Pest Megyei Hirlap, 1958. október (2. évfolyam, 231-257. szám)

1958-10-05 / 235. szám

ß \JCii4ap 1958. OKTÓBER 5. VASÁRNAP öfzí jí&i ^ Dunakanyarban- ahol már a jövő évi ii( Néha még pazarlóan szórja aranyát a nap a Duna enyhén hullámos tükrére, néha meg a beborult égből langyos, de már mégis őszi eső hull a hegyek­re, mezőkre. Megérkezett a Dunakanyar fölé is az ősz. S bár némelyik, az egész éven át üzemben levő üdülőben még mindig „nyaralnak“, az idény véget ért. A beszögezett ablakú, üres villák mellett a „bennszü­löttek” tovább folytatják hét­köznapi dolgos életüket, de már valamennyi község készül a jövő idényre is, a következő nyár üdülőinek és kirándulói­nak kényelme érdekében. A Dunakanyar néhány falujában villámvizitet tettünk és rövid kőrútunk tapasztalatairól az alábbiakban számolunk be: Lám, Zebegényben, ahol már alig lézeng vendég, folytatják a járdák betonozá­sát, és mire a fecskék, s velük az üdülők is visszatérnek, még több utcában lesz sima a jár­da, mint eddig volt. Ezenfelül még az idén befejeződik az ál­lomásról a főtéren át a Kos­suth Lajos utcáig terjedő út­szakasz kocsiútjainak betono­zása is. Megépült, de a közforgalom­nak még nem adhatták át a törpevízművet, amely naponta mintegy 120 köbméter vizet ad. Kitűnő hegyiforrás táplálja és vízét házába is bevezettetheti, aki akarja, mások meg az öt kifolyó csapból foghatják fel. Ezenkívül a parti parkban két díszkutat is építenek és a MÁV vízellátását is megoldja a vízmű. Addig azonban míg egy közeli istállóépületet át nem helyeznek, nem működik a vízmű, nehogy colibacillus kerüljön vízébe. Orvost is kap a falu. Már megkezdték egy ház tatarozá­sát és bővítését részére. Eddig Zebegénynek nem volt ouvosa, hetenként kétszer máshonnan járt át a doktor, bár nyáron több ezer ember lakik a köz­ségben. Nem egyszer történt baleset, és nem volt, aki első­segélyt nyújtson, ha csak vé­letlenül az üdülők között nem akadt orvos. Zebegény állandó lakosainak száma azonban a két ezret sem éri el, körzeti orvost tehát most sem kapott. Félmegoldással kell beérje; a szobi járási orvos költözik Ze- begénybe, így legalább kora reggel és estefelé állandóan kéznél lesz az orvos, ünnepna­pokon pedig, amikor leginkább nyüzsögnek a kirándulók a kis faluban, egész napon át. A szo­bi járási orvos is megtelő la­káshoz jut így. Utat épít Huszonhat holdon, 50 taggal málnatermelő szakcsoport ala­kult Nógrádverócén, Nagymaros eddig kishaszonbérletben mü­veit, egy tagban fekvő tartalék­földön. Először az eddigi bér­lőket, javarészt öt-hat saját holdon gazdálkodó parasztot igyekeztek megnyerni a szak­csoport tagjaiul, de egyik sem volt hajlandó belépni, bár fel­világosították őket arról, hogy az állami tartalékföldekből egy tagban fekvő 25 holdnál nagyobb területet nem szabad többé kishaszonbérletbe adni, tehát jövőre már nem dolgoz­hatják meg eddigi ’bérletüket. Mégis vonakodtak, mire 50, a málnatermelésnél eddig nap­számban dolgozó emberből alakult meg a szakcsoport. Már ezen a héten felszántják a málnapalánták alá a földet és 1960 tavaszán meglesz raj­ta az első málnaszüret is. Régi panasza a községnek, hogy ez a dunaparti üdülőhely nélkülözi a strandot. Van ugyan a hajóállomás mellett egy strand, de az a MÁVAG üdülőié. Szóba került egy új strand építése, azonban a du- napart nagy része lakóházak­kal épült be és a vízügyi igaz­gatóság úgy találta, hogy a szó- banfcrgó és már létező stran­don kívül nincs fürdésre alkal­mas hely a község partvona­lán. Erre a községi tanács, mi­után a MÁVAG-tól legfeljebb csak a hét végén jár néhány ember a strandra és hétközben még kevesebben veszik igény­be az üdülő két szobáját, igényt támasztott az egész te­rületre. A megyei tanács a für­dőt meg az üdülőt a község tulajdonába adta át, a községi tanács pedig vállalta, hogy az elhanyagolt strandot rendbe­hozatja ég a yombadölt kabino kát újra felépíti. A MÁVAG azonban a megyei tanács hatá­rozatát megfellebbezte a Mi­nisztertanácshoz, ahonnan leg­utóbb bizottság szállt ki és helyszíni tárgyalást tartott. Sa­lamoni ítélettel próbálta meg­oldani a kérdést a bizottság: felhívta az érdekelteket, egyez­zenek meg egymással. A köz­ségi tanács végrehajtó bizott­sága nyomban fel is'ajánlotta, hogy az üdülő épületét és a csónakgarázst a MÁVAG ren­delkezésére bocsátja, biztosítja továbbá a MÁVAG dolgozói számára a strand ingyenes használatát, viszont magát a strandot községi tulajdonba veszi. Ezt az ajánlatot azonban a MÁVAG még a helyszínen visszautasította. így azután egyelőre holtpontra jutott a strandfürdő ügye. A község azonban nem adja fel a reményt, hogy nyárra a* üdülő és a község lakóinak ér­deke szerint mégis eldől a strandvita. A másik régi prob­lémát pedig máris megoldot­ták. Nemrégen a sütőipari vál­lalat üzembe helyezte a félmil­lió forint befektetéssel épített modern kemencét és azóta ki­fogástalan a verőcei kenyér. ★ így készül a Dunakanyar há­rom községe már kora ősszel a jövő esztendei üdülési évadra. De természetesen a többi Du­na menti üdülőhely sem alusz- sza át az őszt, meg a telet. Mindenütt folyik a munka, hogy az üdülést kereső dolgo­zók a gyönyörű vidéken ké­nyelmes és szebb környezetben tölthessék el szabadidejüket. Szokoly Endre Novemberben ismét megnyílik a pilisi népfőiskola Kislány babával Helyenként gyenge volt a takarmánytermés: fokozottan ki kell használni a legelőket és a hulladéktakarmányokat A Földművelésügyi Minisz­térium takarmánygazdálkodá­si osztályán adott tájékoztató szerint az idei rendkívül sze­szélyes és többnyire aszályos időjárás következtében az or­szág egyes vidékein kevés ta­karmány termett, úgy hogy sok helyen gonddal tekintenek a tél elé. A jelentékenyen gyarapodott állatállomány és az állatok növekvő tenyészté­se az egész országban, de kü­lönösen az aszálysújtotta vi­dékeken szükségessé teszi a téli takarmánykészletek kí­mélését és a takarékos fel- használást. Legelső teendő, hogy most — még a derek és a fagyok beállta előtt — a gazdák és a gazdaságok sür­gősen silózzák a frissen meg nem etethető zöldtakarmá­nyokat, a kukoricaszárat pe­dig rögtön a törés után ku- pacolják, kazalozzák vagy si­lózzák. A friss kukoricaszár ugyanis csaknem egyenérté­kű a rétiszénával, a későn, vá­gott, levelétvesztett, kilúgo­zott kukoricaszámak viszont még szalmaértéke sincs. Sok takarmányt takarítha­tunk meg az őszi esőzések nyomán kizöldült legelők, ka­szálók, rétek, továbbá az al­kalmi legelők: takarmányré­pa-, cukorrépa- és burgonya­táblák hulladék takarmány­anyagainak lehető teljes fel- használásával. Az idei ked­vező tapasztalatok alapján a szakemberek ajánlatosnak tartják, hogy a gazdaságok minél több silókukorica — le­hetőleg négyzetes módszerű vetését irányozzák elő jövő évi terveikben. A haladó hagyományok ápo­lásának szellemében határozta el Pest megye Tanácsának végrehajtó bizottsága, hogy ismét megnyitja Pilisen a nép­főiskolát, amely a két világ­háború között olyan nagy jelentőségű úttörő munkát vég­zett az iskolánkívüli népműve­lés területén. Az előkészítő tárgyalások még a nyáron megindultak és miután sike­rült megteremteni a főiskoia megnyitásának előfeltételeit, az ünnepélyes megnyitás időpontjául november Il-ét tűzték ki. Pilisen Szemző Kálmán is­kolaigazgató, a demokratikus köznevelés lelkes apostola harcolta ki annak idején ezt az újszerű intézményt az ural­kodó osztályok helyi képvise­lőinek minden acsarkodása el­lenére. 1936-ban nyílt meg a főiskola és igen rövid idő alatt rendkívül népszerű lett a pa­rasztfiatalok körében. Szemző Kálmán nagyszerű előadógár­dát szervezett az iskolába, ahol a hallgatók megismerkedtek a modern gazdálkodás módsze­reivel és igen hasznos isme­reteket szereztek egyéb tudo­mányok területén is. Az előadók között orszá­gos nevű tudósok és írók szerepeltek, köztük Móricz Zsigmond, aki a pilisi nép­főiskolát „a népművelés Kolumbusz-tojásának” ne­vezte. A pilisi népfőiskola példáján és sikerén fölbuzdulva, az or­szág több helyén létesült ha­sonló intézmény. A pilisi I zik 1948-ig működött, de akkor, érthetetlen okok miatt, meg­szüntették. A pilisi utcákon már meg­jelentek a népfőiskola meg­nyitását hírüladó plakátok. A főiskola vezetésére Leskó Sán­dor, a pilisi általános iskola igazgatója kapott megbízást, aki már részletesen kidolgozta a tantervet. Ebben a tanterv­ben helyet kaptak a legfonto­sabb mezőgazdasági szaktár­gyak, a korszerű földművelés, a mezőgazdasági gépek helyes kezelése, az állattenyésztés mellett a nyelvtan, az iroda­lom, a történelem, a számtan, a földrajz, a fizika, a kémia is. Az előadásokat a helyi pe­dagógusokon kívül kiváló szakemberek tartják a pilisi gazdakör székházában, még­pedig hetenként kétszer. A népfőiskola hallgatója lehet mindenki, aki betöl­tötte a 16. évét, de nem múlt el még 40 éves. A népfőiskola a nők szá­mára háztartási tanfolyamot indít, amely iránt szintén igen nagy érdeklődés mutatko­zik. A MÁV Vezérigazgatósága közli, hogy október 7-től december 12-ig a Budapestről Székesfehérváron át Szombathelyig közlekedő gyors­vonatot pályaépítési munkák miatt Budapest Déli-pályaudvarról 6.20 helyett 6.05 órakor, Budapest Ke­lenföldről 6.37 helyett 6.14 órakor indítják. A vonat Szombathelyre I 11.50 óra helyett 11.02 órakor érke­Tizenöt íéle különleges gépkocsi prototípusát készíti el a Csepel Autógyár az év hátralevő részében A Csepel Autógyárban ta­valy tízféle különleges gépko­csitípust, ez év első felében pedig nyolcfajta' különleges gépkocsit készítettek. Többek között ekkor készült el a lip­csei vásáron is nagy sikert Nemrégiben nyílt meg a Ceglédi Népbolt Vállalat aján­dékboltja, ahol a népművészeti ajándéktárgyak, dísztár­gyak között válogathatnak a vásárlók (Foto: Gáldonyi Béla) ís, éspedig azt a rövid, de na­gyon széles útszakaszt hozza rendbe, amely esőben sárten­gerré, száraz időben pedig ho moksivataggá vált és a vasút- J(uniii«iiiii!iuiiMiiiHiiiHiiii«*iiiiitiimi*iiii«iimiiii»i»fiiinfiiiiii,iiiiiiii»tt«mf»ii»itJrfH!iHinttHiififiiiini»H»»i*Miirni»ti««iH»i*iH»«mti«iiiHitiii»i*ii.íiMiM«tirn»tfim»ii*niHii»imi«iwii!iiiiiitiiiiiiiiiiiiifiiii!Hii«iiifiiiMuiiiiiiHiuiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiMiH»iiHiuiiiii!iim»i aratott 450 típusú nyergesvon- tató, a 710 típusú tehergép­kocsi, illetőleg a tűzoltóautó alváza stb. Korábban a* 350 tí­pusú billenőplatós tehergép­kocsi, a brazil hosszabbított mikrobusz alváz, a tibeti he­gyikocsik és a különféle jobb- kormányos járművek szereztek komoly elismerést a külföldi piacokon is a gyárnak. A különleges gépkocsik gyártása továbbfejlesztésének gondolata 1957 tavaszán vető­dött fel, amikor a külföldi piacigények, de a hazai lehe­tőségek is új feladatok elé ál­lították fiatal autógyárunkat. Az általános anyagtakarékos­ság és az exportlehetőségek javítása érdekében is inkább a különleges típusok kerültek előtérbe. Gazdaságilag is kimutat­ható, hogy a munkaigé­nyesebb különleges kocsi­típusok gyártása világpiaci szempontból sokkal elő­nyösebb. A különleges kocsik prototípu­sát a gyár kísérleti üzeme ké­szíti. Mint az eddigi eredmé­nyek is bizonyítják, ez az állomástól a kikötőig, illetve a| visegrádi komphoz vezet. Ma-| A tűzoltókra sokan manap­gunk is szóvá tettük éppen a| ság is úgy tekintenek, mint közelmúltban, hogy mennyire! akik a legkényelmesebb pá­kellemetlen végigmenni ezen az úton és süi'gettük megépí­tését, amihez a napokban hoz­zá is fognak. A szükséges föld­munkát és fuvart társadalmi munkában végzi el a lakosság, sódert és követ pedig a közsé­gi tanács termeltet ki, így re­mélik ezt a sürgető munkát ol­csón és mégis jól elvégezni. Nagymaroson különben ép pen a napokban több mint 20( taggal hegyközség alakult é: remélhetőleg a jövő termeszté­si idényre a község valamennyi gyümölcs- és szőlőtermelőit csatlakozik hozzá, úgyhogj legalább 2000 tagja lesz. Arról hogy e málnatermesztési szak­csoport szövetkezetté alakul át már beszámoltunk. Egyik leg­fontosabb terménye ennek i községnek is a málna, ame lyet itt mindössze tíz esztendő je termesztenek. Az idén há rom és félmillió forintért 3( és fél vagont vásárolt fel i földművesszövetkezet, de emel­lett még az üdülőknek és a vá <i, meg a pesti piacra is jócs *án jutott. lyát választották, ahol a „két tűz közötti” időben csupán a pihenés, a lustálkodás, a szó­rakozás tölti ki a napokat. Lékó László őrnaggyal, a Pest megyei Tűzoltóparancs­nokság vezetőjével beszélget- I tünk. S a beszélgetés során Díízőltőélet Ml!llllllllllllllllinnillllll!IIHIII«imHlllimimii|immminii"i«"""""» ........ c sínyek gyufával játszottak. \ Nedves szalmát akartak meg- \ gyújtani, de ez nem sikerült \ Erre a szalmakazalnál prá-1 bálkoztak. S az ártatlan já- \ üzem már sok nehéz problé­mát oldott meg. A gyár veze­tősége egyre több olyan fel­adatot ad a kísérleti üzemnek, amelyek előtanulmányul szol­gálhatnak az ezután sorrake- rülő különleges prototípusok gyártásához. Az év hátralevő hónapjaiban komoly feladat vár erre az üzemre. A tervek szerint 15 féle különleges jármű proto­típusát kell elkészíteni. így például a 450 típusú hosz- szabbított műhelykocsi, az 520 típusú, nagy tengelytávolságú autóbuszalváz, az új sebesség- váltóval felszerelt 450 típusú nyergesvontató, a 710 típusú nyergesvontató normál és ce­mentszállító pótkocsis proto­típusát. Közülük már néhány elkészült, néhány típuson pe­dig most dolgoznak. A kísérleti üzem és a szer­kesztési osztály jó együttmű­ködésének köszönhető, hogy több közös feladatot sikeresen oldanak meg. A 710 típusú jár­művekbe már kikísérletezték a Jaz-típusú 800/55 sebességvál­tók hátrahelyezett, fektetett kivitelű beépítését. Ugyancsak itt végzik a légpárnás kísérle­teket. A kísérleti üzem már a jövő évi prototípusokra is gondolt. A tervekben locsoló- és mű­mé I Kirajzolódott a tűzoltók mai, I kényelmesnek egyáltalán nem 1 nevezhető élete. 1 A parancsnok asztalán szak- | folyóiratok, tankönyvek. Az | elektrotechnika, s az új tech- 1 nológiai eljárásokról szóló is~ ! meretterjesztő füzetek láttán | önkéntelenül kérdeztem : bizo- § nyara vizsgára készül? | — Nem, ezek a könyvek a | tűzoltók szakmai tankönyvei. I A mi munkánk ma már igen sokrétű szakmai ismeretet s I tételez fel. Hiszen a megye ü területén is igen sok üzem■ I van. és szinte valamennyiben | különböző tűzveszélyes anya- | gokkal dolgoznak. A tűzoltó- I nak — ha eredményesen akar 1 közbelépni bizony ismer~ kell a sokfajta gyúlé­kony és robbanékony anyag természetét és főleg azok ol­tási eljárásait. De a megelőző tűzrendészen munkában is nélkülözhetetlen a szakmai ismeret. Ugyanis az épülő üzemek, gyárak helykijelölé­sétől kezdve az üzemeltetésig a mi véleményünket is kiké­rik. Ilyenformán az új léte­sítmények tűzbiztonsága a mi eredményes közreműködé­sünktől is függ. A tűzoltók távolról sem a legkényelmesebb foglalkozá­sok egyikét választották. A napirendekből kitűnik, hogy inkább a kemény, fegyelme­zett katonaélethez hasonló az övéké. A mindennapi ötórás kötöttfoglalkozású időben tör­ténik a szakmai és politikai képzés. Ezenfelül van még a rendszeres ügyeleti és karbantartási szolgálat. És amikor tűz van.,. saságról, bátorságról, Győr­sokszor áldozatkész vakmerőségről tesznek bizonyságot, ha em­beri életet, hajlékokat, nehéz munkával szerzett értékeket, kell megmenteni a pusztító lángok elől. A harmadik negyedévi tűs kárjelentés fekszik előttem. Hatvanöt tűzeset történt a három hónap alatt, örvende­tes tény, hogy a betakarítás és cséplések idején a megye területén a gabonaneműek- ben nem esett tűzkár. S ez elsősorban a tűzoltók önfel­áldozó munkájának köszön­hető. Ebben az időben a tűz­oltók 1292 szabadnapot töl­töttek kint a mezőkön, a cséplőgépek mellett, hogy ta­nácsaikkal. szükség esétén közbelépésükkel megelőzzék a tüzet. A jelentésben szerepel egy megdöbbentő adat is. A hat­vanöt tűzeset közül tizenha­tot kiskorú gyermekek okoz­tak. Az egyik esetben a ki­téknak hatalmas, a házakrh | helykocsi, különféle nagyságú is átterjedő tűzvész lett a § nyergesvontató, hydraulikus ! daruszerkezettel ellátott daru- | kocsi, összkerékmeghajtású te- ! hergépkocsi szerepel. | A különleges gépkocsigyár- 1 tás fejlesztése érdekében a jelenleginek háromszo­rosára bővítik a kísérleti üzemet. vége. A tizenhat gyermekjátékból eredő tűzeset komoly figyelmeztetés. A S}ü- 1 löknek nagyobb gonddal kell | ügyelniök gyermekeikre, még | véletlenül se kerülhessen ke- | A bővítés során 15x60 méteres, zükbe semmilyen tűzforrás. | daruval felszerelt szerelőcsar- A beszélgetés során Lékó | n°kot is kap az üzem, több őrnagy utalt arra a jelentős i raktár, festőműhely,, szerelő­! akna teszi majd könnyebbé a ! dolgozók munkáját. Egy sor ! új intézkedést is foganatosít a | gyárvezetés. Például bővítik _ a forgácsolóműhelyt, 1959-ben ! új fogazógép beállítását terve- ! zik. Megerősítik a diszpécser­változásra is, amely az el-1 múlt években történt a tűz-1 oltók megélhetése terén. De \ minden szónál többet monda- 1 nak a tények: a megyei álló- | mányból 40 tűzoltó családi 1 házat épített 23 motorkerék- | szolgálatot. Az egyes műhelyek part, egy pedig személyi»«tot | ,6 műszaki munkáját 0zem_ Ten TZ háTT T: I m6rnökök' gyártásirányítók talc P Q V p 1 munkábaállításával segítik. A ’ , ...........| műszaki csoport mérnökei és A tűzoltók megbecsüléséről, = technikusai az űi típusok e!ő- ugy hiszem. ezek az adatokig méréseit és a kfsérleti tanúskodnak a legékesebben. | mél.éseket végzik majd el. — di — § S. P.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom