Pest Megyei Hirlap, 1958. október (2. évfolyam, 231-257. szám)

1958-10-17 / 245. szám

Írlap Kádár elvtárs beszéde az angyalföldi választási nagygyűlésen (Folytatás az 1. oldalról) melöszövetkezeti parasztokat, a termelőszövetkezeti mozgal­Az idei gabonatermés meg­mutatta, mit jelentene az or­szágnak a nagyüzemi gazdál­kodás. Az idén ugyanis a me­zőgazdasági nagyüzemek, a termelőszövetkezetek holdan­ként 2—3 mázsával több bú­zát termeltek, mint az egyé­niek. Az egyénileg dolgozó pa­rasztság az elmúlt két évben meggyőződhetett arról, hogy a párt és a kormány következe­tesen segíti a falu szocialista átalakulását. Ez állandó és központi kérdés. Ugyanakkor dolgozó parasztságunk meg­győződhetett arról is, hogy a .szocialista átalakulás közben tovább erősítjük a munkás-pa­raszt szövetséget, s a falun most is és a jövőben is a meg­győzés, az önkéntesség elve alapján építjük a szocializ­must. Az értelmiségről beszélt ezután Kádár János. Megálla­pította, hogy iparunk, mező- gazdaságunk, termelő és al­kotó munkánk eredményei' nagyszerűen bizonyítják, hogy az értelmiség túlnyomó több­sége együtt íhalad a néppel, becsülettel végzi a maga mun­káját. Kidolgoztuk szocialista mű-, velődéspolitikánk irányelveit, ‘ amely sok évre előre megszab­ja a teendőket. Nyíltan meg­mondjuk: nem burzsoá kultú­rát, hanem szocialista kultúrát mat, amely a falun fő eszköze a szocialista társadalom fel­építésének. Meggyőződésünk, hogy akarunk teremteni az ország népének. Ezért a kultúra területén is meg­alkuvás nélkül harcolunk minden ellenséges nézettel, de türelmesek vagyunk a téveszméket hordozó em­berekkel szemben. Kezdettől ügyeltünk arra, hogy emberi önérzetükben ne bánt­suk meg azokat az értelmisé­gieket, akik nem mindenben értettek velünk egyet, vagy bi­zonyos kérdésekben egyenesen szemben álltak velünk. Azt akartuk, hogy belső meggyő­ződésből maguk adják fel hely­telen álláspontjukat. Az a vé­leményünk, hogy helyesen cse­lekedtünk. Nem igényeltünk és a jövőben sem igényelünk bel­ső meggyőződés nélkül kinyö­gött frázisokat, elvtelen udvar­lást a párt és a kormány iránt. Ellenkezőleg. Az ilyet megvet­jük! Nem igaz az, hogy hallgat­nak a magyar írók. Ez ma már csak a reakció álma. S van még egy tényező, amelyik gon­dolkodásra készteti az idősebb írónemzedéket: abban a bi­zonyos fél esztendőben, ami­kor ők valóban hallgattak; megindult útján egy új, fiatal nemzedék! Sok olyan fiatal költő és író van már, akinek nevével később millióit ismer­kednek meg, mint a szocializ­mus és a nép ügye költőjének, írójának a nevével; niök kell a magyar népnek » szocializmus építésére és a bé­ke megőrzésére irányuló óha­ját és törekvését. A kormány és az egyházak j közötti kapcsolat jelenleg ! lojális, elő, és azt hiszem, hogy a jövőben is fenntart­ható. Kádár János ezután gazda­ságpolitikai kérdésekről be­szélt. Felidézte az ellenforrada­lom okozta 22 milliárd forint­nyi kárt, majd így folytatta: — Életek is pusztultak el és hányódnak a nagyvilágban. Őszintén megmondom, Köz­ponti Bizottságunk és kormá­nyunk sajnálja azoknak az egyszerű, az elleníorradalmá- rok által félrevezetett, beugra­tott fiatalembereknek az éle­tét, akik a néphatalom védel­mezőivel szemben estek el. Azokat a fiatalokat is sajnál­juk, akik kivágtattak úgymond a szabadság földjére, hogy I azután mindenféle lágerek emeletes ágyain találják magú­kat és megismerjék a csajka­rendszert, amely ott létezik, nem pedig minálunk! •— Az ellenforradalom okoz­ta gazdasági károkból kilábal­tunk. Tavaly hat százalékkal magasabb volt az ipari terme­lés, mint 1955-ben, s a mező- gazdasági termés is igen jó volt. Az idén az első kilenc hónapban az ipari termelés már 14 százalékkal haladja meg a tavalyit. A gabonater­més most gyengébb volt, ' vi­szont jó a szőlő és a takar­mányfélék terméseredménye, sőt a szőlőé egészen kiváló, örülhetnek, akik nem az al­koholellenes előadásokat, ha­nem a jó bort szeretik. — Termelőszövetkezeteink nemcsak a gabonatermelésben, A városi kispolgárság döntő többsége pozitív szerepet töltött és tölt be a mezőgazdaság szocialista átépítése az egész nép érdeke, de mindenekelőtt magáé a dolgozó parasztságé. de az állattenyésztésben is előrehaladtak. Tanúja voltam a mezőgazdasági kiállításon, hogy egy nagy állami gazda­ság igazgatója termelőszövet­kezettől vásárolt tenyészálla­tokat. Javult tehát a helyzet ezen a téren is, Aki járt a mezőgazdasági kiállításon, az láthatta, hogy a mezőgazdaságban is van élet, van fejlődés, biztatóak az eredmények. — Az ellenforradalom előtt ezermillió forint takarékbetét volt a bankokban. Az ellenfor­radalom idején 500 millióra zuhant a takarékbetét-állo­mány. Sokan gyorsan kivették a pénzüket, hogy elvásárolják. Most 2100 millió forint taka­rékbetét van i az országban. Dolgozóinknak ezt a törekvé­sét dicsérendőnek, jónak tart­juk a saját szempontjukból is és az ország szempontjából is. — Az életszínvonal — mint ismeretes — tavaly 14—16 százalékkal növekedett. Az el­ért eredmény maga nagy és megmutatkozik annak az elv­nek az érvényesülése, hogy a szocializmus építésének együtt kell járni a dolgozók életszín­vonalának emelkedésével. Nyu­godtan állíthatom, hogy ná­lunk ez az elv gyakorlatban is megvalósult. Gazdasági elő­rehaladásunkban is két té­nyező volt .a döntő: a Szovjet­uniótól, Kínától és a többi testvéri országtól kapott se­gítség, valamint a magyar dol­gozó nép becsületes és egyre lendületesebb termelőmun­kája. A gazdasági eredmények javulásával az idén a terve­zettnél másfélmilliárddal töb­bet fordíthatunk beruházá­sokra, Csak reális életszínvonalnr^elkedést határozhatunk el A kisiparnak, a kisiparosok-* nak és a másfajta kispolgárok­nak megvan a maguk sajátos feladata, azt még sok-sok évig nyugodtan végezhetik. Úgy gondoljuk, eljön majd az idő, amikor le kell majd lépniök a kistőkés pódiumról és oda kell áilniok, ahová álltak már a szövetkezetekbe tömörült kis­iparosok is, ahol a többi em­ber áll — ahol csak a munka az élét alapja. Akkor majd biztosítani kell nekik is — mint dolgozó embereknek — és gyermekeiknek is a személyes boldogulás útját. Ez az igazsá gos és helyes eljárás. Amikor azonban ezt világosan meg­mondjuk, meg kell mondanom azt is, hogy íiem tetszik ne­künk, ha valamelyik kispolgár elvéti a mértéket és nem éri be azzal a bizonyos — ahogy ők szeretik mondani — szolid polgári haszonnal, hanem lánc kereskedelemmel, spekuláció­val minden évben meg akarja háromszorozni az alaptőkéjét. Ezt nem engedjük meg. Gaz dasági intézkedést is teszünk ez ellen, s aki a törvényes elő, írásokat megsérti, azt megbün­tetjük. A kispolgárság többsé­ge megérti, hogy ez másképp nem lehet, s helyesli az intéz­kedéseket. A kormány és az egyházak viszonyáról is beszélt Kádár elvtárs. s- Belpolitikánk egyik jelen­tős eredményének tekintjük — mondotta —, hogy jelenleg lo­jális a kapcsolat a kormány é* az egyházak között. A mi olda­lunkon ennek politikai, elvi alapja van: a kormány segíti az egyházak működését, bizto­sítja a feltételeket, hogy za­vartalanul végezhessék vallási tevékenységüket. Az egyházak feladata viszont az, hogy a maguk részéről is támogassák azokat a célokat, amelyeket » magyar nép túlnyomó többsé­ge teljes egészében magáévá tett. Áz egyházaknak is segít*­— A termelés és a termelé­kenység emelkedésének min­denkor meg kell előznie és alapoznia az életszínvonal to­vábbi emelkedését. Ezért az idén januárban világosan meg­mondtuk, hogy ebben az év­ben nem lesz általános élet- színvonalemelés,; Ez, az év arra szolgál, hogy megtartsuk az 1957 decemberéig elért nívót és megteremtsük a továb­bi előrehaladás feltételeit. Ezt megmondtuk nyíltan és becsületesen. A nép érettsé­gére vall, hogy ezt a helyes elvet megértette és elfogadta. Azt a célt -viszont, amelyet erre az évre magunk elé tűz­tünk, elértük: stabilizáltuk az életszínvonalat. Kádár János ezután bejelen­tette, hogy a párt széleskö­rűen megvizsgálta, milyen kérdések foglalkoztatják a munkásosztályt. A kommu­nista és pártonkívüli társa­dalmi munkások körülbelül 45 OíiO—50 000 dolgozóval be­szélték. — Van néhány olyan ismert szociális kérdés, amely a munkások jórészét foglalkoz­tatja. Ilyenek: a nyugdíjasok egy részének hátrányos hely­zete. a sokgyermekes családok helyzete, iovábbá az, hogy a dolgozók egyes kategóriáinak keresete más kategóriákhoz képest elmaradott, végül a lakáskérdés. — A Központi Bizottság most megvitatta ezeket a kér­déseket és határozatokat is ho­zott. A Központi Bizottságnak az a véleménye, hogy — az idei év első kilenc hónapjának eredményei alapján, és a to­vábbi fejlődést figyelembe vé­ve — a jövő évben végre kell hajtani azt az általános élet­(Folytatás az 5. oldalon) 1958. OKTOBER 17. PÉNTEK Ez aztán a küzdelem! Nem karddal, nem is foggal-körömmel, hanem szóval, Falra festett, cifra betűkből alakított szavakkal. Ott olvasha­tók Vácott a Ceglédi Földművesszövetkezet' Öreghegyi Szőlő- és Gyümölcstermelő Szakcsoportjának borkimérésében. Azt mondja, hogy-: ..Sokat inni lehet, de eleget soha!” Nesze neked alkoholizmus elleni küzdelem. I.clietsz olyan részeg, hogy pertut iszol az ivópulttal, hogy édes komádnak véled a piszkavassal közeledő feleségedet, de — a felirat sze­rint — még ekkor sem ittál eleget. Igyál csak tovább. Fo­gyaszd a hegyközség borát. Csak ez a fontos, a többi mind dőreség. ... ■> S hogy egy percig se' kételkedjél a jó tanácsban, a szem­közti falra odapingálták, hogyan néz ki az, aki hisz a csalo­gató szónak. íirte: átöleled a villanyosztopot és körbeforgó szemekkel dicséreti ísz Öreghegy zöldszilvániját. De ez még nem minden. A bor melle virág is kell. Ezért ott a hirdetés a falon: „Friss virágot Horválhnétól”. Hát nem gyönyörű! Ha már annyira berúgott a vendég, hogy a kabátgombját forintosnak nézi, akkor uccu, gyerünk Horyátlinéhoz virágért. így mär értem az első feliratot. Addig kell tehát inni, amíg csak egy szál virágra való marad a zsebben. Dehát akkor minek az a szerény, aprébetűs felirat ott a sarokban, hogy: „Ittas embert nem szolgálunk ki!” Vagy ez azt jelen­tené, hogy a vendégeket józanul engedik csak be, kifelé már mehet négykézláb? A következő lépés az lenne, hogy szobát rendeznek be a törzsvendégek részére, ahol ágyhoz viszik a kadarkát, két decit tisztán. Am ez sokba kerül. Sokkal olcsóbb, ha lefestik a falat és eltüntetik a Hegyközség hírnevét egyáltalán nem öregbítő feliratokat. Nincs azokra semmi szükség! — 8. b — mf mai nap 1958. október 17, péntek, Hedvig napja. A Nap kél 6.05 órakor, nyugszik 16.55 órakor. A Hold kél 11.14 órakor, nyugszik 20.43 órakor. Várható időjárás: Élénk délnyugati, majd erős észak­nyugati szél. Felhőátvonulá- •sok, futó esökkpl, a magasabb helyeken esetleg havasesővel. Legmagasabb nappali hőmér­séklet: 10—13 fok között. Távolabbi kilátások: hideg éjszakák, fagyokkal. — NAGYSZABÁSÚ gyű­lést rendez október Í3-án délután 2 órai kezdettel a tápiósápi Hazafias Népfront, A gyűlésen Szijjártó Lajos, a megyei tanács elnökhelyet­tese mond beszédet. — MA DÉLUTÁN 5 óra­kor adják át ünnepélyesen a nagykőrösi városi tanács kórházának gyermekgyógyá­szati osztályát. Az ünnepsé­get az Arany János művelő­dési házban tartják. Ünnepi beszédét dr. Doleschall Fri­gyes egészségügyi miniszter mond. — KÉT ELŐADÁST tart ma este a megyében a Pest megyei Petőfi Színpad. Nagy­körösön Fehér Klára: Nem vagyunk angyalok. Kocséron Gárdonyi Géza: Ida regénye című színmüvét mutatják be. — REGÉNYÜNK mai szá­munkból anyagtorlódás miatt kimaradt. — „PARTIZÁNOK A SZA­BADSÁGÉRT” címmel kiál­lítás nyílik a Magyar Parti­zán Szövetség Szabadság téri székházában. A kiállításon a magyar hadifoglyok részvéte­lét a Nagy Októberi Szocia­lista Forradalomban, a Ma­gyar Tanácsköztársaság hon­védő háborújának történetét, és a magyar kommunisták 1936-os spanyolországi hős­tetteit bemutató dokumentu­mok szerepelnek. — a Magyar népköz- társaság igazságügyi szerveinek határozata értel­mében a B. T. 241. §. (2) bek. alapján Zclk Zoltán, Varga Domokos és Németh Béla ellenforradalmi cselekmé­nyek miatt elítélteket — mi­után büntetésük nagyobb részét letöltötték és őszinte megbánást tanúsítottak — kiszabott börtönbüntetésüket félbeszakítva, szabadlábra he­lyezték. *— UTOLSÓ szakaszába érkezett a Kerepesi temető­ben épülő mártír-emlékmű építése. Az emlékművet no­vember 10-én avatják fel. — ÜLÉST TART ma dél­után 2 órai kezdettel a me­gyei tanácson a Pest megyei c :;lékbizottság. Az ülésen az ez évi évfordulók, ünnepsé­gek programtervezetét tár­gyalják meg.-------I_________ A BONY ÉLETÉBŐL: iwimmuttmtiiimiiiimiiiMHiimiiHimmniiMi .......................................mmm.......mm»..............................................................................it............................................................................................................................................ N c szélgelésüríknél nincs je­len néhány olyan parasztfiatal, aki hátat fordít szükebb pát­riájának s városban keresi a boldogulást, pedig a szülők ve­rejtékével megszerzett föld bőségesen meghálálná a fára­dozást ... Éz jutott eszembe tegnap, amikor a dömsödi Tamás dű­lőben Kudar Ignáccal beszél­gettem. Érkezésemkor éppen búzát vetett a porhanyós, sö­tétszürke homokba. Nem akar­tam feltartani, • az eső is sze­merkélni ‘kezdett, így hát ép­pen csak bevezetőnek szántam érdeklődésemet gazdasága fe­lől. A vékonydongájú, élénk beszédű gazda azonban ‘való­sággal tűzbejött, amikor a ter­melésre fordult a szó. — Élek-halok a földért! Leg­szívesebben megcsókolnám, úgy szeretem... Nem volt szívem megszakí­tani. Tudom, nem kérkedésből sorolta el, hogy milyen és mennyi burgonyája termett, hogy mustja IS fok fölött van, hogy gyümölcsösét hatszor öntözte", azaz permetezte meg, hogy jövőre nézzék meg az ő almáját melyet a mező- gazdasági kiállításon majd be­mutat. Kudar Ignác szerelmi vallomását mondta el s boldog volt, hogy megtehette. Tulajdonképpen irigyelnem, kellene ezt az ötven év felé kö­/ KUDAR IGNAC_ taiiáeiiayiáqLCL^ zeledű, csillogó szemű paraszt- embert, akiben ekkora lelkese­dés és tudásszomj lakik, oltha- tatlan szomjúság az ismeretek után. Irigyelni ikellene Kudar Ignác nagy szívét és erejét, aki szerelmes földjének nem szolgája, hanem tudatos ura lett. Fiatal korában nem „isko­lázhatott“, de a háborús ost­rom 1000 darabból álló mező- gazdasági szakkönyvtárát pusz­tította el. Nem pusztíthatta el azonban tudását hitét..-,­TV/em, nem lehet irigyelni ezt is az embert, csak tisztelni és felnézni rá. Azt mondják, az apja is mintagazda volt. Kudar Ignác állampolgárnak is példa­kép, amint példakép tanács­tagnak is. Kérdezgetéseimre estig I» sorolni tudta volna, hogy mi mindennel foglalkozott az el* múlt négy esztendő alatt. Mint Dömsöd és Makád megyei ta­nácstagja egyebek mellett „ki- verekedtea halálraítélt dabi malom korszerűsítését, a 8(W ezer forintos apaji iskolát, a dömsödi Rákóczi, Széchenyi utcá-k és a kunszentmiklósi út kövezését, a dömsödi 10 holdas gyümölcsfaiskola új telepíté­sét. Tanácstagsága alatt 1000 üggyel, panasszal, kérelemmel foglalkozott, amelyekből ne­gyedrésznél többet intézett «1 sikeresem — Igaz-e. hogy odahaza nyil­vántartást vezet az ügyekről? — Kivéve, amikben az ut* cán szólítanak meg ..; — Aztán van-e köszönet a fáradozásért? — Á, az emberek elégedetle­nek ... Mindig többet akar­nak. — Ez csak nem baj? Maaa is elégedetlen... Kudar Ignác elértette, mire gondoltam. Válasz heluett együtt nevetetp velem. Aztán az ügyintézés módiára terelődött a beszéd. — Tisztelem, becsülöm u kormányzatot, meg a várme­gyeházát ... — Már mint a megyei taná­csot — igazítottam helyre, Rábólintott. — Tudja, elvtárs, úgy járok- kelek ott, mintha otthon len­nék. Ismernek. Mert én beme­gyek bárkihez, ha kell! Azt mondom, elvtársak, nekem nyolcezer ember előtt kell szá­mot adnom, mit végeztem. Mert az én munkám csak any- nyit ér, amennyit fel tudok mu­tatni. Persze, van, amit nem lehet elintézni törvényes kere­tek iközött.. -. Törvényes keretek között. A hevesen gesztikuláló mintagaz­da, nem számoltam, de leg­alább tízezerszer használta ezt a kifejezést. Mert ö valóban csak olyan ügyért verekszik, ami igazságos, jogos. De azért kiáll- nem kíméli idejét ere­jét. Tekintélyes összegre rúg­na az a pénz, melyet a hozzá­forduló választók dolgában ajánlott-levelekre, budapesti utazgatásokra költött a négy év alatt. A sajátjából. A saját­jából, amiért soha egy pohár bort sem fogadott el viszon­zásképpen. / gén, 'Kudar Ignác nem kö­szönetért és hálálkodásért tette, amit tett. De azért nem érzéketlen választói megbecsü­lése iránt. Hogy ez így van, arra éppen az október 3-i je­lölőgyűlés a bizonyíték. Ezért is kerestem fel őt — hogy tő­le halljam: miért változtatta meg eredeti szándékát és miért vállalta el mégis a tanácstag­ságot? iHUttiiiHnmiiiiiinHHmuHmiHimiiiiimiHiHimmiHtimiHifmniuuHiiiutiHiiimifmiminiPr A gyűlésen ugyanis, amikor § javaslatot tették újbóli jelölé-s sere, Kudar Ignác fáradtságé-% ra hivatkozott. El is mondta | véleményét. A részvevők, le-1 hettek vagy kétszázötvenen, § sajnálkozva már-már tudomá-i sül vették, „visszavonulását“, | amikor Ács Lajos, a valamikor \ 40 holdas zsírosparaszt nyom-1 ban felszólalt, hogy állítsanak 1 egy másik jelöltet. „Olyan na- § gyón sokat nem intézett?• — f mondta. — Nekem sem kellett többi *— emlékezett vissza erre as napra Kudar Ignác indulato-i san, ahogyan a gyűlésen fogad-§ háttá a becsmérlést., — Ott! nyomban a; szemébe vágtam; | az fáj neked, hogy nem intéz-1 fent el és nem ‘kaphattad visz. | ssa mind a negyven holdadat...? Hát tudd meg, most már azért 1 is elvállalom! Községe meg is szavazta í örömmel, egyhangúlag. li t őst, hogy visszagondolok a \ -1’* a derék tanácstagra, úgy?, érzem, Kudar Ignác nemcsak 1 a sértés miatt határozott így. 1 Az a nyolcezer ember, akinek! az érdekében eddig „vereke-1 d-ett“, a sérelemnél sokkal töb-1 bet nyom a latban. A közte és I o választói között szövődött\ erős, emberi szálakat úgysem | tudta volna elszakítani. András Endre I ÓTA 826 család kapott ház­helyet a községben. Az el­múlt négy évben pedig 771 új ház épült. — 1 570 000 FORINTOT for­dított eddig az Abonyi Köz­ségi Tanács a községfejlesztési alapból a strandfürdő építé­sére. — 72 KÖZVILÁGÍTÁSI LÁMPÁT helyeztek el Abony- ban, amelyre a községfejlesz­tési alapból 34 ezer forintol fordítottak. A N ágyvásá rtelepre csütörtö­kön reggel 102 vagon és 14 teher­gépkocsi áru érkezett, ebből 31 vagon „zöldáru. 25 vagon burgo­nya, 38 vagon vegyes gyümölcs és hat vagon vágott baromfi. A Baromfi- és Tojásértékesitö Vállalat csötörtök reggeltől szom­bat délig 350 000 tojást, hat va­gon vágott baromfit és 800 ket­rec élő csirkét oszt el a KÖZERT- boltok között. Az Alföldről érke­zett szállítmányokban Idei lérce- pulyka és gyöngytyúk Is volt. A baromfi és a tojás ára nem vál­tozott. A KÖZERT-boltok a kelká­posztát kilónként 1.30—1.60. a tisz­tított karfiolt 1.20—1.60. a tisztí­tott sárgarépát 1.10—1.60. a gu­mószellert 3.60 _4.20 forintéit h ozták forgalomba. A Csepel- szigeti kertészek téli feketeretket szállítottak a piacokra, kilónként 2 forintért adták. Az állami bol­tok az étkezési borszőlőt 3.60. az Otbelló-szőlőt pedig 2.80 forintért árusították.

Next

/
Oldalképek
Tartalom