Pest Megyei Hirlap, 1958. november (2. évfolyam, 258-283. szám)

1958-11-04 / 260. szám

PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! irta p Épül, szépül, gazdagodik a monori járás (3. oldalon) I MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA MEGYEI T A N Á C S L APJA II. ÉVFOLYAM, 260. SZÄM ARA 30 FILLER 1958. NOVEMBER 4. KEDD A NÉPHATALOM NAGY GYŐZELME Irta: dr. Lakatos Imre, a Pest megyei Tanács végrehajtó bizottságának titkára Sok cser a vasárnapi nagygyűléseken Kovács Béla elvtárs mondott beszédet Túrán T^ét év múlt el azóta, hogy hazánk dolgozó népe az újabbkori magyar történelem legsúlyosabb napjait élte át. A legfelsőbb vezetésben megbújt hazaárulóik segítségével színre léptek és támadást hajtottak végre a néphatalom ellen a ha­zai és külföldi reakciósok szer­vezett csoportjai. A véres terror jeges félel­met keltett a nép ügyéért ag­gódó emberekben. A táma­dás a néphatalom ellen kiter­jedt a társadalmi, politikai, gazdasági élet minden területé­re. A megyei tanácsházát bir­tokba vették Dénes István, a budapesti gazdag ügyvéd cse­metéje és hasonló gondolkozá­sé barátai. A Dénesék által alakított „nemzeti bizottság“ az egész megyére kiterjedő rendeletet adott ki, amelyben a taná­csok megszüntetését jelentette be. Egyben felhívással fordult a lakossághoz, hogy minden községben alakítsák meg a „forradalmi bizottságokat“. A gyárakban, üzemekben meg­jelentek a régi tulajdono­sok. A Monori Kefegyárban az ellenforradalmi szerv bele­egyezésével — ha rövid időre is — megjelent a régi tulajdo­nos ás átvette az üzem vezeté­sét. Jelentkezett Szapáry Gyu­la gróf. hogy visszavegye az Albertírsai Gépállomás terüle­tét, épületeit és mint mon­dotta, a kamat fejében a 13 éves használatért a dolgozók pénzén vásárolt gépparkot. Megkezdődött a börtönökből kiengedett politikai és köztör­vényes bűnözők beáramlása az ellenforradalmi szervezetekbe. Az üzletek fosztogatása, rab­lás. gyújtogatás lépett a tör­vényes rend helyébe. A becsületesen gondolkodó ember számára nem volt már kétséges, hogy mi készül az or­szágban, de ha mégis voltak kételyek, véglegesen eloszlat­ta Mindszenty őeminenciája rádióbeszéde, aki nyütan meg­mondotta, hogy az országban pedig a kapitalista gazdálkodás lesz újra törvényes. Felfegyver­zett ellenforradalmi bandák megrohanták a Budapesti Párt- bizottság székházát, az ott tar­tózkodó elvtársakat bestiális módon legyilkolták, az épüle­tet kiégették, majd ezt kö­vette Nagy Imre nyilvános rá- diófélhívása, amelyben beje­lentette, hogy Magyarország kilép a népi demokratikus or­szágok szövetségéből. Közben az üzemekben, vállalatoknál a megalakult különböző ellen- forradalmi bizottságok egy­más után kergették el a nép- hatalcm által kinevezett mun­kás, paraszt, értelmiségi veze­tőket és a rendszerhez hű dol­gozókat. Ezek az ellenforradal­mi intézkedések nem hagytak kétséget az iránt, hogy a meg­döntött Horthy-rendszer reak­ciós elemei elérkezettnek lát­ták az időt és a külföldi se­gítség mértékét, hogy Magyar- országon visszaállítsák a ki­zsákmányoló rendszert. I lyen történelmi körülmé­nyek között kezdte meg Kádár János elvtárs társaival együtt a forradalmi munkás­paraszt kormány és az MSZMP szervezését azzal a céllal, hogy ■ szocializmushoz hű erőket « párt és a kormány köré tö­mörítve. a Szovjetunió és a szocialista tábor segítségével felvegyék a harcot a szocia­lizmus vívmányait romboló, a nép legjobbjait gyilkoló ellen- forradalommal szemben. A for­radalmi munkás-paraszt kor­mány megalakítása történelmi jelentőségű fordulatot idézett elő. A szocializmus erői el­lentámadásba mentek át és győztek. Az ellenforradalmárok által okozott kár és a termelés csök­kenéséből adódott visszaesés együttesen meghaladta a 22 milliárd forintot. A kül- és belföldi reakciósok nehézsé­geinket ujjongó örömmel fo­gadták. Nem győzték ismé­telni, hogy Magyarország hosz- szú ideig nem lesz képes úrrá lenni a nehézségeken, nem lesz képes helyrehozni az elszenvedett károkat, sőt nem­csak ujjongtak, de arra töre­kedtek, hogy úgy is legyen. A rémhírterjesztéstől, a sztráj­kok szervezésétől kezdve a fegyveres merényletekig min­dent elkövettek, hogy meg­zavarják a társadalmi élet konszolidációját. Most, két év után nyugodt tan elmondhatj üli, hogy pár­tunk és kormányunk, a Szov­jetunió és a többi szocializ­must építő ország segítségével úrrá lett a nehézségeken, s lé­nyeges eredményeket értünk el politikai és gazdasági téren. Van törvényes rend, jog- és életbiztonság, növekvő terme­lés és fogyasátás. Van szilárd munkáshatalmunk, népünk békében él, a Magyar Népköz- társaság a szocialista tábor megbecsült tagja. Ezeket az eredményeket azért érhettük el, mert a tö­megek és a vezetés között ki­alakult a kölcsönös bizalom. Az alapvető azonban az, hogy társadalmi rendszerünknek lé­nyeges vonása a munkásosz­tály vezető szerepe, hogy népi hatalmunknak fő ereie a munkás-paraszt szövetség. Á párt és a kormány azt a célt tűzte maga elé, hogy kijavítsa az elmúlt esz­tendők alatt elkövetett hibá­kat, hogy helyreállítsa a bizal­mat, amely nélkül országépítő munka nem lehetséges. Az az­óta eltelt idő igazolta, hogy pártunk és kormányunk tettei nem különböznek a szavaktól. A párt kezdeményezésére kormányzatunk rendezte a bá­nyászati dolgozók bérét, az ál­lami iparban a munkások és kisegítők bérét. E rendezés nyomán az érintett dolgozók ebben az évben 1200 millióval többet keresnek, mint azelőtt. Az építőipari munkások és ki­segítők fizetésének rendezése, valamint az idénypótlék 560 millió forintot, a közlekedés dolgozóinak bérrendezése 265 millió forintot, a kereskedelmi dolgozók fizetésének rendezé­se 246 millió forintot jelent. Rendezték az ipar és építőipar műszaki dolgozóinak fizetését. Ennek bérkihatása 1957-ben 242 millió forint volt. Az okta­tásügyi intézmények nevelői­nek és egyéb alkalmazottainak bérrendezése ez év végéig 180 millió forintot jelent. , A mezőgazdasági lakosságot érintő számos intézkedés is kedvezően alakította a pa­rasztság termelési kedvét, az életszínvonal emelkedését. így a beadási kötelezettségek meg­szüntetése az egész országra vonatkozóan a parasztság jö­vedelmét több milliárd forint­tal emelte. Megszüntette kormányza­tunk a gyermektelenségi adót Rendezte a kisiparosok és kis­kereskedők több jogos problé­máját. Átszervezés útján csökkentette és gazdaságosab­bá tette az államigazgatás, va­lamint a gazdaság vezetését. Ennek folytán az államappa­rátus dolgozóinak száma 22 000 fővel csökkent. A helyes intéz­kedések nyomán megindult az egészséges termelő munka. A Pest megyei Tanács irá­nyítása alá tartozó iparban a termelési érték 1956-ban 78 millió forint volt. 1958-ban ez az összeg 186 millió forintra emelkedett. A dolgozók élet- színvonalának javulását tük­rözi a kereskedelmi forgalom­ban tapasztalható emelkedés is. Az állami kereskedelem 1952 első félévében 10 mil­liárd forint, 1958 hasonló idő­szakában 15 milliárd forint forgalmat bonyolított le. A szövetkezeti kereskedelem ugyanezen időre 2,7 milliárd forintról 5,8 milliárd forintra növelte forgalmát. i felsorolt néhány adat ft meggyőző erővel bizo­nyítja, hogy pártunk és kor­mányzatunk helyes intézkedé­sei nem voltak hiábavalók. A felszabadulást követő évek tö­rekvése, a komoly beruházások végre meghozzák egész népünk számára a felemelkedés lassú, de biztos eredményét. Dolgozó népünk ma sokkal többet költ ruházkodásra, élelemre, lakás- berendezésre, kulturális cik­kekre. Az ellenforradalmi elemek vad dühvei vetették magukat a termelőszövetkezetekre. A ter­melőszövetkezeti mozgalom szervezésében korábban elkö­vetett hibákat, igy elsősorban az önkéntesség elvének meg­sértését, felnagyítva, megfé­lemlítéssel sikerült elérniök 1956 végén, hogy a termelőszö­vetkezetek jelentős része fel­bomlott. Nem riadtak vissza a legdurvább, legerőszakosabb módszerektől sem. Nem egy esetben hurcolták el, gyilkol­ták meg a tsz-elnököí, vagy a tsz valamelyik vezető tagját. Széthurcolták a termelőszövet­kezetekből az állatállományt, a gazdasági szerszámokat. 1957 első negyedében a gyors kon­szolidálódás eredményeképpen a termelőszövetkezetek nagy része újjáalakult. Pest megye területén a megmaradt 168 tsz ' helyett ma 205 van. A kormány mindent megtesz a termelőszövetkezeti mozga­lom fejlesztése, segítése érde­kében. Az 1958 elején megje­lent 3004-es kormányhatározat rendkívül sok kedvezményt biztosít a tsz-gazdálkodás szá­mára. Bátran elmondhatjuk, hogy a szövetkezeti mozgalom, a nagyüzemi termelés helyes­ségét ma már a megye pa­rasztságának tekintélyes része elismeri. Egyre kedveltebbek a falun a szövetkezés egysze­rűbb formái, az úgynevezett mezőgazdasági társulások és szakcsoportok. \ két év mérlege csalhatat- ft lanul bizonyítja, hogy a magyar nép sajátjának tekinti az elmúlt 13 esztendő minden vívmányát, nehézségét és sike­rét. A magyar ' nép hiszi és vallja a szocializmus építésé­nek helyes útját. A magyar nép tiszteli és szereti a pár­tot, mint a szocializmus épí­tésének irányító, vezető ere­jét Az 1958. november 16-i vá­lasztáson, amikor az urnák elé járul Magyarország felnőtt la­kossága, nemcsak a névszerinti tanácstagokra, képviselőjelöl­tekre, kommunistákra és pár- tonkívüliekre adja le szavaza­tát, hanem a szavazatokon ke­resztül is hitet tesz a párt és a kormány helyes politikája, a szocializmus építésének ügye. a Szovjetunió vezette népi de­mokratikus országok békepoli­tikája mellett. Vasárnap, két héttel a vá­lasztás napja előtt, az egész országban sok-sok ezer ember vett részt a választási nagy­gyűléseken és mindenütt lel­ked hangulatban hallgatták meg a szónokokat. Az ország különböző részeiből Ijeérkező jelentések alapján a gyűlések­ről az alábbiakban számolunk be: Az Ajkai Erőmű művelődési házában az iparváros ifjú vá­lasztói hallgatták meg Ko­mócsin Zoltán, a KISZ Köz­ponti Bizottsága első titkárá­nak, az MSZMP Politikai Bi­zottsága póttagjának beszédét. Dombóvárott a választási nagygyűlésen Tömpe István, a földművelésügyi miniszter első helyettese, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, megyei képviselőjelölt szólt a választókhoz, a tolnai nagy­gyűlésen pedig Prantner Jó­zsef és Bolvári Józsefné képvi­selőjelöltek szólaltak fel. A Fe­jér megyei Mór járási műve­lődési házában Földes László, a belügyminiszter első helyet­tese, az MSZMP Központi Bizottságának tagja mondott beszédet. Békés megyében Csorváson Darvas József, az Országos Béketanács elnöke, a román nemzetiségű Kútegyhdzán Sze­lezsén György, a többnem- zetiségü Battojiyán Ognyeno- vics Milán, a Magyarországi Délszlávok Szövetségének fő­titkára és Laszli Pál szólaltak fel. Csongrád megyében Sándor- fdívában Nagy Dániel, az El­nöki Tanács elnökhelyettese volt a választási nagygyűlés szónoka. A veszprémi színház­ban tartott nagygyűlésen Gás­pár Sándor, a SZOT főtitká­ra szólott a választókhoz. Dobi István, az Elnöki Ta­nács elnöke, a Komárom me­gyei dolgozók képviselőjelölt­je, a kisbéri nagygyűlésén szó­lalt fel, utána pedig Brutyó Jários, az MSZMP Központi Bizottságának tagja beszélt. Szolnok megyében a tisza­füredi választási nagygyűlé­sen Nánási László, az Elnöki Tanács tagja, Mesterszálláson K. Nagy Sándor, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, Jászfény szarun Tisza József, a Termelőszövetkezeti Tanács titkára, Tiszapüspökiben pe­dig Z. Nagy Ferenc, a Köz­ponti Népi Ellenőrzési Bizott­ság alelnöke ismertette az idő­szerű politikai és gazdasági kérdéseket. Vas megyében TáplánszenU kereszten Kisházi Ödön mun­kaügyi miniszter, Csepregen TI- ku Pál művelődésügyi minisz­terhelyettes, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának tagja, a Heves megyei Bélapátfalván Szurdi István, az MSZMP Központi Bizottságának tagja (Folytatás a második oldalon) Kádár elviárs látogatása a budapesti heiyőrség egyik ezredénél Kádár János elvtárs, az MSZMP Központi Bizottságá­nak első titkára hétfőn meglá­togatta a néphadsereg buda­pesti helyőrségének egyik ezre­dét s hosszan elbeszélgetett ap időszerű kérdésekről a tisztek­kel és a harcosokkal. * Uj tszcs alakult Hernádon Cj tszcs alakult Hernádon, amely a Petőfi nevet vette fel. Húsz paraszt fogott össze, hogy megpróbálkozzanak a szövetkezeti gazdálkodással. Nyolcvanöt hóid saját szántó­földje, 24 hold termő szőlője van a csoportnak, s ezenkívül rendelkeznek egy 1 holdas, kö­zösen telepített szőlőgyökerez­tetö iskolával. Elnökké Szalal Jánost választották meg. A csoportnak a továbbiak­ban messzemenő tervedé van­nak. Elsősorban szőlő- és gyü­mölcstermeléssel kívánnak foglalkozni. Ezért is létesítet­tek szőlőgyökereztető iskolát, hogy megfelelő minőségű vesszőket állíthassanak elő 375 nyeremény tárgy a november 7-i jutalomsorsoláson A lottó októberi jutalomsorsolását november 7-én Budapesten ren­dezi meg a Sportfogadási és Lottó Igazgatóság. Ez alkalommal az előző . sorsolásról visszamaradt nyereményekkel együtt összesen 375 értékes I jutalomtárgyat sorsolnak ki. A főnyeremény — immár másodszor — kétszobás komfortos családi j ház, amelyet a nyertes által meghatározott helységben építenek fel a j rendelkezésre álló állami telken. Ugyancsak főnyereményként ezúttal j is sorsolnak öröklakást: a Múzeum körúton épülő lottóházban, a IV. emeleti 16, számú kétszoba-hallos, öltözőfülkés komfortos öröklakást, valamint Wartburg sport személykocsii. Ezeken kívül többek között 28 motorkerékpár, kilenc szobabútor, négy konyhabútor, 52 rádió, 24 televízió, 13 magnetofon, 10 porszívó, 12 értékes fényképezőgép, márkás karórák, 13 mosógép stb. jut a szeren­csés lottójátékosoknak. (MTI) közös szőlőtelepítésükhöz. A szőlő- és gyümölcstermesztés mellett foglalkoznak majd spárgatermeléssel is. Hamaro­san öt hold spárga telepítését tervezik. Fel nem osztható alapot lé­tesítenek a csoport tagjai, ahová beadják közös jövedel­mük 50 százalékát. Ebből az összegből fogják megvásárolni a szövetkezet közös gazdasági eszközeit és egyéb felszerelé­seit. A Petőfi Tszcs megalakulá­sával most már két I-es típu­sú szövetkezet működik Her­nádon. Útr avató 2 KISZ gyömrői /1 Zalka Máté szervezetének nagy­termét teljesen meg­töltötték a meghívot­tak. Javarészt fiata­lok, 18—22 évesek, akik november 16-án először szólhat­nak bele teljes jogú állampolgárként köz­ségük s az ország dol­gaiba. Fiúk és lányok jöttek el erre az ün­nepi hangulatú ta­lálkozóra, köztük sok olyan is, aki talán most lépte át először az ifjúsági otthon kü­szöbét. A körbefutó tekin­tet azonban nemcsak ifjakat láthat, hanem a széksorokban üt­ött egy ezüstös fej, barázdált homlok is feltűnik. Mert a fi­gyelmes KlSZ-veze- tőség az idősebb nemzedékről, a régi harcosokról sem fe­ledkezett meg, ami­kor a kézzel festett meghívókat- kikézbe­sítette. Igen, kézbesí­tette, ezzel is hangsú­lyozva, hogy vala­mennyi új választó, valamennyi veterán részvételére számíta­nak. Radványi Barna szól a megjelentek­hez. Csak ritkán pil­lant a kis papírlapra, amelyen előzetesen gondolatait felvázol­ta. De nincs is rá szüksége. Szavait be­szélgetésnek is fel­foghatnák, annyira közvetlen, szívből jö­vő, ugyanakkor ár­nyalatokig pontos, vi­lágosan érvelő, gon­dolatokat ébresztő. Legtöbbet a munká­ról beszél, a jogok és kötelességek össz­hangjáról s arról, hogy Gyömrő olyan tesz, amilyenné a község ifjúságának szorgalma, tehetsége teszi. Szavai után hosz- ssasa n csapódnak össze a tenyerek. Nem udvarias tet­szésnyilvánításból, ez leolvasható a fiata­lok arcáról. Hozzá­szólásra mégsem je­lentkezik közülük senki. De megillető- dötten és érdeklődés­sel hallgatják a fel­szólaló veteránokat, akik mostoha ifjúsá­gukra emlékeztetnek, harcokra, amikor már választó korba jutottak, de nem, vagy csak ritkán gya­korolhatták állampol­gári jogukat. Azt is hogyan ? — Megmondták, mivel nyílt szavazás volt, hogy ha nem gróf Telekire vagy az éppen kiszemelt ha­talmasságra szava­zok, kereshetek ma­gamnak munkát... — mondja Péterfi Jó­zsef. a Vas- és Fém­ipari Ktsz fémnyo­mója. — Tizennyolc éves koromban frontra küldtek — fakad ki Gárami József, a Kő­bányai Gyógyszer- gyár munkása — jo­gom volt megdögleni! Harminc hónap után , Károly Csapatkeresz- , tét adtak. „Különle­ges" jogot biztosít, mondták. Mégsem lett választójogom, csak a proletárdikta­túrában. Régi választói tör­vényeket és régi em­lékeket idéz Szíjártó Lajos országgyűlési képviselőjelölt is. Szavai nyomán az idősebbek emlékeze­tében életre kelnek a csendőrök és a kato­naság biztosította szavazások, a válasz­tási komédiák állan­dó kísérői, a kortes­hadjáratok, az embe­rek urnák elé kény­szerítése, amikor ar­ra volt szükség és el­tiltása, amikor az uralkodó osztály ér­deke ezt kívánta. Az ifjú választók mindezt csak mások elbeszéléséből isme­rik, most is közvetve kapják az elevenbe vágó élményeket. Hogy mi játszódik le bennük, nem lehet tudni. Amikor azon­ban a találkozó vé­gén elindulnak a ki­járat felé, szótlanul lépdelnek egymás mellett, egymás mö­gött. Az arcokon, mintha enyhe pirosság volna, szemük, mintha fé­nyesebben ragyogna... (andrás) *

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom