. 47 sor. csak a betűk sor­rendje más. 61. Erdőszélek. 63. Ételféleség (a 2. kockában: GY.). 64. Péksütemény. 67. Sportcsónak _ magvarul: kenu. 68. Szívvel gon­dolkodó? 69. Hajóépítő építmény. 70. Abel testvére volt. 71. Vagy szomjúságot olt, vagy szomjúsá­got csinál. 75. Errefelé. 77. Magad. 73. Ban-ben _ németül. 80. Fél­négy? 82. R. M. „TAKARÉKOS” BETŰ- ÉS SZÖ- REJT VÉNYEK: Ruhagondok és azok orvoslása

Next

/
Oldalképek
Tartalom