Pest Megyei Hirlap, 1958. szeptember (2. évfolyam, 206-230. szám)

1958-09-05 / 209. szám

1958. SZEPTEMBER 5. PÉNTEK ""i&CiHav S Dokumentumain ai atomfegyver- kiserletek veszélyéről a mozik műsorán A fővárosi és a vidéki mozik nagy érdeklődés mellett játsz- szák a bécsi Nemzetközi Béke Intézet. Az életnek győzni kell! című, az atomfegyver- kísérletek veszélyéről szóló, dokumentum filmjét. A fő­városban három, vidéken hét filmszínházban vetítik kísé­rőműsorként. A film megrázó módon szólít összefogásra az atom- és a hidrogénfegyver­kísérletek betiltásáért. Fizet: iszik, Nem fizet: iszik, de akkor ki fizet? ilíiilllllllllliilllllllllllllllllllllllHllllllllllllillllllHIIIÜIIIIIIIIHIIIIIilillllllHihnillüUIIIHMIIüllHilOUIII Hárman a Váci Kötöttárugyárból Sétarepülés Budapest és a Dunakanyar felett Az úszó Európa-bajnokság alkalmából sok külföldi és vi­déki keresi fel fővárosunkat. A MALÉV alkalmat kíván nyújtani arra, hogy a látoga­tók madártávlatból is meg­tekinthessék Budapestet. Ép­pen ezért szombaton este va­csorával egybekötött sétarepü­lést rendez, amely valóban szép élményt nyújt az utasok­nak. Vasárnap ugyancsak Bu­dapest és a Dunakanyar felett lesz sétarepülés. Jelentkezni a MALÉV irodájában és az IBUSZ-nál lehet. — ISKOLA AV ATÄSS AL kezdődött az új tanév Tá.r- nekligeten és Gombán. Az új tanítási évet mindkét köz­ségben már az új épületben kezdték meg. Nehéz gondja van mostaná­ban a Budakalászi Községi Ta­nácsnak. Nem mindennapi gond, hiszem nem mindennapi dolog, hogy egy községben vízvezetéket építenek, de ép­pen nem mindennapiságánál fogva nem is könnyű ez a gond. Mert sok fajta kérdést vet fel. Ugyanis ... A kutak vize rossz Budakalászan igen sok kút van. De alig akad olyan, ame­lyiknek a vizét inni is lehet­ne, sőt, többségében olyan kutak vannak, amelyek vize még mosogatásra sem jó. A vízellátás tehát nehéz dolog, hiszen semmiből nem fogy annyi, mint éppen vízből. Nemrég a községi tanács húsz kút vizéből küldött be min­tát a kutatóintézetibe, s meg is jöt rövidesen a válasz: húszból tizennyolc kút vize ihatatlan, de egyéb emberi célra sem használható. Az orvosoknak is rengeteg gon­dot okoz a rossz víz, igen sok betegség okozójaként a vizet jelölik meg. A vízve­zetékre tehát, amely egész­séges vizet juttat el a község egy részébe, nagy szükség van. Kitört a „háború" A nemrég tartott tanácsülé­sen azonban kitört a háború. Addig nem volt semmi baj, 1200 békegyűiés es élménybeszámoló megyénkben Ülést tartott a megyei békebizottság A Pest megyei békebizott­ság csütörtökön ülést tartott. Szijjártó Lajos, a bizottság elnöke beszámolójában elmon­dotta, az utóbbi hónapokban Pest megye helységeiben 800 békegyűlésen kívül 400 él­ménybeszámolót is rendeztek, ezek közül 200 a magyar, il­letve a stockholmi békekong­resszusról, 200 pedig a baráti népek életéről szólt. A szlovák-, délszláv- és német-lakta községekben több gyűlést tartottak a lakosság anyanyelvén és műsorok, kiállítások ren­dezésével segítették kul­turális hagyományaik ápo­lását. A Pest megyei békebizottság elhatározta, hogy a jövőben még behatóbban ismerteti a stockholmi kongresszus hatá­rozatait és a nemzetközi ese­ményeket. A megye 80 na- . gyobb községében, valamint 20 gazdakörben munkás- és értel­miségi klubban előadássoro­zaton foglalkoznak a béke­világkongresszussal. A népek barátságának elmélyítését ugyancsak számos előadással, találkozóval segítik: a TIT-tel karöltve előadás- sorozatokat tartanak a nyugat-ázsiai és a latin­amerikai országokról és további baráti találkozókat rendeznek a népi demok­ratikus országok képvise­lőivel. Szeptemberben összejövetelre hívják a Pest környéki bol­gár kertészeket, s tájékoztat­ják őket többek között a bul­gáriai nagyüzemi mezőgazda­ság eredményeiről. A nemzetközi kérdések, va­lamint a békemozgalom fel­adatainak ismertetésében ezen­túl még tevékenyebben részi vesznek a Pest megyei tömeg­szervezetek és kulturális in­tézmények. A TIT és a megyei könyv­tár kiállításokkal, a ta­nács művelődési osztálya művészi műsorokkal szí­nesíti majd a baráti né­pek életéről és a külpoliti­kai eseményekről szóló be­számolókat. Az őszi mezőgazdasági mun­kák befejezése után a dolgozó parasztok részére is rendeznek előadásokat az atomenergiával kapcsolatos tudományos kér- I désekről. míg csak szó volt a vízve­zetékről. De most, amikor már arról van szó, hogyan valósít­ják meg, egyszerre háború kerekedett a dologból. Mert a reális lehetőségeket félretéve, mindenki egyszerre az asz­talt kezdte verni: márpedig a mi utcánkban is legyen víz­vezeték. Végül is kiderült, hogy jó páran azt az elvet vallják: ha nálunk nem, ak­kor sehol se. Hogy a megértés ilyenkor merre tanyázik, azt bizony nehéz lenne eldönteni. A tanácsülés ugyan végül egy­ségesen döntött, de a faluban tovább gyűrűznek a hullá­mok. Víz ugyan még nincs, de a hullámai máris nagyon magasak. No jó, mondaná az ember, hát legyen mindenütt víz. Dehát..s Kapni igen — adni nem? A megyei tanács egymillió forintot biztosított; a község­nek a vízvezetéképítéshez. Tekintélyes summa. De a bu­dakalásziak — bármennyire is igyekszik ezt velük a ta­nács megértetni — igen­csak nehezen állnak kötélnek, hogy a hiányzó részt maguk teremtsék elő. Valami -olyas­fajta ördög bujkál az emberek­ben, hogy kaipni igen finom dolog, de adni már kellemet­len. Csináljon az állam vízve­zetéket, legyen rendben min­den. s amikor először nyílik meg a csap, majd „csatasorba1’ állunk mi is: hajlandók va­gyunk meginni a vizet. A szociográfia Budakalászon három nemze­tiség lakik. Az elmúlt esz­tendőkben igen sok téglája kihullott már az őket el­választó falnak, de azért még akad itt-ott egy kis fal­darab. A vízvezeték meg, an­nak ellenére, hogy bizony ma­gyarnak, németnek, szerbnek, egyformán csurog a pitvará­ban, afféle babaruha lett kö­zöttük. De itt van a másik gond is. A község lakosságá­nak körülbelül nyolcvan szá­zaléka üzemi dolgozó. Mit vállalnak társadalmi munká­ban. Jó részük akként vé­lekedik, hogy csinálják azok, akik „itthon vannak“. De hát ők nem isznak, nem mosda­nak, nem főznek? Erre bizo­nyára nem gondolnak, vagy nem akarnak gondolni. Nagy összeg? A megyei tanács nyújtotta egymillió mellé még félmil­lió kellene. Nagy összeg? Bi­zony nem kis summa, de hát | az sem kis dolog, hogy az | embernek vízvezeték van a I lakásában. Félmilliót kellene | tehát előteremteni, de a köz- | ségfejlesztési hozzájárulás | évente mindössze 32 ezer fo- 1 riot, ami bizony a legszüksége- | sebb út-, híd- és egyéb javí- | tásokra is alig elég. Innen | tehát nem áll pénz a házhoz. | De akkor honnan? Progresszív hozzájárulást? Igen sok a nyugdíjas Buda- 1 kalászon. A havi nyugdíjnak | sok helye van. Igazságosa, | hogy az a nyugdíjas, öreg há- 1 zaspár is ugyanannyi hozzá- | járulást f izessen, mint az a | család, ahol három-négy kere- | ső is akad? így könnyű meg- | adni a választ, hogy nem. De 1 amikor fizetésre kerül a sor, | bizony szép számmal akadnak 1 olyanok, akik másként véle- | kednek. Pedig nincs igazuk. | A másik nagy gondot az ideig- l lenesen bejelentettek okoz- | zák. Velük mit kezdjenek? | Hiszen egy hónapig, kettőig | ott. vannak, azután továbbáll- | nak. De addig fogyasztják a I vizet. Hát akikor? / A megoldás? Ezt keresi, kutatja a köz-1 ségi tanács. Meg kell adni: | derekas munkát végeznek, na- | gyón sok embernek a véle-1 menyét, javaslatát kérik. Több 1 szem többet lát. De nem is 1 itt van a hiba. Hanem ott, | hagy sokszor nem akarnak | látni ezek a szernek. Nem | akarják látni azt — legalábbis | a község lakóinak egy része —, 1 hogy egyszerre nem lehet min- | dent. Nem lehet a község min- | den házába bevezetni a vizet. | Valahol el kell kezdeni. S ha | már egy részen megvan a víz- | vezeték, altkor lehet bővíteni | tovább. Lassanként. Ezt kelle- | ne megérteni, meglátni. S azt, 1 hogy a progresszív hozzájáru- | lás az igazságos. Nem könnyű | a tanács dolga. S éppen ezért | kell a lakosságnak több meg- | értéssel segítenie a munkát. 1 No, meg társadalmi munkával. | Mert erről éppen azok nem | beszélnek, akik a legjobban \ kiabálnak a vízért. A sültga- | lamb várás rossz hagyomány. | Abból nem fakad víz a kalá- | sziaknak. De ha összefognak, J segítenek a tanácsnak, egymá- | son, ha lesz társadalmi mun- | ka, abból igen. S az «gyemet-1 lenkedés szikeséből így lehet | a megértés bővizű, dús rétje. | Mészáros Ottó I Több mezőgazdasági szakmában meghosszabbították a tanulószerződtetés határidejét Az Állami Gazdaságok Fő- igazgatósága több mezőgazda- sági szakmában szeptember 30-ig meghosszabbította a ta- nulószerződtetést. Jelentkez­miiiiiniiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiuiiiiiiiiiitiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiitiHiiiriittitiiiiiMiHKiimtiiiimtmtftiiiiiimiiiiitiiiitiiiiiiiiiiiiiiiiiiiirfiittiiifiiititiiifniiiiiirnnniiiimiiiiiniiiiiiiimiviififiifitiiiniifiiiY««’ M it szólna ön a következő eset­hez? Sétál az utcán, találkozik egy barát­jával éis beszélgetni kezdenek. Barátja megjegyzi, hogy szép ffiz új ruhája. — Tudja, hogy ez a szövet füstből ké­szült? — mondja, két ujja között morzsol- gatva szdkértően a szövetet. — Ugyan kérem, micsoda ízetlen tréfa — szól ön kissé sér­tődötten. Pedig barátjának igaza van. A ruha különleges anyagból készült. Alapanyaga nem merinói gyapjú. Ezt a „gyapjút” olaj- munkások és bányá­szok „készítették”, Ménvedig a kőolaj, a szén és a töldpár olya* melléktermé­keiből, amelyek régeb­ben füstté váltak. A vegyészet a me­Ruha - füstből sebe illő átváltoztatá­sok és átalakítások tudománya. A vegyé­szet szilárd anyagból cseppfolyós vagy lég­nemű anyagot állít glő és megfordítva. A 'kőolaj, a szén és a különböző gázok mel­léktermékeit szövetté tudják változtatni. Persze, ez az átvál­toztatás nem olyan egyszerű. A leningrádi mű- posztó kombinát már elég régen híres jó minőségű és szép ter­mékeiről. Nemrégen, először a központi la­boratóriumban, majd később a műhelyek­ben is, új nyersanyag jelent meg: a lav- szan. Ezt a nyers­anyagot 30—50 milli­méter hosszúsáoú, vé­kony cémaszálacslka fémvázában, kisebb kötegekbe csomagolva kapja a kombinát. A lavszan-szál nem ha­sonlít a kapronhoz vagy más műanyag­hoz, inkább a termé­szetes gyapjúhoz áll közelebb göndörsége és rugalmassága foly­tán. A lavszan „gyapjú” előállítása a fonó­műhelyben kezdődik. A nyersanyagot szál­lítószalag viszi a két emelet magasságú, óriási keverőgépbe. A keverőgép elvégzi az első munkafolyama­tot. s egy három gép­ből álló fésűs-agre- tvHhoz továbbítja a lavszant. Ez az agre- gát megtisztítja min­den idegen anyagtól és szennytől A lavszan innen végtelen széles szalagként fut a kö­vetkező berendezés­hez. A szalag fehér, Nem fát. ruhát vág a fűrész. Kovács Teréz szabász ügye­sen kiformálja az előrajzott ruhadarabokat Készül a jó meleg tréningruha télire. Ha vidám az ember, jobban megy a munka. Molnár Erzsébet varrónőnél sem ebben, sem ügyességben nincs hiány ö még ipari tanuló, de reméljük, jó szakmunkássá válik. | E reménynek van alapja, hisz Vigner Zsuzsa sok társával együtt jól szerepelt a szakmai vizsgán ............................MimiiiiiiimimimimimmiimimmmimiiiiMnnmiimitiimmmimmiimMmiMmimmii A ZONNALI BELÉPÉSRE KERESÜNK vontatóvezetőt JELENTKEZÉS: Szőlőoltvány- és Facsemeteforgalmi Vállalat BUDAPEST, V. ALKOTMÁNY U. 10 habos anyag, olyan, mint a felhő. A gép­sorban utolsó gép keskeny szalagokra vágja, s a szalagokat kissé megsodorja. Ez­után következik a csévélés. így nyerik az úgynevezett előfo- natot, amiből azután a fonalat készítik. A fonógépek az előfo- natból vékony szálat sodornak. A fonal annyira hasonlít a gyapjúszálhoz, hogy csak szakember tudja megkülönböztetni. Szilárd, rugalmas és puha. Kitűnő anyag. Fonása szinte élvezet. Egyenletesen, folya­matosan jön, s a leg­ritkábban szakad el. Ez a tulajdonsága a fonónők szempontjá­ból rendkívül fontos, mert kevesebbet kell megállniuk a szaka­dások miatt. Ezért természetesen na­gyobb a teljesítmény. ni lehet zöldségtermelő- és| zöldséghajtató kertész, gyű-1 mölcstermelő és faiskolakeze- 1 lő kertész, szőlőtermelő- és 1 borkezelő, valamint dohány-1 ^ termelő és dohánykertész § í szakmunkásképzésre. Akik az 1 I állattenyésztésben kívánnak 1 I tanulóként elhelyezkedni, | ! szarvasmarhatenyésztőnek, ser-1 [ tésfenyésztőnek, juhtenyész-1 í tőnek, baromfitenyésztőnek, | ! valamint tej ház-kezelőnek je- | ; lentkezhetnek. Bővebb tájé-1 | koztatásért az érdeklődő szü- | [ lök és fiatalok a lakóhelyük | i közelében levő állami gazda-1 [Ságokhoz fordulhatnak. Másodszor virágzik a gesztenyefa Miskolcon több mint fél év- [ százados vadgesztenyefasor bo- irít hús lombsátort a gömöri [pályaudvarhoz vezető útra. Az [egyik fa most másodszor új, [friss leveleket hajtott, s kö- [zöttük tavaszi pompában viirf- [t-anak a fehér-rózsaszín, dús- [ szirmú gesztenyevirágok. Meg- [ kapó látvány a terebélyes fa [alsó részének sötétzöld és a [nyár forróságától rőt levelei [felett a májusra emlékezteti iüdeség.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom