Pest Megyei Hirlap, 1958. október (2. évfolyam, 231-257. szám)
1958-10-28 / 254. szám
1958. OKTOBER 28. KEDD "\fCtrl(W 3 Választás előtt a ráckevei járásban Megifjodott a régi község Földrengés pusztított 1956. január 12-én reggel Taksonyban és a környező községekben. Alig akadt ház, ahol ne keletkezett volna kár. Az év nyarán még az árvíz is meglátogatta a falut, s növelte a károkat. Érthető, hogy tanácstalanul, reményt vesztetten tanakodtak a község lakosai jövendő sorsukon. A bajban segített népi államunk. Bármerre jár ma az ember TANÁCSTAGOK DICSÉRETE Ráckevén a községi tanács elnökével s titkárával beszélgettünk; Arról érdeklődtünk, hogyan segítik a község vezetőit a tanácstagok. Megkérdeztük, ki a legjobb tanácstag, akiről írni lehetne néhány szót. Mindenre választ adtak, csak a legjobbat nem tudták megmondani. Mégpedig azért nem. mert legalább 20 „legjobbat” soroltak fel a népes jelölőgyűléseken elfogadott 69 tanácstagjelölt közül. Végül is megegyeztünk, hogy írunk néhányról — a legjobbak közül. Az Árpád utcában — amiről lapunk is többször cikkezett —, befejezéshez közeledik az útépítés. A lakosság társadalmi munkára való szervezésében itt szerzett érdemeket Villányi Jánosné parasztasz- szony arra, hogy körzetében, az Árpád utcában községi tanácstagnak jelöljék. Bíznak benne, hogy lelkesedése megválasztása után csak fokozódik. Nagy tervei vannak a községi tanács műszaki állandó bizottságának. Kultúrházat akarnak építeni a meglevő, lebontásra váró helyett. A bizottság, Szűcs András elnökletével, s különösképp Lengyel József tag közreműködésével vállalta a kultúrház bontási és újjáépítési tervének elkészíttetését, a társadalmi munka szervezését. A jelölőgyűlés újra elfogadta mindkettőjük községi tanácstagi jelölését. Több évtizedes terv megvalósításán fáradoznak a tanácstagok, köztük Borbély Gyuláné parasztasszony, akit most is tanácstagnak jelöltek. Az Árpád utat kövezik le, s a három kilométer hosszú vízvezeték építéséhez szervezik a társadalmi munkát. A választásokig elkészül az út, amiben nagy része van a gimnázium tanulóinak, tanárainak, akik 520 munkanappal segítettek. Lelkes, áldozatkész tevékenységükért jelölték tanácstagnak Eszlári Zoltán igazgatóhelyettest, s Fejérdi Győző tanárt; A község fejlődése, eredményei elválaszthatatlanok a fáradtságot nem ismerő, példájukkal másokat is buzdító tanácstagoktól. Két év alatt három kövesutat építettek a községben, s jövőre az alszegi részen a Bercsényi utcát akarják kikövezni, s folytatják a vízvezeték építését is. A jelölőgyűlések befejeződtek a községben. A tanácstagnak javasolt 69 jelöltben joggal bízhatnak a ráckeveiek. Közügyekért harcoló áldozatkész férfi és nő valamennyi, s a lakosság segítségével minden bizonnyal valóra váltják nagyszerű terveiket, elgondolásaikat, a községbeliek javaslatait; KÉT VILÁG, KÉT ÍGÉRET Jól emlékeznek még az idősebbek Szigetcsépen arra, hogy egy-egy választás előtt megjelentek a képviselőjelöltek a községben, s egymást túllicitálva ígértek utat, villanyt stb., hogy maguknak nyerjék meg a falu lakosságát. Persze, előtte tájékozódtak, hogy mi is hiányzik a községnek a legjobban. Mikor aztán kézben volt a mandátum, egyszerűen megfeledkeztek az ígéretekről. Most, a választások előtt a községi tanács végrehajtó bilakosság érdekében dolgozik a földművesszövetkezet A legidősebb szigeUíjíalui választó Barbaró Márton bácsi, Ha a megyében nem is, Szigetújfalun mindenképpen a 92 éves Barbaró Márton bácsi a legidősebb lakos és választó- polgár. Itt született az akkor még tanyányi faluban, s ahogy ő mondja, nem megy máshová meghalni sem. Nemcsak a mozgása, de észjárása is fiatalos. Kitűnően emlékszili a régmúlt idők eseményeire, a régi választásokra, a község történetére, fejlődésére. Jobban becsüli, többre értékeli a község eredményeit, mint sok fiatal. A választást komoly dolognak tartja, nem úgy, mint a felszabadulás előtti választási komédiákat. — Bizony, akkor csak kevés embernek volt választójoga községünkben — meséli elgondolkozva. — A fiatalok, a nők nem is járulhattak az urnák elé. Ráckevére szállítottak bennünket, kevés számú szavazókat, a kortesek. Hallgattam én sok képviselői ígéret- özönt, de még véletlenül sem valósult meg azokból semmi. Sok mindenről beszélgettünk, szóba került a község számtalan eredménye, ügyesbajos dolga. Ritkán jár Újfalu utcáin Márton bácsi, mégis tud mindenről. Látta az 1956-ban 120 ezer forintos költséggel létesült új kultúrotthont. Készül rá, hogy megnézze egyszer a nemrég felszerelt televíziót. Tetszett neki a szeptemberben átadott, három tanteremmel, szertárral és egyéb helyiségekkel bővített, modernizált iskola, amely csaknem 400 ezer forintba került. Végigment az állomásig vezető több kilométer hosszú betonjárdán és megelégedetten újságolta: portala- nítják a község útjait. Idős ember már Márton bácsi. Jóban-rosszban egyaránt volt része. Ha legalább 10 évvel fiatalabb lenne, szívesen részt venne az iskola mellett készülő nagy tornaterem építési munkáiban, mint oly sokan községéből. Sajnos, már hamar elfárad, de mégis segít. Elsők között akar leszavazni november 16-án, hadd kezdjenek mielőbb "munkához a ma még tanácstagjelöltek, a nála fiatalabbak. Csaknem félmillió forint tiszta nyereséget mondhat magáénak Dömsödön a földmü- vesszövetkezet 1958 első kilenc hónapjában. Várható, hogy a tagság részére az év végén mintegy 100 ezer forintot osztanak ki vásárlási-értékesítési visz- sza terítésként. Kérdezhetné valaki, hogy mit csinál a szövetkezet a többi pénzzel, a nyereséggel? A rendelkezésükre álló pénzt a lakosság érdekében használják fel. Erről tanúskodnak a modern, áruval bőségesen ellátott szövetkezeti boltok. Megjegyezhetjük — s ez a dömsödi lakosság növekvő életszínvonalát is jelzi —, hogy hárommillió forinttal több iparcikket vásároltak a község üzleteiben, mint tavaly, hasonló időszakban. És ez az összeg az év végéig még növekszik. Apajpusztán most épül 450 ezer forintos költséggel egy korszerű szövetkezeti üzletház, vegyesbolttal, húsbolttal, vendéglővel és tüzelőanyagteleppel. Tavasszal már itt is vásárolhatnak a pusztaiak. De a elömsödiek is részesednek a ■■nyereségből, mert november első felében megnyílik a piactéren egy bisztrószerű falatozó, ahol felszolgálás is lesz. s a hideg-me'eg ételeken kívül a tájjellegnek megfelelő palackborokat árusítanak. Nyáron pedig fagylaltot, cukrászsüteményeket, feketekávét. Egy év nem nagy idő, mégis két új üzlettel gazdagodik Dömsöd a földművesszövetkezet révén. És ahogy nő a lakosság vásárlóereje, úgy gazdagodik, fejlődik Dömsöd is. zottsága is tett egy ígéretet a falu lakosságának. Mégpedig azt, hogy az újtelepi rész három utcájába, továbbá a Táncsics és a Dózsa utcába november 16-ig bevezetik a villanyt. A Táncsics és a Dózsa utca lakóinak régebbi kérésük teljesül ezzel, az újtelepiek azonban nem mondhatják ugyanezt, hiszen ez a falurész egészen új település. Pár esztendeje csak, hogy lerakták az első ház alapjait. Az említett falurészben és utcákban 75 család jut villanyhoz. A múlt képviselőjelöltjei, valamint a községi tanács végrehajtó bizottságának ígéretei között azonban nagyon nagy különbség van. Először is az. hogy a tanács részéről nemcsak elhangzott.- hanem meg is valósul. Káló János elvtárs. a községi tanács elnöke állandó kapcsolatot tart a szerelő vállalattal és sürgeti a munkákat. A másik, nem kevésbé lebecsülendő különbség pedig az, hogy a végrehajtó bizottság nem kötötte feltételekhez a villanyhálózat bővítését, mint ahogyan ez a múltban szokásos volt. Nem azt mondták: ..Lesz villany, ha bennünket választanak meg“, hanem azt, hogy mindenképpen égnie kell a villanynak november 16-ra. Taksonyban, mindenütt új téglából épült házakat, piros cseréptetőket talál. Kétmillió forint gyorssegélyt kapott a község lakossága, míg az OTP csaknem hétmillió forint kölcsönnel sietett a bajbajutottak segítségére, s a kölcsönből 452 házat állítottak helyre. Ezenkívül 104 földig leomlott házat is az államunk nyújtotta kölcsönnel építettek újjá a családok. A Sztálin úton — hogy csak néhány nevet említsünk —» Fekete András és Szűcs János, a Lenin úton Weinhardt Pál es Kátai Antal, a Bugyi úton .Ullmann József, az Árpád úton Óvári Ferenc, a Csokonai utcában Vincze Lajos mondhat magáénak vadonatúj házat. Négymillió forintot fordított államunk 71 állami lakóépület helyreállítására és újak építésére, míg a lakosok saját erejükből 227 megrongált házat tettek lakhatóvá. Üj mozit is kapott a község, ami 106 ezer forintba kerüli, Teljesen új az orvosi lakással, röntgen berendezéssel ellátott egészségház. Újak az üzletek. megfiatalodtak az átépített egyéb, a lakosság érdekeit szolgáló épületek is. Alig két év- alatt 739 házat állítottak helyre és 115 újat építettek Taksonyban. Jövőre kezdik meg * községfejlesztési alapból, s » lakosság hozzájárulásából létesítendő négytantermes iskolaépület építését, hogy csak a legnagyobbat említsük. Újjászületett, megifjodott Taksony ez a régi község. Ezt mondják a helybeliek, s ezt az idegenek is. Egyikük sem felejti el, hogy mindezt a sok segítséget népi demokratikus rendszerünknek köszönhetik. Ha a földrengés és árvís 1945 előtt pusztít a községben, még hosszú évek múltán is emlékeztetnének rá a romok; A BIZALOM KÖTELEZ Még a választások előtt elkészül Ráckevén az Árpád úton és a „felvég” kisebb utcáin a kövesút, nagyrészt a lakosság társadalmi munkájával. Egészen a felszabadulásig a cselédemberek nehéz 'kenyerét ette Szabó Imréné annyi társával együtt. Eszterházy és Kállay gróf uradalmaiban. Jól tudta hát, hol a helye az új világban, amikor végre az urak szolgájából egyenjogú polgára lett egy szabad hazának. Szabáné nemcsak a helyét találta meg, tevékenyen be is kapcsolódott a jobb életért vívott küzdelembe. Nem véletlen, hogy már 1950 óta tanácstag. Most is jelölték a takso- nyiak. Jelölték, mert eddigi munkájával bebizonyította, hogy érdemes arra. Segített, amikor a földrengés és az árvíz pusztításait kellett helyre hozni, de segített egyéni ügyes-bajos dolgokon is. A községben nem létezett olyan társadalmi munka, amiben ne vett volna részt. Sókat tett az új iskola felépítéséért. Nem véletlen, hogy sokat beszéltek az emberek a jelölőgyűlésen jó munkájáról. Szabó Imréné nem szeret ígérgetni. De nem is tud térMásképp ejtik a szót F ajon milyen kérdéseket tesznek majd fel Tököl község délszláv fiataljai, ha a közeljövőben a KISZ-szervezet rendezésében megkezdi munkáját a „Kérdezz — jelelek” kör?” Nyilvánvalóan őket is sok probléma foglalkoztatja. Lesznek majd, akik arra akarnak választ kapni, milyen c helyes, illedelmes viselkedés, mások a szerelemről, megint mások a nagy felfedezésekről, technika sikereiről akarnak hallani. Biztosak vagyunk benne, hogy valamennyien megkapják a választ, hisz a KISZ és a község vezetői elhatározták, hozzáértő embereket hívnak majd ezekre a beszélgetésekre. örülünk az elhatározásnak, de magunk is szeretnénk javasolni valamit. Nem ártana, ha valamelyik alkalomkor tanácselnöküket, Pesuth Ambrus elvtársat is meghívnák, mondja el, hogyan éltek a délszláv anyanyelvű emberek a községben. Biztosak vagyunk benne, nem száraz előadást tart majd, hanem neveket is emlegetve, elmondja, milyen volt életük a felszabadulás előtt, amikor nem tanulhattak anyanyelvükön, a hivatalokban sem beszélhették ezt a nyelvet, sehol sem hallathatták szavukat. Milyen távolinak tűnik mar az a világ! A több, mint félezer fiatal közül sokan a Csepel Autógyárba és más üzemekbe járnak dolgozni. Nemcsak a felnőttek, ők is jól élnek. Szépen öltözködnek. Megtalálták helyüket az új társadalomban. Hogyne, hisz a nép- hatalom megszületésével vált lehetővé, hogy kultúrájukat is saját anyanyelvükön művelhetik. Eltek és élnek is a lehetőségekkel. Művészegyüttesük sok szép élményt nyújtott már a községbelieknek, de a környék lakóinak is. Háromszor adtak műsort Százhalombattán, az elmúlt, vasárnap Lóréven léptek fel. December elején baranyhi körútra indulnak, hogy megismerjék az ott lakó délszlávo- kat és minél több embernek mutathassák be szép táncaikat, színdarabjaikat és gyönyörködtessenek lágy dallamú dalaik.--, kai. \ A ma kisdiákja bizonyára el [ sem tudná képzelni, milyen \ volt az élet azelőtt, hisz neki\ az a természetes, hogy tanítói = ■ éppenúgy anyanyelvén beszél- 1 : nek, mint odahaza a családban = ; a szülök, nagyszülők és testvé- f . rek. Nekik éppen olyan terme-\ szetes ez, mint a szülőknek, I ■ hogy ügyeiket any any elvükön f : intézhetik a tanácsházán és a | : tanácselnök is közülük való. | Jó, hogy mindez természe-l tes. Annak is kell maradnia. | így akarják a tököli, de ai többi délszlávok is. Sohasem f i térhet vissza az az idő. amikori csak titokban, zárt falak között | mertek anyanyelvükön be-1 szelni. Ezt az akaratot fejezi I ki szavazatuk is a választás- : kor, 5 Szabó Imréné vek nélkül új ianácstagsága elé nézni. — örülünk, hogy van bölcsődénk, de bosszant bennünket, hogy csak idény jellegű. Sokan járnak a községből üzembe dolgozni, szükség lenne télen is a bölcsödére — mondja és hozzáteszi még: — Ezt is el kell majd intéznünk. Remélem, sikerrel. A fiatalság ebben a faluban is. akárcsak másutt, szeret szórakozni. Szabóné nekik is segíteni akar. — Nyári tánchelyiséget szeretnének létesíteni a fiataloknak a Baross téren, egy megfelelő telken. Vele együtt reméljük, hogy többé nem kell részt vennie olyan munkában, amilyent a földrengés és az árvíz jelentett számára, de nyilvánvalóan más teendőip is akad majd, amivel még többet segít az embereken. Szabóné maga is családos anya. Két gyermekéről és férjéről kell gondoskodnia. Gondoskodik is róluk, de ezen túlmenően is talál időt arra, hogy a nagyobb család; a falu érdekében is tevékenykedjék. Erre kötelezi múltbeli és megváltozott, élete és a dolgozó emberek bizalma.
