Pest Megyei Hirlap, 1958. szeptember (2. évfolyam, 206-230. szám)

1958-09-09 / 212. szám

1958. SZEPTEMBER 9. KEDD “‘hírlap Még egyszer a spárgatelepítésről Lapunli szeptember 3-i Számában cikket, közöltünk Érdemes spárgát telepíteni címmel. A cikkben meg­írtuk. hogy megyénk területén kü­lönösen a dabasi járásban termel­nek spárgát, s a tapasztalatok azt bizonyítják, hogy érdemes ezzel a növénykultúrával foglalkozni. A cikkben elírás történt, a földmü- vesszövetkezet a spárga kilóját nem két forintért, hanem a min­denkori idényáron veszi át. Ez az 1938-as évben kilónként 19 forintot jelentett. A cikk kibővítésre szorul olyan értelemben is, hogy a spárga tele­pítése 13—20 évre szól. Az első esz­tendőkben a termés eléri a hat-hét mázsát, az ezt követő években pe­dig állandóan növekszik úgy. hogy évenként nem öt-hét ezer forintot kap a termelő az egy holdon be­takarított spárgáért, hanem több évi átlagot számolva, az évi Jöve­delme a 20 ezer forintot is meg­haladja. A spárga termelése tehát mind az egyénileg dolgozó parasz­toknak. mind a szakcsoportoknak, termelőszövetkezeteknek igen ki­fizetődik. Igaz, munkaigényes nö­vény. de nemcsak a ráfordított összeg térül meg. hanem busás hasznot is hbz. Kitűnő borok, ízes ételek, kisgépek, a legkülönfélébb közszükségleti cikkek várják a földművesszövetkezeii pavilonokban a mezőgazdasági kiállítás látogatóit Még néhány nap és megnyit­ja kapuit a 62. Országos Me­zőgazdasági Kiállítás. A föld­mű vessző vet kezetek önálló pa­vilonnal vesznek részt a vásá­ron. A külső képiében s belső megoldásában egyaránt mo­dern pavilon 650 négyzetméter, amelyet a kiállítás egyik köz­pontjában találunk majd meg. Már a tervezésnél figyelem­mel voltak arra, hogy a föld- müvesszövetkezetek munkáját minél szemléltetőbben mutas­sák be, kevés grafikai megol­dással és igen sok természetes eszközzel. A pavilonban a látogató a földműves­A juhász és unokája A régi juhász-dinasztia leszármazottja Dékány Lajos, a tatárszentgyörgyi juhtenyésztő szakcsoport elnöke. Amióta a szakcsoport megalakult, az ő vezetésével fellendült a juhtenyésztés a községben. De mit hoz a jövő? Biztosítva lesz-e a juhász-utánpótlás? A most még karon ülő unokát sem juhásznak szánja a nagyapa ttfMiHiiHmHiiiHtitntmiHtmiHiHtiiMiimtHmitmiimimiHiiimmiiHiiHiiiiindiiHnimiHtHKiMmitmtmuHiiHmMiiiniiiiiiHiií gad! Vár a munka, hiszen négyszáz házról van szó — tré­fálkoztak Georgi Sztefanovval, az építkezési brigád vezetőjé­vel, — Mi készen állunk a mun­kára, ha ti is készen vagytok ■— válaszolta az. A brigád is teljes gőzzel fo­gott az építkezéshez. Az igaz­gatóság segített a kő és tégla előteremtésénél a termelőszö­vetkezeti tagoknak. A brigád hat építési csoportból áll, hat­hat taggal, mindegyik csoport rendelkezik szállítóeszközzel, lóval és a szükséges egyéb fel­szereléssel. Tavaly a téglaége­tő csoport hétszázezer téglát készített, ez év végéig pedig el akarja érni az egymillió da­rabot. Az építőanyagot ingyen szállítják az építkezés helyé­re. Ily módon valamennyi cso­port tíz nap alatt végez egy- egy ház megépítésével. Július elejéig 135 ház készült el. A brigád nagy, 400 személyes művelődési otthont létesít. j MÁR EMLÍTETT viz- 21 csapnál van Georgi Hrisz- tov termelőszövetkezeti tag háza. Behívott bennünket. Ré­gebben családja egy ütött-ko- pott, öreg házban élt. Mostani házuk háromszobás, konyhá­val, verandával és pincével. El­beszélgettünk a múltról. — Hát igazán kutya életem volt régebben. Mire is vihet­tem xrolna 30 dekár földemmel — mondotta Georgi. — Bérbe vettem 60 dekárnyít más föld­jéből, hogy valamiképpen el­vergődjek. Azelőtt sokat szen­vedtünk a vízhiány miatt. Té­len hóviharban, metsző hideg-§ ben vízhordó rúdra akasztott § vödrökben, vállunkon hordtuk I a vizet két-három kilométer | távolságról. Volt úgy, hogy 1 napokig nem mehettünk vízért \ a szomszéd lakónegyedben levői kúthoz. Nem tehettünk mást, i minthogy a havat olvasztottwki meg. Télen lejártunk az érre | és a medréből kiszedtük a ha- § vat, hogy vízhez juthassunk. f Most pedig itt láthatják a víz- § vezetéket, van vizünk, ameny-1 nyit csak akarunk, tiszta, kel-i lemes ízű. Éppen tegnap este § beszélgettem a feleségemmel: i ki gondolta volna, hogy ponto- | San ezen a mezőn építenek fa- | lut, hogy itt áll majd a mi há- | zunk is. Néhány év múlva Bozsurovo | lakói már csupán mint emlék-§ re gondolnak a régi falura, § amelynek helyére lehet, hogy | szőlőt és gyümölcsöst telepíte-1 nek, s az új falut tovább fá- § sítják, parkosítják. A falu f közepén fehéren ragyog majd | a forgalmas, nagy Icultúrház, | ghol a falusi dolgozóik össze- § gyűlnek, hogy pihenjenek és | művelődjenek. A gyermekek | pedig új iskolában tanulnak. § A termelőszövetkezet tagjai i még odaadóbban dolgoznak, | valóságos mesterei lesznek a f mezőgazdasági munkának. Mi- f dőn hazatérnek a mezőről, | énekszóval fogadják őket a \ hangszórók és ragyogó fé-1 nyű ablakokkal a házak. M. Marinov (Bolgárból fordította: 1 Balogh Jenő) meggyőződhet szövetkezetek tevékenységének sokoldalúságáról, a termelési módszerekről, a mezőgazdasági termelést szer-' vező, segítő munkáról. A SZÖVOSZ bemutatja a fel­vásárlás, az áruellátás, a ven­déglátóipar. a műtrágya- és növényvédőszerellátás föld­művesszövetkezeti vonatkozá­sait. Megtalálható lesz itt a méhészettel, a falusi terme­lőszövetkezetekkel, a könyv­árusítással, a gyümölcs- és zöldségexporttal, a vadkeres­kedelemmel kapcsolatos te­vékenység szemléletes módja. A földművesszövetkezeti moz­galom az utóbbi években ha­talmasan megnőtt. Mintegy 1450 földművesszövetlkezetben 1 600 000 dolgozó paraszt tö­mörült. Az országban Í7 ezer üzemegység nyújt segítséget a termeléshez a falunak. A pavi­lonban megismerhetjük a szak­csoportok és a különböző tár­sulások munkáját és eredmé­nyeit. Külön érdekessége lesz a pavilonnak a zöldség­gyümölcsexportot lebonyolító Hungarofruct Zöldség-Gyü­mölcs Szövetkezeti - Export Vállalat tevékenységének szemléletes bemutatója. Helyet kapnak a pavilonban a méhé­szeti szakcsoportok is: a szám­szerű fejlődésen kívül bemu­tatják a somló.jenői méhész- mintatelepet, ahol a korszerű tenyésztéshez kapnak segít­séget a méhészek. Rendkívül érdekesnek ígérkezik a méhé­szeti pavi! önrésznél az üveg­falú kaptár, amely módot nyújt a látogatónak, hogy ké­nyelmesen tanulmányozza a méhek munkáját. Szebbnél szebb felvételek tájékoztatják majd a látoga­tót a földművesszövetkezetek kiskereskedelmi hálózatának bővüléséről, az új, korszerű fa­lusi áruházakról, szaküzletek­ről. Ugyanakkor — összehason­lításként — néhány képen bemutatják a régi, elavult bolthálózat egynéhány egysé­gét is, a múlt örökségét. Képet nyújt a pavilon a földműves­szövetkezetek áruellátó tevé­kenységéről, arról, hogy ma már mennyi rádiói, televíziót, motorkerékpárt, nylonárut, mosógépet vásárolnak a falusi üzletekben. A kiállításon lát­hatjuk, majd a legkorszerűbb háztartási gépeket, technikai cikkeket, amelyek ma már a kisebb boltokban is megtalál­hatók. Ugyanitt tájékozódha­tunk a földművesszövetkezetek könyvárusító munkájáról, ar­ról a szerepről, amit a szövet­kezeti hálózat ezer könyvbizo­mányosa és szaküzletei betöl­tenek a parasztság kulturális színvonalának emelésében, ol­vasottságának elősegítésében, A földművesszövetkezeii vendéglátóipar külön képviselteti magát a pa­vilonban. A cukrászda—eszp­resszóban a legjobb szövet­kezeti cukrászok díjnyertes, finom süteményein kívül fe­ketével állnak a vendégek ren­delkezésére. Zamatos borokat is mérnek, amelyek a legjobb szakcsoportok pincéiből kerül­tek ki. A kiállítás területén működik majd egy földmű- vesszövetkezeti csárda is, amelynek gazdája ebben az évben a konyhájáról ismert törökszentmiklósi szövetkezet. Itt a leghíresebb szakácsok tájjellegű ételei közül lehet válogatni. A földművesszövetkezeii mozgalom nemcsak a SZÖ­VOSZ pavilonjában, hanem másutt is képviselteti magát a kiállításon. Ötven kisebb pavi­lonban kap helyet a föld­művesszövetkezeti kereskede­lem. ízelítőül csak annyit, hogy ide érkeznek majd me­gyénkből a különböző, jól mű­ködő földmű vessző vetkezetek árusító sátrai. Nagykőrösről műszaki árut, borászati cikke­ket, játékokat, konyhabútort, konfekciót hoznak. A ceglé­diek méterárut árusítanak, a tápiószeleiek zománc-edényt, háztartási cikkeket és kisgépe­ket, műanyag árut, üveg- és porcelánholmit. Pilisről cipő­vel, Ráckevéról mezőgazda- sági kisgéppel jelentkeznek a földművesszövetkezetek. A Pest megyei MÉSZÖV vásáro­zó részlege kötöttáruval vesz részt a kiállításon. A földmű­vesszövetkezetek által for­galomba hozott áruk értéke mintegy nyolcmillió forint. A földművesszövetkezetek pavilonjainak célja — mint már arról bevezetőben szól­tunk — a szövetkezeti mozga­lom sokoldalú, szerteágazó te­vékenységének bemutatása, eredményeik és működésük szemléltetése. A nagy gonddal tervezett csarnok és pavilonok is a magyar földművesszövet­kezetek fejlődéséről tanúskod­nak. Erről mindenki meggyő­ződhet majd a kiállításon. A Magyar Szocialista Mun- j káspárt Szobi Járási Bizottsá- I ga, a munkásőrség járási pa- | rancsnoka mély fájdalommal ; jelenti, hogy szeretett elvtár­sunk, Csimár Lajos, a Szobi Járási Pártbizottság politikai munkatársa, a munkásőrség századtörzscnek tagja, 1958. szeptember 7-én váratlanul el­hunyt. Csimár Lajos elvtárs 1930- ban született. Ipolydamásdon, ötgyermekes bányász fiaként. 1954-ben kereskedelmi érettsé­git tett. Már iskolai évei alatt bekapcsolódott az ifjúsági mozgalomba, majd tanulmá­nyai elvégzése után a Szobi Járási Tanács kereskedelmi osztályvezetője lett. Jó munká­ja elismeréséül a „Belkereske­delmi Minisztérium kiváló dol- gozója‘- kitüntetést kapott. 1953- ban került a Szobi Járási Párt- bizottságra, itt dolgozott halá­láig. Munkáját hivatástudattal végezte, jelleme, emberszerete- te igazi kommunistára vallott. Elvhűségét az ellenforradalom sem ingatta meg, és az ellen­forradalom leverése után bát­ran szervezte a pártot, példa- mutatásával kivívta a dolgozók bizalmát, megbecsülését. 1956. októberében kötött házasságot. Kétesztendős családi boldogsá­gát, fiatal harcos életét szakí­totta szét tragikus hirtelen­séggel bekövetkezett halála. Az MSZMP Szobi Járási Bi­zottsága és a munkásőrség já­rási parancsnoksága saját ha­lottjának tekinti Csimár Lajos elvtársat és emlékét örökre megőrzi. Ünnepség az ürömi Cservenkov Tsz-ben Bulgária felszabadulásának évfordulója alkalmából Évekkel ezelőtt, amikor az ürömi termelőszövetkezet megalakult, Cservenkov elv­társról, Bulgária Kommunista Pártjának akkori főtitkáráról nevezték el. Azóta minden esztendőben ellátogatnak ürömi barátaikhoz a bolgár követség dolgozói. Számos május elsejét, augusztus 20-át töltöttek már együtt. Az idő múlásával ez a barátság csak egyre erősödött, s egyik szép bizonyítéka volt az a segítség is, amelyet az ellenforrada­lom után kaptak az ürömi tsz tagjai. Vasárnap ismét Üröm­ben jártak a bolgár követség­ről. Ez alkalommal a Cser­venkov Tsz és a hazafias Nép­front községi bizottsága ren­dezett közös ünnepséget Bul­gária felszabadulásának 14. évfordulója alkalmából. Mikorra a bolgár követség küldöttei,, élükön Krosztu Sztojcsev nagykövettel, Lju- ven Pavlov követség! titkár­ral és Szecsanov elvtárssal, a bolgár művelődési intézel munkatársával megérkeztek, már zsúfolásig megtelt a kul­túrotthon nagyterme. Ott volt a falu dolgozó népének apra- ja-nagyja. Sokan közülük ked­ves ismerősként üdvözölték a bolgár vendégeket. Bozsó József tsz-elnök üd­vözlő szavai után megkezdő­dött az ünnepi műsor. Első­nek Nagy Elemér, a Hazafias Népfront Pest megyei bizott­ságának titkára mondott be­szédet. Ismertette a hallgató­sággal Bulgária múltját, je­lenlegi társadalmi, gazdasági helyzetét. Beszélt a szocializ­must építő Bulgáriáról, a fel­szabadult bolgár nép életé­ről, mindennapi munkájáról, leivel az előadó nemrég töl­tött néhány hetet Bulgáriá­ban, az élmények hitelessé­gével varázsolta a hallgatóság elé Szófiát, a bolgár fővárost, Neszebert. Burgaszt, a szépsé­ges Várnát, ahol egykor ré­gen nígy hadvezérünk. Hu­nyadi János vívta a törökkel véres csatáját. Nagy Elemér beszámolója után Krosztu Szlojcsev, a bol­gár nagykövet emelkedett szólásra és mondott köszöne­tét az ürömieknek, amiért szívügyüknek érezték a bol­gár felszabadulás évforduló­jának megünneplését. Lelkes taps jutalmazta a nagykövet üdvözlő szavait, majd kultúrműsor kezdődött. Közreműködött az ürömi út- törőkórus, valamint KISZ- tánccsoport, Király Zoltán kultúrctlhon-igazgató vezeté­sével, ezenkívül bolgár népi táncokat mutattak be a ma­gyar főiskolákon tanuló ifjak, s ének- és harmonikaszámok­kal szerepeltek a budapesti bolgár általános iskola növen­dékei. A Hazafias Népfront-bizott­ság ürömi titkára, Lehel György zárta be ezt a szép ünnepséget, amely tovább mélyítette a bolgár—magyar barátságot. Sz. E. Érdemes káposztát termelni A földművesszövetkezetek ezekben a hetekben 700 kát. hold korai és 4000 hold kései fejeskáposzta termelésére köt­nek szerződést az egyénileg gazdálkodókkal, a szakcso­portokkal, a mezőgazdasági társulásokkal és a termelőszö­vetkezetekkel. A szerződéskötés jelentős kedvezményeket biztosít a termelőknek. A földművesszö­vetkezetek kamatmentesen elő­legezik a gépi szántás díját, ha a termelő géppel szántaija fel a leszerződött területet. Vetőmagot teljesen ingyen kap a termelő. Műtrágyát és nö­vényvédőszert viszont fogyasz­tói áron vásárolhat a földmü- vesszövetkezeti boltban. A szakcsoportok, a mezőgazda- sági társulások és a termelő­szövetkezetek a palánta kiül­tetése után, 80 százalékos be­állítottság esetén, 400, az egyéni termelők pedig 300 fo­rint művelési előleget kapnak. A termelő jégkár ellen is biz­tosíthatja vetését. A jégbizto­sítás díját a földművesszövet­kezet kamatmentesen előlegezi és csak- az esetleges kártérítés I összegéből vagy a termés el- j lenértékéből vonja le. A földművesszövetkezet a I szerződéses fejeskáppsztát az állami felvásárlási áron veszi | át, de ebhez hozzászámol még I 10 százalék szerződéses felárat 1 is. Érdemes tehát szerződni, hiszen a földművesszövetkezet még mázsánként 1 forint és 45 fillért fizet az átvételi áron felül a termelőnek, ha az va­gonba rakja az árut. Elkészültek a termelőszövetkezetek jövő évi beruházási tervei A magyar termelőszövetke­zeti delegáció bulgáriai láto­gatásának tapasztalatai nyo­mán több lényeges változást vezettek be a termelőszövet­kezeti beruházások megter­vezésében. Megszüntették azt az elmúlt években kialakult gyakorlatot, hogy a termelő- szövetkezetek beruházási ter­vei országos szinten február­Bolgár egyetemisták népi táncot mutatnak be márciusban készülnek el, te­hát olyan időpontban, ami­kor az állami építőipari válla­latok kapacitását már lekötöt­ték, s emiatt a pénzügyi fe­dezet szempontjából rendben levő beruházások kivitelezése késedelmesen történt meg, vagy keresztülvihetetlen volt. Hasonlóképpen új, a bulgáriai tapasztalatokon alapuló voná­sa az idei beruházástervezés­nek, hogy a terveket alulról felfelé készítik, s nem az or­szágos szinten készített terve­ket bontják később megyék, járások, illetve termelőszö­vetkezetek szerint. Az új elvi állásfoglalásnak megfelelően a beruházási ter­vek készítése már az elmúlt hónapokban megkezdődött a termelőszövetkezetekben. A minisztériumba érkezett je­lentések szerint az elmúlt na­pokban általában valamennyi termelőszövetkezetben befe­jeződött a tervkészítés, s meg­kezdődött a járási szintű ösz- szesítés. Az elkészített tervek a napokban a megyék elé, szeptember 20-ig pedig a Föld­művelésügyi Minisztériumba érkeznek összesítésre.

Next

/
Oldalképek
Tartalom