Pest Megyei Hirlap, 1958. november (2. évfolyam, 258-283. szám)

1958-11-04 / 260. szám

1953. NOVEMBER 4. KEDD nn UCCUI K'fCirlap A ■felszabadulás utáni idők választásainak egyik különös í ■4-f sajátossága, az, hogy a választást megelőző időszakban l mérlegre tesszük eddig végzett munkánkat; mindazt a vál- i tozást, ami előbbre jutást hozott az ország, a városok, a fal- [ vak lakóinak életében. A számok, a tények, a száraznak tűnő, de mégis a leg- i többet mondó, legtöbbet kifejező adatok korteskednék ma az l új képviselő- és tanácstag jelöltek mellett. Ezen túlmenően 1 jelentős ez az időszak azért is, mert nemcsak az eredmé- 1 nyék összegeződnék ilyenkor, hanem szóba kerül az is, ami | még hiányzik, amit meg kellett volna tenni, szóba kerül | mindaz, amit a lakosság az új vezetőktől vár. Ezúttal a monori járás falvaiban és községeiben jártunk. | S amint egyik községből a másikba utaztunk, az új iskolák, | az új házsorok, bölcsődék, utak és sportpályák, s megannyi \ más új létesítmény képében elevenedtek meg előttünk azok I a száraz adatok, amel'yek az elmúlt évek költségvetési listá- § ján szerepeltek. De a legmélyebb benyomást mégis az embe- § rejt tették ránk, akik problémáikat, gondolataikat és meglő- I tusaikat tárták fel előttünk a beszélgetések során. S ezek § az új gondolatok, új problémák jelezték, hogy a változó, fej- i lődő környezetben az emberek gondolatvilága is mint for- | •málódik át. Nemcsak az önös, a családi érdekekért emel- | vek szót, hanem okosan, szívvel és lélekkel részt vesznek \ ge egész közösség gondjai, bajai megoldásában is. A monori járás változó világából választottuk ki ezeket i az apró mozaikokat, amelyek csupán bepillantást engednek, I éppen csak érzékeltetik az itt élő emberek sorsát, a meg- 5 változott életet. I Üllő megváltozott arculata Épül, szépül, gazdagodik a monori járás Jövő évi tervek Gát szeli ketté Aki egy éviizeddel ezelőtt járt erre és jól ismerte akkor a községet, annak bizony ma új­ra alaposan szét kell néznie, hogy Üllő ismerőjének mond­hassa magát. A vasúton túl, ahol a papi földek húzódtak, ma csinos, modern házak sorakoznak. La­kói gyermekkorukat még sö­tét, zsúfolt, gyakran nedves lakásokban élték le, ahol a tüdővész és megannyi más be­tegség pusztított. A napsüté­ses, kertes, kényelmes ottho­nokban ízléses és szép bútorok vannak. A rádió hangja, a tetőkön a napfényben itt-ott megcsillanó televíziós antenna jelzi, hogy a kultúra is beha­tolt az Ú.i otthonokba; És a major tájékán is ha­sonló kép fogad. Eltűnt a rossz emlékű, sivár cselódház- sor. A gödrös, bogáncsos me­ző helyén is új település, új házsorok húzódnak; és a ros- ikadt vállú egykori cselédem­ber szemében is más a fény; a saját otthon boldogságának a fénye ez. És még megannyi apró vál­tozás, amelyek az üllőiek éle­tében mégis oly sokat jelente­nek. A mai Vöröshadsereg út­ja Vecsés felé eső részén ve­szélyes útkanyar volt vala­mikor, ahol évek hosszú során át szinte mindennapos volt a szerencsétlenség. Széles, jól áttekinthető, biztonságos úttá változott ez a „halálkanyar” ... Péteribe betonút vezet..: Az állomásra vezető gyalogjáró esős időben nem is olyan ré­gen még sártenger volt. Most már eshet az eső, mert beton­járdát építettek... Megka- póan szép, barátságos úttörő­otthon is épült..; Befejezés előtt az új moziterem. Felújí­tották a megviselt állapotú, ré­gi kultúrotthont... 1700 mé­terrel bővült a villanyhálózat... kifogástalanul felszerelt bö’ • csődében élnek az apró ember­kék ... A helybelieknek ezek ma már talán fel sem tűnnek. Megszokták. És bizonyára még sok mindent szeretnének, és fognak is megváltoztatni. Nő­nek az igények, több jót és szépet akarnék az üllőiek is. És ez a törekvésük teljesen meg­egyezik a most választandó ta­nács- és képviselőjelöltek cél­kitűzéseivel. Gyömrőre egy év múlva alig ismer rá, aki évekkel ezelőtt látta, vagy most ismerkedik meg a faluval. Az átalakulás már ebben az évben megkez­dődött. Megépült a község la­kosságának egyik régi vágya, a vasúti kitérő. Ezzel legalább napi másfél órát takarítanak meg az emberek, mert eddig az egyvágányú vasút miatt, ha egyetlen vonat késett, a töb­bit is kénytelenek voltak leál­lítani. Az új kitérővel a ké­sések legnagyobb részét meg­szüntethetik. A községi tanács vezetői csak úgy ontják a nagy terve­ket. Gömrőt, ha nem is für­dővárossá, de fürdőközséggé kell tenni. Az idén megkezd­ték a tófürdő modern strand­dá való kiépítését. A község­fejlesztési alapból ebben az évben 170 000 forintot fordí­tottak erre a célra. Jövőre, ahogy az időjárás megengedi, folytatják az építkezést. Még körülbelül 180 000 forintra lesz szükség és akkor olyan strandja lesz a községnek, hogy ha nem is hetedhét or­szágból, de a megyéből bizto­san idejönnek üdülni, pihenni az emberek. Budapesti gyá­rakkal is tárgyalnak, hogy a kabinok építése gyorsabban haladjon. A másik legfontosabb terv: új orvosi rendelő építése. Ezt| a nagy munkát jövőre kezdik | eL Ha felépül, csak egy-két| szakrendelésre kell Budapest-1 re, vagy Monorra utazni. | Űj utak, utcák kövezése, be-1 tonozása már csak kisebb fel-1 adat. Megkezdik tavasszal al Széchenyi utca kövezését, s| akkor a vasútállomástól a köz-1 ségen keresztül is megindul az 1 autóbusz-forgalom. Büszkén emlegetik a taná-1 csőn, mi mindennel gazdago-} dik Gyömrő a jövő évben, de \ a legnagyobbat utoljára emlf- \ tik. Ez már távolabbi terv; [ 1960-ra elkészül a két kis ál-: lomás helyett a nagy, modem j vasútállomás is. ÚJ OTP-FIÓK GYOMRON Alig egy hetes az új intézmény, bizony még kérdezősködni kell utána. Hiányzanak még a portálok a Steinmetz kapi­tány út 23. számú ház faláról, benn a helyiségben friss festékszaguk van még a bútoroknak. A szakemberek nagy jövőt jósolnak az új OTP-fióknak, s a lakosság is, ahogy felfedezi, úgy kedveli meg az új intézményt. Már a meg­nyitás utáni első napokon körülbelül 50 000 forint értékű betétet helyeztek el a község lakói és megszámlálhatatlan totó- és lottószelvényt vásároltak. A gyömrői fiókhoz tar­tozik ezentúl a környező hat község is, nem kell egyetlen befizetésért Monorra utazni. Az OTP-fiók igazi szezonja tavasszal kezdődik majd, mivel itt folyósítják az építési kölcsönöket is. Mi lesz i községfejlesztési alapból? | Néhány adat, hogyan hasz­nálják fel Üllőn a községfej­lesztési alapot. Egyik legna­gyobb beruházás a Rákóczi te­lep villamosítása. 1400 méter­rel bővítik a telep villanyhá­lózatát. Lassan, de biztosan eltűn­nek a poros, sáros járdák. Egyelőre csak a legforgalma­sabb utcákat kövezik ki. 80 méter betonjárda készül a Jó­zsef Attila utcában. Uj piac­teret kap a község. Kikövezik a Széchenyi utcát is. És hogy a kulturális beru­házásokról se feledkezzünk meg, átalakítják a kultúrott­hont, kertjébe korszerű sza­badtéri színpadot építenek, a község lakóinak társadalmi hozzájárulásával. Ebben az év­ben pedig befejezik még a moztépület átalakítási mun­káit is. ___________ P ESTEN SEM VÁLLÁN A SZÉGYENT a monori gyorskiszolgáló bolt. Büszkesége az egész járásnak. Ebben az üzletben nincs hiánycikk. Vezetői, ha kell naponta gondoskodnak az áru­készlet pótlásáról. így aztán érthető, hogy múlt havi elő­irányzatukat is túlteljesítették 60 ezer forinttal. Hogy mennyire gyorskiszol­gáló az üzlet? Naponta 1500— 2000 ember fordul itt meg, fennakadás, várakozás jófor­mán nincs. Mindenki a leg­nagyobb elismeréssel nyilat­kozik az üzlet dolgozóinak munkájáról. Olyan bolt, amely méltóképpen dokumentálja a szocialista kereskedelem fejlő­dését. | a gyömrői tavat. Az elkerített részt kibetonozták. Kor- 1 szerű új strand lesz a régi pocsolyás tófenék helyén. A 1 170 ezer forintos új beruházással megépített betonmeden­! céhe most szivattyúzzák át a vizet. A télen már haszno­sítják is. Korcsolyapályát nyitnak a gyerekeknek. Vecscs ma már nemcsak a káposztájáról nevezetes iimiiiiimiminmiiHiimwniiimmimininiimnmmmmmimimHiumn'.mniraiiraiiiwiiini.iimi i M onoron. kinn egészen a fa­lu szélén, apró kis fehér­falú házban lakik Bobkó De­zső bácsi. Hetvenöt éves, két évvel ezelőtt nyugdíjazták, ak­kor is alig tudták rábeszélni, hogy otthagyja az üzemet. Hatvan évig dolgozott, össze­sen négy helyen. Amire a leg­büszkébb, több mint harminc év óta párttag, ö szervezte 1919-ben Monoron a vörös ka­tonákat. Huszonketted magá­val védte Monoron a Tanács- köztársaságot. A Tanácsköz­társaság bukása után öt évet ült börtönben. Nagy. kerek számok ezek, egy hosszú mun­kásélet mérföldkövei. Most tanácstag. Négy év alatt annyi ügyet intézett el, hogy össze se tudja számolni. — Mert az csak természetes, hogy mielőtt az emberek a ta­nácsra beállítanának, először a tanácstagnál érdeklődik meg, milyen reményekkel indulhat­nak útnak — magyarázza. És bár csalhatatlan nem vagyok, nemsok eltérés volt még eddia. Azt mondják az emberek, „jó a meglátásom Most ismét jelölték. Miért? Hadd válaszoljon a kérdésre ő maga. , — Mert mindig ott láttak, ahol valami jó alakult. Ha pe­cBobkó bácsit ismét jelölték dig azt láttam, hogy az én sza­vam adná meg az első lendü­letet, hát bátran kinyitottam a számat. Elsüllyedtek a gazdák a kocsival a sárban? Szóltam néhány jó szót az út érdeké­ben. Az óvodát is így hoztuk össze. Közbe-Hcözbe egy-egy fél­szó erejéig Bobkó néni is .,be- merészkedik” a társalgásba. Kell is, mert az ura bizony na­gyon csínján bánik a saját ér­demeivel. — Ott volt az én öregem eddig még minden társadalmi munlíában. Hiába mondom ne­ki, hogy a fiatalok többet ér­nek,' mit számít az a kéi- három lapát, amit ő feldob a kocsira, csak nem nyughat. — De azt nem mondod, hogy mit szólnának a többiek, ha a munka alól kihúznám ma­gam. Milyen tanácstag az olyan? Milyen kommunista? így is akadt olyan ember, aki kezdetben azt kérdezte, meny­nyi honoráriumot kapok a munkámért. Alig hitték, hogy ezt társadalmi munkában vég­zem és semmi egyebet nem vá­rok érte, mint esetleg egy-két jó szót. Az a legnagyobb fizet­ség. — Nem Is gazdagodtunk mi meg — veti közbe Bobkó néni. Ugyanúgy áll ez a ház, mint ötven évvel ezelőtt, amikor ideköltöztünk. De elégedettek vagyunk. Nekem meg a leg­többet az ér, hogy szeretik az uramat. Sokat jelent a megbe­csülés. Most is iskolás kistó. nyok voltak nálunk. — Ko, ezt én hadd mondjam; el, mint főszereplő — veszi át \ a szót Bobkó bácsi. Tudja, \ 1919-es kommunista vagyok. \ Most ezek a kislányok a Ta- j ti Ácsköztársaság korából való j emlékeket gyűjtenek, hát hoz- \ zá-m jöttek, mint a legilletéke- \ sebbhez, hogy meséljek nekik, \ mi mindent csináltunk. Karaj- I ba ültek körém, hallgattak. je- \ gyeztek. Aztán azt kérték a \ huncutok, hogy ha jönnek a \ fiúk, nekik ne mondjam el, \ mert akkor megdől az elsőség. ] Pedig a fiúknak is ismerni kell I a régi dolgokat, hogy jobban \ megbecsüljék a jelent — i mondja, komolyra fordítva a \ beszédet. Néhány szót végezetül a je-1 lenről is mond nagy nehezen. I Megint jelölték tanácstagnak. I Elvállalja, pedig megerőltetés j lesz az öreg szívnek, elfáradt | csontoknak. De hát amíg az | ember él, dolgozzon a jövőért. I ki-ki ereje szerint. — Mert, ugye nem én ültet- \ tem az első gyümölcsfát, ha-1 nem az ősök, mindig a követ- \ kező nemzedéknek. Pedig tud- \ ták, hogy maguk már nem so- jj kát esznek belőle. Én is így I szeretnék dolgozni. És ha egy \ óvoda, szépen megépített út l marad csak utánam, az is elég, \ hogy ne felejtsenek el az era-] berek. \ Vecsés község országos hír­nevét káposztájával alapozta meg. Különös módon a vecsé- siek mégis paradicsomtermelé­sükre a legbüszkébbek. Az évenként megrendezett kiállí­tásoknak is ezt a címet adták: Paradicsom- és terménykiállí- tás, De a községnek más büszkél­kedni valója is akad. Aki Ve- csésen járt már, az aztán iga­zán értékelni tudja azt a ter­vet, amely szerint. 3000 négy­zetméter járda betonozá­sát irányozták elő. Hosszú út vezet a vasútállomáshoz, de sokat kell gyalogolnia annak is, akinek a község egyik vé­géből a másikba kell eljutni, így hát a jó utakat minden vecsés i szívből kívánja. Ki- lencszáz méter hosszú utat épí­tettek meg idáig társadalmi munkában, a 80 ezer forint ér­tékű cementet pedig a község­fejlesztési alapból vásárolták hozzá. Ám a jó utakon túl már a vízvezeték beszerelése sem jelent képtelen ábrándot a ve- csésieknek. Három év alatt há­rom törpe vízierőművet építet­tek. És társadalmi munkában ez ideig 400 méter hosszú víz­vezetékcsövet raktak le. Vecsés egyébként arról is nevezetes, hogy a közérdekű létesítmények zömét a lakos­ság önkéntes segítségével hoz­ták létre. Ebben az évben pél­dául 300 ezer forint értékű társadalmi munkát végeztek. Szállóigévé vált már itt ez a mondás: segítsünk magunkon és akkor az áilam is megsegít. Az elmúlt évek során több más létesítménnyel is gazda­godtak. Felújították a határ­ban levő kutakat és hidakat, valamint a strandfürdőt. Köz­ponti modern piacteret is épí­tettek, ahol állandóan friss zöldségfélét és gyümölcsöt vá­sárolhatnak a háziasszonyok. Uj iskola épült a Halmi-te­lepen, mintegy 265 ezer forint költséggel. Állami beruházás­ból 1 200 000 forint értékben a régi helyén teljesen modem, több férőhelyes filmszínház létesült. S még sorolhatnánk tovább az eredményeket, az új vívmá­nyokat. De az eddig említettek is ékesen tanúskodnak arról, hogy a község érdekében ösz- szefogó lakosság, a tanács se­gítségével együtt rövid idő alatt nagyszerű teljesítmé­nyekre képes. Á legifjabbak érdekében Kora reggel, vagy még in­kább hajnalban, hatalmas ka­raván tart a pilisi utcákon az állomás felé. A község lakos­ságának 35 százaléka a fővá­rosba, Monorra vagy valame­lyik más községbe jár dolgoz­ni. A végtelen menetet rend­szerint az asszonyok zárják be, utolsó percben rohannak tele aggodalommal, mit csinál egész nap a gyerek. Még ha a nagymama otthon is van, nem vigyázhat minden pillanatban az örökké mozgó apróságokra. Legjobb lenne az óvodában, de hát kevés a hely. A bejáró lakosság egyik leg­nagyobb problémája évek óta, hogy nincs hová tenni a gye­rekeket. Egyre-másra mentek a tanácsra panaszt termi, se­gítséget kérni. És most már megvan az óvoda. Egyelőre ugyan még üres épület, alakí­tani, változtatni is kell rajta, de már megvan. November 15- re — így tervezik a tanácson — megnyílik az új óvoda, öt­ven, vagy még több gyerek úi otthona. HATALMAS RUHATORNYOK a Monori Járási Tanács kézműipari vállalatának csoma- golójában. A bedolgozók minden héten ontják a meleg hálóingek, férfiingek, gyerekruhák özönét. Műszaki ellen­őrök. vasalónők, csomagolok végzik az utolsó simításokat a monori járás asszonyainak pontos, ügyes munkáján.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom