Pest Megyei Hirlap, 1958. szeptember (2. évfolyam, 206-230. szám)
1958-09-03 / 207. szám
“\-fCh4ao 1958. SZEPTEMBER •. SZERDA Készül a Vörös Pest vármegye története élményeik is. De mindketten történészhez illő . buzgalommal átkutatták a városukra vonatkozó korabeli írásos és nyomtatott forrásanyagot, hogy mennél hűbb leírását adhassák a történelmi eseményeknek. A másik két városról, Ceglédről Nagy Dezső, a városi múzeum igazgatója, Szentendréről pedig Horváth Levente hasonlóképpen gondos kutató munka alapján ír. Horváth Leventének, aki jelenleg a budapesti III. kerületi tanács dolgozója, különben szintén van személyes kapcsolata a 19-es kommünnel, édesapja vádbiztos volt annak idején. Külön jelentősége ennek a négy fejezetnek, hogy a városok tanácsköztársaság alatti, eddig nemcsak feldolgozatlan, de teljesen ismeretlen helyi történetét egészében felöleli és anélkül, hogy a négy szerző írása szervesen egybekapcsolódna, rávilágít arra, miképpen zajlott le a tanácsuralom négy, lényegében más és más jellegű magyar vidéki városban. Az ipari jellegű Vácott, a kereskedelmi jellegű Szentendrén meg a mezőgazdasági jellegű Cegléden és Nagykőrösön. Vácott, ahol a négy város közül már akkor is a legtöbb ipari munkás lakott, egyáltalán nem került sor nyílt ellenforradalmi mozgolódásra. Annál inkább a másik három helyen, különösen a két parasztvárosban, Cegléden és Nagykőrösön, ahol előfordultak ellenforradalmi utcai tüntetések is. Az asszonyok tüntettek többször az élelmiszerhiány miatt. Cegléden például az ellenforradalmárok szította egyik ilyen ssz- szonytüntetés odáig fajult, hogy behatoltak és átkutatták a direktóriumi tagok lakását, vajon igazak-e a szállongó hírek, hogy élelmiszert halmoztak fel és rejtegetnek. De csak az egyik direktóriumi tagnál találtak valamennyi lisztet, gabonát meg kevés zsírt: Az is a maga földjén gazdálkodó paraszt volt és igazolta, hogy saját terméséből származó fejadagja az élelmiszer, amit a kamrájában leltek. És a négy városról szóló mindegyik fejezet megemlékezik arról is, .milyen munkát vállaltak a felszabadulás után a 19-es proletárforradalom még életben levő hősei. — Nagy és lényeges munka ez a könyv — jegyzi meg Lakatos dr. —, de a töméntelen adat feldolgozására nem volt elegendő idő. Aztán, még részletesebb munkát a könyv terjedelme sem engedne meg. Vigh Károly mondja; — A teljes forrásanyag feldolgozását nem szabad elhanyagolni. Lehetőséget kell teremteni a további munkára, mert a magyar történelemnek 1919 lényegében ma még fehér foltja, Pest megye kommün alatti történelmének kutatása sincs a mi munkánkkal befejezve. Pedig ... Rengeteg a forrásanyag, a volt megyei levéltárban fennmaradtak a megyei és a járási tanácsok iratai. Sajnos, a községi tanácsok iratanyaga megsemmisült. A proletár- diktatúra utáni kommunista bűnperek iratait a Párttörténeti Intézet őrzi és mindezeken kívül bőséges adathalmazt tartalmaznak az egykori helybeli újságok. Vörös Pest vármegye szerzői ebből a nagy anyagból sokat merítettek, de ezen felül több, még életben levő megyebeli tizen- kilencessel folytatott beszélgetés révén is számos új, ismeretlen adathoz jutottak. Bármily nagy, körültekintő és pontos munkát is végeztek azonban, felkutatott adataiknak csupán egy részét dolgozhatják fel könyvükben, hiszen annak a negyven -esztendővel ezelőtti mozgalmas négy hónapnak még Pest megyére vonatkozó története is csak nehezen sűríthető egyetlen kötetbe. Erről beszélünk négyen a megyei tanácsház földszintjén a levéltári vezető szobájában, az ódon falak között. A könyv- alakban megelevenedő Vörös Pest vármegyét, amit emlegetünk, látták ezek a falak. Szokoly Endre Művelődési ház épül Vácott Művelődési ház építését kezdték meg Vácott. A kétemeletes épületben kap majd helyet a járási és a városi párt- bizottság. a Hazafias Népfront, a KISZ és a többi tömegszervezet. Itt rendezik be a város munkás, és értelmiségi klubját s a házban'négy-ötszáz személyes színházterem is lesz. Az építkezés hárommillió forintos költségének csaknem felét társadalmi ütöm teremtik elő. A váci téglagyárak dolgozói önkéntes, műszak utáni munkával már meg is kezdték a téglák előállítását, rövidesen pedig kétszázezer forint értékű téglajegyet bocsátanak ki a városban. A váci művelődési házat 1960-ban nyitják meg. ; *1111111 in ui i min mitMiMiiiiiiiiiiiiiiiiiuiiiiiimiiiniimMMiiMiiiiiHimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiHiiiiiiiiiiiiMiiiiiiiii i; Egy éve halt meg Heltai Jenő Kohósalakot exportál a Dunai Vasmű A Dunai Vasmű kohóinak porhanyósított salakját többféle módon hasznosítják. Jelenleg legtöbb kohósalakot a Földművesszövetkezeti Tervező és Kivitelező Vállalat használ fel, amely családi házak építésére az elmúlt hónapokban nyolcezer tonna salakot vásárolt a Dunai Vasműtől. Legutóbb már külföldi vevő is jelentkezett a kohósalakra. A Regens- burgba küldött egy vagonos minta után ötszáz tonnára érkezett megrendelés. Ezt a kohósalakot szeptember közepén víziúton szállítják Németországba. ___________ S vábbogár-veszély Az egyik amerikai kutató intézet két tudósa jelentést hozott nyilvánosságra, amely figyelmeztet a svábbogarak veszélyességére. A tudósok megállapították, hogy 18 svábbo- gárfajta járványos betegségek terjesztője; a gyermekbénulás négyfajta vírusát, a sárgaláz vírusát, továbbá negyvenféle betegséget okozó baktériumot^ kétfajta gombamegbetegedés kórokozóját terjesztik, stb. A jelentés a továbbiakban közli, hogy a svábbogarak rendkívül ellenállóképesek, úgyhogy valószínűleg teljesen sohasem tudják majd kiirtani őket a egy éve, szeptember 3-án halt meg szolcvanhat | éves korában Heltai Jenő, a századfordulón meg- 1 | ujult magyar líra egyik legnépszerűbb és igen jelentős sze- 1 1 repet betöltő alakja. 1-871-hen született Budapesten, itt vé- | | gezte iskoláit, beiratkozott a jogi egyetemre, de csakhamar 1 | érezte, hogy a paragrafusok világa idegen a számára. Húsz § | éves korában újságíró lett, és könnyed, szellemes írásaival, § | verseivel igen hamar feltűnt. A hangja egészen új hang 1 1 volt a magyar irodalomban, nem a kisváros kispolgárának | | hangja, hanem jellegzetesen a nagyvárosé, mégpedig azé a 1 | nagyvárosi rétegé, amely kiszakította magát a polgár szűk- I | körű világából és külön világot teremtett magának más 1 = erkölcsi törvényekkel, más szokásokkal és más szemlélet- 1 | tel. Alakjai is kívül állanak a polgári kereteken, színészek, § | újságírók, komikus nyárspolgárok, kokottok, bohémlelkű | | öregek és fiatalok, akik fittyet hánynak minden nagyképű § | kispolgári morálnak, Stílusa, nyelvezete merészen újszerű, | | hallatlanul szellemes, fordulatos. Megteremtője volt, leg- | | alább is úttörője annak a könnyed formának és témakör- 1 | nek, amely később annyira elsekélyesedve jellemezte a I | népszerűséget hajhászó epigónok nívótlan mesterkedését I | Heltai művészete azonban akkor már sokkal magasabb 1 | szinten szolgálta a haladás eszméjét. Bár a lírához soha 1 | nem lett hűtlen, egymásután alkotta meg regényeit, ki- | | sebb prózai alkotásait, — nem egy közülük valóságos I 1 gyöngyszeme irodalmunknak — és színpadi munkáit. Né- | | ma levente a legszebb, legpoétikusabb verses drámái közé 1 | tartozik világirodalmi viszonylatban is. Politikailag élesen 1 | szemben állt az első világháború utáni reakcióval. Rend- | | kívül rokonszenves egyénisége szervesen hozzátartozott i | Budapest irodalmi életéhez, amelyben keresetlenül is veze- | | tő szerepet kapott. 1 m. L 1 rMiiiiiniiiiiiiHtMiiituitttiHiiiMiiitiiiiiiiHMiiimnminmiiMiitHMftmmiiitmifmiiiiHiimHiitiiiiimMiiiiiiiiiiiiimitiiitiiiHiiiii ^ Bemutatjuk íja Arepina szovjet filmszínésznöt in. (érőmmel! ÖUoét' Négyen ülünk a megyei fölevéltáros szobájában a megyeházán. Az ódon falak között, ahol a múlt emlékei kísértenek, bizony az embernek akaratlanul eszébe jutnak a régi címek és elnevezések. Pedig ez a szoba a Budapesti II. számú Állami Levéltár vezetőjének, dr. Lakatos Ernőnek a szobája és ez az épület megyei tanácsháza már. Már — mondom, holott éppen a Magyar Tanácsköztársaság hónapjairól, arról az időről beszélünk, amikor tanácsháza ■volt ez az épület. S akikkel beszélünk, Vigh Károly levéltáros és Blaskovich János, a Központi Pártfőiskola magyar párttörténeti tanszékének vezetője jól ismerik azokat az időket. Hosszú hónapok óta búvárkodnak, kutatják a magyar proletárdiktatúra történetének eddig fel nem tárt forrásait, hogy 1959 tavaszára, a Tanácsköztársaság kikiáltásának 40. évfordulójára elkészüljön a proletárdiktatúra Pest megyei történetéről szóló könyv. Vörös Pest vármegye — ez lesz a címe a Kossuth Kiadónál megjelenő könyvnek, mert Pest vármegyét nem egy cikkében így emlegette annak idején a Vörös Újság és hogy milyen volt, hogyan alakult, miképp élt ez a vörös megye a kommün hónapjaiban, arról ad, ha nem is teljes, de nagyjából átfogó képet a készülő mű. Vigli Károly — különben szerkesztője a könyvnek — a tanácshatalom és a direktóriumok működését négy-öt nyomtatott íven, Blaskovich János pedig ugyanilyen terjedelemben az egyesült munkáspártok kommün alatti megyebeli szerepét írja és ez a két fejezet együtt Pest megye múltjának szép forradalmi emlékekkel és nagy küzdelmekkel telített korszakát ismerteti. Nem beszélve sok faluról, sem Vácott, sem Nagykőrösön nem egyesülhetett a két párt •— mondja Blaskovich elvtárs « —, mert nem volt kommunista csak szociáldemokrata párt. Rövid pár hónap alatt, 1918 őszétől 1919 tavaszáig nem szerveződhetett meg a párt,,, mindenütt az országban. Per- 1 sze, kommunisták, párttagok 1 voltak, de nem volt helyi párt- 1 szervezet. Vácott például Ma- | tejka János sem tudta, hogy | rajta kívül is vannak kommu- | nisták a városban, a fővárosi 1 pártszervezet tagjai. De a töb- I biek sem tudtak egymásról, § csak a diktatúra kikiáltásakor I találkoztak. Sok helységben 1 csupán a Tanácsiköztársaság I megalakulása után alakult 1 pártszervezet. Vigh Karoly emj- | íágolja, hogy kutatás közben i előkerült az 1919 április 7-én I országszerte megválasztott | munkás-, katona- és földmű- | vesküldöttek tanácsainak Pest 1 megyei listája. — Megvan tehát és hitelesen _ megállapítható, név szerint kl- I két választottak be a községi, | járási tanácsokba, meg a me- § gyei tanácsba. Kiderül a meg- I választottak névsorából, hogy 1 a tanácsok tagjai között mun- § kások és szegényparasztok | voltak többségben. Egy-egy külön fejezetet | szentel a könyv a megye | négy városának. Mindegyik I város kommün alatti történe- | téröl két és fél, három ív § terjedelemben számol be négy I szerző, akik közül kettő maga | is aktív részvevője volt a pro- I letár diktatúrának. A váci: kommünt Tihanyi Ernő nyu-f galmazott könyvtáros ismer-§ teti, akinek a Tanácsköztársa-I ság idején jelentős szerepe vplt § a városban. A proletárdiktatú-1 ra nagykőrösi történetét pe-1 dig a 19-es direktórium egyik 1 még élő tagja, Sassy György 1 írja. I Általában egy-egy korszak | történetét, sőt résztörténetét 1 sem igen írják a történelmi | események szemtanúi, még ke-| vésbé részvevőd. Legfeljebb | emlékeiket rögzítik papírra, s| ez a memoár-irodalom aztán a | történetírás kútfőjéül szolgál- j hat. Tihanyi és Sassy elvtár-1 sak azonban nem személyes | emlékeiket írják meg, bár kát- § ságkívül munkájukban segít-1 ségükre vannak emlékeik és ? ii ÁROMSZÁZ ESZTENDŐÉI VÉL ezelőtt, 1658 szeptember harmadikén halt meg Cromwell Olivér, az angol történelem legnemesebb alakja, akinek szerepe döntő hatással volt nemcsak Anglia, hanem az egész ismert világ új politikai arculatának kialakulásában. A világtörténelem egyik legnagyobb és legnevezetesebb forradalmának állt az élére és vitte annak eszméjét diadalra, azét a forradalomét, amely célkitűzéseivel kereken másfél évszázaddal előzte meg a nagy francia forradalmat, és amely eszmei tartalommal töltötte meg az óceán túlsó partján kialakuló új államokat, úgyszólván egész Amerikát. A XVI. század legvégén, 1599-ben született ' és már kora ifjúságában élére állt annak a mozgalomnak, amely a XVII. század elején indult meg az angol társadalomban, hogy megtörje a királyi zsarnokságot és kivívja a szigetország népeinek szabadságjogait. 1603-ban jutott Anglia trónjára a Stuart- ház, amely az európai abszolút uralkodók példáján fölbuz- dulva ugyancsak'az angol népiélektől annyira idegen zsarnokságot akarta meghonosítani a szigetországban. Anglia története ebben a szakaszban igen figyelemreméltó rokonságot mutat a magyar történelemmel. Ha nem is olyan határozott formában és olyan mély társadalmi jelleggel, de itt is szakadatlanul folyt a küzdelem az ország szabadság- jogaiért a zsarnokoskodó Habsburg-ház ellen. A haladás gondolatának itt is a kálvini protestantizmus volt egyik legfőbb zászlóhordozója, amely teljesen összeforrt a nemzeti szabadság eszméjével. Angliában a szellemi átalakulás már Erzsébet urallzodása alatt megkezdődött, amikor a megélénkülő kereskedelem hihetetlen gazdagságot biztosított a feudális föurakkal szembenálló polgárság számára. Ez a polgárság hűséges fegyvertársat talált az angol kisnemességben, valamint a parasztságban. A küzdelem Angliában is vallási téren kezdődött. j Z ANGOL EGYHÁZ már zrl elszakadt ugyan Rómától, de ennek a formai szétválásnak eleinte kizárólag dinasztikus okai voltak és a független anglikán egyház vezetői továbbra is Róma felé kacsingattak. Az angol nép megundorodva ettől a kétszínű játéktól, a puritánizmus jelszavával indította meg küzdelmét. A mozgalom politikai eszménye a legteljesebb egyéni és polgári szabadság volt. Cromwell leghűségesebb segítőtársa Milton, az angol szellemóriás, a világirodalom egyik legnagyobb remekművének, Az elveszett paradicsomnak a költője, hatalmas politikai munkájában bebizonyította, hogy a zsarnok I. Jakab király elítélése és kivégzése jogos volt, mert az isteni ere- . detűnek állított királyi hatalomnál felségesebb a népszuverenitás, minden hatalom forrása csakis a nép lehet, ezért a nép teljes joggal vonhatja felelősségre a királyt, ha az zsarnoki hatalomra tör. A nép felelősségre vonhat minden diktátort vagy zsarnokot. Milton volt Európában az első, aki Cromwell oldalán követelte a sajtó és a vélemény szabadságát. A társadalmi és politikai küzdelem eredményeként az angol parlament 1644-ben Cromwellt állította a hadsereg élére és amikor négy év múlva a teljes politikai hatalom a köztársasági puritánok kezébe került, a forradalom vezérét választották meg az angol respublika kormányzójává. Tíz évig kormányozta Cromwell Angliát és a nagy állam■ i férfi ez alatt a rövid idő alatt \ hihetetlenül nehéz köirülmé-1 nyék között megteremtette asf új világbirodalom alapjait. 1 Anglia abban az időben erő-j sen háttérbe szorult Spanyol-1 ország, Portugália, Hollandia j és Franciaország mellett, ame-\ lyek már megteremtették ha-l talmas gyarmatbirodalmukat [ és büszke hajóikkal uralkod-\ tak a tengeren. Cromwell va- f lósággal a semmiből alkotta l meg azt az angol flottát, í amely csakhamar megsemmi- I sítette Portugália és Spanyol- j ország legyőzhetetlennek hír- § detett flottáját és átvette azl uralmat a tengerek fölött, í Kormányzása alatt az ország l belsejében megindult a gyors-1 ütemű fejlődés. A fiatal angol i köztársaság vezérének politi-l kaját a békesség vágya és a | türelem jellemezte. Biztosítót- \ ta az egyenjogúságot és az em- \ béri szabadságjogokat mindent polgár és minden vallásfeleke-1 zet számára. | j KÖZTÁRSASÁG alig két j z* évvel élte csak túl Crom-i wellt. 1660-ban visszatértek a \ Stuartok, de Cromwell széllé-1 me már annyira telítette az \ egész angol népet, hogy a | zsarnoki hatalom megszerzé-1 sére irányuló kísérleteik ku-% darcba fulladtak, sőt az angol I parlament 1690-benmegsza- = vazta és törvénybe iktatta a | Bill of Rights-t, a jogtörvényt, I amely Cromwell és a forrada- | lom elveinek kodifikálását je- | lentette. I A Bill of Rights lett az | alapja több mint egy század-1 dal később, 1787-ben Amerikai szabadságharcának megvívá-1 sa és függetlenségének kivi- \ vása után az Egyesült Álla- \ mok alkotmányának, amelynek \ hatása viszont hűségesen visz- \ szatükrözödik a francia fórra- \ dalom legnagyobb okmányá- \ ban. Az emberi jogok dékta- \ rációjában. Magyar László A kapitány lánya című filmben jy ét újabb film követílcezett f * ezután íja életében. Az egyik a Vörös lomb, a másik az Utazás három tengeren. S végezetül, a közelmúltban megkapta élete legnehezebb és legfelelősségteljesebb szerepét. Másának, A kapitány lánya című film női főa lakjának életrekeltésével bízták meg.. Mása, a XVIII. századi feszült idők, a Pugacsov-féle parasztfelkelés kapitányának szelíd, hűséges és bátor leánya, Íjának úgy kellett ezt a halhatatlan, Puskin-festette nőalakot megformálnia, amilyennek azt az olvasók milliói ismerték és megszerették. Ha belegondolunk ebbe: íja kétségtelenül igen nehéz feladat előtt állt. Hetekig tanulmányozta előtte Puskin művét és korát, míg elég erősnek érezte magát, hogy a felvevőgép elé álljon. A művészi megoldás sikerült Íjának. Másája szeretetreméltó, gyengéd, életteli nőalak lett. Realisztikus ábrázolás- módja még erősebbé és sokoldalúbbá vált, mint eddigi szerepei során. A fejlődés további útja nyitva áll íja előtt. Rövidesen újabb szerepben áll majd a felvevőgép elé. S mi, magyar nézők reméljük, hogy rövidesen ismét találkozunk • majd a mozi vásznán a fiatal, s igen tehetséges szovjet filmszínésznővel. íja kisfiával
