Pest Megyei Hirlap, 1958. október (2. évfolyam, 231-257. szám)
1958-10-24 / 251. szám
1958. OKTOBER 34. PÉNTEK «ft »IE CI </Cirlan a b iiclai jár/uhél ihimü,, ; HÚSZ FIATAL ÁLMA! Valami új születik Solymáron. Híre túlszárnyalja majd a község határát. És az egész megyében emlegetni fogják. Termelőszövetkezet alakul! Termelőszövetkezet? — kérdezheti csalódottan az olvasó. Hiszen az ország minden szögletében, a megyében is számos működik már és szerveződik most is. Van olyan termelőszövetkezet, amelyben saját személygépkocsijuk van a tagoknak, van amelyik milliomos... Miért különös hát akkor ez a solymári tsz? Különben is, kár egy nemlétező termelőszövetkezetnek ilyen nagy hírét kelteni! Egy kis türelmet, kedves olvasó — ne hamarkodd el a véleményed. — Mert ez.az alakuló tsz más, mint a többi, amelyek a megyében vannak. Ezt húsz kiszes alakítja. Akkor, amikor minden községben panaszolják, hagy a fiatalság nem marad a mezőgazdaságban. Akkor, amikor attól fél az ember, hogy elöregszik, elnéptelenedik a falu. A fiatalok nem törődnek a földdel, csábítja őket a város, a gyár, a nyolcórai munka. Nem kérnek a paraszti életből... A solymári húsz fiatal éppen ebben az időben gondolja meg magát. Szilárd elhatározásuk, hogy szövetkeznek. Nem gyerekes lelkesedésből, nem feltűnéskeltésből, hanem komoly, felnőttes megfontoltságból. — Miért utazgassunk mi? — mondogatják. Ha jól gazdálkodunk, itt Pest közelében jobban keresünk, mint most. Természetesen nem rögtön, majd egy-két év múlva. S hogy milyen lelkiismeretesen készülnek rá, mutatja a két ezüstkalászos • tanfolyam szerveazse, amelyeket novemberben indítanak be. Már kiszemelték a szövetkezet agronómusát is. Azt tervezik, hogy eleinte mindent saját erőből, munkaidő után végeznének, s amikor a nagy munka ideje márciusban eljön, kilépnek jelenlegi munkahelyükről ... Az ötlet régen született, de az Igazi ter- vezgetés két hónapja induit. volt a községnek, a fiataloknak. Szorgos munkájukból teremtették elő azt a függönyt, amely ma a KISZ-szobájuk ablakát díszíti, saját erőből vásárolták biliárdasztalukat, hangszereiket ... őket dicséri, hogy október 25-én politikai kör és egy „Világtérkép előtt“ szeminárium kezdődik, hogy bábcsoportot hoznak létre, amellyel először a fóti Gyermekváros lakóit szórakoztatják majd, hogy november 5-én hidat építenek Solymár-kültelken, hogy ma gyűlést rendeznek 250—300 fiatal számára, akik ez évben választanak először életükben... Ebben a KISZ-szervezelben született az a gondolat, hogy csupa fiatalokból termelőszövetkezetet alakítsanak. Itt dédelgették tervüket és szövik tovább álmaikat... és hogy lesz belőle valami, az egészen bizonyos... A község ellúfúsát k«*ll javítani! Alig három hónapja, hogy Döme § Sándor a Budakeszi Községi Tanács = elére került. Hiába kérdezzük, ne-1 héz tőle választ kapnunk. Nem § akarja elhamarkodni a vélemé-! nyét. Eddig leginkább csak ismer-1 kedett a község életével, problé-1 máival. Az alsó- és a felsőrészen | is sok-sok lakossal beszélgetett, i Éppen ezek a bezélgetések érlel-1 ték meg benne azt az elhatározást, 1 hogy munkája középpontjába a = község ellátásának megjavítását § állítsa. i Kevés a húsüzlct Budakeszin és I ami a legfőbb az igényeket nem | tudja kielégíteni. Ezért a lakosság | nagy része Budapestre jár besze- = rezni szükségletét, ami azt is je- § lenti, hogy az autóbuszköltség = megdrágítja a vásárlást. Egy új húsbolt és valamivel több hús megszüntetné a korai sorállásokat és ,• a felesleges, indokolatlan akadá- I. Ivókat a háziasszonyok vásárlása ! előtt. A tejellátás már december 1-től megjavul, mert a faluban tejcsár- tíát nyitnak. Annak is utána néznek, hogyan lehetne letörni a piaci árakat, mert jelenleg a budakeszi piac 5—10 százalékkal drágább, mint a pesti! A tanácselnök megtalálta, mi a legnagyobb gondja a lakosságnak! Solymári utcarészlet EGY JÁRÁSI TANÁCSTAG Igényes fiatalok Burza Imre KISZ-titkár, az ifjúsági termelőszövetkezet egyik jövendő tagja Még az sem riasztja vissza őket, hogy a felsőbb szervek lassan, nehezen, értik meg jp- szándékukat. Talán egy kicsit bizalmatlanok is. Pedig semmi ok erre. Ha valaki megismeri Burza Imre KISZ-titkárt, vagy a többi kiszest, már szinte látja a virágzó, gazdagon termő kertészetet... Hiszen eddig is, íimibe belefogtak, hasznára Werle Józsefnc nem őslakos Budakeszin, „csupán** 35 esztendeje él a községben. Az emberölíő- nyi idő sok-sok emlékét idézi beszélgetésünk, amelyet barátságos otthonában folytatunk. Férje a község köztiszteletben álló vízvezetékszerelő kisiparosa és tanácstagja, most is dolgozik valahol, pedig már régen besötétedett. Öt várjuk tulajdonképpen, tőle szeretnénk hallani: mit változott Buda- Iteszi az elmúlt évtizedekben, mennyit fejlődött különösen az utolsó évtizedben. Werléné a saját fiatalságáról beszél, majd a jelenre fordítja a szót: — Tudja, a mai fiatalok már nem olyanok, mint amilyenek mi voltunk. Igényesek ... Nem részletezi, hogy ez miben nyilvánul meg, de szükségtelen is. Elég egy pillantást vetni öltözködésükre, gondtalan szórakozásulo ra, kultúráltságuk látható jeleire. Budakeszi utcái a „csúcsforgalom** idején új motorkerékpárok berregésétől hangosak, a a szaporán közlekedő kék autóbuszok esténként sok-sok fiatalt visznek színházba, operába. Wer le Józsefné gondolatainak befejezéseképpen még annyit fű» hozzá: — Jól teszik! Mi meg csak ennyit* — Tehetik ... Élete útja Mezőszentgyörgy- ről iuduh el. Szüleinek semmiféle vagyonkája nem volt. Édesapját sokszor látta munBIZALOMMAL... A „keményszívű“ tanácselnök Lehet, hogy Czakó Jánosné pincetelepi lakos megorrolt Lázár Józsefre, Üröm tanácselnökére. Megorrolt, mert a „keményszívű” vezető minapi A járás gyarapodásának néhány adata j Csupán az elmúlt négy esztendőben 3814 lakás épült. | A felszabadulás előtt nem volt, i idényjellegű bölcsőde működik. most nyolc állandó és egy | ifeSfl iíjf/fisV intézkedése meghiúsította szép tervét, azt ugyanis, hogy nemrég szerzett portájukat tetszés szerint kerítse körül és töltse fel a közútból kihasított lapály os területet.-Az esetről tudni kell, hogy a szóbaníorgó terület közvetlenül a domb alatt húzódik. Tavaszi hóolvadáskor, vagy a kiadósabb nyári zivatarok alkalmával rengeteg víz zúdul a lakásokká átépített pincesorra, s volt rá példa, hogy elöntötte a pincéket. Czakóné — minthogy nem bennszülött — ezt nem tudja s egyelőre nem is akarja tudomásul vetüli. Lázár pedig nem volt rest, hogy álláspontját a helyszínen is megokolja. Fö'dmémökkel szállt ki a Pincetelepre, érvei azonban nem találtak megértésre. Bármily sajnálatos, hogy Czakóék elképzelése egyelőre nem valósulhat meg, mi mégis a tanácselnök „kérlelhetetlensé- gének” örülünk. Meggyőződésünk, hogy az immár ürömi polgárokká lett Czakóék is megértik majd: tanácselnökük akkor lett volna keményszívű, ha másként dönt... Bori Rudolf járási tanácstag pontosan érkezett pilisvö- rösvári tanácstagi fogadóórájára. választói, jelen esetben ügyfelei, már várták. Az ügyes-bajos dolgukban járó emberek egymás kezébe adták a kilincset. A várakozók egymás közt is megbeszélték jövetelük célját s bizony egy sem volt olyan ügy. amelyre Bori elvtárs azonnal végleges választ adhatott volna. Az egyik ügyfél szabadságveszté- ses büntetését töltő felesége ügyében kért jóakaraté közbenjárást, egy másik pedig bohyo’u’t birtökpereskédésé- nek gondját panaszolta el. Bori elvtárs nagy figyelemmel hallgatta meg a hozzáfordulókat, s szívből jövő érdeklődése, megnyugtató szavái nyomán bizakodva távoztak választói. . — Már 47 éve használjuk ezt a területet — bizonyítja Mesés József és felesége Bori Rudolf eivtársnak ka nélkül. Lőrincz elvtárs szívesen tanult volna, de négy gyermek, beteges édesapja mellett iskolára nem telhetett. A mezőgazdaságban dolgozott, mint napszámos. A felszabadulás után előtte is szélesebb életcél bontakozott ki." Nem számított könnyű sikerekre, nem ott kereste a boldogulást, ahol olcsón mérik, hanem esti iskolába iratkozott. Két éven át tanult így. 1947-ben azután az Áchim András népi kollégiumiba került. 1952-ben diplomát szerzett. Elvégezte az Agrártudományi Egyetem kertészeti és szőlészeti karát. S ezt nemcsak tessék-]ássék módon tette, hanem jeles eredménnyel. Tanulása közben sem feledkezett meg arról, honnan indult, 1945 óta részt vés? a munkásmozgalomban. Előbb mint MADISZ-titkár dolgozott, majd egyetemi MEFESZ-titkár, később kollégiumi igazgató, az egyetemi pártbizottság kádere- s?, párttitkár helyettes. Volt tanársegéd és • pártbizottság titkár. 1955 óta dolgozik a Törökbálinti Állami Gazdaságban, mint igazgató. Az ellenforradalmárok szemében szálka volt Lőrincz Miklós elvtárs, tudták, hegy értékes ember, elfogták és csak november 4-én szabadult ki a Markó utcából. 1957-ig a karhatalomnál szolgált, majd utána visszakerült a törökbálinti gazdaságba... Nem lenne teljes ez az életrajz, ha csak annyit írnánk: hogyan lett a szegényparaszt fiúból igazgató. Hogyan küzdötte fel magát saját erejéből az értelmiség soraiba. Ho?zá kell tenni: Lőrincz elvtársat sokan bírálták már magatartása, hirtelen természete miatt. Ebben az újságban is írtunk már róla. De Lőrincz elvtársra jellemző az az akarat, az a szívósság, ahogyan küzd hibái ellen, hogy ezzel is bizonyítsa: egész lényével, tudásával a dolgozó népet szolgálja. 1945-ben 10 volt, ma 24 film színháza van a járásnak. | 1948 óta két gépállomás 8S erőgépe könnyíti meg a mezogaz- 1 § dasági munkát. 1 f A felszabadulás előtt ritka sásszámba ment, ba munkásnak | vagy dolgozó parasztnak motor kerékpárja volt. Ma _ a esecse- | | mőket és az aggastyánokat is beleszámítva — a járás minden 1 | tizedik polgárának motorkerék párja van. g ^iiuitiiiiniiiHiuiiiiuiiiúiiiiiiiiutiiiuiiiiniiiiiiiuiiiiiiiuittHitittiiHiiiiiiiiiiuiiiiiimuiimiiuiimtmiiiiüiiitiimmuiHiiiiuii. Terus, Terus! — kiabált mindig a nemzetes asszony. Mindannyiszor a 1kert végéből kellett előjönnie, ahol kapált. Míg a házhoz ért, megtapogatta iájó derekát, s mire jel- ment a teraszra, már ki is tudott egyenesedni. Soltész nemzetes asszony persze csak azért hívta, hogy Terus egy pohár vizet adjon neki, — ne kelljen az asztal mellől felemelnie elhízott testét. Elvégre Terust és az urát azért tűrték meg abban a szobában, hogy megdolgozzanak érte!... Máté Antalnét kérdezni sem kell, magától meséli az emlékeit. Űjra és újra átéli a régi cselédnapokat. Amikor olyan odúkban lakta!hogy a lábujjuk szinte kilógott az ajtón, mert olyan szűk volt a szoba. A Horthy-rendszerben 22-szer költöztek. Természetesen az akkori költözködések nem azt jelentették, hogy jobb lakást kaptak, — ellenkezőleg... A férje ma nyugdíjas. AkkoÚJBÓL JELÖLTÉK riban gyárban dolgozott. Hiába jött haza holtfáradtan a munkából, a nemezeíes asszonyék parkját öntözöliannával minden nap végig kellett locsolnia. Volt egy fürdőkád is az udvarban, amelyet minden nap tiszta vízzel kellett megtölteni, akár fiirödtek benne, akár nem. Máté Antalné egyre csak visszatér elbeszélésében Soltész nemzetei asszonyékhoz, akik igazában nem is voltak „nem- zetesek”, mert a vitézi címet csak pénzért vásárolták meg. különben nem járt nekik. Csak a rosszaságuk, uraskodásuk vetekedett az igazi méltósága- sokkal... S ha van a földön boldogság, akkor Matiné ma igazán boldog. Mert még a Soltész nem- zeteséknél vágyott arra, hogy egyszer másképp legyen. Hogy a kövér, mihaszna gazdasszonya legalább egyszer húzzon vizet a kerekeskútból. Hadd tudja meg, mi az a munka! — És megérte. Az öreg Soltész már meghalt, de a felesége bizony nemcsak a kerelceskutat forgatja egyedül, hanem az erdőben is egymaga szedi a fát. Máté Antalné pedig, ha nem is palotában, még villában sem, csupán egy egyszerű, de saját házacskában él a férjével Ürömön. A valaha lenézett, cselédsorban tartott asszonynak ma hatalom is van a kezében. Tanácstag. 1954-ben választották meg először. Az idén újból jelölték. Az utca, ahol lakik, nagyon erősködött mellette, de. az egész falu egyetért jelölésével. mert ahogy mondják : olyan jó szívvel végzi a munkáiét. Az egészségügyi állandó bizottság elnöke. Egy-egy ügy elintézése vagy elindítása na pokra elégedetté teszi, mer nemcsak azt látja, hogy ő sí kérésén dolgozott, hanem az is, hogy az öregek, betegei sem maradnak elhagyottak eb ben a társadalomban. Egy községben hányszor for dúl elő. hogy valaki segítse gr szorul. Muha József példáu már régóta beteg, még nen nyugdíjas, de a táppénze le járt. Máténé intézte el neki hogy a tanácstól 150 kilo gramm fát és 10 mázsa szene kapjon. Az ő közbenjárásán került Götz József szociáli otthonba. És nem is olyan ré gén egy özvegyasszonynak in tézte el, hogy ne kelljen meg halt férje után kifizetnie i 6000 forint kórházápolási díjat mert úgyis nehezen neveli ké árváját... Hálás munka az övét embc reken segít, megkeresi őket amikor az elesettségben nem hogy az anyagi támogatás, d< még a jg szó is igen nagy kin eset ér!
