Pest Megyei Hirlap, 1958. október (2. évfolyam, 231-257. szám)

1958-10-17 / 245. szám

f*sr ktECi'T.I KűfCtrian 1958. OKTÓBER 17. PÉNTEK REQI VÁLASZTÁSOK ^Hl!fHHHIHn!lHIIÍIlinili!IIfTIIIIllll!llllll!liniIiiniiiiiiiiiiitín!iiiiniiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiii!iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiii*iiiiiiii*ii*'«*‘ii**»,ii”»,~.i'»..”'****,.”.»»—m ..............—— A legrégibb magvar képviselő választási emlékei — Csak egy korlát válasz­tott el bennünket, mert én rit­kán ültem a helyemre, inkább oda, eléd, az utolsó padba — emlékezik a régi, de nem jó időkről Dinnyés Lajos. Való­ban, a t. Házban csakúgy, mint most is, mindössze a korlát vá­lasztotta el az újságírók kar­zatát az ülésteremtől. Még aj­tó is van azon a korláton, de akkor már vagy húsz esztende­je beszögezték, mindjárt az­után, hogy Kovács Gyula füg­getlenségi képviselő ezen az aj­tón keresztül rohant be az ülésterembe, és lőtt revolveré­vel az ellenzéket rendőrökkel kivezettető gróf Tiszta István, ra, a képviselőház elnökére. — Dabas megint jelölt és biztosan megint megválaszt, a most feloszlott képviselőház­ban te voltál és az újban is te leszel a legöregebb képviselő — kezdem. — Hdhó! Vigyázz! Nem a legöregebb! Csak a legrégibb! — vág szavamba. Hálásan nyugtázom ezt a számomra is jóleső helyreigazítást, hiszen akkor én sem vagyok még öreg, csak régi, mert körülbe­lül egyidősek vagyunk mind a ketten, a régi választások ta­núi. Először 1931-ben választották meg Dinnyés La­jost és azóta képviseli Dabas népét, éppen csak a felszaba­dulás előtti utolsó választáson, 1939-ben ütötték el a mandá­tumtól. A most következő vá­lasztáson telhát már hetedszer képviselőjelölt és hatodszor lesz dabasi képviselő. Mert hogy most is megválasztják, kétségtelen. Mondja el hát, ho­gyan választották meg legelő­ször: — Engem akkor is a nép je­lölt .— kezdi a régi választás történetét. — A szabadság sze- retete a dabasiakkal velük szü­letik. A dabasi nép valóban Kossuth népe. Nem hiába nyugszik a dabasi temetőben Kossuth Lajos édesapja. S ta­lán Katona József is Dabas légkörében írta le Tiborc sza­vait, amikor, mint dabasi Ha­lász Boldizsár táblabíró pat- varistája, a Bánk bánon dol­gozott. A dabasi Tiborcok pe­dig nem akartak valami kor­mánypárti mamelukot bekül­deni a képviselőházba. OIy3n követet akartak, aki ki meri nyitni a száját és harcol az el­sikkasztott földreformért. Nem tudom, ki gondolt közülük el­sőnek rám, de eljöttek hozzám többen is és felkértek, lépjek fel. Ismertek, ott születtem, köztük nőttem fel. Én is is­mertem őket, hát elvállaltam a jelöltséget. Az egész dabasi já­rás mellém állt, pedig a köz- igazgatás megtett mindent, hogy ne kerüljek be a parla­mentbe. Akinek a választóim közül egy fillér adótartozása volt, azt is most hajtották vég­re, pedig június derekán — Péter-Pálra tűzték ki a válasz­tást — melyik parasztember­nek van pénze adóra? — Aztán jöttek a megszokott szekatúrák. Nem jó helyen áll a kapitányvizes hordó, nincs benne elég víz. a csáklya nyele sem elég bosszú. A disznóól ezeknek a javakorabeli embe­reknek egyáltalán volt is vala­ha. Késő estig .ott fogták őket a községházán, csak annyit mondtak nekik, közegészség- ügyi kihágás címén eljárás alatt állnak. Amikor elenged­ték őket, valamennyihez így szóltak: „Hát most mehet haza, de az égvilágon senkivel még csak nem is beszélhet! Járványgya­nús! Érti? Ha, reggel hétre be nem hozza az újraoltási bizo­nyítványát, úgy lecsukatom holnap, hogy belekékül1‘ — De bizalmiak nélkül is megválasztott engem a dabasi járás népe. Több mint nyolc­ezer szavazatot, kaptam. Hogy aztán 1935-ben ismét én lettem a dabasi képviselő, a legköze­lebbi választásra felosztották a kerületet, déli részét hozzákap­csolták Nagykőröshöz. Ott lép­tem fel 1939-ben. ellenfelem a híres nácibarát Milotay István, az Uj Magyarság főszerkesztő­je volt. Kétezer szavazattal na­gyobb többségem lett, mire azonban az eredményt kihir­dették, mégis Milotaynak volt 420 szavazattal többje. Egész egyszerűen ellopták a szavazataimat. Nem adtam be petíciót, mert nyomban a választás után be­hívtak katonának... — Lám; titkos szavazásnál sem átallották csalni. A nyílt­nál persze még bátrabban csaltak. Például 1935-beri Kis­kunhalason — akkor még az is a mi megyénkhez tartozott — Gömbös Gyula miniszterelnök állott szemben Múzsa István helybeli kisbirtokossal, akinek a szavazatait aztán szemérmet­lenül Gömbös neve mellé je­gyezték be. így juttatták Gömböst Halason mandátum, hoz. Múzsa azonban a közigaz­gatási bírósághoz fordult meg­dönthetetlen bizonyítékokkal alátámasztott panaszával. Az eljárástól úgy megijedt Göm­bös Gyula, hogy lemondott a kiskunhalasi mandátumról és inkább másik helyen vállalt képviselőséget: Halason pedig az új választáson Múzsa lett a képviselő. — Csalással, terrorral, meg­vesztegetéssel szemben hogyan védekezhetett az ellenzék? Ki­eszelt mindenféle kortestrük- köt. Például az egyik kerület legszegényebb falvában, ahol a kormánypárt öt pengőkért vá­sárolta a választókat, az ellen­zék kortesei a szavazóhelyiség közelében lecsaptak a válasz­tókra: „Adja ide azt a piszok ötöst és hat pengőt kap érte, ha ránk szavaz!'1 — Nagy pénz volt egy pen­gő a szegény embernek, hatért szívesen odaadta az ötöt. Amúgy sem nagyon érdekelte az „úri huncutság11, arra sza­vazott, aki többet adott a vok- sáért; ötért a kormányra ha­tért az ellenzékre. Az ellenzéki jelöltnek viszont csak egy pen­gőjébe került minden szava­zat... — Másutt meg. az egyik bi­gott katolikus községben egy Pap nevű kormánypárt; jelölt­ről azt híresztelték az ellenzé­ki kortesek, hogy reverendából kiugrott pap és a váci püspök mindenkit kiátkoz, aki rá sza­vaz. Egy voks nem sok, annyi sem esett abban a faluban a kormányra. —rfiát amikor Ráckevén a szavSás napján „Albrecht fő. herceg’1 az ellenzék érdekében személyesen ellenőrizte a vá. lasztást! De erről neked mit beszéljek, hiszen te voltál an­nak a „főhercegnek“ a „szárny­segédje’1 ... ‘ — A kortesfogások régi tradíciói visszanyúlnak mélyen az első világháború előtti választások idejére. Évti­zedeken át sokat nevettek egy nagyon régi, de jól sikerült kortestrükkön. Valahol Erdély­ben fellépett Légrády Károly, a Pesti Hírlap főszerkesztője és nyomdájának tulajdonosa. EL lenfele kortesei így buktatták meg: — Vegye csak elő kend az adókönyvét! — szóltak minden választópolgárhoz. — Olvassa el, mi van odaírva a legaljára! Na látja csak, ugye: „Nyomat- tatott Légrády Testvérek nyomdájában“. Hát volna lel­ke kendnek arra szavazni, aki kitalálta az adót?!’ — De elég a humorból, bár abból is látnivaló, mi volt az az „úri-muri11, amit valaha Ma­gyarországon politikának ne­veztek. Mégsem bánom, hogy részt vettem benne a kevesek között, akik a nép szavát hal­latták. Mert akármekkora volt a vá­lasztási terror, mégiscsak akadtak bátor emberek. A vá­lasztók és a képviselők között is. Dinnyés Lajos és a daba- siak például. Régi választások­ról szólva róluk sem szabad hallgatni. Szokoly Endre Lengyel képzőművészek érkeztek ündapestre A magyar—lengyel kulturá­lis egyezmény 1958. évi mun­katerve alapján csütörtökön Budapestre érkezett két len­gyel képzőművész: Janina Sztankiewicz és Stephan Dan­ko. A vendégek tanulmányúi­ként két hetet töltenek Ma­gyarországon. Újabb sikertelen amerikai rakétakísérlet A floridai Cape Canaveral kísérleti terepen szerdán si­kertelen kísérletet végeztek az amerikai haditengerészet „Po­laris” elnevezésű rakétájával. A sikertelen kilövés után a távirányításnak nem engedel­meskedő rakétát a levegőben felrobbantották. Sérülés nem történt, de a kísérleti terepen jelentős tűz keletkezett. Há­rom héten belül ez volt a má­sodik sikertelen kísérlet a „Po­láris” rakétával. TÖRTÉNETEK LENINRŐL címmel művészi szovjet film kerül rövidesen bemutatásra. Lenin alakját Strauh színművész játssza IflTllllilllllttlIlllllllIflIlllIflfmilltlHIIIIIIIIIItlIIIIIIMI Legközelebb: szárnysegéd voltam Főhercegi Ráckevén. Mit szól asszonyom frizura-kreációmhoz? — Szép! Csak egy kicsit rit kítsa meg-, nyert nem látok! A Magyar Tudományos Aka­démia október 22-től 28-ig rendezi meg idei — sorrend­ben a 117. — nagygyűlését. A nagygyűlés október 22-én együttes üléssel kezdődik, A Ceglédi Földművesszövet' kezet nóbizottsága már régóta készül a kézimunka és lak- berendezési kiállításra. Gon­dos előkészület után tegnap reggel nyolc órakor nyitották meg a kiállítást a földműves- szövetkezet bútorüzletében Mintegy húsz asszony kézi­munkáit mutatják be. Vala­mennyien a földmüvesszik vetkezet dolgozói, illetve tag­Október 22-én kezdődik a Magyar Tudományos Akadémia nagygyűlése Megnyílt c kézimunka és lakberendezési kiállítás Cegléden ni ezzel a környezettel, s az események a felfuvalkodott professzor vereségével vég­ződnek. Albert Maltznak, a mai haladó amerikai regényírás legkiemelkedőbb alakjának Holnap is nap lesz című köny­vét jelenteti meg a kiadó. Maltz a hollywoodi tíz film- forgatókönyvíró közt volt, akiket börtönbüntetésre ítél­tek, mert nem voltak hajlan­dók az Amerikaellenes Tevé­kenységet Vizsgáló Bizottság kérdéseire választ adni. Saját börtöntapasztalatainak alap­ján írta ezt a regényt a wash­ingtoni szövetségi fegyintézet egy napjáról. Egy napon ke­reszteződnek a regényben sor­sok, életek, végzetek. Egy nap, amely életet, vagy halált hoz. Bár a könyv inkább ri­portregénynek mondható, ol­vasóját mégi-s a dráma egyre fokozódó feszültségé kíséri végig mind az utolsó lapig. Nagy sikerre tarthat szá­mot Roger Vailland Goncourt-díjas új regénye, A törvény, amely egy dél-itá­liai kisvárosban játszódik. A városka érdekes szintézise a modern társadalom néhány jellegzetes rétegének, meg a történelemnek: itt él Don Ce- sare, a rezignált feudális nagy­űr, aki a modern idők szele elől egy még régebbi korba menekül, mint ahová való. Itt várja a felszabadulását a XIX. századján uralkodó és álmatag donna Lucrecia. cs itt élik a ’halászok a külsőségeiben két­ezer év óta egyforma és mégis olyan jellegzetesen XX. száza­di életüket. És ugyancsak itt élnek azok a lányok, akiknek' már LoUobrigida és Sophia Ló­ién a példaképük. (Csupán az érdekesség kedvéért: Olaszor­szágban most forgatják a re­gény alapján írott filmet Lol- lobri.gidával a főszerepben.) Érdekesnek ígérkezik Ni- kosz Kazantzakisz. a közelmúltban emigrációban meghalt görög író nagysikerű regénye, a Mihálisz kapitány. A mű cselekménye Kréta szigetén játszódik az 1889,. évi felkelés idején. Két főhőse: Mihálisz kapitány, a krétaiak legendás hírű vezére és Nuri tjej, török főméltóság, Mihálisz Vértestvé­re. Sorsukat nemcsak a törté­nelmi események fűzik össze, hanem az is, hogy mindketten egy asszonyt, a cserkesz Emi­nél a bej feleségét szeretik végzetesen. Eminé végül egy harmadik férfié lesz és áttér a keresztény hitre. Mihálisz, hogy egész életét népe szabad­ságharcának szentelhesse, meg­öli Eminét. barátjának. Emí- né leendő férjének pedig maga vallja be tettét. A felsorolt' könyvek azon­ban csak egy részét teszik ki aZ Európa Könyvkiadó őszi tervének, s biztosak vagyunk abban, hogy a többi könyv is megnyeri majd az olvasók tet­szését. (cs. 0.) meg a járda nem tiszta mondta a csendőr, ha mégoly tiszta volt is. Idézgették, fe­nyegették és büntették az el­lenzékieket. Csak úgy repked­tek a pénzbírságok. Közben pedig a kormánypárti jelölt fűt-fát ígérgetett, adótörlést, trafikengedélyt a híveinek, új utat, vasutat a községeknek... — A választás napján egy teljes hadilétszámú zászlóalj katonaság szállta még a kerü­letet. Géppuskájukat a szavazó helyiség közelében állították fel. A gyalogos és a lovas csendőrök csak úgy rajzottak a falvakban. A választás előtti nap reggelén azután valameny- nyl bizalmimat, vagy negyven embert, akiknek a szavazás törvényességét, kellett ellen­őrizni, a kerület összes falvai­ban, csendőrök vitték a köz­ségházára. Ott aztán a jegyzi az újra oltási bizonyítványt követelte rajtuk. Persze, egyik 6em hordta magánál, ha ugyan A MÁJ nagy laboratóriumban törté­nik meg. A máj a szív és a bél közötti szűrőberendezés szere, pét tölti be. A belek falában több száz­ezer finom hajszálér van, ezek egyetlen gyűjtőérbe összponto. sítják az értékes anyagolcat és a vastag gyűjtőér a májba kapcsolódik be. Ezt a főeret kapuérnek nevezik. Millió pa­rányi kis ágra oszlik a májban, amelynek fontosságát bizonyít­ja, hogy csak a tüdőben van még annyi erecske, mint a májban. A máj tehát az a központi szerv, amely összegyűjti és fel. dolgozza az összes tápanyago­kat. A legtöbb vér mindig u májban van, a tüdőn kívül. Szerkezeti felépítése nagyon amelyen Rusznyák István el­nöki megnyitója után Fogarasi Béla alelnök A marxizmus és a revizionizmus harca, a tudo­mányban címmel tart elő­adást. j jai. A kiállított kézimunkáka* : a helyszínen meg is vásárol- j hatják. Lakberendezési kiállítás nyílott a bútorüzletben. Szak­emberek tanáccsal látják el az érdeklődőket és segítenek « háziasszonyoknak, hogy ízlése­sen és főleg olcsón rendezhes­sék be lakásukat. A kiállítás három napig — csütörtöktől-szombatig — tart. Őszi újdonságok az Európa Kiadónál A világirodalom klassziku! és modern műveinek, regé­nyeknek, színdaraboknak, no i vellagyűj töményeknek gondo- ; zója és közreadója az Európ; i Könyvkiadó. Ebben az észtén- ; dobén már számos klassziku; ; remekművel és nagy sikerű | modern könyvekkel lepte me: i a magyar olvasóközönséget é: | hasonló, kiváló alkotásokai I i artogat az év utolsó negyed- | évére is. Ezekről a művekrő. í adunk most egy kis ízelítőt. A szovjet irodalmat i három érdekes és nagy síkért i könyv képviseli: Konsztan- : tyim Fegyin Első örömök címé I regényét már ismeri az olvasó i legutóbb filmen is viszontlát- 1 tűk a regény alakjait. Ivar Gon-csarov Hétköznapi törté­net című regénye két nemze­dék, két világnézet összeütkö­zésének mély humorral átszőtl története, amely az Oblomo\ és a Szakadék mellett a nép­szerű író legkiitűóőbb regé­nye. ... . A román irodalmat Petru Dumitriu Márciusi szél című könyve képviseli. A kö­tet a román irodalom egyik legtehetségesebb fiatal írójá­nak három kisregényét tartal­mazza. Dumitriu múltat és jeleni, arisztokratákat és pa­rasztokat. családi drámát és szerelmi tragédiát ábrázol a múlt század; az 1907-es román társadalom és a felszabadulás utáni román falu ellentétektől izzó talaján. Olyan embereket rajzol, akik sokrétűen ábrázolt egyéniségükkel nagy összeüt­közések hordozói. Oj íróval is imegismerteti a kiadó népes .olvasótáborát, Kingsley Amis Szerencsés fló- tás című regényé a legújabb angol irodalom egyik legsikerültebb alkotása. 1954-ben adták ki és egy t év alatt tizenhárom kiadást ért meg. A kitűnően megírt re­gény főhőse. Jim egy vidéki egyetemen történelmet tanít, amikor éppen nem iszik, vagy nincs szerelmeivel elfoglalva. Professzora, a sznob, vidéki angol egyetemi tanár típusa, sa.j£t családja és nézetei szá­1ÖKÉLETESEN MŰKÖDŐ VEGYI LABORATORIUM érdekes: egymilíiniéteres hen­gerekből áll, ilyen van egymillió darab a májban. Ezeken az apró. hen­gereken száll fel a vér a be­lekből és a májon át a szívbe Ömlik. A máj olyan finom haj­szálerekkel rendelkezik, hogy valósággal minden sejtet bt» permetez vérrel. A májsejtek kockaalaknak, oldalfalaikon nyolc árok van. A máj készíti az epét is, kiválasztja az el­használódott vörösvér sejtéket, olyan hormont készít, amely a csontvelőt vörösvérsejtek foko­zott előállítására készteti. A növényi fehérjét emberi fehér­jévé alakítja. Vannak olyan alkotórészek az elfogyasztott tápanyagokban, amelyek halá­los mérgek lennének a szerve­zetben, ha a máj szét nem bontaná és nem alakítaná át. A máj tehát valósággal min dennap megmenti az életünket. A májsejtek plazmája leköti a szervezetbe kerülő különfé­le mérgeket és átalakítja ár talmatlan vegyületekké. Még a veszélyes baktériumokat if hatástalanítja. Az alkoholisták ellen is a máj harcol a szervezet érde­kében. Aki sokat iszik, annak a mája megduzzad, ezért lesz­nek májbetegek az iszákoso>k. A sok tömény alkoholtól a máj megkeményedik, mint a deszka és összezsugorodik. A szervezet egyik leghasznosabb sejtje a májsejt, pedig milyen parányi: egy morzsában száz­ezer fér el belőle. Sok milliárd májsejtün'k van, amelyik cso­dálatosan pontos vegyi műkö­dést fejt ki­Az emberi szervezet kitünő­en felszerelt és tökéletes pon­tossággal működő vegyi labo­ratóriummal rendelkezik. Ez a máj. Erről a szervről általában nem sokat tudnak a nem hoz­záértők. Annyit sok emberről tudni vélünk, hogy ez „rossz­májú", de legtöbbször még er­ről sem győződünk meg. Pe­dig a májjal érdemes közeleb­bi ismeretséget kötni. Igazán érdekes mondanivalói vannak. Ki tudta például, hogy a mái az emberi szervezet legna­gyobb szerve. Mintegy másfél kiló a súlya, tehát annyi, .mint az agyvelőé. Első és legfontosabb feladata, hogy emésztőnedvet, készítsen, éppúgy, mint a gyo­mor vagy a nyálmirigyek. A másik fontos hivatása a szű­rés. Akármilyen tápanyag ke­rült a belekbe — az egyetlen zsírt kivéve —, mindennek a kémiai feldolgozása ebben a

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom