Pest Megyei Hirlap, 1958. november (2. évfolyam, 258-283. szám)

1958-11-11 / 266. szám

\ 195«. NOVEMBER 11. KEDD resr ti E (. C/C irtap 3 BESZEDES SZAMOK Tizenhárom esztendő a történe­lemben nem hosszú idő. Az elmúlt tizenhárom év jelentette mégis az aszódi járás számára eddig a leg­többet. Erről tanúskodnak a járási tanácsnál összegyűjtött számok és adatok. íme, egy csokorravaló kö­zülük, amely mindennél beszéde­sebben bizonyítja megváltozott éle­tűnk, a születő szocialista társada­lom igazát. A felszabadulás után elsősorban a háborúban elpusztult hidakat építették újjá a járás területén. így tizenhat új, teljesen korszerű vas­beton híd, ezenkívül pedig még harminchárom kisebbmérctű fa- és betonhíd készült el a járás közsé­geiben. Felépült hat modern isko­la, hat pedagóguslakás, két új or­vosi rendelő, négy új orvosi lakás tüdőgondozó, három zöldkeresziea épület. 1943 után tíz olyan község ka­pott villanyt, ahol azelőtt egyálta­lán nem volt, ugyanakkor a már meglevő villanyhálózatot tizenegy kilométer hosszú vezetékkel bőví­tették. Elkészült ezenkívül két új postaépület, két pékség, két gyógy­szertár és hét teljesen új. korsze­rűen felszerelt üzlet. Megépült az Aszód—-Vác vasútvonal és négy új vasútállomás. Rendszeres autóbusz- járat létesült azon községek kö­zött, ahonnan nincs vasúti ossz* köttetés. Az elmúlt tizenhárom esztendő jelentős tényei közé tartozik az is, hogy mintegy négymillió forintos költséggel elvégezték a patakok szabályozását s ezzel a járás terü­letén megszűnt az árvízveszély. El­készült továbbá huszonöt új artézi kút és húsz másik kutat szivattyú­zásra szereltek át. Aszódon köz­ponti vízhálózat létesült, két víz­tároló medencével. Elkészült négy új tűzoltószertár, két állatorvosi rendelő, szeszfőzde, vágóhíd, két új sportpálya és egy strandfürdő, valamint egy modern négyemeletes központi gabonatároló. Beszédes számok ezek, amelyek megváltozott jelenünk győzelméről, s egyúttal a boldog jövőről tanús­kodnak. Galgamácsán sohasem volt művelődési otthon. Ebben a 2000 lakosú községben a kapuk előtti kispad, meg a kocsma jelentette a szórakozást. Ha mozielőa-dás volt — ugyancsak a kocsinaépületben —, a nézők vittek magukkal széket. Két évi községfejlesztési összegből, meg egy lebontott épület anyagából épült fel tavaly a művelődési otthon. Há­romszázszemélyes nagyteremmel, hogy mindenki elférjen: az is, aki eddig a kispadra, az is, aki a kocsmába járt szóra­kozni ... Ötvenhat új lakás — decemberre Az aszódi Újtelep, mint azt már a neve is mutatja, nem sok esztendőt tud még maga mögött. Az ősi község legif­jabb települése, amely napról napra szépül, fejlődik. Itt ké­szül el majd többek között a törpevízmű, amelynek építésé­hez még ebben az esztendőben hozzákezdenek. Az elmúlt na­pokban megkezdték egy új, kétlantermes iskola építését is — ugyanitt. A helyi tanácsnak az ez évi munkálatok elvég­zéséhez már százezer forint áll a rendelkezésére. Ebből az ösz- szegből kezdődtek el az alapo­zási munkálatok is. Az újtelepiek legnagyobb öröme mégis a december else­jén átadásra kerülő ötvenhat új lakás lesz. Ötvenhat család költözhet majd új lakásokba néhány héten belül. Köztük az orvos is. mert az ötvenhat la­kás nemcsak boldog, otthont jelent, hanem azt is — mivel a lakásprobléma megoldódott —* orvost is kapnak az újtelepiek: „Pártolja a magunkfajtát” Iklad nevét a felszabadu­lás elüt igen kevesen, ismer­ték aeak. Apróka, elmaradott falu volt az aszódi járásban. Mindössze kétszázhatvan ház állt a kicsiny falucskában, amelynek lakói aligha néz­hettek bizakodva jövőjük elé. A felszabadulás óta azon­ban Ikladon is nagyot vál­tozott a világ. Már a felületes szemlélő is nyomban ész­reveszi, hogy nem csupán néhány új ház, de egész ház­sorok épültek itt az utóbbi években. Pontosabban két- száznyolcvannyolc ház épült itt az elmúlt tizenhárom év alatt, azaz huszonkettővel több, mint a felszabadulást megelőző hosszú évtizedek­ben. Mit is kapott Iklad 1945 óta? Itt építettek fel a já­rás egyetlen üzemét, a mű­szergyárat, s ez alapjában megváltoztatta a kicsiny falu életét Az egykori földnél­küli cselédek jelentős része ma gyári munkás. A felsza­badulás óta villanyt kapott a falu, ahol azelőtt csal: a petróleumlámpa, vagy a gyer­tya fénye pislákolt. Felépült az új vasútállomás és gróf Ráday Gedeon volt kastélya helyén az elmúlt esztendő­ben ; adták át rendeltetésé­nek a kul túr otthont, az új üzletet, a könyvtárat, a föld­művesszövetkezet vendéglő­jét, a párt- és a KlSZ-helyi- séget, s ugyancsak itt műkö­dik az elmúlt esztendő óta az első állandó ikladi mozi. Mindez beszédesen bizo­nyítja, hogy Iklad a gyors í fejlődés útjára lépett. Tisztes kerülőt kellett tennie eddig annak «2 aszód-új telepi lakosnak, aki I a vasútállomáshoz igyekezett: I meg kellett kerülnie az MTH- | intézetet és a vele szomszé­dos mezőgazdasági taninté­zetet. Az újtelepiek most el­határozták, hogy társadalmi munkával egy másfél méter szélességű utat vágnak a két intézmény kertje között. At úthoz maguk fonják a drótke­rítést, s maguk készítik a be­tonoszlopokat. Várnom kellett e.g'y ideig: az elnök elvtárs kinn volt a falu­Megszépüll a Petőfi mozi A tagság hívó szavára... Verseg valaha a Hatvány bárók egyik gazdag birtoka volt. Nekik dolgozott majd az egész falu, s köztük az öreg Sziráki bácsi is, valamint Jóska fia. Nincstelen cselédek voltak, így a Jóska gyerek is hamar megtanulta! mi a mun­ka. akárcsak azt, hogy mit je­lent _az,a s?ó: NINCS. A cse­lédsorban élő embereknél gya­kori vendég volt a NINCS. Akár ruha kellett, akár ba­kancs, do sokszor még akkor is, ha éppen egy karéj kenye­ret kívánt valamelyik éhes gyérek. Ez volt a múlt és Sziráki József talán sohasem emelke­dik ki a cselédsorból, ha nem jön el a felszabadulás. 1945- től kezdve azonban végre emeltfejű ember lehetett, nem­csak Sziráki József, de az ösz- ezes Sziráki Józsefek. Földet ka­pott sok száz, ezer és tízezer t társával együtt. S néhány esz-: tendővel később, 1949 tavaszán \ .megalakították Versegen az l első szövetkezetei. Sajnos, nem \ sokáig irányíthatta munkáját = Sziráki József, mert még en-1 nek az esztendőnek a végén | elkerült szülőfalujából. Az öt- \ ezerholdas Bács-Kiskun me-1 gyei Állami Gazdaság igazga-1 tójának nevezték ki. \ 3 Kilenc hosszú esztendőt tol-I lőtt az állami gazdaság élén, 1 s bár a gazdaságban jól haladt | a munka, Sziráki József egyre I csak hazavágyott. Haza szülő-1 falujába, a szövetkezetbe. Kii- | Ionosén akkor, amikor egymás I után érkeztek hozzá a hírek, | hogy a vérségi Törekvő Tér-1 melőszövetkezetben nem a leg-1 jobban mennek a dolgok: 1 nagy a széthúzás, laza a mun- | kafegyelem, alacsony a ter-l mésátlag. Olykor ugyan meg-1 próbálta elhessenteni magától § az otthoni gondolatokat, de I egyre kevesebb sikerrel. így | történt, hogy ez év elején vég- | leges elhatározásra jutott: ott-1 hon a helye. S ezt a gondola- | tot még csak erősítette benne | az a sok hazahívó szó. amelv | a szövetkezet tagságától érke-1 zett mind sűrűbben. Mindössze négy hónappal | ezelőtt vette át a szövetkezet! vezetését és azóta újra az egye- ! nes úton halad a Törekvő Tsz | ügye. A hatszáz hold földön 1 a betakarítást, az őszi vetést | százszázalékosan elvégezték, <11 jelenleg már a zárszámadás | foglalkoztatja a szövetkezet | vezetőségét, tagságát egy-1 sránt. Az eredmények alapján I mintegy 45 forintot fizet-1 bek majd munkaegységenként, | EGY ESZTENDŐ UTÁN... ban, ötszázötven méter járda műszaki átvételén. Ez volt az utolsó nagyobb létesítmény a községben, amit a közságfej- lesztési terv erre az esztendőre előírt. Vagyis: Verseg község tanácsa becsülettel teljesítette, amit a lakosságnak ígért. Nem volt ez mindig így. Akadták olyanok is, a községi tanács élén. akik — visszaél­ve választóik bizalmával — semmit sem teljesítettek ígé­reteikből. Kevesen voltak, sze­rencsére, de sok kárt okoztak: megingatták a falu bizalmát! Ezt a megingott bizalmat kellett helyreállítania, és meg­erősítenie Tóth Lajosnak, aki a legnehezebb időkben, az ellenforradalom után került a községi tanács élére. Akár a vezetése alatt elért eredménye­ket nézzük, akár azt az egy­hangú lelkessdést, amellyel körzetében tanácstagnak je­lölték. mindenképpen egy a következtetés: sikerült! Tóth Lajos tanácselnök megállta a próbát... ;.. Hosszú út vezetett a hét­gyermekes, háromholdas sze­gényparaszt szülök viskójától a tanácselnöki székig. Sokat próbált addig Tóth Lajos, míg szülőfaluja vezető embe­asszonykor. Az első műsoros estet márciusban tartották, ..Akinek nem inge, ne vegye magára” címmel. Különös elő­adás volt ez. A férfiak kalap­pal a! fejükön, bodor füstfel- hőket eregettek a nézőtéren. Aki nem dohányzott, az tök- magot rágcsált. Ha nagyon tetszett nekik valami, közbe­kiabáltak, vagy dobogtak a lá­bukkal. Márpedig — a jelekből úgy látszott — minden nagyon tetszett. Azaz mégsem minden: a jegyváltásnak például hatá­rozottan nem volt sikere. A legtöbben ingyen akarták néz­ni a műsort, vagyis „hiába”, ahogy Kartalon az „ingyen’' szó fogalmát használják. Úgy kelleti őket meggyőzni, hogy fizessenek a jegyért, mert kell a pénz berendezésre. Valahogy mégiscsak kötélnek álltak, mert egy színpadi függönyre való összegyűlt. Aztán, ahogy terjedt, a „kul- túrósok1’ jó híre, úgy nőtt a ,fizetővendégek” száma, csök­kent az ablakon kukucskáló­ké. Idővel a tökmagliéj is ke­vesebb lett: megszűnt a néző­téren a dohányzás, a kalapok ölbe kerültek, és a tetszésnyil­vánítás kizárólagos eszköze a taps lett. Mindezekkel párhu­zamosan szépült, a gyarapo­dott a kultúrterem is. A bálok, előadások. bevételéből, meg a tanács ’50GÖ forintos támogatá­sával előbb 80 darab széket vettek, később ízléses száda- függöny került az ajtókra, ab­lakokra. íme, a mérleg: tavaly no­vember óta 19 színdarabot játszottak, 34 előadásban. Ezek egy részét a helybeli kultúr- csoport mutatta be, más részé1 pedig a Petőfi Színpad, az Ál. lami Bábszínház, és különböze vendégegyüttesek. Egy eszten­dő alatt. negyven ismeretter­jesztő előadást rendeztek, ősz- ízesen 2800 hallgatóval! A siker, s a feltámadt érdek lödés újabb célok elérésért ösztönzi a lelkes ‘kultárgárdá és vezetőjét. Most tanulják Hel tai egyik mesejátékát; ha min den jól megy, januárban les; a „premiefk * többi szakkör is szépei zi működik. A gazdasszony kör négy héttel ezelőtt indítót szabás-varrás tanfolyamán 37-en jelentkeztek. Rövidesei megindul a 90 órás gazdatan folyam, s az elmúlt évben jó bevált ismeretterjesztő elő­adássorozat is. Mindez saját erőből, mindéi hivatalos anyagi támogatói nélkül! Mivel kultúr otthonul nincs, anyagi támogatást nen kaphatnak. Pedig rengeter, szép tervet szeretnének meg 1valósítani. Tervbe vették pél­dául egy zenekar megalakítá sát. Jelentlzező volna is, dt nincs zongorájuk. Azt tervezik, hogy a Heltai-darab előadásai­nak, meg a karácsonyi, szil­veszteri báláik bevételéből leg­először egy pianinőt vesznek. Aztán öltöző is kellene, mert jelenleg a színfalak mögött öl­töznek a színészek. A székek számát is gyarapítani kell, a mostani nyolcvanról legalább 300-ra. Sok minden hiányzik a Icar- tali kultúrteremből, ez igaz. De a legfontosabbcClc: egyik olda­lon a lelkesedés és ügyszeretet, másik oldalon pedig a növek­vő érdeklődés és kulturális igény már megvan... re lett. Volt napszámos dn Valkó Lajos uraságnál; béres- kedett Dégeníeld báró kis- kartali uradalmában. Tudta, érezte, hogy nincs ez így jól: tíz kereszt az uraság­nak, s csak minden tizenegye­dik az egész aratóbrigádmik. Tudta, érezte; de hegy mit kell tenni ellene, csak akkor tudta meg, amikor megnősüli. Tizenkilences kommunista volt az apósa, az hyitogatta első­nek a szemét. Pedig vészedéi-« mes dolog volt az ilyesmi- csendőrpofon, rendőri felügye­let járt érte! A felszabaduláskor Tóth Lajos szervezte meg Ver­segen a kommunista pártot, amelynek vezetőségi tagja ü» lett. De tagja volt a nemzeti bizottságnak, s a földosztó bi­zottságnak is. Maga is kapotl öt hold földet, s így lett belőle földtulajdonos — először életé­ben. Ha Tóth Lajos olyan ember lett volna, aki megelégszik azzal, hogy a saját sorsa jobb­ra fordult, tulajdonképpen vé­get is érne a történet. De öt a mások sorsa, az egész község' boldogulása is érdekelte. így történt, hogy ő lett az aszódi : járás első kommunista köz- í sági bírója, 1947-ben. Két év í múlva a nagy hátai járásba he- I lyezték főjegyzőnek, majd já- jrási tanácselnök lett. És köz­iben tanult, művelődött. Az el- I lenforradalom Galgamácsán \ érte. Ide kérte magát, egészsé- I gi okokból, meg hogy közelebb jlegyen á falujához. Innen ke- [rült vissza Versegre, 14 hő- i nappal ezelőtt. \ Amikor visszajött, nehéz [helyzetben volt a tanács. Az [ előző elnök és titkár bíróság [előtt állott. A községfejlesztési I tervek vezetésük ideje alatt I csak tervek maradtak. i És mit csinált Tóth Lajos ? I Amióta ő az elnök, kijavítot­ták a tanácsháza tetőzetét. \ három gyaloghíd és egy új kút I épült; újjáépítettek négy köz- [ kutat, renoválták a tűzoltó- 1 szertárt, az orvosi lakást, rend- j behozták a főtéri emlékművet, í és végül átadtak a lakosságnak s 550 méternyi járdát. { „Pártolja a magunkfajtát'* ; — mondják róla a községbe- iliek. Ami azt jelenti, hogy iTóth Lajos tanácselnök az ő : emberük. 1 „Mindenben kikéri a lakos­ság, a vezetők, s a tanács dol­gozóinak véleményét — mondja róla a vb-titkár. Va­gyis Tóth Lajos a kollektív ve­zetés embere. ..Igazságos, józan életű“ — így a vérségi asszonyok. Ezeket mondták róla a je­lölőgyűlésen is. S utána egy­hangúlag jelölték.,. DERŰS JELEN - BOLDOG JÖVŐ Láíogaíás az aszódi járásban .lUiitiHiHaHitiiimtiHHHiinimiiiiiiiiiiiiiiiitiiiimiiiiiiiiiiiiiHiuiiiiiiiiiiiiiiiHiiiiiiiiwiiiiiiiiiiiiiiiitmimiiiiHmmiiiiiiiiiiimiuiHiHKiiiiitiHmiiiiinNiiimitfiiHinmrHimHr Iklad a fejlődés útján A galganmsai művelődési otthon Sziics Ernő győzték hordani a székeket -az iskolából meg vissza. És az ér­deklődés nőttön-nőtt: a törté­nelmi, földrajzi, fizikai előadá­sokra már 140—150-en, az egészségügyi ankétokra meg háromszázan voltak .. kíván­csiak! M egtört a jég: eleinte' csak a középkorúak''kezdtek oda­szokni a „kultúrházbá‘. ké­sőbb már a fiatalok is jöttek. Szakkörök alakultak. Színját­szókor, tánccsoport, meg gazd­I ív órán őszülő, markáns I A arcú fiatalember Szűcs I Ernő kartali pedagógus. Az I ország ellenkező végéről került § ide, a kartaliak kétségtelen I nyereségére. Mindössze egy I esztendeje van itt, de munkás- ! sága, fáradhatatlan kezdemé- I nyezőkészsége máris gyökeres ! változásokat eredményezett a I községben. Ezek a változások I nem külsőleg alakították át a I falu képét. Belül, az emberek- I ben történt valami,.. I Egy esztendővel ezelőtt —■ I mondjuk ki keréken — Karta- ! Ion nem volt kulturális élet. I Az általános iskolások rendez. ! tek néha egy-egy műsort, in- ! kább csak a maguk szórakozá- ! Sára. Színjátszócsoport, ko- I moly, egész estét betöltő szín- 1 házi előadás nem volt. A ven- ! déglő nagyterme akkori áliapa- ! tóban ilyesmire nem is leit I volna alkalmas. I És ebből a nagyteremből, a I puszta négy falból — a sem- ! miből — teremtett kulturális I életet néhány lelkes, segíteni- I kész pedagógus támogatásával I Szűcs Ernő. I Amikor megbízták a népmű- ! velési teendőkkel, a csupasz 1 termet, 153 forint készpénzt és 1 egy 60 forintos — kifizetetlen I — villanyszámlát kapott „ho- I zománybá”. Meg nagy. legyőz- í hetetlennek látszó közönyt, ér- ! dektelenséget. így kezdett 1 munkához. Ismeretterjesztő Velőadásokkal indult, azt tartot- I ta a leghelyesebb kezdőlépés- 1 nek. Parasztlakta községről 1 lévén szó, mezőgazdasági té- ! mát választott. Azt hitte, ez I vonzani fogja a hallgatóságot. ! Tévedett: mindössze tizenhár- 1 man jöttek össze. 1 Mással próbálkozott. Irodai- I mi esteket szervezett, melye­ken a népdalokról és a népme­sékről tartottak előadást. Áz iskolás gyermekekből alakult kórus mindjárt be is mutatta a népdalgyiijteraény legszebb kincseit. Ennek már nagyobb sikere volt. A gyerekek — ta­náraik segítségével — alig s ezzel egyszeriben a jó szö­vetkezetek közé kerültek. S ez elsősorban Sziráki József ér­deme, aki kemény kézzel, de ugyanakkor komoly szaktu­dással teremtett rendet a Tö­rekvő házatáján. A vérségi Szövetkezet idei eredriiénye biztosítéka annak, hogy az elkövetkező gazdasági esztendőben még nagyobb si­kereket érhessenek el, majd Sziráki József vezetésével, akit most nagy megtiszteltetés ért. A megyei tanács tagjai sorába jelölték. S mi biztosak va­gyunk benne, hogy Sziráki Jó­zsef megfelel majd ennek az előlegezett bizalomnak. Nem­csak a szövetkezetnek, de a megyének is jó vezetője lesz. Ehhez a munkához kívánunk most neki sok sikert, November másodikén nyitotta meg kapuit a 400 000 fo­rintos költséggel újjáépített Petőfi Filmszínház Aszódon. A kívül-belül megszépült épület új, korszerű műszaki beren­dezéssel ellátott gépházat kapóit; a falakat faburkolattal lát­ták el, s rendbehozták a belső udvart, hogy az előadások vé­gén ne egyenest az utcára tóduljon ki a közönség. Az eddigi egy — meglehetősen ócska — gép helyett két, jókarban levő géppel folyik a vetítés, tehát megszűntek a hosszas és gyakori tekercselési szünetek.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom