Pest Megyei Hirlap, 1958. november (2. évfolyam, 258-283. szám)

1958-11-23 / 277. szám

'é/Cirlan

1958. NOVEMBER 23. VASÁRNAP

FÁTÓL AZ ERDŐT

A Dunakeszi Konzervgyár üzemi tanácsának munkájáról

Sok mindennel foglalkozik a Dunakeszi Konzervgyár üzemi tanácsa. Megalakulása óta kilencszer tartottak értekezletet. Legtöbbször az üzem termelési eredményeinek alakulásával foglalkoztak. Nagy eredmény, hogy jónéhányan az üzemi tanács fizikai munkás tagjai közül is nemcsak meghallgatják,

vitatkoznak is a napirenden szereplő témák felett.

Pesti István lakatos például majdnem valamennyi összejövetelen figyelmezteti a tanács tagjait és a vezetőket: követeljék meg a gépek jobb karbantartását. Vigh Istvánná több javaslatot tett már a munka jobb szervezése érdekében. Baranyi Pál asztalos és Retkes Kálmán hegesztő is azok' között vannak, akiknek mindenről van önálló véleményük és javaslatuk. Batiz Im- réné üb-elnök. a tanács elnöke — most egyhónapos iskolán van — idejének nagy részét a dolgozók között tölti. Sokat dolgozik. Egyszóval, a munka mennyiségét illetően nem lehet elmarasztalni ezt az üzemi tanácsot.

Mégsem mondhatjuk el róluk, hogy száz százalékig megfelelnek hivatásuknak. Nem mondhatjuk ezt, mert

a sok munka közben éppen a legfontosabbról, a leglényegesebb feladatokról feledkeznek meg.

Ügy is mondhatnánk, hogy a fától nem Tátják az erdőt.

Nem az a baj, hogy sokat foglalkoznak a termeléssel. Erre szükség van. De ebben az üzemben nem itt szorít a cipő.

A legtöbb probléma a munkafegyelem és a társadalmi tulajdon védelme körül van. Ennek ellenére a munkafegyelemről egyszer sem, a társadalmi tulajdon védelméről pedig csak egyetlen — rendkívüli — ülésen tanácskoztak.

Igaz, hogy "‘á 'nagymértékű munkásvándorlás iparági sajátosság .mégsem szabadna belenyugodni abba, hogy a gyár

dolgozóinak rfagy része évről évre, sőt év közben is cserélődik. Itt most nem tudunk kielégítő feleletet adni arra a kérdésre: mit kellene tenniök ennek megelőzése érdekében. Éppen az lenne az üzemi tanács feladata, hogy vizsgálja meg, miért hagyják ott olyan sokan az üzemet

és az okok ismeretének birtokában tegyen javaslatokat az esetleges hibák, hiányosságok kijavítására.

Amellett sem szabadna szó nélkül elmenniök, hogy évente a gyümölcsösládáknak körülbelül negyede tönkremegy. Természetes elhasználódással is kell számolni. De á tönkrement ládáknak legkevesebb 5—7 százalékát gondosabb kezeléssel megmenthetnék a pusztulástól. Műszaki emberek kiszámították, hogy körülbelül százezer forintot lehetne így megtakarítani az üzemnek és a népgazdaságnak.

A nyersanyag gondosabb feldolgozásával is nyerhetnének pár százezer forintot.

Kisebb-nagyobb lopások is előfordultak a gyárban. Egy hordólopási ügyről az üzemi tanács is tárgyalt. Sajnos, ebben az ügyben az üzemi tanács egyik volt tagja, Tóth János volt a főszereplő. Ez az ember bizalmi állást töltött be, ő kezelte a raktárakat. Nem az üzemi tanács többi tagja tehet róla, hogy visszaélt a bizalommal. Mégis alaposabban le kellett volna vonni ennek az esetnek a tanulságait és meg kellett volna ezt tárgyalni a dolgozókkal; Tévedés ne essék, nem arról van szó, hogy egyáltalán nem beszélnek ezekről a dolgokról az üzemi tanácsüléseken.

Ha ezt állítanánk, igazságtalanok lennénk a már említett és még néhány törekvő üzemi tanácstaggal szemben. Ök beszélnek és tesznek is az ellen, hogy bárki megsértse a munkafegyelmet vagy bármit elvihessenek az üzemből vagy gondatlanul bánjanak az anyaggal, a felszerelésekkel. Éppen ezért indokolt, hogy a tanács vezetői szervezetté, célirányossá tegyék az ezzel kapcsolatos munkát.

Az üzem vezetői, amint ezt Nágel János főmérnök és Balthazár Imre főkönyvelő is elmondják, korábban is és most is

azt kérik az üzemi tanácstól, hogy e két nehéz feladat megoldásában segítsen.

Pál István párttitkár elvtárs elmondja, hogy a pártszervezet is felhívta már erre az üzemi tanács figyelmét. Decemberben, amikor a pártszervezet megtárgyalja majd az üzemi tanács munkáját, ott ismét foglalkoznak ezekkel a feladatokkal.

Semmi sem indokolja tehát e két nagyon fontos munka- terület mostoha kezelését. Lehet, hogy népszerűtlen feladatnak tűnik mindkettő, de valamennyi 1 dolgozó érdekében való, hogy mind a munka- fegyelem, mind a társadalmi tulajdon védelmét illetően minél rövidebb idő alatt gyökeres változás következzen be, hisz

az üzemi eredmények javulása a nyereségrészesedést is növeli.

Az üzemi tanács tagjai megválasztásukkor vállalták ezt.

Farkas István

Családiasán f

1 Felszállók a 79-es trolira a Ke- | | letinél. Még nincs itt az indu- | | lás ideje. A kocsi mellett fel-1 | tűnőén jókedélyü és ingatag § 1 férfi halad el. Énekel:

| _ Eladom a kocsimat, meg a |

| lovamat...

I Nem részeg, de ittas. Nem f | hangos, de tele van vele a ko- | | esi, az utca. Egész kellemes | 1 hangja van. Beszól a kocsiba: |

| — Ugye, nem haragszanak? | | Nem, senkisem haragszik, § = mosolyog mindenki. Különös- f | képpen, amikor indulás után | I egy csizmás vidéki bácsi egy 1 | ötliteres demijont halászik elő | | az ülés alól. Kihúzza a dugót, | 1 jó nagyokat kortyol, csak a ve- = ” rés orra látszik. Ivás után men- = = tegetőzve teszi hozzá:

= — Jobb-e’, mint a penlcllin! |

| Ylá’ megfázás ellen ... i Ahá, megfázott! Azért veres f | az orra. A többség helyesel | | neki, ő meg hálából körbe-§ | kínál. Tréfál hozzá:

1 — Igyék, nem vidéki lőre e’, 1 Hitt tőtettem a Fehér ökörbe’! | I Egy nyeszlett férfi vissza-1 H utasítja:

1 — Gyomros vagyok, bácsi, | | nem szabad innom.

H Egy másik, magas, bőrkabá- § | tos pártfogásába veszi:

| — Kés kell annak, kérem, i

= Nekem is perforációm volt, | i megoperáltak, azóta a vassze- = § get is megeszem. * |

= Sóhajtva szól egy madár arcú f | nénike: =

1 _ Én már nem merek neki- f

1 vágni, nagyon sovány vagyok 1 lén...

I Megnézzük. Tényleg, nagyon | | keszeg. Sajnáljuk* .. Keszeg, | | mint a félkilós hal a szatyrá- | | ban. Azt az édesanyjának vi- | 1 szí, mert az is gyomorbajos | | szegény.

| Leszállás közben hallom, | | hogy fáz ajtónál a kalauz a = | vakbélműtétjét meséli.

| Nem világváros ez a Buda- f | pest, egy nagy család, nagy = H falu ...

= * F. M. =

mai nap

1958. november 23, vasárnap, Kelemen napja.

A Nap kél 6.59 órakor, nyugszik 16.01 órakor,

A Hold kél H.39 órakor, nyugszik 3.49 órákor.

Várható időjárás: párás, erősen felhős, ködös idő, több helyen szitáló esők. Gyenge légáramlás. A hőmérséklet nem változik. Legmagasabb nappali hőmérséklet: 3—6 fok között. Távolabbi kilátások: 2—3 nap múlva a ködösség csökken.

niiiiiiitiimiiitiiii"

TÉVEDÉS

Újabb málnatelepítések a Dunakanyarban

daságók málnatermő területe. Nógrád verőcén szakcsoport alakult, amelynek tagjai 21 holdon gépekkel művelhető mintamálnást telepítenek az ősszel.

