Pest Megyei Hirlap, 1958. november (2. évfolyam, 258-283. szám)
1958-11-04 / 260. szám
PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! irta p Épül, szépül, gazdagodik a monori járás (3. oldalon) I MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA MEGYEI T A N Á C S L APJA II. ÉVFOLYAM, 260. SZÄM ARA 30 FILLER 1958. NOVEMBER 4. KEDD A NÉPHATALOM NAGY GYŐZELME Irta: dr. Lakatos Imre, a Pest megyei Tanács végrehajtó bizottságának titkára Sok cser a vasárnapi nagygyűléseken Kovács Béla elvtárs mondott beszédet Túrán T^ét év múlt el azóta, hogy hazánk dolgozó népe az újabbkori magyar történelem legsúlyosabb napjait élte át. A legfelsőbb vezetésben megbújt hazaárulóik segítségével színre léptek és támadást hajtottak végre a néphatalom ellen a hazai és külföldi reakciósok szervezett csoportjai. A véres terror jeges félelmet keltett a nép ügyéért aggódó emberekben. A támadás a néphatalom ellen kiterjedt a társadalmi, politikai, gazdasági élet minden területére. A megyei tanácsházát birtokba vették Dénes István, a budapesti gazdag ügyvéd csemetéje és hasonló gondolkozásé barátai. A Dénesék által alakított „nemzeti bizottság“ az egész megyére kiterjedő rendeletet adott ki, amelyben a tanácsok megszüntetését jelentette be. Egyben felhívással fordult a lakossághoz, hogy minden községben alakítsák meg a „forradalmi bizottságokat“. A gyárakban, üzemekben megjelentek a régi tulajdonosok. A Monori Kefegyárban az ellenforradalmi szerv beleegyezésével — ha rövid időre is — megjelent a régi tulajdonos ás átvette az üzem vezetését. Jelentkezett Szapáry Gyula gróf. hogy visszavegye az Albertírsai Gépállomás területét, épületeit és mint mondotta, a kamat fejében a 13 éves használatért a dolgozók pénzén vásárolt gépparkot. Megkezdődött a börtönökből kiengedett politikai és köztörvényes bűnözők beáramlása az ellenforradalmi szervezetekbe. Az üzletek fosztogatása, rablás. gyújtogatás lépett a törvényes rend helyébe. A becsületesen gondolkodó ember számára nem volt már kétséges, hogy mi készül az országban, de ha mégis voltak kételyek, véglegesen eloszlatta Mindszenty őeminenciája rádióbeszéde, aki nyütan megmondotta, hogy az országban pedig a kapitalista gazdálkodás lesz újra törvényes. Felfegyverzett ellenforradalmi bandák megrohanták a Budapesti Párt- bizottság székházát, az ott tartózkodó elvtársakat bestiális módon legyilkolták, az épületet kiégették, majd ezt követte Nagy Imre nyilvános rá- diófélhívása, amelyben bejelentette, hogy Magyarország kilép a népi demokratikus országok szövetségéből. Közben az üzemekben, vállalatoknál a megalakult különböző ellen- forradalmi bizottságok egymás után kergették el a nép- hatalcm által kinevezett munkás, paraszt, értelmiségi vezetőket és a rendszerhez hű dolgozókat. Ezek az ellenforradalmi intézkedések nem hagytak kétséget az iránt, hogy a megdöntött Horthy-rendszer reakciós elemei elérkezettnek látták az időt és a külföldi segítség mértékét, hogy Magyar- országon visszaállítsák a kizsákmányoló rendszert. I lyen történelmi körülmények között kezdte meg Kádár János elvtárs társaival együtt a forradalmi munkásparaszt kormány és az MSZMP szervezését azzal a céllal, hogy ■ szocializmushoz hű erőket « párt és a kormány köré tömörítve. a Szovjetunió és a szocialista tábor segítségével felvegyék a harcot a szocializmus vívmányait romboló, a nép legjobbjait gyilkoló ellen- forradalommal szemben. A forradalmi munkás-paraszt kormány megalakítása történelmi jelentőségű fordulatot idézett elő. A szocializmus erői ellentámadásba mentek át és győztek. Az ellenforradalmárok által okozott kár és a termelés csökkenéséből adódott visszaesés együttesen meghaladta a 22 milliárd forintot. A kül- és belföldi reakciósok nehézségeinket ujjongó örömmel fogadták. Nem győzték ismételni, hogy Magyarország hosz- szú ideig nem lesz képes úrrá lenni a nehézségeken, nem lesz képes helyrehozni az elszenvedett károkat, sőt nemcsak ujjongtak, de arra törekedtek, hogy úgy is legyen. A rémhírterjesztéstől, a sztrájkok szervezésétől kezdve a fegyveres merényletekig mindent elkövettek, hogy megzavarják a társadalmi élet konszolidációját. Most, két év után nyugodt tan elmondhatj üli, hogy pártunk és kormányunk, a Szovjetunió és a többi szocializmust építő ország segítségével úrrá lett a nehézségeken, s lényeges eredményeket értünk el politikai és gazdasági téren. Van törvényes rend, jog- és életbiztonság, növekvő termelés és fogyasátás. Van szilárd munkáshatalmunk, népünk békében él, a Magyar Népköz- társaság a szocialista tábor megbecsült tagja. Ezeket az eredményeket azért érhettük el, mert a tömegek és a vezetés között kialakult a kölcsönös bizalom. Az alapvető azonban az, hogy társadalmi rendszerünknek lényeges vonása a munkásosztály vezető szerepe, hogy népi hatalmunknak fő ereie a munkás-paraszt szövetség. Á párt és a kormány azt a célt tűzte maga elé, hogy kijavítsa az elmúlt esztendők alatt elkövetett hibákat, hogy helyreállítsa a bizalmat, amely nélkül országépítő munka nem lehetséges. Az azóta eltelt idő igazolta, hogy pártunk és kormányunk tettei nem különböznek a szavaktól. A párt kezdeményezésére kormányzatunk rendezte a bányászati dolgozók bérét, az állami iparban a munkások és kisegítők bérét. E rendezés nyomán az érintett dolgozók ebben az évben 1200 millióval többet keresnek, mint azelőtt. Az építőipari munkások és kisegítők fizetésének rendezése, valamint az idénypótlék 560 millió forintot, a közlekedés dolgozóinak bérrendezése 265 millió forintot, a kereskedelmi dolgozók fizetésének rendezése 246 millió forintot jelent. Rendezték az ipar és építőipar műszaki dolgozóinak fizetését. Ennek bérkihatása 1957-ben 242 millió forint volt. Az oktatásügyi intézmények nevelőinek és egyéb alkalmazottainak bérrendezése ez év végéig 180 millió forintot jelent. , A mezőgazdasági lakosságot érintő számos intézkedés is kedvezően alakította a parasztság termelési kedvét, az életszínvonal emelkedését. így a beadási kötelezettségek megszüntetése az egész országra vonatkozóan a parasztság jövedelmét több milliárd forinttal emelte. Megszüntette kormányzatunk a gyermektelenségi adót Rendezte a kisiparosok és kiskereskedők több jogos problémáját. Átszervezés útján csökkentette és gazdaságosabbá tette az államigazgatás, valamint a gazdaság vezetését. Ennek folytán az államapparátus dolgozóinak száma 22 000 fővel csökkent. A helyes intézkedések nyomán megindult az egészséges termelő munka. A Pest megyei Tanács irányítása alá tartozó iparban a termelési érték 1956-ban 78 millió forint volt. 1958-ban ez az összeg 186 millió forintra emelkedett. A dolgozók élet- színvonalának javulását tükrözi a kereskedelmi forgalomban tapasztalható emelkedés is. Az állami kereskedelem 1952 első félévében 10 milliárd forint, 1958 hasonló időszakában 15 milliárd forint forgalmat bonyolított le. A szövetkezeti kereskedelem ugyanezen időre 2,7 milliárd forintról 5,8 milliárd forintra növelte forgalmát. i felsorolt néhány adat ft meggyőző erővel bizonyítja, hogy pártunk és kormányzatunk helyes intézkedései nem voltak hiábavalók. A felszabadulást követő évek törekvése, a komoly beruházások végre meghozzák egész népünk számára a felemelkedés lassú, de biztos eredményét. Dolgozó népünk ma sokkal többet költ ruházkodásra, élelemre, lakás- berendezésre, kulturális cikkekre. Az ellenforradalmi elemek vad dühvei vetették magukat a termelőszövetkezetekre. A termelőszövetkezeti mozgalom szervezésében korábban elkövetett hibákat, igy elsősorban az önkéntesség elvének megsértését, felnagyítva, megfélemlítéssel sikerült elérniök 1956 végén, hogy a termelőszövetkezetek jelentős része felbomlott. Nem riadtak vissza a legdurvább, legerőszakosabb módszerektől sem. Nem egy esetben hurcolták el, gyilkolták meg a tsz-elnököí, vagy a tsz valamelyik vezető tagját. Széthurcolták a termelőszövetkezetekből az állatállományt, a gazdasági szerszámokat. 1957 első negyedében a gyors konszolidálódás eredményeképpen a termelőszövetkezetek nagy része újjáalakult. Pest megye területén a megmaradt 168 tsz ' helyett ma 205 van. A kormány mindent megtesz a termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztése, segítése érdekében. Az 1958 elején megjelent 3004-es kormányhatározat rendkívül sok kedvezményt biztosít a tsz-gazdálkodás számára. Bátran elmondhatjuk, hogy a szövetkezeti mozgalom, a nagyüzemi termelés helyességét ma már a megye parasztságának tekintélyes része elismeri. Egyre kedveltebbek a falun a szövetkezés egyszerűbb formái, az úgynevezett mezőgazdasági társulások és szakcsoportok. \ két év mérlege csalhatat- ft lanul bizonyítja, hogy a magyar nép sajátjának tekinti az elmúlt 13 esztendő minden vívmányát, nehézségét és sikerét. A magyar ' nép hiszi és vallja a szocializmus építésének helyes útját. A magyar nép tiszteli és szereti a pártot, mint a szocializmus építésének irányító, vezető erejét Az 1958. november 16-i választáson, amikor az urnák elé járul Magyarország felnőtt lakossága, nemcsak a névszerinti tanácstagokra, képviselőjelöltekre, kommunistákra és pár- tonkívüliekre adja le szavazatát, hanem a szavazatokon keresztül is hitet tesz a párt és a kormány helyes politikája, a szocializmus építésének ügye. a Szovjetunió vezette népi demokratikus országok békepolitikája mellett. Vasárnap, két héttel a választás napja előtt, az egész országban sok-sok ezer ember vett részt a választási nagygyűléseken és mindenütt lelked hangulatban hallgatták meg a szónokokat. Az ország különböző részeiből Ijeérkező jelentések alapján a gyűlésekről az alábbiakban számolunk be: Az Ajkai Erőmű művelődési házában az iparváros ifjú választói hallgatták meg Komócsin Zoltán, a KISZ Központi Bizottsága első titkárának, az MSZMP Politikai Bizottsága póttagjának beszédét. Dombóvárott a választási nagygyűlésen Tömpe István, a földművelésügyi miniszter első helyettese, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, megyei képviselőjelölt szólt a választókhoz, a tolnai nagygyűlésen pedig Prantner József és Bolvári Józsefné képviselőjelöltek szólaltak fel. A Fejér megyei Mór járási művelődési házában Földes László, a belügyminiszter első helyettese, az MSZMP Központi Bizottságának tagja mondott beszédet. Békés megyében Csorváson Darvas József, az Országos Béketanács elnöke, a román nemzetiségű Kútegyhdzán Szelezsén György, a többnem- zetiségü Battojiyán Ognyeno- vics Milán, a Magyarországi Délszlávok Szövetségének főtitkára és Laszli Pál szólaltak fel. Csongrád megyében Sándor- fdívában Nagy Dániel, az Elnöki Tanács elnökhelyettese volt a választási nagygyűlés szónoka. A veszprémi színházban tartott nagygyűlésen Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára szólott a választókhoz. Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke, a Komárom megyei dolgozók képviselőjelöltje, a kisbéri nagygyűlésén szólalt fel, utána pedig Brutyó Jários, az MSZMP Központi Bizottságának tagja beszélt. Szolnok megyében a tiszafüredi választási nagygyűlésen Nánási László, az Elnöki Tanács tagja, Mesterszálláson K. Nagy Sándor, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, Jászfény szarun Tisza József, a Termelőszövetkezeti Tanács titkára, Tiszapüspökiben pedig Z. Nagy Ferenc, a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság alelnöke ismertette az időszerű politikai és gazdasági kérdéseket. Vas megyében TáplánszenU kereszten Kisházi Ödön munkaügyi miniszter, Csepregen TI- ku Pál művelődésügyi miniszterhelyettes, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Heves megyei Bélapátfalván Szurdi István, az MSZMP Központi Bizottságának tagja (Folytatás a második oldalon) Kádár elviárs látogatása a budapesti heiyőrség egyik ezredénél Kádár János elvtárs, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára hétfőn meglátogatta a néphadsereg budapesti helyőrségének egyik ezredét s hosszan elbeszélgetett ap időszerű kérdésekről a tisztekkel és a harcosokkal. * Uj tszcs alakult Hernádon Cj tszcs alakult Hernádon, amely a Petőfi nevet vette fel. Húsz paraszt fogott össze, hogy megpróbálkozzanak a szövetkezeti gazdálkodással. Nyolcvanöt hóid saját szántóföldje, 24 hold termő szőlője van a csoportnak, s ezenkívül rendelkeznek egy 1 holdas, közösen telepített szőlőgyökereztetö iskolával. Elnökké Szalal Jánost választották meg. A csoportnak a továbbiakban messzemenő tervedé vannak. Elsősorban szőlő- és gyümölcstermeléssel kívánnak foglalkozni. Ezért is létesítettek szőlőgyökereztető iskolát, hogy megfelelő minőségű vesszőket állíthassanak elő 375 nyeremény tárgy a november 7-i jutalomsorsoláson A lottó októberi jutalomsorsolását november 7-én Budapesten rendezi meg a Sportfogadási és Lottó Igazgatóság. Ez alkalommal az előző . sorsolásról visszamaradt nyereményekkel együtt összesen 375 értékes I jutalomtárgyat sorsolnak ki. A főnyeremény — immár másodszor — kétszobás komfortos családi j ház, amelyet a nyertes által meghatározott helységben építenek fel a j rendelkezésre álló állami telken. Ugyancsak főnyereményként ezúttal j is sorsolnak öröklakást: a Múzeum körúton épülő lottóházban, a IV. emeleti 16, számú kétszoba-hallos, öltözőfülkés komfortos öröklakást, valamint Wartburg sport személykocsii. Ezeken kívül többek között 28 motorkerékpár, kilenc szobabútor, négy konyhabútor, 52 rádió, 24 televízió, 13 magnetofon, 10 porszívó, 12 értékes fényképezőgép, márkás karórák, 13 mosógép stb. jut a szerencsés lottójátékosoknak. (MTI) közös szőlőtelepítésükhöz. A szőlő- és gyümölcstermesztés mellett foglalkoznak majd spárgatermeléssel is. Hamarosan öt hold spárga telepítését tervezik. Fel nem osztható alapot létesítenek a csoport tagjai, ahová beadják közös jövedelmük 50 százalékát. Ebből az összegből fogják megvásárolni a szövetkezet közös gazdasági eszközeit és egyéb felszereléseit. A Petőfi Tszcs megalakulásával most már két I-es típusú szövetkezet működik Hernádon. Útr avató 2 KISZ gyömrői /1 Zalka Máté szervezetének nagytermét teljesen megtöltötték a meghívottak. Javarészt fiatalok, 18—22 évesek, akik november 16-án először szólhatnak bele teljes jogú állampolgárként községük s az ország dolgaiba. Fiúk és lányok jöttek el erre az ünnepi hangulatú találkozóra, köztük sok olyan is, aki talán most lépte át először az ifjúsági otthon küszöbét. A körbefutó tekintet azonban nemcsak ifjakat láthat, hanem a széksorokban ütött egy ezüstös fej, barázdált homlok is feltűnik. Mert a figyelmes KlSZ-veze- tőség az idősebb nemzedékről, a régi harcosokról sem feledkezett meg, amikor a kézzel festett meghívókat- kikézbesítette. Igen, kézbesítette, ezzel is hangsúlyozva, hogy valamennyi új választó, valamennyi veterán részvételére számítanak. Radványi Barna szól a megjelentekhez. Csak ritkán pillant a kis papírlapra, amelyen előzetesen gondolatait felvázolta. De nincs is rá szüksége. Szavait beszélgetésnek is felfoghatnák, annyira közvetlen, szívből jövő, ugyanakkor árnyalatokig pontos, világosan érvelő, gondolatokat ébresztő. Legtöbbet a munkáról beszél, a jogok és kötelességek összhangjáról s arról, hogy Gyömrő olyan tesz, amilyenné a község ifjúságának szorgalma, tehetsége teszi. Szavai után hosz- ssasa n csapódnak össze a tenyerek. Nem udvarias tetszésnyilvánításból, ez leolvasható a fiatalok arcáról. Hozzászólásra mégsem jelentkezik közülük senki. De megillető- dötten és érdeklődéssel hallgatják a felszólaló veteránokat, akik mostoha ifjúságukra emlékeztetnek, harcokra, amikor már választó korba jutottak, de nem, vagy csak ritkán gyakorolhatták állampolgári jogukat. Azt is hogyan ? — Megmondták, mivel nyílt szavazás volt, hogy ha nem gróf Telekire vagy az éppen kiszemelt hatalmasságra szavazok, kereshetek magamnak munkát... — mondja Péterfi József. a Vas- és Fémipari Ktsz fémnyomója. — Tizennyolc éves koromban frontra küldtek — fakad ki Gárami József, a Kőbányai Gyógyszer- gyár munkása — jogom volt megdögleni! Harminc hónap után , Károly Csapatkeresz- , tét adtak. „Különleges" jogot biztosít, mondták. Mégsem lett választójogom, csak a proletárdiktatúrában. Régi választói törvényeket és régi emlékeket idéz Szíjártó Lajos országgyűlési képviselőjelölt is. Szavai nyomán az idősebbek emlékezetében életre kelnek a csendőrök és a katonaság biztosította szavazások, a választási komédiák állandó kísérői, a korteshadjáratok, az emberek urnák elé kényszerítése, amikor arra volt szükség és eltiltása, amikor az uralkodó osztály érdeke ezt kívánta. Az ifjú választók mindezt csak mások elbeszéléséből ismerik, most is közvetve kapják az elevenbe vágó élményeket. Hogy mi játszódik le bennük, nem lehet tudni. Amikor azonban a találkozó végén elindulnak a kijárat felé, szótlanul lépdelnek egymás mellett, egymás mögött. Az arcokon, mintha enyhe pirosság volna, szemük, mintha fényesebben ragyogna... (andrás) *