Pest Megyei Hirlap, 1958. október (2. évfolyam, 231-257. szám)

1958-10-04 / 234. szám

1958. OKTÓBER 4. SZOMBAT "“iäCfrlap Termesztett növényeink védelme Fenti címmel Ubrissy Gábor Kossuth-díjas biológus és Reichart Gábor kandidátus írt érdekes, ré­gen keresett szakkönyvet. Igaz, korábban már megjelent hasonló témájú könyv kézikönyvként, azonban annak újabb kiadása még nem készült el, sokan hiába keres­ték. Ez a könyv, mely díszes külső­ben, gazdag képanyaggal most je­lent meg, minden bizonnyal elő­segíti termesztett növényeink vé­delmét. A szerzők feldolgozták és közreadták legújabb kutatásaik eredményeit. Foglalkoznak min­den olyan kérdéssel, amely fontos, avagy fontos lehet a gyakorlati mezőgazdaság számára, s egyben megismertetik az olvasót azokkal az új utakkal, amelyek a technika és a tudományok fejlődésével az utóbbi években nyíltak meg. Nem a növényvédelem rendsze­res kézikönyve ez a kötet, mégis felöleli a növényvédelem legjelen­tősebb elméleti és gyakorlati kér­déseit, A könyvben 450 fénykép könnyíti meg a tájékozódást, s le­hetővé válik, hogy ne csak szak­emberek forgassák haszonnal, ér­deklődéssel. Különösen érdekes a Vegyi védekezés a kártevők éa betegségek ellen című fejezet. A könyvet irodalmi tájékoztató és névmutató egészíti ki. A magyai* vetőmag ma is elsőrendű) — ezt igazolják az Országos Vetőmag Felügyelőség monori fajtamegéllapító telepének idei tapasztalatai Ha vetőmagot hozunk be külföldről, vagy viszünk ki hazánkból, illetve ha itthon nagyobb tételben gazdát cse­rél valamilyen vetőmag, abból hivatalos mintát vesznek, el­küldik Monorra, az Országos Vetőmag Felügyelőség fajta­megállapító telepére. Itt elve­tik a kapott magot és a kikelt növényekből egy szakbizottság megállapít­ja a mag fajtáját, fajta­tisztaságát, vagy éppen a benne előforduló kevere­déseket. Felkerestük Tóth Károlyt, a telep vezetőjét, Pinviczky Vin­ce tudományos munkatársat és Tápai Gyula szakelőadót, hogy mondják el, mit bizonyítanak az idei tapasztalatok. Elmond­ták, hogy mintegy hatezer par­cellán vetettek el különféle magvakat az idén. Zömmel borsót, de vetettek salátát, Egy ezreléknél is alacsonyabb a külföldi reklamáció a Diósdi Csapágygyár készítményeinél Hat esztendővel ezelőtt Ma­gyarországon egyetlen gépben, járműben sem forgott hazai gyártmányú gördülőcsapágy. Ebben az évben Diósdról nyolc országba exportál­nak, összesen több mint félmillió kúpgörgős csap­ágyat. 1953-ban kezdték a Diósdi Gsapágygyárat építeni, s bár építése még mindig tart, ter­mékei már nemzetközi vi­szonylatban is jó nevüek. Ezt bizonyítja, hogy három év alatt export-szállítmányaink­nak egy ezreléknél kisebb ré­szére érkezett csak reklamá­ció. Az idén jelentősen tovább javították a csapágyak minő­ségét: élettartamukat átlago­san 10—15 százalékkal növel­ték. A nemzetközi szabványok magas követelményeinek kielé­gítéséhez három feltételt te­remtettek, illetve teremtenek meg: a munka nagyfokú szer­vezettségét, a hibalehetőségek minimálisra csökkentését és a sokoldalú, korszerű ellenőr­zést. A szervezettség fokmérője, hogy négy év óta minden dekád tervét pontosan tel­jesítik. A második feltétel megvaló­sítása sok éves feladat, de mechanizálással és automati­zálással már itt is számottevő eredményeket értek el. A leg­kényesebb és a legnehezebb fizikai munkát igénylő műve­letek nagy részét — mint pél­dául a gyűrűesztergálást vagv a görgőedzést — már auto­matagépek végzik. A mechanl- zálás és az automatizálás az idén csaknem ötmillió forint megtakarítást és hatszázalékos termelékenységemelkedést eredményez. A tervezők és szerkesztők idei munkája nyo­mán jövőre még többet vár­náké Már készül a görgököszö- rülés 12 gépből álló auto­matasorának terve. Ugyancsak jövőre helyeznek üzembe automatagépeket a csapágyak jelenlegi kézi erővel végzett összeszerelésére és cso­magolására. A minőség ellen­őrzésének színvonalát mutatja, hogy a gyár három év alatt hatszáz egycélú és automata mérőműszert kapott, illetve ké­szített. Az ellenőrzés rövide­sen még korszerűbb lesz: eb­ben az évben elkészül a há­romezer köbméteres úszó be­tontömbre épült, kondicionált levegőjű laboratóriumi épület. Az egyik legfiatalabb ma­gyar gyár európai hírű ered­ményeiben nagy része van a szovjet ipar segítségének is. Az üzem öt évvel ezelőtt a Szovjetuniótól kapott tech­nológiai és gyártási ter­vek alapján szovjet szak­emberek közvetlen segít­ségével kezdett termelni. Az automatizálási terv kidol­gozásánál is szovjet dokumen­tációkra támaszkodnak, a program megvalósítását pedig a, 300 millió rubeles hosszúle­járatú hitel keretében jövőre 15 félautomata géppel segíti a Szovjetunió, uborkát, paradicsomot és más konyhakerti növényeket is. Kalászosokból az elit és az el­sőfokú tételek kerültek kiter­melésre. Négyfajta import bur­gonyát ültettek. A hazaiból 15 fajtát vizsgáltak meg. Ezenkí­vül itt vizsgálták az összes im­port virágmagvakat. A tapasztalatokról szólva el­mondták, hogy míg a felszabadulás utáni két-három esztendőben na­gyon siralmas állapotban volt a magyar mag, tavaly és tavalyelőtt már sikerült elemi azt a szintet, amit célul tűztek ki. So-k munka van e szerény megállapítás mögött, de meg­érte a fáradságot. Örömmel hallottuk, hogy vetőmagjaink ma éppen olyan kiválóak, mint azelőtt bármikor. A nagyarányú állami támo­gatás tette lehetővé, hogy ku­tatóink és nemesítő állomá­saink ismét híressé tették és egyre híresebbé teszik a ma­gyar vetőmagot. Ezt bizonyítja, hogy egyre több nyugati állam vásárol tő­lünk különböző magvakat. A magyar mag eljut Nyugat-Né- inetországba, Angliába, Dá­niába és más tőkés államokba. De nemcsak vásárolnak mag­vakat nálunk ezek az államok, itt tenyésztetik ki saját igé­nyesebb magvaikat is. Azt nem állíthatjuk, hogy nem érkeznek kifogások nyu­gati megrendelőinktől a ma­gyar magvakra, de amint a szakemberek mondják, a kifo­gások többsége alaptalan. Ilyenkor persze mi sem jö­vünk zavarba. Ugyanis minden megvizsgált mag­féleségek mindegyikéről hivatalos bizonyítványt ál­lít ki a szakbizottság, ami hosszú-hosszú évekre visz- szamcnőleg megtekinthető. Ha'a reklamálónak tö sem elég, akkor a kérdéses mag fémzárolt mintájából Zürich­be küldenek egy részt kiter­mesztésre. Az ilyen vitás ese-| teliben az ottani eredmények | a döntőek. A tapasztalatok azt bizonyít-1 ják, hogy ilyesmire nem na-| gyón kerül sor, mert rendsze-| rint elfogadják a mi szakem-| béreink által kiállított bizo-| nyítványolcat. A vitás esetek-! ben rendszerint az derül ki,| hogy nem megfelelő talajban 1 akarják termeszteni ezeket a| magvakat, tehát nem a mag| minőségével van baj, ami! magtisztító telepeinknek is di-f cséretére válik. Az eredmények ellenére | azonban van még tennivalónk! a további fejlődés érdekében. | Nem lehetünk elégedettek | borsómagvaink minőségé- | vei. Ennek főleg az az oka, | hogy nem áll rendelke- | zésre megfelelő munkaerő | a termesztésnél. Hozzájárult ehhez még, hogy| eddig nem volt elegendő alkal-! más tárolóhelyiség. Több he-1 lyen kénytelenek voltak zsá-i kokban tárolni a magvakat,! ezért ezek nagy része bemele-i gedett, így körülbelül felére | csökkent csíraképességük. : Fokozatosan megoldódik a | tárolás problémája is. Egyre | több korszerű raktár épül. Ha | ezzel párhuzamosan magtér-1 melőink is tovább javítják | munkájukat, rövidesen a mégf meglevő hiányosságok is meg-| szűnnek^ 1 F. I. I Nem kell javítóműhelybe vinnie az elromlott járműveRet a Váci Sütőipari Vállalatnak. A vállalat ügyeskezű sze­relői saját maguk végzik a szükséges javításokat (Kristóf Lászlóné felvétele) riiiHiiiimmmiKHmiHnmiitmiKitfmnmmHiimiiniimiiiiimfmuiiuiiiiinmnimuinumHiMiiiiimimuiHMiimiimiiimiHimij Az ember most teszi első lépéseit a világűrben Egyéves az első szputnyik Megkétszereződött a társadalombiztosításban részesülők száma addig 1957-ben már az összla­kosság 62 százaléka része­sült társadalombiztosításban. Még nagyobb fejlődést tükröz a vasasszakszervezet családi üdültetési akciója, 1957-hez ké­pest 1958-ra több mint hatszo­rosára növekedett a családos üdülők száma. A kiállítás megtekinthető a XX. kerületi vasas művelődési otthonban. Iskolából hazafelé A IX. és a XX. kerületi vas­ipari üzemek a vasasszakszer­vezettel közösen kiállítást ren­deztek a XX. kerületi vasas művelődési otthonban. Á művelődési otthon négy hatalmas termében képek, gra­fikonok és modellek szemlélte­tik a munkásvédelem jelenlegi eredményeit, összehasonlítva a tőkés Magyarország gyárainak balesetbiztonsági helyzetével; A balesetvédelem legújabb vívmányát, a fotocellás védő-a berendezést működése közben | mutatják be. A gép körül el-1 helyezett feliratok elmondják,! hogy a felszabadulás előtt ai legtöbb balesetet okozó gépen,= A Trud című lap a sajtológépeken csak a legpri-1 tudósítója, G. Lej- mit ívebh védőberendezések | 7cin akadémikus, a óvták, úgy-ahogy a munkás | Tudományos Aka- testi épségét. A levegőtisztítás, | démia asztronó- a porelszívás legújabb üzemi 1 miai tanácsának módszereit modell mutatja be.! főtitkárához for- Külön teremben gyűjtötték 1 felvilágosítá­össze a társadalombiztosítás! s^rt_,ebhen a ki­fejlődését szemléltető adatokat. 1 a^_eru Mindenek_ Grafikon szemlélteti, hogy 201 eZőtt meg keU je. év alatt megkétszereződött a | gyeznem — mon- társadalombiztosításban, része-1 dotta válaszában a sülök száma, míg 1938-ban 31,1 szovjet akadémi­_____________I kus —, hogy nem I a szputnyik, ha- I nem a hordozó ra- ! két a fénye vibrál. § Természetesen a | szputnyik fényé- ! nek ereje is válto- I zik, de gyengéb- I ben, s szabad I szemmel ezt a je- ! lenséget nehéz ! megfigyelni, s | ezért az észrevéte- ! lek inkább a hor- 1 dozó rakétára vo- ! notkoznak. I Ha a hordozó | rakétának gömb ! formája lenne, fé- ! nye egyenletes ma- ! radna. A hordozó | rakéta azonban ' hosszúkás alakú Ma, október 4-én egy eszten­deje, hogy a Szovjetunióiban felröpítették Földünk első mesterséges holdját, a szput- nyikot. Ebből az alkalomból felkerestük Nagy István György mérnököt, a Magyar Űrhajózási Bizottság tagját, aki a mesterséges holdak mű­szerberendezéseivel foglalko­zik; Nagy István a követke­zőket mondotta el: — Nem túlzás azt mondani, hogy ezen a napon egy kor­szakalkotó esemény évfordu­lójához érkezünk. Közismert, hogy / a mesterséges holdak a® első lépést jelentik az em­beriség ősi ábrándjának, az űrhajózásnak megvalósí­tásában. A mesterséges égitestek gon­dolata már 1870-ben megje­lent elbeszélésben szerepel. Századunk első évtizedében a mai rakétatudomány megala­pítója, Ciolkovszkij ismerte fel, hogy az űrhajózási vál­^HimiiiiiiliimiiiinuimiiiiiiiiiimiMttllllillllimiiiiuilittiiiiMiiiilniniiimiHlHiHiiminiiiiiiiiiiiiiMllliiliHMlimiiiiiiiiiiiiMllliiiii'! Miért vibrál a szputnyik fénye? 1 lalkozások céljaira a Föld kö­rül keringő, nagy méretű em­berlakta mesterséges holdak­ra, vagyis űrállomásokra van szük­ség. Ma már elmondhatjuk, hogy megkezdődött az „űr-korszak". Az ember most teszi el­ső lépéseit a világűrben, bár maga még nem »sálit a kozmikus térségbe. A mesterséges holdak bebizo­nyították, hogy nemsokára annak is elérkezik az ideje. — Az első szputnyik felrö- pítése óta eltelt egy évre visszatekintve, megállapíthat­juk, hogy a szputnyikok a szovjet rakétatechnika hatalmas fölényét tükrözik. A szovjet mesterséges holdak méreteihez képest áz ameri­kaiaké valósággal eltörpül, így például a harmadik szputnyik tömege 1327 kilogramm, ezzel szem­ben az amerikai Explo­rer holdak 14—18 kilósak, a Vanguard-hold pedig alig másfél kiló. A mesterséges holdak elin­(Foto: Gáldonyi) test, tehát attól függően változó a fénye, hogy mi­lyen irányban van a nap és megfi­gyelői között. Megjegyzendő, hogy a Szovjet­unió területe fe­lett az utóbbi idő­ben nem volt megfigyelhető a rakéta. Most ismét látni lehet. Ennek tíka, hogy a szput­nyik pályája a nap állásához vi­szonyítva lassan változik, s ezáltal különböző széles­ségi fokoknál szeli az árnyékövezetet. A legutóbbi meg­figyelésekkor a hordozó rakéta fé­nye körülbelül 10 másodperces idő­közönként válto­zott. Most valószí­nűleg ' valamivel növekedett ez az idő. Ezenkívül még más ókok is van nak. így például mi a látóhatár fö­lött különböző magasságban Iái­kor dozó ra-! óí'tásá't a rakéták fejlődése juk a kétát és a szput-s................... . „ . ... n yikot. A róluk i tette lehetove. A harmadik visszaverődő fényI szputnyik raketajanak ener- hol hosszabb, hall Szaval egy féltonnás testet pedig sokkal rövi-la Holdba lehetne juttatni. természete­az atmoszférán ke-1 sen a szputnylkokénál lénye­debb utat tesz meg | Ebben az esetben resztül. Ezért a íd-lsesen bonyolultabb irányítás- tóhatáron a szput-1 technikai kérdések is felmerül- nyik és a hordozói nőnek. rákéta, egyébként| A rakéta egy közepes sze- azonos helyzetben,% mélygépkocsi tömegével egyen- ragyogóbbnak lát-1 lő nagyságú mesterséges hol- szik, mint a ze-1 dat gyorsított fel másodpercen- nithen. | ként 8 kilométeres sebességre. Végezetül a nap | Kiszámítható, és a rakéta vagyi hogy ezzel a szput„yikkal azonos nagyságú mozgási energiája volna egy kép­zeletbeli 160 000 tonnás vasúti szerelvénynek, amely óránként 80 kilo­méteres sebességgel halad. kilométei a szputnyik közé 1 felhő is kerülhet | s ilyenkor a mes-s terséges égitest| vagy rakétája tér-1 mészetesen gyen-% gébben látható. i Sok hivatásos éslEz 3 szerelvény 40 műkedvelő csilla-1 bosszú volna, vagyis Buda- gász kíséri figye-1 Pesttől Monorig, vagy Kác- lemmel a harma-1 kévéig érne. dik szputnyik hor-% A tudományos és műszaki dozó rakétája fé-§ világ, de a nagyközönség is nyének változá-1 elsősorban azt a nagy ered- sait. Főképpen az | ményt ismeri el és cső- odesszai csillag-1 dálja, amelyet az ember- vizsgáló foglalko-1 alkotta égitestek felbocsátása zik alaposan a | jelent. Az érdeklődők egyre kérdés tanulnod-1 gyakrabban teszik fel a kér- nyozásávál. = dést: milyen eredményekkel gazdagították a tudo­mányt az eddigi mesterséges holdak; Amikor erről beszélünk, nem szabad szem elől téveszteni, hogy a mesterséges holdak ál­tal szolgáltatott mérési ada­tok feldolgozása és rendsze­rezése igen hosszadalmas. A mesterséges holdak mérőbe­rendezései csak napokig, eset­leg hetekig működtek és így csak arról beszélhetünk, hogy jelenleg egy nagyszabású kí­sérleti program első szakaszá­ban vagyunk. A mérések sze­rint 350 kilométer magasság­ban a légsűrűség az odáig fel­tételezett érték tizennégyszere- se. Itt már nem beszélhetünk földi értelemben vett levegő­ről, hiszen egy köbkilométer térfogatra eső levegő súlya mindössze 13,8 gramm. Ez más szavakkal azt jelenti, hogy itt lent a Földön nem egészen 11 liter levegő súlya any- nyi, mint 350 kilométer magasságban egy köbkilo­méteré. Kevésbé ismert a nagykö­zönség előtt, hogy a szovjet mesterséges holdak olyan pá­lyán keringenek, melyre sok­kal nehezebb volt a szput- nyikokat felröpíteni, mint az amerikai holdakat a pályá- lyukna. Tudnunk kell ugyan­is, hogy a mesterséges holdat annál könnyebb elindítani, minél kisebb szöget zár be pályája az Egyenlítővel. A szovjet holdak pálya­szöge 65 fokos, az ameri­kaiaké mindössze 34 fok és csak az Explorer IV. holdjukat sikerült 51 fo­kos pályán elindítani. A mesterséges hold tudomá­nyos szempontból annál érté­kesebb, minél nagyobb a pályaszög, mert ebben az eset­ben a Föld légkörét sokkal na­gyobb terület felett pásztázza át. Elmondhatjuk, hogy ez az év tudományos és gyakorlati szempontból is gazdag eredmé­nyeket hozott. Az ember mű­szerei segítségével megtette az első lépést az eddig ismeretlen világ­mindenségbe, s minden re­mény megvan arra, hogy a to­vábbi kísérletek megalapoz­zák az ember megjelenését is a világűrben.-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom