Pest Megyei Hirlap, 1958. október (2. évfolyam, 231-257. szám)

1958-10-31 / 257. szám

rtrt

meg

^/Cirlav

/

1958. OKTÓBER 31. PÉNTEK

MIRŐL ÍRNAK LEVELEZŐINK?

Csípős, hideg szelek fújnak mér odakünn. Délben még sütöget a napocska, de az esték már barátságtalanok. Jólesik a kályha mellé- ülni. Ilyenkor aztán szinte kívánkozik a kézbe a toll és papír a levélíráshoz. Hogy ez így van, bizonyítja napi postánk, amely ugyancsak megszaporodott.

Vinéze László szorgalmas levelezőnk. A héten két beszámolót is küldött; Ebből tudtuk meg, hogy

KISALAGON

a nőtanács a fótiakkal egybefogva, nagy sikerű „lurkószüretet” tartott. Rég láttak olyan vidám vasárnap délutánt a kisalagi iskolások, mint amilyen ez volt. De nemcsak jó mulatóst, ^hanem szép hasznot is hozott a lurkószüret. A befolyt pénzt az épülő • Iskolának ajánlották fel.

A másik kisalagi hír már nem ilyen szívderítő. Sokan látogatják a Petőfi művelődési házat. Ez magiban örvendetes dolog. De az már nem, hogy ha valaki a büfében szódát akar inni, várnia kell, míg pohár is kerül* hozzá. A legutóbbi két hét alatt 70 hitelesített pohár tűnt el a becsületüket otthon hagyó vendégek kezén. Minden esetre, nem ártana egyet-egyet kipellengérezni közülük, akkor talán a többi is meggondolná, hogy ily módon , gyarapítsa:, otthoni készletét.

Újjáalakult a KlSZ-szer- vezet

PILISEN

írja örömmel Zajóez Károly. Napról napra nő a csoport, erősödik a tekintélye. Legutóbb a tagok elvállalták: közös erővel rendbehozzák, parkosítják az eddig elhanyagolt, sáros, vizes piacteret. Múlt vasárnap elkezdték a nagy munkát, s hogy jobban haladjanak, a községi tanács muzsikával köszöntötte őket

MAGLÓD

nevével nemigen találkozni az újságok hasábjain — panaszkodik Rivnyák Károlyné. Pedig lenne miről írni. Réges- régen ott lakik, jól ismeri a község minden szegletét. Van tanácsháza, egészséghóza, kí- vül-belül szép és modern. A község főútvonalai kövezettek. A régi egészségtelen utcai kutak helyett mélyfúrású, fedett kutakat létesítettek. A ktsz 11 részleggel dolgozik. Gépgyáruk többszörös élüzem. A kis, primitív szatócs- és vegyeskereskedés helyett a földművesszövetkezet szép, gazdag raktáré üzletei állnak a vevők rendelkezésére. A Béke Mozi és a KISZ kultúr- csoportja gondoskodik a szórakozásról.

Nemcsak a külső képe változott meg a községnek. 194.9- ben a volt Wodiáner-kastély- ban megalakult a Micsurin Tsz, majd később a Törekvő. Mindkét csoport izmosodik, erősödik, s hogy érdemes tagnak lenni, bizonyítják a gom- bá módra növekvő tsz-házak. Az ellenforradalom hulláma itt is rombolt, de* a község hamar kiheverte a válságot. A két tsz mellett a középparasztok most összefogtak s lucernatermelő szakcsoportot alakítottak.

Új levelezőnek jelentkezik: Pánczél Ferenc géplakatos

ALBERTIRSÁRÓL.

Hadd idézzük első sorait: „Szeretettel üdvözlöm lapjukat, merem írni; lapom szerkesztőségét. Ne vegyék megterhelésnek e pár sort, melyben magam és kollégáim nevében írok. Jóleső érzés megyénk életéről, problémáiról, eredményeiről olvasni, tájékozódni.”

Pánczél elvtárs jól tudja, hogy vendégségbe nem illik üres kézzel menni, mindjárt eseményt is közöl levelében, még hozzá nem is akármilyet. A Törekvés Sport Klub felavatta az újonnan rendbehozott kultúrtermet Csiky Gergely Buborékok c. színművének előadásával. A község véleménye szerint minden dicséretet megérdemelnek, mert a rövid felkészülési idő s a korlátozott lehetőségek ellenére élvezetes estet nyújtottak. Örömmel adtunk helyt levelének, s reméljük, hogy az elsőt még sok követi. x ,

A

A GYÖMRŐI

gazdák nevében írt Palotai Sándor. Még a múlt év őszén történt, hogy az állami gazdaság erdejéből az igazgatóság kitermeltetett 25 köbméter fát. Ügy egyeztek meg, hogy 15 köbméter az államé, 10 pedig a gazdáké. A számításba azonban hiba csúszott, mert mielőtt a kivágott fákat Ieköbözhették volna, 28 rönköt ismeretlen tettesek elloptak. Később hat rönköt megtaláltak. de a többinek nyoma veszett. A rendőrség jó fél éve felvette az esetről a jegyzőkönyvet, de más azóta sem történt. Se fa, se bűnös. A felelősség az erdőigazgatóság mendei kirendeltségét terheli, amely az ellenőrzést elmulasztotta. A gyömrői gazdák most már szeretnék, ha a jegyzőkönyvön kívül valami kézzelfogható ■ eredményt Is láthatnának, hiszen több ezer forintos veszteségük van.

Utoljára marad Krix György kedves beszámolója a

DUNABOGDÁNYBAN

lezajlott ünnepélyről. A napokban ünnepelte a Német Demokratikus Köztársaság kilencéves fennállásának évfordulóját. Ez alkalomból a dunaboigdányi nőtanács kezdeményezésére ünnepséget rendeztek a kultúrházban. Este 6 óra után érkeztek a vendégek, az NDK budapesti nagy- követségének küldöttei, a minisztériumok, a megye, a járás, a Hazafias Népfront és a Magyarországi Németek Demokratikus Szövetségének képviselői. Az ünnepélyt az úttörőzenekar nyitotta meg a két nép himnuszával. Ünnepi beszéd, szavalatok, kis jelenetek váltották egymást, s végül a részvevő magyarok, németek közösen mondtak pohárköszöntőt a két nép barátságára.-CfiiLm, Színház, Qvödalom

MEDVELES

Nagykőrös örökfiatal főorvosa

Minden arcon mosoiy su. han át, amikor föltűnik alakja a nagykőrösi utcákon. így csak annak örülnek, akit őszintén szeretnek. Dr. Mogán Béla, Nagykőrös város főorvosa ezek közé tartozik. Szinte az egész város „Béla bácsi”- ja. így köszöntik a tanácsházán, az utcán, öregek és fiatalok, nők és férfiak, mintha valamennyinek a legközvetlenebb barátja lenne. Ruganyos léptekkel siet reggelente hivatalába, derűs tekintettel fogadja az üdvözléseket és fáradhatatlanul tevékenykedik, hogy városának közegészség- ügyi helyzetét minél gyorsabban és minél hathatósabban rendbehozza. Már eddig is sok új egészségügyi intézmény köszönheti neki létezését, pedig alig négy éve lépett Nagykörös szolgálatába. 1954-ben szegődött ide, amint mondja, higiénikus orvosnak, és csak a múlt év áprilisában került főorvosként a városi tanács egészségügyi osztályának élére. Nagyon jól ki tudta használni ezt a túl rövid időt is

Pedig már nem fiatal, az idén töltötte be hetvenhar- madik évét, és a kolozsvári egyetem kereken ötven évvel ezelőtt állította ki orvosi diplomáját. Mégis tevékenyebb és tettrekészebb, mint nagyon sok lényegesen fiatalabb kartársa. Nagykőrös társadalma szeretetét és háláját most azzal szeretné méltóképpen érzékeltetni, hogy bensőséges ünnepélyt tervez tiszteletére, a diploma kiállításának ötvenedik évfordulója alkalmából. Szeretnék, ha aranydiplomát kapna és ebben az irányban már történtek is kezdeményezések, bár a dolog formai nehézségekbe ütközik. Az aranydiplomát ugyanis annak az egyetemnek kellene kiadnia, amelytől az eredeti diploma származik. 1941-ig a szegedi egyetem volt a kolozsvári egyetem jugutóda, de akkor visszaköltözött Kolozsvárra és Szegeden egészen új egyetem alakult. Most már csak az a kérdés, hogy ez a szegedi egyetem betöltheti-e a régi jogutódának szerepét?

Mogan Béla megilletődve beszél egyetemi éveiről.

— Három évvel idősebb bátyám Kolozsvárt volt jogász, azért iratkoztam be én is ott az orvosi fakultásra. Különben bennszülött szegedi , vagyok, a piaristák szegedi öreg gimnáziumában érettségiztem 1903-ban. Ennek is ötvenöt esztendeje múlt a nyáron. 1908 november 28-án kaptam meg az orvosi diplomát, de akkor az már országos hírű Szabó Dénes professzor nő- gyógyászati klinikáján voltam gyakornok. Nagyszerű professzoraim voltak, köztük Apáthy István, Davida Jenő, Purjesz Mór, Hoór Károly, Lechner Károly. Valamennyi büszkesége a magyar orvos- társadalomnak. Nőgyógyász akartam lenni, ezért Kolozsvár után Budapesten, majd Becsben szereztem meg a szükséges klinikai gyakorlatot. Végül hazamentem szülővárosomba, Szegedre és 1914-ben

tisztiorvos lettem a város szolgálatában. Kerek negyven esztendőt szolgáltam Szeged egészségügyét és csak az fáj, hogy amikor kitelt a szolgálatom, négy évvel ezelőtt, még csak egy jó szót sem kaptam szülővárosomtól.

A hivatalos Szeged közönyéért gazdag kárpótlást kap most Nagykőrös szeretetében.

— Hosszú pályám legcsu- dálatosabb élménye az a hatalmas fejlődés — mondja később —, amelyen az orvos- tudomány keresztülment éppen ez alatt a fél évszázad alatt. Ha azt csinálnám ma, amit ötven évvel ezelőtt tanultam, talán le is csuknának érte. Tisztiorvosi minőségemben a legfontosabb a járványok elleni védekezés, a fertőző betegségek terjedésének megakadályozása volt. Annakidején nagyon súlyos feladat, hiszen a legtöbb baj kórokozóját nem ismertük még és így védekezni sem tudtunk ellene. Szegeden a tífusz volt az elsőszámú közellenség. 1936-ig hiábavaló volt a harc, tökéletes győzelmet a legnagyobb erőfeszítéssel sem érhettük el fölötte, mert állandóan voltak endémiás megbetegedések. Nagyon nehéz volt fölkutatni a bacillushordozókat. 1936- ban vezettük be a kötelező védőoltásokat. A baj csak akkor szűnt meg.

Mogán Béla négy évvel ezelőtt is fiatalnak érezte magát és úgy gondolta, hogy tud még használni az ország közegészségügyének. Miután megvált szegedi állásától, rövid ideig Salgótarjánban gyógyított, és 1954-ben hívta meg Nagykőrösre dr. Békés Zoltán, Pest megye főorvosa.

Kőrösön elég szomorú állapotokat talált, rengeteg hiányt és tennivalót. Késedelem nélkül hozzálátott a munkához. Kőrösnek nem volt kórháza, építését már korábban megkezdték, de csak 1956 októberében nyílt meg — szülészeti és gyermekgyógyászati osztály nélkül. Az új főorvos a régi szülőotthont modern kórházi osztállyá fejlesztette, de kibővítette a kórházat egy harminc ágyas gyermekgyógyászati osztállyal is, amelynek, ünnepélyes megnyitására a napokban került sor. Korábban csak hét körzeti orvos volt Kőrösön, ebben a 26 500 lélekszámú városban, amelyhez igen nagy külső terület is tartozik. Eny- nyivel nem lehetett kifogástalanul ellátni az egészségügyi szolgálatot. Mogán Béla égy új körzeti orvosi állást szervezett. Kőrösnek nincs csatornarendszere és nincs vízmüve. A Körösér nyílt árokban folyik a városon keresztül. A piacot a Szabadság téren, a város főterén tartották emberemlékezet óta és a város a piacos napokon mindig olyan volt, mint valami nomád kocsitábor. A piaci szemét, a szenny melegágya minden fertőzésnek. Mogán Béla kiharcolta, hogy a piacot a Kálvin térre helyezzék át, ahol egészségesebb körülmények között árusíthatják a gazdák termeinényeiket. Kidolgozta a város köztisztasági szabályrendeletét, amely most van jóváhagyás alatt. Ez a

szabályzat végre rendet teremt \ a szemételtakarítás, az állat- \ tartás és az emésztőgödrök el- \ vadult területén. A vb-től \ megbízást kapott, hogy dől- \ gozza ki a közegészségügyi ten- \ nivalók tízéves tervét. Szór- I galmasan dolgozik már rajta. I

A központi rendelőben meg- \ szervezte a korábban nélkülö- \ zött szemorvosi szakrende-1 lést, január elsejétől kezdve I pedig már orr-, gége- és fül-1 orvosi rendelés is lesz Kőrö 1 sön.

— Amit elértem, azt annak l a megértésnek köszönhetem \ mondja —, amellyel a ta- I nácsnál és v. b.-nél, különösen | Barta Antal tanácselnöknél, \ valamint dr. Békés Zoltán i megyei főorvosnál találkoz- | tam, akinek Nagykőrös külö- \ nősen szívügye. Ennek kő-1 szönhetjük, hogy ide helyezték az egészségügyi szakiskolát is, amely január elsején nyílik meg ötven hallgatóval. Harminc bennlakó hallgatója lesz és húsz bejárója. Ezt a húsz helyet a körösi gimnáziumban érettségizett helybeli lányoknak tartják fenn.

Fiatalos lelkesedéssel

és csodálatos frisseséggel harcol, dolgozik tovább Mogán Béld, mert — mint mondja —. még van itt tennivaló bőven. És így fejezi be: ,

— Ha újra születnék, megint csak az orvosi pályát választanám.

Kiegyensúlyozott, irigylésre méltóan boldog ember. Pályáját hivatásnak érzi. A legszebb hivatásnak. Ez az érzése konzerválta elpusztíthatatlan fiatalságát.

Magyar László

medvelesre, hogy elejtse a falusi emberek vetéseinek lak- mározóját, a medvét.

A fiatalok a hegytetőn őrködnek. Feladatuk: jelentsék a község vezetőinek, a németeknek, ha ejtőernyősök szállnának le a hegyekbe. Egyik nap Flóris és barátja áll őrt, amikor két fegyveressel találkoznak az erdőben, és ebből a találkozásból egy örök életre szóló barátság szövődik.

A máramarosi hegyek közé szálltak le egy ejtőernyős csoporttal és erre a tájra tévedtek a partizánok. Rövid ismerkedés után az egyik partizán,

1 Ihász felfedi kilétüket és ter- ’ veibe beleavatja a két pásztorfiút. A gyerekek becsülettel ' állják a fogadást, s közben | szövögetik a tervet: hogyan lehetne a németeken rajtaütni, fegyvert szerezni tőlük és ; növelni a kis partizáncsoport számát, amelyhez most már Flóris és barátja is tartozik. 1 Flóris megváltja szerelmének, Floarának, hogy mit terveznek. A .lány megijed, és hogy : védje szerelmét, elmondja a 1 német parancsnoknak: az er- 1 dobén partizánok vannak. A partizánvadászok útnak indul■ na,k. hogy bekerítsék a partt■ záncsoportot, amelyről nem i tudják, hogy milyen erővel ' rendelkezik. Közben a lány

• rájön, hogy milyen nagyot vétett és fecsegésével bajba. keverte szerelmét. Flórist is,

• próbálja megváltoztatni a partizánvadászok útját, hírt visz

i Flórisnak. aki a partizánüldő- . ző németek elé kerül, félrevezeti őket és így megmenekül- : nek a bekerítéstől.

' A havasokra leszáll az est. A németek megindulnak Dés

■ felé. hogy erősítést hozzanak. Flórisék ezalatt felgyújtják a látófánál levő szalmacsővát. hogy jelezzék: veszélyben van a falu. Erre a Dés felé tartó németek megijednek, zűrzavar keletkezik és a vaksötétben,

: lármában és az ijedtségben egymásra lövöldöznek, meghal a német őrnagy is. A veszély tehát a partizánok feje felől : egy időre elmúlt. Később magyar csendőröket küldenek a hegy átfésülésére és ebben a tűzharcban Flóris remekül megállja a helyét. Átesik a tűzkeresztségen és valóban partizánná válik. Végül régi terve is sikerül, most már í fegyverrel a kézben, amint \ Floarahoz tart, találkozik az [ erdőben a Gyilkossal, a med- [ vével, amelyet elejt és bundá- ! iát elviszi szerelmének, i Ennyi a történet, egy epizód i a partizántörténetekből és \ egyben nagyon emberi, szív- I béli hang a magyar és a ro- \ mán nép barátságáról, arról,

! hogy az emberek szívében a i legkegyetlenebb években is \ élt a szabadság utáni vágy. i amelyért a maguk módján tet- : tek is valamit. Segítették a \ jót, a szépet. (Móra Ferenc Ki- \ adó.)

Gáli Sándor

iminiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiM

I OLÍVA DE HAVILLAND

játssza a felújításra kerülő színes amerikai játékfilm, a Robin Hood női főszerepét. A film decemberben kerül bemutatásra

I

Dékán István:

Kétezer gyermekkerékpár érkezett

Csehszlovákiából

A múlt évi, mintegy 350 millió forint értékű csehszlovák—magyar szövetkezeti árucsereforgalmi megállapodás sikeres, mindkét fél részére előnyös lebonyolítása után az idén is igen élénk és hasznos kereskedelmi kapcsolat alakult ki a két ország szövetkezetei között. Az érvényes megállapodás szerint a szállítások zavartalanul folynak. A közeli napokban az üzletekbe kerül, karácsonyi ajándék előlegként a Csehszlovákiából szállított 2000 18-as méretű gyermekkerékpár. A csinos kis kerékpárok 10—12 éves gyermekek részére készültek. Ugyancsak a közeli napokban kiváló minőségű cseh írószerek kerülnek az üzletekbe.

Új fajta gyermekkádak kerülnek forgalomba

Orvosok és egészségügyi szakemberek szerint az eddig gyártott gyermek-fürdőkádak nem váltak be. A kádak belsejének homorúsága miatt a gyermekeket a kádban nem tudták felállítani, vagy a kád falának támasztani. A LAM- PART művekben most újfajta Kádak mintapéldányát készítették el: a kád falai és alja egyenesek és így a gyermekek fürdetése könnyebb. Az új kádakat rövidesen árusítják. Jövőre több miiít 20 ezer ilyen kádat gyártanak.

| A radnai havasok üde pata- l kocskái, hegyi forrásai, zúgó I tölgyesei közé visz el bennün- ! két a történet, amelyet Dékán | István olyan szépen, költőien I és emberi hangon rajzolt meg | ebben a kis regényében.

I A történet indulása mese- X szerű. Népi hagyományból. | szokásból és képekből indul " ki. A fiatal, erős pásztor elin- l dúl az erdőbe, hogy megölje a i garázdálkodó medvét és an- l nak bundáját kedvesének \ ajándékozza. A harcban, az \ összecsapásban a pásztor ma- | rád alul, a medve csak meg- I sebesül és tovább garázdálko- 1 dik a hegyekben, néha lecsap I a hegyi falucskák kicsi veté- l seire. A pp-sztor bojtára hiába I várja haza gazdáját, nem jön. | S az egyik erdei tisztáson vér ■ I befagyva találja, mint a gyil- ! kóló medve áldozatát. A gye- 1 rek megfogadja: ha megnő, 1 megbirkózik a medvével és | bosszút áll gazdájáért.

1 Közben a hegyi falvak lakói I élik mindennapi életüket, ma- Agyarok és románok kevered- \nek, hiszen Flóris apjának X származása magyar, de az ö Xneve már magyar is és román Xis: Farkas Flóris.

| Ez jelkép is. Mennyire béli kességben tudnak élni a kü- ! lönböző nyelvű emberek, s | egyben beszélik is egymás 1 nyelvét és meg is értik eav- ! mást.

| Az évek telnek, Flóris leli génnyé nevelkedik. A második 1 világháború szele ide is eljut. IA havasokban híre fut. hogy | partizánok járják az erdőt. A íhírt megelőzi a megszálló né- \metek nagyobb csoportjának 1 érkezése, amely Ukrajnából 1 Erdélybe, Désre tette át szék- | helyét, hogy üldözze a sza- fbadságáért harcoló, a jnegszál- ílók ellen küzdő partizánokat. |A gyilkolás módszereit és for- | télyait, az embertelenséget, a | kegyetlenséget még Ukrajnáid ban tanulták, s ezt most más | módon, Erdélyben próbálják | kiélni a nácik. A partizánva- ídász osztag parancsnoka, egy | német őrnagy, portyája köz- | ben betér a radnai havasok | lejtőjén meghúzódó kis fa- llucskába, ahol szemetvet a bí- iró lányára. Floara-ra, Flóris I szerelmére. Sűrűn kiszáll a fa- | luba, összebarátkozik a lány I apjával, kijárogat a vetésre.

Ritkul az erdő ... Fénylik a tisztás ..,