Pest Megyei Hirlap, 1958. november (2. évfolyam, 258-283. szám)
1958-11-01 / 258. szám
1958. NOVEMBER 1. SZOMBAT me </Cirlap Játéktalicskák is készülnek Magyar mester műhelyében. Itt nem annyira a teherbírás a fontos, mint az, hogy kényelmesen elférjen benne minden baba. (Gábor Viktor felvételei) A mezőgazdasági teriiiclőszüvctkezcáck zárszámadása előtt Magányos tanya Segíteni kell! A , befetegnapi nappal jezcidött termelőszövetkezeteinkben az 1957—58-as gazdasági év. Mint minden esztendőben, az idén is, zárszámadást készítenek minden egyes szövetkezetben, hogy számot adjon a vezetőség a tagságnak az eredményekről, és megtörténhessék a jövedelem végleges elosztása. .A zárszámadáskészítés nagyon fontos esemény a szövetkezetek életében, hiszen a vezetőség egyesztendős eredményes vagy éppen sikertelep munkáját tükrözi. A zárszámadást előkészítő munkálatok megkezdődtek és nemcsak a szövetkezeti tagok, de az egyéni parasztok is érdeklődéssel várják, mennyi jövedelem is jut majd egy munkaegységre és hogyan találták meg számításukat a szövetkezeti parasztok. Részletes adatok erről még nincsenek, de a szövetkezetek egész esztendei munkáját figyelembe véve, máris meg lehet állapítani, hogy tovább szilárdult megyénkben a szövetkezeti mozgalom. Bár az esőnélküli száraz tavasz kedvezőtlenül befolyásolta a gabona terméseredményeit. a nagyüzemi gazdálkodás adta lehetőségeket kihasználó szövetkezetek lényegesen jobb termést takarítottak be, mint az egyéniek. A búza termésátlaga a tsz-eknél 9.3 mázsa, az egyénieknél csupán 6.3. Rozsból csaknem két mázsával termeltek többet holdanként a tsz-ek, mint az egyéniek. Az őszi árpánál több mint egy mázsa a különbség a szövetkezetek javára. A termelőszövetkezetek állatállományának nagyarányú növekedése is a nagyüzemi gazdaságok megerősödését bizonyítja. Az ellenforradalom nagy kártétele ellenére állatállományuk meghaladja az. 1955-ös szintet. Jelentős beruházásokat eszközöltek szövetkezeteink. Az 1957--58-as gazdasági " évben 50 805 000 forintot fordítottak építkezésekre: Á fejlődés, a megszilárdulás természetesen nem egyforma valamennyi szövetkezetnél. Az egyik jobban ki tudta használni a 3004-es kormányhatározat adta lehetőségeket a termés- eredmények és a jövedelem növelésére, vagy eredményesebben küzdötte le az időjárás viszontagságait, mint a másik. Nem egyforma a szövetkezeteknél a gazdálkodási lehetőség sem, s ugyancsak különböző a vezetők felkészültsége, vagy a tagság összetétele. Mindezekből adódik, hogy egy- j eay szövetkezet jövedelme kő-; zott is jelentős eltérés lesz. A j termelőszövetkezetek többse-1 ge eredményesen zárja a gaz- j dasági évet és jólétet biztosi* i tagjainak. Azt is meg kell azonban mondani, hogy a 202 ! zárszámadást készítő szövetke- I zet között akad olyan is, amelyikben lényegesen alatta marad a jövedelem a tervezettnek s deficittel, azaz ráfizetéssel zárja a gazdasági évet. Az idei zárszámadásoknak — amint erről a megyei tanács végrehajtó bizottságának határozata is intézkedik — hűen kell tükrözniök egy-egy szövetkezet valódi eredményeit, gazdasági körülményeit. Az előző években számtalanszor előfordult, hogy „megszépítették’' a zárszámadás mérlegét. Azért, hogy minél többet oszthassanak, olyan állatok vagy növények értékesítésére is vettek fel előleget, amelyekkel valójában a szövetkezet nem rendelkezett. Az ilyen szövetkezeteknek a következő években kellett kinyögniök ezt a terhet. Megtörténlek olyan esetek is, hogy egy-egy szövetkezetben könyvelési manipulációval a ténylegesnél rosszabb képet adtak a felsőbb szerveknek. Ezzel az volt a céljuk, hogy állami támogatást kapjanak munkaegységkiegészítésre. Mindkét gyakorlat csak ártott a szövetkezeti mozgalomnak. mert egyes szövetkezetekben olyan hangulat lett úrrá a tagságon, hogy nem is szükséges dolgozni, majd kisegíti őket az állam. Az ilyen szövetkezetek javarészét az elmúlt esztendőben feloszlattuk, de az idén a deficittel záró tsz-ek többsége mégis azokból tevődik, amelyek, az előző években is ráfizetéssel gazdálkodtak. Éppen ezért csak üdvözölni lehet' a megyei tanács végrehajtó bizottságának határozatát, amely kimondja, hogy ebben az évben egy szövetkezetnek sem adnak zárszámadási megsegítést. Államunk segítséget nyújt a szövetkezetek gazdálkodásához, de ha a tagok ezt nem tudják kellően gyümöl- csöztetni, akkor elsősorban magukra vessenek. A szentendrei Uj Élet Tsz tavaly ráfizetéssel gazdálkodott, s-a koj moly figyelmeztetés elletíére sem javítottak munkájukon. | Az idén a tavalyi deficitet több tízezer forinttal ismét növelték. Vajon hogyan vélekednének a szentendrei dolgozó parasztok, ha azt látnák, hogy a hanyagul gazdálkodó tagok olyan jövedelemhez jutnak, mintha jól gazdálkodtak volna. Lenin Tsz tagjai is úgy vélekednek, hogy a 341 000 forintos tavalyi mérleghiányukat teljesen rendezik, még akkor is, ha így kevesebb jövedelemhez jutnak. Az állammal szembeni kötelezettség teljesítése mindegyik szövetkezet számára kötelező. f Az. előző években sokszor szóbakerült a zárszámadások idején, hogy fizessenek-e föld- járadékot vagy sem. Az olyan termelőszövetkezetekben aztán, ahol a tagság többsége föld nélkül lépett be, rendszerint leszavazták ennek kifizetését. „A tsz-tagok közül azoknak. akik földdel léptek a szövetkezetbe, minden körülmények között ki kell adni a föld- járadékot’• — határozta el a megyei tanács végrehajtó bizottsága. A zárszámailáskészilés az egész tagságot érintő esemény. Éppen ezért a vezetőség mind a zárszámadás előtt, mind pedig a munka közben kérje ki a tagság véleményét, illetve tájékoztassa őket az egyes részeredményekről is- így nemcsak a bizalmatlanságot és az, esetleges kétkedést oszlatják el, hanem maga a tagság győződhet meg arról, hogy egy-egy évközben elkövetett kisebb hiba — elmulasztott kapálás, későn történt betakarítás, vagy bármilyen gondatlanság — milyen mértékben csökkenti részesedésüket. Nagyon fontos az is, hogy a termelőszövetkezetben és a községben levő szakemberek is adjanak segítséget a zárszámadás készítéséhez. Észrevételeikkel, javaslataikkal járuljanak hozzá, hogy a zárszámadás tapasztalatait minél jobban érvényesítsék majd a zárszámadást követő tervkészítéseknél és a jövő évi gazdálkodásban is. * Mihók Sándor (Ceglédi Foto Klub) Híres a Kossuth Lajos nevét viselő ccgléd gimnázium. Évről évre számos diák tanul, nevelkedik itt, s tanul nemcsak bölcsességet, tudományt, de emberséget, hazaszeretetet is. Éppen ezért látjuk jogosnak a ceglédi gimnázium igazgatójának, Rad- ványi Józsefnek mindkét kéréséi, amelyet legutóbbi látogatásunkkor elmondott. Az egyik, s ez nem tűr halasztást: kevés az orosz nyelvtanár a gimnáziumban. Pedig az ősszel úgy indult még a tanév, hogy . nem lesz nevelőhiány. Azóta azonban történt egy s más dolog. Az egyik kiváló orosztanár, Leu- gyel László váratlanul meghalt. Pótlásáról azonban mind ez ideig senki sem gondoskodott. Sót: október elsejei hatállyal elvitték a gimnázium másik orosz nyelvtanárát. Cinege Imrét is és kinevezték a városi művelődési ház igazgatójává. Ez utóbbi ellen senk nek semmi kifogása. De az ellen már igen, hogy Cinege Imre helyeit sem érkezett új tanár. Jelen pillanatban csak ügy tudják megoldani az orosz nyelv zavartalan oktatását a gimnáziumban, hogy külső tanárokat foglalkoztatnak. többek között a művelődési ház igazgatóját. S e visszás helyzetnek következménye az is, hogy hetenként több mint száz túlórára van szükség a gimnáziumban, vajon meddig 1 A másik: távolabbi kérdés, de úgyszintén megoldásra vár. A gimnázium, amikor alapították/ nyolc osztállyal működött. M» tizenhéttel. S ez jó dolog. De al már korántsem, hogy nincs elég tanterem. Az iskolában jelenleg tizenhat osztály kap helyet, d» úgy. hogy a rajztermet két tanteremmé alakították át. A díszteremből ugyancsak két tanterem „született”. S néhány szertárból is. A tizenhetedik osztálynak így sem jutott már hely. Áttelepült a diákotthon épületébe, ahol a diákotthonon és az osztályon kívül még egy technikum is van! Valamit tenni kellene annak az é-dekében, hogy a jövő esztendőben kibővítsék a ceglédi gimnázium épületét, ahol ebben a tanévben hatszáz diák tanul. De csak azért ennyi és nem több, mert számos diákot el kellett utasítani — hely hiján. Úgy gondoljuk, érdemes lenne erről is gondolkozni már most a megyei tanács oktatási csoportjánál. Biztosak vagyunk benne, hogy lehet segíteni, hiszen a város is szívesen támogatja —< anyagiakkal is — az iskola épületének bővítését. Ez nem lehet csak a ceglédi gimnazisták ügye. A mi ügyünk is. Mind annyiunk ügye! (prukner) llorvútli Uvula könnyűipari miniszterhelyettes nyilatkozata a tanácsi vállalatok helyzetéről, a kisipari szövetkezetek feladatáról és a kisipar jövőjéről A helyiipar három szektorának helyzetéről, működésük távlatáról Horváth Gyula könnyűipari miniszterhelyettes az alábbi nyilatkozatot adta: — A ihelyiipar három szektorának termelése meghaladja a 16 milliárd forintot, s köny- nyen megállapítható, hogy milyen fontos helyet foglalnak el népgazdaságunkban. Mind a szövetkezeti ipar, j mind a magánkisipar alapvető fe'udata az ál- ■ lanti kisipar kiegészítése az árutermelésben. A múlt évben a felvásárlási ; láz és az ennek következtében fellépő nagyobb belkereskedel- í Nehezebbek a postásfáskák Vácott is Isz-ek többségében nem csupán a mára gondolnak a tagok, hanem a szövetkezet fejlesztésére is. Éppen ezért az 1 alapszabályban előírt mérték- j ben fejlesztik a közös gazdasá- ! got. Á ragykátai és a ceglédi | járás szövetkezeteiben úgy határoztak a tagok, hogy mindenekelőtt teljesítik az állammal és az állami vállalatokkal szembeni kötelezettségeiket. Ezenfelül megfelelő mennyiséget tartalékolnak takarmányokból, vetőmagból, stb. A monori járásban levő mendei IIIHIillllllllHiHIIIHilNHIimiUIIIIIIIIIIIIIIIIIIIHIIIIIIIIIHIIlUilllUHIMIIHHIIIIHIlHIIIHIIIItlilUiiillllHIIIIIUIIIHIHimilMIUIMIIIIII..*-. KÉSZÜL A TALICSKA (Váci tudósítónk jelenti.) Vasárnap, október 26-án kezdődött el Vácott is a levélküldés hete. Nem mintha más időszakokban nem érkeznék nagy levélhalom az ország és a világ minden részéből a városba, de a posta most különös figyelmességgel hívta fel figyelmünket: keressük elő a megválaszolatlan leveleket, adjunk hírt rokonainknak, ismerőseinknek, akik már hosszú idő óta nem hallottak rólunk. — Mi a célja a postának ezzel a kedves kezdeményezéssel? — kérdezzük Pomozi Miklós hivatalvezető helyettest. — Szeretnénk a barátokat, családtagokat itthon és határokon túl közelebbhozni egymáshoz — mondja. — A baráti országokban is hasonló mozgalmat tapasztalhatunk és örülnénk, ha világviszonylatban szerveződnék a következő ■- esztendőkben a levéíkül-i dés hete. — Mit tesznek a siker érdekében? — Színes falragaszokon hívtuk fel ilc--feleink figyelmét. Ezenkívül az ország tizenegy postahivatalában emlékbélyegzőt ütnek a levelezőlapokra es borítékokra november 1-ig. Sajnos, a mi hivatalunkat nem jelölték ki erre. Munka ’közben beszélgettünk Nyáry Józseffel, az egy ik a hóvá rost körzet kézbesítőjével, aki ió munkájáért már sokszor kapott elismerést, jutalmat. — Átlag naponként 230—250 levelet kézbesítek » címzetteknek — tesz elém- két ajánlott küldeményt. — Ezekben a vápákban érezhetően megnövekedett a napi átlagforgalom. A táskám nehezebb, de sok örömet. mosolyt jelent a régóta várt sorok megérkezése. \ Egy kis bűntudatot érzek. Hazafelé menet sürgősen bedobom a piros postaládák egyikébe azt a zsebben felejtett levelet, amit a levélküldés hetét megelőzően bízóit rám feleségem- sürgős feladásra- Papp Rezső : mi igények miatt a szövetkezetek bizonyos mértékben el- ! tértek eredeti rendeltetésűiktől. Ez akkor általában helyes j és szükséges volt. Most azon- j ban ismét előtérbe került a lakosság szolgáltatásainak és j különleges igényeinek kielé- í gítése. A textilruházati szö- i vetkezeteknek például . a nagy sorozatú termelésről át kell térniük az eredeti rendel- | tetősüknek megfelelő, mérték szerinti munkák elvégzésére. I Tudjuk, hogy ez nem megy I egyszerre és még jövőre is sok I gondot okoz és nehézséget je- ! lent majd az év első hónapjaiban a foglalkoztatást illetően is. Ezeknek a zökkenőknek gyors leküzdésére,mind a, mi- I nisztérium. mind pedig a Tervhivatal igyekezett megfe- i lelő intézkedéseket tenni. A | tanácsokra hárul viszont a helyiipari vállalatok és a keres- i kedelem szerződéskötéseinek | figyelemmel kísérése, j — A forgalomba kerülő bú- j toroknak csaknem felét a he- j Iyiipar adja. A jövő év második felében 1500 festett háló- és 1000 konyhagarnitúrával többet szállítanak a belkereskedelemnek. | Uj beruházásokkal tovább ! fejlesztjük a bútorgyártó üze- I meket. 1959-re a bútorkészí- ; tés mintegy 60 százalékos felfutását tervezték. Növeljük az építőanyagok előállítását is. Mészből például az ez évi 86 ezer tonnával szemben 00 ezer tonnát kívánunk termelni. Égetett tégla 15 millióval több készül. Tetőcserépből ötmilliót kérnek tőlünk és a tanácsoknak nagy erőfeszítéseket kell tenniök. hogy a cserép- gyártás növeléséhez szükséges beruházások még az év elejép megvalósuljanak. A szolgáltatási munka megjavításáról és .a kisipar jövőjéről Horváth Gyula miniszterhelyettes az alábbiakat mondotta: A helyiipar egyik jellemző ága, a szolgáltató ipar sajnos, nem mindig tölti be azt a feladatát, amelyért lényegében létrehozták. Különösen Budapesten gyakori, hogy jóformán csak közületi munkákat latnak el. Nem egyszer személyes miniszteri közbenjárás sem elegendő ahhoz, hogy lakáskarbantartásokat elvégezzenek. A jövőben ezen úgy kívánunk segíteni, hogy a terv helyes kialakításával és a prémiumrendszerrel ösztönözzük a vállalatokat az ilyen munkák elvállalására. — Szükség van a kisiparra és meg is becsüljük a jól dolgozókat. A kisiparosság számottevő réteget képvisel, munkájuk érinti az egész lakosságot. Abból azonban nem csinálunk titkot, hogy fel tkívánjuk számolni a spekulációt. Nem lehetf azonban bántódása annak, aki rendesen, becsületesen dolgozik. Az új ipartörvény végrehajtási utasításának megjelenése után a tanácsok, igen helyesen, csak ott adnák ki iparengedélyt, ahol a lakosság igényeit a szocialista szektor nem tudja kielégíteni. Ugyanakkor, amikor a spekulációs törekvéseik leküzdésére törekszünk, nagy gondot okoz, hogy sok községben — főleg a kisebb falvakban — még mindig nincs elegendő kovács, fodrász. szabó, cipész és más szakmabeli mester. Az illetékes vezető szervek most vizsgálják ezt a kérdést és amennyiben helytelen adóztatás, vagy egyéb körülmény akadályozza az iparengedély kiváltását, kivételes intézkedéseket szándékoznak tenni. A helyiipar valamennyi ágában dolgozóknak arra kel' törekedniük, hogy a lakosság megelégedésére munkálkodjanak és akkor nem marad el a megbecsülés sem — mondotta befejezésül Horváth Gyula miniszterhelyettes. ■'.íMHiMiHMiHimmituiiHiiiiimiMiiiiiiiiiiiiiimutiiiiiiiiMiiiiiiiiiiiiiiiMimiiiiiiMUHiiHiiiiiiiiiimmM llllll'TllllllllllilIHIIIIMIIi'llllKlillllllMIIIIIIIIIIMIIMtIIHIMIIIIIUIIIIIIIIIIIIIIIIIUIIIIIIMMIIMIMIIMMIIIIIIIIIIIIIIIIilltlIIIIHMIIIHIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIillHIIIIIIIIIIIMIIIIII Sok munkába kerül, mire talicskává formálódnak a hatalmas rönkök Magyar Imre dabgsi talicskakészitö mester keze alatt. Kézifűrésszel elnyesegetni ezeket a nagy rönköket, — ez a munka első lépése. Az utolsó simítások a kész művön.
