Pest Megyei Hirlap, 1958. október (2. évfolyam, 231-257. szám)
1958-10-17 / 245. szám
Írlap Kádár elvtárs beszéde az angyalföldi választási nagygyűlésen (Folytatás az 1. oldalról) melöszövetkezeti parasztokat, a termelőszövetkezeti mozgalAz idei gabonatermés megmutatta, mit jelentene az országnak a nagyüzemi gazdálkodás. Az idén ugyanis a mezőgazdasági nagyüzemek, a termelőszövetkezetek holdanként 2—3 mázsával több búzát termeltek, mint az egyéniek. Az egyénileg dolgozó parasztság az elmúlt két évben meggyőződhetett arról, hogy a párt és a kormány következetesen segíti a falu szocialista átalakulását. Ez állandó és központi kérdés. Ugyanakkor dolgozó parasztságunk meggyőződhetett arról is, hogy a .szocialista átalakulás közben tovább erősítjük a munkás-paraszt szövetséget, s a falun most is és a jövőben is a meggyőzés, az önkéntesség elve alapján építjük a szocializmust. Az értelmiségről beszélt ezután Kádár János. Megállapította, hogy iparunk, mező- gazdaságunk, termelő és alkotó munkánk eredményei' nagyszerűen bizonyítják, hogy az értelmiség túlnyomó többsége együtt íhalad a néppel, becsülettel végzi a maga munkáját. Kidolgoztuk szocialista mű-, velődéspolitikánk irányelveit, ‘ amely sok évre előre megszabja a teendőket. Nyíltan megmondjuk: nem burzsoá kultúrát, hanem szocialista kultúrát mat, amely a falun fő eszköze a szocialista társadalom felépítésének. Meggyőződésünk, hogy akarunk teremteni az ország népének. Ezért a kultúra területén is megalkuvás nélkül harcolunk minden ellenséges nézettel, de türelmesek vagyunk a téveszméket hordozó emberekkel szemben. Kezdettől ügyeltünk arra, hogy emberi önérzetükben ne bántsuk meg azokat az értelmiségieket, akik nem mindenben értettek velünk egyet, vagy bizonyos kérdésekben egyenesen szemben álltak velünk. Azt akartuk, hogy belső meggyőződésből maguk adják fel helytelen álláspontjukat. Az a véleményünk, hogy helyesen cselekedtünk. Nem igényeltünk és a jövőben sem igényelünk belső meggyőződés nélkül kinyögött frázisokat, elvtelen udvarlást a párt és a kormány iránt. Ellenkezőleg. Az ilyet megvetjük! Nem igaz az, hogy hallgatnak a magyar írók. Ez ma már csak a reakció álma. S van még egy tényező, amelyik gondolkodásra készteti az idősebb írónemzedéket: abban a bizonyos fél esztendőben, amikor ők valóban hallgattak; megindult útján egy új, fiatal nemzedék! Sok olyan fiatal költő és író van már, akinek nevével később millióit ismerkednek meg, mint a szocializmus és a nép ügye költőjének, írójának a nevével; niök kell a magyar népnek » szocializmus építésére és a béke megőrzésére irányuló óhaját és törekvését. A kormány és az egyházak j közötti kapcsolat jelenleg ! lojális, elő, és azt hiszem, hogy a jövőben is fenntartható. Kádár János ezután gazdaságpolitikai kérdésekről beszélt. Felidézte az ellenforradalom okozta 22 milliárd forintnyi kárt, majd így folytatta: — Életek is pusztultak el és hányódnak a nagyvilágban. Őszintén megmondom, Központi Bizottságunk és kormányunk sajnálja azoknak az egyszerű, az elleníorradalmá- rok által félrevezetett, beugratott fiatalembereknek az életét, akik a néphatalom védelmezőivel szemben estek el. Azokat a fiatalokat is sajnáljuk, akik kivágtattak úgymond a szabadság földjére, hogy I azután mindenféle lágerek emeletes ágyain találják magúkat és megismerjék a csajkarendszert, amely ott létezik, nem pedig minálunk! •— Az ellenforradalom okozta gazdasági károkból kilábaltunk. Tavaly hat százalékkal magasabb volt az ipari termelés, mint 1955-ben, s a mező- gazdasági termés is igen jó volt. Az idén az első kilenc hónapban az ipari termelés már 14 százalékkal haladja meg a tavalyit. A gabonatermés most gyengébb volt, ' viszont jó a szőlő és a takarmányfélék terméseredménye, sőt a szőlőé egészen kiváló, örülhetnek, akik nem az alkoholellenes előadásokat, hanem a jó bort szeretik. — Termelőszövetkezeteink nemcsak a gabonatermelésben, A városi kispolgárság döntő többsége pozitív szerepet töltött és tölt be a mezőgazdaság szocialista átépítése az egész nép érdeke, de mindenekelőtt magáé a dolgozó parasztságé. de az állattenyésztésben is előrehaladtak. Tanúja voltam a mezőgazdasági kiállításon, hogy egy nagy állami gazdaság igazgatója termelőszövetkezettől vásárolt tenyészállatokat. Javult tehát a helyzet ezen a téren is, Aki járt a mezőgazdasági kiállításon, az láthatta, hogy a mezőgazdaságban is van élet, van fejlődés, biztatóak az eredmények. — Az ellenforradalom előtt ezermillió forint takarékbetét volt a bankokban. Az ellenforradalom idején 500 millióra zuhant a takarékbetét-állomány. Sokan gyorsan kivették a pénzüket, hogy elvásárolják. Most 2100 millió forint takarékbetét van i az országban. Dolgozóinknak ezt a törekvését dicsérendőnek, jónak tartjuk a saját szempontjukból is és az ország szempontjából is. — Az életszínvonal — mint ismeretes — tavaly 14—16 százalékkal növekedett. Az elért eredmény maga nagy és megmutatkozik annak az elvnek az érvényesülése, hogy a szocializmus építésének együtt kell járni a dolgozók életszínvonalának emelkedésével. Nyugodtan állíthatom, hogy nálunk ez az elv gyakorlatban is megvalósult. Gazdasági előrehaladásunkban is két tényező volt .a döntő: a Szovjetuniótól, Kínától és a többi testvéri országtól kapott segítség, valamint a magyar dolgozó nép becsületes és egyre lendületesebb termelőmunkája. A gazdasági eredmények javulásával az idén a tervezettnél másfélmilliárddal többet fordíthatunk beruházásokra, Csak reális életszínvonalnr^elkedést határozhatunk el A kisiparnak, a kisiparosok-* nak és a másfajta kispolgároknak megvan a maguk sajátos feladata, azt még sok-sok évig nyugodtan végezhetik. Úgy gondoljuk, eljön majd az idő, amikor le kell majd lépniök a kistőkés pódiumról és oda kell áilniok, ahová álltak már a szövetkezetekbe tömörült kisiparosok is, ahol a többi ember áll — ahol csak a munka az élét alapja. Akkor majd biztosítani kell nekik is — mint dolgozó embereknek — és gyermekeiknek is a személyes boldogulás útját. Ez az igazsá gos és helyes eljárás. Amikor azonban ezt világosan megmondjuk, meg kell mondanom azt is, hogy íiem tetszik nekünk, ha valamelyik kispolgár elvéti a mértéket és nem éri be azzal a bizonyos — ahogy ők szeretik mondani — szolid polgári haszonnal, hanem lánc kereskedelemmel, spekulációval minden évben meg akarja háromszorozni az alaptőkéjét. Ezt nem engedjük meg. Gaz dasági intézkedést is teszünk ez ellen, s aki a törvényes elő, írásokat megsérti, azt megbüntetjük. A kispolgárság többsége megérti, hogy ez másképp nem lehet, s helyesli az intézkedéseket. A kormány és az egyházak viszonyáról is beszélt Kádár elvtárs. s- Belpolitikánk egyik jelentős eredményének tekintjük — mondotta —, hogy jelenleg lojális a kapcsolat a kormány é* az egyházak között. A mi oldalunkon ennek politikai, elvi alapja van: a kormány segíti az egyházak működését, biztosítja a feltételeket, hogy zavartalanul végezhessék vallási tevékenységüket. Az egyházak feladata viszont az, hogy a maguk részéről is támogassák azokat a célokat, amelyeket » magyar nép túlnyomó többsége teljes egészében magáévá tett. Áz egyházaknak is segít*— A termelés és a termelékenység emelkedésének mindenkor meg kell előznie és alapoznia az életszínvonal további emelkedését. Ezért az idén januárban világosan megmondtuk, hogy ebben az évben nem lesz általános élet- színvonalemelés,; Ez, az év arra szolgál, hogy megtartsuk az 1957 decemberéig elért nívót és megteremtsük a további előrehaladás feltételeit. Ezt megmondtuk nyíltan és becsületesen. A nép érettségére vall, hogy ezt a helyes elvet megértette és elfogadta. Azt a célt -viszont, amelyet erre az évre magunk elé tűztünk, elértük: stabilizáltuk az életszínvonalat. Kádár János ezután bejelentette, hogy a párt széleskörűen megvizsgálta, milyen kérdések foglalkoztatják a munkásosztályt. A kommunista és pártonkívüli társadalmi munkások körülbelül 45 OíiO—50 000 dolgozóval beszélték. — Van néhány olyan ismert szociális kérdés, amely a munkások jórészét foglalkoztatja. Ilyenek: a nyugdíjasok egy részének hátrányos helyzete. a sokgyermekes családok helyzete, iovábbá az, hogy a dolgozók egyes kategóriáinak keresete más kategóriákhoz képest elmaradott, végül a lakáskérdés. — A Központi Bizottság most megvitatta ezeket a kérdéseket és határozatokat is hozott. A Központi Bizottságnak az a véleménye, hogy — az idei év első kilenc hónapjának eredményei alapján, és a további fejlődést figyelembe véve — a jövő évben végre kell hajtani azt az általános élet(Folytatás az 5. oldalon) 1958. OKTOBER 17. PÉNTEK Ez aztán a küzdelem! Nem karddal, nem is foggal-körömmel, hanem szóval, Falra festett, cifra betűkből alakított szavakkal. Ott olvashatók Vácott a Ceglédi Földművesszövetkezet' Öreghegyi Szőlő- és Gyümölcstermelő Szakcsoportjának borkimérésében. Azt mondja, hogy-: ..Sokat inni lehet, de eleget soha!” Nesze neked alkoholizmus elleni küzdelem. I.clietsz olyan részeg, hogy pertut iszol az ivópulttal, hogy édes komádnak véled a piszkavassal közeledő feleségedet, de — a felirat szerint — még ekkor sem ittál eleget. Igyál csak tovább. Fogyaszd a hegyközség borát. Csak ez a fontos, a többi mind dőreség. ... ■> S hogy egy percig se' kételkedjél a jó tanácsban, a szemközti falra odapingálták, hogyan néz ki az, aki hisz a csalogató szónak. íirte: átöleled a villanyosztopot és körbeforgó szemekkel dicséreti ísz Öreghegy zöldszilvániját. De ez még nem minden. A bor melle virág is kell. Ezért ott a hirdetés a falon: „Friss virágot Horválhnétól”. Hát nem gyönyörű! Ha már annyira berúgott a vendég, hogy a kabátgombját forintosnak nézi, akkor uccu, gyerünk Horyátlinéhoz virágért. így mär értem az első feliratot. Addig kell tehát inni, amíg csak egy szál virágra való marad a zsebben. Dehát akkor minek az a szerény, aprébetűs felirat ott a sarokban, hogy: „Ittas embert nem szolgálunk ki!” Vagy ez azt jelentené, hogy a vendégeket józanul engedik csak be, kifelé már mehet négykézláb? A következő lépés az lenne, hogy szobát rendeznek be a törzsvendégek részére, ahol ágyhoz viszik a kadarkát, két decit tisztán. Am ez sokba kerül. Sokkal olcsóbb, ha lefestik a falat és eltüntetik a Hegyközség hírnevét egyáltalán nem öregbítő feliratokat. Nincs azokra semmi szükség! — 8. b — mf mai nap 1958. október 17, péntek, Hedvig napja. A Nap kél 6.05 órakor, nyugszik 16.55 órakor. A Hold kél 11.14 órakor, nyugszik 20.43 órakor. Várható időjárás: Élénk délnyugati, majd erős északnyugati szél. Felhőátvonulá- •sok, futó esökkpl, a magasabb helyeken esetleg havasesővel. Legmagasabb nappali hőmérséklet: 10—13 fok között. Távolabbi kilátások: hideg éjszakák, fagyokkal. — NAGYSZABÁSÚ gyűlést rendez október Í3-án délután 2 órai kezdettel a tápiósápi Hazafias Népfront, A gyűlésen Szijjártó Lajos, a megyei tanács elnökhelyettese mond beszédet. — MA DÉLUTÁN 5 órakor adják át ünnepélyesen a nagykőrösi városi tanács kórházának gyermekgyógyászati osztályát. Az ünnepséget az Arany János művelődési házban tartják. Ünnepi beszédét dr. Doleschall Frigyes egészségügyi miniszter mond. — KÉT ELŐADÁST tart ma este a megyében a Pest megyei Petőfi Színpad. Nagykörösön Fehér Klára: Nem vagyunk angyalok. Kocséron Gárdonyi Géza: Ida regénye című színmüvét mutatják be. — REGÉNYÜNK mai számunkból anyagtorlódás miatt kimaradt. — „PARTIZÁNOK A SZABADSÁGÉRT” címmel kiállítás nyílik a Magyar Partizán Szövetség Szabadság téri székházában. A kiállításon a magyar hadifoglyok részvételét a Nagy Októberi Szocialista Forradalomban, a Magyar Tanácsköztársaság honvédő háborújának történetét, és a magyar kommunisták 1936-os spanyolországi hőstetteit bemutató dokumentumok szerepelnek. — a Magyar népköz- társaság igazságügyi szerveinek határozata értelmében a B. T. 241. §. (2) bek. alapján Zclk Zoltán, Varga Domokos és Németh Béla ellenforradalmi cselekmények miatt elítélteket — miután büntetésük nagyobb részét letöltötték és őszinte megbánást tanúsítottak — kiszabott börtönbüntetésüket félbeszakítva, szabadlábra helyezték. *— UTOLSÓ szakaszába érkezett a Kerepesi temetőben épülő mártír-emlékmű építése. Az emlékművet november 10-én avatják fel. — ÜLÉST TART ma délután 2 órai kezdettel a megyei tanácson a Pest megyei c :;lékbizottság. Az ülésen az ez évi évfordulók, ünnepségek programtervezetét tárgyalják meg.-------I_________ A BONY ÉLETÉBŐL: iwimmuttmtiiimiiiimiiiMHiimiiHimmniiMi .......................................mmm.......mm»..............................................................................it............................................................................................................................................ N c szélgelésüríknél nincs jelen néhány olyan parasztfiatal, aki hátat fordít szükebb pátriájának s városban keresi a boldogulást, pedig a szülők verejtékével megszerzett föld bőségesen meghálálná a fáradozást ... Éz jutott eszembe tegnap, amikor a dömsödi Tamás dűlőben Kudar Ignáccal beszélgettem. Érkezésemkor éppen búzát vetett a porhanyós, sötétszürke homokba. Nem akartam feltartani, • az eső is szemerkélni ‘kezdett, így hát éppen csak bevezetőnek szántam érdeklődésemet gazdasága felől. A vékonydongájú, élénk beszédű gazda azonban ‘valósággal tűzbejött, amikor a termelésre fordult a szó. — Élek-halok a földért! Legszívesebben megcsókolnám, úgy szeretem... Nem volt szívem megszakítani. Tudom, nem kérkedésből sorolta el, hogy milyen és mennyi burgonyája termett, hogy mustja IS fok fölött van, hogy gyümölcsösét hatszor öntözte", azaz permetezte meg, hogy jövőre nézzék meg az ő almáját melyet a mező- gazdasági kiállításon majd bemutat. Kudar Ignác szerelmi vallomását mondta el s boldog volt, hogy megtehette. Tulajdonképpen irigyelnem, kellene ezt az ötven év felé kö/ KUDAR IGNAC_ taiiáeiiayiáqLCL^ zeledű, csillogó szemű paraszt- embert, akiben ekkora lelkesedés és tudásszomj lakik, oltha- tatlan szomjúság az ismeretek után. Irigyelni ikellene Kudar Ignác nagy szívét és erejét, aki szerelmes földjének nem szolgája, hanem tudatos ura lett. Fiatal korában nem „iskolázhatott“, de a háborús ostrom 1000 darabból álló mező- gazdasági szakkönyvtárát pusztította el. Nem pusztíthatta el azonban tudását hitét..-,TV/em, nem lehet irigyelni ezt is az embert, csak tisztelni és felnézni rá. Azt mondják, az apja is mintagazda volt. Kudar Ignác állampolgárnak is példakép, amint példakép tanácstagnak is. Kérdezgetéseimre estig I» sorolni tudta volna, hogy mi mindennel foglalkozott az el* múlt négy esztendő alatt. Mint Dömsöd és Makád megyei tanácstagja egyebek mellett „ki- verekedtea halálraítélt dabi malom korszerűsítését, a 8(W ezer forintos apaji iskolát, a dömsödi Rákóczi, Széchenyi utcá-k és a kunszentmiklósi út kövezését, a dömsödi 10 holdas gyümölcsfaiskola új telepítését. Tanácstagsága alatt 1000 üggyel, panasszal, kérelemmel foglalkozott, amelyekből negyedrésznél többet intézett «1 sikeresem — Igaz-e. hogy odahaza nyilvántartást vezet az ügyekről? — Kivéve, amikben az ut* cán szólítanak meg ..; — Aztán van-e köszönet a fáradozásért? — Á, az emberek elégedetlenek ... Mindig többet akarnak. — Ez csak nem baj? Maaa is elégedetlen... Kudar Ignác elértette, mire gondoltam. Válasz heluett együtt nevetetp velem. Aztán az ügyintézés módiára terelődött a beszéd. — Tisztelem, becsülöm u kormányzatot, meg a vármegyeházát ... — Már mint a megyei tanácsot — igazítottam helyre, Rábólintott. — Tudja, elvtárs, úgy járok- kelek ott, mintha otthon lennék. Ismernek. Mert én bemegyek bárkihez, ha kell! Azt mondom, elvtársak, nekem nyolcezer ember előtt kell számot adnom, mit végeztem. Mert az én munkám csak any- nyit ér, amennyit fel tudok mutatni. Persze, van, amit nem lehet elintézni törvényes keretek iközött.. -. Törvényes keretek között. A hevesen gesztikuláló mintagazda, nem számoltam, de legalább tízezerszer használta ezt a kifejezést. Mert ö valóban csak olyan ügyért verekszik, ami igazságos, jogos. De azért kiáll- nem kíméli idejét erejét. Tekintélyes összegre rúgna az a pénz, melyet a hozzáforduló választók dolgában ajánlott-levelekre, budapesti utazgatásokra költött a négy év alatt. A sajátjából. A sajátjából, amiért soha egy pohár bort sem fogadott el viszonzásképpen. / gén, 'Kudar Ignác nem köszönetért és hálálkodásért tette, amit tett. De azért nem érzéketlen választói megbecsülése iránt. Hogy ez így van, arra éppen az október 3-i jelölőgyűlés a bizonyíték. Ezért is kerestem fel őt — hogy tőle halljam: miért változtatta meg eredeti szándékát és miért vállalta el mégis a tanácstagságot? iHUttiiiHnmiiiiiinHHmuHmiHimiiiiimiHiHimmiHtimiHifmniuuHiiiutiHiiimifmiminiPr A gyűlésen ugyanis, amikor § javaslatot tették újbóli jelölé-s sere, Kudar Ignác fáradtságé-% ra hivatkozott. El is mondta | véleményét. A részvevők, le-1 hettek vagy kétszázötvenen, § sajnálkozva már-már tudomá-i sül vették, „visszavonulását“, | amikor Ács Lajos, a valamikor \ 40 holdas zsírosparaszt nyom-1 ban felszólalt, hogy állítsanak 1 egy másik jelöltet. „Olyan na- § gyón sokat nem intézett?• — f mondta. — Nekem sem kellett többi *— emlékezett vissza erre as napra Kudar Ignác indulato-i san, ahogyan a gyűlésen fogad-§ háttá a becsmérlést., — Ott! nyomban a; szemébe vágtam; | az fáj neked, hogy nem intéz-1 fent el és nem ‘kaphattad visz. | ssa mind a negyven holdadat...? Hát tudd meg, most már azért 1 is elvállalom! Községe meg is szavazta í örömmel, egyhangúlag. li t őst, hogy visszagondolok a \ -1’* a derék tanácstagra, úgy?, érzem, Kudar Ignác nemcsak 1 a sértés miatt határozott így. 1 Az a nyolcezer ember, akinek! az érdekében eddig „vereke-1 d-ett“, a sérelemnél sokkal töb-1 bet nyom a latban. A közte és I o választói között szövődött\ erős, emberi szálakat úgysem | tudta volna elszakítani. András Endre I ÓTA 826 család kapott házhelyet a községben. Az elmúlt négy évben pedig 771 új ház épült. — 1 570 000 FORINTOT fordított eddig az Abonyi Községi Tanács a községfejlesztési alapból a strandfürdő építésére. — 72 KÖZVILÁGÍTÁSI LÁMPÁT helyeztek el Abony- ban, amelyre a községfejlesztési alapból 34 ezer forintol fordítottak. A N ágyvásá rtelepre csütörtökön reggel 102 vagon és 14 tehergépkocsi áru érkezett, ebből 31 vagon „zöldáru. 25 vagon burgonya, 38 vagon vegyes gyümölcs és hat vagon vágott baromfi. A Baromfi- és Tojásértékesitö Vállalat csötörtök reggeltől szombat délig 350 000 tojást, hat vagon vágott baromfit és 800 ketrec élő csirkét oszt el a KÖZERT- boltok között. Az Alföldről érkezett szállítmányokban Idei lérce- pulyka és gyöngytyúk Is volt. A baromfi és a tojás ára nem változott. A KÖZERT-boltok a kelkáposztát kilónként 1.30—1.60. a tisztított karfiolt 1.20—1.60. a tisztított sárgarépát 1.10—1.60. a gumószellert 3.60 _4.20 forintéit h ozták forgalomba. A Csepel- szigeti kertészek téli feketeretket szállítottak a piacokra, kilónként 2 forintért adták. Az állami boltok az étkezési borszőlőt 3.60. az Otbelló-szőlőt pedig 2.80 forintért árusították.
