Pest Megyei Hirlap, 1958. szeptember (2. évfolyam, 206-230. szám)

1958-09-04 / 208. szám

c/CtHan 1958. SZEPTEMBER 4. CSÜTÖRTÖK Dunakeszi vívóöltönyök, péceli kesztyűk Két Pest megyei kisiparos munkája is hozzájárul vívóink sikereihez Vívóinkra, forgassanak kar­dot, avagy tőrt, büszkék va­gyunk és méltán. Még az is ismeri a nevüket, aki a vívás iránt csak minden négy esz­tendőben. olimpiák idején érdeklődik, vagy az újságok sportrovatában csupán nagy nemzetközi mérkőzések alkal­mával olvassa kiváló ered­ményeiket. De azokról, akik két kezük munkájával hozzá­járulnak vívóink győzelmei­hez, sohasem esik szó a nagy nyilvánosság előtt. Pedig az egyéni képességeken kívül jó penge is kell a vívó kezébe, a penge markolatát lágyan si­muló kesztyűben kell fognia, aztán az öltözéke legyen feszes ugyan, ám sehol se vágja, nem szabad szűknek lennie. Ezek azok a kellékek, amelyekről a magyar vívóbajnokok számá­ra egyedül az egész országban két Pest megyei kisiparos gon­doskodik. Fehér Hugómé Dunakeszin lakik és már 23 esztendeje varrja • vívóöltönyöket, nadrágot, mellényt, kabátot, legújabban pedig a lamé-mellényt is az elektromos találatjelzőhöz. Készül a vívóruha Fehérnemű varrónőből lett sportszabó. a férje — aki ke­reskedősegéd volt egy nagy sportüzletben — beszélte rq. Akkoriban sem sokan foglal­koztak ilyesmivel, ma pedig ő az egyetlen kisiparos, aki vívámezbe öltözteti a magyar bajnokokat és a kezdőket. Mert az MTHS minden nem­zetközi versenyre nála ren­del új ruhát a versenyzőknek, s majdnem mindegyik sport­klub is a tagjainak. Csendes szavú, szorgalmas asszony. Egyedül dolgozik, vsaik a férje segít neki. Persze, a szabás Fehémé feladata, legfeljebb az összeállításban, tisztázásban vesz részt a fér­je, akinek azonban a nemzet­közi versenyek előtti napok­ban különösen fontos a szare­pe. Motorkerékpárján szá­guldoz Dunakeszi és Tata között, mértéket vesz a válo­gatottakról és rájuk próbálja a félig kész ruhát. Fehérné szerényen beszél munkájáról, de arra büszke, hogy Kínába is eljutott a híre; nemrég tíz kardos és tőrös ruhát rendeltek nála. ■— Tessék elképzelni, még női párbajtőr ruhát is! Soha sem hallottam még női pár­bajtőrözőről — és csodálkozás tneg öröm cseng a hangjában, hisz a világ első párbajtőröző női magyar ruhában vívnak, az ő ruhájában. — Szereti a sportot? — kér­dezem. — Az uram ott van minden vívóversenyen, én nem értek hozzá... Csikós István annál lelke sebb rajongója a vívósportnak és ez természetes, hiszen vívó­mesteri oklevele van, maga is nagyon sok vívót tanított, so­kat gyakorolt velük. Persze, ez régen volt, hiszen most. 69 éves korában már nem is pró­bál pengét venni a kezébe. De azért még ma is tagja a Dózsa vívó-szakosztályának, igaz, már csak az üléseken vesz részt és nem a versenyeken, edzéseken. Pécelen lakik. Ketten dol­goznak a műhelyben, feleségé­vel. Nagy halom kész kesz­tyű fekszik előttük. Darabon­ként vizsgálgatják. Kardví­vók, tőrözők és párbajtőrözők részére készült kesztyűk. 150 darab. Néhány nap múlva út­ra kel a sok kesztyű Egyiptom felé Az ottani vívók kezére készült. Kora tavasszal már ugyaneny- r.yit szállítottak Egyiptomnak és az óriásrepülőgépen lezu­hant csapat málhájában is Pécelen, Csikós István mű­helyében varrott kesztyűk vesztek a tengerbe .; j Egyiptomból éppen most még 340 darabra érkezett újaljb megrendelés, de a Kis­iparosok Exportra Termelte­tő Irodájába állandóan érkez­nek a megrendelések a Szov­jetunióból, Hollandiából, Svájcból, Ausztráliából, Iz­raelből, Kanadából és más­honnan. Olyan kesztyűket kérnek, amilyent a magyar csapat használ, vagy egyene­sen Csikós-féle kesztyűre szól a megrendelés. — Életerős, jól bírja a mun­kát ez az — majdnem azt ír­tam öreg — ember. Pedig amikor a régi vívómesterekről, a legendás Santelliről, meg Fodorról és Rónáról beszél­getve elcsodálkozom Rónán, í aki még mindig tanít, holott már öreg ember lehet, tiltako- zóan felcsattan a hangja: — Már hoou lenne öreg?! ■ Hiszen még csak 72 éves! Aztán még azt tudakolom, hol tanulta a mesterséget. — Apámtól, ő volt az első magyar, aki vívőkesztyút ké- szített — feleli. Apja. idősebb Csikós 1st- ! van, régi hódmezővásárhelyi j kesztyűsdinasztia tagja, az ez- I redéves kiállításkor jött Pestre, de innen — nem bírta elviselni a nagyvárosi zajt, s a konfliskocsisok hangos hop- pozásá'- és á; víHámósok csi- lingelésé elől — Pécelre me- j nekült. Ott rendezte be mű­helyét. Öregebb Csikós Ist­ván a magyar kisiparosok kö­zül elsőnek varrt vívóöltönyt, amit a fia csak akkor ha­gyott abba, amikor túl sok ví­keze alól kikerült ruhában hajlandó kiállni. __ Papp Laci is c sak az én kesztyűimben mérkőzik. Ugyanis ökölvívó- kesztyűket is csinálok. S míg beszélgetünk, fürgén mozog a két dolgos kéz, a mes­ter és a feleség keze. Sietni kell, sok a munka, nemsoká­ra kezdődik az idény, s akkor nemcsak az MTHS, hanem a klubok is rendelnek újat, míg elküldik javíttatni a régi kesztyűket. És az exportszál­lítások ... Nem is győznék már egyedül. — Szerencse, hagy a leg- nagyogb fiam, a Géza kitanult nálam, segédlevelet is kapott — mondja. — Érettségizett, az­tán később marós lett, most is a Ganzban dolgozik, de nemsokára kilép, hazajön se­gíteni. Aztán majd -egyszer ő folytatja az ipart. Mert a ki­sebbik, a Pista: fiam is ért ugyan a kesztyűkészítéshez, de az magyar—történelem szakos tanár és jogi doktorátust is szerzett. Tanít, ahhoz van hivatása, nem hagyná abba. A lányom meg a Testnevelési Főiskolán végzett. Tanított is, de három gyerek anyja. Itt ez a pici, a Kinga is az övé — mutat az egyik varrógépnél foglalatoskodó kislányra és szeretettel nézi az ügyeskezű apróságot. — Valamiion- be­lőle lesz majd az utódom ... Hatosával összekötözik a kesztyűket, melyekkel az új egyiptomi csapat talán, de a magyar kisipar biztosan dia­dalt arat. Szokoly Endre ülihál.Tfi Ernő kitüntetése A Népköztársaság Elnöki! Tanácsa Mihályfi Ernő mű- j velődésügyi miniszterhelyet- j tesnek — 60. születésnapja al- j kaimából — a kulturális te- j rületen végzett kiváló mun- i kájáért a Munka Vörös Zászló \ Érdemrendje kitüntetést ado- j mányozta.. A kitüntetést szerdán dél- j előtt Dobi István, az Elnöki I Tanács elnöke nyújtotta át. A kitüntetés átadásánál je- i len volt dr. Münnich Ferenc, j a Minisztertanács elnöke, Ben- i ke Valéria művelődésügyi mi- i niszter, Kristóf István, az El- j nöki Tanács titkára és Gyáros j László, a Minisztertanács Tá- j jékoztatóá Hivatalának el- \ nőké. CfUtn, Színház, Q-rű-dalönv CSEMPÉSZEK HISZÉKENY EMBEREK Egy amerikai csalónak éve- j ken át sikerült Hammarskjöld j ENSZ-főtitkár bizalmas mun-) katársának kiadnia magát. \ Amikor „hívei’’ végre türel- i metlenné váltak és azzal fe-i nyegetőztek, hogy feljelentést I tesznek az ENSZ-nél, a csaló | hidegvérrel ezt válaszolta: „Olt I nyilván nem fogják elárulni,! hogy ki vagyok, minthogy a} szolgálatom a legszigorúbban j titkos.“ | Betörök a börtönben A liwerpooli Walton fogház-} ba nemrég több betörő hatolt} be. A betörők négy nehéz | tölgyfaajtót feltörtek, hogy be-} jussanak az igazgatói irodába,! ott megfúrták a páncélszek-1 rényt és elvonultak zsákmá-! nyukkal anélkül, hogy a 90ü! fogoly és a 200 őr álmát meg-1 zavarták volna. j Az ősszel kerül bemutatásra a Csempészek című új ma­gyar játékfilm, amely Szabó Pál novellája nyomán készült. mimittiitHHiiimiiiiiiiiHmiiiiimiiiiiiiHiiiiiiiiiHimttimmiiM A Beiwzur-eiiilékkiállitásról Lényegesen apa dl a Duna A Vízművek intézkedései a zavartalan vízellátás érdekében Csikós Istvánná az Egyiptom­nak készülő kesztyűkön dol­gozik. v ókesztyűt kellett külföldre szállítani. De még ma is akad olyan bajnok, aki csak az ő Az utóbbi napokban lénye­gesen apadt a Duna, szeptem­ber 3-án már csak 249 cen­timéter volt a vízállás. Ilyen alacsony vízállás mellett más években már komoly vízellá­tási gondokkal kellett küzde­nie a fővárosnak. Jelenleg azonban Budapesten minde­nütt van elegendő víz, mert a Vízmüvek sokkal többet tud juttatni — az új létesítmé­nyek segítségével — mint ko­rábban. Ha azonban tovább apad a Duna, számolni kell kisebb-nagyobb zavarokkal. Éppen ezért a Vízművek szer­! dán fontos intézkedéseket he­’ zott. Elrendelték, hogy mind- ] azokat a víznyerő" berendezé- | seket be kell kapcsolni, ame- i lyefcre eddig nem volt szük- | ság. Ugyancsak leállították í azokat a felújításokat, ame- j lyek átmenetileg nehezítették í a vízszállítást. így azután az | eddig rövidebb-hosszabb idő- | re kikapcsolt kutak is vi- i zet adnak már szerdától I kezdve. így remélhetőleg a hét vé­géig — a jövő hét elejéig még további apadás esetén sem lesz nagyobb fennakadás a vízellátásban. Őszi-téli felkészülés a ruházati kereskedelemben A kereskedelem már felké­szült az őszi-téli áruforgalom zavartalan lebonyolítására. Az idén mintegy 4.6 százalékkal több áru várja a vásárlókat. AZ „ÉLELMES" EMBER H a a munkában lenne élel­mes, dicséretére válna, de Mari Imre abonyi gaz­da a szerződéskö­tésre szakosí­totta magát. Úgy okoskodott, hogy szerződni le­het, a teljesítést meg eltussolja va­lahogy, A szerző­déskötés ideje ta­vasszal van s köz­ben egész nyáron majd csak kitalál valamit — enyhén szólva — csald- s a leplezésére. Kern sikerült. Pedig olyan szé­pen eltervezte. Három hold bé­relt földjére a kö­vetkező szerzödé- I seket kötötte a I szolnoki MÉK-kel: egy hold dughagy- mára, két hold sárgadinnyére, két hold uborkára, há­rom hold görög­dinnyére és egy hold vöröshagy­mára. De még ez sem volt elég. A Jászkarajenői Földművesszövet­kezet köröstetét- leni kirendeltsé­génél még 800 négyszögöl fok­hagymára és négy­száz négyszögöl vöröshagymára ,kötött szerződést. Aztán annak vendje s módja szerint megkapta a szolnoki MÉK- től 'a 13 mázsa 50 kiló vetőmagot 10 ezer forint érték­ben Kötelessége lett volna — a szerző­dés értelmében — elvetni. Nem azt tette. A felesége ki­ment az abonyi piacra és ott árul­ta az állam vető­magját. Így 450 kiló fokhagymát értékesített 5—8 forintos kilónkén­ti áron. Amikor a csalás kiderült, arra hi­vatkozott, hegy más földjére szer­ződött és őszre vissza akarta adni a vetőmagot. Akarta, de nem tudta. S ha vissza az‘a volna, akkor sem tisztázza ma­gát, mert az állam nem azért köt szerződést a ter­melőkkel, hogy azok forgótőké­nek használják fel a segítséget. Mari Imre most bíróság előtt felel cselekedetéért. G. B. Az árucikkek összetétele, vá-f lasztéka is jobb, mint tavaly. | Pamutáruból. ágyneművé-1 szonból teljes mértékben ki| tudják elégíteni az igényeket. | Az elmúlt évekhez viszonyítva} flanellból is lényegesen na-1 gyobb lesz a készlet. A kord-} bársony évek óta először nem| lesz hiánycikk. Nagy választéki áll rendelkezésre gyapjúszö-1 veiből is. A télikabátszövetek-1 bői több jóminőségű szövetfaj-1 ta kerül forgalomba. Hasonló-1 an kedvező a helyzet a női ka-i bélszöveteknél is. Crombi ka-| bátszövetekből azonban nemi tudtak elegendő mennyiséget 1 biztosítani. Bútorszövetből a | belföldi árun kívül mintegy} 70 000 négyzetmétert importál-1 nak. Szőnyegből a növekvő ter-| melés ellenére sem várhatói nagyobb választék, mint ta-| valy. A hiány enyhítésére 1 mintegy 20 000 négyzetmétert | hoznak be külföldről. Kötöttáruból 16,3 százalékkal! többet tartalékoltak, mint ta-| valy. Pamutbarisnyából és ny-1 lonharisnyából is többet szer-| zett be a kereskedelem, ennek § ellenére a választék nem lesz | kielégítő, mert a fekete varrá-1 sú harisnyából az ipar keve-1 sebbet szállított. Férfi és női! konfekcióáru elegendő van.| Főként az igényesebb áruk 1 jutnak nagyobb szerephez az | őszi idényben. I j Magyar Nemzeti Galéria rl még csak másfél éve mű­ködik, s ez alatt állandó jel­legű tárlatai mellett számos emlékkiállítást is rendezett. Legutóbb a Benczúr Gyula emlékkiállítás nyílt meg a Magyar Nemzeti Galériában, s ezzel a századforduló repre­zentatív pikturájának leggaz­dagabb .képviselője tért visz- sza a közönség elé. A biztos ábrázolóképesség, a gyanúl- ian derű és felhőtlen életöröm mestere tanulmányozható ez­úttal. a klasszikus korák fes- I tészetének újkori örököse, a | modern idők Ruben se. I öt magát, mint egyszerű I és rokonszenves embert ismer- i te meg az utókor a kortársak I és tanítványok visszaemléke- I zéseiből. A poippázatos festés- I módnak, a drága brokátoknak I és bársonyá’cnak a , mestere 1 személy szériát a szerénység, | a kollegiális megértés, az I őszinte együttérzés megszemé- | lyesítője volt. | Családja tagjainak port-- 1 réiról olvasható le leginkább | az a kiegyensúlyozott kedély, } boldog mosoly, mely egész mü- I ködésének alaphangulatát ad- I ja. A tiszta- érzések melege, ! egy dolgos alkotótehetség elé- \ gedetlsége sugárzik minden 1 művéből, de mikor szüleit, : gyermekeit, testvéreit festette, \ mindehhez meghatott meleg- \ ség, őszinte boldogság is já- \ rult. Benczúr Gyula négy \ gyermeke, akiket egészen f ia­ltál korukban egy csoportarc- I képről ismert meg a világ, ma \ is jó egészségnek örvendenek, la hálás közönség szeretettel \ övezi őket körül, apjuk em- \ lékét tiszteli bennük. i Benczur-emlékkiállítás \ ex egyik érdekessége a II. \ Rákóczi Ferenc elf ogat ása cí- \ mű festmény. Ezt a képet a i Román Népköztársaság Kép- \ zőművészeti Múzeuma adta kölcsön, s így most a magyar tárlatlátogatók is megtekint­hetik mesterünknek ezt a kül­országba került remekművét. A kompozíció Benczúr pályá­jának elejéről származik, 1869- ből, abból a korszakából, ami­kor még minden érdeklődését hazánk történelmének sza­badságharcos eseményei kötöt­ték le. A Rákócziról szóló kompozíció folytatása annak az útnak, melyet „Hunyadi László búcsiíja barátaitól” című alkotásával, nemzeti múltunk hőseinek felidézésé­vel kezdett el. Láthatjuk az emlékkiállítá­son olyan műveit is, melye­ket csehszlovákiai múzeu­moktól kaptunk kölcsön. Kö­zülük „Kislány babával” cí­mű képét tizenkilenc éves ko­rában alkotta későbbi tudá­sának méltó előhírnökeként. Budavár visszavétele című kompozíciója volt fő műve. A millenniumi jubiláris kiállí­tásra Ítészült el ezzel a hatal­mas festménnyel, mely pá­ratlan mesterségbeli felké­szültségét a legmagasabb színvonalon érzékelteti. A hadvezérek és harcosok meg­jelenítésében, a helyzet meg- elevenílésében ellenállhatat­lan hatást ért el, a kosztümök előadása, az arcok jellege életteljesen valószerű. A je­lenet azt a történelmi pilla­natot idézi, amikor Lotha- ríngiai Károllyal az élen a fel­szabadító seregek a Döbren- tei tér felöl bevonulnak a bu­dai várba. Az egyes figurák különösen hitelesek, a lovon ülő trombitás például, aki­nek fáradhatatlansága a győ­zelem tudatát sugározza. A sebesült Petneházi a magya- rók áldozatos részvételét hang­súlyozza. Sokat foglalkozott Benczúr Gyula Mátyás király törté­netével. Ez a témakör ked­ves volt honszerető szívének. Bár különösebb belső konf­liktust nem okozott néki, hogy a magyar függetlenség baj­nokai után kénytelen-kellet­len a Habsburgok és lakájaik ábrázolására pazarolta rend­kívüli képességeit, mégis minduntalan vissza-vissza- tért Mátyás király alaikjához, az ö uralkodásának esemé­nyeiben találta meg a lel­kesítő motívumokat. Mátyás bevonulása Budára című mű­ve az utolsó igazán magyar király népszerűségét tanúsít­ja, Benczúr rajongását és ha­zafias érzéseinek hőfokát fe­jezi ki. A bátran és bravúro­san összeállított kép a cso­portfűzés és mozgalmasság egyik remekműve. E sorozat másik elkészült darabja: Má­tyás fogadja a pápa leöveteit — szintén a tévedhetetlen áb­rázoló erő és képteremtő fan­tázia megnyilatkozása. Nagy reneszánsz uralkodónk hatal­mának teljében jelenik meg a néző előtt, a bölcs fejede­lem, népe érdekeinek hű sá­fára tárgyal a török veszély el­hárításáról. A pompás szí­nek, bíborvörösek, selyemsár­gák tobzódó együttese a kép. Szerette a szép és boldog ^ modelleket, szívesen ké­szített portrét optimista be­állítottságú nőkről és fér­fiakról. Persze, nem volt ne­héz ilyeneket találnia, mert hiszen az uralkodó körök hi­vatalos festője volt, a gazda­gok és előkelők divatos meg- örökitője. Nem kell azonban azt hinni, hogy nem váloga­tott volna megrendelői között, főként a rokonszenves külse­jű, víg kedélyű megbízóknak tett eleget. De mitológiai és történelmi kompozícióinak mellékalatkjai között a falu­siakat, a szegényeket is föl­sorakoztatta, közülük is azon­ban az erőseket, a bizakodó­kat. a jóindulatúaikat. Ember- ábrázoló készsége azzal az önfeledt odaadással párosult, amivel a testi szépségben, a lelki harmóniában gyönyör­ködni tudott. Példát mutatott az utáni jövő képzőművész- nemzedékeknek arra, hogy sze­ressék az embereket, tanulják meg jól a mesterségüket és müveikkel szerezzenek örö­met közönségüknek. Pogány ö. Gábor

Next

/
Oldalképek
Tartalom