Pest Megyei Hirlap, 1958. október (2. évfolyam, 231-257. szám)
1958-10-03 / 233. szám
1958. OKTÓBER 3. PÉNTEK erst M C/C ir .1 A PÁRT PECSÉTJÉVEL CSEPEL AUTÓGYÁRI JEGYZET A taggyűlésekre Mk pár. tonkívülit is meghívtak. Azt gondolták, hasznos lesz, ha azok is meghallgatják, milyen nagy munka vár most a választások előtt az országra. A jószándéknak azonban majdnem rossz vége lett. Először minden simán ment. Azt mondják, régen nem voltak tanúi olyan lelkesedésnek, mint ezeken a taggyűléseken. Gyorsan feloldódott a várakozó hangulat, a szorongás attól az új helyzettől, hogy párton- kívüliek is ott ülnek a taggyűlésen. Többen közülük fel is szólaltak. Valaki úgy fejezte ki: most igazán érzi. mit jelent a munkásosztály vezető szerepe. hiszen nemcsak a párttagok véleményét tudakolják. Helyes, hogy beavatják a pár- íonkívülieket is a pártszervezetek munkájába. Megkérdezik tőlük: „hogyan, miképpen,’’? A taggyűlések végén került arra sor, hogy a pártveze- főségek megbízóleveleket osz- szanak szét. Megbízóleveleket a községi alapszervezetekhez, hogy a választások előtt, a’ üzemi dolgozók saját falu túliban végezzenek társadalrq» munkát. De levelet csak r párttagok kaptak. A pártoiv kívüliek mozgolódni kezdtek Hát ők csak egy előadás vé gighallgatássra jók?! Annyir* fnár nem megbízhatók, hopv községükben ők is részt vegyesnek a társadalmi munkában'” Fel is szólaltak: nem értenek egyet ezzel az eljárással. Né hányán-^ sértődöttségükben el akartak menni. De a Dártveze tőségek tagjai pillanatnyi tétovázás után megbízóleveleket írtak. A pártonkívülieknek. Ezért mondják ma eléw, detten a Csepel Autógyárban' „Ezren vesznek részt az előkészítő tanfolyamon és ennek 50 százaléka pártonkívüli ” Csak néhány számadatot: * motorgyáriak közül 96 párttag. 200 pártonkívüli vállalt munkát. A járműgyárban 60 párttag. 50 pártonkívüli. A szer- számgyárban 37 pártonkívüli és 33 párttag. Jellemző a lelkesedésükre a* is. hogy a munkások keddi estéjüket a gyári taggyűléseken töltötték és szerdán természetesnek tartották, hogy megjelenjenek a községi taggyűlése ken. Egymás után két este’ Legtöbbjük már meg is kapta beosztását; melyik családot látogassák meg. De előfordult az is, hogy némelyik községi pártszervezet tanácstalanul nézi a hozzájuk áramló ..tömeget”: mit kezdjenek ennyi emberrel’ Természetes, hogy egy kívülálló töpreng, mi lehet, az oka annak, hogy a Csepel Autógyárban ilyen jó a hangulat, miért kémek ennyien részt a feladatokból? Pedig egyszerű a nyitja. Az autógyáriak nyitott szemmel járnak. Ha egyesek azt emlegetik: itt áll félkészen az öntöde, milyen hiábavaló pazarlás volt ennyi pénzt belefektetni! — az elvtársak türelmesen válaszolnak. Arra is gondjuk van azonban, hogy a hibák, botlások mellett az eredményeket, amelyek az évek során feltor- nyosultak, szintén emlegessék. Elmondják, hogy a népgazdaság csak ebbe az egy gyárba — megalakulásától — 251 millió forintot ruházott be. Amikor valaki a lakótelepet említi, hogy milyen sok hiba van otf, a kommunisták és a pártonkívüli agitátorok nem szépítik a bajokat, de rögtön hivatkoznak arra, hogy az a lakótelep az államnak 37 milliójába került és évente is egymilliót fordít fenntartására. Ezzel szemben az összlak- bér egy évben nem haladja meg az 55 ezer forintot! Ügyes volt az a kezdé_ nyezésük is, hogy az ellen- forradalom óta megjelent rendeletek legfontosabbjait ösz- szegyűjtötték és azokat ismertetik. Ilyen például a begyűjtés eltörléséről szóló törvény, a sokgyermekes anyák jutalmazásáról szóló intézkedés, az újításokról és találmányokról, az üzemi tanácsok megalakításáról, a népi ellenőrzésről szóló rendelet stb. Érveik között szerepel az is, hogy a Csepel Autógyárnak 1949-ben még csak egy üzemi konyhája volt. Innen hordták a kilométerre fekvő gyárrészlegekbe is az ételt, amely télen kihűlt, élvezhetetlenné vált. Ma nyolc konyhájuk van és a vállalat 1 400 000 forinttal járul hozzá a dolgozók étkeztetéséhez. A?. óvoda 664 000 forintjába kerül évente a gyárnak, holott a dolgozók naponta csak egy forintot fizetnek egy gyermekért. A napköziotthon 653 000 a balatonszemesi gyermek- üdülő 156 000 forintba kerül egy évben. Munka- és védőruhára 1 200 000 forintot, védőételre 690 000 forintot fordítanak. És mit jelent a dolgozóknak az, hogy a gyár előtt áruház, húsbolt, gyógyszertár, cipészműhely, tisztító- és festőüzem létesült! De vannak olyan érveik is, amelyeket nem lehet számokban, összegekben kifejezni. Erre talán legékesebb példa Somogyi Gábor mérnök taggyűlési felszólalása. Ö most járt Brazíliában és Francia- országban. Ezekben az országokban disszidensekkel is találkozott. Köztük olyanokkal, akik valamikor osztálytársai voltak. Közülük egy-kettő megtalálta a számítását, de a többség hiába volt itthon megbecsült mérnök, vagy hivatalnok — kint segédmunkás. Tengődnek, rosszul érzik magukat. Mi itt szidjuk a hibákat — mondotta —, közben egyre jobban élünk. Somogyi Gábor nem kommunista, de külországi élményei, s az itthon tapasztaltak egyre inkább meggyőzik őt is és szavai nyomán a hallgatóságot arról, hogy nálunk valóban minden a dolgozókért van. Es amikor SoIti Gáborné> Szeghalmi Károly, Muharos József né, Buth Gyula, Rá- benspeck Antal, Baka János, Ötvös Miklós és mások a párt ajánlására jelentkeztek a községbe társadalmi munkára, mindez eszükbe jutott. Mert akárhogy nézik: az előforduló hibák sem takarhatják el megváltozott életük eredményeit! S. Á. Tíz év alatt megkétszereződött az egy főre jutó iparcikkfogyasztás hazánkban Tíz éves a belkereskedelem címmel érdekes statisztikai összeállítás készült a Belkereskedelmi Minisztériumban. Az összefoglaló adatai szerint a munkások és az alkalmazottak reáljövedelme az utóbbi tíz évben jelentősen növekedett. Hasonló a helyzet a parasztságnál is. Ennek eredményeként az egy lakosra jutó fogyasztás 1949 és 1957 között 56 százalékkal, az iparcikkvásárlás pedig csaknem 100 százalékkal nőtt. A statisztikai adatok szerint a kereskedelem hét év alatt 375 millió négyzetméter pamut- és gyapjúszövetet, 20 millió gyermekruhát, csaknem 10 millió női és férfi ruhát, 65 millió pár cipőt, több mint egymillió rádiót, 900 000 kerékpárt, 120 000 családi ház építéséhez elegendő téglát és cserepet, továbbá csaknem negyedmillió szoba bebútorozására elegendő lakásbútort adott el. Az adatok elemzéséből kitűnik, hogy ez a fejlődés az ipar gyorsütemű növekedésének, ezenbelül is a fogyasztási cikk termelés fellendülésének köszönhető. Tízezer fölé emelkedett a magyar televízió előfizetők száma Az új 30 kilowattos adó üzembehelyezésekor és az előfizetési díj életbeléptetésekor alig több mint 5000 televízió készülék tulajdonos volt. Azóta számuk hónapról hónapra több százzal emelkedik. A posta egyik legutóbbi — szeptember 16-i — adata szerint 10 540 televízióelőfizető van hazánkban. Egyedül Budapesten 8013 bejelentett televízió készülék működik. Vidéken a legtöbb televízióelőfizető — 623 — az ország nyugati részében, Sopron környékén van. •jiiHiHiimiiiHiiimmiimiHmiinimmiimiiHiiiiimiiiiiiHtiiimiiiimiiHmiimiiiimiiiHiHiimimiiiiiiHiiiiiiiimmiiimiHmiii'i I Izgalmas, fantasztikus regény | | közlését kezdjük meg a Pest megyei Hírlap vasárnapi | 1 számában. Szerzője, Nyikolaj Daskijev jóformán még h § ismeretlen a magyar olvasók körében, de a Szovjetunió- | 1 ban főként a fiatalabb 'korosztály már évek óta mohó | ! érdeklődéssel olvassa tudományos-fantasztikus-kalandos | I műveit. Legújabb regénye, A világ uralkodója, amelynek = 1 folytatásos közlésére vállalkozunk, a modern technika | I távlatairól, a tudományos felfedezések hasznos és ártó | I alkalmazásáról szól, a kalandregények fordulatos, lebilin- | I cselő módján. A mű „főhőse” egy rádiósisak, amellyel a | I legtávolibb hangokat és, legrégibb emlékeket is érzékelni | § tudjuk, de a hajótöréstől az egzotikus szerelemig s a | 1 malájföldi kémkedéstől a különleges vallatást módszere- g I kig frímos izgalomban, bonyodalomban és fantasztikum- g I ban lehet részünk. Bizonyosaik vagyunk benne, hogy | | lapunk olvasói örömmel fogadják A világ uralkodója | 1 közlését, s izgalommal várják majd mindig a regény | | újabb fejezeteit. f(«nilítiumulmnniMiiiiiiiiHHti.muiiiiinm-miiimiinti MIRŐL ÍRNAK LEVELEZŐINK? jó kőhaji1 Budapesttől egy tásnyira fekszik Tököl, ahol szinte mindenki építkezik. Nemcsak magánosok építik a házakat, de a község középületei, is állandóan bővülnek, szépülnek. Posgai 1st-- ván vb-titkár írja meg levelében ennek a sürgés-forgásnak legújabb eredményeit. Elkészült az öltözővel felszerelt sportpálya, amely a járásban az elsők közé emelkedett. Községi mázsát építettek, fel- töltötték és rendezték a piacteret. Nagy feladat volt ez. de hamar végére értek, mert teljes egészében társadalmi munkában végezték el. De ezzel még nem merült ki a tököllek áldozatkészsége. Megoldották a Mester utca csatornázásának problémáját, s elvégezték a község legfonto- sab utcájának lekövezését. Izzik a vas a Váci Könnyűipari öntödében Községfejlesztés Pest megyében E‘ GY 64 OLDALAS, gazdag tartalmú füzet hagyta el a napokban a nyomdát. A Pest megyei Tanács három munkatársa (dr. Balázs Mihály, dr. Boruzs Mihály és dr. Tóth Ferenc) arra vállalkozott, hogy bemutatja egy év eredményeinek tükrében: az ellen- forradalom leverése után, a nehéz körülmények ellenére hogyan valósították meg tanácsaink az 1957. évi községfejlesztési terveket. A kis kötet bevezetőjében a szerzők utalnak arra, hogy a felszabadulás előtt hazánkban a községfejlesztési munkát nagyon elhanyagolták- A helyi önkormányzatok igen kevés pénzt fordítottak községfejlesztési célokra. 1945-ben döntően megváltozott a helyzet. A Magyar Kommunista Párt a felszabadulás után azonnal igyekezett segítséget adni a községpolitikai mozgalom kibontakozásához. Az MDP III. Kongresszusa után, 1953-ban született meg a határozat, amely felhívja a városok és községek tanácsainak végrehajtó bizottságait, hogy kutassák fel a helyi erőforrásokat és a dolgozók tevékeny közreműködésének legjobb felhasználása érdekében készítsék el a terveket. Helyesen vonják le a szerzők azt a tanulságot, hogy a tömegkapcsolat erősödése egyenes arányban áll a községfejlesztés eredményeivel. Ahol a lakosság bevonásával készítették a terveket, ott a tanács és a választók közötti kapcsolat javult. Ahol hiányzott ez az együttműködés, ott elmaradtak az eredmények. 1957-ben Pest megyében számottevő összeg, 27 990 031 forint folyt be a köaségfej- lesztési alapra. A bevételek közül legjelentősebb volt a lakosság hozzájárulása: 11 és félmillió forint. Jelentős tétel volt a tanácsvállalatok terven felüli nyeresége, az állami vállalatok hozzájárulása és az adóprémiumok idevonatkozó része is. Ilyen szép kerettel gazdálkodhattak tanácsaink az elmúlt évben. A községfejlesztési tervekben legjelentősebb helyet a kommunális jellegű célok foglalták el. A legnagyobb értékű útépítési munkát Vác városában végezték el: a több, mint 600 000 forintos költségvetéssel megépített gombási útszalkaszon. A megyében 1957-ben tizenegy autóbusz-váróterem, tizenkét községi hídmérleg készült, huszonhét helyen bővítették a villanyhálózatot. Szentendre kizárólag városfejlesztési alapból készítette el az izbégi 2600 méter hosszú vízvezetéket, 10 közkúttal. A kis kötet szép példákat sorol fel arra, milyen erőfeszítéseket tettek egyes helyeken a kulturális, egészség- ügyi vagy sportjellegű célkitűzések megvalósításáért. A harmadik fejezet a munka legmaradandóbb része. Meg- kapóan írják le, hogy a 900 lelkes Csornád kisközségben hogyan mozgósították a féh fa- lut művelődési otthon építésére. A társadalmi munkavállalás beszédes példája Ócsán a kétezer négyzetméteres új betonjárda megépítése. Ragyogó példa a nagytarcsaiak összefogása; itt a Szilas-patak megrendszabályozásával mentették meg a község 35 hold- nyi rétjét az évenkénti elára- d ás tói. i Az eredmények ismertetése mellett megemlíti a füzet azokat a helységeket is, ahol nem gazdálkodtak megfelelően a községfejlesztési alappal (pl. Halásztelek). Elemzik, hogy aránylag milyen kevés összeg jutott a tanácsi iparvállalatok és a helyiipari üzemek fejlesztésére. pedig ezek későbbi hozama komoly bázist jelentene a következő évek terveiben. A Községfejlesztés Pest megyében című füzet a választást megelőző hetekben látott napvilágot. Gazdag képanyaga, adatfelsorakoztatásai és fejezetei komoly segítséget adnak a megyei népnevelők ezreinek az október—novemberi hónapokban végzendő felelősségteljes munkához. A tanácsok vezetői pedig még világosabban látják majd az utat, melyen haladva eljutunk városaink és falvaink fejlődéséhez, az otthonos, virágzó szocialista települések kialakításához. Papp Rezső Most még nagyobb munkába fogtak; megkezdték az 500 személyes kultúrház építését. Szállítják a kavicsot, oltják a meszet. Az eddig végzett munka értéke 33 000 forint. Hogy ki dolgozik a legtöbbet? Mindenki kiveszi részét a közös érdeket szolgáló munkából. A község iparosai vállalták az építkezésen a szakmunka elvégzését, így valósul meg a község régi álma. Kiskunlacházától négy kilométerre, kinn a tanyán betegen fekszik mar több mint öt éve Vörös Antal- né. Állandó figyelemmel kíséri a fóti Gyermekvárosról érkező híreket. Nemrégiben a helyi nőtanács mozgalmat indított a Gyermekváros javára. Egy kiló búza néven. Mikor Vörös néni erről tudomást szerzett, üzenetet küldött, mennének ki hozzá. 100 forintot adott, azzal a kéréssel, hogy juttassák rendeltetési helyére és forró üdvözletét küldi mindazoknak, akik az otthontalan gyermekek érdekében munkálkodnak. „Szeretném a közvélemény figyelmét a ráckevei járási könyvtárra irányítani” — írja Jakab István ráckevei levelezőnk. — Mi, akik az első olvasók voltunk, látjuk milyen hatalmas munkát végeztek a könyvtár dolgozói. A ráckevei horgászok pecázás közben Tolsztojai ismerkednek, a ráncos ar- ú parasztbácsi csillagászati önyvet kér. Kisebb hibák rmészetesen akadnak, de azokat egyre-másra kijavít- iák s valamennyien az olvasótábor teljes megelégedésére végzik fontos munkájukat r.\ Orszentmi klóson nagy problémát jelentett a szülőknek, hogy kicsi volt az óvoda. Mind több és több gyerek maradt ki helyhiány miatt. Összeültek tehát az érdekelt szülők. Megtárgyalták, mit lehetne tenni. Megbeszélték a községi tanáccsal, hogy egy teremmel bővítik az épületet. S hogy a tervből mielőbb valóság legyen, összefogtak és nagyrészt közös munkával segítettek. kétszáz kétszeri Az elmúlt hónapban nagy örömmel írta Csiba József levelezőnk, hogy Gödöllőn nagy költséggel bár, de korszerűsítették a szeszfőzdét. Alig várták az őszi idény megindulását, hogy mielőbb kielégíthessék a fokozódó igényeket. De csalódtak a főzde munkájában. Míg a múltban háromszori lefűzésnél háromszor litert kaptak, most főzéssel kétszer háromszáz liter az adag. Ez bizony nem jelent haladást. Mi történt tulajdonképpen? Az, hogy a modem berendezéshez fontos kellék a vízhűtés, viszont vízhiány miatt a készülék rosz- szul működik. Nagy szükség lenne az udvarban álló másik kút üzemeltetésére. Ekörül folyik jelenleg a huzavona. S míg tárgyalgatnak, lassan elmúlik a szeszfőzési idény. Kár minden deci pálinkáért, amely soká várat magára, vélekednek a gazdák, akik a főzésre várakoznak. S így aztán ebben az évben is máshová kell menniük, ha idejében akarnak pálinkát főzetni. Nyugatnémet—magyar vasúti és idegenforgalmi tárgyalások Az utóbbi napokban Budapesten tartózkodott F. B. Kaeppler, a Német Szövetségi Köztársaság Frankfurt am Main-i utazási irodájának igazgatója és az IBUSZ igazgatóságával megállapodást kötött kölcsönös vasútijegy eladásra. A nyugatnémet szakembereknek alkalma volt megismerkedni a magyarországi idegen- forgalom szervezetével. A tárgyalásokat kiterjesztették » Nyugat-Németországból hazánkba irányuló idegenforgalom megnövelésének kérdésére is. DE JÓ FILM LEHET! Amerikában a legutóbbi hát- borzongató „Drakula” filmet a következőképpen reklámozták-- A film előadása közben egy hét alatt 30-an — tehát naponta öten — ájultak el! Ezek többsége férfi volt! A moziban szolgálatot teljesítő mentőosztag valamennyit első segélybe» részesítette. HiiiimiHilUHtifiiiiiHiirirHttiiiiiiiiiiHiMtfiHmitiuiiiimiiiiiiiitiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiitmiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiimiiiiiimiiiiimilfnt) ÓVODAI JELENET Az egyik vádol, a másik kérdez: hogy merészel a néni ilyenkor fényképezni?! (Kristóf Lászlóné felvétele)
