Pest Megyei Hirlap, 1958. november (2. évfolyam, 258-283. szám)
1958-11-21 / 275. szám
rest user ei ié/Círlap 1958. NOVEMBER 81. PÉNTEK Megnyitották A három szputnyik kiállítást A Magyar—Szovjet Baráti Társaság, a Hazafias Népfront, a Tudományos Ismeret- terjesztő Társulat, a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége, valamint a SZOT Mérnök-Technikus Tanácsa rendezésében csütörtökön délben a Technika Háza kupolacsarnokában ünnepélyesen megnyitották A három szputnyik kiállítást. A megnyitáson megjelent a politikai és tudományos élet számos 1 képviselője, valamint a diplo- . máciai testület több tagja. I ___________ Sitidéül kereskedelmi küldöttség é. kezeit Budipestre Csütörtökön reggel hattagú Szudán i kereskedelmi küldöttség érkezett Magyarországra Ibrahim Ossman Ishag vezetésével. A vendégeket a Nyugati-pályaudvaron a Külkereskedelmi Minisztérium képviselői üdvözölték. Jelen volt fogadásukon Mohammed Hamad El-Nil, Szudán budapesti rendkívüli követe és meghatalmazott minisztere. Magyar gyártmányú öntöd'’ az indiai Madraszban Az utóbbi időkben rendkívül megélénkültek az indiai—magyar kereskedelmi tárgyalások és különösen nehézipari termékeink iránt nagy az indiai szakemberek érdeklődése. Jelenleg például egy hazánkban tartózkodó küldöttség a JÍIKEX-nél bányagépek vásárlásáról tárgyal, j Első eredményként jelentős ! próbarendeiésre kötöttek szerződést és váriható, hogy a továbbiakban nagy mennyiségű magyar bányagépet vásárolnak az indiai bányák részére. Megegyezés született egy öntöde berendezésének szállítására is, amelyet az indiai Madraszban helyez majd üzembe iparunk. MÚLTBELI ÖRÖKSÉG Helyiipari vállalataink munkavédelmi helyzetéről A heljiijiari vállalatok munkavédelmi helyzetéről nemrég jelentést terjesztett a Szakszervezetek Pest megyei Tanácsa elé a Helyiipari Vállalatok Dolgozóinak Szakszervezete megyei bizottsága. Az őszintén leírt gondolat, a helyenként talán nyers . bírálat élénk vitát váltott ki a jelentés körül. A szakszervezet bírált, a megyei tanács ipari osztálya — a gazda — pedig érvelt a maga igaza mellett. Miről is van szó? A szak- szervezet jelentésében megírták — és ez így is van —, hogy helyiipari vállalataink többsége volt tőkés kisüzemek-- bői. kisműlielyekből szerveződött országos és Pest megyei viszonylatban is, s hogy kevés kivételtől eltekintve kezdetlegesek, elmaradottak voltak ezek a munkahelyek. Ilyen örökséget vettünk át. Sok-sok feladatot meg kellett oldanunk. Nem volt hát lehetőségünk arra, hogy új, korszerű üzemeket építsünk valamennyi rozzant ..kóceráj ’ helyett. Sokáig még arra sem jutott elegendő, hogy a legelemibb munkavédelmi és tisztálkodási körülményeket biztosítsuk. Több helyen, főleg az építőanyagipari üzemekben a gépesítés alacsony foka miatt rendkívül megerőltető munka- folyamatokat végeznek a dolgozók. Nem kaptak megfelelő védő- és munkaruhát. Hiányzott a téli.fűtés stb., stb. Egyszóval útón-útfélen a panaszok özönébe ütköztek az illetékesek. A/Ó!d - bár talán még többre is tellett volna 1— sok minden megváltozott. Állami, szak- szervezeti szerveink a vállalatokkal karöltve sok múltból srökölt sebet begyógyítottak már. Számos helyen teljesen új üzemet építettek. Sok helyen átszervezték a munkafolyamatokat, korszerűsítették a gépparkot. Ilyen változás következett be például a Ceglédi Gépüzem és Vasötőben és a Ceglédi Rendeltruhaiparl Vállalatnál. A Nagykőrösi Faárugyár új gépműhelyt, a Mag- lódi Gépgyár új forgácsoló műhelyt kapott. Az üzemek munkavédelmi és szociális helyzete is összehasonlíthatatlanul jobb ma, mint annak idején. Az Építőanyagipari Vállalat mészipari és téglagyári telepei közül például a ceglédi, a nógrádverőcei. a tinnyei, a solymári I. telep kapott fürdőt, öltözőt, fürdőt és étkezőhelyiséget építettek például a Ceglédi Cipőipari Vállalat, a Nagykőröst® Faárugyár, a váci Motor- és Gépjavító Vállalat, a ceglédi és a váci kertészeti vállalatok dolgozóinak. Hogy mindez és a többi itt nem említett létesítmény megvalósulhatott, nagy érdeme a megyei tanácsnak is Ai eredmsmek jelentősek voltak, de bőven van még tennivalónk. Mit kifogásol legjobban a HVDSZ megyei bizottsága? Azt, hogy a vállalatok termelési kapacitásának bővítésével, párhuzamosan nem mindig gondoskodnak kellően a szociális és munkavédelmi feltételek biztosításáról. Példaként említi a Ceglédi Gépüzem és Vasöntő Vállalatot, ahol'a létszám és a termelés is megnégyszereződött, azonban a szociális és munkavédelmi körülmények az eredetileg tervezett létszámhoz szabottak maradtak. Több vállalatnál említenek meg még hasonló jelenséget. Mindebből levonják a következtetést: a termelés és a munkavédelem nem képez egységet a megyei tanácsnál. Kifogásolja továbbá a szak- szervezet a kézműipari vállalatok üzemszervezését. Ezek túlnyomó része pincékben, lakásokban és egyéb, termelésre alkalmatlan és munkavédelmi tekintetben erősen kifogásolható helyiségekben működik Az irodai dolgozók állandóan villanyvilágítás mellett, rossz levegőjű szobákban kónvtele nek végezni . munkájukat. Egyes helyeken még mindig nincs öltöző és fürdő, bár tér- vezték építésüket, ds a felettes hatóságtól nem kaptak rá fedezetet. Bírálják a megyei tanácsot azért is, mert üzemíejlesztési és beruházási kérdés ékben nem tárgyalnak a HVDSZ megyei bizottságával, nem kérik ki véleményét. Példákat sorolnak fel annak bizonyításé- ! ra, hogy nagyon sokszor csak utólag szereznek tudomást c píükezésekrő’, beruházásokról. Kifogásolják — és jogosan —. hogy egyes igazgatók, min* például a Solymári Fatömeg- cikkipari Vállalaté, figyelmeztetés ellenére sem hajlandók eleget t^nni törvényes kötele- zettségtnaiek és nem küldik be időben az építkezésekkel kapcsolatos terveket, rajzokat a szakszervezetihez. A felsorol' hibák, hiányossá- i gck láttán úgy tűnik, mintha a HVDSZ megyei bizottsága csak szemlélője volna az eseményeknek. Pedig nem így van. Tavaly és az idén már négyszer szerepelt napirendjükön. az üzemek munkavédelmi Helyzete. Értek is el eredményt. Észrevételeik és határozataik nyomán például a Pátyi Téglagyárban 370 000 fo- | rintos költséggel gép és présházat építettek, a MÉH Vállalat 200 000 forintot kapott a legfontosabb feladatok megoldására és így tovább. Bár komoly eredményeket értek el a szakszervezeti funkcionáriusoknál és az üzemek vezetőméi a tekintetben, hogy ismerjék meg és érvényesítsék a munkavédelmi intézkedéseket, egyes helyeken még mindig rosszul mennek a dolgok. Nem véletlen például, hogy kedvezőtlenül alakult az idén a baleseti arányszám a tavalyihoz viszonyítva. A baleseteknél legtöbbször a véletlenre hivatkoznak, holott nyilvánvalóan sok mulasztás is előfordul. limesen testi a szakszervezet, hogy erélyesen bírálja az illetékeseket, ha hibákat lát az üzemek munkavédelmi és szociális helyzetében. A bírálat után azonban a tetteken a sor. Ezért helyes lenne, ha a HVDSZ megyei bizottsága ösz- szeállítaná a jövő évben elvégzendő munkavédelmi feladatokat és a feladatokkal felkeresné a megyei tanács ipari osztályát. Az ipari osztály — egészen biztos — nem zárkózik el a. feladatok megoldása elől és biztosítja a szükséges összeget a legsürgősebb építkezésekre, létesítményekre. Biztosak vagyunk benne, ha időről időre összeülnek és összehangolják a terveket, a jövőben nem lesz baj a szakszervezet és az ipari osztály közötti kapcsolattal és ebből csak hasznuk származik a helyiipari vállalatoknak. Farkas István Nyugdíjasok bizottsága alakult a Csepel Autógyárban Nyugdíjasok bizottsága alakult a Csepel Autógyárban, ahonnan eddig mintegy kétszáz dolgozó vonult nyugdíjba. A bizottság foglalkozik a nyugdíjasok szociális és egyéb problémáival, összejöveteleket rendez részükre, s alkalmanként meghívja őket a fiatalok körébe is. 1919-es magyar kommunista lap példányaira bukkantak a Szovjetunióban A kujbisevi terület archívumában megtalálták az akkori Szamara városában megjelent Vörös Csillag című magyar hadifogoly-lap eddig elveszettnek hitt négy számát. A lap, amelynek példányszáma 2000—2500 volt. annak idején hetenként kétszer jelent meg, harcra lelkesítve a Kol- csak elleni harcoló magyar vöröskatonákat. A most megtalált június 13-1 szám. közölte Lenin üdvözletét a magyar munkásokhoz, s több cikkben ismertette olvasóival a magyarországi helyzetet, a Tanácsköztársaság első intézkedéseit. A május 31-i szám vezércikkében a magyarországi ellenforradalmi kísérletek és az Antant beavatkozása elleni harc fontosságát'emeli ki. A lap június 21-i számában közölte, hogy az oroszországi Kommunista Párt magyar tagozata minden hétfőn gyűlést tart. A TASZSZ jelentése megállapítja, hogy a kujbisevi magyar kommunista lapnak fontos szerepe volt a polgárháború Volga menti és keleti frontján harcoló magyarok politikai nevelésében és harc> mozgósítás ában. A világpiacon a legdrágább baromfi: a pulyka A pulyka, ez a hagyományosan angol húsétel az utóbbi néhány év alatt Európa-szerte közkedveltté vált és jelenleg már többet fizetnek érte a világpiacon, mint bármilyen más baromfiért, beleértve a hízott libát is. Az angolok után elsősorban a nyugatnémetek fogyasztanak igen sok pulykát s külkereskedelmünk az NSZK-ba, Olaszországba, Ausztriába és Franciaországba sok száz tonnányi pulykát szállít. A szerződések értelmében a karácsonyi vásárra igen nagy tételekben indul meg hűtővagonokban a pulykaszállítmány Nyugat- Európa országaiba. Nem kell azonban aggódni háziasszonyainknak sem, a hazai piacon is kielégítő mennyiségben kerül forgalomba pulykahús. Esküm Tápiószecsön Különös „forgalmi akadály” adódott gépkocsink előtt Tápiószecsön az országúton. Lakodalmas menet haladt a falu- vége felé. Legelői a kókai fúvószenekar „húzta” a talp alá valót, majd az ifjú pár: a 18 éves Tóth Ilona és a 20 éves Mácsár János haladt. Az esős időben ernyővel védték magukat az égi áldástól. Persze, kár lett volna a szép esküvői ruhát eláztatni. Ismerősök, rokonok egészítették ki a menetet. A nők keze nem volt üres: egy-egy tortát vittek. Tóth Veronika, az ifjú asszony unokatestvére kakaós tortát sütött a lagzira. Új formákkal gazdagodik Inárcson, a szövetkezeti mozgalom Az inárcsi szövetkezet egyike Pest megye legjobb szövetkezeteinek. Álíami hitel nélkül, saját erejéből dolgozik, üzletei bőséges • árukészlettel rendelkeznek, terveit, célkitűzéseit maradéktalanul teljesíti, s a tagok által befizetett üzletrész megyei szinten is igen számottevő. Elnöke fiatal ember, aki a szövetkezet jó eredményeiért, a lelkiismeretes munkáért nemrég kormány kitüntetést kapott. Csinos Sándort, a szövetkezet elnökét kerestük meg, hogy árulja el, mi a tiika az inárcsi szövetkezeti munka sikereinek. Csinos elvtárs szavai szerint az inárcsi gazdák magukénak érzik a szövetkezetét, s nagyon sok család minden felnőtt tagja részt vesz a szövetkezet munkájában, s szerződéskötésekkel, részjegyfizetéssel segíti a szövetkezet terveinek teljesítését. Kinyitjuk a tagtörzskönyvet, s találomra megjegyezzük Kiss József nevét. Nézzük meg Kis* József családját. Néhány perc múlva Kissék- nél kopogtatunk. Éppen otthon találjuk a gazdát és családját. Kiss bácsi beinvitál bennünket, s már tölti is a poharakat. Kisséktől négy felnőtt tagja a szövetkezetnek. Kiss bácsi, a felesége, s két nagylányaik. «Négyen 11 részjegyet fizettek be, tehát csaknem háromszor annyit, mint amennyit hivatalosan megkíván a szövetkezet. Kiss bácsi alapító tagja volt az Inárcsi Földművesszövetkezetnek 1947- ben, majd megszeretve és megismerve a szövetkezeti mozgalmat, szervező és előkészítő tagja lett a későbbi termelőszövetkezetnek is, amelyet még 1950-ben alakítottak meg, s amely ma is jől működik. Kiss bácsi most bognár a termelőszövetkezetben. Kiss bácsi szövet bezels zéróidét gyerekei is átvették. Egyik nagylánya, Kiss Jolán tanítónő, saját falujában tanít. Mint pedagógus szeretne fokozottabban segíteni a szövetkezeti gondolat terjesztésében és szeretné a tanítványait a jövő szövetkezeti harcosaivá nevelni, ezért Csinos elvtárs tanácsára elhatározta, hogy megszervezi Inárcson az ifjúsági szövetkezetét a még iskolás és már iskolából kikerült, de a faluban maradt fiatalok részvételével. így Kissék szövetkezeti családjából még egy lelkes agitátora kerül ki a mozgalomnak Az ifjúsági szövetkezet formálódó tervei mellett egyre több szó esik Inárcson a takarékszövetkezet megalakításáról is. Az alakuló közgyűlés november 23-án lesz. Tehát rövid idő múlva már nemcsak termelőszövetkezet és földmií- vesszövetkezet, hanem ifjúsági és takarékszövetkezet is lesz a faluban. A szövetkezeti mozgalom új formáinak létrejötte pedig elősegíti, hogy az inárcsi;:k még többet* kapjanak a szövetkezeti mozgalomtól, még jobban megismerjék a szövetkezeti mozgalom hatalmas lehetőségeit, s példájukkal, sikereikkel lelkesítsék a szomszédos községek lakóit is. Uj könyv a homoki gazdálkodásról Wostsik Vilmos Kossuth-dí- jas tudós, a homoki gazdálkodás megalapozója nagy érdeklődéssel várt szakkönyvben foglalja összg 50 éves munkásságának tapasztalatait. Könyvében ismerteti az általa kidolgozott és legjobban bevált művelési módszereket, s csaknem száz oldalon ismerteti életútját is. De nemcsak ez jelentette az | előkészületet. A lányos háznál | 50 kiló húst, hatvan baromfit | „áldoztak” erre az alkalomra. | A boroshordókban mintegy hét | hektó innivaló kínálkozott. De ennyi csak a lányosház- | nál volt. A fiú szülei is ha- f sonlőképp kitettek magukért § enni- és innivalóban. Ide érke- | zeit meg a násznép, este pedig | a lányos háznál folytatódott a 1 mulatság. Felső képünkön a lakodal- | más menet látható, alul pedig | Oíella József vőfély hívó sza- | vára már útközben táncraper- | dűlnek a párok. (Reltlcr László felvétele) U VILÁG LEGDRÁGÁBB MŰSZERE: A LEVÉLTETŰ PIPÁJA A virágoknak és növények \nek egyik legnagyobb ellen \ sége a zöld levéltetű. Nagi \ potrohá van, két kis csővel jamelyből védekezésül ki leseppet választ ki. Emésztésé \nek végproduktumával, a mé \zes lepénnyel együtt keletke \zik a mézharmat, amelyet so \kan ismernek. A tetű szájából egy kis pipi |lóg ki, amellyel megszúrja i ■.növényeket és kiszívja a ned \ve.t. Ez a kis pipa a világ leg- \drágább műszere, mert ez t ínedvszopás okozza azt a: \óriási kárt, amit a tetű világ■ ! szerte okoz. A kis levéltetű idillikus éle-- itet él: nem megy férjhez, szűzen szüli meg azt a sok kis ál ■ latkát, melyek — mint valam - bárányok — valóságos nyájjá. I veszik körül anyjukat. HúS2 , gyermek van egy mama kö- i rül. Egész nyáron szaporodik a nyáj, . s csak a nyár másik felében jelenik meg a szárnyas hím. j Télire kell a megtermékenyí- t tett, jól védett, a növény gyö- . kerein elrejtett pete, amely- . nek nem árt a hideg, i Ez az a kis „háziállaf’, : amely a hangya életében is ■ fontos szerepet játszik. A hangya keresi a mézharmatot, ■ ha nincs belőle elég, akkor megfeji a levéltetűt, addig nyomkodja a potrohút, míg engedelmeskedik. Ismeretes, hogy a hangya még ,,istállóba” is zárja az odahurcolt levélte- tüt és háziállatot „csinál” belőle magának. A hangyának egyébként van még egy érdekes ilyen segítő társaa gubacstetű. Ez a szárnyas tetű keresi a kukorica gyökereit, a hangya meg segíti. Bevárja, míg a tetű a földre kerül, akkor odavezeti a keresett növényhez. A puhatestű tetű nem tud ásni. a hangya annál jobban. Alagutat ás, aztán rigóival megragadja a buta tetűt, odaviszi a leggyengébb gyökerekhez. De előbb levágja a tetű szárnyát. A rabszolgának nem kell repülnie. Az megkezdi a nedvszívást és többé nem menekül a hangyától. A kedves kis katicabogár csak levéltetükből él. Megfigyelték, hogy két nap alatt kétszáz tetűt is megevett. A lusta, növénynedv szívástól felduzzadt tetük nem is menekülnek, legfeljebb oldalra fekszenek. Négy katicabogár, meg az álcája meg tud tisztítani egy egész gyümölcsfát a levéltetvektől. A katicabogár tehát nagyon hasznos állat a kertben. Érdekes, a hangya nagyon jól tudja, hogy a katicabogár ilyenformán ellensége, meg is támadja a nála sokkal nagyobb rovart. meglocsolja hangyasawal. lehampja a lábát. De a katicabogár páncélos, félgömbalakú felső szárnya alá búvik. A hangyák ilyenkor el is húzódnak tőle, de nemsokára erősítésekkel térnek vissza és folyik tovább a harc közöttük.
