Pest Megyei Hirlap, 1958. november (2. évfolyam, 258-283. szám)

1958-11-02 / 259. szám

NEC kJCirlap 1958. NOVEMBER 2. VASÁRNAP REQI VÁLASZTÁSOK ______________________________________________ . ..a holtak pedig feltámadnak... írva vagyon, hogy az utolsó napon az arkangyalok harso­naszavára felpattannak a sí­ink, a holtak pedig feltámad­nak .. j Ám, manapság sokan nem hisznek effajta lehetőségben. Persze, mert már elfeledték, hogy Magyarországon nem is olyan régen, időnként száz­számra támadtak fel a ha­lottak, igaz ugyan, nem az arkangyalok harsonaszavára, csak a Járás Ura parancsola­tára. Ebben pedig még a leg- hitetle nebbek sem kételked­hetnek! Egykorú bírói ítéle­tekből kiderül, megholt em­berek igenis és annyira feltá­madtak, hogy még szavazáshoz is járultak a képviselőválasztá­son. Amióta csak képviselőt vá­laszt a magyar, sokszor és sokfelé előfordult ilyesmi szer­te az országban. Néha észre se vették, másszor meg ha ész­revették, akkor se nagyon fir­tatták, végtére nem akárki merészel ujjat húzni akkora hatalommal, akinek a sza­vára még a halottak is feltá­madnak. Egyszer-másszor azonban mégis előfordult, hogy a holtak feltámasztása miatt valaki szót emelt, ami azok­ban az időkben legalább ak­kora csodaszámba ment, mint a feltámadt halottak választói joga. 1935-ben, a Gömbös Gyula miniszterelnöksége idején tar­tott választásokon is minde­nütt sűrű kísértetjárás volt, ahol már csak a holtak vissza­járó lelke segíthette győzelem­re a kormánypárti jelölt lobo­góját. Felvonultak a temető halottal például Kiskunfélegyházán is és ezek a sírból visszajáró ré­mek mindannyian dr. Hor­váth Zoltán kisgazdapárti je­lölt ellen, a kormány mellett foglaltak állást. Rémek vol­tak? No, egyáltalán nem lát­szottak annak. Még a kísérte­tekre máskülönben kötelező fehér lepelbe sem burkolódz- tak. Vagy csak estélyi öltözé­kük lenne a fehér lepel, ha éjféltől harmadik kakasszóig látogatnak vissza az élők vilá­gába, olyankor viselik? így le­lhet valahogy, azok tudják job­ban. akik már találkoztak ve­lük. Nappal járó kísértetek azonban csak olyan ruhát vi­selnek, mint bárki más a halá­lon még innen levő ember. Ezeken a kiskunfélegyházi ha­zajáró lelkeken sem volt sem­mi feltűnő öltözék. Az obiigát doh és penészszag sem lengte őket körül, inkább pálinka il­lata áradt belőlük — sokak szerint. Később meg is jegyez­ték egyesek, hogy a túlvilágon úgylátszik, nem tartják be a szavazás napján sem a szesz- tilalmat. Erősen gyanakodni kell azonban azok szavában, akik így beszélnek, meg a fel­támadt halottakon pálinka bűzét érzik, mert azt hinni, hogy a halottak éppen úgy be- szeszelnek, akár az élőik, az már mégiscsak babonaság. Abban pedig, hogy a halot­tak ténylegesen megjelentek a szavazatszedő küldöttségek előtt és Horváth Zoltán ellen voksoltak, nem lehet kételked­ni, az nem babonaság, valóban megtörtént dolog. Felderítette azt a vá­lasztás után maga dr. Horváth Zoltán. Mert ez a tagbasza­kadt, bátor ember sem a kí­sértetektől, sem a holtak feltá- masztójától, az Úrtól, aki a főszolgabíró, cseppet sem Eélt. (A későbbi esztendőkben is bátran viselkedett, szembe­nézett a nyilasokkal, azok meg orvul meggyilkolták.) Horváth Zoltán tehát kiment a temetőbe és a fejfákon álló neveket összehasonlította a szavazási jegyzőkönyvbe beírt szavazókéval. Megtalálta száz­számra az azonos neveket, csu­pa olyanokét, akik legfeljebb igy-két éve hagyták itt ezt a yralomvölgyét, hová rövid irácskára szavazni visszatér­lek. Éltek állampolgári joguk­kal és ezt annál könnyebben megtehették, mert a választók névjegyzékében is szerepeltek. Kalálulk híre, úgy látszik, né­hány év alatt nem jutott el a községházára. Horváth Zoltán azonban a halotti anyakönyv­ben is rájuk talált és hiteles halotti anyakönyvi kivonatot szerzett be róluk. A feltámadt halottak kisebb része azonban nagyon ritka ve­zeték vagy keresztnevű hol­takból állott. Az egyik közü­lük. a megboldogult Kábái Keresztély csak azért szakítot­ta félbe síri nyugalmát, hogy az ellenzék egyik fontos, egyébként pontosan ilyen szo­katlan nevezetű hívét helyet­tesítse a szavazásnál. Ha már egyszer az élő Kábái Ke- íesztéiy nem szavazhatott, hát rokoni szívességből szavazott helyette a halott. Bár, nyil­ván tévedésből nem az eleven szándéka szerint Horváthra, hanem a kormánypárti jelölt­je. De vajon mi akadályozhat­ta az élő .Kábái Keresztélyt a szavazásban? Semmi más, csak az, hogy kora hajnalban csendőrök mentek érte. elvit­ték a lakásáról és lecsukták. Meg kell hagyni, jólelkű -sendőrök csukták le. Tudták, hogy amit egyedül nehezen vi­sel el az ember, azt könnyeb­ben tűri társaságban. Ezért aztán egymás után még 19 Horváth-pártit csuktak melléje. Azok ritka nevét is régebben felírták már valamelyik sírke­resztre a temetőben. S mert a fogdában ők sem szavazhat­tak, helyettük is leszavazott az eihúnyt rokon, mondanom sem kell, hogy egytől egyig a kor­mányra. így segítették a ha­lottak győzelemre a kormány­párti jelöltet a választáson. A halottak által megbukta­tott jelölt azonban a Köz- igazgatási Bírósághoz fordult. A bíróság meg áttanulmányoz­ta a paragrafusok erdejét, de a halottak szavazását megen­gedő törvényhelyre nem ta­lált. Erre aztán még csak meg sem semmisítette a vá­lasztást. hanem új választás elrendelése nélkül a mandátu­mot egyszerűen átírta dr. Horváth Zoltán nevére. Sohasem tudódott ki, hiszen a halottak nem beszélnek, va­jon szomorkodtak-e a holtak politikai fiaskójukon. Békes­ségben és nyugodalomban visszasüllyedtek sírjukba, ahol tovább várják a feltámadás napját... Azt mondhatja az olvasó, feltámadás napja pedig soha­sem lesz. Nos, én ezt ma, a technika századában, az atom­korszak hajnalán, amikor már majdnem a Holdba is elrepül az ember, távolról sem mer­ném ilyen határozottsággal ki­jelenteni. A tudomány végté­re lassan már mindenre képes, ki tudja, még mit ki nem ta­lál. Talán még a feltámadást is. Csakhogy akár angyalok har­sonájára, akár tudósok vegy­szere segítségével keljenek ki sírjukból a megelevenedett ha­lottak, az már biztos, sem a szavazó halottak, sem a ha- Iottámasztó közigazgatás, soha többé fel nem támadnak Ma­gyarországon. , Szokoly Endre Hol sorsolják a lottót novemberben ? A Sportfogadási és Lottó Igazgatóság novemberben négy lottó-sorsolást rendez, egyet Budapesten, hármat vi­déken. Az első sorsolást november 7-én, Budapesten, a Pamut­textil művelődési házban tartják. Ezúttal a lottó 45. játékhetének nyerőszámait és az októberi tárgynyereménye­ket sorsolják. November 14-én Komlón. 21-én Sátoraljaújhe­lyen. 28-án pedig Szentesen sorsolják a lottót. I'élmillió szőlővessző új telepífésrr Már megkezdték a szőlőisko­la „kitermelését” a Kertészeti és Szőlészeti Főiskola sziget­csépi tankertészetében. A sző­lőiskolában félmillió vesszőt nevelnek. Kell Is. Ugyanis a tangazdaság 45 holdon telepít szőlőt. Ezenkívül 24 hold gyümöl­csöst is telepítenek. A törpe­körtét öntözéses módszerre] nevelik majd. A telepítést a jövő héten megkezdik. A sző­lő és gyümölcs alá a talajt jói előkészítették. »iimimiiiiiiiiiiiimiiitifiiiHtiiiuiiiiiiiiiHiHniiHiiHiimiiimHiatiinmuiiituiiiiiiiiiiuiiiiiHMiuMMiiiiiiiiiiimtiuiiiiURiiiiiivi Ki veszi meg a seprűket ? Tudvalévő, hogy a mezőgazdaságban novembertől kez- 1 dődően kevesebb a munka. A nagyobb taglétszámú ter- ! melőszövetkezetekben ezért problémát okoz, hogyan fog- | lalkoztassák tagjaikat a téli hónapokban. Nem közömbös I a tsz-ek tagjainak, hol, kinél és mit dolgoznak ilyenkor. § 1 Dicséretes és követendő a kiskunlacházi Petőfi Tér- i | melöszövetkezet példája. Az előző években — télidőben | 1 — a tsz nem egy tagja napszámba járt egyéni gazdákhoz, § | vagy az erdőgazdaságokba. Olyan is akadt, aki odahagyta | I a közöst, mondván, neki januártól decemberig kell a | 1 munka, a kenyér. A tsz-ben azonban minden dolgos kézre § I szükség van, méghozzá egész évben, s a vezetőség gon- | 1 doskodott is róla. hogy a tagoknak legyen mit csinálniok. | Az idén 12 holdon vetettek olasz cirokot. Nagysze- 2 1 rűen bevált. Ebből seprűket készítenek, akárcsak tavaly, | i csakhogy jóbal többet. A cirok megvan, a tagok felké- | I szültek a munkára, de máris akadály gördült útjukba. I Nincs, aki megvenné tőlük a tavalyihoz hasonló, ki- | 1 váló minőségű seprűket. Segítséget kérnek, méghozzá | I gyorsan, hisz nemsokára kezdenék a munkát. Nem hihető, | I hogy a Vegyianyag Nagykereskedelmi Vállalatnak, vagy | I a földművesszövetkezeteknek ne lenne szükségük cirok- § 1 senrűre. Hisszük, akad cég. vállalat amely igényt tart a | 1 kiskunlacházi Petőfi Tsz készítményeire. (csá) 1 ...................................................................................................................................................................................................ihm».................um......."""• ; Az év végéig befejeződnek a nagyszabású érdi vasútépítési munkák A jövő év elejétől kezdve már kettős vágányon közlekedhetnek a balatoni vonatok Budapest és a Balaton kö­zött a gyorsabb vonatközleke­dést sokáig akadályozta, hogy „Teiefonkörút" a Duna mentén Erdősítenek Dunaharasztin — Hordóabroncs fűzfából Park a kiszeseknek - Üj daráló az üj kukoricának - Nagy fába vágták a fejszét Majosházán — Tornaterem épül Szigetüj falun A dunaharaszti tanácstól az elnökhelyettes jelentkezik. A fásításról beszél. Nem is fá­sítás ez, hanem erdőtelepítés. Hiszen eddig már 115 holdon ültettek csemetét a Kálvária­dűlőiben, meg a környező dom­bokon. A fiatal erdő már 3— 4 éves. Az idén tovább bőví­tik. Harmincezer facsemetét rendeltek, akácot és nyárat. A következő község I Szigetszentmiklós. Itt a Kosárfonó Háziipari Ter­melő Szövetkezet főkönyvelője tájékoztat bennünket: — A szövetkezet 1951. októ­Cukrászati kiállítás nyílt Vácott Mint eddig majdnem min­den évben, az idén is megren­dezte a Váci Vendéglátóipari Vállalat hagyományos cukrá­szati kiállítását, amely kettős céllal nyílt meg. Bemutatja a szakma ünnepnapjait, a rafi­nált kézügyességet kívánó mű­vészi ízlésű cukrászsüteménye­ket. A kiváló „versenyművek” sokasága bizony próbára tette a bíráló bizottság tagjainak esztétikai és ízérzékét. Az első három helyezett: Havas Tibor- né alsógödi, Laczi István kis- váci és Kovács Árpád fóti ver­senyző. A szakszervezeti bizott­ság tiszteletdíját Lövész Fe- rencné jubileumi tortája kapta. A kiállítás másik célja volt: bemutatni, milyen ízléses le­het egy cukrászda egyszerű hétköznapokon is, hogyan kell bemutatni a vendégeknek a tortaszeleteket, süteményeket, ügyesen megrendezett kis együttesben. A kiállítást már az első órák­ban sokan keresték fel. A láto­gatók körében nagy sikere volt a szocialista kereskedelem tizenhárom éves fejlődését be­mutató, a vállalat történetével foglalkozó kiállítási anyagnak is. De mint az ilyen természetű kiállításon természetes, leg­nagyobb számban és legna­gyobb összeggel mégis az édes látnivalóknak hódoltak. bér elseje óta működik. Ne­gyedévenként félmillió forint értékben készítünk kosarat és szállítjuk Budapestre. — Csak kosarat? — Nem. Van egy különleges­ségünk is. Az országban egye­dül nálunk készül a hordóab­roncs. Export hordókra gon­doljon. amelyekben vajat, ha­muzsírt szállítanak. Ä külföl­di cégek megkövetelik, hogy az abroncs fűzfából legyen. A mi abroncsunk eljut Angliá­ba. Svájcba, de még Ameri­kába is. Tovább a Duna menti „tele- fonkörúton“ Taksony a következő állomás. Az álta­lános iskola igazgatója újsá­golja, hogy a mozi és a közsé­gi kultúrotthon mögött a fia­talok KISZ-parkot létesíte­nek. Szép, központi helyen lesz ez a park, benne a fiata­lok szórakozását szolgálja a tekepálya, a pihenést a padok. Az ifik vasárnaponként tár­sadalmi munkában egyengetik a park talaját és feltöltik, ahol szükséges. Mire kitavaszodik, elkészül a fiatalok parkja Taksony­ban. A községi tanács titkárnője jelentkezik Szigethalomról. — A múlt héten megkaptuk az új daráló motorját. Szük­ség van rá nagyon, mert ed­O-OOO-O-OOOO-O-OOOOOOO-O-OOOOOOOOO: készruhát! OOOOOOOOOOOOOOOO OOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOCOO 000000000000000000 dig a Duna partján — a falu­tól három kilométerre — levő darálóba kellett hordani a sze­met. — Mikor lesz kész az új daráló? — November 7-re szeret­nénk, ha már üzemelne. En­nek pedig nincs semmi aka­dálya. A daráló a községi tanács kezelésében működik majd. — A viszonthallásra... — mert Majosházáról a tanácselnökasszony jelent­kezik. — A falu vezetői nagy fába vágták a fejszét. Orvosi la­kást és rendelőt akarnak épí­teni. Az egész 450 ezer fo­rintba kerül. Honnan vesz­nek ennyi pénzt? — kérdez­zük. — A közságfejlesztési alap­ból 39 800 forint gyűlt össze. Ebből vásárolják meg az épí­tőanyagot és fizetik a szak­munkásokat. A többit a falu vállalja társadalmi munkában. Mész, tégla, szigetelőpaipír van. Ma meg is kezdik az or­vosi lakás alapozását. — Csak hideg ne legyen, mert befagyunk — félti az el­nökasszony a majosháziak fej­szecsorbító munkáját. — Jövőre ismét építünk egy kilométeres hosszúságban be­tonjárdát — kezdik a szigetújfalui tanácsnál. — De nemcsak ezt tervezzük 1959-re. Tornater­met építünk az iskolához. Köz­ségfejlesztésből biztosítunk pénzt, de 50 ezer forint tár­sadalmi munkára is számítunk. Akkor kész lesz az új tornate­rem a következő évben. S alig fejeztük be a beszél­getést a szigetújfalui tanáccsal, már Ráckevéról jelentkezik a Rákóczi Termelő- szövetkezet. Csütörtökön volt közgyűlés a tsz-ben. Megbeszélték a zárszámadás előkészületeit és a jövő héten már megkezdik a leltározást. Egy munkaegység 33 forintot ér az idén. három forinttal többet, mint tavaly. Még egy napirendi pontja volt a csütörtöki közgyűlés­nek. Három új tagot vettek fel. Név szerint Hauswasser György. Bu'kri Károly és Földi László tagságát fogad­ták el. S mivel Dömsöd nem jelent- j kezett, befejeztük mai „tele- fonkörutunkat“ a Duna men­tén. G. B. Székesfehérvár és Budapest között egyvágányú volt a va­sútvonal. Az utóbbi években Székesfehérvár és Tárnok kö­zött — igen nehéz munkával — megépítették a második vágányt. Még mindig nehezí­tette azonban a vonatok se­bességének növelését a Bu­dapest előtt kialakult, úgyne­vezett „közlekedési dugó“. Tár­nokig ugyanis menetrend sze­rint érkeztek a Balatonról és más dunántúli tájakról a vo­natok, ott azonban kénytele­nek voltak várakozni, míg bejuthattak a pesti pályaudva­rokra. A MÁV nagy erőket vonul­tatott fel az érdi szakaszra, hogy Budapesttől nem mesz- sze. az érdi dombok tövében mielőbb elkészüljenek a nagyarányú pályaépítéssel. Üj bevágást készítenek > és a ba­latoni vonal jobb szárnyát összekötik a pusztaszabolcsi vonallal. Ez lehetővé teszi, hogy Tárnok és Kelenföld között is két vágányon bonyo­lódjék le a balatoni vasútvonal nagy forgalma. Tárnoktól ki­indulva, egykilométeres szaka­szon már megkezdték a vá­gányfektetést. A vonatok ha­marosan már a végleges vágá­nyon haladhatnak. A legne­hezebb lesz a hátra levő ezer­méteres szakasz építése. Itt ugyanis vastag és igen ke­mény kőrétegbe ütköztek, amelyet csak robbantással le­het eltávolítani. A nehézsé­gek ellenére azonban — a ter­vek szerint — az érdi mun­kákat az év végéig befejezik és a jövő év elejétől kezdve már a balatoni vonatok is két vágányon közlekedhetnek. Ez azt jelenti, hogy Budapest határában és a Déli-pályaud­vartól kezdve zöld útja lesz a Közép-Dunántúlra haladó vo­natoknak. MOST Rvattvlésre is kapható További felvilágosítás kijelölt szaküzletekben

Next

/
Oldalképek
Tartalom