Pest Megyei Hirlap, 1958. november (2. évfolyam, 258-283. szám)

1958-11-14 / 269. szám

4 "*%4Cirlap 1958. NOVEMBER 14. PÉNTEK Ei ' m1 JLÜ 8H, im'w tej J I V Bfl 141» K» IS»-« jLV JBÍ “ 4T< m tml A f Kedves Ismeretlen! Ügy éreztem, hogy arculüíöt- tek, amikor maga a választási gyűlést hallgatók tömött so­raiban, a hátam mögött azt mondta az idős munkás múl­tat festő szavaira: ez mese! A vasalt, tiszta ing, a gon­dosan kötött nyakkendő, a fi­nomszövetű zakó azt mutatta, hogy nem keres rosszul tizen­nyolc-húsz éves korában. Raj­ta volt azon az arcon a fia­talság minden ingerkedése. De az a megjegyzés fájt. Mert én ismertem azt a keserves, gyo­morba ránduló fogaimat: nincs! A fiatalok nagy része apáik szavából szintén ismeri a múl­tat Magát viszont egyre ké­rem: olvassa végig soraimat. Gondolom, szereti az irodal­mat. Engedje meg, hogy azzal kezdjem. Vajon milyen sors volt az, miről így írt József Attila: Itt élünk mi!,. Idegünk rángó háló, vergődik benn' a múlt síkos hala. A munkabér, a munkaerő ára, cincog zsebünkben, úgy megyünk haza. Újságpapír az asztalon kenyérrel s az újságban, hogy szabadok vagyunk — poloskát űzünk lámpával s a kéjjel s két deci fröccsel becsüljük magunk’. • Nos, mondhatja, hogy Jó­zsef Attila „hivatásos” költő volt. Pártköltő. De vajon miért szakadt ki a jaj abból az ismeretlenből, aki az aláb­bi Hajdú megyei eredetű nép­dal szerzője volt: Amikor suhanccá lettem, Béresszolga lett belőlem, Hol szántottam, hol arattam Hasznot hajtott a szorgalmam az úrnak. r Besoroztak katonának, Csillogó fegyvert adónak, Hogy megvédjem telkét, nyáját, A magyarok szép hazáját az 1 úrnak. « Ami engem legjobban bánt. Szerettem egy barna kislányt, Feleségül nem vehettem, Mert én soha nem tetszettem az úrnak. I így énekelt a parasztfiatal, ínért ilyen volt a sorsa. Élet­be, munkába, szerelembe, mindenbe beleszólt az úr, a hatalom, mindenki, akinek csak kedve támadt, mert' sze­génynek, béresnek nemcsak a kenyere volt kevés, hanem a joga is. Hogy nem volt kü­lönb a munkásfiatal sorsa sem, arra egy másik példát idézek, talán Maga is ismeri, hiszen gyárban dolgozik, s az Idősebbek között alig akad, aki nem ismeri ezt a dalt: I Gond és éhség börtönőrünk. Sorsunk mostoha. Korán feltépte bőrünket A tőke ostora. A lánc lábunkon oly nehéz, Ifjúságunk korán elvesz. Igen, ezek a dalok egyszerű emberek szívéből fakadtak, a keserűség, a nyomor, az éh­ség volt a szárny, amely fel­kapta azokat, s elrepítette mindenhová, hiszen min­denütt ilyen volt az élet. Le­het, hogy erre is legyint, s azt tartja: a költők mindig na­gyot mondanak. Nos, talán akkor számokat vegyünk. Idézzünk fel egy-két szám­adatot, amelyek nagyon is be­szédes múltat tárnak elénk. A Kommunista 1929 júniusi számában olvashatjuk: „Sokhelyütt a gazdasági cse­lédek gyermekei minden ellen­szolgáltatás nélkül dolgoznak reggeltől estig a nagybirtokos­nak ... Sárváron 10 000 lakó­ból 2300 keresetnélküli van, akik kabát nélkül, rongyosan dideregve koldulnak egy kis élelmet a hatóságoktól.” Egy ifjúmunkás kiadvány­ban, amely 1930-ban jelent meg, ezt olvashatjuk: „Az ifjúmunkásnők munka­bére a férfimunkás alacsony bérének is csak 50—60 százalé­kát teszi ki. A mezőgazdaság­ban foglalkoztatott ifjúmunká­sok között a 14 éven aluli gyer­mekmunkások száma tízezrek­re rúg. A földmunkásifjúság napi munkaideje 10—14 óra, aratáskor rövid megszakítások­kal 20 óra is. A kisiparban a tanoncok munkaideje 10—12 óra.” S aki ezt nem bírta, mit vá­laszthatott? Mást nem, csak a munkanélküliséget. Szava­hihető külföldi forrást idézek, a Bureau International du Travil (Nérhzetközi Munka­ügyi X-Iivatal) 1933-ban készült jelentését, amely szerint a munkanélküliek seregében a 25. évet be nem töltött ifjú­munkások százalékaránya így alakul: 1. Magyarország 42,0, 2. Olaszország 41,5, 3. Finnor­szág 33,3, s így folytatódik a felsorolás. Az első hely „dicső­sége” a Horthy-Magyarországé volt! Csak a gyárakban volt ilyen a helyzet? Dr. Földes Ferenc könyve 1941-ben jelent meg Budapesten. Munkásság és pa­rasztság kulturális helyzete Magyarországon címmel. Csak pár számadatot: V í, „Tpari munkások 10—17 éves középiskolába bejut felsőkereskedelmibe bejut képzőbe bejut Az egyetemi arányokat már nem is sorolom. Gondolhatja, hogy sokkal rosszabbak. Mert az aztán végképp megfizethe­tetlen,, elérhetetlen volt; A reménytelenség, az éhség, a nélkülözés sok fiatált kerge­Alakjáról úgy ítéltem, hogy sportol. No, egy „szakmába” vágó páldát; a Reggel 1933. április 30-i számában írják: „Szeretnék pénzbeszedő len­ni a Gázműveknél — mondja Zombori Ödön, a birkózás Európa-bajnoka. Huszonötéves, kétszeres bajnok és állástalan. — Két éve szaladgálok állás nélkül. — Fűhöz-fához rohan­tam, könyörögtem, hogy sze­rezzenek nekem állást, mert csak annyit szerelnék keresni, amennyi száraz kenyérre elég.” Talán elég is a példákból. Nem sok, de hiszen oly egyfor­mák: nincstelenség, j ogf osz­tottság, sok munka, kevés bér. A kizsákmányoltak sorsa, a nép sorsa. Nem hiszem, hogy „megagi­táltam”. De mindez nem rtjese. Megnézheti a forrásokat. Minden szót, minden adatot megtalál. Nem is az agitáció volt a célom. Csak az, hogy egy kicsit elszégyellje magát. S elgondolkozzék. Mert higyje el, az öregek „meséin” érde­mes elgondolkozni. Még akkor is, ha húszéves az ember, s nem ismeri azt a fogalmat, hogy munkanélküli. Ne is is­merje meg soha! De hogy ilyen is volt, azt tudja, vésse ma­gába, s ne feledje el soha! Mészáros Ottó \-Cf ilm, Színház, Qrfídalfí m GINSENG A koreai Keszong város színházának tánccsoportja a Ginseng című balettet adja elő IHllllimillllHllllllllltlIIIHUIIHIIIIIIIlUINMIIIIIIIIIIIim Pierre Daix: ÍGY ÉLÜNK PÁRIZSBAN Négyszázezer játék karácsonyra Már csak néhány hét és be-j köszöntenek a hagyományos! téli ünnepek: a Télapó napjai és a karácsony. A kereskede-1 lem már megtette az előkészü-l leír :et, hogy az ajándékozás: ünnepére elegendő játék le I gyen. A Belkereskedelmi Minisz- j tóriumban elmondták, hogy az! idén nemcsak több, hanem j jobb minőségű árut hoznak! forgalomba, mint az elmúlt í évek bármelyikében. Az ipari a kereskedelem kérésére mö- j dosította több játékfajta: gyártását. A húzós, kerekes j játékok masszívabbak, festé- j sük tartósabb és szebb lesz \ Uj tricikli és számtalan ka-! rácsonyfadísz kerül a forga-j lomba. A műanyag-játékokat, j így a babákat is polisztirol he- j lyett polietilénből készítik, j ameiv nem törékeny. A karú- I csonyi ünnepekre négyszáz-; ezer különféle játékot hoz-! nak forgalomba. Újdonság • ! kémiai játék. Ebből kétféle j kerül az üzletekbe. Ezenkívül ■ ötletes társasjátékok gazda- : gítják a választékot. Mutasd : meg mit tudsz? társasjáték a; fiatalok tanulását segíti. A! hat-tízéves gyermekeknek i konstrukciós játékokat áru-! sítanak. A tavalyinál jóval; több lendkerekes helikopter, | s mintegy ezerháromszáz Pan- j nónia távvezérlésű villanyvo- i nat kerül az üzletekbe. Tűz-1 oltóautókból ötezret kínál el­adásra a kereskedelem. Üzembehelyezték Budakeszin az ország eiső erdészeti izotóp laboratóriumát Az Országos Erdészeti Fő- igazgatóság az Erdészeti Tu­dományos Intézet budakeszi kísérleti telepén berendezte az ország első erdészeti izotóp laboratóriumát. A laborató­rium vezetője. Karai Gusztáv vegyészmérnök elmondotta, hogy sok olyan feladatot kí­vánnak megoldani, amit eddig a rendelkezésre álló módsze­rekkel és eszközökkel nem le­hetett megvalósítani így töb­bek között a nehezen, illetve több évi fekvés után csírázó erdei fák magvainak csírázását gyorsítják, három különböző erősségű, sugárzó izotópos ol- dat-csávázassal. Ilyen nehezen csírázó magva van például a harsnak, a kőrisnek és a gyer­reagál az élet új és új fordu­lataira, s igyekszik lépést tar­tani az ötvenes évek Párizsá­nak száguldó iramával. Az így élünk Párizsban megszo­kott, csillogó, jellegzetesen francia családi háromszög-tör­ténet volna, ha Daix a szerel­mi bonyodalom okainak elem­zése közben nem találna rá égetően időszerű kérdésekre, ha meg nem érezné, hogy a modern ember igényes szerel­me milyen követelő a lélek erkölcsi, világnézeti rétegeivel szemben is. Daix ezen a szá­lon elvezeti az olvasót a fran­cia munkásmozgalom harcai-' hoz. problémáihoz. Érdekes, szép stílusú regény Pierre Daix könyve, s úgy gondoljuk, ez az első találko­zás a francia író és a magyar olvasó közönség között ered-_ menyes lesz. Nemcsak azért, meri tehetséges íróval ismer- kedüník. hanem azért is, mert Daix közelebb hozza hozzánk az egyszerű francia ember éle­tét, örömét és bánatát. (Euró­pa Kiadó). „SzegényparasztoK 10—17 éves gyermekei közül polgáriba járhat minden 149-ik, középiskolába járhat minden 478-ik, képzőbe járhat minden 2093-ik, felsőkereskedelmibe minden 6028-ik, felsőmezőgazdasági iskolába minden 80 792-ik.” Beszédes számok! Nem hasz- Minek? Remélem, azokat is- nálom ki azt a „remek agitá- meri! De ilyen volt a helyzet ciós” lehetőséget, hogy fel- a munkások között is. Erről soroljam a mostani adatokat, ezt írja a szerző: gyermekei közül minden 108-ik, minden 430-ik, minden 618-ik.” tett a halálba. Az 1931-es hi­vatalos statisztikai adatok sze­rint 2817 huszonkilenc éven aluli fiatal lett öngyilkos. Az öngyilkosok 46.4 százalékát fiatalok tették ki! Riasztó do­log! Nem? Külföldi fiatalok Tápiószecsőn A tápiószecsői KISZ meg­hívására két Budapesten ta­nuló külföldi főiskolai hall­gató: a paraguayi Jósé Arza- mendia és a japán Nisi Zawa ellátogatott Tápiószecsőre. A két külföldi vendéget a járási KISZ-bizottság, valamint a község vezetői fogadták. A vendégek először a szecsői új iskolát tekintették meg, ahol a KISZ-szervezet vezetői és az úttörők üdvözölték őket. Ez­után látogatást tettek Bial Sándor egyénileg dolgozó gaz­da házában, majd a művelő­Legkorszerübb, univerzális, önműködő mosópor ! ]» f int ismeretes, I ÍVJ. Montgomery tá- ! bornagy emlékiratai I nagy felzúdulást kel- ! tettek Nyugaton. § Eisenhower, amikor ! elolvasta, dühroha- I mot kapott, az olasz I kormány tiltakozott, 1 egy szélsőjobboldali I olasz politikus — bi- ! zonyos Caputo — ki- ! hívta a tábornagyot ! párbajra. A szóki- ! mondó „Monty” le- 1 szedte a keresztvizet 1 az amerikai elnökről, ! az olasz hadseregről, ! a NATO-ról. Az érde- j keltek tehát lármáz- ! nak, a NATO azon- ! ban hallgat és Spei- ! del sem nyilatkozik. 1 írhatna talán egy el- ! len-emlékiratot. Vagy § már megelőzték? Az I ő viselt dolgai a kö- ! zönség elé kerültek; I A mű címe: Teuton- 'I kard akció és itt már HS ÍR ESC - g,(k&c íiiUü^m se a dühroham, se a párbaj nem segít •k a s amerikai vá­ri lasztási harcban Knowland szenátor felesége azzal vádolta férje választási ellen­felét, hogy annak „makaróni”-gerince van. Az USA-ban élő olaszok tiltakoztak az olasz nemzeti eledel súlyos megrágalma- zása miatt. A hírhedt reakciós szenátoron a felesége sem segíthe­tett. Kibukott. Vajon mit mondhatott el­lenfele az ő gerincé­ről? Vagy neki nincs? k O lvasom, hogy egy országosan is­mert orosházi mű­kedvelő kertész való­ságos kis őserdőt te­lepített új lakásába és kertjébe. Terem nála citrom, narancs, kávé, banán. Virág­zik 22 kenyai dinnye- fája. Ugyan mit ér az őserdő állatok nélkül? Jó lenne, ha besze­rezne egy-két óriáskí­gyót, orrszarvút és néhány kisebbfajta ragadozót. És persze „szoba-őserdő” elkép„ zelhetetlen „szoba­elefánt” nélkül, k C sibék helyett aszaltgyümölcs „kel ki“ a pécsi ba­romfikeltetőből — ol­vasom elkerekedett szemmel. A hír végén megnyugtat a közlés, hogy „béraszalást’* is 7 smét új névvel ismerke­dünk: Pierre Daix fiatal francia író nevével. A háború utáni írónemzedék tehetséges tagja. Előbb humán, majd természettudományos tanul­mányúkat végzett. A világhá­ború idején becsülettel kivet­te részét az ellenállásból. Negyvenhárom hónapot töl­tött börtönben, illetve a maut- hauseni haláltáborban. Már első regénye — Az utol­só erőd, 1950 — nagy feltűnést \keltett, mert döbbenetes erő­ivel elevenítette fel benne a í náci gijűjtötáborokban szerzett I benyomásait. Ezt követően I nagyszabású trilógiában írta \meg a francia ellenállásban [harcoló fiatalok életét. 1954- ' ben újabb regénye, A gyilkos \ jelent meg, amelyben a francia \ fasiszta ifjú „rewktirválásá,t” \ festette meg a hidegháború \ idején. Most nálunk is megje- \ lent regényét az Így elütik \ Párizsban-t, 1956-ban írta. Pierre Daix, mint az utób- \ bi éveikben annyi francia író, i érzékenyen, frissen, gyorsan iniiiiiiiiiiitiiiiiiiiiiiiimniii j Szász Imre: VÍZPART M indent megőrzők magam­ban a vizekről — mondja \ bevezetőjében az író — s íóí- ! tam a vizek minden arcát. A \ nagy folyót áradáskor, mikor Imárványos foltokban, tömören \ úszik rajta a barna iszap: apa- \ dúskor, mikor a tisztuló mély- i ben rongyok medúzái lebeg- \ nek. Ismerem a tavak téli, i buborékos-göcsörtös simasá- I gát, a folyók lépcsős-táblás | partját, árvízi halat, a nádak, I hinárak szagát. Ismerem és I szeretem a vizek százszínű ar- I cát. | A természettel való találko­zások nomád örömétől vall és l beszél könyvében Szász Imre, s l ahogy ez egy útikalauzhoz il- l lik, bemutat néhány kevéssé I ismert s néhány ismertebb vi- I zet — Ásványráró, Dunare• vállalnak. Ki kell használni az alkal­mat, mert csak az őszi hónapokban csi­nálják. Most sajná­lom igazán, hogy semmiféle aszalniva- lóm nincs. Ha bevá­lik a béraszalás, egész évben csinál­hatják majd? Vajon milyen eredménye le­hetne, ha kombinál­nák a régi és az új üzemágat? Aszaltcsir­ke lépne ki a kelte­tőből? Brrr! * Ö römmel olvasom a szüreti híreket, bár nem vagyok bor­issza. Kitörő lelkese­déssel vettem például tudomásul, hogy száz mázsás átlagot adott az egri leányka. Most már tudom, miért mondja a népdal: „Az eari lányka mind büszke“. Sz. M. I KALAUZ mete, Agárd, Ördögárok <— majd érdekes, színes vízparti történetek, remek halász- és horgászportrék következnek. A változó műfajú, kedvvel írt könyv igazi hőse az ember: a horgász, a halász, a néző. Olyanok is, akiknek ez a ke­nyere, olyanok is, kiknek „csak” szenvedélye a vizek partjához járulás. S persze hősei a könyvnek maguk az áldozatok is. Valóságos hősök a kifogott halak, s valósággal legendásak a valahol s vala­miért horogról elszabadultak. A vízparti kalauzban az em­berábrázolás és szociográfia, anekdoták, filozófia, reflexió, szakszerűség és lírai vallomás művészi összhangban egyesül. Szász Imre avatott kézzel me­séli el történeteit, s írása nyo- ■_mán feltárul előttünk a vizek 1 csodálatos, olykor ismeretlen lés mégis lenyűgöző világa. íEgy-egy írás olvasása közben l szinte ott érezzük magunkat la tó, vagy a vizek partján, s laz íróval együtt vallatjuk a ívizek csendjét, hogy valljon, zkülönös világáról. | A könyvet Cink Károly | több mint harminc festőién § szép. művészi felvétele gaz- Idagítja. (Szépirodalmi Kiadó) I Beszámoló a külföld i 1 írókongrcsszusokról | A Magyar Pen Klub no- ! vem bér 17-én tartja első klub­iestjét, amelyen a nápolyi, il- |letve taskenti írókongresszus- | ról hangzanak el beszámolók. | Európa íróinak nápolyi kong- |resszusáról Gereblyés László, | Fodor József és Passutb !László tájékoztatja a hallga- itóságot, az ázsiai és afrikai |írók taskenti kongresszusát | pedig Trencsényi-Waldapfel |Imre író, akadémikus ismer- iteti. dési házba mentek, ahol a j népi együttes próbáját nézték I végig. Itt az asszonybrigád ne-; ’vében Dósa Jánosné a japán ! vendéget, az ifjúsági brigád j nevében pedig <OfeIla Marika ! a paraguayi vendéget üdvözöl- j te virágcsokorral. A népi j együttes magyar népdalokat j adott elő, mire Jósé Arzamen- j dia is elővette gitárját és ná- j hány paraguayi dalt énekelt ! el. A vendégek az egész na- ! pót Tápiószecsőn töltötték és! este részt vettek azon a va-! csorán, amelyet a község ve-1 zetői adtak tiszteletükre. tyánnak. Ezeknek a magvak­nak egy-két éves elfekvési ide­jét így néhány hónapra csök­kentik. Az izotópok segítségével a növények beporzását is figye­leméi kísérik a laboratórium munkatársai. A virágzásban levő gallyakkal foszfor izotópos oldatot szívatnak fel. s ezáltal a virágpor sugárzóképes lesz. Ezután hordozható sugárzó­mérő készülékkel követni lehet az izotóppal itatott virágpor i útját, s így ellenőrizni, hogy a | virágpor milyen távolságra ju- | tott el és milyen megterméke- * nyitást végzett. A foszforizotóppal kezelt műtrágyát a fűz és egyéb gyor­san növő fafajok növekedésé­nek serkentésére használják.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom