Pest Megyei Hirlap, 1958. szeptember (2. évfolyam, 206-230. szám)

1958-09-05 / 209. szám

1958. SZEPTEMBER 5. PÉNTEK

‘hírlap

3

A földművesszövetkezetek irányításáról

Mit is olvassak? Nehéz eldönteni.

| Faluhelyen ma is sokat be- ! szélnek arról, hogyan és mi- ! ként történjék a földmű ves- ! szövetkezetek irányítása. So- ! kan úgy vélik, hogy az irányiig tás a földművesszövetkezeti | vezetők, alkalmazottak dolga. | A vezetők alatt az ügyvezető | elnököt, az üzemágfelelőst és í | a különböző szakalkalmazottat | értik. Ugyanakkor nem látják, 11 hogy a földművesszövetkezet a dolgozó parasztság legnagyobb | tömegszervezete. Éppen ezért, | mint tömegszervezetnek de- ! mokratikusan választott veze- tősége van. A vezetőséget a 1 tagok közül a tagság választja | és a tagság kéri számon a veil zetőség munkáját.

| Az alkalmazottakat, vagyis az irányitó apparátust határozattan alá kell rendelni a vezetőségnek.

| Ezért nagyon helyes az a tö- ! rekvés, amely több helyen meg- ! mutatkozik: a földművesszö- ! vetkezet igazgatóságának einöHHiiiiimitiitiiiHiHiiiiiHiiiHiitiimmimiiitHitmiiimHiimmiiü

Kétezerliatszáz holdon 300 000 gyümölcsfát telepítenek

az idén ősszel a termelőszövetkezetek és szakcsoportok

A Földművelésügyi Minisztérium gyümölcstermesztési osztályán adott tájékoztatás szerint az idei őszön már több mint 2600 holdon telepítenek új gyümölcsöst a termelőszövetkezetek és a szakcsoportok. Különösen nagy területeket ültetnek be a nyírségi és a Duna—Tisza közi homokvidékeken. Az új telepítéseknek mintegy 50 százaléka lesz täli alma — többségében Jonathán és Starking — és hasonlóképpen sok kajszit és szilvát ültetnek. A telepítések- ' hez szükséges, mintegy 300 000 csemetét a Földművelésügyi Minisztérium bocsátja a termelők rendelkezésére a termelőszövetkezeti és az állami gazdasági csemetekertekből. Az idén már csak olyan gyümölcsfajták kerülhetnek telepítésre. amelyek elszaporítását a Földművelésügyi Minisztérium engedélyezte.

Az egyéni termelők között is növekvőben van a telepítési kedv. Az állami gazdaságok, valamint a Szőlőoltvány- és Facsemeteforgalmi Vállalat máris megkezdte a lerakatok szervezését az egész országban. Az idei őszön körülbelül 2,5—3 millió jó minőségű, fajtaazonos gyümölcsfacsemete kerül a lerakatokba.

Pest megyéből viszik a legtöbb állatot az Országos Mezőgazdasági Kiállításra

Az ország 19 megyéje közül Pest megyéből állítják ki a legtöbb állatot az Országos Mezőgazdasági Kiállításon. Szarvasmarhákat visz a kiállításra a Herccghalmi Kísérleti Gazdaság, évi 5000 literen felül tejelő teheneivel „szerepel” a túrái Galgamenti Tsz és Böszörményi József jászkarai gazda. Bátyi Mihály püspökhatvani gazda Legény nevű bikáját küldte a kiállításra.

Sertéseket többen állítanak ki. Ott lesz mangalica süldőivel a biai Dózsa Tsz és a ceglédi Dózsa Népe Tsz, fehér hússertéseivel Orosz András Dömsödről, berkschire kocákkal és malacokkal id. Tóth László Kiskunlacházáról. A Felsőbabádi Állami Gazdaság Fecske nevű anyakocáját mutatja be, annak „családjával” együtt. Juhokat a Herceghalmi Kísérleti Gazdaság, a Kiskunsági Állami Gazdaság és a Törökbálinti Állami Gazdaság visz. Az érdi Búzakalász Termelőszövetkezet kendermagos, az ürömi Cservenkov Tsz pedig sárga magyar baromfiállományával jelenik meg. Képviselve lesz a híres nagykőrösi pulyka is, a Szabadság Tsz által. Természetesen az idén' is bemutatja a kiállításon a gödöllői kutatóintézet a gyöngytyúktól, a pekingi kacsától kezdve a nutriáig valamennyi aprójószágát.

Növénytermelési eredményeit is bemutatja számos egyéni gazda, termelőszövetkezet, állami gazdaság. Gabonaféléket állít ki a Dán- szentmiklósi Állami Gazdaság, a taksonyi Előre Tsz és Kis János táborfalvi gazda. Kukoricát a nagykátai Március 15 Termelőszövetkezet, cukorrépát a péteri Rákóczi és a ceglédi Dózsa Népe Tsz, zöldségféléket a Kertészeti és Szőlészeti Főiskola soroksári tangazdasága, valamint Pázmándi János egyéni gazda Túráról, Kecskeméti György, Borkő Ambrus, Törőcsik József Nagykőrösről. Ezenkívül szőlőjét, borát mutatja be a Tápiószelei Kísérleti Gazdaság, Szigetcsép- ről az agráregyetem tangazdasága, valamint Gyikó László és jTóth Ferenc ceglédi gazdák.

kévé társadalmi megbízatásként tekintélyes helyi paraszt- embert választanak.

Az irányítás, a földműves- szövetkezet vezetése tehát az igazgatóság hatáskörébe tartozik, amely elnökén keresztül gyakorolja a két ülés között az irányítást.

Az igazgatóságok mellett növelni kell a tagság ellenőrző tevékenységét. Egyrészt a közgyűléseken keresztül, másrészt a felügyelő bizottságok és a tagbizottságok szélesebbkörű működésével. A választott szervek tevékenysége nem jelenti azt, hogy a központi utasításokat, állami rendelkezéseket helyben elvetik. A kettőt minden esetben össze kell egyeztetni és feltétlenül érvényt kell szerezni az állami rendelkezéseknek és a központi utasításoknak.

Az apparátusban dolgozók szakterületeikért felelősek és

a választott vezetőség feladata, hogy a szakterületet ellenőrizze, ugyanekkor a hatásköre ennél jóval nagyobb.

Hiszen a földmfivesszövetke- zetnek, mint a dolgozó parasztság legnagyobb tömegszerveze- tének jelentős szerepe van a munkás-paraszt szövetség erősítésében, mert egyfelől jellegénél és adottságánál fogva magától értetődő szervezeti láncszeme e kapcsolatok állandó kiszélesítésének, másfelől gazdasági és tömegpolitikai munkája során leginkább képes a munkás-paraszt szövetségen belül az árkérdésben megnyilvánuló — nem áthidalhatatlan — ellentmondásokat a paraszti érdekek, valamint a munkásosztály és a népgazdaság érdekeinek helyes összeegyeztetésével megoldani.

A földművesszövetkezet biztosítja az egyéni dolgozó parasztok számára az értékesítést, a beszerzést és a termelésre való szövetkezés fokozatos, változatos lehetőségeit. Ugyanakkor

a földművesszövetkezetek feladata, hogy befolyásolják a mezőgazdasági termelést, ellássák a dolgozó parasztság gazdasági érdekvédelmét.

ezzel is alátámasztva azt a nézetüket, hogy a legjobb érdek- védelem a szövetkezés.

Ilyen sokoldalú munka csak akkor eredmények, ha abban a földművesszövetkezet egész tagsága és a tagság által választott vezetőség irányít. Természetesen a választott vezetőség és a földművesszövetkezeti apparátus nem áll egymással szemben, hanem együttesen látja el feladatát és kölcsönösen kiegészítik egymást.

Éjszakai csendélet a piaci mérlegkölcsönző előtt

Magyar műszerkiállítások külföldön

Szeptemberben több külföldi országban állítják ki a magyar műszereket. így például a Damaszkuszbam elsején megnyílt kiállításon a Kereskedelmi Kamara renderaésében a METRIMPEX teljes műszer- profilját bemutatja. A kiállítás anyagát valószínűleg Bagdadba is elviszik. Ugyancsak elsején Genfben a tudományos konferenciával egyidőben a METRIMPEX önálló kiállításán ismerteti a magyar atomfizikai műszereket. Szeptember 6-tól Zágrábban, 7-től Bécsiben, 14-től pedig Plovdiv- bam mutatják be, milyen műszereket gyárt a magyar ipar.

A budapesti piacokon, legfőképpen a Lehel téri piac területén, különös kép fogadja azokat a dolgozókat, akik az éjszakai órákban igyekeznek munkahelyükre, vagy munkahelyükről otthonukba. A piac területén valóságos szekértábor keletkezik a környékbeli termelők járműveiből, amelyeken friss termel- vényeiket hozzák a fővárosba, hogy a hajnali öt órakor kezdődő piacon értékesítsék. A hitelesített piaci kismérle- geket kölcsönző vállalat helyisége előtt pedig már éjfél körül megkezdődik a sorbán- állás. A termelők igyekeznek, hogy a sor elejére kerüljenek, mert a mérlegkölcsönzés is öt órakor kezdődik, és ha nem kerülnek elég korán sorra, egész napjuk elfecsér- lődik. A legtöbben nem győzik a hosszú órákig tartó éjszakai várakozást, különben Is a nehéz napi munka után már törődve érkeznek meg terményeikkel a helyszínre. Miután biztosították helyüket a sorban, a hideg kövezetre kuporodnak le, hogy pihenhessenek, esetleg aludhassanak is egy-két órát.

Az éjszakák már elég hűvösek, különösen hajnal felé hűl le a levegő. A nyirkos betonon, a kihűlt falak tövében heverő emberek a legsúlyosabb betegségeket vihetik magukkal a pesti piacról. A megyei tanács legutóbbi ülésén ezt a lehetetlen helyzetet tette szóvá interpellációjában Mészáros Mihály, aki Galga- hévíz képviselője a tanácsban. Intézkedéseket kért a végrehajtó bizottságtól, valami könnyítést a piacra járó .környékbeli dolgozó parasztok számára, legalább annyit, hogy kezdjék meg két órával korábban a mérlcgkölcsön- zést, az eddigi öt óra helyett már három órakor.

Az interpelláló tanácstag azt a választ kapta, hogy ez a kérdés tulajdonképpen nem tartozik a megyei tanács hatáskörébe, hiszen a fővárosi piacokról van szó, a vég- rahajtó bizottság azonban sürgősen érintkezésbe lép a főváros tanácsával és attól kéri a mérlegkölcsönzés rendjének mielőbbi megváltoztatását.

iiHmMiiimiiiiiuiiiiniiiiimiiumHiitHmiiiiiHiiiiiiimiitiiiiiiiMiiiiuiiii»m<iii!tmt«miMiiiM(iiiiimiiiiiiiiiui{iiniiiuiuiiiiiiiiii

Tovább bővül a megye egészségügyi hálózata

Szeptember 15-én megnyílik a nagykőrösi gyermekkórház

megyei főorvos vitte el és adta át az új, legmodernebb rendszerű rövidhullámú készüléket, amit a község orvosa a sok reumás beteg gyógykezeléséhez kért.

De szép! Ezt vegye meg, édesanyám!

NAGYKÖRÖSÖN befejeződött a kórház gyermekosztályának építkezése. Néhány napon belül a belső berendezés munkálataival is elkészülnek és a 30 ágyas, teljesen korszerű kórház szeptember 15-én megnyílik. Főorvosát és a két beosztott orvost már ki is nevezték. A főorvos részére a városi tanács biztosított lakást. A gyermekkórházba tíz szakképzett gondozónőt osztottak be. *

ABONY 18 ezer lakosának régi panaszát a szó szórós értelmében orvosolták: az eddigi négy körzeti orvos mellé kinevezték az ötödiket. Az új orvos nyomban elfoglalhatta állását, mert a községi tanács biztosított lakást számára.

★

SOK SÜRGETÉS UTÁN

Pusztavacs községbe is körzeti orvost helyeztek, akinek a községi tanács lakást is biztosított.

*

DÁNSZENTMIKLÖS orvosi rendelőjébe dr. Békés Zoltán

SZŐDLIGETEN a napokban adták át rendeltetésének a me- gye tizenhetedik szociális otthonát. ötven öreg ember talált otthont a szépen berendezett épületben.

„Ne sírj többé“ hagyma

A hagyma legkellemetlenebb tulajdonsága, hogy meg- ríkatja az embert. Vegyészeknek azonban sikerült valamilyen fagyasztás! módszer segítségével „semlegesíteni” azokat az illő elemeket, amelyek a hagymahámozásnál a könnymirigyeket izgalomba hozzák;

Az egyik élelmiszerárusító társaság már forgalomba is hozta e különleges új hagymákat, amelyeket „weep- nomore”-nak kereszteltek el, ami magyarra lefordítva any- nyit jelent: „Ne sírj többé”.

Magamaguknak ellenségei

Minden kismadár -,7t csiripeli

Püspökhatvanban: micsoda áldatlan állapot uralkodik a Szikra Termelőszövetkezet tagsága, meg Galambos-puszta lakói között! Évek óta dúl ez a harc, ez a hiábavaló gyűlölködés. De kinek is ártanak ezzel? Mind a két fél csakis saját magának.

A történet szereplői nagyjából a hajdani váci püspöki uradalom volt cselédjei. Miután a volt tulajdonosok a kommunisták „közbenjárására” „átengedték” birtokukat a szegény pórnépnek — hogy az lehetőleg még itt a (földön boldoguljon és nem a paradicsomban —, a cselédek örökös, tulajdonba megkapták az épületeket. Értve alatta a lakóházakat. Természetesen földet is kaptak. Családjuk létszámától függően négy-öt-hat holdat. Az uradalom területén levő intézői lakás és gazdasági épületek viszont állami tulajdonba kerültek. Úgy látszik, akkor arra senki se gondolt, hogy azok a cselédek, akiknél csodaszámba ment egy-egy ványadt malacka meghizlalása, esztendők múltán öt-hat szarvasmarha gazdái, sőt lótulajdonosok lesznek. És mert erre nem gondoltak, nem is juttattak számukra istállót.

Időközben megalakult a Szikra Tsz, nagyrészt volt cselédekből. A tanács Galambospuszta körül tagosított számukra 100 hold földet, s megkapták hozzá az állami kezelésben levő gazdatiszt! lakást és az istállókat. Tudvalevő, Püspökhatvan törzsállattenyésztő község. A termelőszövetkezetnek különösképpen illene pél. dát mutatni a jószágok nevelésében. hiszen az kéoviseli a fejlettebb gazdálkodási formát. Csakhogy nem tudja hol tartani állatállományát. A községben levő tanyaközpont szűk, egészségtelen terület, a Galambos-pusztai istállókat pedig elfoglalták az időközben állattartó gazdákká vált régi cselédei

Ei hat 3Z Oka minden bajnak. A tsz követeli az épületeket, mondván: jogilag őt illeti. Az ottaniak pedig nem hajlandók a szabad ég alá kötni állataikat, tekintve, hogy egyikük se épített istállót 1945 óta.

Szintén a tsz tulajdonában van a körülbelül 15 holdnyi diófákkal beültetett udvar, s a központi víztorony. A diófák termésére igényt tart a tsz is, meg a tanya lakói is. Ez ismét jó alkalom az egetverő veszekedésekre, nemkülönben a víztorony ügye. Ugyanis a Galambos-pusztaiak egy, a tanyától meglehetősen távoleső gé- meskútból hordják a jószágok itatásához szükséges vizet,

mert a központi víztorony nem működik. Szerintük: bosszúból leszerelte a tsz. A tsz-elnök szerint viszont ők tették tönkre, szintén szántszándékkal.

Szóval, a gyűlölködés és a vádaskodás kölcsönös. 'Közben pedig napról napra mennek tönkre az épületek, berendezések, mert senki sem vállalja a karbantartást.

Hová vezet ez? Mi lesz a vége? Bírósági ügy, pereskedés? És kinek használ végül is? Hiszen nyilvánvaló, a mi államunk törvénye nem engedi meg, hogy a régebbi uradalmak lakásaiban élő volt cselédembereket kirakják az utcára. Akkor pedig marad minden a régiben, mert a tsz továbbra sem tudja igénybe venni saját tulajdonát.

Hogyan szüntessék hát meg mégis ezt az áldatlan állapotot? Nagy talány is, de egyúttal egyszerű is. Egyetlen megoldás lehetséges, amely szerint mindannyiuk számára kedvezően rendeződnének az ügyek. Lépjenek be a Galambos-pusztaiak a Szikra Tsz-be. így egyszerre mindannyiuké lesz az istálló a lakások, a kút és a diófák. S akkor közös érdekük lesz ezeknek a gondozása, karbantartása is.

De mit szólnak ehhez áz érdekeltek? A Galambos-pusztaiak — kiváltképp az asszonyok — így tüzelnek:

— Nem lépünk be, elegünk van a cselédsorsból!

Egyesek azt mondják:

— Hívni is kellene bennünket. De Lami Miska is inkább elfordítja a fejét, ha meglát minket. Nem is köszön.

Lami Mihály, a tsz elnöke csak legyint:

— Beszéltem már nekik éppen eleget, hívtuk őket, de eszükbe sincs, hogy jöjjenek. Jóformán ingyen nevelik a jószágaikat a mi földünkön... Persze, azért az lenne a legjobb, ha belépnének a tsz-be.

A józanabbak a Galambos- pusztaiak közül ugyan már így beszélnek:

— Lehet, hogy belépünk. De egyelőre még várunk.

Egyelőre még várnak. Mert még nem felejtették el a keserves. könnyes cselédkenyeret. Meg kellene nekik magyarázni, hogy a termelőszövetkezetbe lépés nem a lesüllyedést, hanem a felemelkedést jelentené számukra. Meg kellene magyarázni, hogy ez és csakis egyedül ez a felemelkedés útja. Hogy a szövetkezeti gazdálkodást maga az élet diktálja, s egyszerűen nem lehet útját állni, mint ahogy nem lehet visszafordítani keringésében a Napot. S a gyűlölködés kinek használ? A Galambos-pusztaiaknak nem lehet más érdekük, mint a Szikra Tsz tagjainak.

Meg kellene nekik magyarázni mindezt. És jó szívvel közeledjen feléjük, aki jószívű fogadtatásra vár. Egyformán szól ez a püspökhatvani községi és az aszódi járási tanács illetékes vezetőinek, de legelsősorban a Szikra Tsz tagságának. Meglehet, nehezükre esik békejobbot nyújtani, s bizonyára nem szűnnek meg egykönnyen a nézeteltérések. De lassanként majd észreveszik a Galambos- pusztaiak is. amit a falu egyéni gazdái már észrevették: hogy fejlődik, gyarapodik a szövetkezet, s előbb-utóbb nagyobb jövedelmet biztosít, mint az egyéni gazdálkodás.

Ha

aiiBin addig is, am;g a végső

megoldásra sor kerül, el kell dönteni, ki tartsa karban az épületeket. Tekintve, hogy jelenleg a Galambos-pusztaiak használják a lakásokat és istállókat. úgy volna rendjén, hogy ők vállalják a karbon- tartást. Ha pedig továbbra is megtagadnák ezt, szigorúan alkalmazni kell velük szemben azt á törvényt, amelyik kimondja: el kell venni az állami épületeket azoktól, akik elhanyagolják a gondozást, karbantartást. Körülbelül félmillió forint értékű állami vagyonról van itt szó. Ezt pedig semmiképpen sem lehet csak úgy ebek harmincadjára dobni.

Szebelkó Erzsébet