Pest Megyei Hirlap, 1958. szeptember (2. évfolyam, 206-230. szám)

1958-09-16 / 218. szám

fffr Mtf. t K Mn n 1958. SZEPTEMBER 16. KEDD Elcsendesül a kishala torn nádrengeteg A kisbalatoni madárpara­dicsom nádasai lassan elcsen­desülnek. A több ezer állandó lakó nagy része már itthagyta fészkét: több száz kormorán, kanalasgém, kiskócsag, gólya és más gázlómadár kelt útra az elmúlt napokban. Ä rezer­vátum felügyelőinek megfi­gyelése szerint most már csak néhány szürkegém, bíbic, bak­csó és füstifecske tartózkodik a Kisbalaton vizén. Több át­vonuló madárfaj itt talál át­meneti szállásra. Legutóbb több mint félezer különféle vadkacsa tért be egy-két- napós pihenőre; az északi vi­dékekről megjöttek az ősz előhírnökei, a barátrécék és a napokban várják a vet'ési ludakat is. mondják magyarul“ — kézikönyvet adott ki az IBUSZ Az IBUSZ ízléses, illuszt­rált kézikönyvet adott ki, amelynek címe „Wie sagt man das ungarisch” (Hogy mondják magyarul). A nyolc­vannyolc oldalas kézikönyvet érdekes illusztrációk egészí­tik ki. Az IBUSZ-nak a könyv kiadásával az a célja, hogy a (Magyarországra érkező kül­földiek szállodákban, pálya­udvarokon, sportrendezvé­nyeken, színházban, mozi­ban, étteremben stb. magyar nyelven is megértessék ma­gukat. Gyuíacimke árusítás a mezőgazdasági kiállításon A Budafoki Gyufagyár nagy mennyiségű, változatos színű, mintájú, ízléses új gyu- facimkét készített az Orszá­gos Mezőgazdasági Kiállítás­ra. Az Országos Erdészeti Fő- igazgatóság faipari pavilonjá­ban aTTiálIítás égész tartama alatt akár egyenként, akár sorozatban vásárolhatják a gyűjtők. A filumenisták már az első napokban igen sok szép és érdekes gyufacimké- hez jutottak. Alszeg és Felszeg nemes versenyéből szépül és fejlődik Ráckeve Ahol már tömegmozgalommá vált a községfejlesztés cike az ártatlan. Különben itt a*. az egész család. Hubay Jenő centenáriuma S záz évvel ezelőtt, 1858 szeptember 15-én szüle­tett Budapesten Hubay Jenő, a hegedű egyik legnagyobb magyar művésze és a magyar zeneművészet egyik nagy büszkesége. Művészi hajla­mát kétségtelenül édesapjától, Huber Károlytól, a múlt szá­zad jelentős magyar muzsiku­sától öröködte, aíkj. ugyancsak a hegedű művésze volt, de mint zeneköltő, zenepedagó­gus és karnagy is fontos sze­repet töltött be a fejlődésnek lendült magyar zeneéletben. 0 hozta színre először Ma­gyarországon Wagner Loheng- rinjét 1866-ban, megelőzve ez­zel a bécsi udvari operaházat is. Jenő fia már alig tízéves korában feltűnt kivételes ze­nei tehetségével és ugyancsak kisgyermek korában kompo­nálta első szerzeményét, amely szintén meglepetést keltett. -Első mesteré édesapja volt, de 1878-ban Párizsba ment, hogy Viextemps tanítványa lehessen, majd Berlinben Joadhim Józsefet, a berlini zeneakadémia magyar szár­mazású igazgatóját vállalta mesterének. A korszak leg­nagyobb muzsikusai figyeltek föl gyorsan kibontakozó tehet­ségére, Liszt Ferenc, Massenet támogatták pályája kezdetén. 1881-ben, alig huszonhárom éves korában a brüsszeli zene­akadémia első hegedűtanárává nevezték ki, apja halála után pedig, 1885-ben a budapesti zeneakadémián kapott tanári állást. Hamarosan egyik leg­főbb és leghivatottabb irá­nyítója lett a magyar zenepe­dagógiának, mesteriskolájából számos világhírű művész ke­rült ki, Vecsey Ferenc, Szi­geti József, Geiger Stefi, Koncz János, Tél-mányi Emil, Linz Márta is a tanítványa volt H ubay Jenő ragyogó szerze­ményekkel gyarapította zeneirodalmunkat és számos műve hódította meg az egész világot Férfikarai, csárda­jelenetei, ábrándjai, virágre­géi és dalai ma is állandóan