Pest Megyei Hirlap, 1958. november (2. évfolyam, 258-283. szám)

1958-11-07 / 263. szám

1958. NOVEMBER 7. PÉNTEK

AZ ORSZÁG LEGMODERNEBB ISKOLÁJA

Magvető a kókai határba«

■I

\.A NAGYKÁT AI JÁRÁS: I

( AHOL A SZABADSÁG HADAI JÁRTAK I

| Pjombon nyújtózkodik a kókai temető, s mert az Alföldnek 1 | még a szélén is hegynek mondják a halmot, Margithegy =

| a neve a temetődombnak, amelynek csúcsát kápolna ékíti. Öreg | | a kápolna, még öregebb a temető, ahol a kókaiak évszázadok óta = | keresik a síri nyugodalmat. Ki hinné, nyugosznak benne olyanok | | is, akik saját szemükkel látták itt, a temetőben, Kossuth Lajost, | | amikor erre járt. Mert megfordult a kókai temetőben, minek e § bizonyságául a kései utódok márványtáblát függesztettek a kápolna | | falára. Azt mondja ez a tábla:

Büszke kastély áll és napról napra jobban omladozik Tápió- ság fölött, hatalmas park közepén, Sizázados fák árnyékában. Nemes vonalai elárulják, hogy igazi művész képzelete formálta. Valóban, Ybl Miklós volt a mestere, a Keglevich grófok számára építette 1850-ben. A háborút épségben megúszta, de utána senki sem törődött vele, lakatlanná vált. Előbb berendezése tűnt el. aztán tünedez- ni kezdtek ajtói, ablakkeretei, padozata is. Teteje is megnyílt, mennyezete átázott és ma már menthetetlen állapotban van. Hír szerint le is bontják, hogy megmaradt anyagából iskolát, pedagóguslakást építsenek. Pedig kár érte. Komoly művészi és mű- történeti érték pusztult el vele.

A pusztuló, halálra ítélt kastély tőszomszédságában viszont; az ország egyik legszebb és legmodernebb iskolája pompázik, a svájci rendszerben épített, négy pavilonból álló tápiósági általános iskola, amelyben az idén kezdődött. meg a tanítás hét tágas, napfényes, virágos ablakú tanté- remben, nagyszerű felszereléssel, kiváló pedagógusgárdával.

Szimbolikus jelentősége van annak, hogy a düledező, roskadozó grófi kastély mellett dia- da'masan ragyognak az őszutói úapfényözönben ennek áz új, modem népiskolának hófehéren izzó falak Az ősi nark

A svájci rendszerben épített tápiósági iskola pavilonjai

zados fái adnak hozzá méltó keretet.

És a magas dombon büszkélkedő iskola alatt lázas tempóban fejlődik a hajdani zsellérfalu, amelynek grófi határából 1945-ben 537 helyi nincstelen kapott három-három hold örökföldet. A falut már négy bő és egészséges vizű artézi kút látja el ivóvízzel. 1949-ben bevonult falai közé a villany és azóta évről évre bővül a hálózata. Az általános iskola alsó tagozatának tanulóit három

pacokba rakva. Fölhasználására azóta sem került sor. Azaz, egy részét már fölhasználták, de nem itt: másutt. Lassanként elfogy a kő és a bicskei úton esős időben, tengelyig ér a sár. A ságiak nagyon szeretnék, ha végre elkészülne a hétkilométeres út burkolata, társadalmi munkával, fuvarral is örömest belesegítenének. Talán — a többi érdekelt község lakosságával összefogva — meg lehetne oldani ezt a problémát is ..,

„A szorgalmasan dolgozd ember bizakodó4'

| Erről a helyről nézte Kossuth Lajos

I kíséretével 1849. április 2-án 1 | a hatvani csatát.

5 A szabadságharc 100 éves 2 | évfordulója alkalmával I a dicsőséges napok emlékére | készítette a

I kőkai 48-as ifjúsági bizottság, f

| Ami azt illeti. Kossuth Lajos |

1 Jó messzelátón nézhette innen | | a hatvani csatát, bizonyára re- | I peső szívvel látta, hogyan sza- | | lad az osztrák a honvéd elöl, | | Tápióbicskén meg honvéd- § | szobor emlékeztet a híres bics- = i kel csatára. A síkon, a Harc- | | mező dűlőn, amit azóta nevez | | így a nép, kőalapon álló fekete | 5 vaskereszt alatt 300 elesett ka- | 1 tona fekszik közős sírban. Bits-1

1 key Viktor egykori uraság te- | | mettette el őket és állíttatta = | emlékezetükre a keresztet. |

2 Odébb, a nagykátai út mentén | I fehér kőkereszt áll 800 katona 2 1 közös sírja felett. Ezt meg § I 1882-ben Fejér István, akkori | | községi bíró és felesége. Csikós | § Terézia emelték.

