Pest Megyei Hirlap, 1958. november (2. évfolyam, 258-283. szám)

1958-11-22 / 276. szám

PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ M S Z M P ' P F. S T ■ <J:MÉ G Y EÍ' W Z 0 T T S Á G A. ÉS A MEG Y EJ-^T-A-N ÁCS L Á P J A n. ÉVFOLYAM, 276. SZÁM ÁRA 50 FILLÉR 1958. NOVEMBER 22. SZOMBAT Szombaton temetik Hernádi Györgyöt Hernádi Györgynek, ki CJi' lék Lapja váratlanul elhunyt főszerkesztőjének temetése szombaton délután 3 órakor leez a Farkasréti temetőben. A mezőgazdasági szakpropaganda egyéves terve a megyei fanács végrehajtó bizottsága előtt VÁSÁRLÁSI HininSZER Csehszlovákiában november 20-tól vásárlási hitelrendszert vezettek be. A hitelt 4 száza­lékos kamattál az állami ta­karékpénztárak folyósítják tartós iparcikkek, főleg tele­víziós készülékek, mosógépek, varrógépek, hűtőszekrények stb. vásárlására, egy évi idő­tartamra. a vételár 75 százalé­káig, ___________ N agy keletje van a gombának külföldön Az Erdei Termékeket Fel­dolgozó és Értékesítő Vállalat csaknem húsz vagon gombát gyűjtött be az idén hazánk nagykiterjedésű erdeiből. A vargánya- és a rókagomba egy részét külföldre, elsősorban Svájcba, Hollandiába, Dél- Amerikába, Franciaországba szállítják. A begyűjtött gom­bából eddig szárítva 1130 má­zsát, előtartósítottan pedig 290 mázsát értékesítettek a külföldi piacokon. A vállalat rövidesen még hat vagon ró­kagombát és vargányát szál­lít külföldre. A földi élet keletkeiésénelt három szakasza Alexandr Oparin, ismert szovjet tudós nemrégiben be­számolt legújabb kutatásairól. Elmondotta, \hogy véleménye szerint Földünk eddigi lété­nek kétharmad részében élet­telen volt. Szerinte a földi élet kialakulásának története há­rom szakaszra oszlik: 1. A szénhidrogének és származé­kainak elsődleges kialakulása, 2. a nagymolekula-tartalmú szerves vegyületek kialakulása és végül 8, az anyagcserére al­kalmas fehérjerendszer létre­jötte. A Pest megyei Tanács vég­rehajtó bizottsága november 21-i ülésén megtárgyalta és elfogadta a mezőgazdasági osz­tály egyéves szakmai propa­ganda-tervét. A szakmai pro­paganda-terv alapvető célki­tűzése, hogy elősegítse a meg­levő termelőszövetkezetek megszilárdítását, a mozgalom továbbfejlesztését, növelje a termelőszövetkezeti tagok és egyéni gazdálkodók tudását, ismeretterjesztő előadások, ta­pasztalatcserék és szaktanács- adások útján. Az éves propagandaterv elő­készítésében részt vett a Haza­fias Népfront, a Társadalom- és Természettudományi Isme­retterjesztő Társulat Pest me­gyei szervezete, a MÉSZÖV, az Agrártudományi Egyesület, a megyei tanács művelődési osztálya és a Termelőszövet­kezeti Tanács Pest megyei megbízottja. Ezt követőleg a tervet a mezőgazdasági osztály csoportvezetői értekezletén tör­tént megtárgyalás és elfogadás után terjesztették jóváhagyás végett a végrehajtó bizottság elé. A terv végrehajtásához nagymértékben igénybe kí­vánja venni a tanács a sajtót, a rádiót, s a dia­filmeket. A télen a megyében mintegy 2000 ismeretterjesztő előadást tart a megyei mezőgazdasági osztály, együttesen a megyei társadalmi szervekkel és a TIT megyei szervezetével. A megyei párt-végrehajtóbizott­ság és tanács végrehajtó bi­zottság közös határozatának megfelelően a megye