Pest Megyei Hirlap, 1958. október (2. évfolyam, 231-257. szám)

1958-10-28 / 254. szám

1958. OKTOBER 38. KED0

'^^Cir/op

Lelkes hangulatú választási nagygyűlések megyeszerte

A váci nagygyűlés hallgatósága

(Foto: Cserny)

(Folytatás az első oldalról)

vívmányai mellett is és kinyilvánítja, hogy támogatja a munkás-paraszt kormány politikáját.

— 1956-ban nemcsak a föld és a gyár volt veszélyben, de függetlenségünk és az ország békéje is. Nagyon nehéz körülmények között kezdte meg munkáját a munkás-paraszt kormány, de kivezette népünket történelmünk legnehezebb időszakából.

— Azért van még sok tennivalónk. Egyik legfontosabb feladatunk: olyan közszellemnek a kialakítása, hogy az ország nagy és kis problémái egyre inkább közüggyé váljanak. Kormányzatunk is mindjobban megosztja gondját az ország népével. Ezt kell elérnünk nemcsak a városi tanács munkájában, de üzemeink szakszervezeti bizottságaiban is.

Mosolyra húzódtak az ajkak, amikor Gáspár elvtárs arról beszélt, hogy mostanában szokás Vácot „élmunkás üzemek városának*’ nevezni. Ez az itt dolgozók jó munkájának az érdeme. Öröm részünkre, hogv ez az Észak-Pest megyei történelmi múltú város mennyire ipari jellegűvé vált az utóbbi évtizedben. A jövőben még jobban fokozódik az iparosítás:

Az Egyesült Izzó telepe 1960-ban már 500 embernek ad munkát és az ötéves tervben üzembe helyezik a cementgyárat is.

>— (Nemcsak az ipari munkás érzi a megbecsülést a mi rendszerünkben. A forradalmi munkás-paraszt kormány biztosítja a becsületes kisiparosok, kiskereskedők munkáját is. Természetesen az üzéreket, árdrágítókat szigorúan büntetjük a jövőben is. Az értelmiség különböző rétegei is bizonyságot tettek arról, bogy a magukénak érzik a szocialista társadalmi rendet.

— A megválasztandó új tanácstagoknak és a város vezetőinek a jövőben sokat kell tö- rődniök a város kis és nagy problémáival. Ebben a munkában nagy részt kell vállalniok a kommunistáknak. A szervezett munkásságnak közösséget formáló erőként kell fellépni. Nem engedhető meg, hogy néhány ellenséges hangadó befolyásolja a közvéleményt; nekünk kell a közhangulatot türelmes, de következetes munkával helyes irányba kialakítanunk.

Beszédének befejező részében a nagygyűlés előadója az utóbbi időben szembetűnően megnövekedett „védeimezők“- ről beszélt.

— Volt idő, amikór nagyon nagy szüksége lett volna ennek az országnak külső segítőkre. Az alföldi parasztsztrájkok, a pécsi bányászsor- tüzek, vagy a voronyezsi tömegmészárlás idejére gondolok. Ezek a nyugati urak akkor is hatalmoi) voltak, de nem siettek az itt élő dolgozók segítségére.

A felszabadulás és a® 1956- os nehéz napok bebizonyították, hogy igazi segítőként, barátként csak a

Szovjetunióra és a baráti

országok hatalmas táborára számíthatunk.

Könnyű különbséget tennünk az igazi barátok és az álbarátok között.

— Többen említették nekem is, hogy nyugtalanok a franciaországi események és a Kína felől érkező hírek hallatára. Szeretnék mindenkit megnyugtatni, mindenkibe hitet önteni, hogy a mi rendszerünk legyőzhetetlen. Hiába az ellenség minden mesterkedése az imperializmus bukásra van ítélve, eljárt felette a történelem. A jövő a szocializmusé!

A lelkes hangulatú választási nagygyűlés dr. Kávai Géza zárószavaival ért véget. A térről, a felhangzó induló hangjaira csak lassan indult haza a közönség. Kisebb-nagyobb csoportokban vitatták az elmúlt órákban hallottakat.

— Szívünkből beszélt Gáspár elvtárs — mondta Kovács István, az Egyesült Izzó dolgozója. — ügy érezzük, hogy szavai erőt, segítséget adnak az elvégzendő feladatokhoz,

— Mély visszhangot keltettek bennem az elhangzottak — nyilatkozott Segesvári Ferenc, a siketnéma intézet egyik tanára. — Az előadó közvetlen kapcsolatot teremtett a hallgatósággal; szinte egyemberként maradt együtt a tömeg a? utolsó mondatig.

Papp Rezső

Megyénk számos városában és községében rendeztek még vasárnap választási nagygyű lést. Mindenütt a lakosság nagy érdeklődése mellett. Budaörsön Tausz János belkereskedelmi miniszter mondott beszédet. Szentendrén Pála Ká- rolyné, a kerület képviselőjelöltje beszélt nagyszámú hallgatóság előtt az időszerű kérdésekről. Előadásához Móricz Virág, a kerület másik képviselőjelöltje szólt hozzá. A gyűlés hallgatósága mindkét beszé det nagy tetszéssel fogadtai Jászkarajenőn is nagyszabású választási gyűlés volt, amelyen Vgrai Ferenc vezérőrnagy, a magyar néphadsereg vezérkar' főnöke mondott beszédet. Nyársapát községben Horváth András, a megyei pártbizottság első titkára tartott beszédet a választói gyűlés nagyszámú, lelkes hallgatósága előtt.

A Magyar Vöröskereszt Pest megyei szervezete vasárnap tartotta küldöttértekezletét a megyei tanács székházában. Mintegy 170 küldött, illetve meghívott vett részt a megyében működő 200 helyi csoport képviseletében.

A vezetőség nevében Németh Veronika, a szervezet Pest megyei titkára számolt be a vöröskereszt munkájáról. Bevezetőben — szervezeti kérdésekkel foglalkozva — elmondotta, hogy az ellenforradalom előtt 176 helyi csoport működött, 11 290 taggal.

Az ellenforradalom idején a szervezetek egy része felbomlott, mindössze 92 helyi csoport maradt.

Az ázóta eltelt két esztendő folyamán 108 új helyi csoport alakult, s a vöröskeresztes ta- aok száma ismét meghaladja a 10 ezret.

— Örülünk ennek az eredménynek — mondotta Németh Veronika —, ám nem lehetünk elégedettek. Ha teljesíteni akarjuk az országos vezetőség határozatát — amely kimondja, hogy a lakosság 10 százalékát kell bevonni a vöröskereszt munkájába —, akkor mintegy 75 ezer tagot kell toborozni. Csakis ekkor mondhatjuk el, hogy megyénkben valóban tömegszervezetté vált a vörös- kereszt, hogy soraiban megtalálhatók mindazok, akik hajlandók dolgozni az egészségvédelem, a betegség megelőzése.

s az egészséges környezet megteremtése érdekében. Különösen sok tennivaló vár ránk az üzemi csoportok létrehozásában. Jelenleg csak 25 üzemben van helyi csoportunk; pedig üzemeink többségében nincs függetlenített orvos, kétszeresen szükség van tehát jól képzet! ''őröskereszt es aktívákra.

— A feladatok végrehajtásának előfeltétele megfelelő számú egészségügyi aktívák kiképzése. Márpedig az utóbbi időben nem lehetünk elégedettek oktató-nevelő munkánkkal. Míg 1956-ig 4500 aktívát képeztünk ki különböző tanfolyamokon, addig ebben az évben mindössze 753-at. A jövőben a szervezési feladatok mellett erre is több gondot kell fordítani.

A beszámoló a továbbiakban foglalkozott azzal az értékes segítséggel, amelyet a vöröskeresztes aktívák nyújtottak a hivatásos egészségügyi dolgozóknak, az üzletek, piacok tisztasága, valamint a környezet higiénia ellenőrzésében, a szűrővizsgálatoknál és az oltásoknál. Végül

ismertette azokat a feladatokat, amelyek az anyaés gyermekvédelem, a szociális munka és • az erkölcsi nevelőmuaka területén várnak az aktívákra.

A vita során felszólalt küldöttek sok értékes, a kongresz- szusi előkészületek során már megvalósított vagy tervezett kezdeményezésről számoltak be. Várkonyi Sándorné ceglédi küldött például elmondotta, hogy Cegléden brigádokat szerveznek a szülő asszonyok háztartási munkájának elvégzésére. Dr. Weisz Mátyás körzeti orvos felszólalásában kérte, hogy

a vöröskeresztes csoportok álljanak élére az iszákos- sás leküzdésére indított mozgalomnak.

A határozati javaslatok elfogadása után az értekezlet végül megválasztotta a 35 tagú megyei vezetőséget és az országos kongresszus 10 Pest megyei küldöttét.

Rendelet a sertéshizlalási szerződésekről és a szerződéses árakról

A Magyar Közlöny október 26-i száma közli az élelmezés- ügyi miniszter rendeletét az 1959. évi átadásra kötött sertéshizlalási szerződésekről és ezek alapján kifizetendő sertésárakról. Kimondja a tändelet, hogy az 1959. évi átadásra szóló sertéshizlalási szerződések alapján az állatforgalmi vállalatok a fehér hússertésért 106—126 kiló között kilogrammonként 15,50 forintot, hús- és húsjellegű sertésekért 106 kilón felül 14,80 forintot, a zsír- és zsírjellegű sertésekért 126— 165 kilóig 14,50 forintot, az ugyanezen csoportba tartozó 165 kilón felüli sertésekért 14,80, a tenyésztésbe fogott (hús- és zsírjellegű) sertésekért 170 kilón felül 14,— forintot fizethetnek. Bacon-sertésekre 1959. évi átadásra sertéshizla. lási szerződést kötni nem lehet. A továbbiakban megállapítja a rendelet, hogy az 1959. évi átadásra kötött sertésfilzla- "íásT aíSr/safefck alapján egy- egy gazdaságban, egy tételben hizlalt, azonos típusú és érett- ségű sertéseknek ugyanazon időben való átadása esetén a mezőgazdasági termelőszövetkezetek, termelőszövetkezeti csoportok, termelői szakcsoportok, szakszövetkezetek és mezőgazdasági társulások részér» a nagyüzemi felárat a korábbi rendelkezés szerint változatlanul ki kell fizetni. A nagyüzemi felár szempontjából azonos típusú és érettségű sertéseknek az olyan azonos minőségű és fajtájú sertéseket kell tekinteni, amelyeknél az átadott falkán belül a legkisebb és a legnagyobb súlyú sertés között 20 kilónál nagyobb egyedi súlykülönbség nincs.

Japán és bolgár vendégek érkeztek hazánkba

A Kulturális Kapcsolatok Intézetének meghívására egyhetes tanulmányútra Magyar- országra érkezett T. Wada japán újságíró és Yanagi iparművész.

A magyar—bolgár kulturális egyezmény 1958. évi munkaterve alapján háromhetes tanulmányútra hazánkba érkezett N. Sz. Stojanov, a Szófiai Gyógyszerészeti Tudományos Kutató Intézet igazgatóhelyettese. '

Injekciós készülék — tű nélkül

Csehszlovák technikusok újfajta injekciós készüléket találtak fel, amely tű nélkül teszi lehetővé az injekció beadását a bőr alá és az izomba. Az újfajta készülékkel elsősorban gyermekeknek és diabetikusoknak adnak injekciót.

A készülék egy erős villany- motorból áll, amely 75—250 atmoszféra nyomással két 0,12 —0,14 milliméter vastagságú fúvókán át préseli a beteg bőre alá az injekciós folyadékot. A Svobodne Slowe című prágai lap közlése szerint az új készülék teljesen automatikusan működik.

Húsz kastély uralta ezt a tájat. Úrból volt elég, s kastélyból is. Bárhová nézett az ember, mindenütt kastélyok oszlopos tornáca nézett szemközt vele, s a gőgösen meredő kastélykapuk csak szolga vagy úrivendég előtt tárultak ki. Szegényember nem léphetett be „csak úgy” a kastélyok kapuján. De minek is. Igazát keresni? Hol volt a szegény embernek akkoriban igaza? De ha lett is volna, éppen kastélyok rideg termeiben találja meg azt?

Vegyük csak sorra a húsz kastély urait, sok érdekes történetet, keserű eseményt jegyzett meg róluk az emlékezet

Benedekig Géza csak földesúr volt, akárcsak Vásárhelyi Zoltán. Ádám György már nemcsak földesúr volt, hanem szolgabíró is. S hogy gálánt családból származott, azt onnét tudják a szeleiek, hogy az apja táblabíró volt, s verte a cselédjeit. Volt honnét tanulni a fiának is. Virányi kegyelmes úr földesurasága mellett altábornagy volt, s, emellett a nagykátai takarékbank elnöke. Próbált valaki hitelt kérni. Lehet! Csak juttasson „némi” anyagiakat a kegyelmes úrnak. Mert ha nem. akkor nincs hitel. Ha igen, akkor van. S a korrupt kegyelmes az urak doyenje volt! Díszes társaság

HÚSZ KASTÉLY VILÁGA

méltó koronája! Krajcsik Jenő állami jószágkormányzó. Ráérő idejében — s mikor nem ért rá? — puskával a kezében járta a parkot. S ha valahon- nét betévedt egy csirke vagy tyúk, lepuffantotta. S kidobta a kerítésen. Mert egy gentlemen. az gentlemen! Hogy egyszerűbb lett volna a kerítést megcsináltatni? De hisz akkor oda a szórakozás! Hogy szegény ember kincset jelentő szárnyasa pusztult? „Legalább tyúkot zabáinak, ünnepük lesz■’ — mondta nevetne a jószáe- kormányzó úr. Hulyák Lajos ezredes úr. Felesége egy liter rumot ivott meg naponta. S mámorában püfölte a cselédeket. S ha azok, már nem bírva ezt a sorsot, az ezredes úrhoz mentek panaszra, az azt mondta: „ejnye, ejnye”, s elzavarta a panaszkodót. Sárközi Pál. Elitta a vagyonát. Meg kártyázott. Hiszen nem volt más dolga. Vbsics-testvé- rek. Szolgabíró család. (Menynyi szolgabíró, hát még menynyi szolga!) Vitzíán Kálmán. A híres Vitzián-család ivadéka. Vitzián István főispán: Élet és halál ura a faluban, megyében. Nem bírta a „parasztszagot”. Megállt a tornácon a paraszt, ő meg a szobából kiabált ki hozzá. Beljebb lépni szentségtörés lett volna.

Karial választó polgárai szombaton este tartották meg választási nagygyűlésüket a községi kultúrotthonban, amelyen szép számmal megjelentek. Képünkön a választópolgárok hallgatják a szónok beszédét.

Mészáros Ottó:

0ailödidiő k iiuilttuíl, h iclmml

Szdoó főintézo. Hogy verte a cselédeket, az hagyján, hiszen intéző volt, azért fizették. De hogy „nevelni" is tudott, azt tapasztalták a szeleiek. Ve- je, Speciál intéző úr honosította meg a szájkosarat. Fel kellett kötnie minden szüreteiének, s csak munka végén vethette le. Nehogy egy szem szőlő is lemenjen az éhes napszámos gyomorba! Krammer főintéző. (Sok volt az úr, akadt hát főintéző is elég.) Fridmann nagyságos. Ha valaki szólni mert hozzá, ráordított: szívesebben hallgatom a barmaim bőgését, mint a te ugatásod. S lovaglópálcával zavarta ki az eléje merészkedő!.

Györgyey Lajos, Györgyey Illés fia. Több tízezer holdjuk volt, s benne kétezer hold szőlő, meg ötszáz hold gyümölcsös. Kastély meg vagy öt darab a járásban szerte. Kellett, hisz „fárasztó” vadászatok után megkell pihenni valahol. Prey er Sándor ezredes úr, Szelik Aladár. Csak földesurak. H. Vitzián, akinek neve elé a H. betű úgy ragadt oda, hogy élvezte a szobalányát feleségül. Ilyen ember nem lehet normális. az csak h. lehet. S oda i* ragasztották az urak a neve elé. S nem beszéltek vela többet.

Dániel nagyságos úr. Remegtek hozzá menni a lányok cselédnek, mert azonnal rájukcsapott. De ez sem volt elég. Pestről hozatta a „színésznőket”, « az orgiák zaja elnyomja a cselédek gyomrának korgását. Mert a bérrel sokszor adós maradt. Benedekty Béla. Aranykulcsos. ' Horthy István jóbarátja, aki nem egyszer látta vendégül a kormányzó csemetét. Csilléry méltóságos úr, aki csak le-lerándult szelei rezidenciájába, mert a BSZKRT egyik főhatalmasságaként a fővárosban is nagy házat vitt.

Hát ők jelentették a húsz kastély világát. Díszes társaság. Katonatisztek, szolgabírók, főispán, jószágkormányzó, iszákos nőfaló nagyságosok, méltó- ságosok és kegyelmesek.

Díszes kastélyok, s rozzant, nádfödeles cselédházak. Négy családnak volt egy konyhája. Szeméttel tüzeltek, a szó szoros értelmében. Mert kukoricaszárat, csutkát lopni kellett, de ha rajtavesztettek, súlyos csend- órpofonok jelentették a fizett- séget. S lehetett továbbállni, mert „tolvajt” nem tűrt meg egyik úr sem.

Vitzián főispánnál sok cselédnek nyolc-tíztagú családja volt. S amikor odamerészkedtek eléje, hogy adjon már valami fűtenivalót. mert megfagynak a gyerekek az ordító télben, akkor azt kiáltotta ki a ropogó kandalló mellől: legalább kevesebb kenyérpusztító lesz!

Emlékeznek rájuk, nagyon is emlékeznek a szeleiek, hiszen legtöbbjük cseléd volt. náluk nyomorodott félemberré. Mert cselédhez orvost nem hivattak, de még bábát is ritkán! Ez aranyszabály volt. A cselédasz- szonyok segítettek egymáson, ha eljött valamelyikük ideje.

Cselédgyerek egy osztályt járt. Akkor az intéző megbizonyosodott: le tudod írni a neved? Le? Akkor gyerünk dolgozni! S az iskolának vége volt!

Ha huny is, ha gyengül is az emlékezet, ha felidézik, egyszerre lángot vet! Öreg cselédek szemében lobot vet az indulat, amikor korbácsos (mert ilyen is volt) intézőkre, kasz- nárokra emlékeznek. S ha csépléskor Fridmannál romlott volt a szalonna, s szólni mertek, lóval gázolt közéjük a nagyságos úr.

Messzi világ, elmúlt élet. 1944 őszén roskadásig megrakott autók, szekerek fordultak ki a kastélykapukon, hogy vigyék a mások verejtékével, vérével szerzett vagyont. S minden úr összehívatta a cselédeit: visszajövünk! Moccanni se merjenek! Mert akkor az isten irgalmazzon nektek! S el- viharzottak.

S szerettek volna visszajönni. Sőt: akadt, amelyik vissza is jött. A maga vesztére. Mert az egykori cselédek, a megroppant derekú emberek nagyon is hamar megmoccantak: arra visz az út, nagyságos úr! S elzavarták őket! S megteremtették a maguk világát.

A kastélyok — egy-két kivétellel — ma is állnak. Gyerekhangok csilingelnek benne, vagy szülőasszonyok sóhajtoznak. A másikban parasztfők hajlanak össze, hogy jobb jövendőt térveljenek ki. A harmadikban öregek találtak otthont, a negyedikben volt cselédek laknak. Húsz kastély világa összeomlott. Mert új világ jött. mely szétfeszítette a- kínból. megaláztatásból rakott falakat.

(Folytatjuk)

A vöröskereszt Pest megyei szervezetének küldöttértekezlete