Pest Megyei Hirlap, 1958. szeptember (2. évfolyam, 206-230. szám)

1958-09-02 / 206. szám

ff«

MM.

^/Eirlftn

1958. SZEPTEMBER 2. KEDD

I k eszi menetrend elé)

I Sárgulnak a levelek, 1 I érett gyümölcstől roska-1 | doznak a fák és a tőkék, o| I levegő hajnalanta már esi-f 1 pös, a gazda készíti hordóit % | a szürethez: minden ké-i | szül az őszre. |

| Készül minden bizony-l | nyal az őszre a MÁV új | | menetrendje is. Most is | 1 nagy várakozással nézünk | I elé, ugyanúgy, mint eddigi I minden menetrendválio- | | záskor. Változnak-e a vo-1 | natok, változik-e a menet- % | idő? |

| A nyári menetrend ki-§ | adása -után „A nyári me 1 | netrend egy hibája” cím- | 1 mel megírtuk a Budapest— § § Veresegyház—Vác viszony- 2 | lat mintegy 500 érintett 1 | utasának azt a panaszát,| | hogy a Veresegyházról 71 1 óra 45-kor induló, s Vác.ra | I 8 óra 55-kor érkező vonat § | csak Vácrátótig közlekedik í | és ezzel mintegy 500 utas 1 | utazási lehetőségeit ront-1 | ják, pedig az egész távol-1 | ság mindössze 9 km.

1 Szerényen kopogtatunk | | a menetrend-szerkesztőség | | ajtaján: lenne egy komp-1 | romisszumos ajánlatunk: | | inkább hosszabbítsák meg | ! a Veresegyház—Vác közötti 1 közlekedő vonatok menet-l E idejét egy perccel, de ad-1 1 ják vissza Vácrátót és Vác § | közt a kért vonatot. (De ha | fa menetidőn is rövidite-\ | nek, meg a vonatot is visz-1 | szaadják — azért sem ha-1 1 ragudnánk’.)

F. M. |

TMUMHiifKiiiriiMniHtMimmiiiudiimnimiiimiiiiHttimiiir.

Kétszázötven évvel ezelőtt, 1708 szeptember 2-án a Tolna megyei Kölesd határában újból fölragyogott Rákóczi szerencsecsülaga. Egy maréknyi kuruc csapat, Béri Balogh Ádám száz csatában megedződött serege, fényes győzelmet aratott egy egész császári hadtest, fölött. Diata- lának híre villámgyorsan bejárta az .egész országot. Üj reménység költözött a már mindenfelé erősen csüggedő szívekbe, íölderültek az arcok és újból a fejedelem felé fordultak. Rákóczi Ferenc felé, akit pontosan egy hónappal korábban csak néhány ha- lálraszánt kuruc vitéz hősiessége menthetett ki a trencséni pokolból.

Annak a szerencsétlen trencséni csatának rettenetes volt a következménye. A fejedelem hatalmas serege csaknem teljes egészében megsemmisült. Nem is annyira Heister generális és gróf Pálffy János, az osztrák császár zsoldjában ve- zérkedő, magyar nevű, de idegen lelkű főúr okozta vesztét, mint inkább a kuruc seregek élére állított tábornokok állandó féltékenykedése, oktalan okoskodása és ügyefogyott- sága. A fejedelem egészen mást akart. Nagyszerű hadi- tervet. dolgozott ki. Sziléziába akart betörni, hogy ott egye-, süljön a poroszok brandenburgi ezredéivel. Hiú alvezé- rei azonban az érsekújvári haditanácsban kierőszakolták Trencsén ostromát abban a reményben, hogy a vár önként kaput nyit majd előttük. Rákóczi kedvetlenül vezette nagyszerű seregét Trencsén alá, alvezérei egyik hibát a másik után követték el, így kiengedték kezükből a biztosnak látszó győzelmet, A császáriak szétverték a fel- ke'ők hadosztályait, A fejedelem áz öldöklő csatatér legválságosabb pontja felé vágtatott, hogy megállítsa a bomlást, de lova elbukott, maga pedig súiyos sebével eszméletlenül terült el a földön, A csatatéren pillanatok alatt elterjedt a hír, hogy elesett, pedig néhány kuruc vitéz hősiesen keresztülvágta magát vele a vérszomjas osztrákok gyűrűjén. A kuruc ezredek felbomlottak, megkezdődött a menekülés. Háromezer kuruc vitéz holtan maradt a trencsén i csatatéren.

A csatavesztés híre vész.

madárként repülte be az egész országot. A Rákóczi udvarában sütkérező főurak nagy része most már csak az alkalmat leste, Ihogy áíáiihas- son a császárhoz, ingadozni kezdtek azok a főúri származású kuruc vezérek is, akik korábban a fejedelemben látták a fölkelő papot. A feje- \ delemhez, a hazához és a sza- | badsághoz csak azok a tisztek | maradtak rendületlenül húsé-f gesek, akik hősiességükkel, | rátermettségükkel a fölkelt | népből nőttek ki,, de éppen § ezért vezető szerephez nem | juthattak. A trencséni kataszt- | rófa után sem csökkent a hi- | tűk és lelkesedésük és most f már saját szakállukra vitéz-1 kedtek. A legendás hírű Vaik f Bottyán a Csallóközben nyug- | talanította a császáriakat, a | régi kuruc módszerek alksl- | mazásával, báró Esterházy | egyik alvezére, Béri Balogh | Ádám pedig, aki egyszerű kur-§ tanemes volt és ezért csak I brigadérosságig emelkedhetett, | a Dunántúlon vívott e’szánt | kurucai élén kisebb-nagyobb 1 csatákat és aratott fényes | győzelmeket. Legnagyobb | győzelmét szeptémber másodi- | kán Kötésűnél érte el, amikor 1 Nahem tábornok rác hadtesté- | vei került szembe. Vakmerő | rajtaütéssel támadta meg a § sokszorosan nagyobb erejű, | jobban fölszerelt és kép- =j zett tisztek vezetése alatt har- | coló ellenséget és teljesen szét- 1 verte.

A kölesdi diadalnak straté-1 giai szempontból talán nem | volt nagy jelentősége, ellen-1 ben lélektani szempontból an-1 nál inkább. Balogh Ádám ne- | vét szárnyára kapta a hír, | a Trencsén alól elbujdosott | kuruc vitézek tárogatóján i> | inét reménykedve zendült fé | a nóta:

Törökbársony süvegem,

Most élem gyöngyéletem: |

Balogh, Ádám a nevem,

Ha vitéz vagy, gyér velem! |

Fakó lovam, a Murza,

Lajta vizét megússza.

Becs várát megnyargalja, f Császár azt megsiratja

Balogh Ádám dicsőségét I

zentfte hamarosan az egész § ország, pedig a fölkelés | sorsát akkor már megpecsé-1 telte nem is annyira a tren- | cseni kudarc, mint inkább a 1 ..szövetségesek”, a poroszok, a \ franciák, a svédek, a lengye- i lek kétszínű magatartása. ?. Trencsén után megkezdődött a j hanyatlás. Egymás után árul- \ ták el a fejedelmet azok a | fővezérek, akik a legtöbbet: kapták tőle. De sokan el-\ árulták azok közül is, akik 1 színleg még kitartottak. Csak ; az alvezárek maradtak mind- I végig hűségesek és közöttük i is talán a leghűségesebb béri \ Balogh Ádám volt. Nem törő- 1 dőtt a diplomáciai kudarcok- I kai, a Károlyiak, az Eszíerhá- = zyak, a Csákyak áruló csata- § vesztéseivel, tovább operált a \ saját szakállára a Dunántúlon, sót a tragikus utolsó fölvonás- ! ban is az ő nevéhez fűződik \ a legutolsó kuruc diadal.

„ Amikor Heister kiszorította i a Dunántúlról Esterházy An- I tál seregét, a fejedelem Palo- ; csay tábornokot küldte át Ka- j locSa mellől a Dunán két-há- ; romezer kuruc vitéz élén, j hogy visszaszerezze a dunán- ; túli megyéket Palocsai út-! közben megbetegedett és alt- : kor Balogh Ádám vette át: a kis csapat vezetését. A hős i brigadéros egész Sopronig visszaszorította a nagy túlerőben levő ellenséget, de olt szembe került egy másik áruló magyar főúrral, Ná- dasdy gróf császári altábornaggyal, aki a nagyon megfogyatkozott kuruc csapatot visz- szavonulásra kényszerítette. Balogh Ádám Szdkszárd felé vonult, át akart kelni a Dunán, hogy visszatérjen a Duna—Tisza közére, de egy nagy császári sereg körülfogta és szétverte seregét.

A hős vezér is fogságba került. Gróf Pálfíy János Pestre hurcoltatta és a város főterén, a régi plébánia előtt felállított vérpadon lefejeztette, így állt állati bosszút a hős kurtanemesen, aki száz diadalmas csatában annyira megcsúfolta a császár büszke generálisait.

Emléke méltó lenne arra, hogy kivégzésének színhelyén szobor hirdesse örök dicsőségét, Magyar László

S—{- Cfllm, Színház^ 3r&dal&m\^ Bemutatjuk íja Arepina szovjet filmszíucsznöt

ii.

/

ja Arepina filmekben alakított hősei kivétel nélkül egyszerű, csinos, vidám és gőgös lánykák voltak, nem túlságosan komplikált, drámai kitörésektől mentes életsorsokkal. Ilyen volt például íja fiatal kolhozparaszt- asszony szerepe a Legdrágább a világon című filmben. Már ekkor megmutatta íja oroszlánkörmeit, s játékával nagy sikert aratott nemcsak a nézők, de a zord kritikusok körében is.

Következő filmszerepét a Világítótoronyőr lánya című filmben kapta. íja ebben a filmben a világíiátoronyőr lányát alakította, újra csak sikerrel. S a kritikusok megállapították, hogy a fiatal tehetséges filmszinésznö minden egyes szerepében mind magasabbra emeli maga előtt az igényesség mércéjét.

Az AJanlszij Nyikityin című filmben egy XV. szrízadbeli orosz leánvt alakít, aki lankadatlan hűséggel szereti a világcsavargó kereskedőt, Afanaszij Nyikityint. Bár ez a szerepe az előzőekhez viszonyítva aránylag rövid, mégis nyomot hagyott a nézőkben.

Az örök nyár kertje

Ha az ember végigsétál a vácrátóti botanikus kert üvegházában, úgy érzi magát, mintha az egyenlítő környéki trópusi vidékeket járná. Páradús, fojtó meleg levegő lengi körül. A nap égetően süt az üvegtetőn keresztül, s amerre nézünk, mindenfelől szivet, szemet gyönyörködtető egzotikus virágok integetnek felénk; i Elsőnek mindjárt egy számunkra ismeretlen trópusi növényt pillantunk meg egy vízzel teli tartály felszínén. Szárainak egy része nagy, levegőivel teli hólyaggá fejlődött. Ennek segítségével vándorol ide- oda a trópusi vizeken, hogy megfelelő altalajra bukkanva letelepedjen.

Vízi jácint

* neve, ahogy Újvárosi Miklós Igazgatótól megtudjuk. De csak nekünk érdekes virág, Uj- Zélandban kiirthatatlan gyom.

Nem messze a vízijácinttól egy furcsa kis virág hivalko-. dik. Hosszú piros bojtokká növesztette szirmait, s igen kedves neve van: Akalifa. Nekünk módfelett tetszett, de az igazgató lenéző legyintéssel Intézte el, mondván: a diszno- paréj rokona. Hanem a körülötte sorakozó sok keménylevelű virág már jóval előkelőbb helyet foglal el. Az mind ananász rokonság. Egyik éppen most növeszti fürtös piros bimbóit. Csak a bimbó piros. A kinyílt virág ultramarinkék, kénsárga porzókkal tarkázva. Odébb egy kúszónövény tekergőzik végig a polcokon, felkapaszkodik egészen az üvegtetőre, s onnan bocsátja alá ritkaszép. viasszerű nagy lila virágát. Úgy hívják, hogy Golgota-virág. A régi kolostorkertekből terjedt el, azt mondják, a megfeszített Krisztus kínszenvedéseit jelképezi. Sok jóakarattal, s még több fantáziával valóban belemagyarázható a virág szirmaiba a töviskoszorú s a kereszt szögei. De van ennél még sokkal szebb virág is. Jelenleg ugyan nem láthattuk, csak hatalmas leveleit, de az igazgató szerint ő a virágok virága, a paradicsommadár-virág. Hasonlóan a paradicsommadárhoz. amelytől névét kapta, a színek valóságos orgiáját ontja. Minden szirma más-más színű.

Az említett virágok mellett ott díszük még sok-sok más

fajta: cissusok, páfrányok, fi- kuszok, szanzevieriák, fittó- niák garmadája, nem is szólva a kedves begóniák tarka csoportjairól. De hadd említsük meg még a világ legerősebb rostnövényét, amelyből a hajókötél készül és

a négy esztendős mimózát.

Valójában most értettük meg a jelentését annak a szólás-mondásnak: „oly érzékeny, mint • mimóza.” A legkisebb érintésre, vagy más külső behatásra a mimóza egyenként egymás után összecsukja apró kis leveleit, szinte letörik, összecsuk- lik, halottnak tetteti magát az egész növény. Mikor aztán rájön, hogy nem fenyegeti további veszély, újból kitárulkozik a külvilág felé.

A virágok mellett vannak itt az üvegházban kávé- és vaníliacserjék, gyömbérgyökér (nagyanyáink fűszere), fügefák, datolyapálmák, banánóriások, amelyek jövőre már termést is hoznak. Pedig mindössze egy éve épült az üvegíja az Utazás három tengeren című filmben

Ugyancsak kiugró alakítást nyújtott Konstantin Júgy in és Boris Barnet filmjében, A bokszoló és a bohóc-ban. Mimi, az artistanő alakját művészi, mély átéléssel játssza, bár ez a szerepe volt eddig a legnehezebb, s drámailag a legárnyé- koltabb,

(Folytatjuk)

Komoly sikert jelentett művészi fejlődésében a Vörös lomb című film is

Leonhard Frank:

Baloldalt dobog a szívem

MáL

ház. Igazán nagyszerű eredményeket értek el ez idő alatt itt a botanikus kert vezetői és dolgozói.

Az üvegház a legifjabb tanulmányozási ága a vácrátóti botanikus kertnek. Kiegészítő része a regebben meglevő növénygyűjteménynek. Célja: tanulmányozni a legérdekesebb délszaki növényeket, virágokat. Jelenleg körülDelül

2000 virágfajta

található itt, de ez a szám egyre gyarapodik, hiszen több mint 280 botanikus kerttel tar tanak kapcsolatot, s így egymástól mindig újabb és újabb magvakat szereznek be a kutatók, amelyeket szintén meghonosítanak;

A természetkedvelők, ha ellátogatnak a botanikus kertbe, most már feltétlenül megnézik az üvegházat is, a nagy kertnek ezt a kis sarkát, ahol örök nyár honol.

Szöveg: Szelelkó Erzsébet Kép: Gábor Viktor

a cím is hitvallás. Leonhard Frank épp olyan figyelmeztető géniusza . a német szellemnek, az euró- \pai lelkiismeretnek, mint Tho- i más Mann. Regénye, vagy ha : így jobban tetszik: önéletraj- í za figyelmeztetés az emberi- ! ség, de elsősorban a németek \ számára. 1949-ben száműze- \ tésben, Kew Yorkban írta le \ művének címét s 1952-ben fe- j jezte be odahaza, Kémelor- | szagban.

\ A regény Frank önéletraj- l zának eseményeiben két alap- \ velő érzést hordoz magában.

I Az első — mélységes aggoda- | lom az emberiség és Európa \ jövőjéért, sorsáért. A másik |— a címsor hitvallása — el- ! kötelezettség a jövő társa- 1 dalma, az emberibb élet mel- | lett.

| Az író az elnyomottság és | félelemérzés visszahatásából | származtatja sorsát. '

| Lakatosinas lesz, majd má- ! zolósegéd, de egyiknek sem | tehetséges, s midőn ráébred, | hogy tud rajzolni, pénzt ku- | porgat és Münchenbe megy | tanulni.

| A müncheni művésznöven- I dékek bohémvilágában isme- ! ri meg a szerelmet is, de itt í ébred rá arra, hogy festőnek | sem kiváló tehetség. Berlinbe | költözik. Menösül s nyomorult | körülményei között megírja | első regényét. Sikere van.

= írói sikerei közben éri az | első világháború, ami ellen | humanista szenvedéllyel tií-> Itakozik. Berlinben, törzskávé- ! házában, arcul üt egy aljdsul | gondolkodó újságírót s ezek- | után állásfoglalása miatt | Svájcba kell menekülnie.

1 Ettől kezdve sorsa és törté- § neie az európai változásokat | tükrözi. Svájcban irodalmi | eszközökkel küzd a háború eleien, 1917-ben visszatér az öszszeomlófélben levő Németor* szágba, mert úgy érzi, hogy küzdelme számára most ez az igazi harci terület. Miután a háború utáni években is szenvedélyesen folytatta harcát a német imperialista erők ellen, 1933-ban elsőnek kell menekülnie — antifasiszta nézetei miatt Hitlerék elől. Először ismét Svájcba megy. majd innen Franciaországba, ahol később, a második világhábo- rú kitörésekor gyűjtötáborb« kerül. ,

Franciaországi száműzeti•

seben írta le azt, az író szá-i mára rendkívül keserves és számunkra megrázó mondatot, hogy: „Köböl való hegedűn, húr nélküli zongorán játszott. A.mit eddig írt, az nyelvének országában feledésbe ment Feledésbe, mert az ö művei is ott égtek a hitleri barbárság könyvmáglyáin.

Már-már utoléri végzete. A bevonuló németek a gyűjtőtá- bor udvarán járnak, amikor a még posztján álló francia, őr jóindulatú közömbösséggel szemléli, hogy a tábor hátsó falán keresztül elmenekül. Kalandos és drámai fordulatok után ér az Egyesült Államokba. Itt azonban nagy honfitársához, Thomas Mann- hoz hasonlóan elkeseredéssel szemléli a pénzimádatot és az emberek sivár érzelmi tartal- matlanságát. A nácik bukása után, egy új szerelemmel gazdagon hazatér. Kis regénye, az ugyancsak nemrég magyar nyelven is megjelent Michael visszatér azt bizonyítja, hogu felismerte a feléledő nyugatnémet fasizmust is.

Az események, s az iró velük kapcsolatos állásfoglalása világos választ adnak Frank világnézetéről, tiszta humanizmusáról.

(cs. o.)

r

ükdciffn dicsősége

.-1 hülvsdi diádul 2-70. vtrSardulújts