— avagy ma a papa nyit ajtót

— JUBILEUMI termelési tanácskozást tart a Ceglédi Vendéglátóipari Vállalat november 26-án délután 3 órai kezdettel a Kossuth Étteremben. Ismertetik a vállalat fejlődését, értékelik a harmadik negyedév eredményeit és megbeszélik a negyedik negyedévi feladatokat. A tanácskozás után megjutalmazzák a legjobb munkát végző dolgozókat, majd 6 órai kezdettel műsoros estet rendeznek a Magyar Étteremben.

— CEGLÉDEN tart előadást ima este a Pest megyei Petőfi Színpad. Fehér Klára: Nem vagyunk angyalok című színművét mutatják be.

— KUKORICATERMELÉSI ANKÉTOT rendez a megyei tanács mezőgazdasági osztálya a megyei kukoricatermelési versenyben részt vett termelők részére december 4-én reggel 9 órai kezdettel a megyei tanács nagytermében. Az ankéton értékelik az ez évi kukoricatermelési versenyt és megvitatják a kukoricatermesztés jelenlegi helyzetét.

— játékkiAllitás és VÁSÁR: nyílt még tegnap a Fővárosi Bútor Hangszer és Sportszer Kiskereskedelmi Vállalat Váci utca 27. szám alatti kiállítási termében.

— zárszámadási közgyűlést tart november 27-én a túrái Galga menti Termelőszövetkezet.

— 876 TELEVÍZIÓS készüléket, 830 mosógépet, 372 motorkerékpárt és 1750 zománcozott tűzhelyet vásároltak az elmúlt évben és idén Vácott.

— 150 TAGJA VAN a

nemrég alakult kocséri takarékszövetkezetnek. A szövet- kezet betétállománya jelenleg 200 000 forint és eddig 100 000 forintot adott ki hitelbe a tagoknak.

— nekiszaladt motorkerékpárjával este

a kivilágítatlan szekérnek Bácskai István ceglédi lakos; Motorkerékpárján ült a felesége is. Bácskait alsó lábszárcsonttöréssel, feleségét nyakcsigolyatöréssel és agyrázkódással szállították kórházba.

— TERMELŐSZÖVETKEZETI ELNÖKÖK, könyvelők, számadási felelősök továbbképzésére 80 000 forintot irányoztak elő a megyei tanács jövő évi központi költségvetésében.

— befejezés előtt

áll Gyón főterén, a községi tanácstól nem messze a földművesszövetkezet modern, emeletes üzletiházának építése. Az üzletház földszinti részén 1959 februárjában megnyitják a csemege- és ruházati boltot. Ezzel egyidő- . ben a régi vegyesbolt helyén korszerű, jól felszerelt mező- gazdasági szaküzletet nyitnak.

A TELEVÍZIÓ műsora ma délután 13.30 órai kezdettel: Magyarország—Belgium labdarúgó-mérkőzés közvetítése la Népstadionból. 20.45 órakor: Világhíradó. 21.00 órakor: Fájdalom nélkül. Francia film, 16 éven felülieknek.}

A Nagyvásártelepre szombaton reggel 53 vagon és hat tehergépkocsi áru érkezett, éhből 19 vagon zöldáru, 20 vagon káposzta,

10 vagon alma és két vagon tojás.

—A.Hajdúságból. , Hajduhadháza vidékéről 2Ö vagon elsőrendű minőségű féjeskáposztá érkezett. A KÖZÉRT-boltok a fejeskáposztát kilónként 1.10—1.50, a kelkáposztát 1.20—1.60, a piroskáposztát • pedig 1.40—1.70 forintért hozták forgalomba. Szolnok vidékéről nagy mennyiségű szárazfőzelék érkezett. A földonűvesszövetike- zeti csarnoki holtok a vegyes- babot kilónként 2.50, a fehér- és fürjbabot 3.90, az egyszínű színes- babot 3.40, a hántolt zöldborsót 4.50, a hántolt sárgaborsót 5 forintért árusították, az osztályozott sampinyon gombát kilónként 24—31 forintért adták. A baromfi- piacon árukínálat volt, az árak nem változtak.

(40)

MOST

FORDÍTOTTA: GALSAI PONGRÁC

ttészietre is kapható

További felvilágosítás a kijelölt szaküzletekben

Parima Limar összekötője, tolmácsa és legközelebbi barátja lett. S amikor a hirdetményeken kifüggesztették, hogy Szingapúrt 'az ostromállapot miatt nem lehet megközelíteni, azt javasolta Mihailnak, teremtse meg a partizáncsapat rádióállomását.

Milyen kedves, derék kislány ez a Parima!

Mihail csak most értette meg, hogy nem ott, Greenhouse falai alatt, vagy a „rim- ba" ösvényén szeretett bele Parimába. Szerelme napról napra észrevétlenül bontakozott ki. S most már ereje sem lenne ahhoz, hogy legyőzze érzelmeit. Ö, bárcsak idejönne Parima! Bár megfogná a kezét és megcsókolná!...

Csukott szemmel hallgatta az eső tompa kopogását. Nem is gyanította, hogy szerelme, térdeit átfonva, már régen ott ül a kunyhó küszöbén, és boldog-szomorú tekintettel nézi.

— Mi-Ha-Lo... — Parima olyan halkan szólalt meg, hogy az eső kopogásától saját szavait sem hallotta. — Nem haragszol rám, Mi-Ha-Lo?

Mihail azt hitte, képzelődik.

— Miért sóhajtasz, Mi-Ha- Lo?... Hiszen én nem akartalak ...

A férfi kinyitotta a szemét- zavartan pislogott. Azután legyőzve konőkságát, a lányhoz lépett, leült mellé és csendesen megkérdezte:

— Ugye megbocsátod, hogy olyan magasra feldobtalak?

Parima csodálkozva nézett rá:

— Hát persze, hogy megbocsátom, hiszen az nagyszerű volt!

— Nagyszerű volt? — Mihail sugárzó arccal felugrott. Csupa erő volt és boldogság. — Akarod, Hogy még egyszer feldobjalak?

— Igen. — Parima akkora bizalommal nyújtotta feléje a kezét, mint egy kisgyerek, kimar most már a hegyet is elmozdította volna a helyéről. Megfogta a lányt és olyan magasra dobta, hogy könyöke a pálmalevelekből font tetőbe ütközött.. De fájdalmat aligha érezhetett, mert Limar karjába visszahullva, boldogan kacagott. Az eső sugara sem volt kellemetlen, mely a tetőn támadt nyílásból permetezett rájuk. Mihail még jobban magához vonta a lányt: saját testével védte.

Csak akkor engedte ki öleléséből, amikor a rádiókészülék alatt már tócsává gyűlt a víz.

— Gyorsan add ide a köpenyemet!

— Jaj, Mi-Ha-Lo... Parimának csak most jutott eszébe a parancs. — Egészen kiment a fejemből: azonnal fuss a parancsnokhoz! Jelentés érkezett Greenhouse-ból, az idősebb Csentől... Az orosz mérnököt úgy hívják, hogy... Cseklou. Igen, Mister Cseklou. ..

— Várj csak... — Limar ismerősnek találta ezt a nevet. — Cseklor... Nem, az nem orosz név... Cseklov ... Seklov. ..

Itt elhallgatott, majd hirtelen felkiáltott:

— Scseglov?!... Scseglov mérnök!... Igen, igen!.,. De hogy került ide?

Parima nem értette, mi ütött Mi-Ha-Lőba, mert egyszeresük szájoncsókolta és kirohant a kunyhóból.

— Cseklou... Seklou... — ismételgette a lány gépiesen, s kezét a mellére szorította.

Boldogan, zavartan mosolygott: most már tudta, miért nem tetszett a kedvesének, hogy „elefánt”-nak hívta. Az elefánt okos, erős, de lassú és fáradt állat. Mi-Ha-Lo pedig olyan, mint a tűz. „Tüzes elefánt” — ezt a nevet kelletja adni néki. De nem angol, hanem maláj nyelven.

... És itt, a „rádiókabin”-nak tisztelt kunyhóban, egyszerre megszületett ez az új és kellemes hangzású, név, amelyet a mi nyelvünkre nehéz lefordítani, de amelyet később soksok maláji anya gyengéden emlegetett.

És Parima, a barna kislány is sokáig ismételgette még ezt a nevet, szomorúan, büszkén, szerelmesen. Addig ismételgette, amíg...

