Pest Megyei Hirlap, 1958. október (2. évfolyam, 231-257. szám)

1958-10-15 / 243. szám

1958. OKTÓBER, 15. SZERDA ‘hírlap A falu, ahol nincs adótartozás ölszáz esztendőnél is idő­sebb község Tápiógyörgye. Gazdag falu, állattenyésztésé­ről híres. Tenyészbikáit drága pénzen veszik, legelőin 900 szarvasmarha tépi a füvet és óljaiban csak szerződéses ser­tés 3000 hízik. Egy-egy állatiéi vásárlási napon gyakran félmillió forint is a faluban marad. A járásban itt termelik a leg­több cukorrépát, áldott földjé­ben, a nagy homoktenger szé­lén, úgyszólván minden meg­terem, s jól fizet. Nincs egy fillér adóhátralék sem Györgyén, mindenki pontosan fizet. Sőt, az adózók 40 százaléka ki­fizette teljes évi adóját. Az évi adó nagy része már befolyt, csak a most zá­rult harmadik negyedben 1040 003 forintot fizettek be. ■ A községfejlesztési hozzájá­rulást öt évre előre megsza­vazták és bőkezűen a jövedel­mi adó 12 százalékában állapí­tották meg. ami pedig évi 300 000 forintot jelent! Csak néhány nagyobb sza­bású, az idén már befejezett, folyamatban levő, vagy még megkezdődő munkát sorolunk fel: három kilométer villany­hálózatot építettek és 90 ház részére beszerezték a villany­órát; Még 18 utcában nincs vil­lany és hogy oda is beve­zethessék, másfél kilomé- ; tér magasfeszültségű ve­zeték építését még ez idén megkezdik. Ä piactérre beton asztalokat építettek, hogy ne a puszta földre rakják ki áruikat a termelők. Az új ravatalozó építése is befejeződött, ötven új széket és körfüggönyt ka­pott a pokoltanyai kultúrott­hon. a község belterületén le­vő pedig televíziót. Az előre meghatározott öt­éves fejlesatési terv során töb­bek között négy kilométer jár­dát, öt kilométer villanyveze­téket, orvosi lakást, artézi ku­tat építenek, bővítik a kultúr­otthont és minden évben je­lentős összeggel támogatják a sportkört, meg a könyvtárat. Ahol az adót soha sem sze­rető magyar ember köztarto­zást ilyen pontosan fizet és hozzájárul a község fejleszté­séhez, ott valóban jólét ural­kodik. Csakhogy nem volt ez mindig így. Nem is olyan régen, mindössze 13 esztendeje még a györgyei határ két­harmadán hatalmas lati­fundiumok terpeszkedtek. Két mammutbirtokos sok ezer hold föld ura volt Tápiógyörgyén és birtokuk még a szomszédos községek földjéből is óriási területet foglalt el. Dr. Györgyey Illés és a báró Prónay-család bir­tokai a község házait félkörben vették körül, a szó szoros élteimében elvették még a levegőt is a györgyeiek elől. Valamikor cs3k hatalmas ke­rülővel juthattak a vasútállo­másra, mert a nagybirtokon át akár gyalog, akár szekérrel tilos volt az átjárás. Üj házat sem építhettek, házhelynyi föl­det sem kaphattak a nagybir­tokból. Ezért áll egy-egy tel­ken két-három ház is. hiány­zik a kert, meg az udvar. Fel­nőttek a gyerekek, megháza­sodlak. az új tűzhely főié fedél kellett, így épültek egy­más möigé a hazak. De ha csak ennyi bajuk lett volna! Ám a nagybirtok görcsös szo­rítása a falu szaporodó la­kosságát anyagi létében is veszélyeztette. Pedig ritka szorgalmas nép a györgyei és mindig jól gaz­dálkodott. Ha csak tehette, föl­det vásárolt, sem az árát, sem a minőségét nem nézte. Kel­lett az életet termő föld. Pró- nay báróék ki is használták ezt az éhségtől való félelem­ből sarjadt földéhséget. Vagy 160 hold szikes lege­lőt gőzekével alaposan meg­forgattak és szántóvá lép­tettek elő. Addigi négy aranykoronában megállapí­tott adója egyszerre 18—20 aranykoronára szökkent en­nek a földnek. A nagyobb adójú föld értéke is na­gyobb, drágábban is hozta aztán forgalomba a parcellá­zást elvállaló Földhitelintézet. Tudták a parasztok, hogy túlíizetik ezt a szikes földet, mégis megvették, ha egyszer nem kaplak mást. Fogcsikor­gatva fizették aztán a magas, aranykorona alapon kivetett adót. Ezentúl azonban már nem fizetik. Éppen most vizs­gálják meg ezt a legfel­jebb legelőnek való föl­det és igazságosan megál­lapítják az adóalapját. Ezt a munkát persze már nem Prónay báróik és nem is a Földhitelintézet végezteti... Sz. E. Francia kozmetikai cikkek érkeznek Sokféle és jó minőségű ha­zai szépségápoló cikk áll a vá­sárlók rendelkezésére, de a bőségesebb választék kedvéért külföldi készítményeket is ho­zunk be. A CHEMOLIMPEX Külkereskedelmi Vállalat na­gyobb mennyiségű francia kozmetikai cikket vásárolt. Ezek nagyobbik része e hónap végéig, a többi pedig novem­berben megérkezik. A vásá­rolt cikkek között lesz Coty, Molineux, Chanel, Lanvin, D’Orsay, Revlon, Houbigan és Láncomé márkájú kölni, par­füm, rúzs, körömlakk, kő- és krém-púder. Az írói szabadság „kellékei44 Marek Hlasko fiatal len­gyel író, aki ez év tavaszán érvényes útlevéllel indult Párizsba — disszidált. Ez a tény egymagában véve nem lenne túlságosan érdekes. Egy fiatal, anarchista elkép­zeléseket, vágyálmokat me­lengető író élete kisiklott... Szabad Európáék most vi­lággá harsogják: Az író csak nyugaton lehet teljesen füg­getlen és szabad. Odahaza, a Lengyel Népköztársaságban, ahol több könyve, regénye, filmforgatókönyve megjelent, ahol az egyik lap irodalmi szerkesztője lehetett, ahon­nan elutazhatott Párizsba. Olaszországba, s ahol meg­kapta az egyik legmagasabb irodalmi díjat — nem volt szabad. Csak nyugaton, ahol megérkezése után nyomban kihallgatták a berlini, illetve a nyugat-németországi ame­rikai titkosszolgálat embe­rei, akik előtt megtagadta hazáját, népéi... A hírhez nyomban egy má­sik érdekes tény is kapcsoló­dik. Ebben a hónapban tart­ják Párizsban az emigráns magyar írók kongresszusát, természetesen az „irói sza­badság” jegyében, ügy lát­szik, ők már túl vannak min­denen: áruláson és természe­tesen a — titkosszolgálaton is... Fordítsanak nagyobb gondot a balesetvédelmi oktatásra a gépállomásokon Intézmények, köztíietek a kályhák és a kazánok benyújtásánál cssfc W-älaqviiiiost használhatnak A fűtési idény beköszöntése előtt több hivatalban, intéz­ménynél és lakóházban próba­fűtést rendeztek. A Kereske­delmi Minisztérium TÜZÉP Főigazgatóságán — az ellen­őrök jelentése alapján — meg­állapították, hogy sok helyütt nem tartják be a tüzelő-taka­rékossági rendeletet, és a ka­zánok begyújtásához tüzi^t, papírt használnak. A Belke­reskedelmi Minisztérium ez­úton hívja fel az intézménye­ket és szerveket, hogy az ér­vényben lévő rendelkezések értelmében begyújtáshoz csak TÜKER alágyújtóst használ­hatnak. A rendelkezés meg­szegőit felelősségre vonják. Tegnap értekezletre gyűltek össze a megyei tanácsnál a gépállomások, a MEDOSZ és az MSZT illetékes képviselői, hogy megtárgyalják a gépállo­másokon folyó balesetvédelmi munkát. Ez annál is inkább szükségessé vált, mert — mint ahogy Schuster József, a gép­állomási igazgatóság főmér­nöke beszámolójában elmon­dotta — a balesetstatisztikában jelenleg Pest megye áll az élen az ország tizenkilenc megyéje közül. Az utóbbi kilenc hónapban a megye gépállomásain 142, bárom napon túl gyó­gyuló, baleset fordult elő, s két halálos baleset. Azon túl, hogy sok dolgozó szenvedett a sérülések miatt, a gépállomások terveiből 2400 munks napkiesést jelent a be­tegek munkából való elmara­dása. A gépállomások közül 17 súlyosabb balesetével vezet a nagykőrösi, de magas a súlyo­san sérültek száma a ceglédi, a Tíz év alatt tízszeresére növekedett hazánkban a műtrágyahasználat pátyi és a kiskunlacházi gép állomáson is. Mint a résztvevők hozzászó­lásaiból kiderült, a növekvő számú balesetek oka a hiányos oktatásban keresendő. Nem egyszer elmulasztják az újonnan jött munkások kötelező balesetvédelmi oktatását, a biztonsági szemlék megtartását. A balesetmegelőzésnél fontos szerepet játszanak a különböző védelmi felszerelések, de eze­ket sokszor gondatlanságból maguk a dolgozók nem veszik igénybe, vagy nem megfele­lőek a védelmi felszerelések. Példának említették a Zeto- ro kihoz tartozó védőtárcsát, amelyek anyaguknál fogva nem éppen a legmegfelelőbbek. Hiba viszont, hogy nem is. használják, pedig sok 'kéztö­rést megelőzhetnének alkalma­zásával. Bada Gyula, a Vá- mosmikolai Gépállomás igaz­gatója a traktorosok egészsé­ge védelmében a Hoffher- traktorok ülésénél* kicserélését sürgette laticelpárnára. A MEDOSZ képviselője ja­vasolta a jelenlevő gépállomási igazgatóknak és biztonsági megbízottaknak, hogy helyez­zenek sokkal nagyobb gondot a balesetvédelmi oktatásokra Ne csupán a negyedévi kötele­ző oktatást rendezzék meg, ha­nem minden termelési és szak- szervezeti értekezleten újból és újból hozzák szóba azt és ne­veljék a dolgozókat. Javasol­ta, a télen rendezzenek film­vetítéssel egybekötött bal­esetvédelmi oktatást, vagy ha baleset adódik elő a gépállomáson, beszéljék meg a történteket együttesen a dolgo­zókkal. Felhívta a szakszerve­zeti biztonsági megbízottak fi­gyelmét, időszakonként szer­vezzék meg a kötelező rák- és tüdőszűrő vizsgálatot is, szin­tén a dolgozók egészségvédel­me érdekében. Az értekezlet másik előadó­ja, Bartalics László, a gépállo­mási igazgatóság jogügyi ta­nácsadója volt. Részletesen ismertette az érvényben levő balesetvédelmi, elhárítási ren­delkezéseket és teendőket. Gyorsabb lesz az áru útja, javul a vidék ellátása A belkereskedelmi minisz­ter és a SZŐ VOSZ elnöke kö­zös utasítására a vidéki ve­gyeskereskedések áruellátá­sát átszervezik. A rendelet szerint az elosztó raktárakat átveszik a FÜSZÉRT-váliala- lok, így az áruelosztó szövet­kezetek feladatát központi •szerv bonyolítja le és a rak­tárhálózat sűrítésével az áru gyorsabban és kevesebb szál­lítási költséggel jut majd a rendeltetési helyre. Hú! alakulhat vízhasznosítási társulat ? Pályon korszerűen fölszerelt orvosi rendelőt épített cs rendezett be a járási tanács (Bekény László felv.) A megyénkben működő víz­használati társulások tevé­kenységéről, terveiről rend­szeresen beszámoltunk lapunk hasábjain. A napokban több ceglédi olvasónk kérte szer­kesztőségünket, ismertessük, hol alakulhat vízhasznosítási társulat, s mi annak a célja, feladata. ittdetisép: ! i Az Országos Földművesszö- vetkezeti Tanács társadalmi tanácsadó testületé, az Orszá­gos Műtrágya és Növényvédel­mi Tanács keddi ülésén széles­körűen megvitatta a magyar mezőgazdaság talajerőgazdál- x kodásával kapcsolatos főbb kérdéseket. A vitában kialakult egységes; álláspontnak megielelően a ta- 1 nács javaslatot terjeszt a föld-. művelésügyi miniszter és a ] SZÖVOSZ elnöke elé az istáj-1 lótrágya felvásárlására és ni szerves trágyák értékesítésére ] vonatkozó rendelet kiadására.: Részletesen tárgyalt a tanács [ a földművesszövetkezetek fel-] adatairól a növényvédelem j megjavítása területén. A SZŐ- [ VOSZ elnöke elé terjesztendő ] javaslatuk kiemeli, hogy a ha-] tásos növényvédelem és ezáltal { a termésveszteségek, valamint] a fertőzések nagyarányú kiala- ] hutásának megakadályozása ez] idő szerint csaknem kizárólag] vegyszeres védekezéssel bizto- ] sltható. Ehhez az szükséges — ] állapította meg a tanács —.] hogy a növényvédőszerek és a ] gépek megfelelő mennyiségben ] és minőségben álljanak a tér-] melók rendelkezésére és pon-j tosan meghatározzák a nó-] vényvédőszerek felhasználási | szabályait, valamint az. hogy a ] szükséges növényvédőszerek- j hez a termelők akadály nélkül ] hozzájuthassanak. Az elökészi- j tett rendelettervezet a fentiek- ] röl részletesen intézkedik. Rendkívüli érdeklődés nyíl '= vánult meg a tanácsülésen aj falaierőgazdálkodás módszerei-j rol elterjesztett javaslat iránt. ] Néhány évvel ezelőtt — ál-] lapították meg a részvevő = szakemberek — még műtrá-j gyaértékesítési problémákkal ] kellett küzdeni. Tíz év alatt tíz-1 szeresére emelkedett hazánk- ] ban a műtrágyafelhasználás, s; ma már nem az értékesítés,; kanpm m ieénvek kieléeitései problematikus. Megváltozott a szakemberek feladata is, tevé­kenységüknek, napjainkban már arra kell irányulnia, hogy kidolgozzák a legcélrave'zetőbb műtrágyafelhasználási módsze­reket, kialakítsák az adott ter­melési tájnak legjobban meg­felelő műtrágya használati arányokat. \ ív arl Straubra gondolok. Ne- I ÍV vét kevesen ismerik. Wei- I marban sem sokan tudnak lé- \ téziséről. De számomra az ő j neve eggyé forrott a német \ történelemmel. \ Buchenwaldban találkoz- 1 tunk ... \ ... Ő vezetett végig a halál­\ táboron. „Itt barakkok álltak I — mondotta.’1 „Ez az akasztó- l cella volt! — s rátette lábát \ egy lépcsőre, úgy mutatta, mi leélt szolgált. — Akinek már nem \ jutott . szabad akasztókampó, \arra várt az a feladat, hogy az \ akasztottak alól kirúgja a lép- ] csőt, hogy azután ö maga I másszon fel azon egy holt he- \ lyére ...“ „Ez Ernst Thälmann \ sírja — itt ölték meg.” „Ez egy ] evangélikus pap kínzókamrája I volt. Halálra kínozták a nácik. \ végül megölték.. ] Halál! halál! — amerre néz \ az ember. „Ezen az úton tiz- I ezrével hajtották a tömegsí- = rokba az ártatlan foglyokat. \ Mindenkit, aki „nem'’-et mon- i dott a fasizmusnak..." S Kari \ Straub hangja, mint vádbeszéd ] cseng ma is fülemben. Amikor i a krematóriumban álltunk és I a kiégett kemencékre meredt I iszonyodó szemünk, — Kari \ Straub csendes szomorúsággal ] magyarázott; hány élő embert ] nyeltek el az izzó kemencék! \ Hány barátja, bajtársa lelte itt l örök sírját! Ö tudja, mi folyt Tudja, mit jelent az SS-ek uralma! Náci táborok foglya volt ti­zenegy évig. Itt, Buchenwaldban csak hé­tig. Csak hétig! Most ő vezeti körbe azokat, akik eljönnek Buchenwaldba, hogy meghajoljanak a mártí­rok sírja előtt... ...Ma szüntelen Kari Straubra gondolok. Aki csende­sen, de olthatatlan gyűlölettel hangjában mondta: Ilse Koch, a halálíábor egyik fenevadja, százezrek gyilkosa ma is él! El? — döbben bele a hallga­tókba. — Lehetetlen! Pedig él. Nyugat-Németor- szagban. Most megy férjhez Ausztráliába utazik majd ... Lehetetlen — ismételtük újra és újra. Ilyen „embert” nem tűrhet hátán a Föld! ... S most újságot olvasok ... „Salzburgban nemzetközi SS-találkozót hívtak egybe...” „...A nyugatnémet bíróságok beszüntették a vizsgálatot Reinefahrt volt SS Gruppen­führer és a náci rendőrség tá­bornoka ellen — bizonyítékok hiánya miatt.” Beválasztották a Schleswig Holstein-i tarto­mányi parlamentbe. Reinefahrt ugyanis „csak” a varsói felkelés véres leveréséért ezernyi ár­tatlan ember — közöttük asz- szonyok gyermekek — legyil- kolásáért felelős... „. ■ ■ A karlsruhei bíróság az elmúlt hetekben három NDK- beli szakszervezeti funkcioná­riust és egy nyugatnémet szak. szervezeti tagot hazaárulással vádolt, mert. azon fáradoztak, hogy a keleti és nyugati néme­tek között helyreállítsák a kap­csolatokat. A bíró nem volt más, mint Ernst Kanter tör­vényszéki elnök, aki 1944—tő­ben a Dániát megszálló náci csapatok főbírája volt. Aki élet-halál ura volt Dániában. Száztizennyolc dán hazafi ki­oltott élete vádolja Ernst Kan­tért .. “ Olvasnám tovább a sorokat — de a betűk összefolynak a szemem előtt. Már rég a földre csúszott niegmerevedett ke­zemből az újság. Kapkodom a tekintetem. Nem, nem akarom látni! Tizenhárom évnek kel­lett elmúlnia, hogy éjszakán­ként ne az SS-ek egyenruháit, a menetelők lerongyolódott ka­ravánját, kisgyermekek halál­raítélt sorait lássam, s meg­szűnjön felémharsogni a „los, los”, — a hóhérok vértfagyasz­tó rikácsolása... Tizenhárom év! Mennyi szé­pet, emberit, nagyot kellett megérni, hogy eltűnjenek ezek a látomások! Hogy az éjszakák hosszú órái, nyugalmat nyújtó, szelíd álmot varázsló pihenők­ké váljanak!... S most megint? Most újra félni kell?! Vannak, akik nem tanultak a hitleri rémuralom napjaiból? Vannak, akik min­dent feledtek?! Akik futni hagyják a fenevadakat? Akik szövetkeznek velük? Ott, Nyu- gat-Németországban? Revan- sista eszméiket állami segéd­lettel terjesztik? Nyíltan han­goztatják: csak az egyenruha változott, a cél nem?i Reménykedve szólítom ma­gamban a Kari Straubokat, az igaz németeket, ' akik talpon vannak ma is Németországban — keleten is, nyugaton is. Mindazokat, akik valaha is szenvedtek a hitleri hordáktól A dánokat, lengyeleket, belgá­kat, magyarokat. Akik már tudják, mire vezet az SS-ek gyülekezése. Akik néhány úi- sághírből is megértik, mit for­ralnak a háborús gyújtogalák boszorkánykonyhájukban. Mindenkit — akik előtt szent az emperi élet, a haladás. a\ kultúra! Tiltakozzunk! Foa- \ junk össze! Védjük meg a vilá-í got az újraéledő fasizmustól!; Az új háború apostolaitól. Aí; ilsekochoktól, a volt SS Grup- \ penführerektől!... ... Ma Kari Straubra gon- \ dolok... Sági Ágnes = A vízgazdálkodási társula­tok alakításáról szóló 1957. évi 48-as számú törvényere­jű rendelet kimondja, hogy társulat alakulhat a helyi víz­kárelhárítás körébe tartozó vízügyi munkák megvalósítá­sára, a helyi vízrendezés hiá­nyaiból származó károk meg­szüntetésére, vagy vízhaszno­sítási (öntözés, halastó, kút- ''í hasznosítás) célokra. Ezek sze­li rint társulat alakítható víz- | rendezésre és vízhasznosítás- I ra. Most a vízhasznosítási tár- Isulatok célkitűzéseit és fel- ! adatait ismertetjük. | Vízhasznosítási társulatot | olyan területen lehet létesí- ! teni, ahol az öntözőrendszer fmár ki van építve, vagy ahol |ez a jövőben gazdaságosan ki- ! építhető. Társulatba tömö- | rülhetnek az öntözőrendszer | érdekeltjei, de alakítható tár- ! sulat az öntözőrendszer egy | részén — öntözőfürtön belül |— is. Társulatba tümörülhet- |nek az olyan öntözőtelepek is, | amelyek öntözőrendszeren kí- § vül, ugyanazon kisebb folyó, jjvagy patak mentén fekszenek. | A vízhasznosítási társulat | íeladatai: | 1. öntözőművek építése, | fenntartása, üzemeltetése, az | engedélyezett vízmennyiség 1 helyes felhasználása, a tár- ! sulati tagok között a vízmeny- I nyiség elosztása, | 2. a vízdíjak beszedése, 1 3. az öntözési órarend beve­! zetése, megtartásának ellen- | őrzése, | 4. a csurgalékvizek elyeze­I tése. I A vízhasználati társulatok [a felsoroltakon kívül még fel- i adatok megvalósítására is ala- ikulhatnak. Részletesebb tájé- ! koztatást, gyakorlati segítsé- ] get a Szövetkezetek Pest nie- I gyei Központjának mezőgaz- idasági osztálya ad. Címe; Bu- : dapest, VII., Baross tér 19.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom