Pest Megyei Hirlap, 1958. november (2. évfolyam, 258-283. szám)

1958-11-29 / 282. szám

1958. NOVEMBER 29. SZOMBAT #í£C* il/Cirlap 3 Hasznosítja a tavalyi tapasztalatokat a MEDOSZ a dolgozók szakoktatásában Állami gazdasági, gépállo­más! és erdőgazdasági dolgo­zók részére a MEDOSZ szer­vezésében hároméves szaktan­folyamok kezdődnek. A- szak­tanfolyamok feladata, hogy a hallgatókat a magasabb ter­méseredmények elérése érde­kében — az alapvető mező- gazdasági szakismereteken fe­lül — az új agrotechnikai el­járások gyakorlati alkalma­zására megtanítsák és egyút­tal megismertessék őket a szo­cialista nagyüzemi mezőgazdál­kodással. Ezenkívül előkészíte­nek a szakmunkás vizsgákra és a munkásokat tovább képe­zik szakmájuk egyes speciális kérdéseiben. a tanfolyamok ellenőrzé­sét. Akadtak szép számmal jó módszerek is. Egyes gazdasá­gokban az idősebb, régi, sok termelési tapasztalattal rendel­kező szakvezetők elmondották a hallgatóknak saját vezetési tapasztalatukat. Másutt dia- filmvetítéseket, szemléltető eszközöket alkalmaztak. A Cegléd-csemői Állami Gazda­ság például tanulmányi kirán­dulást szervezett a hallgatók részére, ami helyes és köv»- tendő. A szaktanfolyamokat szerve­ző területi bizottságok az. el­lenőrzés biztosítása érdekében a területi igazgatósággal együtt 25 főből álló ellenörháló- zatot szerveznek és éppen az elmúlt év tapasztalata alapján nagyobb gondot fordítanak a rendszeres ellenőrzésre. Segítséget adnak előadások tartásával is, például, munka- védelemről, üzemegészségügy­ről. így kívánják elősegíteni a tanfolyamok sikeres munkáját, Elutazott a szovjet újságíró-küldöttség \ A szovjet újságíró-küldött-1 ség, amely D. P. Gorjunovnak, | a Pravda helyettes főszerkesz-1 tőjének vezetésével két hetet | töltött hazánkban, pénteken \ visszautazott Moszkvába. A de- | legáció búcsúztatására a Feri-! hegyi-repülőtéren megjelent | Szilágyi Dezső, az MSZMP | Központi Bizottsága külügyi | osztályának vezetője. Gyáros l László, a kormány Tájékozta-1 tási Hivatalának elnöke, Dar-| vasi István, a Központi Bízott-1 ság agit.-prop. osztályának he-1 lyettes vezetője, Szakasits Ár- | pád, a MUOSZ elnöke. Je-| len volt J. Ny. Csernyakov, a 1 Érdekes számok LENIREZŐ GÉP A Budakalászi Textilművekben új eljárással, úgynevezett Az első és második évben általános növénytermesz­tési, állattenyésztési, ker­tészet-gépesítési, ezüstka­lászos tanfolyamot szervez­nek. A harmadik év pedig a tanul­takra épül fel, szakosítva évi 100 elméleti és 30 gyakorlati órában. ­Száztizenöt tanfolyamra 1736 fő jelentkezett eddig. Ez a szám nem rossz, de a szükség­let mögött messze elmarad. A mezőgazdasági üzemek szak­munkásképzésében ugyanis ál­talában elég sok hiba van. Az a tapasztalat, hogy a gazdaság­vezetők, üzemi tanácsok nem élnek a tanulószerződtetési le­hetőségekkel. Különösen a kertészek és állattenyésztők utánpótlása kevés. Jellemző ez például az érdi, az ipolyvölgyi, a törökbálinti, a taksonyi és a kiskunsági állami gazdaságok­ra. Tavaly is voltak már ha­sonló tanfolyamok, s ezek vezetői sok tapasztalatot szereztek, amelyeket mos­tani munkájuknál haszno­sítanak. Befolyásolta a tanfolyamok színvonalát, hogy nem megfe­lelően válogatták ki a hallga­tókat/- Közülük sokan a 4e>g- elemibb elméleti kérdésekkel sem voltak tisztában, s ez visz- szahúzta a többiek előrehala­dását is. Több gazdaság veze­tősége nem vette komolyan a szakmunkásképzést, s néhány állami gazdasági igazgató, üb- elnök az egész oktatási idő alatt egyszer sem jelent meg a hallgatók között. Több helyen nem volt elegendő szakkönyv, egyes helyeken pedig meggon­dolatlanul, rendszertelenül vá­sároltak. Hiba volt, hoigy nem mindig megfelelően választot­ták ki az előadókat, sőt me­netközben inkolatlanul cserél­gették őket. Maga a területi igazgató­ság és a MEDOSZ területi bizottsága is elhanyagolta az Irodalomtörténeti Füzetek sorozatában budapesti szovjet nagykövet-1 ség tanácsosa és V. K. Krjucs-f kov, a nagykövetség sajtóatta-1 séja. irezéssel teszik tartósabbá és könnyebben feldolgozhatóbbá a lenfonalat. Nemrégiben az üzem szakemberei külön len- irező gépet készítettek. Felvételünk az új gépet mutatja be munka közben \ .iitiimiiiiitiimiiimiHiimtiimiiimiiiiiiiiHiiimimmimmiiHtiimiiHiHitiiiiHuiiiimiiimmiiiiHiimiittiiiimitiHtmimmiiHiiifl Jönnek az üdvözlő táviratok a világ minden részéből A175 éves Rókus-kórházjubileumi ünnepségei Az Akadémiai Kiadó Iro­dalomtörténeti Füzetek soro­zatában. több új érdekes szám jelent meg'. Gáldi László Szen- czi Molnár Albert zsoltárver- se című dolgozatában megje­löli e vers helyét a magyar verstörténetben és megálla­pítja, mennyiben készítette elő és könnyítette meg a nyu­gat-európai verselés, elsősor­ban a jan^busvers meghono­sodását Magyarországon. Me­zei Mária tanulmányában a magyar felvilágosodás írói­nak történelmi érdeklődését és sajátos múltszemléletét vilá­gítja meg. Rejtő István két tanulmányában az orosz iro­dalom, illetve Dosztojevszkij magyarországi fogadtatásával foglalkozik. Megvilágítja, ho­gyan hatottak az orosz klasz- szikus írók művei a magyar irodalom fejlődésének egy-egy szakaszára, milyen kritikai visszhangja volt alkotásaik­nak. Nagy Péter Szabó Dezső indulása című munkájában a XX. század egyik legvitatot­tabb írója munkásságának el­ső korszakát, s ennek fényé­ben egész tevékenységét elemzi marxista módon. Hárommillió gyttmölcsfacsemete az őszi telepítésekre Az októbervégi esőzések után országszerte megkezdték az új gyümölcsösök telepítését, s a régiek pótlását. Az állami gazdaságok, termelőszövetke­zetek és az egyéni gazdák kezelésében levő faiskolák ez év őszén több mint hárommil­lió gyümölcsfa-csemetét készí­tettek elő kiültetésre. A Föld­művelésügyi Minisztériumhoz érkezett legutóbbi jelentések szerint az egész országban | rendkívül nagy a termelők te­lepítő kedve. Különösen a ne­mes téli alma és az őszibarack­csemetének van keletje. A bo­gyósok közül a málna a leg­népszerűbb: már a múlt évben 700 hold új málnást tele­pítettek, az idén ősszel — elsősorban Pest, Nógrád és Bács megyében — további 700 holdat ültetnek be. Az idei telepítési tervben az állami gazdaságok 2500, a ter­melőszövetkezetek pedig 2600 holddal szerepelnek. Az egyé­ni termelők is több ezer hol­don telepítenek új gyümöl­csöst. emellett a legkiválóbb kereskedelmi fajtákkal pótol­' ják a kiöregedett vagy nem megfelelő fajtaösszetételű gyü- í mölcsöseik hiányait. Hosszú hónapok óta folyik a lelkes előkészület az ország legnevezetesebb és egyik leg­régibb egészségügyi intézmé­nyének. a Pest megyei Tanács Semmelweis kórházának ju­bileumi ünnepségeire. Az öreg Rókus alapításának 175. évfor­dulóját ünnepli meg. A jubileum december el­sején, hétfőn délelőtt 11 órakor kezdődik a kórházi Tíz év alatt mentesítik a szarvasmarhaáliományt a gümökórtól Állategésiségiigvi ankét a Magyar Tudományos Akadémián A Magyar Tudományos Aka­démia' agrártudományok osz­tályának. áüátorvostudományi bizottsága és a Közalkalmazot­tak Szakszervezetének állat­orvos szakosztálya pénteken a Magyar Tudományos Akadé­mia dísztermében ankétot ren­dezett a szarvasmarha gümő­kór elleni védekezésről. Az an­kétot Manninger Rezső aka­démikus, egyetemi tanár nyi­totta meg, majd Kardeván László, a Földművelésügyi Mi­nisztérium vezető főállatorvo- sa A szarvasmarha, gümőkór elleni védekezés szervezése és irányítása című előadásában elmondotta, hogy az elmúlt évek gyakorlati tapasztalatai alapján a Földművelésügyi Mi­nisztérium állattenyésztési és állategészségügyi főigazgatósá­ga az Egészségügyi Miniszté­riummal egyetértésben kidol­gozta a szarvasmarha gümőkór gyérítését, illetve felszámolá­sát célzó rendeletet. Ennek alapján a gümőkór elleni vé­dekezés munkája az ország egész területén november 1-vel megindult. Az állatorvosok el­ső feladata felderíteni a be­teg, fertőzött szarvasmarhákat és megállapítani az egészséges állományokat. A beteg állato­kat állami kártalanítással azonnal levágják, a fertőzöt­teket pedig fokozatosan se­lejtezik. A Földművelésügyi Minisztérium által kidolgozott módszerek segítségével a fertő­zött, beteg állatok arányát év­ről évre csökkentik és az el­képzelések szerint tíz év alatt a szarvasmarhaállományt men­tesítik a gümökórtól. dolgozók zártkörű házi ün­nepségével a Rókus épü­letében. Ezen az ünnepélyen kapják meg a kórház érdemes dolgozói jutalmukat, majd megkoszo­rúzzák Semmelweis Ignácnak a kórház főbejárata előtt álló szobrát. A nyilvános jubiláris ünnep­ség délután 4 órakor kezdődik a Pest megyei Tanács székhá­zának dísztermében, alhol dr. Doleschall Frigyes egészség- ügyi miniszter tartja a meg­nyíló beszédet, az ünnepi be­szédet pedig Szabó Károly, a megyei tanács vb-elnöke. Utó­nak a króház legrégibb orvosa, a népszerű dr. Hollán Henrik igazgató főorvoshelyettes, aki 42 éve áll a jubiláló egészség- ügyi intézmény szolgálatában, szemelvényeket olvas fel a Ró- kus-kórház történetéből. Ez­után a koimány'kitüntetéseket, valamint a jubileum alkalmá­ból készített emlékplaketteket adják át. A díszgyűlés dr. Sze- mantsik Jenő igazgató főorvos zárószavával ér véget. Az ünnepségek második és harmadik napján, kedden és szerdán tudományos előadásokat tartanak az Orvosegészségügyi Szak- szervezet Szentkirályi utca 20. szám alatti székházának Sem­melweis termében. Három tu­dományos ülés lesz ezen a két napon. Az elsőnek program­ján — amely kedden reggel fél 9 órakor kezdődik — azoknak a külföldi orvosprofesszorok­nak az előadásai szerepelnek, akik megígérték részvételüket a Rókus jubileumi ünnepsé­gén. Valószínűleg jelen lesz Borisz Petrovszkij szovjet professzor, aki már hosz- szabb időt töltött hazánk­ban és Schönbauer Leo­pold professzor, a legna­gyobb bécsi kórház veze­tője is. Az előadások sorozatát dr, Pommersheim Ferenc profesz- szor Semmelweis emlékbeszé. de vezeti be. A három tudomá­nyos ülésen különben 42 orvo­si előadást tartanak az orvos- tudomány legújabb eredmé­nyeiről és legidőszerűbb prob­lémáiról. A hazai előadók va­lamennyien a Rókus-kór ház­ban teljesítettek vagy teljesíte­nek orvosi szolgálatot. A második ülés kedden dél­után négy órakor, a harmadik pedig szerdán reggel fél 9 óra­kor kezdődik. A jubiláris ün­nepség kedden este a városli­geti Gundel Étteremben ünne­pi vacsorával záruL Az öreg Rókus ritka jubileu­ma általános érdeklődést kék tett nemcsak Magyarországon, hanem a szomszédos államok­ban is. Jubiláló intézményünket valósággal elárasztják az üdvözlő táviratok a világ minden részéből. Nagyon sok testvér intézmény jelentette már be, hogy képvi­selteti magát az ünnepségen. A többi között elküldi képvi­selőit mind a négy magyar or­vosegyetem is. JCétareá rj)tfá(m A prágai ember i^ves és szívélyes. Mindent megtesz annak érdekében, hogy jól érezzed magad „az ő” városá­ban. Ezt tapasztalni az utcán, a villamoson, mindeiiütt. Pél­dául az üzleteik. A forgalom itt is nagy. S amikor valamit kérsz, idegenes, keverék nyel­ven, abban a pillanatban fél­reállnak a hazai vevők. S tü­relmesen, szó nélkül végigvár- ják, hogy tíz percig válogatsz. III. Az is jó dolog, hogy majdnem valamennyi jelentősebb üzlet­ben, például a Vencel tér valamennyi üzletében legalább egy idegen nyelvet beszélnék az elárusítók. S így nem ritka az olyan üzlet, ahol a négy elárusító angolt, németet, oroszt, franciái beszél tökéle­tesen. Az utcák sokkal tisztábbak, mint nálunk. Egyrészt, mert sokkal tökéletesebben tisztít­Prágai partrészlet, a Moldva egyik hídjáról ják, másrészt sokkal fegyelme­zettebbek is az emberek. Nem láttam egyetlen egyet sem, bármit is eldobálni. Még vil­lamosjegyet sem! Pedig rend­őr sincs a közelben! Az idegenforgalomra taIán a legtalálóbb az a pesti jelző lenne, hogy „szédületes”. Leg­alább is a mi méreteinkhez képest. Rengeteg a szálloda, s nem is akármilyen szállodák ezek, hanem minden kénye­lemmel felszereltek. Például mindennap , tiszta törülközőt adnak, s kétnaponként húz­nak ágyneműt. S nem feledik el, hogy mikor van második nap... No. de túl.ezen, a ké­nyelem valóban kényelmet je­lent, például olyasmit, hogy kétágyasnál nagyobb szoba: nincs! S nem költöztetik a vendéget, mert így meg úgy... S ha már az idegenforgalom­nál tartok, hadd szóljak va­lamit a magyarokról is. So­kan jönnek turistákként, egyéni látogatókként. Sajnos, sok a baj velük. (Nem én mon­dom, hanem a Csedok egyik vezetője.) Hangosak, türel­metlenek. s fegyelmezetlenek. S nem egyszer kiállnak az ut­cára szalámit meg pálinkát árulni... Kellemetlen dolog az embernek saját hazájáról így hallani. De hogy igaz, azt magam is a saját szememmel láttam. Engem is megszól ítot- ták, hogy vegyek pálinkát..; A villamosok olyanok, mint a város régi része, öregek. Ez berendezésükben, gyorsaságuk­ban is meglátszik. Igaz, hogy nincs vonal, meg átszálló, ha­nem van egy hatvan filléres jegy, amivel átszállni is lehet. Egyszerűbb így. Az autó Prá­gában sokkal kevesebb, mint nálunk, Pesten, s nagyon ke­vés a külföldi gyártmányú kocsi. Skodák, Tátrák, fő­ként a legújabb Tátra, a 603-as, az, ami az utcákon fut. A ki­sebb gépkocsiforgalom egyben azt is lehetővé teszi, hogy nin­csenek átkelőhelyek az utcán, ott megy át az ember, ahol akar. Sokkal kevesebb a köz­lekedési lámpa is. valóban csak ott van, ahol az múlha­tatlanul kell. Valamit a saját szakmámról Is: több lap jelenik meg, mint nálunk, s az emberek is jobban újságolvasók. Nem egy prá­gait láttam, aki egyszerre há­rom-négy napilapot vett meg. s melléje még hetilapot is Mindenütt olvasnak az embe­rek. Villamoson, utcán, az üz­letben, várakozás közben s ígv tovább. Sok a könyvkereske­dés. S nagyon ízlésesek, muta­tósak a könyveik. mások is nagyjából reális ké­pet adnak. S ezek a benyomá­sok azt tanúsítják, hogy akad még tanulni valónk a szom­széd testvérállamtól. Mészáros Ottó Az eltöltött idő persze ke_ vés ahhoz, hogy az ember a vá­ros igazi életéve] megismer- keöhessék. Ahhoz legalább egy hónap kellene. De a benyo­A Hotel International, Prága egyik szállodája

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom