Pest Megyei Hirlap, 1958. október (2. évfolyam, 231-257. szám)

1958-10-07 / 236. szám

"'^WCírlan 1958. OKTOBER 7. KEDD A GYÓGYÍTÓ enyv Ismeretes, hogy ez ideig a törött végtagokat fémkapcsok­kal illesztették össze. Ezek al­kalmazása egyes esetekben megkímélte a beteget a ne­héz gipszkötés hosszadalmas viselésétől, s eredményesebb, gyorsabb gyógyulást biztosí­tott. Gyakran azonban a kap­csok szövődményeket okoz­tak és a fémdarabkákat csak operáció útján távolíthatták el a testből. A moszkvai se­bészeti berendezéseket készítő Intézetben különleges enyvet állítottak elő, amellyel gyor­san, hatásosan és kényelmesen illeszthetik össze a törött cson­tokat. Ez az enyv szintetikus gyantából készül és rövid idő alatt teljesen felszívódik a szervezetbe. Az intézet munkatársai je­lenleg olyan sebészeti enyv előállításán dolgoznak, amely- lyel véredényeket és idegszá­lakat ragaszthatnak össze. Eredményesen dolgozik a Ceglédi Földműves­szövetkezet termelési tagbizottsága „Nyngíatószer“ növények számára Az utóbbi években elterjedt és az emberi idegek megnyug­tatására szolgáló szerekhez hasonlóan kitűnő eredményt értek el egy külföldi készít­ménnyel, amely a növényeket ellenállóbbá teszi a túl nagy hőséggel, hirtelen hideggel, aszállyal szemben. A készít­ményt hígított állapotban per­metezik a növényekre. Külö­nösen paradicsomnál, málná­nál, földiepeméi, borsónál és más hasonló növényeknél ér­tek el kitűnő eredményeket. Megfelelő időben való alkal­mazás esetén sok növény a szer hatására több virágot hoz. Cseresznyefákkal végzett kísérletek során sikerült két­szeres termést elérni. Sok szó esik napjainkban arról, hogy a földművesszövet­kezeteknek mozgalmi és keres­kedelmi tevékenységükön túl­menően részt kell venniök a mező­gazdasági termelés irányí­tásában, illetve fejlesztésé­ben is. E feladat gyakorlati megvaló­sítása azonban sokkal bonyo­lultabb és nehezebb, mint az előbbieké, s a szövetkezetek tevékenysége is azt mutatja, hogy sürgősen javítani kell ilyen irányú munkájukon. Javítani kell, de hogyan? Nagyon kevés tapasztalat van még arról, hogy miként tud­nák a legeredményesebben mozgósítani a földművesszö- vetkezetek falujuk parasztsá­gát egy-egy soron következő mezőgazdasági feladat elvégzé­sére. Annál is bonyolultabb és nehezebb ez, mert a földmű­vesszövetkezeteknek több száz egyéni termelővel kell foglal­koznak, tájékoztatni, vagy meggyőzni őket. Ez nem köny- nyű feladat, s különösen nem az, ha a munkát csupán a sző­kébb körű vezetőség, illetve igazgatóság végzi. Ennek felismeréséből indult ki a Ceglédi Földművesszövet­kezet igazgatósága, amikor a gyakorlatban is megvalósított egy munkamódszert, amely az eddigi tapasztalatok szerint alkalmas arra, hogy köze­lebb kerüljenek az egyéni parasztokhoz és befolyá­solni, illetve irányítani tud­ják őket a mezőgazdasági termelés növelésére. A Ceglédi Földművesszövet­Még mindig a ceglédi tolifelvásáriásról Két hónappal ezelőtt lapunk­ban cikk jelent meg arról, hogy miért az Érdi Földen ű- vesszövetkezet vásárolja fel a tollat Cegléden, a Ceglédi Földművesszövetkezet tolifel­vásárló telepének tőszomszéd­ságában. Akkor javasoltuk — hiszen a megyében csak 4—5 földművesszövetíkezet foglal­kozik tolifelvásárlással —, hogy az engedéllyel rendelke­ző magánfelvásárlók csak a tollfelvásárló hellyel rendelke­ző községeken kívül vásárol­hassanak fel tollat. A cikk ha­tására az Érdi Földművesszö­vetkezettől elvették a tollvá- sárlás jogát. Ugyanakkor az érdiek magángyűjtőijét. Farkas Ferencet a MÉH Vállalat al­kalmazta. Végeredményben te­hát nem történt semmi válto­zás. ' A Ceglédi Földmű vesszővel- kezet tollfelvásárlótelepe mel­lett továbra is ott működik Farkas Ferenc, aki most nem az érdieknek, hanem a MÉH- nek gyűjti a tollat Ez aztán intézkedés! A MÉH-nek Cegléden, a Szolnoki úton van egy hulla­dékfelvásárló telepe. Az illeté­kesek kötelezték a MÉH Vál­lalatot, hogy tollat is csak ezen a telepen vehessen át, és tilt­sák meg, hogy magángyűjtője, Farkas Ferenc, a szövetkezeti tollfelvásárlóhely melletti, cég­táblával megjelölt házban, va­lamint a ceglédi piacon tollat vásárolhasson fel. A magán- gyűjtők járják a tanyavilágot, a felvásárlóhellyel nem rendel­kező községeket és ott gyűjtsék a tollat. Ami jelenleg Cegléden folyik, az nem egészséges. A magángyűjtőt nem kötik a megszabott felvásárlási árak, nem vezet nyilvántartást, nem állít ki vételi jegyet és nem egy esetiben megengedhetetlen módszerekkel, árfelhajtássai konkurrál a szövetkezeti fel­vásárlóval. Újólag meg kell jegyez­nünk, hogy a megyében mind­össze 4—5 helyen foglalkoznak a földművesszövetkezetek tóik felvásárlással. A többi község­ben. magánosok, mint egyéni gyűjtők végzik a felvásárlást. Jászkarajenőről is pesti és vi­déki magángyűjtők viszik el a tollat, mert a szövetkezet nem vásárolja azt fel. Ezen is vál­toztatni kellene, de legsürgő­sebben a ceglédi helyzeten, még most, a tolifelvásárlás sze­zonjának kezdetén. Ezt kíván­ja a szövetkezeti szektor érde­ke s az igazság is. ■riimiutiniMiHtidiiiiHiiKiiimiiniiiiiiiiiiiiiiiniiiiiiiiiiiitiiiHiiKiiiiimtiKiiiitmtiiHiniiiiiiiiiniiiiiiiMiiiiniiiiiniimiiiKuiiiiii RAVASZSÁG kezetnél 26 taggal létrehoztak egy mezőgazdasági tagbizottságot. A 26 tag közül 20 földműves­szövetkezeti, vagy szakcsoport tag, de képviselteti magát a tagbizottságban, a községi párt- szervezet, a Hazafias Nép­front, a békebizottság. Tagja még a városi tanács mezőgaz­dasági osztályvezetője, a mező- gazdasági technikum igazga­tója és a földművesszövetke­zet mezőgazdasági üzemág ve­zetője. A megye sok szövetke­zeténél megalakult már a tag­bizottság, csakhogy az igaz­gatóság elfelejtette, hogy a bi­zottsági tagokat feladatokkal is meg kell bízni ahhoz, hogy eredményesen dolgozhassanak. Nem így a Ceglédi Földműves­szövetkezet igazgatósága. A város határát 16 körzetre osztották fel úgy, hogy egy-egy körzethez mintegy 1350 hold egyéni föld tartozik. Mindegyik körzethez kije­löltek egy-egy felelőst a tagbizottsági tagok közül, olyanokat, akik a körzet­ben is laknak. A körzetfelelősi teendőkkel megbízottak nagy része koráb­ban a tanács megbízásából dűlőfelelösi teendőket látott el, tehát bizonyos szervezési és irányítási gyakorlattal rendel­keznek. A könstfclstós fs’aáata, hogy területén megkösse a dolgozó parasztokkal a terme­lési szerződéseket, szerződést kössön a gépi munkára, fel­veszi a gépi munka díjat. Munkautalványozással és a fel­szántandó területek kijelölésé­vel, valamint a munka átvéte­lével is foglalkozik. A körzet­felelős rendelkezik a körzeté­be beosztott traktorral. Tehát nemcsak feladatot kaptak, ha­nem jogkört is. A földműves- ; szövetkezet vezetősége meg­valósítja a körzetfelelősöknek azt a javaslatát, hogy körzeti raktárakat létesít­senek. ahol a műtrágyát és a növényvédő szereket tá­rolják. Ezek elosztásával is ők foglalkoznak majd. A körzetfelelősök az eddigi tapasztalatok szerint nagy kedvvel és lelkiismerettel vég­zik munkájukat. Jelentős sze­repük van abban, hogy CegléT den jól halad a termelési szer­ződéskötés, sok egyéni gazda szántat géppel, jól megszervez­ték a növényvédelmet stb. Eredményes munkájukhoz az előbbiekben említetteken kívül hozzájárul, hogy ismerik azo­kat a gazdákat, akikkel kap­csolatban vannak. Tudják, hogy egy-egy gazdának hány | hold földje van, tudják, milyen | növényekre és mekkora terű-1 letre kötöttek termelési szer-1 ződést. Ezekről nyilvántartást | is vezetnek. Ilyenirányú mun- | kájukért az előírt jutaléktérí-1 tést is megkapják. A szövetkezet igazgatósága | ezen túlmenően negyed- | évenként munkájuk szerint | 100—300 forint tiszteletdíj- | jal is jutalmazza őket. | Szólni kell még azoknak a | tagbizottsági tagoknak a mun-1 kájáról is, akiket nem bíztak | meg körzetfelelősi teendőkkel. 1 ök termelési és tenyésztési | szaktanácsokat adnak a termelők és a körzetfelelősök | részére, továbbá ők szervezik | meg az elméleti és szemléltető | oktatást is. A tagbizottság kéthetenként | ülésezik, ahol a tagok meg-f beszélik a soron következő fel- 1 adatokat, tolmácsolják a tér- | melók kívánságait, sérelmeit. | A tagbizottság segítségével szn- | ros és állandó kapcsolatot tart f a földművesszövetkezet igaz-1 gatósága tagjaival és az egyé- | nileg dolgozó parasztokkal. | A Ceglédi Földművesszövet- | kezet ’ 1 helyes munkamódszerére | felfigyelt már a SZŐ VOSZ ? mezőgazdasági főosztálya. | s elterjesztését kívánatos- | nak tartja az egész ország- I ban. Helyes lenne, ha a MÉSZÖV igazgatósága is mindent meg­tenne, hogy a megye földmű­vesszövetkezetei is mielőbb életre keltsék a mezőgazdasági tagbizottságokat és gyümöl- csöztessék a ceglédiek kezde­ményezését (m—s) Clubét, Színház, Qvödal&m A cirkusz költészete A gúlacsapat egyik gyakorlata Szovjet szövetkezeti küldöttség Kiskun/acházán Az elmúlt hát péntekjén P. A. Kabanov, a Szovjetunó Fo­gyasztási Szövetkezeti Közpon­ti Szövetsége elnökhelyettesé­nek vezetésével négytagú szö­vetkezeti delegáció érkezett hazánkba. A szovjet vendégek szombaton Kiskunlacházára látogattak el, s tanulmányoz­ták az ottani földművesszö­vetkezet tevékenységét. A küldöttség tagjai s a me­gye földművesszövetkezeteinek vezetői hosszasan elbeszélget­tek, majd a szövetkezeti ét­teremben közös vacsorán vet­tek részt. A küldöttség meglá­togatja a hét folyamán a tá- p;óbicskei ifjúsági szövetkeze­iét is. T arka, finomárnyalatú kön­tösök, s bennük messze- földről jött, kedves vendégek. Műsoruk: költészet. A cirkusz költészete, bizonyságaként an­nak, hogy ebben a műfajban is lehet szépet, szívetdobogtatót nyújtani. Hogy ebben a műfaj­ban is van költészet, szépség, maradandóság. Az ember cir­kuszba mindig izgalomért, s nevetésért megy. Nos, itt is iz­gul, itt is nevet. De -ez más. | Nem olcsó, vásári nevetés, nem ; izomfárasztó kacagás. Több, \ sokkal több annál. A lélek fel- \ szabadult öröme, a bátorság ; megbecsülése, s izgalom a si- I kerértl A vuhani artisták műsora a \ messzi Kína cirkuszművészetét \ hozta el hozzánk. Talán soha \ senkinek még ekkora sikere l nem volt a Fővárosi Nagycir- í húszban, mint a kínai vendé- l grknek. Miért? Nehéz lenne \ erre válaszolni. Hiszen bohó- \ caik egy szót sem szólnak, s \ mégis kacag a közönség, kicsi ! nagy egyaránt. Artistáik egy eröltetettnek i tűnő mozdulatot sem tesznek, s ; mégis vastaps dübörög végig : a nézőtéren. Varázs ez, nagyon [ szép varázs. Mert izmok és ; akarat hatalmas játéka folyik I a porondon, de mindig játék \ marad. Még akkor is, ha az : ember nem akar hinni a sze- | mének, olyan csodálatos, olyan ; utánozhatatlan a mutatvány. Akkor is játék, könnyed, lé­gies, nagyon szép. Olyan mutatványaik vannak, amire az ember csak annyit sóhajt: ez nem is igaz. Mert igaz lehet-e, hogy tíz tállal a fejetetején egy fiatal lány fél­kézen áll? igaz lehet-e, hogy valakiben a csontok szinte nem léteznek, s úgy hajlítja magát, mintha csak izmokból állna? Igaz-e, hogy hét széken, melyek csak két lábukkal áll­nak a másikon, hét ember ké- zenáll? Hogy tizen felférnek gúlában egy 'kerékpárrá? Igen: igaz! Mert ott, az em­ber szeme előtt, minden eről­ködés, minden izzadás. minden hiba nélkül megcsinálják kí­nai vendégeink. Nincs olyan szám, melyre az ember elhúzná a száját, s azt mondaná: hát ez nem sok. Minden szám, minden mozdu­lat a helyén van, s tapsot fa­kasztó. Nagy tapsot. Siker ez a műsor. Siker, mert újat, isme­retlent kap az ember. Művé­szetet: cirkuszban! Költészetet, finom, légies mozdulatokat, ott, ahol rerejtékszaghoz szökatt. Szépséget, őszinte kacagást, ahol ripacskodáshoz idomult. S ez nagy szó! Porondon ennyit adhi: nagyon sok. S ezt a nagyon sokat nyújtják kínai vendégeink, akik az est folya­mán minden néző szívébe be­lopják magukat. Maradandó emlékként. — m — KRÉMES - tojás nélkül Tndja, szomszédasszony, nincs a gépben film, de más­képp nem akart fát vágni, csak ha közben fényképezem... Többen panasz­kodtak már ami­att, hogy a szövet­kezeti cukrászdák nagy részében nem kapható megfelelő válasz­tékú sütemény, torta. Legutóbb Nagykátáról kap­tunk ilyen tartal­mú levelet. Kéré­sünkre Gáti Ká­roly, a Földmű­vesszövetkezetek Nagykálai Járási Központjának el­nökhelyettese ki­vizsgálta a pa­naszt és az aláb­biakat közölte: „A panaszosnak igaza volt, mert Nagykátán, de más községekben is a szövetkezeti cukrászdák nem jutnak elegendő tojáshoz. Nagyká­tán például au­gusztus eleje, csaknem két hó­nap óta nem ka­pott Dómján Fe­renc. a szövetkeze­ti cukrászda veze­tője. Ha valaki tortát akar rendel­ni esküvőre vagy más alkalomra, be kell vinnie hat darab tojást, mert az nincs a cuk­rászdának. Linzer és vajas tésztá­kat készítenek egyedül, amikhez nem kell tojás, valamint szárított — még korábbi — tojásfehérjéből habos süteménye­ket. így készül például a krémés is, mert az elő­írások szerint áru­sítani kell. A szövetkezeti cukrász annyi to­jást vásárolhatna, amennyire szük­sége vdn — csak­hogy a hivatalos felvásárlási árat nem lépheti túl. Nagykátán példá­ul 1,70—1.80 forint a tojás ára a pia­con, míg a felvá­sárlási ár 1,10. Ezért az árért vi­szont nem kap to­jást. A szövetke­zet felvásárolta tojás 10 százalékát is felhasználhatná a cukrászda, de a termelők nem a szövetkezetnek adják át a tojást 1,10-ért, hanem a piacra viszik, ahol 60—70 fillérrel töb­bet kapnak darab­jáért. Kényes helyzet­ben vagyunk mi is. Felelősségre kellene vonnunk a cukrászt, amiért nem tart megfele­lő választékú, a vendégek által keresett süte­ményt, fagylaltot. Ám a cukrász nem .tehet róla, hogy nem kap to­jást, immár két hónap óta. Tudo­másom szerint nemcsak nálunk okoz problémát a tojáshiány. Bízom benne, hogy az il­letékesek mielőbb intézkednek, s vagy tojást ka­punk, vagy lehető­vé teszik, hogy a tényleges helyze­tet figyelembe vé­ve vásárolhaturtk tojást, A két bohóc (ftiiiiimiMiimiiHmumiitimiiiniiiMiiiiiiiiiiiiiimtiiit« | Megjelent a Meseszínpad első kötete 1 jj'isznos kezdeményezést I H indított útjára a Móra \ Ferenc Kiadó. Meseszínpad- \ sorozatot jelentet meg, amely l mesejátékokat és könnyen elő- \ adható színpadi jeleneteket \ tartalmaz, ezzel is megköny-r \ nyítve az általános iskolái \ színjátszó csoportok témavá- ! lasztását. \ A most megjelent első kö- j tét Ignácz Rózsa Csipkerózsi- ; ka című mesejátékát tartal- ! mázzá. Csipkerózsika kedves ! meséjét kicsik és nagyok egy- \ aránt ismerik. A gyerekek ímindig szívesen fel-fellapoz- ; zák Csipkerózsika történetét a \ Grimm-mesék között, de szí- ! vesen emlékeznek rá vissza a Ifelnőttek is, mint gyermekko- \ rv c egyik kedves meséjére. Aki figyelmesen elolvassa i Ignácz Rózsa Csípkerózsiká­ját, meglátja, hogy az írónő nemcsak egyszerűen színpad­ra alkalmazta a népszerű Grimm-mesét, hanem versbe­szedte és számtalan népme­se-elemmel is gazdagította, színezte. A fordulatos cselek- ményű, látványos mesejáték előadását rendezői és techni­kai útmutatásokkal, jelmez­es díszlettervekkel kiegészít­ve adja a színjátszók kezébe, hogy ezzel is megkönnyítse a Csipkerózsika iskolai színre- vitelét. Reméljük, hogy a Móra Fe­renc Kiadó új sorozatát, a Me­seszínpadot rövidesen újabb kötetek követik majd, hogy az iskolai színjátszók minél több előadással örvendeztet­hessék meg sziRo’^et és paj­tásaikat. (P. p.) J

Next

/
Oldalképek
Tartalom