Pest Megyei Hirlap, 1958. november (2. évfolyam, 258-283. szám)

1958-11-09 / 265. szám

1958. NOVEMBER 9. VASÄRNAP ált iJürlap Megjelentek az üzletekben a takácsok új divatszövetei Kéziszövésű női kabát- és kosztümszöveteket, férfiruha­anyagokat készítettek az őszre a Kéziszövők Szövetkezetében dolgozó takácsok. A szövetke­zet belvárosi üzleteinek kira­kataiban már megjelentek a homespun kabátszövetek, a kü­lönleges színösszeállítású esté- lyiruha-anyagok. az új divat­sálak és vállkendők is. Külön ügyelnek arra, hogy egy-egy mintából csak kis mennyisé­get hozzanak forgalomba. A szövetkezetben már meg­kezdték a jövő nyári idényre készülő újfajta mosóanyagok tervezését is. EGYETEMI DIÁKVÁROS GORKIJBAN Az Oka folyó partján, a nem­rég létesült üdülőtelep közelé­ben megkezdődött a Loba- csevszkij Állami Egyetem diákvárosának építése. Az első tanulmányi épületet, továbbá a 800 személyes diákszállót és egyéb szükséges épületeket már át is adták a használat­nak. A főépület négy emeletén helyezik el a különböző fakul­tásokat és az egyetemi könyv­tárat. Az építkezés második szaka­szában még egy tanulmányi főépületet, sporttelepet, vala­mint professzori lakásokat épí­tenek, fmiifiiiimmiMHiiitiifnntiiiiiiittiiiiiitiiiiiiiiiii!fiiiiiniuii£ [ CSAK AZÉT SEM? j | A Pest megyei Hírlap 1 | szeptember 27-i számában | | Kerüljük a balesetet cím- § 1 mel foglalkozott a Veres- | 1 egyház—Gödöllő közti vo- | | natközlekedéssel. Ebben az f | ügyben a tanács is orvos- | | lásért fordult már az ille- | 1 tékesekhez. A mai napig 1 I nem történt azonban intéz- | | kedés. Sajnálatos, hogy a | | MÁV nem intézkedik s 1 | még csak meg sem indokol- 1 i ja eljárását. Csak a közösben végzett munka biztosíthatja a tagok jólétét a jásaharajvnói Elór&a bekéért Tsa-ben is FUTÓSZALAGON A napokban Jászkarajenőn jártunk, az Előre a békéért Tsz-ben. Panaszkodott az elnök, panaszkodtak a tagok. Nehez­ményezték, hogy kicsi a jöve­delem, zárszámadásikor keveset tudnak osztani. A tagok az aszályos időjárást okolták, az elnök és a községbeliek azt tartották, a tsz 32 tagja a hi­bás. Igazat tenni nem nehéz, mert a tények maguktól be­szélnek. A hét éve működő tsz a csaknem 300 holdnyi szántón kívül 420 hold legelőt is ma­gáénak mondhat. Állatállomá­nya mégis alig valami. Mind­össze 300 juh, 57 sertés, 80 pulyka, 9 fejőstehén, s 50 borjú és növendék. Igaz, volt 1500 naposcsibéjük is, de abból csak alig 200 maradt meg és 6 ezer forintot ráfizettek. Érdemes erre néhány szót fordítani. Jászkarajenő tudva­lévőén Pest megye legaktívabb baromfitenyésztő községe. Nincs ház, ahol 50—300 csir­két, libát vagy pulykát ne tar­tanának, ami jelentős jövedel­met jelent. Azt is mondhatjuk, hogy a község termelői mind­annyian kiváló szakemberei a baromfitenyésztésnek. És mégis, a tsz-ben, noha a tsz tagjai jászkarajenőiek, nem foglalkoznak baromfitenyész­téssel. Azaz, hogy foglalkoztak, csakhogy abban nem volt sok köszönet. Idős, öreg emberre bízták a baromíik gondozását, azzal a megokolással, az úgysem tud mást csinálni. A szakszerűtlen nevelés következménye volt, hogy az 1500 naposcsibéből még 200 darab sem maradt meg. S most a tsz-bén olyan hangulat alakult ki, hogy csak egyénileg érdemes baromfite­nyésztéssel foglalkozni. Pedig nem a^vid.í$ bácsj. hi­bás a sikertelen baromfineve­lésért. hanem a tsz vezetői, akik ilyen felelőtlen módon in­Két év alatt közel száz új tanterem Pest megyében Jelentés a beruházási tervek végrehajtásáról A megyei tanács végrehajtó bizottságának Mátyás Boldi­zsár, a tervosztály vezetője rendkívül érdekes tájékozta­tó jelentést tett az idei népgaz­dasági beruházások III. ne­gyedévi teljesítéséről. A je­lentés szerint általánosságban a tervteljesítés a harmadik év­negyed végéig 61 százalék volt, 4,8 szazaikkal kevesebb, mint a múlt év azonos időszakában, de azért az év végéig még el­éri a 100 százalékot. Ennek a kisebb arányú lemara­dásnak az az óta, hogy a 1 lebonyolítási feladatok eb­ben az évben jelentősen megnőttek. Tavaly a harmadik évnegyed végén a beruházás volumene a jelenlegi 70,6 millió forinttal szemben csak 27 millió volt. A jelentés részletesen fog­lalkozik az egyes ágazatok helyzetével. Az építőiparban négy tanácsi vállalat kapott beruházási keretet, a legna­gyobbat a Pest megyei Tanács Építőipari Vállalata, amely 390 ezer forint költséggel saját asz­talosüzemet állít föl. A helyiipar beruházásaira 3,7 millió forintot írtak elő, amely 13 vállalat között oszlik meg. A Pest megyei Építőanyagipari Vállalat 800 ezer forintot kapott egyes üzemegységeinek fejlesztésére, főképpen a téglagyártás növelése érde­kében. Az élelmiszeripar teljesítette aránylag a legjobban eddig beruházási terveit, fölhasznál­va a megszavazott összeg 71,9 százalékát. A vállalatok, első- sorban a sütőipariak, új gé­peket, berendezéseket kap­nak. A rendelkezésire álló 1 200 000 forintból 600 ezer forint jut kilenc sütőipari és 380 ezer két húsipari vállalat­ra, Ezeken kívül a tervosztály megkezdte az új aszódi és bu­daörsi sütőüzemek műszaki tervezését. Az új üzemek egyenként -két és félmillió fo­rint költséggel készülnek el. A legtöbb pénzt az oktatási ágazat kapta, a teljes keret 36,4 százalékát. Ebből a hatal­mas összegből a megyei ta­nács tervosztálya 23 helyen végez az idén iskolaépítést, amelyeknek nagy része már befejeződött, de a többi is folyik és legkésőbb a jövő tan­évre elkészül. A már befeje­zett iskolák: Szob 6 tantermes, Tápióság 6, Gomba 1, Sziget­újfalu 2, Tárnokliget 2, Érd 2, Dunaharaszti 2 és 5. Dunakeszi 5, Tóalmás 5, Szigetmonostor 6, Diósd 5 tantermes általános iskolát kapott. Nagykáta pe­dig 8 tantermes új gimnáziu­mot. Folyamatban van Gyálon 2, Csobánkán 4, Bugyin 4, Ik- lsdon 3, Letkésen 4, Aszódon 2, Nagykátán 2, Szigetszentmik- lóson 8 tantermes általános is­kola. Ikladon 2, Újlengyelen 2, Törteién 2, Nagykátán 2 peda­góguslakás, Szentendrén 4 tan­termes gimnáziumibővítés, Mo- noron 10 tantermes gimná­ziumbővítés és Pilisvörösváron 50 férőhelyes óvoda építése. Ezeken kívül még hat község kapott állami támogatást a községfejlesz­tési alapból megkezdett is­kolaépítési munkák befeje­zéséhez, ami az új tantermek számát további tízzel növeli a megye területén. Tizenhét új iskola műszáki tervein dolgozik még a tervosztály, ezeknek kivite­lezésére a jövő évben és 1960- ban kerül sor. Széles beruházási keretet ka­pott a megyében az egészség­ügy is. Sok helyen új gyógy­szertárak, orvosi rendelők, szociális otthonok épülnek? tézték a szakszerű gondozással busás jövedelmet adó baromfi- tenyésztés dolgát. Azt is meg kell említeni, hogy nem könnyű a tsz-vezető- séa dolga. Az ellenforradalom előtt neveltek baromfit a tsz- ben, méghozzá eredményesen Alakulásakor minden tag 4—4 tyúkot adott a közös törzsállo­mány kialakításához. Nem. fi­zetett rosszul a közös, de a ta­gok kissé elkényelmesedtek. ügy tartják, ők vállalták az „áldozatot’“, beléptek a tsz-be, a többi nem az ő dolguk. Elfe­ledték, hogy a tsz jövedelme, az ő részesedésük attól függ, milyen odaadással, szorgalma­san dolgoznak. A közösben kell elsősorban dolgozni, fáradhatatlanul tevé­kenykedni; nem pedig a háztá­jin. Az csak kiegészítője jöve­delmüknek, de az életet, a ke­nyeret, biztos jövőjüket csak a közösben becsületesen vég­zett munka biztosíthatja. Még­is azt látni, hogy a tagok több gondot fordítanak saját és ház­táji gazdaságukra, mint a kö­zösrpj Itt van például 10 hold cu­korrépájuk esete. Ennek sze­dését csak november 6—8 kö­zött kezdték meg. Hatholdas szőlőjüket már október utolsó napjaitól szüretelik, de lesz november közepe, mire végez­nek. A kukoricatörést is csak a minap fejezték be. Úgy ter­vezik, november közepe táján elvetik az őszi kalászosokat Csakhogy ... És itt van a baj. a vezetőség problémája. A tagok nagyobb része ösz- szetéveszti a termelőszövetke­zetet az ipari üzemmel. Kora délelőtt látnak munkához - mondják, hidegek a reggelek — és még napnyugta előtt ha­zamennek. Csoda-e, ha nem végeznek időben tennivalóikkal, ha megkésnek minden munkájukkal? Tavaly 28 forintot fizettek egy mun kaegységre, az idén talán 32 forintot. Nem sok, az igaz, de több, mint az előző évi. S még több lehetne, ha másképp gon dolkodnának a tagok a közös dolgairól, ha azt magukénak éreznék, legfontosabbnak tar­tanák. Az eddig leírtak nem feste­nek valami biztató képet a jászkarajenői Előre a békéért Tsz-ről. Nem szabad azonban elfelejteni, hogy volt ez a tsz már rosszabb he^zetben is, az induláskor, s 1956 előtt a jó tsz-ekhez tartozott, gazdag ré­szesedést fizettek ki a tagok­nak. Jelenleg a gyengék kö­zött tanyáznak, de remélhető­leg nem sokáig. Felemelkedésük, eredmé­nyesebb gazdálkodásuk akadá­lyaitól, a közösbe került sült- galambot váró, nem dolgozó tagoktól rövidesen, búcsút vesz­nek. Nemrég három, kapa he­lyett borospoharakat emelgető tagot kizártak. Helyes az az el­gondolás, hogy a közgyűlésen § megvitatják, I ki mennyit tett a szövetkezet, a közösség ér-| dekéért. S aki nem tesz erős| ígéretet, hogy megváltozik, at-1 tói éppen a tsz és a becsületes | tagok érdekében kénytelenek 1 lesznek megválni. Az út, amelyen a jászkaraje-1 női tsz-nek haladnia kell, vl-1 lágos, akárcsak a cél,, amit el 1 akarnak érni. A tsz vezetőin s| tagjain múlik, hogy senki és I semmi ne akadályozza őket eb-1 ben- Csekő Ágoston | szerelik össze és végzik az utolsó ellenőrzéseket az új gépkocsikon a Csepel Autógyár szerelőcsarnokában píiMuiiiiiminiiiiiiiiiiiUHitiiuiiiiHHHiHmimiiiimiiiiiiiiiiiimiiiiiiiimiiiiiiiiiiiimiiiiiiíiiHimiiiiiiiiiiiuimiiiHiiiiiiHiiiitimimt HÁROMNAPOS NÖVÉNYANATÓMIAI KONFERENCIA a Magyar Tudományos Akadémia Vácrátóti Botanikai Intézetében Az év utolsó negyedének eddigi legkiemelkedőbb bota­nikai eseménye a Vácrátóton megtartott növényanatómiai konferencia volt. Az öt kül­földi és mintegy ötven hazai botanikus szakember részvé­telével megrendezett, országos méretű konferencia célja: a hazai növényanatómiai kutatá­sok időszerű kérdéseinek és módszertani problémáinak megbeszélése, valamint a Ma­gyarország kultúrflórája című. a Magyar Tudományos Akadé­mia által kiadott sorozat szö­vettani fejezetének módszer­tani és elvi megvitatása, össze­hangolása. A növényanatómiai konfe­renciát Zólyomi Bálint akadé­miai levelező tag, a botanikai főbizottság elnöke nyitotta meg és egyúttal mint az inté­zet igazgatója üdvözölte a külföldi és hazai részvevőket. Törő Imre akadémikus az MTA biológiai csoportja ne­vében köszöntötte a részvevő­ket, majd mÜtatíd á konferen­cia nagy hazai és nemzetközi jelentőségét. A megnyitó elő­adást Sárkány Sándor proíesz- szor, a biológiai tudományok doktora tartotta. Ismertette a hazai növényanatómiai kutatá­sok fejlődésének fontosabb ál­lomásait, kutatási irányait. kiemelkedő eredményeit. Rá­mutatott arra, hogy az utolsó 10 esztendőben az MTA, s a kormányzati szervek hathatós támoga­tásával milyen nagymér­tékű fellendülés tapasz­talható ezen a területen is. A konferencián hat téma­körben tárgyalták a megvita­tásra kerülő fontosabb ered­ményeket Az első témakörben a gyö­kér anatómiai viszonyaival foglalkozó kérdéseket tárgyal­ták. A gyökér szövetfejlődési viszonyaival és működésével foglalkozó legújabb kutatásai­ról adott átfogó képet Her­mann von Cuttenberg rostocki professzor, a szövetfejlődés vi­lágszerte elismert szaktekinté­lye. Hazai vonatkozásokban új eredményeiről számolt be Gör- gényiné dr. Mészáros Jolin. A második témakörben há­rom nagyobb előadás foglalko­zott a reproduktív hajtás sző-, vetfejlődési kérdéseivel. Sár­kány Sándor professzor a ter­més szövetfejlődési kérdéseit vázolta, dr. Mária Luxová, a bratislavai növénybiológiai la­boratórium vezetője az alkalmazott növény­szövettan néhány fontos gyakorlati problémáját Cukrászati kiállítás Gödöllőn Gödöllőn, a Hársfa Éttetem nagytermében nyitotta meg a Váci Vendáglátóipari Vállalat idei harmadik cukrászati ki­állítását. A kiállított készítmények közül az első díjat a zsűri Várfoki István „Édesanyám“ című csokoládé domborművé­nek ítélte oda. A második díj Pogonyi József péceli cukrász „Hattyúk tava“’ készítményéé és Várkonyi István gödöllői cukrász grillás tortájáé. A harmadik díjat Lövész József váci cukrász marcipán „Csend­élete“ nyerte. A szakszervezet díját Lábadi Károly gödöllői tanuló nyerte. A kiállítás édesipari készít­ményei, hidegtál bemutatója, eszpresszója és a vállalat jubi­leumi dokumentum kiállítása megnyerte a látogatók tetszé­sét. , Negykilós s/.őlöfiiríök Alekszej Ignatyenko, az Október 40 éve kolhoz gyü­mölcstermesztője kísérlete­zett a szőlőtermés növelése érdekében. Különféle külön­leges növényápolási eljáráso­kat végzett s ennek eredmé­nyeként 8 különféle fajtájú szőlőtőkén átlagban 4 kilós fürtöket termesztett. érintette, ismertetve kü­lönböző paradicsomfajták termésein végzett szövet­tani vizsgálataikat. Verzárné Petri Gizella és Ba- ranyainé Szentpéteri Gabriella a Datura stramonium (gyógy­növény) termőjének kialakulá­sával kapcsolatban folytatott vizsgálati eredményeikről szá­moltak be. A harmadik témakörben a vegetatív hajtással kapcsolat­ban hangzottak el elméleti jellegű szövetfejlődési (Hege­dűs Ábel) és gyakorlati irányú alkalmazott szövettani (Her­bert Ulbricht drezdai profesz- szor) előadások. A negyedik témakör kere­tében Müller-Stohl potsdami professzor és Greguss Pál pro­fesszor ma élő és kihalt nö­vényfajok összehasonlító ana­tómiájának egy-egy részlet problémáját fejtegették. Hazai viszonylatban eddig kevésbé ismert és müveit területre hívta fel a figyel­met Stieber József az öko­lógiai növényszövettan tárgyköréről tartott elő­adásában. Eddigi eredményeiről és so­ron következő feladatairól adott részletekbe menő ismer­tetést, amelyhez kapcsolódva Kárpáti Zoltán, valamint Kár­páti István előadásai konkrét példákkal illusztrálták az öko­lógiai szövettan jelentőségét a rendszertani, cönológiai ku­tatásokban. Az ötödik témakörben Frid- valszky I-oránd, a növényszö­vettani metodika néhány kor­szerű kérdésére hívta fel a figyelmet, kiemelve az elekt­ron-mikroszkópos vizsgálatok tág lehetőségeit. Nagy elisme­rést váltott ki a rögzítés fo­lyamatáról készített mikrosz- kópi filmjével. A hatodik témakörben Má- thé Imre akadémiai levelező tag és Sáiikánv Sándor pro­fesszor a MTA kiadásában megjelenő Magyar Kultúr- flóramú sorozat részére készü­lő anatómiai fejezetek elké­szítésekor szem előtt tartandó problémákra mutattak rá és az egységes szempontok sze­rinti feldolgozás fontosságát hangsúlyozták. A Magyar Tudományos Aka­démia Vácrátóti Botanikai In­tézetében megtartott háromna­pos növényanatómiai konfe­rencia, mint már említettem, igen jelentős eseménye volt i magyar botanikának. Mintegy fél évszázad óta első alkalommal jöttek össze a magyar növényana­tómus kutatók tanácsko­zásra. A növényanatómiai konferen­cia több hozzászólója részé­ről felmerült annak igénye, hogy az itt elhangzott sok ere­deti, új eredményt tartalmazó előadások anyaga teljes egé­szében nyomtatott formában napvilágot lásson. Reméljük, ez a javaslat megvalósításra keiül és szélesebb, külföldi és h^zai viszonylatban is ismertté válhatnak a konferencia érté kés eredményei. Dr. Kárpáti István, a biológiai tudományok kandidátusa í f 17 edves barátokat I K láttáik vendégül I pénteken Örkényben. § A Hazafias Népfront \ a község lakossága f nevében a Nagy Ok- | tóberi Szocialista For- I vadalom 41. évfordu- | lójának alkalmából I rendezett ünnepségre | hazánkban tanuló ke- I nyal, görög, bolgár, 1 kínai és spanyol fia- | talokat hívott meg. | A l kora délelőtti | órákban érkeztek I meg a külföldi fiata- I lókat szállító autók a | községbe, és a szivé- I lyes fogadtatás után 1 otthonaikba hívták | meg az Örkényiek a | vendégeket. Nyolcán | voltak a külföldi fia- I tolok, de ha százan | étkeznek is, kevesen 1 lettek volna, mert 5 szinte mindenki igényt tartott arra, hogy hozzájuk is ellá­togassanak. Persze, erre nem kerülhetett sor, de azért mégis találkoztak az egész község lakosságával, hiszen ahol megje­lentek, rögtön né­pes embergyűrü fog­ta őket körül és tet­tek fel annyi kérdést, hogy szinte alig győz­tek rá válaszolni. Este a moziban megtartott ünnepsé­gen — amelyen meg­jelentek a szovjet hadsereg képviselői is — már kedves is­merősként köszöntöt­ték a fiatalokat. Az ünnepi előadó szép szavakkal ecsetelte a Nagy Októberi For­radalom jelentőségét. Beszélt arról, hogy a 41 évvel ezelőtt győ­zelemre jutott eszme azóta hogyan terjedt el az egész világon, hogy a még gyarmati elnyomás alatt síny­lődő népeket a szov­jet emberek példái, eredményei lelkesítik felszabadító harcuk­ban. Felszólalt Ca- marixa Onialo ke­nyai fiatal is, aki népének elnyomatá­sáról beszélt, s tapsra lendültek a kezék, amikor a vi­lág népeinek barát­ságát méltatta. Chan Min-cö kínai fiatal | a kommunista párt i által vezetett kínai | nép hatalmas ered-§ menyeit ismertette és \ együttérzéssel hall-1 gatt&k szavait az § Örkényiek, amikor | elmondotta, hogy 1 mindenképpen felsza-§ badítják Kimojt, Ma-1 cut és Tajvant. Az ünnepség után 1 a mezőgazdasági gé-i pészképzt^ szakisko-1 la kultúrtermében | látták vendégül a | fiatalokat, s ott to-| vább szövődött az a % széttéphetetlen ba-1 rátság a különböző | népek fiai között, | amelyet a Nagy Ok- \ tóberi Szocialista 1 Forradalom győzel-1 me tett lehetővé. : m. s, 5 Vendégek Örkényben

Next

/
Oldalképek
Tartalom