Pest Megyei Hirlap, 1958. november (2. évfolyam, 258-283. szám)

1958-11-02 / 259. szám

fí»t MB fi WCirlav 1958. NOVEMBER 2. VASÄRNAP 360millió forintot költünk ebben az évben a megye fejlesztésére Tervszerűen történik a beruházási keret felhasználása építettek az Űjszilvási Komló­termelő Vállalatnál. 1956-ban kezdték meg az építést. Bár 1957-ben már megtörtént a műszaki átadás, a már meg­szűnt ceglédi építővállalat hi­bájából sok munkát kellett utólag elvégezni az épületen. A nagyobb építkezéseken kívül számos kisebb beruhá­zást kaptak ipari és mezőgaz­dasági üzemeink. Az idén hatmillió forintot kapott a megye lakásépítésre. Ebben az évben 157. jö­vőre 86 lakás építését fe­jezik be. a tervek szerint. Szigetszent- miklóson. Vácott, Szentend­rén, Aszódon, Diósdon. Nagy­kőrösön építenek lakásokat ebből a pénzösszegből. Ceglé­den most készülnek a lakás- építési tervek. A lakóházak ja­vítására kétmillió 300 000 fo­rintot használnak fel az idén. Iskolák építésére 27 mil­lió forintot fordítunk. Egyebek között ebből az ösz- szegből készült el a nagyká- tai és a szentendrei gimná­zium. Tizenhét helyen folyik még iskolaépítés. A munkála­tok egy részét még az idén, a többit jövőre fejezik be. Az idei beruházások nyo­mán az egészségügyi szolgálta­tás is jelentős mértékben javul megyénkben. 1959-ben fejezik be a megyei gyógyszertár vál­lalat központi raktárának és laboratóriumának építését. Az építkezés négy és félmillió fo­rintba kerül. 1956-ban kezdték el a Budakeszi szennyvíz-csa­tornahálózat építését. Még az idén átadják rendeltetésének a hat és félmilliós költséggel készült létesítményt; Valamennyi új létesítmény felsorolására nincs lehetőség. De ez a pár adat is mutatja, hogy az idén is gazdagabb lett megyénk. Biztosak vagyunk benne, hogy az anyagi le­hetőségek növekedésével a jö­vő esztendőben tovább növel­hetjük a beruházások összegét. Bián forgatták a Kard és kocka című film külső jeleneteit Érdekes élményben volt ré­sze napokon keresztül Bia la­kosságának. Régimódi, díszes hintó száguldozott az utcá­kon. Majd cifraruhás ku­rucok, labancok nyargaltak elő és összecsaptak. Súlyos csatát vívtak a falu határá­ban elterülő halastó mellett, a harc végeztével pedig ba­rátságos egyetértésben falusi szállásukra baktattak. Semmi különös nincs ebben a barátkozásban, hiszen a ku­ruc és labanc vitézek egy­aránt filmesek. A Kard és kocka című történelmi film külső felvételeit készítették itt. Külön érdekességnek számí­tott, hogy személyesen ismer­kedhettek ez alkalommal a fa­lu lakói Zenthe Ferenc, Kiss Manyi és Törőcsik Mari film­színészekkel. Százhatvan mázsás cukorrépatermés A szigetcsépi Lenin Terme­lőszövetkezet dicsekedhet ilyen jó cukorrépaterméssel. Nyolc holdon termeltek répát és 12 vagonnal takarítottak be. Ta­valy ugyanennyi területen csak 130 mázsás holdankénti átlagót értek el. Az idei jó termés nemcsak az időjárásnak köszönhető, ha­nem elsősorban a tagok mun­kájának, ugyanis háromszor öntözték a cukorrépát esőztető berende­zéssel. Az első öntözést egye- lés után kapta a répa, majd pedig az első és a második ka­pálás után is megöntözték. A jó termés arra ösztökélte a tsz vezetőségét, hogy jövő­re már 10 holdon termeljenek cukorrépát. Érdemes is. Hi­szen a közös haszon mellett a tagságnak is szép haszna van belőle. Munkaegységenként 20 deka cukrot osztanak ki és például Béta József, akinek 860 mun­kaegysége van. 172 kiló cukrot kap. ___________ J égkorszakbeli szarvasagancs A zalaszentgróti homokbá­nyában a föld színe alatt mintegy nyolc méterre megkövesedett, karvastagságú szarvasagancsra bukkantak. A szakemberek feltevései sze­rint az agancs a jégkorszak- bői származik. Az értékes le­let a zalaegerszegi Göcseji Múzeum anyagát gazdagítja. mai nap 1958. november 2, vasárnap. Achill napja. A Nap kél 6.28 órakor, nyugszik 16.27 órakor. A Hold kél 20.58 órakor, nyugszik 11.16 órakor. Várható időjárás: erősen felhős idő, esőkkel. Mérsé­kelt délnyugati, a Dunántú­lon megélénkülő északnyu­gati szél. Fagymentes éjsza­ka. A nappali hőmérséklet keleten csökken, nyugaton alig változik. Legmagasabb nappali hőmérséklet: 9—12 fok között. Távolabbi kilátá­sok: lassan ,csökkenő felhő­zet, kevesebb esővel. _ NÉGY ELŐADÁST TART ma a megyében a Pest megyei Petőfi Színpad. Dél­után Halásztelken Fehér Klá­ra: Nem vagyunk angyalok, a Cifrakert: Állami Gazda­ságban Gárdonyi Géza: Ida regénye című színművét mu­tatják be. Az esti műsor: a Csepel Autógyárban a Nem vagyunk angyalok, Pilisen az Ida regénye. — BARÁTI TALÁLKO­ZOL rendezett a monori nő­tanács. A találkozóra meg­hívták a hazánkban élő gö­rög asszonyok küldöttségét is, — AZ ORSZÁG legjobb munkát végzett kiszesei in­dulnak ma reggel 9 órakor a Nyugati pályaudvarról tíz­napos tanulmányútra a Szov jetunióba. A Pest megyei fia­talokat 16 KISZ-tag képvi­seli. — A MEGYE legtakaréko­sabb diákjai a nagykőrösi Rá­kóczi Ferenc iskola tanulói. Eddig mindenki 25 forint ér­tékű takarékbélyeget vásárolt a Pedagógusok és.-.Tanuló1* Takarckp«öti&-äfÄ.:.' '* * — NAGY NEMZETKÖZI esztrádhangversennyel ért véget a prágai könnyűzenei fesztivál. A fesztiválon há­rom magyar művész: Zsolnay Hédi, Zsoldos Imre és Vá­mosi János vett részt. — ÜNNEPÉLYES TAG­GYŰLÉST tartott a pilis: KISZ-szervezet az először vá­lasztók részére. A községben mintegy 400 fiatal vesz részt most először a választáson. — AZ ELSŐ MAGYAR repülőbélyeg forgalomba bo­csátásának 40. évfordulója alkalmából a posta 3 forint és 5 forint értékben emlék­bélyegeket hoz forgalomba* Ezeket a posta december 31- ig árusítja. Postai küldemé­nyek bérmentesítésére azon­ban 1960. január 31-ig hasz­nálhatók fel. — 170 EZER FORINTOT fordított ebben az évben a községfejlesztési alapból a Gyömrői Tanács a Tófürdő kiépítésére. Körülbelül ekko­ra összegű beruházásra less még szükség, hogy a strand üzemképes legyen. — KISZ SZERVEZETET alakított az Állami Földmé­rési és Térképészeti Hivatal Pest megyei Felügyelőségénél dolgozó fiatal mérnökök és műszakiak csoportja. Céljuk* hogy a szervezet sok segítsé­get nyújtson hivataluk ered­ményes tevékenységéhez. A TELEVÍZIÓ MŰSORA ma délelőtt 10.00 órai kezdettel: Látogatás a Nemzeti Galériában. 19.01 órakor: Az 1958. évi öttusa világbajnokságról filmösszeállí­tás a BBC Televízió felvétele alapján. 19.15 órakor: Közvetítés az ökölvívó csapatbajnokságról a Nemzeti Sportcsarnokból. 20.30 órakor: 18. számú világhíradó. 20.40 órakor: Svejk a derék ka­tona, II. rész. A Nagyvésártdepre szombaton reggel 101 vagon és kilenc teher­gépkocsi áru érkezett, ebből 35 vagon zöldáru. 20 vagon burgo­nya, 43 vagon vegyes gyümölcs és hót vagon tojás. . A földművessaövetfoezeti csar­noki húsbol'tok szombaton sok lőtt vadat hoztak forgalomba. A szarvas- és a vaddisznóbúson kí­vül, már iácáni- is árusítottak, darabonként 23.80 forintért. A fiatal birkahús elejét kilónként 14.20, a hátulját 16 forintért hoz­ták forgalomba. A főváros kör­nyéki konyhakertészek nagyobb mennyiségű levestoevaló zöldsé­get, sárgarépát és zellert szállí­tottak a csarnokokba és a pia­cokra. Az állami boltok a tisztí­tott petrezselyemgyökeret kilón­ként 4.20—4.80, a sárgarépát 1.30, a gumószeUert 3.60—4.20 forintért árusították. A burgonya, a hagy­ma és a káposztaféle ára nem változott. A KÖZERT-boltok az elsőosztá'lyú csemegeszőlőt kilón­ként 8.40. az elsőosztályú Kifer- körfét pedig 5.40 forintért adták. <— Ezt a könyvet igazán megvehetné apukai ................................................................................................................................................................................................................................................................. F ORDÍTOTTA: GAISAI PONGRÁC Az egyik gyarmatosító fel- üvöltött és a lábához kapott. A másik a gépfegyverhez ro­hant. De a golyók nem találtak. Limar még futott egy-két mé­tert a fatörzsön, aztán leiig, rótt és elrejtőzött a bozótban. Azt már nem látta, hogy mi történik a folyón. A lövöldözés hamarosan elnémult. A motor zúgása távolodni kezdett. A gyarmatosítók nyilván meg­ijedtek és sietve elhagyták a veszélyes zónát! Amikor minden elcsendese­dett, Limar kimászott a part­ra. A csónak azonban nem volt sehol. Elvitték vagy elsüllyesz­tették? — Mindegy. Csak azt sajnálta, hogy egész patron- készletét, három tölténytárát a csónakban hagyta. Limar megszámolta a pisz­tolyban levő patronokat, ösz- szesen hetet. Még szerencse, hogy a kés megmaradt. Vég­szükségben majd azzal védeke­zik. Harcra készen körülnéaett, gyorsan felfrissítette magát néhány jó ízű, illatos narancs­osai, aztán a folyótól balra ment tovább. De ez a szó: „ment”, meg sem közelíti azt a mozgást, ahogy a dzsungelben járni kell. Limar csak mászott, ver­gődött; különféle bozótokba akadt, amelyek megfogták, tüskés gyűrűkbe szorították, beleakaszkodtak és 'nein en­gedték se előre, se hátra. Egy átlag erejű ember öt-hat kilométert játszva is megtesz óránként. Itt azonban az erős fizikumú Misa Limar fél nap alatt is csak néhány száz mé­tert jutott előre; mégis elgyen­gült. Szerencsére a legnehe- zebb területeket már elhagyta. Lassanként eltűntek a bokrok meg a kúszónövények, mert nem kaptak elég levegőt és fényt: a növények felfelé, a magasba törekedtek. Minél távolabb került Limar a: folyótól, a dzsungel annál ijesztőbb lett. A nap még nem nyugodott le, de itt már fél­homály borongott. Virágok, füvek helyett csak a szürkészöld moha vastag szőnyegtakarója, meg a lián piszkos, gubancos fürtjei fed­ték bel a földet. A hajlott liá­nok gigászi kígyókhoz hasonlí­tottak, melyek ugrásra készen várják áldozatukat. Limar akaratlanul is megborzongott, amikor elment mellettük. Igazi halott erdőbe került. Élet csak ott volt, ahová a nap sütött, fenn a magasban; ide, a fák tövébe csak azért szó­ródtak le a szerves élet ré­szecskéi, hogy f elbomoljanak, majd újra résztvegyenek az anyag szakadatlan átalakulásá­ban. Limar eleinte örült, hogy a vérszomjas moszkitók és az útonálló bokrok eltűntek. Örö­me azonban korai volt. Nem tudta, hogy a „rimba’‘ — a malájföldi dzsungel könyör­telen: jaj annak a meggondo­latlan embernek, aki eltéved benne; egy morzsa ennivalót sem talál, s éhen kell halnia. Éjjel, amikor nem lehet tá­jékozódni, az egyenes útirány betartása roppant nehéz fel­adat. A jobb és a bal láb lép­tei különböző hosszúságúak, s azt mondják, hogy aki éjszaka eltéved, körbe-körbe foroghat hajnalig. A „rimba’‘ túlzsúfolt terepén pedig még könnyeb­ben eltéved az ember. Limar úgy látta, ismerős út­vonalon halad. Igen, igen: itt, a hatalmas, korhadó fatörzs alatt vagy két órája ezüstös kígyó siklott. De hisz akkor még a folyó közelében járt..i Eltévedt volna? Limar a jó út keresgélése közben először egy irányba haladt, majd elhatározta, hogy visszafordul. De hiába, még a magjegyzett fa-törzsre sem bukkant rá. Tájékozódását most már végképp elvesztette. Pedig nemsokára — mintha még a természet is Limar el­len acsarkodnék — szörnyű vihar 'keletkezett. Az eső pa­takokban ömlött, s szünet nél­kül dörgött meg villámlott. így telt el Limar vándorlá­sának első napja. Éjjel alig aludt valamit, csak fulladozott a nedves, párás levegőben, s mivel nem akart a vízbe fe­küdni, reggel továbbment. De újra csak a régi história ismét­lődött meg: a tájék olyan is­merősnek tűnt, mintha már járt volna arrafelé. Limar azonban többé nem hallgatott csalóka érzéseire. Előre, csak előre — gondolta. — Mindegy merre, az a fő, hogy ne álljon meg egy helyben, a halott, nyomasztó erdő mélyén. A harmadik nap reggelén tompa hang hallatszott a tá­volból. Mintha egy párduc bömbölne: „kuau-kuau”. (Folytatjuk) De talán ez a botlás mentet­te meg az életét. Mert mögöt­te, a folyó kanyarulatánál gép_ puskasorozat kezdett kattogni, s a golyók a feje felett süví­tettek el. Limar ráfeküdt a fatörzsre és az ágak közül lesett kifelé. Lapos fenekű páncélos mo­torcsónak siklott a folyó sodra mentén. Fedélzetén egy fehér sisakos európai állt s pálcájá­val a kidőlt fára mutatott. — Angolok! — suttogta Li­mar. Tulajdonképpen nem ijedt meg, hisz’ mindig időben szo­kott tüzelni. Inkább csak mé­regbe jött: éppen most, hogy már annyi mindent megúszott, most pusztuljon el egy jött- ment buta golyójától? Azt már nem! Pisztolyát jól megmarkolva közelebb csúszott o parthoz, s el akart bújni a bozótban. De észrevették. A gépfegy- ver újra megszólalt. Kis forgá­csok csapódtak Limar arcába. S miközben a szemét törölget- te, a motorcsónak a fatörzshöz ért, a géppuska meg újabb sorozatot szórt, függőleges irányban, lefelé. Limar elrejtőzött, üldözői pedig lassanként megnyugod­tak. De a fehérsisakos ember nemsokára észrevette a csóna­kot, s vezényszavára a motor a csónak felé robogott. Limar ezt már nem nézhette tehetetlenül. Célzott és lőtt. (24) Limar kúszónövényindát kerí­tett, csónakját egy léggyökérhez erősítette, és halászni akart. Sokáig kísérletezett magagyár, tóttá szigonyával, míg egy kö­zepes nagyságú halat sikerült kirántania. De akármilyen éhes volt is, a hús nem ment le a torkán, mert a nyers szag elvette étvágyát. Tovább keresgélt hát vala­mi ennivaló után. S akkor a szembenlevő parton egy nagy, sárga gyümölcsökkel megra­kott fát vett észre. Apró, vö­röses állat harapdálta a gyü­mölcsöt; gyorsan és mohón evett, azután ijedten elinalt a bozótba. A gyümölcs tehát ehető volt. Limar a ledőlt fa törzsén akart átmászni a túlsó partra. Félmeztelen, bronzszínű tag­jaival, akár egy igazi bennszü­lött, egyensúlyozta magát elő­re, s óvatosságból a fegyverét szorongatva, minden lépésére ügyelt. De kellett is vigyáz­nia, mert a ,.hidat’1 átfonó mo­hák és kúszónövények sűrűjé­ben kígyók rejtőzhettek. Már csak néhány lépés vá- : lasztotta el a kiszemelt fától. ; A levegőben az érett gyümöl- \ csők illata keringett. Limar \ szeme szinte kopogott az éh- \ ségtöl, önkéntelenül meggyor- \ sította lépteit — akkor azon. I ban úgy megcsúszott, hogy kis \ híján a folyóba esett. Az év nagyobbik része már mögöttünk van. Még két hó­nap és vállalatainknak, intéz­ményeinknek jelenteniök kell; eleget tettek kötelességeiknek. A termelési feladatok mel­lett a beruházási célkitűzések teljesítéséről is számot kell adniuk. Vajon milyen eredmé­nyeket értünk el eddig és mit kell még tennünk az év végéig a beruházásokat illetően? Ezzel a kérdéssel kerestük fel Kund- ler György elvtársat, a Beru­házási Bank Pest megyei fiók­jának vezetőjét, akitől az aláb­bi tájékoztatást kaptuk: — Ebben az évben 360 mil­lió forintot kapott megyénk különböző építési, felújítási és egyéb célokra. Az idén — szemben a tavalyival — sokkal tervszerűbben tör­tént a beruházási keret szétosztása és felhasználá­sa. Ennek nyomán a felhasználás is sokat javult. Ebben az év­ben mostanáig körülbelül 76 százalékát használták fel a rendelkezésre álló összegnek, míg tavaly a 'hasonló idősza­kig 60—62 százalékát. A megyének biztosított pénz­összegből 220 millió forintot kaptunk új létesítmények építésére. Ennek a pénzösszegnek nagy hányadát üzemeink fejleszté­sére, bővítésére fordítottuk. A Diósdi Csapágygyár új iro­daépülete például hárommil­lió forintba került. Négymilliós költséggel jövőre készül el az üzem kazánháza. Ezenkívül jelentős összeget fordítunk a gyár csarnokainak bővítésére, amit 1960-ig kell befejezni. A Csepel Autógyár nyolc­millió forintot kapott. Ebből hozzák rendbe a szürkevasön- tőt, kétmillió forinttal bőví­tik az erőművet, másfél millió­val pedig hűtőfolyosót építe­nek. Előreláthatólag a jövő év augusztusára készül el a Cse­pel Autógyár ötmillió forintos költséggel épülő új, modern kultúrháza. A tervek szerint november 7-én adják át rendeltetésének a Pest vidéki Ásványbánya Vállalat kaolin iszapoló mű­vét. melyet hat és félmillió forintos költséggel építettek fel. A Pilisi Szénbánya Válla­lat két és félmillió forin­tot költött az idén a bánya fejlesztésére. ™ Egymillió forintba került az új | kötélpálya megépítése, jelen-1 tős összegeket fordítottak új | vágatok, ereszkék és légaknák 1 , készítésére. Félmillió forintot | kapott szénbányánk a lakó-1 telep felújítására. Az idén egymillió forintot | költünk a váci Könnyűipari | öntöde és Alkatrészgyár fö- | démcseréjének elvégzésére. A | munkálatokat mintegy két és | félmilliós költséggel jövőre fe- | jezik be. Az üzem új forgá- | csolóműhelyét egymillió fo- | rintért építik fel. Hatmillió forintba kerül a | Szentendrei Papírgyár ipar-§ vágányának megépítése. Ta-1 valy kezték a munkálatokat | és az idén már használatba is | veszik az új iparvágányt. A | gyár új transzformátorának | felépítése egymillió forintba | kerül. Jövőre készül el a Ganz | Árammérőgyár új készáru | raktára. Egymillió 200 000 fo- | rintot költünk a Dunakeszi | Járműjavító bővítésére. Az új § szerelőcsarnok hatmilliós, a | kazánház bővítése másfélmil- | liós költséggel jövőre készül | eh Jelentős összegeket fordí- | tunk a mezőgazdaság fej- i lesztésére is. Az Ipolyvölgyi Állami Gaz- | daságban például másfél kilo- | méter hosszú bekötőút épül | az idén, másfél millió forintos | költséggel. Az új út lehetővé | teszi, hogy a gazdaság első ősz- | tályú almatermését expor-1 tálhassa. Eddig ez nem volt i lehetséges, mivel a rázós úton | tönkrement az alma, amíg j az állomásra szállították. Két- | millió forontért komlószárítót I

Next

/
Oldalképek
Tartalom