Pest Megyei Hirlap, 1958. szeptember (2. évfolyam, 206-230. szám)

1958-09-27 / 228. szám

PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA H. ÉVFOLYAM, 228. SZÄM ARA 50 FILLER 1958: SZEPTEMBER 21. SZOMBAT Az országgyűlés kimondta feloszlását November IG-ru írták ki as új választásokat . Az országgyűlés pénteki, Hagy érdeklődéssel várt ülése 10 órakor nyílt meg. Zsúfolá­sig megteltek a képviselői pad­sorok, a karzatokon pedig üzemi, hivatali, falusi dolgo­zók foglaltak helyet. Az ülé­sen részit vettek az Elnötki Ta­nács és a kormány vezetői és tagjai A diplomáciai páho­lyokban helyet foglalt a bu­dapesti diplomáciai képvisele­tek számos vezetője és tagja. Az ülést Rónai Sándor, az or­szággyűlés elnöke nyitotta meg, majd javaslatot tett az ülésszak napirendjére. Ezután Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke tartotta meg beszámo­lóját. Dobi István beszámolója — Á mai ülés — mondotta — a magyarországi szocialista építés igen komoly és talán legnehezebb harci szakaszát zárja le. Az Elnöki Tanács, a Magyar Szocialista Munkás­párt, a Hazafias Népfront és a forradalmi munkás-paraszt kormány együttes kezdemé­nyezésére úgy határozott, hogy javaslatot tesz az ország­gyűlés feloszlására. Az erre vonatkozó átiratot eljut­tattak az országgyűlés el­nökéhez. 5— Nehéz világpolitikai hely­zetben, sorozatos imperialista provokációik idején szólítjuk új országgyűlési képviselővá­lasztásokra, s — mivel 1938 november 28-án a tanácsta­gok megbízatása is lejár — új tanácstagi választásokra az ország népét, Dobi István ezután hangsú­lyozta, hogy a béke erői a háborús fenyegetésekkel szem­ben megőrzik az emberiség bé­kéjét. Hazánkban a dolgozó milliók bizalommal és hűség­gel állnak a párt és a kormány mögött, amelyekről elmond­hatjuk, hogy méltóak erre a bizalomra és alkalmasaik, hi­vatottak szocialista építkezé­sünk továbbvitelére. Dobi István a továbbiakban az Elnöki Tanácsnak a külügyi feladatok során végzett mun­kájáról szólott ' —- 1953 óta van együtt ez a Ház — mondotta ezután Dobi István — s bizonyos felelősség terhel mindany- nyiunkat azért, mert né­pűnknek, országunknak : ebben az időszakban meg kellett Ismerkednie egy el­lenforradalom szörnyűsé­geivel, embertelen gaztet- ! teivel & az a veszély fenyegette Mar gyarországot, hogy imperialis­tákkal szövetkezett belső áru­lóik egy csoportja kiszakítja hazánkat a szocialista orszá­gok családjából, visszahozza népünk mókára a kapitaliz­mus igáját. Elmondotta, hogy 1956. októ­bere előtt rendkívüli eredmé­nyeket értünk el a társadalmi átalakulás, a kulturális fejlő­dés, a gazdasági élet minden területén. Az eredmények mellett hibákat is elkövettünk, amelyek azonban eltörpül­tek az eredmények, s fő­leg a legnagyobb vívmány mellett, amellett, hogy az államhata­lom a dolgozó nép kezébe ke­rült: A továbbiakban az 1956. ok­tóber 23-án kirobbant ellen­forradalom romboló tevékeny­ségéről szólott. Elmondotta, hogy Nagy Imréék az ellenfor­radalmi terroristákra támasz­kodva a maguk hatalmának kibontakozását próbálták biz­tosítani. Ezért szövetkeztek a terroristákkal, a Köztársaság téri gyilkosokkal, a hazai és a nyugatról érkezett fasiszták­kal, Mindszentivel és Lőwen- stein herceggel. Mindszentiről szólva Dobi István elmondotta: — Miután elítélték és a nyu­gati sajtó tele volt kínoztatá- sainak vad történeteivel, a prímás ismételten levelet írt nekem. Megírta, hogy sajnálja amit csinált, megbocsátást kért és felajánlotta szolgálatait a rendszernek. Nincs benne fél­reértés, elvtársak. Ennek a rendszernek! Ezután az ellenforradalom oly jellegzetes figuráiról szó­lott röviden, mint Maiéter és Dudás, majd emlékeztetett“ á többpártrendszer bevezetését követő politikai gátszakadásra; Ezt követően az ellenforra­dalmat kiváltó külső tényezők­ről szólt, végül pedig a konszo­lidációról. Aláhúzta, hogy az ellenforradalom leveré­séhez nyújtott katonai se­gítség után példátlan ará­nyú gazdasági támogatást kaptunk a Szovjetuniótól és mellénk állt minden anyagi és politikai segít­ségével az egész szocialista tábor. A magyar nép élt e segítség­gel, az ellenforradalmat köve­tően páratlan szorgalommal és minden képességének összefo­gásával állt a párt és a kor­mány mögé. A párt talpraállt és bámulatos rövid idő alatt újászervez’te sorait, mozgósíta­ni tudta a munkásságot az épí. tő munkára. Életűnkből eltűnt az ellenforradalom minden nyoma és nagy előrehaladást értünk el nemcsak politikai, gazdasági és kulturális kérdé­seink rendezésében, hanem az életszínvonal növelésében is. Dobi István beszédét nagy tetszéssel és hosszan tartó taps­sal fogadta az országgyűlés, Ezután dr. Münnidh Ferenc, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke emelkedett szólásra, hogy elmondja a Mi­nisztertanács beszámolóját; Müimich Ferenc elvftárs beszéde «— Az 1958. januári ülésszak óta, amióta az országgyűlés bi­zalmából betöltőm a Minisz­tertanács elnökének funkció­ját, sok minden történt ha­zánkban — kezdte beszámoló­ját. — Ebben az időszakban végérvényesen megszilárdult és megerősödött a Magyar Népköztársaság állami és tár­sadalmi rendje^ A kormány jelentheti, hogy népi demokráciánk­ban eleven, lüktető politi­kai élet folyik, az emberek alkotó kedve megnőtt és a kisebb nehézségeket leszá­mítva, minden okunk megvan, hogy bizakodás­sal tekintsünk a jövőbe. Az ország belpolitikai hely­zetét elemezve, Müinnich elv­társ kiemelte, hogy a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt helyesnek bizonyult és nép­szerű politikáját mindinkább magukévá teszik a néptöme­gek és egyre nagyobb akti­vitással vesznek részt az or­szágépítő munkában. Ezután a Hazafias Népfront szerepével foglalkozott. Elmondotta, hogy a magyar belpolitikai életben, városon és falun növekvő és jelentős szerepe van a Haza­fias Népfrontnak. Az elmúlt egy esztendő mindenki szá­mára bebizonyította^ hogy nagy jelentőségű változás tör­tént a népfront munkájában. Kibontakozóban van a tere­bélyes, minden békeszerető és a szocializmus eszméjéért lel­kesedő embert összefogó tö­megmozgalom. — Az elmúlt esztendők hi­báiból okulva — hangsúlyozta ezután a Minisztert anács el­nöke — — . Tanácskozik az országgyűlés nem engedjük, hogy a nép­front-mozgalom revizio­nista törekvéseik takarója legyen, de azt sem enged­jük, hogy bárki is kiseb­bítse a Hazafias Népfront jelentőségét, szükségessé­gét, fontosságát, A továbbiakban a szocia­lista törvényességről beszélt, amelynek további megszilárdu­lása — a politikai és gazdasági konszolidáció nyomán — ugyancsak jellemzi az 1958-as esztendőt. — A kormány sok olyan jog­szabályt kezdeményezett és hozott, amelyek rendelkezései a lakosság életkörülményei­nek megjavításét, a dolgozók zavartalan élete előfeltételei­nek fokozott biztosítósát szol­gálják — mondotta. A Minisztertanács elnöke ezután áttért az ország nép- gazdasági helyzetének ismer­tetésére. Hangsúlyozta, hogy a magyar népgazdaság az 1958-as év első nyolc hó­napjában is tovább fejlő, adott és eredményesen ha­ladt tovább a megkezdett úton. A többi között kiemeltet az ipari termelés egyenletesen, zökkenőmentesen fejlődött, kedvező volt az ipar nyers­anyag- és energiaellátása. A mezőgazdaságban a gabomane- műek termelése — a kedvezőt­len időjárás miatt — alacso­nyabb volt, mint az előző években« Az állatállomány azonban fejlődött. A beruhá­zások összege az első nyolc hónapban nagyobb volt, mint 1957 megfelelő időszakában és a számítások szerint az év végéig meghaladja az 1955. és 1956. évit is. A Minisztertanács elnöke ez­után sorra vette a népgazda­ság egyes ágait. Szólott azok­ról az eredményekről, ame­lyek gazdasági, kulturális és társadalmi életünket jellem­zik. Végül a jelenlegi nemzet­(Folytatás a második oldalon.) A Dunántúlon kiadós esők voltak Vasárnapra ismét derült, meleg idő Ígérkezik Csütörtökön este és a pén­tekre virradó éjszaka a Szom­bathely—Békéscsaba vonalá­tól északra terjedő országré­szen, pénteken pedig az egész országban csendes, jó esők voltak. Jelentős mennyiségű csapadék azonban csak a Du­nántúl északnyugati vidé­kén hullott: Kőszegről pél­dául 42, Kapuvárról 15, Csor­náról 11, Szombathelyről 13 millimétert jelentettek. Az ország egyéb területein álta­lában csak 2—5 milliméteres csapadékot mértek. Ami a következő napokat illeti, a Meteorológiai Intézet központi előrejelző osztályán elmondták, hogy szombatra a felhők mindenütt felszaka­doznak, a szél elcsitul, s leg­feljebb néhány helyen lesz­nek kisebb futó záporok. A szombati, még átmeneti jel­legű időjárás — noha az éj­szakák kissé még hűvösebbé válnak: valószínűleg 10 fok alá süllyed a hőmérséklet —• vasárnapra ismét szinte nyá­rias melegre vált át. A va­sárnapi hőmérsékleti maxi­mum előreláthatólag eléri a 20 fokot. A lottó nyerőszámai: 9, 20, 23, 56, 90 A lottó 39-ik játékhetére 2 458 310 szelvény érkezett. így egy-egy nyerőosztályra 921 866 forint nyeremény jut. A sorso­lást Hódmezővásárhelyen, 2500 néző előtt a sportpályán tar­tották meg. A szerencsekerékből a következő nyerőszámol» kerültek ki: 9, 20, 23, 56, 90. A tárgynyeremény sorsoláson a 39-ík játékhétre érkezett szelvények vesznek részt. // Beütött" a szerencse Húszóik Károly albertirsai mozdonyvezető szorgalmas élei* móddal összegyűjtött annyit, hogy leiépített egy takaros kis családi házat. Közben — másfél éve — a szerencse istenasszo­nyával is kacérkodott, lottózott rendületlenül Most „beütött" a szerencse. Négytalálatos szelvényével 87 000 forintot nyert. Még fel sem vette a pénzt, amikor a következő héten károm találatot ért el. Unalmas egy­hangúsággal sze­merkél az eső. A Ferihegyi repülő­tér széles beton­kifutója felázott, síkossá vált. Mégis indulunk, érkezik a végső döntés. Mint ugrásra ké- szülő hatalmas ezüstmadár áll a betonkifutó végén a gép, amely né­hány pillanat múl­va a megyei ta­nács kereskedelmi osztályának és a megyei lapnak egyik munkatársát viszi majd magá­val. — A repülést engedélyezem! — érkezik a rádiópa­rancs, s a gép két zúgó motorral ne­kilendül. Néhány száz métert gurul egyre fokozódó száguldással, aztán könnyedén elválik a földtől, s máris odafenn járunk, alig valamivel a Légi vizit négyszáz méteres felhőplafon alatt. A propaganda ■ hosszú esztendőkig száműzött módját választotta a me­gyéi tanács keres­kedelmi osztálya, hogy megyénk leg­eldugottabb fal­vaiba is elvigye a hírt: szombaton és vasárnap nagysza­bású jubileumi vá­sárt rendeznek Vácott. Már Pécel fölött jár a gép, amikor útjukra bocsátjuk az első röpcédula- kötegeket. Amikor tepillantunk a gép­ről — forduló köz­ben — röpcédulák után kapkodó em­bereket látni min­denütt. Hasonló kép fogad a megye többi községében is. Budákalászon az iskola fölött núz tova a gép, amikor az udva­ron tornászó gye­rekeket pillantunk meg, s máris re­pül a következő köteg röpcédula. Ezúttal kérünk bo­csánatot a tanító nénitől, amiért né­hány percre meg­zavartuk a torna­órát, de mi is vol­tunk egyszer gye­rekek, s tudjuk, milyen nagy öröm volt elkapni egy- egy szállongó röp­cédulát. Hatvanöt köz­ség és város fö­lött viziteltünk a közel háromórás repitlőúton. Hat­vanöt községbe vittük el a hírt: gyertek a kétna­pos váci vásárra, amelyen bőséges választék várja majd az érdeklő­dőket! A MÁV öt­venszázalékos vas­úti kedvezményt biztosított. Remél­jük, fáradozásunk nem volt hiába­való. (prukner)

Next

/
Oldalképek
Tartalom