vala­mennyi termelőszövetkezeté­ben 1959. január 1-től február 10-ig hetenként egy előadást tartanak majd. A tavalyi eredmények lg bizonyítják, hogy a külön­böző ismeretterjesztő elő­adásoknak milyen kedvező hatásuk van. Amíg például 1957-ben 657 holdon végezték el a lucerna­mag kártevője elleni védeke­zést, 1958-ban 2659 holdon. A védekezéssel másfél millió fo­rint jövedelemnövekedést ér­tek el. Hasonló a helyzet a Biztató a gyermekruha-ellátás Nagyobb fiúknak divato­sabb vonalú nadrágokat készített az ipar, ezek azon­ban a jóízlés határát nem lépik túl. Az iskolások részére ötféle változatban árusítják az isko laköpenyeket. gyümölcstermelésnél. Tavaly 1100 holdon végeztek permete­zést a tsz-ek, az idén pedig 3540 holdon. Ennek eredmé­nyeként nemcsak a termék- mennyiség nőtt átlagosan a kétszeresére, hanem a megter­melt gyümölcs mintegy 60— 70 százaléka exportképes. A váci Kossuth Tsz gyümölcstermése tésből 50 ezer forintot terve­zett az elmúlt gazdasági évre, s a növényvédelmi munkák elvégzése eredményeként jőve delme ténylegesen 300 ezer forint volt. A gyümölcs export­képes lett és helyben megvá­sárolták tőlük. Azelőtt ez a termelőszövetkezet szabadulni igyekezett gyümölcsösétől, most pedig az elért eredmé nyék láttán 20 hold elhanya­golt állami tartalékgyümöl- csöst is kezelésbe vett. A burgonyabogár elleni védekezésnél is sokat je­lentettek a szakmai elő­adások, mert megtanította a védekezés módjára a termelőket. így több ezer holdon végezték el a növényvédelmi munkála­tokat, ami több millió forint hasznot jelent. A végrehajtó bizottság a jövő évi tervezetet jóvá­hagyta. Ezután az 1957. évi 53. sz. törvényerejű rendelet—«ég- rehajtásáről számoltak be a földrendezők. E rendelet vég­rehajtásával az volt a cél, hogy az eddig még rendezet­len tulajdonviszonyok tisztá­zást nyerjenek. Az eljárás so­rán a termelőszövetkezetek tel- 1 jes gazdasági területét 1 számbavették, tisztázták a 1 ténylegesen használatuk- | ban levő összes földterüle- I tét. Végül folyó ügyeket tárgyalt 1 a végrehajtó bizottság. Műkő- I dési engedélyt adott öt újon- f nan alakult termelőszövetke- | zeti csoportnak. Ezek a követ- 1 kezők: tört éli Kossuth, hernádi I Petőfi, ceglédi Haladás, Uj Ba- 1 rázda és Uj Világ. A költségvetési vita során 1 tárgyaltak a vecsési keltetőál- § lomás Ceglédre való áttelepi- | tésének pénzügyi fedezetéről I is. A költségvetést jóváhagy- f ták, s úgy határoztak: az át- § telepítést úgy kell végezni, | hogy január 1-vel a keltető-1 állomás Cegléden megkezdje | működését. Hétvégeken 5—6 ifjií pár esküszik egymásnak örök hűsé­get Dömsödön. Zerubai Bélától, a művészi hajlamú híres cukrásztól rendelik meg a szemnek is, gyomornak is tetsző tortákat, rajtuk a felírással: „Legyetek boldogok!” (Csekő felv.) Az albán és a magyar nép barátsága örök életű .1 budapesti albán nagykövetség sajtófogadása Az Albán Népköztársaság népe november 29-én ünnepli felszabadulásának 14. évfordu­lóját. Ebből az alkalomból az albán nagykövetség tegnap délelőtt sajtófogadáson tájé­koztatta a magyar sajtó képvi­selőit Albánia gazdasági és kulturális fejlődéséről. Edip Cuci elvtárs, az Albán Népköztársaság budapesti nagykövete bevezetőben