szerepelnek mindenütt a hang- versenyműsorokon. Több ope­rát is írt, az első az Alienor volt, majd a Kremonai hege­dűs következett, az első vi­lágsikert ért magyar opera. A Falu rossza, a Moharózsa, a Lavotta szerelme és a Kare­nina Anna szintén olyan alko­tása volt, amely a határokon túl is nagy sikert aratott. Dan- teja és Petőfi szimfóniája című zeneműve legkiválóbb alkotá­sai közé tartozik. Romantikus körülmények között vette feleségül 1894-ben Czerbián Rózát, egy gőgös arisztokrata leányát. A grófi szülők hallani sem akartak arról, hogy leányuk muzsikus­hoz kösse az életét. A fiata­lok lángoló szerelme azonban legyűrt minden nehézséget. Türelmesen kivárták az időt, amíg a gyönyörű leány nagy­korú lett és így szülői bele­egyezés nélkül is követhette szíve parancsát. Hubay ideá­lis élettársat talált nagy mű­veltségű feleségében, aki szá­mos szerzeménye szövegének költője is volt és egy hosszú, boldog életen át segítette elő férje művészi törekvéseit ljubay Jenő 1937 március 12-én halt meg, hetven­kilenc éves korában. Halála síílszerű befejezése volt mű­vészi életének: a budapesti vá­rosházán vett részt azon az ülésen, amelyen a Szent István hét művészi programját be­szélték meg. Hubay hosszabb beszédben foglalt állást amel­lett, hogy a tervezett opera- előadásokat a Városi Színház­ban tartsák meg. Abban a pillanatban, amikor befejezte beszédét, élettelenül dőlt az asztalra. Ha valakiről, róla elmondhatjuk, hogy Utolsó pil­lanatáig híven szolgálta ha­zája .kultúráját. m. L ír a lányom is. Csak az uram pi­pázik odabenn és vigyáz a legkisebbre. Neki már nem hajlik a dereka, elgyör.gült markában már csak a pipa szárát tudja szorongatni. — No-no — mordul meg mögöttük a kiskapuban öreg Tüske Bálint, észre sem vet­tük, hogy közben megtámasz­totta a kapufélfát —!, ha arra kerülne a sor, tudna szoron­gatni ez az öreg marok még egyebet is. — Ősz szemöldöke alól pajkosan kacsint a szom­széd felé, ahol egy takaros menyecske lapátolja a földet a mély árokból. Záporozik ránk az őszi nap­fény, a kerítések mögül vérpi­rosra ért almák, őszibarackok mosolyognak a földúlt utcára, ahol gőzerővel épül a vízveze­ték. Tóth Gábor, a Ráckevei Köz­ségi Tanács végrehajtó bizott­ságának fiatal, agilis elnöke, büszkén mondja: — Nagy változáson ment át községünk lakossága. Nemrég még úgy látszott, hogy a kö­zömbösség itt minden jó szán­dékot megbénít. Most szinte egy csapásra megváltozott a hangulat. Ha ráillik a megyé­ben valamelyik községre az a legutóbbi megyei tanácsülésen elhangzott megállapítás, hogy a városfejlesztés némely he­lyen valóságos tömegmozga­lommá vált, hát Ráckevéról most már elmondhatjuk. Szin­te versenyre kel utca a másik utcával, hogy melyik épít, ja­vít. csinosít többet. Ezt a ran»' galmat az Árpád utca indította el. Az Árpád utca a község egyik legfontosabb útvonala. Ráckeve déli részét szeli ke­resztül és köti össze a szántó­földekkel, a község határában levő gyümölcsös kertekkel. Hosszú évtizedek óta folyik a harc a rendezéséért, mert kö­vezete nincs, nyáron mély por borítja és hatalmas kátyúk veszélyeztetik a rajta keresz­tülhaladó szekerek tengelyét, az esős, olvadásos hónapokban pedig a feneketlen sár tette járhatatlanná. Hiába vereke­dett „Alszeg” a kikövezéséért, a féltékeny „Felszeg“1 mindig megakadályozta, mint ahogy Alszeg is vétót mondott követ- ■kezetesen, ha Felszeg a Baross utcáért, a maga főútvonaláért szállt síkra. Mondják, hogy ebben a negatív vetélkedésben a vallási különbségnek is dön­tő szerepe volt, mert egyik fele a községnek katolikus, a má­sik református. — Akkor még nem akarták elhinni a keveiek azt a régi igazságot — szól a beszélgetés­be Pozsonyi Kálmán, a nép­front egyik lelkes harcosa —, hogy : a katolikus fazékban a j- Cjjfzibn, Színház, 3rodalom.^r-* FÓKÁK A PORONDON Hatalmas nézősereg tekinti meg estéről estére a Fővárosi Nagycirkusz szeptemberi műsorát. A műsort érdékessé, válto­zatossá teszik a külföldi vendégművészek számai. Alábbi képriportunk iközülük mutat be hármat. Tagora, a tűzerő vulkánember ........* U w ®ÜIÜíís é Szidurkina, a neves szovjet művésznő idomított fókái Charly Bux, a hatalmas sikert arató Chaplin-imitátor itUHHumiiimimuitiimHiiiiimfmiMnmmiHiiumm» (J ILMHÍRADÓ —“...',«wiHiuuumtRmiiiiimiiHuiiiitii|||i[jf|tti#|t^ R övid film a kormány szóvivőjének sajtótájékoztatójáról Kedden a televízió, csütörtökön a filmszínházak mutatják be A Budapest Filmstúdió munkatársai Gyáros László­nak, a kormány szóvivőjének sajtótájékoztatójáról, ame­lyen leleplezte az Egyesült Ál­lamok hírszerzőinek hazánk elleni aknamunkáját — 15 perces rövidfilmet készítet­tek, „Az amerikai hírszerzők magyarországi tevékenysége” I címmel. Az alkotás a filmri- P port eszközeivel örökítette f meg a sajtókonferenciát. A1 rövidfilmet kedden este a te-1 levízió mutatja be, csütörtö-| kön pedig rendkívüli híradó-1 ként a filszinházak tűzik mű-I sorra. i A HUNNIA FILMSTÚDIÓ­BAN Keleti Márton befejezte a Don Juan. utolsó kalandja cí­mű filmjének forgatását. Je­lenleg új film előkészítésén dolgozik, amelynek írója Do­bozi Imre és tárnáját az ellen- forradalom napjaiból meríti. SERÉNYEN FOLYNAK az előkészületei az Álmatlan évek című Máriássy filmnek. Rövi­desen befejezik a próbafelvé- : teleket. E HÉTEN KERÜL sor a : Szent Péter esernyője című | csehszlovák—magyar kopro- : dukciós film forgatásának be- | fejezésére. SZEPTEMBER 19—21 kö- ! zött nemzetközi ifjúsági film- i fesztivált rendeznek a brüsz- \ szeli világkiállításon. Eddig 18 ! ország jelentette be részvételét I és mindegyikük teljes estét be- i töltő műsort küld bemutatásra. HENRI AISNER szovjet— ] francia koprodukciós filmet \ rendez Baráti kézfogás cím- \ mel. A film forgatókönyvét \ Alexander Stein és Lilo Dan- i bere irta. A felvételeket Pá- \ rizsban, Moszkvában, Lenin- : grádban és Közép-Ázsiában \ készítik. A DEFA MEGFILMESÍTI Leonhard Frank, az ismert né­met író Michael hazatér című novelláját. A film a nyugat­német államapparátusnak a haladó erők elleni harcát mu­tatja be. MARION GERING, ameri­kai producer bejelentette* hogy a Szovjetunió művelő­désügyi minisztériuma bele­egyezését adta egy szovjet- amerikai koprodukciós film készítéséhez, amelynek két fő­szereplője Oleg Popov a híres szovjet bohóc és egy amerikai filmszínésznő lesz. WALTER WANGER, ameri­kai producer filmre viszi Al­bert Camus A bukás című re­gényét. A film főszerepét Lawrence Olivier játssza és a felvételeket Párizsban és Amszterdamban készítik. UJ VÄLTOZATBAN készül Marcell Pagnol A pék felesége című filmje, amelynek fősze­repeit Brigitte Bardot és Raf Valloné alakítják. HOLLYWOODBAN befe­jezték az Anna Frank naplója című cinemascope film forga­tását. Nagymama, anya és unokák építik a ráckevei vízvezetéket Mintha ostromra készülne a lakosság a ráckevei Hunyadi utcában. (Nők, férfiak, gyere­kék kezében villannak az ásók, a lapátok és egyre hosz- szabbra nyúlik a mély árok, amely végigéri már a szeszé­lyesen kanyargó utcát és né­hol a keresztutcákból futóár­kok is csatlakoznak hozzá. Messziről lövészároknak gon­dolhatná az ember, csak köze­lebbről tűnnek fel a partjain felsorakozó eternit-csövek, a készülő ráckevei vízvezeték kellékei. Az egyik ház előtt idős né­niké birkózik a nehéz lapát­tal: idősb Tüske Béiáné. — Bizony — mondja kicsit megpihenve —, már keveset fog ez az én lapátom. Nem a lapát nehéz, hanem a hetven esztendő. Az húzza le a dere­kamat. De szívesen csinálom, hiszen most majd ide jön a házhoz a jó ivóvíz, nem kell cipekedni vele nehéz kannák­kal, kilométeres távolságokról, mint eddig. Azok a kannák eleget húzták surbankó kis­lány korom óta szakadatlanul a derekamat. Ennek a kis uno­kámnak is — mutat a közel­ben álló legénykére — kony- nyebb lesz a sora. A deauno- ! kám, mert hát már az is van : — teszi hozzá büszkén — csak i azért nem segít, mert még pi­kálvinista kolbász is megfő 1 Most már tudják, mert kipró-l balták. A vetélkedés ugyan ma isi megvan Alszeg és Felszeg kö-1 zött, de már pozitív jelleget 1 kapott. A jelszó most úgy 1 hangzik, hogy ha Alszeg meg-i csinálja az Árpád utcát, Fel-i szeg sem marad el, rendbehoz-1 za a Baross utcát. így történt, hogy nemrég 1 szervezkedni kezdett Felszeg 1 lakossága, elsősorban a Baross 1 utca népe és bejelentette a j község vezetőségének, hogy I szeretné társadalmi munkában \ megépíteni egyelőre a beton-1 járdát, aztán majd az utca kö-1 vezetet is. A bejelentést ha- \ marosan már a munka meg-! indítása követte és olyan | ütemben halad, hogy rövidé- j sen az utca egész hosszában { elkészül a nagyszerű beton- i járda. Közben lázasan folyik az \ Árpád utca burkolása is. A [ földmunka hozzá — ugyancsak! társadalmi munkában — már \ régen elkészült, aztán megér-! keztek az első kőszállítmányok! a pályaudvarra. Egyszerre: harminc vagon kő érkezett, de; mire körülnézhetett volna a; tanács, a lakosság már be is: fuvarozta a töméntelen kövei j a munka színhelyére. A ta-: nácsnak már csak az a dolga j maradt, hogy táviratilag meg-; sürgesse a további szállítmá- i nyokat. Az Árpád utca rendezése kö- ; rülbelül háromszázezer forintba került | a lakosság legalább 40 ezer fo- i rint értékű munkát és 50 ezer; forint készpénzt adott hozzá.: A Baross utca azzal válaszolt, i hogy a járdához mást nem kért a tanácstól, csak a sodor kitermeltetését és a cement beszerzését. Az érdekeltek minden költséget magukra vállaltak. A megmozdulás egyik kez­deményezője Ecsődy Antal földműves, akinek pici daráló üzeme is van. — Amíg kisebb volt a fiam — meséli —, napról napra a hátamon kellett kivinnem a sártengeren keresztül, hogy» eljuthasson az iskolába. Rá jöttünk, hogy valamennyiünk­nek össze kell fognunk, ne­künk, egyénileg gazdálkodó parasztoknak is támogatnunk kell a községi tanácsot, ha p! akarunk érni valamit. Ezért kapcsolódtunk bele a munka ba. Alszeg és Felszeg termékenv versengése közben bukkan: fel a vízvezeték megépítésé­nek gondolata. Pillanatok a'.atf ez is megérett. Egy mérnök­testvérpár, Keviczky József és László, készítette el társadal­mi munkában a hosszú főveze­ték tervét és amikor megkezd­ték annak végrehajtását, egy­más után-szervezkedni kezdtek a vezeték vonalához csatlako­zó keresztutcák, hogy ők is szeretnének bekapcsolódni a vízvezetékhálózatba, ők is sze retnének utcai kifolyóhoz jut­ni, a munkát, a költségekéi örömmel vállalják. Az eredeti tervben csak hat kifolyó szere­pelt, ma már tíznél tartanak, de a hálózat forrása, az új ar­tézi kút, olyan bőven adja a vizet, hogy a hálózat akár hu­szonöt kifolyót is elbír. így fejlődik, szépül Rácke­ve, a közömbösség hajdani fel­legvára, ahol a községfejlesz- tés valóban tömegmozgalom­má vált. Magyar László

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom