Pest Megyei Hirlap, 1958. november (2. évfolyam, 258-283. szám)

1958-11-15 / 270. szám

1958. NOVEMBER 15. SZOMBAT rsjrr 3IEC H’fC irta If A fejlődés útján halad az egykor elhanyagolt szobi járás Szobi táj Nagymarosból Kecskemét lesz A nagymarosi tanácsházán Pál Sándor tanácselnök szobá­jában véletlenül találkozunk Veszelka Istvánnal, a járási pártbizottság titkárával és hármasban a község múltjáról, jelenéről meg jövőjéről beszél­getünk. — Itt nem tíz esztendeje „kétlakiak” az emberek. Talán már a múlt században is el­járták kevés bérért Vácra. Budapestre. építkezésekhez, gyárakba, főleg téglagyárakba napszámoskodni. Még az is így tett, akinek szőlője volt, mert pár száz öl nem adott megél­hetést. Meg az se, hogy két- szoba-komyhás házukat bérbe adták a nyaralóknak, sőt so­kan télire is, maguk meg meg­húzták magukat az apró ud­vari kamrában, a nyárt kony­ha mellett. Ma már jó bérért dolgoznak, nem szorulnak rá. hogy kiadják a házukat? legfel­jebb nyáron át egy szobát en­gednek át a nyaralóknak né­hány házban. Igaz, már a há­ború előtti évek óta sokan szé­pen kerestek gondosan ápolt gyümölcsösükkel. Ezt Pál Sándor tanácselnök mondja. — Igen, a gyümölcs... — te­szi hozzá Veszelka párttitkár. — Évente milliókat vesz be belőle Nagymaros. A múltkor a marosi borbélynál várakoz­va, erről beszélgettem egy öreg emberrel. „Negyven éven aluli ember nem dolgozik itt hon — mondotta —, de azért nem telik bele öt esztendő Nagymarosból mégis Kecske­mét lesz!” Vagyis hogy olyan sok gyümölcsöt termel majd. mint Kecskemét... Csakhogy másfajta gyümöl­csöt: málnát, földiepret és majd ieketéribizlit is, ezt a nyersen nem élvezhető, de lek­várnak kitűnő és dús vitamin tartalma miatt bel- és külföl­di gyógyszertárak által ke­resett és jól fizetett gyümöl­csöt, amelynek szabadföldi ter­melése az ország különböző he­lyein és Nagymaroson is most kezdődik. < VETERÁN TANÁCSTAG Amikor beléptem a Vámosmiko- iai Gépállomás igazgatói irodájá­ba, Bada Gyula elvtárs éppen új­ságot olvasott, a Népszava és a Pest megyei Hírlap volt előtte. A képviselőjelöltek névsorát néze­gette nagy figyelemmel. ö maga is jelölt, ha megválaszt­ják, a megyei és a községi tanács­ban képviseli választóit. __ Ma reggel is kint jártam az emberek között mielőtt kimentek a munkába — mondja. __ Elbeszél­gettünk. Mindig akad mondani­valójuk, én meg arról szóltam ne­kik, hogy jöjjenek el a pénteki nagygyűlésre. A szó szoros értelmében nagy utat tett, meg Bada Gyula elvtárs, a gépállomás igazgatója, amíg visszakerült a községbe. Még 1948- ban, amikor a gépállomásokat létrehozták, a Tolna megyei Sár- pilisen dolgozott. Később mező- gazdasági akadémiára küldték % amikor elvégezte, Kiskunlacházára helyezték. Innen jött vissza idén februárban Vámosmikolára. Veterán tanácstag már, 1954-ben választották meg először. Mint a községi mezőgazdasági állandó bizottság tagja, szaktanáccsal szol­gált a tanácsnak, termelőknek és a falu javára így is hasznosította szaktudását. Megyénk, legfiatalabb fúrása a szobi, min dössze kilenc esztendeje, 1949-ben csatol- ták át Nógrádtól Pest megyéhez. Szob is csak akkor lett járási székhely, addig Vámos- mikola volt. Az egykor elhanyagolt és elmaradott járás fejlődéséről beszélünk a járási tanács egyik hivatali szobájában Lencsés János vb-elnökhelyettessel, Himmer Lőrinc v-b-titkárral és Csele József tanulmányi felügyelővel. Egyik ezt mondja, a másik meg amazt, sok jót felsorolnak, de a hiányosságokat sem hallgatják el, hiszen természetes, hogy alig másfél évtized alatt lehetetlen lett volna pótolni sok évtized, vagy talán évszázad mu­lasztásait. Örömmel és büszkeséggel beszélnek a járás fejlődéséről, a lakosság növekvő jólétéről, de tárgyilagosan elmortdják, mi lenne a legsürgősebb tennivaló és mi az, amit a leginkább hiányol a járás lakossága. Szavaik nyomán az egyik hasábon közöljük a fejlődés néhány fontos adatát, a másikon meg leírják, mit várnák még, mint akarnak megvalósítani a legközelebbi években A ,,fukar“ vidék Mi másnak nevezhetnénk NógrádVerőce határát, a lan- kás hegyoldalakkal, még no­vemberben is zöldellő völ­gyekkel díszített vidékét. R’- zony, fukar volt az itt lakók­hoz. Még az udvarok is olyan szűkek, hogy .a szekérnek ki kell hajtania a kövesútra, ha fordulni akar, s azt a kis ud­vart is megosztotta a termé­szet a házhelynek való lankás oldal és a meredek part kö­zött. Nem egy házhoz a pánt­likázó dűlőútról lépcsősoron jut le az ember. S ha meg­ered az eső, korcsolyapályá­nak is beillik az agyaggal fe­dett út. Azért szép ez a vidék. Tudta ezt Szvadló Antal földbirtokos is és a Falu Sülé rész legmagasabb pontján épített messzelátszó kastélyt. Azt mesélik, hogy egyetlen be­teg lánya egy alkalommal Magyarkút vidékén járva ivott a forrás vizéből, mire meggyógyult. Akkor nevezte el a forrást Irma-forrásnak és építtette köré a mai üdülő épületét. Később a Szvadló-kastélvt szegény Huszár Pufi, Buda­pest népszerű „legkövérebb” színésze vásárolta meg, s la­kott benne, amíg a németek elől külföldre menekült. Ot.t azután meghalt. Ma a „Pufi- kastély”-ban. a Csepel Művek Nagytömegárugyára rendezett be üdülőt. A tizenegy szobás, családias üdülőben májustól szeptemberig munkások pi­hennek. , ' Mintegy 200 évvel ezelőtt épült a másik nevezetes kas­tély, amelyet Migazzi váci püspök emeltetett s később Zubovics Fedor huszárkapi­tány, a híres vadász és világ­járó bérelt. Ma ez a kastély is üdülő. De üdülő lett a har­madik nógrádverőcei kastély­ból is, amelyet egykor Tak­sonyi Ödön minisztériumi fii- tisztviselő építtetett. S ha már a természet olyan mostohán bánt a nógrádveri* ceiekkel, hogy még a kertet is sajnálta tőlük, úgy segítenek magukon, hogy kicsi terüle­ten nagy jövedelemre törek­szenek. Erre pedig legalkal­masabb a málnatermesztés Nagy is az érdeklődés a mál­natermelő szakcsoport iránt, szinte naponta jelentkeznek az új tagok. Amit eddig kapott 1945-ben két polgári, tizenhét elemi iskola és kilenc óvoda volt a járásban, 55 tanítóval és 10 óvónővel. Ma 18 általános isikolóban és . 12 óvodában 156 pedagógus és 18 óvónő dol­gozik. Valamennyi óvodában és öt általános iskolában napközi otthon is van, ahol a gyer­mekek meleg ételt, kapnak. A közmondásosan rossz utak javítását két esztendeje megkezdték. A bekötőutak és a sok községben még mindig rossz állapotban levő utcák rend behozatalára az elkövetkező évek­ben fokozatosan sor kerül. Ez idén útjavításra Kemence 50 ezer, Kóspallag 40 ezer, Nagyma­ros 50 ezer, Zebegény 60 ezer forintot kapott. A felszabadulás óta a járás minden közsé­gében tömegesen épültek új lakóházak, csak­nem valamennyi villaszerű, kétszobás, össz­komfortos. Ebben az évben, az első tíz hónap­ban a járás területén — szemben a tavalyi 215 építési engedéllyel — 238 építési enge­délyt adtak ki és ebből 223 magánépítkezés, de a közületek is többnyire lakóház építésre kértek engedélyt. Kétségtelen, hogy a Horthy- uralom húsz esztendeje alatt nem épült annyi ház a járásban, mint most egyetlen esztendő alatt. Az általános jólét másik fokmérője a pon­tos adófizetés. Az adózók 90 százaléka felszó­lítás nélkül, nagyon sokan még a lejárat napja előtt, teljesitik adózási kötelezettségüket. A felszabadulás előtt a tizenhétből csupán hét községben volt villanyvilágítás. Azóta még kilencbe vezették be az áramot és most már csak Kóspallagon nincs villany. De jö­vőre már ebben a faluban is megépül a veze­ték. Ami még hiányzik A járás lakosságának egyik panasza, hogy középiskolába járó gyermekei csak az otthon­tól távol találnak iskolát. Szeretnék, ha Szo- bon, vagy a járás más községében középisko­lát létesítenének. Nem gimnáziumra, hanem a járás mezőgazdasági jellegére való tekintet­tel inkább mezőgazdasági technikumra gon­dolnak. Azt szeretnék azonban, ha abban a gyiknölcskertészet és az állattenyésztés lenne a fő tantárgy, hiszen most már kétségtelen, ezen a vidéken a málna-, eper-, fekete ribizli- és almatermelés meg a szarvasanarhatenyész- tés lesz a lakosság zömének fő foglalkozása. Azt is felpanaszolja a lakosság, hogy amikor Pest megyéhez csatolták a járást, megszüntet­ték a Vámosmikolai Járásbíróságot. Most a szobi a megye egyetlen járása, ahol nincs bíróság. Vácról a bíróság kiszáll tárgyalást tartani a falvakba, de a telekikönyv nem. Már­pedig sok embernek aked dolga a telekkönyv­vel és az ide-oda utazgatás nem kevés pénzbe, meg pénznél is drágább időbe kerül. Ezért kifogásolják azt is, hogy az egész járásban csupán Vámosmikolán és Nógrádverőcén van egy-egy ügyvéd. Jogi tanácsért sokan Vácra járnak, végtére az egy szem mikolai ügyvéd nem képviselheti mindkét perbeli felet a bíró­ság előtt. De a legnagyobb panasz, hogy OTP-fiók sincs a járásban. Építési és egyéb hitelek miatt szintén Vácra utazgathatnak. Oda-visz- sza 80—120 kilométer. A szobi járásiak legfontosabb panaszai te­hát, amint látjuk, a felemelkedés útján járók kívánságai, hisz a növekvő jólét természetsze­rűleg növeli az igényeket is. Talán a legerő­sebb jele a jólét növekedésének, ha a nép ta­karékpénztári fiókot sürget. Mert ma már a magyar a bankot is szereti!.. s Nincs málnaszörp a málna hazájában Vómosmikolán Tóth Lajos ta­nácselnök mondja: — Fejlődik a község, szépül és épül. Csak az utolsó három esz­tendőben 43 új lakóház épült és egy kilométer hosszú betonjárda készült el az idén. A községfejlesz- lési alapból jövőre is kocsiutat kö­vezünk, betonjárdát építünk. A lakosság anyagi helyzete is évről évre javul. _ Nálunk is nagyban folyik a m álna- és epertermelés. Egyéni gazdáink eddig húsz holdon ter­meltek málnát, most további har­minc holdat telepítenek, a tsz is tíz holdat, meg az állami gazda­ság is valamennyit. Az állami gaz­daságnak különben 100 holdas almása van és másutt is sok al­mát termelnek. — Nagy baj, hogy a hulladék­almát nem tudjuk helyben fel­dolgozni. De a málna, meg eper egy részét szintén itt kellene tar­tósítani. Legalább pulp-üzemünk lenne, ügy gondolom, a berende­zéséhez nem kellene nagy költség. Előbb-utűbb feltétlenül szükség lesz akármilyen kicsi konzerv­gyárra, hiszen az egész járás fő- terméke öt éven belül a szállítást nagyon megsínylő málna és eper lesz. _Szörpkészítő üzemre még nagy s zükség lenne. Tessék csak be­menni a földművesszövetkezeti italboltba. kérjen egy pohár málnaszörpöt, nem kap, csak I narancsszörpöt. Itt, ahol annyi málna terem, nincs málnaszörp. Reméljük, az állam vagy a megye, esetleg a járás, vagy talán a föld­művesszövetkezet elöbb-utóbb léte­sít nálunk kis konzervüzemet. Kilenc körzeti orvos, nyolc védőnő, öt gyógyszertár von már a járásban év alatt nem lehetett a múlt minden hibáját kiküszöbölni. A járás tudja, hogy egészség- ügyi téren is rövidesen utol­éri a megye többi járását jjogy mióta létezik egy-egy varos vagy falu, nem mindegyikről mutatható ki történelmi adatok alapján. Persze, a legtöbb ma is lakott hely lakott volt már századok­kal ezelőtt is. De az emlékek, amelyek csalhatatlanul és szemmel láthatóan bizonyíta­nák, hogy egy-egy falu a ta- tárdulás előtt, sőt már a hon­foglalás idejében ugyanazon a helyen állott, ahol házai ma is emelkednek, elpusztultak, a tűz vagy háború lángjának martalékai lettek, az idő vas- foga megemésztette őket. Rit­kaság, hogy egyetlen járásban több község is többé-kevésbé ép, Árpád-kori építészeti em­lékekkel dicsekedhet. A szobi járás két községéről, Bemece- barátiról és Kemencéről már megírtuk, hogy éppen most ünneplik fennállásuk nyolcszá­zadik évfordulóját. Mindkettő­ben egy-egy régi-régi templom tanúskodik a nagy múltról. Nagybörzsönyben azonban — egy községben — két régi templom áll, mindegyik ép és ma is használatban van. Az egyik, kisebb, a Szent István- templom, a XIII. században, a másik, a bányásztemplomnak nevezett nagyobb, a XV. szá­zadban épült. Mind a kettőt % hétszáz éves község mai élete az idén nyilvánította műem­léknek a Pest megyei Tanács. A két templomtorony és a nagy hegyek árnyékában hét­száz esztendőn állt a falu és aludta a magyar falvak álmát, de mióta Nagybörzsöny népe felszabadult, ez a régi község is új életre ébredt. Lassan- lassan eltűnnek sáros utcái, rendezik útjait. Az idén csak társadalmi munkával 155 mé­ter hosszú utat köveztek ki. Régi, háromtantermes isko­lája mellett több tanterem egykori lakóházakban szétszór­tan működik. Valaha egy-két tanító, ma már tiz pedagógus neveli a község gyermekeit. Egy-két év múlva — úgy szá­mítják a börzsönyiek — a szét­szórt tantermek helyett mar felépül az új iskola, a 700 esz­Iléiszáz év viharaival dacolt teljes épségben az ősrégi nagybörzsönyi templom, amit ez idén nyilvánítottak mű­emléknek 100 SZÁZALÉK Látogatottak voltak a jelölő­gyűlések mindenütt a szobi já­rásban, a választók 40—50 szá­zaléka részt vett azokon és megvitatta a jelölést. De Szob egyik körzetében a választóik részvétele példanélküli volt a járásban, s talán országos vi­szonylatban is: felvonult az egész „névjegyzék”, ott volt a körzet valamennyi választója, még a betegek sem maradtak otthon. Ezt a körzetet 1950 óta Kormos István négyholdas pártonkívüli parasztgazda kép­viselte a községi tanácsban és egyúttal tagja volt a járási ta­nácsnak is. A Hazafias Nép­front most is javaslatba hozta személyét mind a két tisztség­re. Jelölőgyűlésén azután a körzet választói kivétel nélkül mellette foglaltak állást. A fel­szólalók nem győzték felsorol­ni érdemeit. Kétségtelen, ta­nácstagként sokat tett a körze­téért, annak lakóiért, de az egész községért is. Villák? Nem, csak két szoba, összkomfortos lakóházak, amiket százszámra épít a szobi járás népe \ tendós öreg, megújhodott kör- | ségben. A közösségi szellem eleven § Nagybörzsönyben. A közösen 1 elvégzett társadalmi munka | eredményei nemcsak az újon- I nan kikövezett úton látszanak 1 ■meg. Közös munkával nyerték | a Pest megyei Hírlap pályá I zatánaJc televíziós készülékét | is, de annak eredménye a köz- | segi strandfürdő, meg a hifi-1 mérleg is. A nagybörzsönyi értelmlsé- \ gietk — orvosok, pedagógusok | — a kultúrotthonban tartott 1 választási nagygyűlés részve-1 vőit meglepték a község tizen- § három éves fejlődését bernit f tató tizenöt szemléltető tabló- I val. A gyűlés szónoka, Sze-1 lányi Lóránt körzeti állator- | vos, járási tanácstagjelölt élő § szórni is ismertette a falu 1 előrehaladását és amikor az dt | óvodát említette, kisóvodáx | ugrott elő, hogy versikét | mondva adjon számot az óvó- | dósok tudásáról. Amikor pedig 1 az iskoláiról ejtett szót, előlép- J tek az iskolások és verseket. | dalokat adtaik elő. A község 1 értelmisége a falu minden dot-1 gozójával összeforrva munkál■ | kodik Nagybörzsöny jövőjéért I Meg i$ becsülik őket. Dr. Bádi | László körzeti orvost a községi \ tanácsba jelölték. I Valamikor egészségügyi ellá­tás szempontjából is nagyon elmaradott volt a szobi járás, az utóbbi évek során azonban ezen a téren is nagy fejlődés mutatkozik. Régen nemcsak az orvos volt kevés, de védőnő, sőt a legszükségesebb egész­ségügyi intézmények is hiá­nyoztak. A felszabadulás óta gyors ütemben fejlődött a já- I rás egészségügye. Orvos ugyan még ma sincs minden község­ben — a 17 faluból álló járás­ban kilenc orvos dolgozik —, ám a községek egymáshoz kö­zel esnek és közülük több na­gyon kis lélekszámú. Egykor Szobon csak a járási tisztior- ; vos működött, ma nyolctagú | egészségügyi csoport gondosko- ! dik a lakosság egészsógvédel- | mérői, 1945-ben mindössze | négy védőnő volt a járásban, 1 1958-ban már nyolcra emelke- I dett a számuk és az egykori | két patika helyett most már 1 öt gyógyszertár áll a betegek | rendelkezésére. Az egészségház | azelőtt ismeretlen volt ebben | a járásban, a mai napig azon- ! ban már három községben épL ! tették meg típusterv szerint a | korszerű egészségházat. | Óriási lépést tett meg tehát | az egészségügy is a szobi já- § rásban, de azért még vannak | hiányok. Végtére tizenhárom

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom