Pest Megyei Hirlap, 1958. október (2. évfolyam, 231-257. szám)

1958-10-22 / 249. szám

fit! »IU. Adrian 1958. OKTOBER 22. SZERDA REQI VÁLASZTÁSOK .................................................................. Főh ercegi szárnysegéd voltam Ráckevén Nyári verőfény ragyogta be | fegyverzetben egyetlen gya- az utat és aranyiban verődött | Logos, őrszemként az utat fi- vissza a Rolls-Roys kabriolet I gyei te és amint a szerecsenről fekete motorháaáról. A gyö- j felismerte a várt kocsit, a nyörű luxuskocsit, amint el- | motoijzúgást is messze túlhar- oszlott porfelhője, még csodá- j sogó, harsány hangon kiáltot­latosabb bíborvörös nyitott Lancia-Lambda követte. A so­főrön kívül két férfi ült az első autóban, a másodikban két utasán kívül a sofőr mellett egy szereesen. Éppoly fehér porköpenybe öltözve, fehér tányérsapkával, mint a sofőr. Nagyon előkelő utas inasának látszott és sötétbőrű arcát semmi sem takarta. Az utaso­két viszont, mint a farsangi ta: — Fegyverbe! Fegyverbe! Fegyverbe! A katonák felkapták puská­jukat, egy szempillantás alatt felsorakoztak, felharsant a kürtön a „generálmars”-nak nevezett díszjel és az arcvo­nal jobbszárnyán a parancsnok villanó, kivont karddal tisz­telgett. A legénység pedig kemény fő vetéssel. Ennyi igye­kezett láttára a sofőr leféke­zett és az autó pontosan a tiszt előtt megállott. A néger inas kipattant a kocsiból, feltárta az autót, aztán alázatosan le­vett sapkával köszöntötte ki­szálló urát. A százados leeresz­tett karddal két sietős lépést tett és elharsogta a jelentke­zés formuláját: — Királyi fenségednek . . A főherceg — s ez nem álom, tanú vagyok rá, mögötte en állottam, a számysegédje .— megszólításával kegyeskedett kitüntetni a századparancsno­kot. Tőle is megkérdezte, mi újság és megelégedéssel vette tudomásul, hogy semmi sem történt. — Ne is történjen — fejezte ki legmagasabb kívánságát. — Családi birtokunkon tiszta választást lárva, hatalmas autószemüveg tette felismerhetetlenné. Két kaka.stcllas is haladt az úton és hátratekintett a finom motorok csendes zúgására. A Rolls-Roys hamarosan utolérte őket, megállt mellettük es egyik utasa néhány szót szólott a zordon fegyveresekhez. Az­tán tovasuhant az autó, a csendőrök meg izgatottan rán­gatták zubbonyuk szélét, Igaz­gatták viharszíjukat, vigyazz- ba merevedtek az útszélen, vártak és amikor kellő közel­ségbe ért, frontot csináltak, úgy tisztelegtek a vörös autó­nak. Az is megállt előttük. A két csendőr megdöbbentem mozdulatlanul bámult a ko­csiban ülőkre, azok közül pe­dig barátságos hangon meg­szólalt az egyik: — No, mi újság, fiúk? — Császári és királyi fensé­gednek (megmondta, de a ne­vét már elfelejtettem) törzsőr­mester, járőrvezető alázatosan jelentkezem! Alázatosan jelen­tem, járőrszolgálatunkban ed­dig semmi érdemleges nem történt. — Nagyon helyes, ne is le­gyen semmi érdemleges — vá­laszolt kegyesen a fenség. — Tiszta választást akarok ebben a kerületben, családi birtokun­kon. Elég szomorú az á teg­napi sajnálatos eset. Remé­lem, nem ismétlődik meg ha­sonló. A csendőrök arca halotthal­vány lett.' Ilyesmi még nem történt meg soha a magyar vá­lasztások történetében, hogy egy főherceg személyesen rosszallja az ellenzéki választó erőszakos halálát. Puskaagyru szorított kezük beleremegett eb ti' a szörnyűségbe. Hát még amikor a főherceg tovább folytatta: — Nem tudják, hogyan tör­tént az a szerencsétlen eset? — Jelentem alázatosan, it­tas volt az illető és megtáma­dott engem ... — hebegte « törzsőrmester. — Szóval maga volt? Ejnye, ejnye! — Igenis, jelentem alázato­san, rám támadott, felém ro­hant, öklével fenyegetett... J Járőrtársam védelmemre kelt, | szuronyt szegzett és kérem alá­zatosan, az az ittas illető beit- rohant a szuronyába .., A főherceg kérdőn pillantott a fiatalabb csendőrre, az pe­dig már alig állott a lábán. Egy csepp vér sem maradt az arcában. Nehezen nyögte ki a szavakat: — Jelentem alázatosan, bele­rohant a szuronyomba .; •. Könyörgöm alássan, csak nem hagyhattam a járőrvezetőmet... Tessék már megbocsátani.;. de ugyebár az embernek meg kell védeni a feljebbvalóját... könyörgöm... — Na persze, persze, de azért a szuronyát félrekaphal- ta volna fiam — vélekedett a főherceg. — Máskor vigyázzon jobban. Megértették? Ezzel kegyesen búcsút intett feléjük és az autó tovább robo­gott. A két csendőr meg a fenséges kocsi porfelhőjét nyelve, szabályszerű félfordu­lattal utána tisztelgett. A vörös Lancia-Lambda gyor­san közeledett Ráckeve felé, amelyet a fekete Rolls-Roys már el is hagyott. A közséshá- za előtt az utca szélén gúlába rakott puskák és lőállásba helyezett gépfegyverek mögött honvédek álldogáltak. Jóval távolabb tőlük teljes I szeretnék. Sajnálom, hogy j nincs itt a főszolgabíró úr, de j úgy látszik, tiszteletben tartja inkognitómat, hiszen rangrejt- | ve akaróm megfigyelni, ho- i gyan folyik le a választás, j amely, remélem, tiszta lesz. ■ Délre Pesten akarok lenni, de I végigsietek minden falun. Nincs időm felkeresni a fő­szolgabírót, megkérem száza­dos urat, ha látja, adja át üzenetemet. Motorbúgás, kardvillanás és az rutótünemény tovasuhant. Mikor történt ez? Talán még azt találják (hinni, az öreg Fe­renc Jóska idejében. Szó se róla! 1931 júniusában a rác­kevei képviselőválasztáson. Az idősebbek talán már elfelejtet­ték. a fiatalabbak meg honnan is tudnák, hogy a királytalan magyar királyságban, a ten­geriden tengernagy uralma alatt ugyanolyan katonai tisz­teletadás illette meg a volt ki- rályi család tagjait, mint ami­kor még a bécsi Burgban csá- szárkodó Habsburgok voltak a magyar királyok. S ezen felül is minden dísszel, minden hi­vatalos megbecsüléssel körül­vették őket. A főhercegek kí­vánsága még mindig parancs volt. Ez pedig — legyen bár­kinek bármi róla a véleménye — a ráckevei választást Ille­tően csak helyeselhető volt, A fekete luxusautó a járás minden községében feltűnt, itt is. ott is megállt egy-egy pil­lanatra, hogy aki éppen az út­jába akadt, azzal közölje: — Albrecht főherceg szemé­lyesen ellenőrzi a választást. Jön. mindjárt itt lesz, vörös autója bakján szereesen ül... S jött a vörös autó! Végig­járta a szigeti, aztán a Duna túlpartjára eső falvakat. D.élre azonban a fekete meg a vörös luxusautó ott állott már meg­szokott helyén, a dunaparti Ritz szálló előtt, valami dús­pénzű külföldire várva. Mert bérautó volt mind a kettő és nem főhercegi. A néger sem volt néger, hanem abesszíniái amhara, aki akkoriban vetődött el Pestre, most is itt él még, pincér az egyik mulatóhelyen. A főher­cegi szárnysegédről már el­árultam, én voltam az. A választási terrorról lapomat tudósítani; ez volt tulajdonkép­pen a feladatom. S a főher­ceg? Természetesen az sem volt főherceg. Jókedélyű, föld nélküli, bácskai dzsentri volt. aki egyszerűen, mert nem sze­rette a kormányt, vállalkozott erre a kortes-szerepre. Délután szerecsenestől mind a hatóm visszamentünk Rácke­vére. Most már egyetlen hat­üléses, de a délelőttieknél sok­kalta szerényebb autóban szo­rongtunk. Jókor érkeztünk, hogy reggeli fenséges ellenőrző kőrútunk eredményének tanúi lehessünk: a közigazgatás semmiféle erőszakhoz, vagy csalafintasághoz sem mert nyúlni, tehát megbukott a kormánypárti jelölt. Hiába, nagy úr volt akkoriban egy főherceg. Talán még a szolga­bírónál is nagyobb. Szolgabíró lehetett különben az a vállas úriember is, aki az ellenzéki győzelmet tom­bolva ünneplő tömeg szélén, az autó mellett meglátva minket, odajött hozzánk és szemét gya­nakodva összehúzva végigné­zett rajtunk. — Maguk voltak reggel Alb­recht főherceg? — kérdezte erélyesen. — Mi az, hogy maguk?! — válaszolt ugyanolyan hangon a délelőtti főherceg és összes predikátumaival együtt meg­mondta valódi nevét. Mire a szélesvállú udvariasabban: — Gondolom, ti voltatok ... — Mi az, hogy ti?! Én meg­mondtam, ki vagyok, ön nem. Ismeretlenekkel nem szoktam eszmecserébe bocsátkozni! — és elfordult tőle. Példáját kö­vettük. Alig tudtuk visszafoj­tani kitörő nevetésünket. — A négerről gondoltam .. — próbált magyarázkodni az ismeretlen. A mi saját főher­cegünk pedig rá se hederített, inkább bennünket oktatva mondta: — Akadnak egyesek, akik azt hiszik, hogy, amiért egy já­rásban csak egy főszolgabíró van, az egész világon nincs több, csak egy néger. A szclgabíróhoz hasonló je­lenség sértődötten visszavonult. Mi pedig jót mulattunk rajta. Ezzel egyébként véget ért íő- hercegi szárnysegédségem is. Szokoly Endre legközelebb: Hogyan bukott meg Bethlen István Hajdú- böszörményben? XjUlm, Színház.', Jrodalúnr ___ fi r . il!illlll!lllllll!lillllUUI!l!:!ll J- IIIIIIIIIIIMI IlJ.HlVllCtCT IIIIIIIIÜIIIIIIIIIIÜIHiHlt1 CIN A LOLLOBRIGIDA fő­szereplésével most forgatják A törvény című új olasz já­tékfilmet, amely Roger Vail- land Gouncourt-díjas regénye nyomán készül. FEHÉR IMRE megkezdte új filmje forgatását. Címe: Kard és kocka. A romantikus, törté­nelmi tárgyú film a kuruc- I korba vezeti majd el a nézőt. ; Főszereplői: Ruttkai Éva, Tö- [rőcsik Mari, Gábor Miklós és j Zenthe Ferenc* KRÚDY GYULA Az első romanid nyelvű sajtóközlemény Világszerte nagy érdeklődést váltott ki a dr. Magyar Zoltán debreceni tanár á tál alkotott új nemzetközi műnyelv: a ro­manid, Több mint 30 országból érkezett érdeklődő levél a nyelv debreceni alkotójához. Az Egyesült Államokban meg­jelenő International Language Review legutóbbi számában rcmanid nyelven közölte a nyelv feltalálójának életrajzát. Ez az első romanid nyelvű köz­lemény, amely nemzetközi fo­lyóiratban megjelent. HÍ A II- bányászok nélkül A Lenin Giprosaht leningrá- dj intézetének együttese új tí­pusú bányák tervezésén dolgo­zik, amelyekben a bányász egyedüli feladata a gépek irá­nyítása és karbantartása lesz. A réselőgépet hatalmas csa­varos satukkal helyettesítik, amelyek széndarabokat tördel­nek le a szénrétegből. A szál­lítás minden folyamata ugyan­csak teljesen gépesítve lesz. Emberi kéz beavatkozása nélkül történik a bányadúco- lás. Erre a célra automatiku­san előrehaladó hidraulikus szerkezetet használnak. Az új típusú bánya minden munká­jának irányítása televíziós el­lenőrző készülékkel felszerelt központi irányi tóasztalról tör­ténik. A központi gépesítés és irányítás során feleslegessé vált bányamunkások helyett képzett szerelőmunkások, tech­nikusok és gépészek állnak munkába. Ezeknek az embe­reknek nem kell leboesátkoz- niok a bánya mélyébe, hanem a felszínről irányítanak min­den bányagépet. Zenélő iák Az úgynevezett fuvolafát — egy afrikai akácfajtát — azért nevezik így, mert a természet különös szeszélye folytán hangszer módjára viselkedik. A fa fehér tüskéit ugyanis ro­varok vájják, illetőleg, lyu­kasztják kié s ezek a tüsSék a szélben különböző magasságú, a fuvoláéra emlékeztető han­got adnak. A fuvolaerdök erős szélben hatalmas fúvószenekar hanghatását keltik, ami annál kísértetiesebb, mivel a zené­szeket és a karmestereket nem látná AUDREY HEPBURN a hí rek szerint új film főszerepé' vállalta. Reméljük, rövidesei újra viszontlátjuk mi is a bá jós és tehetséges filmszínész nőt valamelyik filmjében. LONDONBAN nagy sikerré mutatták be Claude Autant- Lara Bajban című új játék­filmjét, A film főszereplői Brigitte Bardot és Jean Gabin „Én októberben születtem, amikor ritkán hallatszik a tü­csök, de annál szomorúbb a hangja.” Krúdy Gyula, az író emlékezik meg így saját szü­letéséről, a HŰ év előtti őszi napról, 1878. október 21-röl és ez az egyetlen mondat is elég irodalmunk e különleges, ma­gányos alakja egyéniségének bemutatásához. Származása a hanyatló ne­mesi osztályhoz kapcsolja. Csa­ládja és egész környezete dzsentri, századvégi társadal­munknak az a rétege, amely­nek már puszta létezése is anakronizmus. Krúdy Nyíregyházán szüle­tett, a Nyírség közepén, „ahol mindenki a múltjából akart megélni. Máshol beletörődtek az emberek, hogy vége a regi világnak, dolgozni, tanulni, igyekezni kell, hogy megélhes­sünk. Itt fantasztikus tervek, légváraik, szépen kicirkalma- zott remények, édes ábrándok fejlődtek a mocsaras, ködös, szegényes, kidőlt-bedölt tájon, Kártyáztak, ittak, vetélkedtek, cifrg kocsin jártak, hajdút tar­tottak. párbajoztak, barátkoz­tak, hangosak voltak a kúrián- fásaik, de már mindenki tudta, hogy vége a világnak". Ifjúkorát ebben a környezet­ben tölti, párbajozik, mulat, megszökik otthonról. Újságíró lesz. Debrecen. Nagyvárad. Pest pályájának állomásai épp­úgy, mint nagy kortá.rsáé, Adyé. Kikerülve környezeté­ből, osztályától is elszakad. Szünet nélkül dolgozik, a meg­élhetés kényszere hajtja. Alia volt lap, amelyben ne jelent volna meg néhánv tárcája. Az elbeszélő Krúdy Mik­lletűnő dzsentri-világot ábrá­zolja ő is, belülről, de a köz­vetlen érdekeltségtől el nem homályosuk tisztánlátásai. Nyírségi és szepességi képei hűek, alakjai az éleiből valót levegője reális. A számára megközelíthetet­len, érthetetlen és kétségbt- ejtően idegen nagyvárosi vi­lág,' amelyben élnie kell, leté­ríti a realizmus útjáról. Kü­lönleges álomvilágba költözik át hőseivel együtt, s ide ra­gadja magával az olvasót is. Tér és idő gátjain átrepü­lünk a költővel a ez érzelmek és 'hangulatok szárnyán. Re­zeda Kázmér, A vörös posta­kocsi hőse, Zsigmond király szellemével találkozik állan­dóan. Szindbád — miután meghal — fagyönggyé lesz. Útközben rejtélyes különcök­kel találkozunk, régi divatéi gavallérokkal, konhelyekkel. holdkóros költőkkel, vén. rok­kant pincérekkel vagy sápadt polgárlányokkal, kiérdemesült , színésznőkkel, mániákus báró- , nőkkel, de csak futólag, alak­■ juk csak felvillan, s ismét • árnyékba borul. Ez az impresz­• szionista, álmodozó líraisás , Krúdy stílusának jellegzetes­sége. A megélhetésért vívott ál­landó harc, valamint az a fel- i oldhatatlan idesenség, amelyet a kapitalista világgal szemben érez. viszik a forradalom felé. annak lénvegéig azonban nem jut el. Lelkesen üdvözli mind a 18-as polgári forradalmat, mind a 19-es proletárdiktatn- : rát. Börtönnel, majd emigrá- : dóval fizet érte. Hazatérve megtagadja forradalmi múlt­■ ját. de nem válik az eűenfor- . radalom kiszolgálójává. Pályája utolsó szakaszában} a múlt álomvilágából egyre \ inkább közeledik az élet való-} ságához. A Hét bagoly vissza-} emlékezés az 1900-as évek tár- i sadalmi és irodalmi életére. | Történelmi regénytrilógiája, j a Három király, a Mohácsi utáni válságos korszak mély i elemzésével és a három király [ alakjának megrajzolásával a I romantikus múltbaforduláson} belül a történelmi csszefüggé-j seit és emberi jellemek reali-j tása felé vezet, A Boldogult \ úrjikoromban című regényei pedig a városi élet jellegzetes I típusait vonultatja fel egy I pesti söröző ablaka előtt. A romantikus múltbafordu- í lás Krúdy Gyula egész pályá-j jának alapvonása. De ennek j indítéka és célja nem változat- ; lan. A kora embertelensége} elleni következetes tiltakozásig; hosszú utat tett meg az író.! Fejlődésének és elmaradásé- j nak ugyanaz a körülmény adja j magyarázatát: magányossága, i passzív, búslakodásra hajló! egyénisége. Maga írja: „Énj nagyon szerettem az őszt. A \ , köde, a csendje, a szomorú- j sága, a lemondó unalma, beké- ] sen elterülő alkonyata és me- \ semondásos, hosszú éjszakája \ az enyém volt, az álomtalané, \ aki a leghosszabb regényeket \ olvasgattam vagy álmodtam! ez évszakban.” 1933-ban halt meg Pesten.; A 80 éve született és 25 éve! halott íróra emlékezve vigyükj . el magunkban kgdvrs képét:; „Én voltam a tücsök. — És] • mindenki tücsök volt körülöt-! ■ tem, mert mindenki magának ■ élti” Dr. Fenyvesi Margit PIETRO GERMI játssza a Hétköznapi tragédiák című olasz film főszerepét. A film bemutatójára — amelynek írója is Pietro Germi — a kö­zeljövőben kerül sor. ANNE-LISE TANGSTAD játssza az Azon az éjszakán című norvég játékfilm fősze­repét. A film a közeljövőben kerül bemutatásra,

Next

/
Oldalképek
Tartalom