Pest Megyei Hirlap, 1958. szeptember (2. évfolyam, 206-230. szám)

1958-09-02 / 206. szám

ff« MM. ^/Eirlftn 1958. SZEPTEMBER 2. KEDD I k eszi menetrend elé) I Sárgulnak a levelek, 1 I érett gyümölcstől roska-1 | doznak a fák és a tőkék, o| I levegő hajnalanta már esi-f 1 pös, a gazda készíti hordóit % | a szürethez: minden ké-i | szül az őszre. | | Készül minden bizony-l | nyal az őszre a MÁV új | | menetrendje is. Most is | 1 nagy várakozással nézünk | I elé, ugyanúgy, mint eddigi I minden menetrendválio- | | záskor. Változnak-e a vo-1 | natok, változik-e a menet- % | idő? | | A nyári menetrend ki-§ | adása -után „A nyári me 1 | netrend egy hibája” cím- | 1 mel megírtuk a Budapest— § § Veresegyház—Vác viszony- 2 | lat mintegy 500 érintett 1 | utasának azt a panaszát,| | hogy a Veresegyházról 71 1 óra 45-kor induló, s Vác.ra | I 8 óra 55-kor érkező vonat § | csak Vácrátótig közlekedik í | és ezzel mintegy 500 utas 1 | utazási lehetőségeit ront-1 | ják, pedig az egész távol-1 | ság mindössze 9 km. 1 Szerényen kopogtatunk | | a menetrend-szerkesztőség | | ajtaján: lenne egy komp-1 | romisszumos ajánlatunk: | | inkább hosszabbítsák meg | ! a Veresegyház—Vác közötti 1 közlekedő vonatok menet-l E idejét egy perccel, de ad-1 1 ják vissza Vácrátót és Vác § | közt a kért vonatot. (De ha | fa menetidőn is rövidite-\ | nek, meg a vonatot is visz-1 | szaadják — azért sem ha-1 1 ragudnánk’.) F. M. | TMUMHiifKiiiriiMniHtMimmiiiudiimnimiiimiiiiHttimiiir. Kétszázötven évvel ezelőtt, 1708 szeptember 2-án a Tolna megyei Kölesd hatá­rában újból fölragyogott Rákó­czi szerencsecsülaga. Egy ma­réknyi kuruc csapat, Béri Ba­logh Ádám száz csatában megedződött serege, fényes győzelmet aratott egy egész császári hadtest, fölött. Diata- lának híre villámgyorsan be­járta az .egész országot. Üj re­ménység költözött a már min­denfelé erősen csüggedő szí­vekbe, íölderültek az arcok és újból a fejedelem felé for­dultak. Rákóczi Ferenc felé, akit pontosan egy hónappal korábban csak néhány ha- lálraszánt kuruc vitéz hősies­sége menthetett ki a trencséni pokolból. Annak a szerencsétlen tren­cséni csatának rettenetes volt a következménye. A fejedelem hatalmas serege csaknem tel­jes egészében megsemmisült. Nem is annyira Heister gene­rális és gróf Pálffy János, az osztrák császár zsoldjában ve- zérkedő, magyar nevű, de ide­gen lelkű főúr okozta vesztét, mint inkább a kuruc seregek élére állított tábornokok ál­landó féltékenykedése, okta­lan okoskodása és ügyefogyott- sága. A fejedelem egészen mást akart. Nagyszerű hadi- tervet. dolgozott ki. Sziléziába akart betörni, hogy ott egye-, süljön a poroszok branden­burgi ezredéivel. Hiú alvezé- rei azonban az érsekújvári ha­ditanácsban kierőszakolták Trencsén ostromát abban a reményben, hogy a vár önként kaput nyit majd előttük. Rá­kóczi kedvetlenül vezette nagyszerű seregét Trencsén alá, alvezérei egyik hibát a másik után követték el, így kiengedték kezükből a biz­tosnak látszó győzelmet, A császáriak szétverték a fel- ke'ők hadosztályait, A feje­delem áz öldöklő csatatér legválságosabb pontja felé vágtatott, hogy megállítsa a bomlást, de lova elbukott, maga pedig súiyos sebével esz­méletlenül terült el a földön, A csatatéren pillanatok alatt elterjedt a hír, hogy elesett, pedig néhány kuruc vitéz hő­siesen keresztülvágta magát vele a vérszomjas osztrákok gyűrűjén. A kuruc ezredek felbomlottak, megkezdődött a menekülés. Háromezer kuruc vitéz holtan maradt a tren­csén i csatatéren. A csatavesztés híre vész. madárként repülte be az egész országot. A Rákóczi udvarában sütkérező főurak nagy része most már csak az alkalmat leste, Ihogy áíáiihas- son a császárhoz, ingadozni kezdtek azok a főúri szárma­zású kuruc vezérek is, akik korábban a fejedelemben lát­ták a fölkelő papot. A feje- \ delemhez, a hazához és a sza- | badsághoz csak azok a tisztek | maradtak rendületlenül húsé-f gesek, akik hősiességükkel, | rátermettségükkel a fölkelt | népből nőttek ki,, de éppen § ezért vezető szerephez nem | juthattak. A trencséni kataszt- | rófa után sem csökkent a hi- | tűk és lelkesedésük és most f már saját szakállukra vitéz-1 kedtek. A legendás hírű Vaik f Bottyán a Csallóközben nyug- | talanította a császáriakat, a | régi kuruc módszerek alksl- | mazásával, báró Esterházy | egyik alvezére, Béri Balogh | Ádám pedig, aki egyszerű kur-§ tanemes volt és ezért csak I brigadérosságig emelkedhetett, | a Dunántúlon vívott e’szánt | kurucai élén kisebb-nagyobb 1 csatákat és aratott fényes | győzelmeket. Legnagyobb | győzelmét szeptémber másodi- | kán Kötésűnél érte el, amikor 1 Nahem tábornok rác hadtesté- | vei került szembe. Vakmerő | rajtaütéssel támadta meg a § sokszorosan nagyobb erejű, | jobban fölszerelt és kép- =j zett tisztek vezetése alatt har- | coló ellenséget és teljesen szét- 1 verte. A kölesdi diadalnak straté-1 giai szempontból talán nem | volt nagy jelentősége, ellen-1 ben lélektani szempontból an-1 nál inkább. Balogh Ádám ne- | vét szárnyára kapta a hír, | a Trencsén alól elbujdosott | kuruc vitézek tárogatóján i> | inét reménykedve zendült fé | a nóta: Törökbársony süvegem, Most élem gyöngyéletem: | Balogh, Ádám a nevem, Ha vitéz vagy, gyér velem! | Fakó lovam, a Murza, Lajta vizét megússza. Becs várát megnyargalja, f Császár azt megsiratja Balogh Ádám dicsőségét I zentfte hamarosan az egész § ország, pedig a fölkelés | sorsát akkor már megpecsé-1 telte nem is annyira a tren- | cseni kudarc, mint inkább a 1 ..szövetségesek”, a poroszok, a \ franciák, a svédek, a lengye- i lek kétszínű magatartása. ?. Trencsén után megkezdődött a j hanyatlás. Egymás után árul- \ ták el a fejedelmet azok a | fővezérek, akik a legtöbbet: kapták tőle. De sokan el-\ árulták azok közül is, akik 1 színleg még kitartottak. Csak ; az alvezárek maradtak mind- I végig hűségesek és közöttük i is talán a leghűségesebb béri \ Balogh Ádám volt. Nem törő- 1 dőtt a diplomáciai kudarcok- I kai, a Károlyiak, az Eszíerhá- = zyak, a Csákyak áruló csata- § vesztéseivel, tovább operált a \ saját szakállára a Dunántúlon, sót a tragikus utolsó fölvonás- ! ban is az ő nevéhez fűződik \ a legutolsó kuruc diadal. „ Amikor Heister kiszorította i a Dunántúlról Esterházy An- I tál seregét, a fejedelem Palo- ; csay tábornokot küldte át Ka- j locSa mellől a Dunán két-há- ; romezer kuruc vitéz élén, j hogy visszaszerezze a dunán- ; túli megyéket Palocsai út-! közben megbetegedett és alt- : kor Balogh Ádám vette át: a kis csapat vezetését. A hős i brigadéros egész Sopronig visszaszorította a nagy túl­erőben levő ellenséget, de olt szembe került egy másik áruló magyar főúrral, Ná- dasdy gróf császári altábor­naggyal, aki a nagyon megfo­gyatkozott kuruc csapatot visz- szavonulásra kényszerítette. Balogh Ádám Szdkszárd felé vonult, át akart kelni a Dunán, hogy visszatérjen a Duna—Tisza közére, de egy nagy császári sereg körülfog­ta és szétverte seregét. A hős vezér is fogságba ke­rült. Gróf Pálfíy János Pestre hurcoltatta és a város főte­rén, a régi plébánia előtt fel­állított vérpadon lefejeztette, így állt állati bosszút a hős kurtanemesen, aki száz dia­dalmas csatában annyira megcsúfolta a császár büszke generálisait. Emléke méltó lenne arra, hogy kivégzésének színhelyén szobor hirdesse örök dicsősé­gét, Magyar László S—{- Cfllm, Színház^ 3r&dal&m\^ Bemutatjuk íja Arepina szovjet filmszíucsznöt ii. / ja Arepina filmekben alakított hősei kivétel nélkül egyszerű, csinos, vi­dám és gőgös lánykák voltak, nem túlságosan komplikált, drámai kitörésektől mentes életsorsokkal. Ilyen volt pél­dául íja fiatal kolhozparaszt- asszony szerepe a Legdrágább a világon című filmben. Már ekkor megmutatta íja orosz­lánkörmeit, s játékával nagy sikert aratott nemcsak a né­zők, de a zord kritikusok kö­rében is. Következő filmszerepét a Vi­lágítótoronyőr lánya című filmben kapta. íja ebben a filmben a világíiátoronyőr lá­nyát alakította, újra csak si­kerrel. S a kritikusok megálla­pították, hogy a fiatal tehetsé­ges filmszinésznö minden egyes szerepében mind maga­sabbra emeli maga előtt az igényesség mércéjét. Az AJanlszij Nyikityin című filmben egy XV. szrízadbeli orosz leánvt alakít, aki lanka­datlan hűséggel szereti a világ­csavargó kereskedőt, Afanaszij Nyikityint. Bár ez a szerepe az előzőekhez viszonyítva arány­lag rövid, mégis nyomot ha­gyott a nézőkben. Az örök nyár kertje Ha az ember végigsétál a vácrátóti botanikus kert üvegházában, úgy érzi magát, mintha az egyenlítő környéki trópusi vidékeket járná. Pára­dús, fojtó meleg levegő lengi körül. A nap égetően süt az üvegtetőn keresztül, s amerre nézünk, mindenfelől szivet, szemet gyönyörködtető egzoti­kus virágok integetnek felénk; i Elsőnek mindjárt egy szá­munkra ismeretlen trópusi nö­vényt pillantunk meg egy víz­zel teli tartály felszínén. Szá­rainak egy része nagy, levegői­vel teli hólyaggá fejlődött. En­nek segítségével vándorol ide- oda a trópusi vizeken, hogy megfelelő altalajra bukkanva letelepedjen. Vízi jácint * neve, ahogy Újvárosi Miklós Igazgatótól megtudjuk. De csak nekünk érdekes virág, Uj- Zélandban kiirthatatlan gyom. Nem messze a vízijácinttól egy furcsa kis virág hivalko-. dik. Hosszú piros bojtokká nö­vesztette szirmait, s igen ked­ves neve van: Akalifa. Ne­künk módfelett tetszett, de az igazgató lenéző legyintéssel In­tézte el, mondván: a diszno- paréj rokona. Hanem a körü­lötte sorakozó sok keményleve­lű virág már jóval előkelőbb helyet foglal el. Az mind ana­nász rokonság. Egyik éppen most növeszti fürtös piros bim­bóit. Csak a bimbó piros. A ki­nyílt virág ultramarinkék, kén­sárga porzókkal tarkázva. Odébb egy kúszónövény teker­gőzik végig a polcokon, fel­kapaszkodik egészen az üveg­tetőre, s onnan bocsátja alá ritkaszép. viasszerű nagy lila virágát. Úgy hívják, hogy Gol­gota-virág. A régi kolostorker­tekből terjedt el, azt mond­ják, a megfeszített Krisztus kínszenvedéseit jelképezi. Sok jóakarattal, s még több fantá­ziával valóban belemagyaráz­ható a virág szirmaiba a tövis­koszorú s a kereszt szögei. De van ennél még sokkal szebb virág is. Jelenleg ugyan nem láthattuk, csak hatalmas leve­leit, de az igazgató szerint ő a virágok virága, a paradicsom­madár-virág. Hasonlóan a pa­radicsommadárhoz. amelytől névét kapta, a színek valósá­gos orgiáját ontja. Minden szirma más-más színű. Az említett virágok mellett ott díszük még sok-sok más fajta: cissusok, páfrányok, fi- kuszok, szanzevieriák, fittó- niák garmadája, nem is szól­va a kedves begóniák tarka csoportjairól. De hadd említ­sük meg még a világ legerő­sebb rostnövényét, amelyből a hajókötél készül és a négy esztendős mimózát. Valójában most értettük meg a jelentését annak a szólás-mon­dásnak: „oly érzékeny, mint • mimóza.” A legkisebb érintés­re, vagy más külső behatásra a mimóza egyenként egymás után összecsukja apró kis leve­leit, szinte letörik, összecsuk- lik, halottnak tetteti magát az egész növény. Mikor aztán rá­jön, hogy nem fenyegeti to­vábbi veszély, újból kitárulko­zik a külvilág felé. A virágok mellett vannak itt az üvegházban kávé- és vaní­liacserjék, gyömbérgyökér (nagyanyáink fűszere), füge­fák, datolyapálmák, banán­óriások, amelyek jövőre már termést is hoznak. Pedig mind­össze egy éve épült az üveg­íja az Utazás három tengeren című filmben Ugyancsak kiugró alakítást nyújtott Konstantin Júgy in és Boris Barnet filmjében, A bokszoló és a bohóc-ban. Mimi, az artistanő alakját művészi, mély átéléssel játssza, bár ez a szerepe volt eddig a legnehe­zebb, s drámailag a legárnyé- koltabb, (Folytatjuk) Komoly sikert jelentett művészi fejlődésében a Vörös lomb című film is Leonhard Frank: Baloldalt dobog a szívem MáL ház. Igazán nagyszerű eredmé­nyeket értek el ez idő alatt itt a botanikus kert vezetői és dolgozói. Az üvegház a legifjabb ta­nulmányozási ága a vácrátóti botanikus kertnek. Kiegészítő része a regebben meglevő nö­vénygyűjteménynek. Célja: ta­nulmányozni a legérdekesebb délszaki növényeket, virágo­kat. Jelenleg körülDelül 2000 virágfajta található itt, de ez a szám egy­re gyarapodik, hiszen több mint 280 botanikus kerttel tar tanak kapcsolatot, s így egy­mástól mindig újabb és újabb magvakat szereznek be a kuta­tók, amelyeket szintén meg­honosítanak; A természetkedvelők, ha el­látogatnak a botanikus kertbe, most már feltétlenül megnézik az üvegházat is, a nagy kert­nek ezt a kis sarkát, ahol örök nyár honol. Szöveg: Szelelkó Erzsébet Kép: Gábor Viktor a cím is hitvallás. Leonhard Frank épp olyan figyelmeztető géniusza . a német szellemnek, az euró- \pai lelkiismeretnek, mint Tho- i más Mann. Regénye, vagy ha : így jobban tetszik: önéletraj- í za figyelmeztetés az emberi- ! ség, de elsősorban a németek \ számára. 1949-ben száműze- \ tésben, Kew Yorkban írta le \ művének címét s 1952-ben fe- j jezte be odahaza, Kémelor- | szagban. \ A regény Frank önéletraj- l zának eseményeiben két alap- \ velő érzést hordoz magában. I Az első — mélységes aggoda- | lom az emberiség és Európa \ jövőjéért, sorsáért. A másik |— a címsor hitvallása — el- ! kötelezettség a jövő társa- 1 dalma, az emberibb élet mel- | lett. | Az író az elnyomottság és | félelemérzés visszahatásából | származtatja sorsát. ' | Lakatosinas lesz, majd má- ! zolósegéd, de egyiknek sem | tehetséges, s midőn ráébred, | hogy tud rajzolni, pénzt ku- | porgat és Münchenbe megy | tanulni. | A müncheni művésznöven- I dékek bohémvilágában isme- ! ri meg a szerelmet is, de itt í ébred rá arra, hogy festőnek | sem kiváló tehetség. Berlinbe | költözik. Menösül s nyomorult | körülményei között megírja | első regényét. Sikere van. = írói sikerei közben éri az | első világháború, ami ellen | humanista szenvedéllyel tií-> Itakozik. Berlinben, törzskávé- ! házában, arcul üt egy aljdsul | gondolkodó újságírót s ezek- | után állásfoglalása miatt | Svájcba kell menekülnie. 1 Ettől kezdve sorsa és törté- § neie az európai változásokat | tükrözi. Svájcban irodalmi | eszközökkel küzd a háború el­eien, 1917-ben visszatér az ösz­szeomlófélben levő Németor* szágba, mert úgy érzi, hogy küzdelme számára most ez az igazi harci terület. Miután a háború utáni években is szen­vedélyesen folytatta harcát a német imperialista erők ellen, 1933-ban elsőnek kell mene­külnie — antifasiszta nézetei miatt Hitlerék elől. Először ismét Svájcba megy. majd in­nen Franciaországba, ahol később, a második világhábo- rú kitörésekor gyűjtötáborb« kerül. , Franciaországi száműzeti• seben írta le azt, az író szá-i mára rendkívül keserves és számunkra megrázó mondatot, hogy: „Köböl való hegedűn, húr nélküli zongorán játszott. A.mit eddig írt, az nyelvének országában feledésbe ment Feledésbe, mert az ö művei is ott égtek a hitleri barbárság könyvmáglyáin. Már-már utoléri végzete. A bevonuló németek a gyűjtőtá- bor udvarán járnak, amikor a még posztján álló francia, őr jóindulatú közömbösséggel szemléli, hogy a tábor hátsó falán keresztül elmenekül. Kalandos és drámai fordula­tok után ér az Egyesült Álla­mokba. Itt azonban nagy hon­fitársához, Thomas Mann- hoz hasonlóan elkeseredéssel szemléli a pénzimádatot és az emberek sivár érzelmi tartal- matlanságát. A nácik bukása után, egy új szerelemmel gaz­dagon hazatér. Kis regénye, az ugyancsak nemrég magyar nyelven is megjelent Michael visszatér azt bizonyítja, hogu felismerte a feléledő nyugat­német fasizmust is. Az események, s az iró ve­lük kapcsolatos állásfoglalása világos választ adnak Frank világnézetéről, tiszta huma­nizmusáról. (cs. o.) r ükdciffn dicsősége .-1 hülvsdi diádul 2-70. vtrSardulújts

Next

/
Oldalképek
Tartalom