Pest Megyei Hirlap, 1958. szeptember (2. évfolyam, 206-230. szám)

1958-09-09 / 212. szám

PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAIEGYESÜLJETEK! n. ÉVFOLYAM, 212. SZÁM ARA 50 FIM.ÉR 1958. SZEPTEMBER 9. KEDD I 1959. január 27-re összehívták az SZKP XXi. kongresszusát A pilisi bányászok is vidáman ünnepelték a Vili. bányásznapot A napirend pfppfeilen pontja: a szovjet gasdasatji fejlesztésének 19X9—65. közötti új hétéves terve Ez a hét Moszkvában több jelentős hírrel köszöntött be. Krivojrogból jelentették, hogy íi zenibehelyezték a Szovjet- unió, s egyben Európa legna­gyobb kohóját; megkezdte mű­ködését egy új, hatalmas atom­elektromos erőmű első üzem­egysége. A legkiemelkedőbb közlés azonban arról szólott, hogy 1959. január 27-re össze­hívták az SZKP rendkívüli, XXI. kongresszusát. Az SZKP XXI. kongresszu­sának összehívását a párt köz­ponti bizottsága Moszkvában a múlt hét péntekén határozta el. A XXI. kongresszus napi­rendjén egyetlen pont szere­pel: a ssovjet gazdaság fejlesz­tésének az 1959—65. közötti időszakra szóló új, nagy hétéves terve. Előadónak a központi bizottság Kruscsovot bízta meg. A párt alapszabályai értel­mében négyévenként legalább egyszer kell összeülnie a párt kongresszusának. A XXI. kongresszus tehát a négyéves határidő letelte előtt kerül megtartásra: összehívásának idején nem lesz még három esztendeje sem, hogy összeült 1956 februárjában — az~ em­lékezetes XX. kongresszus. Amint a központi bizottság vonatkozó határozatában kije­lenti, olyan rendkívüli kongresz- w.osról van tehát szó, ame­lyet csak azzal a céllal hív­tak össze, hogy megvitassa az új hétéves terv célkitű­zéseit. A XXI. kongresszus előké­szítése azonnal megindul a párt összes szerveiben. A Pravda ma reggeli száma ve­zércikket közöl: „A Szovjet­unió Kommunista Pártja XXI. kongresszusa elé" cím­mel. A pártszervezetek fő feladata — hangsúlyozza a kp —. hogy széles körben megmagyarázzák a küszöbön- álló kongresszus történelmi jelentőségét. A Pravda rámu­tat arra, hogy milyen fontos az előkészületeket átfogó népi szocialista versennyel egybe­kötni. Az a módszer, amellyel az új hétéves tervet előkészí­tették, gyökeresen új, s képet ad arról a fejlődés­ről, amelyet a szovjet de­mokrácia az utóbbi évek­ben elért. A rendkívüli kongresszus ösz- szehívása az új hétéves terv megvitatására és jóváhagyá­sára ennek az előkészítő mun­kának a betetőzése. Csaknem egy esztendő telt el azóta, hogy elhatározták az 1959— 65-ös időszakra szóló terv ki­dolgozását. A tervről azóta állandó vita folyik. Előkészíté­sét a gyárakban kezdték meg, majd folytatták a népgazda­sági tanácsokban, azután az egyes köztársaságok kormá­nyaiban, végül pedig az álla­mi tervbizottságban. Egyes nagyobb jelentőségű kérdések megvitatására — mint például a vegyipar fejlesztésének kér­dése — a központi bizottság külön ülést tartott. Más, szin­tén nagyjelentőségű kérdések­ről — mint például az auto­matizálás terjesztése, vagy Kelet-Szibéria kincseinek fel­tárása — nagy szakértői érte­kezletek tanácskoznak. Akárcsak az ország többi bá­nyavidékén, Pilisszentivánon is vidáman, önfeledten ünnepel­ték a nyolcadik magyar bá­nyásznapot a pilisi bányászok és a környék dolgozói. Az ün­nepség már a szombat délutáni műszakzárással elkezdődött — ekkor osztotta ki a bányaveze- lőség az elmúlt évben vég­zett jó munka eredményeként a közel négy és félmillió fo­rint hőségjutalmat. Vasárnap a kora reggeli órákban megindult a népván­dorlás a pilisszentiváni István- akna alatti liget' felé. ahol már javában állt a hagyomá­nyos ünnepi vásár. Nemcsak a kereskedelem, de a vendéglátóipar is ala­posan felkészült erre az alkalomra. Borkóstoló-pavilonok, sörös sátrak, lacikonyhák és ven- déglők várták az érkezőket. Megtelt a kis liget egyenruhá­ba öltözött bányászokkal és vi­dám fiatalokkal. Mire a transzparensekkel felszerelt diszemelvényen az ünnepi gyű­lés elnöksége helyet foglalt, már az egész környéket betöl­tötte az ünneplőik serege. A megjelenteket a Pilisi Szénbánya igazgatója, Ka- noczkj elvtárs üdvözölte, majd a Nehézipari Minisztérium és a bányászszakszervezet kül­Spanberger Péter felügyelő 10 éves munkájáért kapott szolgálati érdemérmet A TIT Pest megyei elnökségének kibővített ülése Cegléden ddtte Jambrik Károly tartott ünnepi beszédet. Elöljáróban köszönetét mondott a pilisi bányászok áldozatos mun­kájáért, majd megemlé­kezett az 1919-es. csendőr- sortűz pilisvörősvári már­tírjairól. — Ma is itt élnek köztünk azok a hős bányászt est vére Ink, aijik félelmet nem ismerve Kanoczki elvtárs igazgató, átadja a kitüntetéseket Kína népe lelkesen támogatja Csou En-lajnak, a tajvani kérdésre vonatkozó nyilatkozatát Peking lakossága nagy fel­háborodással fogadta az Egye­sült Államoknak azt a fenye­getését. hogy kiterjesztik a Kína elleni agressziót. A pe­kingiek a hétvégi ünnepen ha­talmas arányú tüntetéseken fe­jezték ki azt a szilárd eltö­kéltségüket, hogy szembeszáll- nak az Egyesült Államok ka­tonai fenyegetéseivel és hábo­ríts provokációival. Peking népe vasárnap tö­meges felvonulást és nagygyű­Az Indiai Vöröskereszt elnökének látogatása a fóti Gyermekvárosban Bevásárlás után | A Magyar Vöröskereszt meg- 1 meghívására hazánkban tar- I tózkodó Rajkumari Amrii | Kaur asszony, az Indiai Vft- ! röskereszt elnöke, a Nemzetkö- ! zi Vöröskereszt alelnöke hét- 1 főn a fóti Gyermekvárosba lá- ! togatott. Elbeszélgetett Barna | Lajossal, a Gyermekváros igaz- § gatójávál, érdeklődött az inté- ! zet létrehozásának körűimé | nyeiről és életéről, majd meg- ! tekintette a Gyermekváros | parkját és az óvodásházak | építkezését. | Rajkumari Amrit Kaur asz- 1 szony ezután részt vett a Gyér mekváros egészségházának alapkőletételi ünnepségén. A 35 ágyas kórházat, rendelőhe­lyiségeket és orvosi lakást ma- gábanfoglaló — a Magyar Vö­röskereszt által felajánlott másfélmillió forintból épülő — egészségház első tégláit a Gyermekváros kis lakóinak je­lenlétében Rajkumari Amrit Kaur asszony és Kárpáti Jó­zsef. a Magyar Vöröskereszt országos főtitkára helyezte el. A Gyermekváros növendékei a szabadtéri színpadon bemu­tatott műsorral búcsúztak a: indiai vendégtől. lést tartott a város középpont­jában, a Tienanmen téren. A gyűlés valamennyi szónoka, a demokratikus pártok és szer­vezetek vezetői, a nép minden rétegének képviselői teljes tá­mogatásukról biztosították a kormányt a tajvani helyzetre vonatkozó álláspontját illetően és hangoztatták a népnek azt az elhatározását, hogy felsza­badítja Tajvant, továbbá a Kimoj- és Macu-szigeteket. A kínai népi felszabadító hadsereg Pekingben állomá­sozó egységei kijelentették, készek arra, hogy szétzúzzák az agresszorok támadásait és felszabadítsák az anyaország­hoz tartozó területeket, ami­kor erre parancsot kapnak. Az Uj Kína hírügynökség beszámol arról, hogy Csou En- laj nyilatkozatának támogatá­sára országszerte rendeztek tüntetéseket és nagygyűlése­ket. Így például Csungkingban, Dé’nyugat-Kína legnagyobb ipari központjában 690 000 ember vett részt a vasárnapi gyűléseken és tüntetéseken. Csinghaj tartományban, ahol igen sok nemzetiség él, a tar­tomány fővárosában, Sininben nagygyűlést rendeztek, ame­lyen 60 000 ember jelent meg. harcoltak a szebb jövőért, a szocializmusért. A bányászo-k 1945-ben kevés kenyéren és főtt kukoricán fogtak az új világ építéséhez. Népünk nem feledkezett meg hű fiairól, a bányászat, amely a régi idők­ben bizonytalan foglalkozó» volt, ma már legmegbecsül­tebb iparágaink közé tarto­zik. Azelőtt egészségtelen ba­rakkokban laktak, ma modern lakásokban élnek a pilisi bá- nvászok is. A mai bányászfiataloknak nem az a gondjuk, hol sze­rezzenek esküvői ruhát, hanem hogy hány autóval menjenek az esküvőre. A felszabadulás előtt ötszáz bányász dolgozott, most pedig már 1500 dolgozik itt. Kormányzatunk nemcsak erkölcsi, de anyagi téren is megbecsüli a bányászokat. A több millió forint hűség- jutalomból például Hornis Vil­mos 7700. Holicska Mihály 6800 forintot kapott. A továbbiakban Jambrik elvtárs a pilisi szénbánya ter­melési eredményeivel és a so­ron következő feladatokkal foglalkozott, majd a jutalma­kat és a kitüntetéseket Kon- veczki elvtárs adta át. A jutalomkiosztás után s kultúrotthonban a bányá­szok és a vendégek díszebéden vettek részt. Itt nyílt meg a Bányaipari Dolgozók Szakszervezetének munkavédelmi kiállítása. A nyolcadik bányásznapi ün­nepséget hajnalig tartó vidám táncmulatság fejezte be. Az ünnepi vásár legforgalma­sabb „részlege’“ a műszaki el­árusítóhely. — Ez igen! — mondogatják a vendégek, a kiállított motorokat és robo­gókat nézegetve. Még ez év októberében — te­hát csaknem három hónappal a pártkongresszus előtt — a szovjet szakszervezetek kong­resszusa is megvitatja az új, nagy terv problémáit. Azokat a téziseket pedig, amelyekre Hruscsov párt­kongresszusi beszámolója épül, hamarosan közzéte­szik a szovjet sajtóban és vitára bocsátják a párt összes szervezeteiben. Az új hétéves terv az egész szovjet gazdaság hatalmas ará­nyú fellendítését irányozza elő. Jellemzésül, csak annyit mon­dunk, hogy a műrost- és mű­anyaggyártásban a Szovjetunió ma még meglehetősen hát­rányban van, de 1965-re már el fogja érni az Egyesült Álla­mok jelenlegi termelési szint­jét. A hatalmas arányú fejlő­désnek, mintegy jelképe az az atomelektromos erőmű, amelynek egyik üzemrésze most kezdte meg működé­sét. Ez az erőmű az új, nukleáris korszak első nagy ilyenféle létesítmé­nye. Teljes kapacitása 600 000 ki- | lowatt lesz, vagyis alig kisebb, mint a híres dcyepsri vízierő- ' műé. A TIT Pest megyei szerve­zetének elnöksége szombaton délután Cegléden a Kossuth Művelődési Ház értelmiségi klubjában kibővített ülést tar­tott, amelyen megtárgyalták a ceglédi járási, városi bsztály munkáját és a nagykőrösi vá­rosi osztály jelentését. Az ülést Vámosi Nándor, a megyei szervezet alelnöke nyitotta meg, ezután dr. Hütt­ner Béla, a nagykőrösi városi osztály elnöke néhány szóval kiegészítette az írásos jelen­tést. Az elnökségi tagok kér- I déseket tettek fel a jelentést beterjesztő osztályok vezetői­hez. Ezután dr. Ruttner Béla, Csikai Pál és Radványi Nagy | József, a ceglédi városi osztály i elnöke, részletesen válaszoltak I a feltett kérdésekre, majd | megkezdődött a vita. A vitában részt vettek: Sze- j lepcsényi Imre, a Ceglédi Vá- I rosi Tanács elnöke, Kóczián Sándor, a Ceglédi Járási Párt­bizottság titkára, Babinszky Károly, a Ceglédi Városi Párt- bizottság titkára és Bartha Antal, a Nagykőrösi Városi >, Tanács elnöke és még többen | mások. 1 A sokoldalú és hasznos vit'a lután az ülés elhatározta, tiogv I a ceglédi városi osztály ®za- | badegyetemet indít az általá- ! nos ismeretterjesztés előmoz- ! dítása érdekében. A kibővített | elnökségi ülés tudomásul vette í a két varas jelentését és Vá- ! mosi Nándor összefoglalójá- I ban meghatározta a feladato- ! kát. Az ülés végül úgy dön- Itött. hogy a két városi osztály 1 elkészíti 1958—59-es félévi I tervét, amelynek feladata lesz |a többi között, hogy az üzemi | ismeretterjesztés módozatait I megfelelően kidolgozza.

Next

/
Oldalképek
Tartalom