Pest Megyei Hirlap, 1958. október (2. évfolyam, 231-257. szám)
1958-10-15 / 243. szám
1558. OKTOBER 15. SZERDA WfF HEGY C/Cirlap Í j gyógyszer szívelégtelenség ellen A szív-elégtelenségben szenvedő betegek egyik leghatásosabb gyógyszere eddig a Strophantin volt, amelynek hatóanyagát a strophant nevű amerikai növényből vonták ki. A szovjet klinikákon most új gyógykészítményt,, az úgynevezett convallatoxint alkalmazták a szív-elégtelenség kezelésére. Ez nemcsak pótolja a strophantint, hanem jóval hatásosabb is annál. Az új gyógyszert gyöngyvirágból állították elő a harkovi gyógyszervegyészeti főiskola kutatólaboratóriumának munkatársai. í A főiskola kísérleti1 üzeme megkezdte az új készítmény tömeges gyártását. Az ország legkülönbözőbb vidékeiről már sok elismerő vélemény érkezett a convallatoxin hatásáról.--------U------------------------A miről tizennégy füzet beszél I Jó munka _ visszhang nélkül A kisiparosokra is kötelezőek a törvények Még rosszindulattal sem mondhatja senki, hogy államunk a lehetőségekhez képest nem gondoskodik a kisiparosokról. Hatóságaink a lakosság jobb ellátása érdekében minden becsületes kézművesnek engedélyezték és engedélyezik is, hogy gyakorolja iparát. Mi bizonyítja jobban az irántuk megnyilvánuló jóindulatot annál, hogy nyolcezer kisiparos dolgozik megyénkben? Azt sem mondhatja senki, hogy kisiparosaink nem élnek jól, mert ha így lenne, bizonyára nem folytatnák tovább iparuk gyakorlását. A gondoskodás azonban nem azt jelenti, hogy most már szabadjára engedik a kézművességet, tegyen mindenki, amit akar, annyiért dolgozzon, amennyiért akar. Ha így tennének az illetékesek, a becsületesen dolgozó kisiparosság kárára A sertéshízlalásra szerződött állattartók ne várjanak az átadással az év utolsó hónapjáig Az Élelmezésügyi Minisztérium állatforgalmi igazgatóságának felhívása Az ország élőállat-állomá- fiya, s ezen belül különösen a sertésállomány 1958-ban érte el a felszabadulás utáni legmagasabb szintjét. A húsellátás jobb, mint az elmúlt évek bármelyikében, s a további javulásnak is megvan minden feltétele. Az ország fejlődő állatállományának és a mindinkább javuló húsellátásnak egyik fontos alapja a szerződéses állathizlalási rendszer, amely a parasztságnak a hizlalt állataiért megfelelő ellenértéket, jó jövedelmet biztosít, ugyanakkor feladata, hogy az ellátást egyenletessé tegye. Ezt a célt. szolgálja a szerződéses állathizlalási rendszeren belül az az előírás, hogy a termelő a meghízlak állat átadását egy bizonyos, meghatározott hónapban vállalja. Az egyenletesség követelményének gyakori akadálya azonban, hogy a termelők nem a hónap elején ajánlják fel eladásra állataikat az állatforgalmi válalatoknak, hanem a hónap utolsó napjaira halaszt-, ják, sőt sok esetben csak nagyobb késedelemmel teljesítik szerződésben vállalt kötelezettségüket. Az egyenletes ellátást akadályozza továbbá áü a körülmény is, hogy a hízott sertések leadása a negyedévek végén torlódik. így például szeptember utolsó hetében há- romszor-négyszer annyi hízott sertés került felvásárlásra, mint a negyedév többi hetében. A csúcsforgalml időszak közeledtével az Élelmezésügyi Minisztérium ■ állatforgalmi igazgatósága azzal a kéréssel fordul a termelőkhöz és szerződéses ügyfeleihez, hogy a torlódás elkerülése érdekében a Vágásra kész, hízott sértéseiket már október és november hónapban kínálják fel eladásra, ne várjanak az átadással az év utolsó hónapjáig. Amennyiben nem sikerül a decemberre várható csúcsforgalmat az októberi és novemberi átvételekkel tehermentesíteni, úgy a hízott sertések átvételénél zökkenőkkel, fennakadásokkal, sót esetleges átvételi nehézségekkel kell számolni. cselekednének, mert a ha• rácsolók kihasználnák ezt és lejáratnák a magyar kisipar jó hírét. Éppen ezért rendeletek szabályozzák a kisiparosok ténykedését is. A 27/1957. számú kormányrendelet azt szabályozza, hogy mennyi rezsiköltséget és hasznot számolhat fel a kisiparos az elvégzett munkáért. A felszámítható órabéreket a könnyűipari miniszter 1/1957. számú rendelete határozza meg. A megyei tanács ipari osztályának dolgozói rendszeresen ellenőrzik ezeknek a rendeleteknek a végrehajtását. Sajnos, sok visszaéléssel találkoznak. Az idei vizsgálatok során 14 vastag füzetet írtak tele a tapasztalt szabálytalanságokról felvett jegyző- t könyvekkel. A füzetekben lapozgatva' gyakran találkozunk az alábbiakhoz hasonló bejegyzésekkel. Vass Ferenc budapesti szabómester a ceglédi ünnepi vásáron hibás, nem a tételekre vonatkozó árvetésekkel jelent meg. Nem az előírt árakat kérte termékeiért. Lukács István ceglédi kovácsmester árvetéseiben nem tüntette fel a forgalmi adót. Gerber Antal és Becz Sándor dunaharaszti fodrászok nem függesztették ki üzletükben az árszabályzatot, így nem állapítható meg, hogy első, második vagy harmadik osztályú szolgáltatási díjakat szednek-e. Mindkettőjüknél feltételezhető az árdrágítás. Kocsis Gyula tököli férfiszabó nem töltötte ki és nem függesztette ki besorolási lapját. Nem vezet pénztárkönyvet. Besorolása szerint 300 forintot számolhat fel öltönyönként, ő mégis 350 forintot kér egy fazonért. Az ellenőrök — sajnos — elég gyakran találkoznak szabálytalanságokká!. a törvények be nem tartásával még a helyi KlOSZ összekötőknél és vezetőségi'tagoknál is. Egyik ellenőrzés során például Fieí Ferenc pilisi patkóié és kocsikovácsnál, a KIOSZ helyi összekötőjénél régi árvezetési nyomtatványokat találtak, de még azokat sem töltötte ki. Valamennyi kisiparosnak, a vezetőségi tagoknak főleg, ismerniük kell a rájuk vonatkozó rendeleteket. Államunk a lehetőségekhez mérten támogatja őket, nekik pedig legelemibb kötelességük a törvények szerint dolgozni és élni. Legtöbbször mégis arra hivatkoznak, hogy nem ismerik a már említett rendeleteket.A KIOSZ megyei vezetősége és területi szervei gyűléseken, összejöveteleken magyarázták meg a rendeletek végrehajtásának módjait. Nem lehet tehát tájékozatlanságra hivatkozni. Aki ennek ellenére nem tud a rendelkezésekről, vagy nem ment el a megbeszélésekre, vagy ha ott volt is, esetleg mással foglalkozott. Hasznos lenne, ha a KIOSZ vezetői és munkatársai bekapcsolódnának a megyei tanács ipari osztályának vizsgálataiba. Ha jelen lennének, a vitás esetekben mindjárt a helyszínen tisztázhatnák a félreértéseket. Az ipari osztály ellenőrei minden esetben tanító szándékkal ellenőriznek. Ha kell tízszer is elmagyaráznak valamit. Ez azonban nem jelentheti azt, hogy most már időtlen időkig eltűrik a törvények be nem tartását. A türelmi idő lejárt. Minden kisiparosnak meg kell értenie, hogy nem lehe.t tájékozatlanságra hivatkozva büntetlenül megkárosítani a megrendelőt és az államot. Minden kisiparosnak kötelessége megismerni és betartani a rá vonatkozó törvényeket. F. I. Megérdemelnék a visszhangot a ceglédi asszonyok. | | Megérdemelnék, mert nem egy országos elismerést ki- | | váltó kezdeményezéssel lepték meg már a várost, a me- | | gyét. Megszervezték az „Ahány ház, annyi takarékbeiét- | I könyv" mozgalmat. És nemcsak szervezték, meg is való- | 1 sították. Ma már több takarékkönyv van Cegléden, mint | | amennyi házról tud a városi tanács. | Amikor beszámoltak a fontos és érdekes mozgalom- | I ról, egyesek képkedve ingatták a fejüket: ,J4inek ez a § I nagy felhajtás?” Pedig szükség volt rá. Nagy szükség, mert másként | 1 nem terjedhet el egy mozgalom, csak úgy, ha propagál- | 1 ják, ha népszerűsítik. A későbbi hetek, hónapok tapasztalatai azt mutatták, | I hogy még ez a propaganda is kevésnek bizonyult. Hiába g 1 hangzott el sok csatlakozás meg helyeslő hozzászólás, \ 1 mind a mai napig nem érkezett hír arról, hogy másutt is § 1 értek volna el hasonló eredményeket. Igaz, a nagykőrösi nőtanács kezdeti sikereket köny- = I velhet el, de talán éppen az elégtelen népszerűsítés | | miatt még ez a kevés eredmény is e Isi lkad. Írtunk arról is. hogy a Ceglédi Földművesszövetkezet e I nőbizottsága és KISZ-szervezete féléves versenyszerző- | 1 dést dolgozott ki és kötött a tömegszervezeti munka ja- | 1 vitására, a fiatalok foglalkoztatására, nevelésére. Később \ I arról érkezett hír, ugyancsak a földművesszövetkezet | I nőbizottsága kézimunka-szakcsoport létrehozását szervezi. | Mennyi hasznos terv, mennyi eredményeket ígérő | I gondolati S a visszhang mégis elmarad. Nem érkezik hír | = arról, hogy másutt hogyan csinálják? Jobban-e? Megpró- | 1 bálták-e ugyanazt, amit a ceglédi asszonyok s ha igen, | I hogyan vált be? Mert a ceglédi asszonyok szívesen el- | 1 mondják, hogyan szervezték meg takarékossági mozgal- | 1 mukat, hogyan érték el az országosan is egyedülálló | 1 eredményt. Dehát kinek mondják el és mikor, ha senki | | sem érdeklődik, ha senki nem kiváncsi rá és senki sem | | ,— vagy C3aik igen kevesen — követi példájukat? § Szerte a megyében még sok a „fehér ah°l ya \ I takarékossági mozgalomnak, az Ifjúság nevelésének új | § híveket toborozhatnak. Kár lenne, ha ezek a fehér foltok | 1 sokáig vakítanának. Keressék fel a városok és községek | I nőtanácsai a ceglédi asszonyokat. Szervezzenek tapasztó,- | I latcserét és vegyék át a jő módszereket, hogy Cegléd után = | másutt is eldicsekedhessenek a nőtanácsok a szorgos | I munka eredményeivel. — g b — .jiminmiiiiimHMiiniiHimtiUiiiiuHiiiiiiutHiitnitiiimiHWnttiMHHiiuMtHiiiiiiiiiuiiiiiiiHMH .....mumHmiummmmimmS A milligrammok országában Látogatás a Kőbányai Gyógyszerárugyárban Amikor az ember benyit a ceglédi vagy a szentmártoni patika ajtaján, s av hagyományos csengő csilingel egyet a feje felett, nem igen jut eszébe, hogy az üveges vitrinekben, a titokzatos című ampullákban levő gyógyszerek honnan is keltek vándorútra, míg ide eljutottak, hogy fejfájást csillapítsanak, szívbetegeknek hozzanak enyhülést vagy elmúlasszák a kellemetlen, csúnya, allergiás betegségeket. Az országban több helyen gyártanak különféle gyógyszereket, de közülük is kiemelkedik — mind termelési mennyiségével, mind az üzem nagyságával — a Kőbányai Gyógy- szerárugyár. Öt év alatt: 54 új gyógyszer A gyár, amely- valamikor Riehteré volt. s két kis házikóból állott, ma hatalmas gyáregység, több mint harminc épülettel, amelyek között nem egy ötemeletes palota. A három-, majd az ötéves terv időszakában fejlődött ilyen hatalmasat, de nemcsak területileg, hanem a gyártmányok sokasága tekintetében is. Arra a A sipok hangpróbája tóttá, de ‘ előzőén 1910-ben valami Kozlovka nevű helységben egy gróf zenetermében épít ette fel az orgonát. Erről meséli: Akkora terem volt, akár egy templom is belefért volna. A hatalmas orgonaház falát teljes egészében hajszálvékony aranylemezekkel borítottuk. Micsoda kastély volt! Mennyi kincs! És a: kastély körül, a sók nyomorult muzsik, mi-- csoda kontraszt! De hogyan énekeltek ezek a szegény emberek! Mennyi mély érzelem, fájdalom volt a hangjukban! Mint egy orgonáéban ... Az első világháború után az elszegényedett Németországban nem akadt munkája. Hollandiába ment és egy ottani orgonaépítővel társulva, moziorgonákat építettek. — Tudja, mi volt a moziorgona? Sípjai lódobogást, mozdonyt és hajófüttyöt, szélvihar üvöltését, autódudálást, szekérzörgést intonáltak, egyszóval bármi megjelent a vásznon, altnak a hangja is nyomban megszólalt, Sok ilyen orgonát készítettünk, amíg csak nem érkezeit el a hangosfilm korszaka. A ttál kezdve nem ikaptunk, több megrendelést, első feleségem is az idő tájt halt meg, három felnőtt gyermekem ott maradt, én meg a legkisebbel és szerszámaimmal 192S-ban vándorútra keltem. így jutottam Magyarországra. Mindjárt találtam itt munkát. Rá- kospalotán a plébánia-templomban új orgonát építettem. Ez volt az országban a legelső villany orgona. Aztán ide telepedtem Vácra, magyar asz- szonyt vettem el és most itt vagyok... Nézzük a még fényezetlen, ólomszínű sípokat, egyenként veszi a kezébe és egyik-másikba bele-belefújva magyarázza, melyik a sejtelmesen zsongó vox celeste, a mennyei hang és melyik az ember hangján búgó vox Humana. Elmondja aztán, hogy alig egy esztendeje fejezte be a tápéi templom új orgonáját és két teljes évig dolgozott a Kálvin téri református templom 125 esztendős Orgonájának teljes felújításán. Nincs még egy hónapja, hogy elkészült vele. Régebben 45 regisztere volt ennek az öreg hangszernek, most 63 regiszterre alakította át és az egészet tökéletesen modernizálta. Átvételénél hivatalos szakértőként a legjobb magyar orgemamúvé- szek is megjelentek és mindent. rendben találtak. Mutatja a presbitérium elismerő oklevelét és meghatott hangon olvassa: ... a műemlék- számba menő hangszer műemlék jellegét megőrizte ... az ország egyik legjobb orgonája lett... Ez többet ér minden pénznél simít végig a gépírásos sorókón. A fóti orgonát is én javítottam néhány éve, azt, amin Liszt Ferenc játszott elsőnek száz esztendeje. Most újabb száz évig nem kell javítani. Megint a sípokról beszélünk és megtudjuk, hogy a Kálvin téri orgona legkisebb sípjának egy centiméter az átmérője, a legnagyobbé pedig 14 méter, három ember is kényelmesen elfér a belsejében. A Kálvin téri orgona egy része legbüszkébbek — mint ezt a 'I főmérnök elmondja —, hogy laz ötéves terv időszaka alatt 1 54 új gyógyszert hoztak forga- | lomba, olyan gyógyszereket, 1 amelyeket eddig hazánkban ! nem gyártottak! Így például a 1 szívbetegségeknél használatos 1 Isolanidot, a légzésfokozó Spi- fractint, a Suprastint, amely az | allergiás megbetegedéseket | gyógyítja. | Csak kiváló minőséget! 5 | Ez az a gyár. ahol nem leihet,'nem szabad selejtet gyár- 1 tani. Az alapos minőségi ellen- I őrzés ellenére is komoly bajokat okozhatna, ha nem megfelelő alapossággal és körültekintéssel dolgoznának. De ebben nincs hiba! A gyárnak több önálló kutatócsoportja van, amelyek a legkorszerűbb technikai felszerelés segítségével, a legfejlettebb külföldi módszereket tanulmányozva végzik tevékenységüket. Negyven ország a vevő A magyar gyógyszergyártás. ? elsősorban a Kőbányai gyógyszerárú gyér termékei kiválóan megállják helyüket a világpiacon. A gyárhoz még egyetlen reklamáció sem érkezett, pedig olyan országokkal versenyeznek gyártmá- lyaik, ahol a gyógyszergyárásnak évtizedes hagyományai vannak. Több. mint negyven >rszágba exportál a gyár, elsősorban a Szovjetunióba, s a lépi demokratikus államokba, le olyan fejlett kapitalista ál- amokba is, mint Anglia, Myugat-Németország. A vevők között van Egyiptom, Török- >rszág, Svájc. Űjabban Indiával bontakozik ki széleskörű üzleti kapcsolat A hazai jobb! A gyár kutatóinak és dolgozóinak igen .jók keserűséget okoznak a mindennapi élet tapasztalatai. Az emberek egv része a legjobb hazai gyártmányokat is fitymálja, s mindent elkövet, hogy külföldi gyártmányú gyógyszert szerezhessen be, még akkor Is —1 mert az esetek többségében ez a helyzet —, ha az sokkal gyengébb minőségű! A külföldi áru előnyben részesítése nagyon ostoba divat, hiszen tényleg mulatságos, hogy mi Svájcnak szállítunk kiváló vérzéscsillapítókat, de idehaza nem egy beteg mindent elkövet, hogy a rosszabb svájcit szerezhesse meg. De lehetne a példák garmadát sorolni arra." hogy az emberi előítélet mennyi nevetséges esetet eredményez. Kétszáz öreg — egy újszülött A gyárban kétszáz fajta készítményt állítanak elő. Azaz: ma már kettő.?zázegyet! Mert nemrég kezdte el munkáját az új üzemegység, ahol a B 12-t gyártják. Ez a nagy fontosságú gyógyszer a vészes vérszegénység egyetlen ellenszere, de más betegségeknél — pL ideggyulladásoknál — is sikerrel alkalmazzák. A gyógyszer ára a világpiacon igen magas, grammja száznegyven dollár körül ingadozik. A gyár most. olyan eljárást dolgozott ki. amelynek segítségével sokkal olcsóbban állíthatják elő ezt a nagy fontosságú gyógyszert s ezzel ismét jelentős pozíciókat szerezhetünk a világpiacon. — mottó — SÓTLAN ETEL ■■ kopasz fej Amerikai orvosok megállapították, hogy az ötven évnél idősebb férfiak különösen akkor kopaszodnak igen gyorsan, ha sómentes diétán élnek. Ezzel szemben a bőségesen sózott és fűszerezett étel fokozza a haj növekedését. Hány orgonát épített életé ben? — Magyarországon csak hú szat, de összesen 175 crrgoná építettem, százzal többe, mint ahány esztendős vágyóik. Fürgén mozog és ha a orgonáról beszél, ifjú tűz gyűl lad a szemében. Munikájána rajongó szerelmesé ez a 7 éves ember. Nem, távolról ser látszik ilyen idősnek. Talá nem tévedek, de erősen hi szem, a zene szeretete és mes térségének szépsége megfúrta Htja. Szokolv Endre