ismer­tette Albánia felszabadulás EGY HÍJÁN EGY TUCAT A mendei Lenin Tsz-ben 23 törzskönyvezett anyadisznót gondoznak. Nem ritka, mint képünkön is látható, hogy egy-egy anyának 11 apró malacot is kell szoptatnia (Csekő felv.) előtti életét. Elmondotta, hogy a sok évszázados török és a másfél évtizedes fasiszta elnyo­más után a Szovjetunió segítségével felszabadult albán nép egy szellemileg, gazdaságilag rendkívül elmaradott or­szágban kezdte meg- a fel- emelkedés útját. Albániában a felszabadulás előtt, nem volt egy kilométer­nyi vasútvonal sem. Az első­sorban agrár jellegű országban úgyszólván mindenütt faekét használtak. Míg hét nagybirto­kos 14 500 hektár földdel ren­delkezett, addig 21 544 paraszt­családnak egyáltalán nem volt földje. Ennek az ásványkin­csekben, kőolajban rendkívül gazdag országnak a kivitelét zömében mezőgazdasági cikkek képezték, iparcikkekben pedig szinte teljes mértékben beho­zatalra szorult. — Az a történelmi jelentő­ségű győzelem — mondotta Edip Cuci —, amelyet a Szov­jetunió a második világhábo­rúban aratott, valamint az al­bán népnek a fasiszta elnyo­mókkal szemben folytatott harca lehetővé tette, hogy 14 évvel ezelőtt, 1944. november 29-én ez a sokat szenvedett, nagyrészt írástudatlan nép meginduljon a gazdasági és kulturális felemelkedés útján, A dolgozó tömegek lelkes munkájának, a munkapárt szi­lárd és bölcs vezetésének, a Szovjetunió és a baráti orszá­gok önzetlen segítségének eredményeként az Albán Nép- köztársaság ma már jelentős eredményekről számolhat be. Az első ötéves népgazdasági terv teljesítése révén Albánia elmaradott agrár­államból agrár-ipari or­szággá változott, 1955-ben az ipari termelés az 1938-ashoz képest csaknem U és félszeresére, a vetésterület pedig 70 százalékkal növeke­dett. Edip Cuci nagykövet befeje­zésül hangsúlyozta: — (Népünk nagyrabecsüli azt a bőkezű anyagi segítséget, amelyet a testvéri Magyar Népköztársaságtól kap. A nem­régiben aláírt gazdasági egyez­mények szilárd alapot jelente­nek a második albán ötéves terv valóraváltásához. Hisszük és biztosak va­gyunk abban, hogy az al­bán és a magyar nép ba­rátsága örök életű, mivel országaink a szocialista tábor nagy családjának tagjai. Országszerte megkezdték az őszi fásításokat Az őszi fásításokra az álla­mi gazdaságok idejében felké­szültek. Kétszázhetvenmillió lombos facsemetét, százhat­vanmillió fenyőcsemetét és csaknem hatmillió suhángot neveltek, alapos terveket ké­szítettek, továbbá termőhely feltárással és más módszerek­kel a helyszínen állapítot­ták meg a kiültetés módját és a fafajtákat. Az őszi fásítások ország­szerte megkezdődtek. A ter­vek szerint az állami erdő- gazdaságok 4000 hektáron te­lepítenek új erdőt és pótolják az előző évi erdősítéseket, 14 000 hektáron pedig felújít­ják az elöregedett erdőket. Az állami erdőgazdaságok fásí­tásain kívül a Vízügyi Főigaz­gatóság, a MÁV, az állami gazdaságok, a termelőszövet­kezetek, a legeltetési bizott­ságok, a városok, a községek mintegy 1827 hektáron tele­pítenek új erdőt, hófogó é* mezővédő erdősávokat. Az idei téli vásárra a bel­kereskedelem sokkal gondo­sabban és körültekintőbben készült fel, mint az utóbbi évek bármelyikében. Lényege­sen több fiú télikabát, csak­nem négyszer annyi fiúnad­rág és háromszor annyi is­kolaköpeny került az üzletek­be, mint 1957 negyedik ne­gyedévében. A Belkereske- ! delmi Minisztériumban elmon- \ dották, hogy nemcsak az áruk mennyi­ségét növelték, hanem kor­szerű szabású ruhákkal a választékot is gazdagítot­ták. A kereskedelem mintegy j 12 000 nyúlánk és duci méretű j fiúruhát is rendelt. Ezek nagy ; része már kapható az üzletek- \ ben. A serdülő lányok ruha- j ellátásában is nagy változás ] mutatkozik. Modernebb sza- i bású matrózruhákat hoznak \ forgalomba, amelyeket a kö­zönség sokkal szívesebben vá­sárol. Közkedveltek az ízléses, tetszetős, műszálból készült ruhák. Újítás, hogy a fiúk rá szere külön zakót is árusít a kereskedelem, A KÖZSÉG MÉRNÖKÉ tézöje, mozgatója az alacsony férfi, a község mérnöke — Reinhard Sándor. „Ritka” em­ber a megyében. Csak Mono- ron és Érden van községi mér­nök. S a feladata? — Soroljam? — kérdezi vissza, mert számára termé­szetes a saját munkája, csak nekem ismeretlen még né­hány percig. — Hozzám tar­toznak a telek-ügyek, az OTP- kölcsönökhöz az igazolások, a határfelügyelet, vitás kér­désekben döntés, lakhatósági engedélyek, építési jóváha­gyások ... mondjam-e még to­vább?..: Én vagyok a köz­ség mindenese... Nem rosszallóan mondja, „Legyetek boldogok!" inkább csak úgy, magyarázat• képpen, hogy megértsem: ne­ki sok olyan dologhoz köze van, ami összefügg a monori ember életével, gondjával- örömével. Mert a lakás, a házépítés gond, amíg a falak csak derékig érnek, de öröm, mihelyt a szobafestő hátatfor- dít a háznak. A föld kenyeret jelent, de bajt is, ha vitáznak a szomszédok, rokonok a tu­lajdonjogon. S ebben min­dig a mérnök tesz igazságot, ad tanácsot. Sokan teszik be napon ta ma­guk mögött az ajtót a községi mérnök szobájában. Aztán elkezdik. — Lakhatási engedély kel­lene. — Mikorra? — Most.., S ezt piaci napon negyven­ötven ember is elmondja. Most is négy lakhatási engedély és két építési kérelem fekszik a mérnök előtt. Megcsinálja a javaslatot, felterjeszti a járási tanácshoz és kiadja a felek­nek. Aztán siet Haár László el­nökhelyettessel egy nyitott csatornához, amelyet most be­fednek, mert ez is a községi mérnök dolga. S ha neki sok dolga van, az csak azt mutatja, hogy a köz­ségbeliek szívesen veszik a ta­nács gondoskodását, azt, hogy egy községnek is van saját mérnöke, aki sok gondot le­vesz a vállukról, sok ráncot elsimít a homlokukon. Gáldonyi Béla tgronómust és közigazgatá- ; zi si szakembert kerestem a \ minap a Monori Községi Ta- \ nácson és megakadt a sze- \ merre egy ajtón, rajta ez állt: \ Községi mérnök. | Mégegyszer megnéztem, de' \ hiába, most is csak azt ol- \ vastam, hogy az ajtó mögött \ találom a község mérnökét. \Mi lehet? Ki lehet? S mennyi \ a haszna a falunak, hogy mér- \ nöke van — itt, a tanácson? t l A szobában alacsony, zömök | ember ül nagy halom papír 1 előtt. Rajzok, tervek, kérel- I mek és javaslatok. Pillana- \ tok alatt átfutja tekintetem a I szobát. A sarokban kitűzö-ru- \ dák — piros-fehér sávval —, I a tintatartó mellett egy do- \ bozban színes ceruzák, hosz- 1 szú heggyel, glédában, mint \ a katonák. 1 S mindezek irányítója, in-

Next

/
Oldalképek
Tartalom