De erről majd később.

XVI. fejezet

MISTER PARKER AZ ÉLETÉT KOCKÁZTATJA

Ezen a kedves, júliusi hajnalon egy csapatszállító páncélautó, meg egy csukott gépkocsi robogott át Szingapúr — vagy ahogy a malájok nevezték: az „oroszlán városa“ —< utcáin.

A rendőrségi körletekben meredező drótakadályok és Szingapúr főútvonalán, a Jon- son Piaron, a gazdagok portáit védő géppisztolyok arról tanúskodtak, hogy itt nagyon félnek a partizánoktól, s valószínűleg nem alaptalanul.

A Saint Endrjus Road utcán, a tüskés drótakadályokkal körülkerített és valóságos erődként védett rendőrkapitányság mellett, egy közepes nagyságú tank csatlakozott a csukott gépkocsihoz meg a csapatszállító páncélautóhoz. Amikor elhagyták a várost, megálltak, hogy felszedjék az aknákat, majd azon az autóúton robogtak tovább, amely a Kra földszoroson át a töltés felé vezetett és Szingapúrt az igazi Malájfölddel kötötte össze.

Csak kevesen tudták, hogy a csukott fekete kocsiban Mister Parker ül.

A millimos most az életét kockáztatta, mert a partizánok újra betörtek Szingapúr övezetébe. Természetesen jobb lett volna repülőgépen utaznia, de Mister Parker egy szerencsés kimenetelű légi baleset óta még látni sem szeretett repülőgépet. Meg aztán a légiüt sem lett volna életbiztosítás: hisz’ a partizánok legutóbb a katonai repülőtereket is megtámadták, birtokukba vették a légvédelmi ütegeket és néhány lökhajtásos vadászgépet is zsákmányoltak.

(Folytatjuk)

I

I — Igen, az vagyok. Ponto- | sabban ukrán. Mihailo Limar I — mondta ukránul.

I — Mi-Hau-Lo—Li-Mau — l szótagolta a kislány, majd ko- | molyán hozzátette: — Milyen I hosszú és nehéz név!

| — Mi-haj-lo! — ismételte

! Limar. De Parima, ezt is na- \ gyón nehezen tudta volna kU | ejteni. Meg kellett hát egyez- I ni a Mi-Ha-Lo-ban.

{ ... Nos, így ismerkedett meg

\ Mihail Limar Parimával, a í maláji partizánlánnyal.

I Amikor megvirradt, Parima [ is befejezte felderítő szolgála- \ tát. Limarral már a parti- \ zánszállás közelében találko- j zott, de nem merte magával ; vinni, s úgy döntött, hogy in- ; kább a legközelebbi települő- = sig vezeti. Az éjszaka váratlan | gyorsasággal szállt le; ezért a | „rimbá”.ban kellett éjszakáz- | niofc.

| Parima azelőtt „mi-caj’‘ volt. | így hívják azokat a malájföl- ! di lányokat, akiket szegény | szüleik gazdag családoknak ad- | na'k el szolgálatra. De neki sze- | rencséje volt, nem sokáig kel- | lett tűrnie a nagylányokká | serdülő „mi-caj”-ok keserves 1 sorsát. Gazdája a japán hábo- | rú kitörésekor elmenekült, és | attól kezdve Parima a parti- | záncsapatban a hírszerző fele- | lősségteljes és veszélyes fel- s adatát látta el.

A magyarországi Dunakanyar és a Börzsöny déli vidéke az egyik legkiválóbb málnatermő terület egész Európában. A szobi járás tizenöt kis községében az idén százhúsz vagon málnát szüreteltek s ez — viszonylag nem sok munkával — tizenkétmillió forint jövedelmet hozott a termelőknek.

Az idei eredmények újabb ösztönzést adtak ennek, az itthon és külföldön egyaránt keresett gyümölcsnek a termesztéséhez. Az idén újabb kétszáz holdnyi málnát telepítenek a szobi járásban, két- szerannyit, mint tavaly, s ezzel egy év alatt huszonöt százalékkal növekszik a málnatermő terület a járásban. Népszerű ez az üzemág a termelő- szövetkezetekben is: az ez évi telepítésekkel megnégyszereződik a nagyüzemi közös gaz-