1 A szabadságharc diadalmas | I tavaszi hadjáratának egyik a | | döntést előkészítő, de nagyon § I véres ütközete folyt ezen a | = mezőn a Tápló hídjáért két § I nappal a hatvani győzelem g I után, április 4-én. Hatvan alól | | Jászberényen, Nagykátán ke- E I resztül erre került a honvéd- | 1 sereg zöme, Aulich, Klapka és 2 § Damjanich hadtestei. Ugyszól- § £ van az egész nagykátai járás | | minden községét végigjárták a g 1 honvédek.

É Klapka kora reggel felderítő- | I két küldött Tápióblcskére. El- =

1 lenség nem mutatkozott a falu-1 | ban. Erre megindult az egész | = hadtest. Csakhogy amikor a |

2 faluhoz ért, már Jellassics | S ftgyútftze fogadta. Hogy granl- | % csárjaival lopva megszállotta a | 2 községet, arról a házaikba be- ; | zárt lakosság nem adhatott hírt | E a honvédeknek. Csak Bárdi| | András harangozó együtt a fiá-§ s vai próbált harangkongatással s I Jelt adni, agyon is lőtték mind- s I kettőjüket. Klapkát pedig | | Szentmártonkáta felé menekü- | I lésre késztette a túlerő.

1 bélfalé ért Damjanich Nagy- s

1 kátára, ahonnan, meghallván a =

2 vereség hírét, hadtestét pihe- I | nés nélkül tovább vezette. Meg- |

1 rohanta és kemény küzdelem- §

2 mel elfoglalta a Tápió hídját, s 1 aztán késő estig harcolva | i megfutamította az ellenséget. s I Másnap Damjanich Tápiósze- § 1 csőn át Káka felé nyomult. 1 | Mind a két faluban agyon- | I lövette a plébánost, mert mind s | a két pap a szószékről olvasta £ I fel Windischgrätz proklamáció- 5 | ját, sőt még prédikált is a sza- | = badság ellen. Hatodikán haj- E | ‘nalban Damjanich Rókáról in- |

1 dúlt Isaszeg felé, hogy had- |

2 testével kivívja a honvédsereg | 1 döntő győzelmét.

S A szabadság hadainak útja | | volt tehát a nagykátai járás és §

1 benne _ mint ahogy az egész |

2 országban ma is a szabadság |

1 virága nyílik. Erre a szabad- | | Ságra — amelyet a Szovjetunió |

2 hadseregétől kaptunk 1945-ben | | — adja le egységesen uovem- 2 1 bér lG-án szavazatát Nagykáta | 1 és a nagykátai járás.

Í riiiilmllHMnuimiimiimiiHiMimililiiiiiimiuir.iiiiiimiiin.Gizúr István tápióbicskeí tanácselnök — most is jelölték tanácstagnak — hivatalosan csak 1945 óta foglalkozik közügyekkel. Szikár alakja, fáradt szeme régi szenvedéseiről árulkodik.

—- Hétgyerekes cselédcsaládból származom — mondja. — Anyám 11 esztendős koromban szabóinasnak adott, csakhogy egy kasztostól megszabaduljon, nem tellett annyi szájra az örökös kukoricakenyérből, máiéból. Gyermekkoromban nem ismértem télikabátot... Az unokáim hócipőben, kisbundá- ban járnak óvodába, iskolába... Nagyot változott azóta a világ.

Bizony. Gizúr István 45-ben törvénybíró lett, aztán évekig párttitkár volt és 1956 telén tanácselnökké választották. Nemcsak ismeri, de szereti is a községet és örömmel mondja:

— A jelölőgyűlések nagyon, jól sikerültek és általában megerősödött az érdeklődés. • a közügyek, a választás iránt. Az emberek meg merik mondani panaszaikat, bírálnak is, de a dicséretet sem hallgatják el. A hangulat határozottan jó. Megnőtt a parasztság munkakedve. Két-három éve még csak früstök után indult a mezőre és még világos volt, máris hazatért. Azóta megint látás- tól-vakulásig dolgozik, sőt, újra trágyázza a földjét. Nagy változás történt az elmúlt két év

alatt is. A szorgalmasan dolgozó ember bizakodó és jókedvű, és mert a mi embereink szorgalmasan dolgoznak. ,ió hangulatban készül Tápióbicske a választásra.

AZ ŐSKOR EMLÉKEI

Az ásó és az eke igen gyakran furcsa cserepeket, szokatlan formájú kőedények darabjait fordítja ki a homokos földből a Tápló mentén.

__Milyen szép lenne — mondják

a. k

ókaiak —. ha berendezhetnénk eg" kis helyi múzeumot azokból a föRliüaUi régiségekből, amelyek egy kis szakszerű munkával bizonyosan napfényre kerülnének.

Jó lenne, ha hivatásos régészeink felfigyelnének erre a jogosnak látszó óhajtásra.

A kókai

gobelinszövetkezet 1

| Mintha festmény lenne | | az apró, finom öltésekkel | | színes fonalból összeállított § | gobelin. Nagy a művészid | becse, drága pénzt ér és! | amellett néhány évtized \ | óta exportcikk is. Valami | | szemfüles vállalkozó tán 1 | 30 esztendeje észrevette, I | hegy Kákán milyen ügye- § | sen kézimunkáznak a für- 1 | geujjú lányok, asszonyok. § ! Anyagot, mintát adott ne- I | kik és gobelinhímzést ren- | | delt tőlük. Kezük munkáját I | azután külföldön jó pénzért | | értékesítette.

| Szó se róla, valamit fize- 1 | tett az asszonyoknak a | | munkáért, bizony a nagy 1 1 szegénységben jól is jött | | minden garas. Most azon- | | ban, mióta szövetkezetben I | dolgoznák, jobban keres- | 1 vek; a közvetítő haszna § 1 is az övék. A gobelin-1 § szövetkezetnek Kőkán 7001 | asszony, meg lány a tagja, | | s több pénzt keresnek a | | község egész évi adókiveté- | 1 se összegénél.

| A nagykátai járás más 1 | falvaiban is gobelineznek | | az asszonyok.

A düledező Keglevich-kastély restaurált tornya a tápiósági

iskola víztornyául szolgál.

nagy iskolában tanítják, már ötszáz méter hosszú betonjárda van a községben és rengeteg új családi ház.

De azért i>aj is akad. A Bicskét, Szentmártont és Szelét összekötő nagy " forgalmú, tehát igen fontos út burkolásához szükséges kőanyagot pontosan 18 évvel ezelőtt, 1940- ben a helyszínre szállították és az út mentén helyezték el kuPánd

9 9

szerencséje

Panelnak nagy szerencséje van_mondják a vele fejlődésben ver«*

s

enyző szomszédos községek —: a malom. Jövedelme kikerekíti a köz- ségfejlesztési hozzájárulásból származó bevételt. Ennek eddig öt százalékos kulcsa volt és így hozott évi 36 ezer forintot a községi háztartás konyhájára, de most azt tervezik, hogy húsz százalékra emelik fel* mert — malom ide, malom oda —, kell a pénz a szép fejlesztési tor- vek megvalósítására. Itt van például az 1100 méter hosszú Petőfi Sándor út, nagyon'várja már a kikövezést. Legalább 400 ezer forint kel* lene rá. Villany itt már 1939 óta van, de bővíteni kellene a hálózatát* mert a közel két és félezer lélekszámú község rohamosan nő. Szaporodó nak benne a lakóházak és növekszik a lakosság igénye. A szép tanács- házát tavaly hozták rendbe, már ezer méter hosszú betonjárdát építettek, új artézi kutat is fúrattak, így most már öt artézi kút látja el a falu népét egészséges ivóvízzel. Kibővítették a kultúrotthont.

_ A felosztott uradalmi földeken szép eredménnyel gazdálkodnak a pándiak __ mondja Malatinszky László vb-titkár —, nagy gonddal műveit földjük jövededméből könnyen telik adóra is. A faluban nincs adóhátralékos, befizeti mindenki időre az adóját. A község dolgai iráni állandóan igen élénk az érdeklődés. A választási gyűlések nagyon népesek. Olyan új tanácsot akar a falu választani, hogy minden tagjában komoly érdeklődés és felelősségtudat éljen. Éppen ezért csakis olyanokat jelöltek, akik szívesen vállalták a tanácstagsággal járó munkát.

Azzal fejezi be, hogy a felszabadulás óta sokat fejlődött Pánd, de azért akad még itt tennivaló bőven.

És három hónap alatt kigyulladt a villany...

Jövőre már ebben az öt, most épülő, új tanteremben is tanulnak a kókai gyerekek

Tápiószecső nagy község, 6500 ember otthona. 1950 óta 250 új ház épült benne és ez idén a tanács már 50 építési engedélyt adott kL A házhelyek elfogytak, azon a területen, amit az új településre kijelöltek, már minden telek gazdát talált. Most új területen parcelláznak házhelyet az igénylőknek.

Nagy község volt Szecső már régen is, mégsem volt villany- világítása. 1947-ben azonban három hónap alatt fénybe-bo- rult a falu.

— Akkor a nemzeti bizottság tagja voltam, benne a pártot képviseltem — meséli Deák Antal jelenlegi tanácselnök, aki egyébként most is tanácstagjelölt. — A bizottság egyik ülésén felszólaltam és a villanyvilágítást sürgettem. Nem emelt a beszédem ellen senki kifogást, elismerték, hogy jó lenne a villanyvilágítás, csak azt mondtáik, minek ábrándo- ‘ kát kergetni, úgyis megvalósíthatatlan. Én azonban nem hagytam annyiban ~ a dolgot; kijelentettem, három hónapon, belül kigyullad a villany Sze- csőn. Kinevettek. Erre elmentem a párthoz, a minisztériumba, összefogtam a főTfitkuló lombú jegenyék köti zött kígyózik az út Káka felé. Két oldalt pihenő tarlók, fölöttük fekete varjúcsapat kering. Az őszutói nap aranyzománccal vonja be az egész vidéket, a Károlyiak, a Kegle- vichek, a Koháryak hajdani grófi birodalmát. Balfelöl friss szántás, takaros darab. A fekete barázdák között lassú, egyforma léptekkel halad az ember. Amikor bal lábával lép, jobb karja széles mozdulattal lendül előre és aranyszemek hullanak tenyeréből a rögökre. Fölötte, amint a búzavetés évezredeken át be- idegződött ősi szertartását, végzi, templomi csönd zsongja a termékenység misztikus zsolozsmáját.

Grófi föld volt ez mindenütt, amerre a szem ellát. Zsellér népe ijedt falvak mélyén laÚj világ az egykori gróf iföldeken

pult egy évezreden át a Tápiá ezüstösen csillogó szalagja mentén, gőgös és büszke kastélyok komor árnyékában. Mai

Százával sorakoznak a vadonatúj családi házak az ősi Káka körül, széles ablakuk üveglapján ragyog a napfény, kéményük vidáman füstöl és falaik között, a tiszta, világos szobákban, a grófi jobbágyok fölszabadult ivadékai kóstolgatják az emberivé magasztosult életet.

— Negyvenötben hatszázötven kókai nincstelen kapta meg az elillant grófok 1300 hold termőföldjét — mondja Gedei Ferenc vb-elnök —, azóta van élet ebben a hatszáz éves községben. Közel négyszáz új lakóház épült a fel- szabadulás óta, a lakosok száma ötezer fölé nőtt, 650 iskola- kötelesünk van, 3400 választónk. Az idén kezdtük meg az új öt tanterem építését, jövőre már tizenhárom tanteremben tanulhatnak; gyerekeink. Apáink nem ismernének ránk ebben az új, megszépült életben.

Bizony: nagyot változott üt is a világ. Kóka hajdani zsellérnépe ősi falujában ' nem tudta megkeresni azt sem, ami a mindennapi tengödés- hez kellett. Messzi uradalmakba szegődött el sommás cselédnek havi 150—200 kiló bú záért, meg kevéske avas szalonnáért, hogy megmentse családját az éhhaláltól. Ha pedig Pesten vállalt munkát, gyalogszerrel tette meg érte az ötven kilométeres utat. Ma hatvan-hatvanöt motorkerékpár van már a faluban és a fürge autóbuszok naponta 800—1000 kókai dolgozót szállítanak a fővárosi iüzemekbe. Azelőtt még olajmécsesre, faggyúgyertyára sem telt. Ma villany borítja fénybe a falut. Nemrégen még az ásott kutak egészségtelen vize miatt golyvás volt áz egész falu, ma már három mélyfúrású kút adja az egészséges ivóvizet.

Nem csoda, ha a falu népének mosolygó tekintete azt hirdeti, hogy végre tudnak hinni már az élet szépségében.

Bővítik a villanyhálózatot Tápiósze csőn

jegyzővel — most a járási tanácsnál dolgozik —, elmentem vele Jászberénybe és hoztuk a villanyt. Két és félmillió forintba került, de nem teli bele három hónap, megépült a vezeték. Akkor aztán, akik engem kinevettek, szívesen fizettek, hogy a házukba is bevezessék az áramot. És megint nevettek, most már örömükben; Nos, én egy percig sem haragudtam rájuk. 1947-ben még elevenen élt a múlt emléke, hogyan is hihették volna, hogy egy nagy, de időtlen idő óta magára hagyott falu néhány hónap alatt villanyhoz juthat.

I

Szaluidiáty o imJL o h öltök, úh'-ébö i f