Pest Megyei Hirlap, 1958. szeptember (2. évfolyam, 206-230. szám)
1958-09-12 / 215. szám
1958. SZEPTEMBER 13. PÉNTEK zfCirlap 3 Űj utcasorok épültek Előre fizetik az adót az ipolyvölgyi málnaparadicsomban Az Ipoly vadregényes völgyében fekvő ősrégi községek életébe forradalmi változást hozott a málna, ez a szerény, igénytelen növény, amelynek nemrégen még alig volt jelentősebb szerepe kertjeinkben. Kevéskét megtűrtek belőle, mert a gyerekek szívesen maszatolták be képűiket illatos gyümölcsével és az sem ártott, ha egy-két málna- szörpös üveg tarkította az éléskamrák polcain a befőtt- sorokat, de tervszerű és szakszerű termelésére senki sem gondolt. Nem is kellett gondolnia, hiszen egyes helyeken a hegyoldalakat dúsan ellepte a vadon termő málnabozót.. A málna becsülete akkor kezdődött, amikor a tudósok megállapították, hogy a Dunakanyar és az Ipolyvölgy éghajlat- és talajviszonyai Európa legkiválóbb málnásává tehetik ezt a területet, mert sehol másutt olyan aromás és olyan nagy mennyiségű málna nem terem, mint itt. A külkereskedelmi lehetőségek kutatói pedig azt állapították meg, hogy a málna aranyat, ér, mert nincs olyan nagy mennyiség, amely a külföldön vevőre ne találna nemes valutáért. A nyár elején hírt adtunk már arról, hogy ez a tudományos megállapítás visszhangra talált az érdekelt termelők körében; a Dunakanyar és az Ipolyvölgy egyes részein már jelentős területeken telepítettek málnát a gazdák. Néhány év óta ezek az úttörők igen szép anyagi eredményeket értek el, a málna remekül fizetett, ahol komolyabban foglalkoztak vele és a málnatermelő kispairasztok szinte máról holnapra jó módba kerültek. Példájuk gyorsan ‘követőkre talált és sehol sem csalta meg a málhatermelés híveit. — Jól fizetett a málna •— mondja Szabó Istvánná, Ipoly- damásd vb-titkára, aki elnök hiányában egyedül intézi hetek óta a kis falu ügyeit. — Szépen kerestek azok, akik felbuzdulva a másutt elért eredményeken, s földecskéjük egy-egy darabján málnát telepítettek. Többet, mint ameny- nyit bármi mással kereshettek volna. A szövetkezet minden mennyiséget átvett és átlag tíz forintot fizetett érte kilónként. A helyi eredmények láttán most még többen határozták el, hogy áttérnek a málnatermelésre. A következő állomás Lei- kés, ahol még nem elég népszerű a málna, de ennek — amint Paluch Tibor vb-titkár elmondja — különleges helyi okai vannak. Az elmúlt években többször volt a község területén tagosítás, birtokrendezés. Az egyénileg dolgozó kisparasztok földecskéjének helye igy gyakran változott Ezért nem is gondolhattak arra, hogy málnát telepítsenek. Azért akadtak, akik próbálkoztak vele, és nagyon szép sikerrel. Most majd megváltozik a helyzet, mert két földmérő brigád kezdte meg egyszerre a munkát a falu határában. amelynek eredményeképpen végleg kijelölik mindenkinek a földjét. Vámosmikola népe viszont meggazdagodott az idén. Itt már nagyban folyik a mál- natermelés. A Vörös Csillag Termelőszövetkezet újabb tíz hold földön telepit, az egyénileg dolgozó parasztok legalább húsz holdon termelnek, de 10—15 holdon feketeribiz- lit is telepítettek, ez azonban csak két-három év múlva hoz először komoly eredményt. — Jól pénzeltünk az idén mi is a málnából, de azért messze elmaradunk Pern- csény és Bemecebaráti mögött, ahol sokkal nagyobb arányú málnatermelés folyik — mondja Tóth Lajos vb-el- nök. Az autó széles málnások között suhan a kanyargó Ipolv mentén Perőcsény felé. Mintha a kristálytiszta szeptemberi levegőnek is 'málnaillata lenne. A nagy gonddal karózott és kötözött málna bokrok katonás rendben sorakoznak mindenfelé. Gyümölcsüket már leszüretelték és most várják az őszi gondozást Amint közeledik Perőcsény, feltűnnek a szemrevaló, vadonatúj lakóházak, amelyekből egész utcasorok veszik körül a szép fekvésű falucskát. Cere József vb-elnök és Rostás József titkár lelkesen adja meg a fölvilágosítást. Itt a helyzet, távirati stílusban rögzítve, a következő: A falunak 1400 lakosa van, majdnem valamennyi kispa- raszt. Két-három év óta foglalkoznak málnatermelés- sel, apró földjeiken létesítettek kisebb-nagyobb málnásokat, legfeljebb négy-hatszáz négyszögölnyi területeken. Eddig főleg takarmányféléket termelték és állattenyésztéssel foglalkoztak, igen gyenge eredménnyel. A község területén körülbelül ötven holdon termeltek az idén málnát. Az eredmény tizenegy vagon nagyszerű gyümölcs, a legnagyobb részét a szövetkezet vette át átlag tíz forintjával, de a többinek is azonnal és könnyen akadt gazdája. Ha tízannyi terem, az is könnyen elkelt volna. A község lakosságának ebben az évben körülbelül egymillió százezer forint bevételt hozott a málna, egy- egy perocsényi lélekre tehát nyolcszáz forint jut, még az újszülött csecsemőkre is. — Egészen új falurészelt épültek községünkben a málna jövedelméből — mondják a község vezetői —, takaros, egészséges, modern, új lakóházak. Éppen ma mondta egyik ismerősöm, akinek egész földbirtoka egy alig kétszáz kvadrátos házhely, hogy telkét málnával telepítette be és biztos benne. hos[y két év alatt étén a '"fafátnyr területen is annyit hoz a málna, ameny- nyiből felépítheti lakóházát. De a málna hatása más téren is megnyilatkozik. — A málna valósággal felborította a költségvetésünket — mondja a vb-elnök tréfásan —. mégpedig pozitív irányban. Sokkal több folyt be adóból, községfejlesztési hozzájárulásból, mint amennyit előírtunk és amennyire költségvetésünket alapítottuk. Most kénytelenek leszünk póthitelt kérni, hogy eikölthessük a többletet is. Pedig alig néhány évvel ezelőtt nem volt a községnek annyi jövedelme, amennyiből a tanács dolgozóinak a fizetése kitelt volna, A község a málna segítségével jóval határidő előtt száz százalékon felül befizette az adókat. A lakosság például a harmadik évnegyedben esedékessé váló .adóját a negyedév legelső hónapjában 160 százalékban befizette minden kényszerintézikedés nélkül, így az adóhátralék, amely a múlt év elején meghaladta a hatszázezer forintot, 180—190 ezer forintra zsugorodott öszR7JP, A málnatermés értékesítésének semmi akadálya sem volt. sót Perőcsény abban a kivételes helyzetben van, hogy a málnát közvetlenül és rövid úton exportálhatta. Csehszlovák hűtőautók jöttek át a közeli határon érte és szállították ki. ' Az igazi málnaparadicsom Berneeebaráti, ez a gyönyörű fekvésű, nyolcszáz éves falucska, amelynek hátterében emelkedik az ég felé a Börzsöny legmagasabb csúcsa, Csóványos. A falunak 2200 lakosa van, mintegy 550 család. A sziklás, nehezen művelhető hegyoldalakon az idén 25 vagon málna termett és közel öt vagon földieper. A málna kereken két és félmillió forintot hozott,egy-egy csalódra átlag négy és félezer forint jutott belőle. — Három-négy év alatt legalább harminc-negyven szép, új lakóház épült a faluban és valamennyi a málna jövedelméből — mondja Hinel Pál vb-elnök. — És egyre nőnek málnásaink. Nagyon sok gazda kidobálja régi, rosszul termő és gyönge minőségű szőlőtőkéit, hogy málnát telepíthessen a helyére. A málna megváltoztatta a község életét. Föllendült a helyi kereskedelem, a rádiókat, a háztartási gépeket, a motorkerékpárokat és a ruhafélét pillanatok alatt szétkapkodják az üzletekből. Az adóhátralék megszűnt, a harmadik negyedévi adót. az első hetekben befizette mindenki, sőt, sokan az egész évre előre kifizették az adójukat. És ezt mind a málnának köszönhetjük.:. A málnának, régi kertjeink szerény, megtűrt árvácskájának. Magyar László Olcsóbb, könnyebb, tisztább a fűtés olajtüzeléssel Jövőre kerül forgalomba az olajtüzelésű Mecalor-kályha Régi óhaj, hogy nálunk is vezessék be a háztartásokba a külföldön már eléggé elterjedt, kitűnően bevált olajfűtést. A gazdaságos és higiénikus fűtési mód alkalmazására az ország olajhelyzete és olajtüzelésű kályhák hiánya miatt eddig nem kerülhetett sor. Olajtermelésünk fejlődése és a feldolgozó ipar kapacitásának növekedése azonban ma már megengedi, hogy rátérjünk erre a korszerű fűtésre. A Nehézipari Minisztérium és a Kohó- és Gépipari Minisztérium megállapodott, hogy a Kőolajipari Tröszt gondoskodik az olajfűtésre alkalmas háztartási tüzelőolaj előállításáról, forgalomba hozásáról, a gépipar pedig megkezdi olajkályhák gyártását. A kályhák előállítására a Mechanikai Művek vállalkozott és el is készítette az olajtüzelésű kályha magyar prototípusát. A jól sikerült prototípus alapján már megkezdte és a negyedik negyedévben befejezi a nullszéria-gyártást, majd rátér a nagyüzemi sorozat- gyártásra. A Mecalot néven forgalomba kerülő magyar olaj kályha legfeljebb 8 deciliter olajat fogyaszt óránként, aszerint, hogy szabályozó berendezésével milyen erősségűre állítják be az égést. A kályhának többliteres tartálya van, amelyből a kívánt mértékben lehet adagolni az olajat. A tüzelőolajat a Csepeli Kőolaj Vállalat állítja elő, A terv szerint húszliteres kannákat készítenek. ezekben szállítják majd házhoz a fűtőanyagot, A kannát, amely az olajtüze- léses háztartás tulajdona lesz, kiürülése után teli kannával cserélik ki. Az olajkályhák a jövő évben kerülnek forgalomba, egyelőre a fővárosban, később a vidék is kap belőlük. A szabályozható, kellemes meleget adó, kényelmes olajfűtés sok háztartást kímél majd meg a téli tüzelőbeszerzés gondjaitól és olcsóbbá is teszi a fűtést, mert az olaj ára előreláthatólag 1,30 forint körül lesz literenként. „Falusi otthon" a Corvin Áruházban Az Országos Mezőgazdasági Vásár megnyitásával egyidő- ben a Corvin Áruház pénteken megnyitja a „Falusi otthon” kiállítását. Az áruházban komplett falusi háztartást mutatnak be. A látogató nemcsak gyönyörködhet a kiállított tárgyakban, hanem azokat meg is vásárolhatja. A Corvin Áruházban a legapróbbtól a legnagyobb lakásbterendezési tárgyig minden árucikkből nagy mennyiséget tartalékoltak erre az alkalomra. Reggelenként a nyitás előtt a már hagyományossá vált köszöntő fogadja a vevőket. Ezúttal azonban nem harsonások ismertetik az új árukat, hanem a mezőgazdasági vásárhoz alkalmazkodva, népviseletbe öltözött fiataloktól körülvett kisbíró „teszi közhírré” az aznapi ajánlatot. HIGANY FÜSTBŐL Leninogorszkban melléktermékként higanyt állítottak elő az ólomgyártásnál. Véletlenül rájöttek, hogy a szűrök segítségével az üzem füstjéből kivont por ezüstös színezetű A vegyelemzés bebizonyította, hogy ez az ezüstös szín a porban levő higanynak tulajdonítható. A leninogorszki üzem jelenleg annyi higanyt von ki a füstből, mint egy közepes kapacitású higanybánya. PENCI PANASZOK Fél éve lesz nemsokára, hogy a Penci Községi Tanács 100 folyóméter villanyhálózat építésére adott megrendelést az Észak-Dunántúli Áramszolgáltató Vállalat (ÉDASZ) váci kirendeltségének. Az új vezeték olyan részében gyújtana fényt a községnek, amit hivatalosan Hunyadi útnak neveznek, nem- hivataiosan viszont Gödörnek. Anélkül, hogy kétségbe akarnám vonni a nagynevű törökverő érdemeit, meggyőződéssel állíthatom, hogy az utóbbi elnevezés a találóbb. A Gödör ugyanis a falu legmélyebben fekvő és leg- sárosabb negyede, ahol az év bizonyos szakában — általában tavasztól tavaszig — szügyig ér a sár. Mármos- tan: latyakban mászkálni akkor sem kimondott gyönyörűség, ha húsz méterenként pislákol némi fény. Még kevésbé a koromsötétben. Mert ez ellen aztán csak egyetlen védekezés van: az év bizonyos szakában — tavasztól tavaszig — alkonyat után nem mozdulni ki hazulról. A Gödör lakói évtizedekig így tettek. Most azonban megunták és villanyt kémek. Idestova fél esztendeje kérik. Csakhogy az első megrendelő levél elveszett. A másodikra nem válaszoltak. A telefonbeszélgetésre ígértek: augusztus végére, de legkésőbb szeptember elejére. Márpedig, ha hinni lehet a Gergely-naptámak, mindkét terminus elmúlt. Méghozzá... Egek! Most jut eszembe, hogy jövőre is lesz augusztus vége, sőt azután is... ★ Még egy komoly gond van Penccn: a gazdák már nem tudják, minek higgyenek. A plakátoknak-e, vagy a gyakorlatnak?! A plakátok ugyanis azt állítják, hogy jól jár, aki szerződésre aprómagvakat — köztük lucernát, lóherét — termel. A gyakorlat viszont azt bizonyítja, hogy rosszul jár. Legalábbis Penccn és környékén, Két hete múlt, hogy a pen- ciek először kérték a Vác- hartyáni Gépállomást, küldjenek herefejtőgépet a csép- léshcz. Molnár István igazgató meg is ígérte, hogy küld. Előbb Csővárra — mondotta —, utána Pencre. Valami baj történhetett azonban a menetrenddel, mert a gép nem jött. Sem Csővárra, sem Pencre. Pedig azóta jó párszor reklamálták. Az ötödiknél aztán megnyugtató választ kaptak a penciek: nem kell izgulni, gép már van, csak hozzáértő szakember nincs. Azóta nagy az öröm a gazdák között. Már attól féltek ugyanis, hogy a géppel van baj. De így, mindjárt más! Hogy az idő sürget, mert ha jön egy eső, csaknem 60 hold termése megy tönkre? Oda se neki! Nem kell izgulni: gép már van. Még néhány hónap és szakember is lesz. Addigra kiképeznek egyet.., Ny. E. Összekötő kapocs a tudomány és a gyakorlat között Látogatás a monori gépállomási laboratóriumban Néhány évvel ezelőtt több mint száz laboratóriumot állítottak fel országszerte a gépállomásokon. Pest megyében is működik, nyolc. E laboratóriumok célja, hogy elősegítsék a mezőgazdaságban a nagyobb terméseredmények elérését. Munkájukról keveset hallani, pedig csöndben és szerényen, de igen eredményesen működnek. Felkerestük a napokban a Monori Gépállomás ilyen laboratóriumát és elbeszélgettünk vezetőjével, Szűcs Dénes agromémökkel. Éppen telefonbeszélgetést folytatott a Nyáregyházi Földművesszövetkezet vezetőivel. Ugyanis néhány nappal előbb a nyár- egyháziak meghívták, vizsgálja meg a szeszfőzde udvarán levő kutat, mitől iszaposodik el szüntelenül. Szűcs Dénes ki is ment, s most a vizsgálat eredményeit közölte velük. Mint megtudtuk, a laboratórium munkája igen sokrétű. Végez talaj- és vetőmagvizsgálatokat, öntözővíz-vizsgálatot, s termelési szaktanácsokat ad az érdeklődőknek. Attól kezdve, hogy mit érdemes egyes területeken termelni, egészen a növénykórtanig, a beteg növények gyógyításáig mindenre igyekszik tanácsot adni. A laboratórium szekrényeinek polcain, de még a padlóján is, apró kis csomagok sorakoznak egymás mellett. Ezek vizsgálatra váró gabonamagvak. Tulajdonosaik azt szeretnék tudni, megfe- lelő-e a mag csíraképessége, hektoliter- és ezermag-súlya. Vagyis alkalmas-e vetésre. Tavaly például 64 tétel vetőNem a szakácsmüvészet tudományának hódol Szűcs Dénes agromérnök,. hanem talajvizsgálatot folytat Vasárnap kezdődnek a visegrádi Mátyás-napok Hunyadi Mátyás királlyá választásának 500. évfordulója alkalmából szeptember 14- én, vasárnap Mátyás-napok kezdődnek Visegrádon. Vasárnap délelőtt a visegrádi Mátyás-szobornál nyitják meg az egyhetes ünnepségsorozatot. Délután „A Dunakanyar á képzőművészetben” címmel kiállítás nyílik, majd a Galga menti népi együttesek szerepelnek a szabadtári színpadon. Kedden a KISZ Pest megyei bizottsága ifjúsági túraversenyt rendez a Vi- segrád környéki hegyekben, csütörtökön pedig a szentendrei városi kórus és zeneiskola ad ^szabadtéri hangversenyt. Szeptember 15—20. között számos általános és középiskola rendez tanulmányi kirándulást Visegrádra, ahol mindennap előadás is elhangzik Hunyadi Mátyásról. A Mátyás-napok záróünnepségén, szeptember 21-én emléktáblát lepleznek le a visegrádi vár építésének 700. évfordulója alkalmából. magról mondott szakvéleményt Szűcs Dénes. Az idén nincs ilyen nagy forgalom; harminc csomag érkezett be. Más papírzacskók földdel vannak megtöltve. Ennek alapján végzi talajvizsgálatait a laboratórium vezetője. Mielőtt egy gazda, vagy termelőszövetkezet valamilyen nagyobb arányú telepítésbe kezd, szakvéleményt kér. Szűcs Dénestől kértek véleményt például a vasadi spárgatermelő szakcsoport tagjai a tavaszon, mielőtt telepíteni kezdték a kényes növényt. Szintén ő adott szaktanácsot a gombai Kossuth Tsz 50 holdas gyümölcsöse telepítésekor, vagy a tápiósápi Rákóczi Tsz-nek, amikor 20 holdas gyümölcsösét ültette. A beküldött földminták vizsgálata után nemcsak azt mondja meg, milyen növény- feleségeket, vagy gyümölcsfákat érdemes termeszteni a kérdéses területen, hanem nyomban tanácsot is ad, milyen mélyen forgassák a földet, mennyi istálló- és műtrágyát adjanak a növények alá. Mert ahányféle a talaj, annyiféle gondozást igényel. Még egyazon táblán is mekkora különbségek vannak! Egymás mellé rakott, földdel teli kis górcsövek mutatják például, hogy az említett tápiósápi Rákóczi Termelőszövetkezet gyümölcsösében hatféle talaj váltakozik egyugyanazon táblán. S ez a hatféle talaj mind más-más művelést igényel. Hasonlóképpen az sem mindegy, milyen vízzel öntözik a kertészet növényeit. A kemény víz, amely sok sziksót tartalmaz, öntözésre nem alkalmas. Ezért van szükség az öntözővíz-vizsgálatra, amit szintén gyakran igénybe vesznek az érdekeltek. Említettük, hogy a laboratórium feladata az új termelési szakismeretek elterjesztése is. Szűcs Dénes lelkes ismertetője például a csíravég vetéssel történő búzavetésnek. Mint ismeretes, Rajkai Pál feltalálta a búzaszeletelő-gépet, amelynek segítségével a gabonaszemeket háromfelé szelik. Két részből liszt, illetve korpa lesz, de az első levágott rész, a csíra kevés tápanyaggal elegendő ahhoz, hogy belőle új növény fejlődjön. Az efféle kísérletek négy éve folynak az országban, s az idén 30 holdon termeltek gabonát ilyen levágott csírából. Ebből tíz holdon Mo- noron. A kísérletek eredménnyel jártak. A levágott csírából kelt gabona 13 mázsás átlagtermést adott, hasonlóan az egész magból vetett búzához. Szűcs Dénes s a gépállomás vezetőinek javaslatára a gombai Kossuth Tsz most valószínűleg húsz holdon ilyen csiravetést végez. Ezáltal megtakarítják a vetőmag körülbelül 50 százalékát. Mint látjuk, igen széleskörű a gépállomási laboratórium munkája, s valóban ösz- szekötő kapocs a tudomány és a gyakorlat között. Szebelkó Erzsébet
