Pest Megyei Hirlap, 1958. november (2. évfolyam, 258-283. szám)
1958-11-04 / 260. szám
1953. NOVEMBER 4. KEDD nn UCCUI K'fCirlap A ■felszabadulás utáni idők választásainak egyik különös í ■4-f sajátossága, az, hogy a választást megelőző időszakban l mérlegre tesszük eddig végzett munkánkat; mindazt a vál- i tozást, ami előbbre jutást hozott az ország, a városok, a fal- [ vak lakóinak életében. A számok, a tények, a száraznak tűnő, de mégis a leg- i többet mondó, legtöbbet kifejező adatok korteskednék ma az l új képviselő- és tanácstag jelöltek mellett. Ezen túlmenően 1 jelentős ez az időszak azért is, mert nemcsak az eredmé- 1 nyék összegeződnék ilyenkor, hanem szóba kerül az is, ami | még hiányzik, amit meg kellett volna tenni, szóba kerül | mindaz, amit a lakosság az új vezetőktől vár. Ezúttal a monori járás falvaiban és községeiben jártunk. | S amint egyik községből a másikba utaztunk, az új iskolák, | az új házsorok, bölcsődék, utak és sportpályák, s megannyi \ más új létesítmény képében elevenedtek meg előttünk azok I a száraz adatok, amel'yek az elmúlt évek költségvetési listá- § ján szerepeltek. De a legmélyebb benyomást mégis az embe- § rejt tették ránk, akik problémáikat, gondolataikat és meglő- I tusaikat tárták fel előttünk a beszélgetések során. S ezek § az új gondolatok, új problémák jelezték, hogy a változó, fej- i lődő környezetben az emberek gondolatvilága is mint for- | •málódik át. Nemcsak az önös, a családi érdekekért emel- | vek szót, hanem okosan, szívvel és lélekkel részt vesznek \ ge egész közösség gondjai, bajai megoldásában is. A monori járás változó világából választottuk ki ezeket i az apró mozaikokat, amelyek csupán bepillantást engednek, I éppen csak érzékeltetik az itt élő emberek sorsát, a meg- 5 változott életet. I Üllő megváltozott arculata Épül, szépül, gazdagodik a monori járás Jövő évi tervek Gát szeli ketté Aki egy éviizeddel ezelőtt járt erre és jól ismerte akkor a községet, annak bizony ma újra alaposan szét kell néznie, hogy Üllő ismerőjének mondhassa magát. A vasúton túl, ahol a papi földek húzódtak, ma csinos, modern házak sorakoznak. Lakói gyermekkorukat még sötét, zsúfolt, gyakran nedves lakásokban élték le, ahol a tüdővész és megannyi más betegség pusztított. A napsütéses, kertes, kényelmes otthonokban ízléses és szép bútorok vannak. A rádió hangja, a tetőkön a napfényben itt-ott megcsillanó televíziós antenna jelzi, hogy a kultúra is behatolt az Ú.i otthonokba; És a major tájékán is hasonló kép fogad. Eltűnt a rossz emlékű, sivár cselódház- sor. A gödrös, bogáncsos mező helyén is új település, új házsorok húzódnak; és a ros- ikadt vállú egykori cselédember szemében is más a fény; a saját otthon boldogságának a fénye ez. És még megannyi apró változás, amelyek az üllőiek életében mégis oly sokat jelentenek. A mai Vöröshadsereg útja Vecsés felé eső részén veszélyes útkanyar volt valamikor, ahol évek hosszú során át szinte mindennapos volt a szerencsétlenség. Széles, jól áttekinthető, biztonságos úttá változott ez a „halálkanyar” ... Péteribe betonút vezet..: Az állomásra vezető gyalogjáró esős időben nem is olyan régen még sártenger volt. Most már eshet az eső, mert betonjárdát építettek... Megka- póan szép, barátságos úttörőotthon is épült..; Befejezés előtt az új moziterem. Felújították a megviselt állapotú, régi kultúrotthont... 1700 méterrel bővült a villanyhálózat... kifogástalanul felszerelt bö’ • csődében élnek az apró emberkék ... A helybelieknek ezek ma már talán fel sem tűnnek. Megszokták. És bizonyára még sok mindent szeretnének, és fognak is megváltoztatni. Nőnek az igények, több jót és szépet akarnék az üllőiek is. És ez a törekvésük teljesen megegyezik a most választandó tanács- és képviselőjelöltek célkitűzéseivel. Gyömrőre egy év múlva alig ismer rá, aki évekkel ezelőtt látta, vagy most ismerkedik meg a faluval. Az átalakulás már ebben az évben megkezdődött. Megépült a község lakosságának egyik régi vágya, a vasúti kitérő. Ezzel legalább napi másfél órát takarítanak meg az emberek, mert eddig az egyvágányú vasút miatt, ha egyetlen vonat késett, a többit is kénytelenek voltak leállítani. Az új kitérővel a késések legnagyobb részét megszüntethetik. A községi tanács vezetői csak úgy ontják a nagy terveket. Gömrőt, ha nem is fürdővárossá, de fürdőközséggé kell tenni. Az idén megkezdték a tófürdő modern stranddá való kiépítését. A községfejlesztési alapból ebben az évben 170 000 forintot fordítottak erre a célra. Jövőre, ahogy az időjárás megengedi, folytatják az építkezést. Még körülbelül 180 000 forintra lesz szükség és akkor olyan strandja lesz a községnek, hogy ha nem is hetedhét országból, de a megyéből biztosan idejönnek üdülni, pihenni az emberek. Budapesti gyárakkal is tárgyalnak, hogy a kabinok építése gyorsabban haladjon. A másik legfontosabb terv: új orvosi rendelő építése. Ezt| a nagy munkát jövőre kezdik | eL Ha felépül, csak egy-két| szakrendelésre kell Budapest-1 re, vagy Monorra utazni. | Űj utak, utcák kövezése, be-1 tonozása már csak kisebb fel-1 adat. Megkezdik tavasszal al Széchenyi utca kövezését, s| akkor a vasútállomástól a köz-1 ségen keresztül is megindul az 1 autóbusz-forgalom. Büszkén emlegetik a taná-1 csőn, mi mindennel gazdago-} dik Gyömrő a jövő évben, de \ a legnagyobbat utoljára emlf- \ tik. Ez már távolabbi terv; [ 1960-ra elkészül a két kis ál-: lomás helyett a nagy, modem j vasútállomás is. ÚJ OTP-FIÓK GYOMRON Alig egy hetes az új intézmény, bizony még kérdezősködni kell utána. Hiányzanak még a portálok a Steinmetz kapitány út 23. számú ház faláról, benn a helyiségben friss festékszaguk van még a bútoroknak. A szakemberek nagy jövőt jósolnak az új OTP-fióknak, s a lakosság is, ahogy felfedezi, úgy kedveli meg az új intézményt. Már a megnyitás utáni első napokon körülbelül 50 000 forint értékű betétet helyeztek el a község lakói és megszámlálhatatlan totó- és lottószelvényt vásároltak. A gyömrői fiókhoz tartozik ezentúl a környező hat község is, nem kell egyetlen befizetésért Monorra utazni. Az OTP-fiók igazi szezonja tavasszal kezdődik majd, mivel itt folyósítják az építési kölcsönöket is. Mi lesz i községfejlesztési alapból? | Néhány adat, hogyan használják fel Üllőn a községfejlesztési alapot. Egyik legnagyobb beruházás a Rákóczi telep villamosítása. 1400 méterrel bővítik a telep villanyhálózatát. Lassan, de biztosan eltűnnek a poros, sáros járdák. Egyelőre csak a legforgalmasabb utcákat kövezik ki. 80 méter betonjárda készül a József Attila utcában. Uj piacteret kap a község. Kikövezik a Széchenyi utcát is. És hogy a kulturális beruházásokról se feledkezzünk meg, átalakítják a kultúrotthont, kertjébe korszerű szabadtéri színpadot építenek, a község lakóinak társadalmi hozzájárulásával. Ebben az évben pedig befejezik még a moztépület átalakítási munkáit is. ___________ P ESTEN SEM VÁLLÁN A SZÉGYENT a monori gyorskiszolgáló bolt. Büszkesége az egész járásnak. Ebben az üzletben nincs hiánycikk. Vezetői, ha kell naponta gondoskodnak az árukészlet pótlásáról. így aztán érthető, hogy múlt havi előirányzatukat is túlteljesítették 60 ezer forinttal. Hogy mennyire gyorskiszolgáló az üzlet? Naponta 1500— 2000 ember fordul itt meg, fennakadás, várakozás jóformán nincs. Mindenki a legnagyobb elismeréssel nyilatkozik az üzlet dolgozóinak munkájáról. Olyan bolt, amely méltóképpen dokumentálja a szocialista kereskedelem fejlődését. | a gyömrői tavat. Az elkerített részt kibetonozták. Kor- 1 szerű új strand lesz a régi pocsolyás tófenék helyén. A 1 170 ezer forintos új beruházással megépített betonmeden! céhe most szivattyúzzák át a vizet. A télen már hasznosítják is. Korcsolyapályát nyitnak a gyerekeknek. Vecscs ma már nemcsak a káposztájáról nevezetes iimiiiiimiminmiiHiimwniiimmimininiimnmmmmmimimHiumn'.mniraiiraiiiwiiini.iimi i M onoron. kinn egészen a falu szélén, apró kis fehérfalú házban lakik Bobkó Dezső bácsi. Hetvenöt éves, két évvel ezelőtt nyugdíjazták, akkor is alig tudták rábeszélni, hogy otthagyja az üzemet. Hatvan évig dolgozott, összesen négy helyen. Amire a legbüszkébb, több mint harminc év óta párttag, ö szervezte 1919-ben Monoron a vörös katonákat. Huszonketted magával védte Monoron a Tanács- köztársaságot. A Tanácsköztársaság bukása után öt évet ült börtönben. Nagy. kerek számok ezek, egy hosszú munkásélet mérföldkövei. Most tanácstag. Négy év alatt annyi ügyet intézett el, hogy össze se tudja számolni. — Mert az csak természetes, hogy mielőtt az emberek a tanácsra beállítanának, először a tanácstagnál érdeklődik meg, milyen reményekkel indulhatnak útnak — magyarázza. És bár csalhatatlan nem vagyok, nemsok eltérés volt még eddia. Azt mondják az emberek, „jó a meglátásom Most ismét jelölték. Miért? Hadd válaszoljon a kérdésre ő maga. , — Mert mindig ott láttak, ahol valami jó alakult. Ha pecBobkó bácsit ismét jelölték dig azt láttam, hogy az én szavam adná meg az első lendületet, hát bátran kinyitottam a számat. Elsüllyedtek a gazdák a kocsival a sárban? Szóltam néhány jó szót az út érdekében. Az óvodát is így hoztuk össze. Közbe-Hcözbe egy-egy félszó erejéig Bobkó néni is .,be- merészkedik” a társalgásba. Kell is, mert az ura bizony nagyon csínján bánik a saját érdemeivel. — Ott volt az én öregem eddig még minden társadalmi munlíában. Hiába mondom neki, hogy a fiatalok többet érnek,' mit számít az a kéi- három lapát, amit ő feldob a kocsira, csak nem nyughat. — De azt nem mondod, hogy mit szólnának a többiek, ha a munka alól kihúznám magam. Milyen tanácstag az olyan? Milyen kommunista? így is akadt olyan ember, aki kezdetben azt kérdezte, menynyi honoráriumot kapok a munkámért. Alig hitték, hogy ezt társadalmi munkában végzem és semmi egyebet nem várok érte, mint esetleg egy-két jó szót. Az a legnagyobb fizetség. — Nem Is gazdagodtunk mi meg — veti közbe Bobkó néni. Ugyanúgy áll ez a ház, mint ötven évvel ezelőtt, amikor ideköltöztünk. De elégedettek vagyunk. Nekem meg a legtöbbet az ér, hogy szeretik az uramat. Sokat jelent a megbecsülés. Most is iskolás kistó. nyok voltak nálunk. — Ko, ezt én hadd mondjam; el, mint főszereplő — veszi át \ a szót Bobkó bácsi. Tudja, \ 1919-es kommunista vagyok. \ Most ezek a kislányok a Ta- j ti Ácsköztársaság korából való j emlékeket gyűjtenek, hát hoz- \ zá-m jöttek, mint a legilletéke- \ sebbhez, hogy meséljek nekik, \ mi mindent csináltunk. Karaj- I ba ültek körém, hallgattak. je- \ gyeztek. Aztán azt kérték a \ huncutok, hogy ha jönnek a \ fiúk, nekik ne mondjam el, \ mert akkor megdől az elsőség. ] Pedig a fiúknak is ismerni kell I a régi dolgokat, hogy jobban \ megbecsüljék a jelent — i mondja, komolyra fordítva a \ beszédet. Néhány szót végezetül a je-1 lenről is mond nagy nehezen. I Megint jelölték tanácstagnak. I Elvállalja, pedig megerőltetés j lesz az öreg szívnek, elfáradt | csontoknak. De hát amíg az | ember él, dolgozzon a jövőért. I ki-ki ereje szerint. — Mert, ugye nem én ültet- \ tem az első gyümölcsfát, ha-1 nem az ősök, mindig a követ- \ kező nemzedéknek. Pedig tud- \ ták, hogy maguk már nem so- jj kát esznek belőle. Én is így I szeretnék dolgozni. És ha egy \ óvoda, szépen megépített út l marad csak utánam, az is elég, \ hogy ne felejtsenek el az era-] berek. \ Vecsés község országos hírnevét káposztájával alapozta meg. Különös módon a vecsé- siek mégis paradicsomtermelésükre a legbüszkébbek. Az évenként megrendezett kiállításoknak is ezt a címet adták: Paradicsom- és terménykiállí- tás, De a községnek más büszkélkedni valója is akad. Aki Ve- csésen járt már, az aztán igazán értékelni tudja azt a tervet, amely szerint. 3000 négyzetméter járda betonozását irányozták elő. Hosszú út vezet a vasútállomáshoz, de sokat kell gyalogolnia annak is, akinek a község egyik végéből a másikba kell eljutni, így hát a jó utakat minden vecsés i szívből kívánja. Ki- lencszáz méter hosszú utat építettek meg idáig társadalmi munkában, a 80 ezer forint értékű cementet pedig a községfejlesztési alapból vásárolták hozzá. Ám a jó utakon túl már a vízvezeték beszerelése sem jelent képtelen ábrándot a ve- csésieknek. Három év alatt három törpe vízierőművet építettek. És társadalmi munkában ez ideig 400 méter hosszú vízvezetékcsövet raktak le. Vecsés egyébként arról is nevezetes, hogy a közérdekű létesítmények zömét a lakosság önkéntes segítségével hozták létre. Ebben az évben például 300 ezer forint értékű társadalmi munkát végeztek. Szállóigévé vált már itt ez a mondás: segítsünk magunkon és akkor az áilam is megsegít. Az elmúlt évek során több más létesítménnyel is gazdagodtak. Felújították a határban levő kutakat és hidakat, valamint a strandfürdőt. Központi modern piacteret is építettek, ahol állandóan friss zöldségfélét és gyümölcsöt vásárolhatnak a háziasszonyok. Uj iskola épült a Halmi-telepen, mintegy 265 ezer forint költséggel. Állami beruházásból 1 200 000 forint értékben a régi helyén teljesen modem, több férőhelyes filmszínház létesült. S még sorolhatnánk tovább az eredményeket, az új vívmányokat. De az eddig említettek is ékesen tanúskodnak arról, hogy a község érdekében ösz- szefogó lakosság, a tanács segítségével együtt rövid idő alatt nagyszerű teljesítményekre képes. Á legifjabbak érdekében Kora reggel, vagy még inkább hajnalban, hatalmas karaván tart a pilisi utcákon az állomás felé. A község lakosságának 35 százaléka a fővárosba, Monorra vagy valamelyik más községbe jár dolgozni. A végtelen menetet rendszerint az asszonyok zárják be, utolsó percben rohannak tele aggodalommal, mit csinál egész nap a gyerek. Még ha a nagymama otthon is van, nem vigyázhat minden pillanatban az örökké mozgó apróságokra. Legjobb lenne az óvodában, de hát kevés a hely. A bejáró lakosság egyik legnagyobb problémája évek óta, hogy nincs hová tenni a gyerekeket. Egyre-másra mentek a tanácsra panaszt termi, segítséget kérni. És most már megvan az óvoda. Egyelőre ugyan még üres épület, alakítani, változtatni is kell rajta, de már megvan. November 15- re — így tervezik a tanácson — megnyílik az új óvoda, ötven, vagy még több gyerek úi otthona. HATALMAS RUHATORNYOK a Monori Járási Tanács kézműipari vállalatának csoma- golójában. A bedolgozók minden héten ontják a meleg hálóingek, férfiingek, gyerekruhák özönét. Műszaki ellenőrök. vasalónők, csomagolok végzik az utolsó simításokat a monori járás asszonyainak pontos, ügyes munkáján.