Pest Megyei Hirlap, 1958. szeptember (2. évfolyam, 206-230. szám)

1958-09-25 / 226. szám

1958. SZEPTEMBER 25. CSÜTÖRTÖK

’^tirlap

^4 o r

kis hitei

TOKIÖBAN szeptember 23- án megnyílt a japán békemozgalom aktivistáinak országos értekezlete;

AZ EURATOM végrehajtó bizottságának tagjai kedden Amsterdamba érkeztek, hogy tanulmányozzák az európai nukleáris központ Hollandiában való felállításának lehetőségét.

AZ ANGOL PARLAMENT három munkáspárti tagja' levelet írt Gaitskellnek, a párt vezérének, akit felszólított, kérje fel Macmillan mirfiszterel- nököt, hogy „Nagy-Britannia ne azonosítsa magát az Egyesült Államok kormányának és _ szövetségesének, Csang Kaj- ‘ seknek akcióival“.

NAGY-BRITANNIA kedden a Csendes-óceánon fekvő Karácsony-sziget felett sikeresen robbantott fel egy kisebb robbanóerejű nukleáris lövedéket •— közölték hivatalos helyen.

A KELET-PAKISZTÁNI tartománygyűlés tagjai között, a keddi ülésen heves verekedés tört ki. A képviselők székeket dobáltak egymáshoz és négy parlamenti tagot, közöttük a helyettes házelnököt kórházba kellett szállítani,

SZEPTEMBER 25-től október 1-ig Argentínában argentin—kínai barátsági hetet tartanak.

EGY 28 ÉVES TÖRÖK ASZ- SZONY szeptember 23-án négyes ikreknek, három lány- és egy fiúgyermeknek adott életet. Az anya és a gyermekek jó egészségnek örvendenek.

BEIRUTBAN szerdán újabb összetűzésekre került sor. Meg nem erősített jelentések szerint szerdán reggel két embert megöltek. A katonaságot készenlétbe helyezték, az utcákon (harckocsik és páncélautók vonulnak. A hadsereg eddig még nem lépett közbe.

Az Egyesült Államok „gusztustalan győzelme"

Öl NATO-tagállam nem támogatta az ENSZ-ben az amerikaiak Kína-politikáját

A világsajtó most azzal az ENSZ-vitával foglalkozik, amely a közgyűlésben folyt le Kína ENSZ-tagságának napirendre tűzéséről.

A kedden este befejeződött vita végén öt szavazásra került sor a közgyűlés előtt fekvő javaslatokkal kapcsolatban. Az öt szavazás számszerű eredményei azt mutatják, hogy

a szavazatok aránya nagyjából egyenlően oszlott meg a Kína ENSZ-tagságának napirendre tűzését ellenzők, illetve a helyeslők s az e kérdésben tartózkodást tanúsítók között.

(Figyelemre méltó ezzel kapcsolatban, hogy az 1955-ös szavazás során például még 26 szavazat-többség mutatkozott a Kína ENSZ-tagságát ellenzők javára. Az ellenzők száma azóta évről évre csökkent.)

A szavazással kapcsolatban érdekes kommentárt közöl az AP amerikai hírügynökség. Az amerikaiak „győzelmének"

aránya még sohasem volt any- nyira kicsi, és ez olyan találgatásokra késztette a megfigyelőket — írja a hírügynökség —, hogy az Egyesült Államok jövőre már esetleg módosítja politikáját, amely azt célozza, hogy a kommunista Kínát az ENSZ-en kívül rekessze.

Az ázsiai és a dél-amerikai országok egyre erősebben szorgalmazzák, hogy az Egyesült Államok módosítsa álláspontját Kína felvételével szemben.

A hírügynökség ezután megállapítja, hogy az idén a vita egyik legjelentősebb fejleménye az volt, hogy az Egyesült Államok csaknem egyedül küzdött a javaslatáért, a délamerikai országok csoportja pedig a vita folyamán figyelemre méltóan nyugodt maradt. Egyes dél-amerikaiak hallgatásukkal azt fejezték ki,

hogy az Egyesült Államok győzelme „gusztustalan’1.

A még erősen amerikabarát néhány ázsiai ország is tartózkodott attól, hogy részt vegyen a vitában.

A kínai ügyben folytatott heves vita idején Japán igen hűvös magatartást tanúsított, noha az Egyesült Államok javára szavazott.

A szavazás egyik legfigye- lemre méltóbb tüneteként kell megemlíteni, hogy az amerikai javaslatot nem támogatta több NATO-ország, így Izland. Görögország, Portugália Dánia, Norvégia.

Szerdán délután folytatták az ENSZ-közgyűlés vitáját 1

Az ENSZ közgyűlése szerdán délután GMT 14,44 órakor folytatta a világhelyzetről szóló vitáját.

Szónokként Kambodzsa, Törökország, Etiópia és Csehszlovákia küldöttei iratkoztak

fel.

„Új korszakra virradt az arab Libanon“

A kairói rádió Chamoun távozásáról

„Chamoun távozása nem egy ember pályafutásának, hanem az imperializmus szolgálatába állított politikának a végét jelenti” — állapította meg a kairói rádió Sehab új libanoni elnök hivatalba lépésével foglalkozó hírmagyarázatában.

Chamoun — fűzte hozzá a kairói rádió hírmagyarázója — azok egyike volt, akik az imperializmus szolgálatába szegődtek az arab nemzettel szemben. Rendszerét az alkotmány megvetése és a tobzódó terror jellemezte. Uralma példátlan árulással végződött: azzal, hogy idegen csapatokhoz folyamodott tulajdon hazája ellen.

A libanoni népnek sikerült elűznie Chamount, aminthogy az iraki nép is meg tudott szabadulni az imperializmus bérenceitől.

Az új rendszer első feladata az amerikai csapatok távozásának kivívása lesz. A libanoni népnek éberséget és

bölcsességet kell tanúsítania és nem szabad megtűrnie az imperialista mesterkedéseket.

— Sehab elnök hivatalba lépésével — állapította meg befejezésül a hírmagyarázó — új korszakra virradt az arab Libanon.

Svájc népe az atomfegyver eltiltását követeli

Szélesedik Svájcban az atomfegyver eltiltásáért küzdő mozgalom. Az ország különböző részeiben ez év májusában megalakult helyi bizottságokat a lakosság tevékenyen támogatja az atomíegyverkezés elleni harcban. A mozgalom országos bizottságának keddi közleménye rámutat, hogy október közepén Svájcban aláírásgyűjtési kampányt indítanak annak érdekében, hogy Svájc törvényileg tiltsa be az atomfegyverkezést;

mai nap

1958. szeptember 25, csütörtök, Töhötöm napja.

A Nap kél 5,33 órakor, nyugszik 17,38 órakor.

A Hold kél 16.22 órakor, nyugszik 3.01 órakor.

Várható időjárás: felhőátvonulások, az egész ország területén esők. Megélénkülő délnyugati, később északnyugati szél. Az éjszakai lehűlés gyengül. A nappali felmelegedés csökken. Legmagasabb nappali hőmérséklet: 16—19 fok között. Távolabbi kilátások: csendesebb idő, több napsütéssel.

— DÖGÉI IMRE földművelésügyi miniszter vezetésével elutazott a magyar küldöttség Szófiába, a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa mezőgazdasági állandó bizottságának ülésére.

— KÖZÉPKORI ALAGUTAT TÁRTAK FEL Sopronban. A jelek alapján a szakemberek arra következtetnek, hogy a város alatt egész alagúthálózat húzódik. Eddig körülbelül 60 méter alagutat fedeztek fel.

— HATHÓNAPI BÖRTÖNBÜNTETÉSRE ítélte a Ceglédi Járásbíróság Fricska Józsefet, mert egy kiskocsit és kocsitengelyt lopott.

— CUKRÁSZOK SZABADEGYETEME kezdi meg rövidesen a működését. A szabadegyetemet a Budapesti Vendéglátóipari Tröszt szervezi. Szakmai bemutatókat tartanak, a választék és a minőség megjavítására külön tanítják a cukrászat egyes ágait, megszervezik az elméleti és közgazdasági vonatkozású témák oktatását is.

— TANULMÁNYI kirándulásra Budapestre jöttek ma a fóti iskolások, körülbelül 180 fiú, lány. Útjuk célja: megnézni az Országos Mezőgazdasági Kiállítást.

— ÖTVENHAT FORINTOT tervezett az idén egy munkaegységre a ceglédi Dózsa Népe Termelőszövetkezet, amely az eddigi eredmények alapján meg is valósul.

— TŰZ ÜTÖTT KI az elmúlt hét végén Martinov András tököli lakos udvarán. A náddal fedett istálló teljesen leégett, az állatokat azonban sikerült kimenteni. Az oltásra kivonultak a helyi önkéntes tűzoltók, a szovjet katonai tűzoltók és a Csepel Autógyár tűzoltói is. A kár megállapítása és a tűz okának kiderítése most folyik.

— KÉTHETES csapatvezetői táborozásra megy Csillebércre a váci járás négy úttörővezető pedagógusa.

— SZÁMOS EGYÉNI PARASZT tett látogatást a fennállásának 10. évfordulóját ünneplő nagykőrösi Dózsa Termelőszövetkezetben. Megtekintették a szövetkezet gazdaságát, majd « termelőszövetkezet tagjai megvendégelték az egyénieket.

— A TELEVÍZIÓ MŰSORA ma este 19.45 órai kezdettel: 39. számú Magyar Híradó. 30 órakor: Bartók-fesztívál. 1958. Közvetítés a Zeneakadémiáról. A Magyar Rádió és Televízió szimfonikus zenekarát Szenkár Jenő vezényli. Közreműködik: Fischer Annie Kossuth-díjas zongoraművésznő. A műsort bevezeti: Kadosa Pál Kossuth-dijas zeneszerző.

HELYREIGAZÍTÁS Szeptember 4-i számunk hírrovatában sajnálatos névelírás történt. A betöréses-lopást nem Szalóki, hanem Szokoli László követte el. aki ezért elnyerte büntetését.

.....................................................................................................................................................................................................

U

TAZNI JÓ.

Hipp-hopp, Qft legyeik, ahol •akarok. Álmodozás a mérföldjáró csizmáról... Ncs, az utazás a megvalósult álmodozás, a kézzelfogható, tapintható mese. Szidjanak ám meg érte, hogy lelkendezem, vagy rajongok. Emlegessék csak neheztelve, hajlott korom, ősz fürtjeim, nagyszámú gyermekem. Akkor is csak azt vallhatom, hogy ma is megdobog a szívem, ha tengerről, őserdőről hallók... Még az is örömet okoz — a f iatalság biztos jelének hiszem, ha Újpestre döcög velem a sárga villamos, mert az is utazás...

Persze, nem minden utazás igazi „utazás”. Például valakinek Pécsett van megbeszélése délelőtt 10-kor és ebéd' után már újra Pesten kell lennie. Taxi a repülőtérre — nem telik bele óra sem —, már landol is a gép a baranyai fővárosba. Annyi ideje sem marad, hogy a „Nádorban” megigyon egy dupla feketét és emelkedik a magasba vele ismét a gép. Visszafelé az autóbuszban elrendezgeti a gondolatait és kész ... Utazott? Dehogy is! Csak közlekedett. Változtatta a tartózkodási helyét ... Mert az utazás ismer- Jtedés az ismeretlennel. Ka- la'nd és pihenés. Az utazás a változatosság szilárd gyönyörűsége. Akkor már inkább utazás a vasárnapi barangolás a Hármashatárhegyen... Persze lehet repülni is, gyalogolni is ... A fontos az Üj, a Más ..; Azt hiszem, hogy az igazi utazás: a hajózás. Nem olyan gyors, hogy egyetlen képpé olvadjon az ezerszínű táj, és nem olyan lassú, hogy az állóképek nyugalma át vegye a folytonos változás izgalmát.

Úszik a hajó, nincs szilárd pont többé, futnak a hullámok, integetnek a partok, és lassan mi is átvesszük ezt az irreális tündéri ritmust. Lebegünk mi is.

Utazni jó, és ezerszer jó, ha táltosod hajó ... Békehajó a Dunán, hetedhét országon át. Figyelem, indulunk! Elhagytuk Bécset... Irány Pozsony.

A békehajókon sok a nyugati vendég. Csak Nyugat- Németországból 120 ember. Közöttük számos turista, akik annyira kívánták látni az ismeretlen tájaikat, annyira vonzotta őket a Duna, a ténger, hogy nem riaszthatta okiét visz- sza semmi. Még az sem, hogy a hajó nem egyszerűen magyar zászló alatt futó, magyar gyártmányú személyszállításra alkalmas vízijármű, hanem „békehajó". Mi pedig tele vol(III.)

tunk lámpalázzal. A nyugati világváros után milyennek találják majd az első népi demokratikus nagyvárost, Pozsonyt. A szocialista testvériség újfajta érzéseként együtt izgultunk tehát csehszlovák barátainkkal.

Hangulatos, kedves, szép város. Nem kábít el a forgalmával, nagyvonalúságával, mint Becs. „Csak” meleg lesz az ember szíve tőle. Idegesség nélkül, magabiztosan nyújtózik, épül; az öreg házak, a vén utcák is szinté belefiatalodnak a kialakuló új városképbe. (A városok mind különböznek egymástól. Más-más a fekvés, a történelem kezenyoma is másként marad még. Az építészek és a kőművesek más-más épületeket álmodtak és emeltek. A város azonban nemcsak utcasorok egyszerű összege, növekedik és pusztul, örül és sóhajt, szóval él és határazott jelleme van. Ezt a karaktert az emberek adjak, akik a házakban laknak, az utcákon járnak.)

Pozsonynak nem erős oldala az idegenforgalom. A városi utazási irodában láttunk térképes, részletes indiai prospektust, Pozsony nevezetességeiről azonban nem volt megfelélő kiadványuk. Amit azonban elmulasztott a hivatal, pótolják az emberek, akik ismerik, szeretik városukat és nagyon büszkék rá. Elindultunk a Várba. Valaki megmondta, milyen trolival mehetünk ... Egy megállónál megláttuk, felbuzdult bennünk a pesti vér... Gyors futás és ,már fel is lendültünk. Csak amikor megindult velünk, derült ki, hogy baj van .. A szám azonos, csak éppen az útirány ellenkező. Nem a Várba megy, hanem onnan jön. Az utasok intézkedtek, a troli nyomban megállt és mi átszállhattunk. Ezután már nem hagytak magunkra. Mint az élő stafétabotot adtak minket kézről kézre, Várba fel és Várból le.

Pozsonynak gyönyörű kul- túrparkja van. Művelődési palotával és mindenféle szórakozási csodával, strandfürdőtől az állatkertig. Pompás játékszobában képzett pedagógusok foglalkoznak a kicsinyekkel. Az egyik terem falán iskolásgyerekek „műveiből” rajzkiállítás . i. Mindig izgatott leszek, ha gyermekek „alkotásait" nézegetem. Hátha éppen egy új Munkácsy bontogatja a szárnyát. Néhány rajz tényleg kiemelkedően ügyes. Az aláírás ezeknél ugyanaz, egy Dudás nevű VI. osztályos tanuló rajzai. Érdekesen keveredik nála a gyerekromantika a mai élet képeivel. Egyik rajzon például modern csatahajó úszik a Dunán, felette repülőgépek, a levegő tele harcoló és leszállni készülő ejtőernyősökkel. A régi váxat viszont ókori vitézek, nyilazó harcosok védik.

Különleges figyelemmel veszik körül a legifjabb nemzedéket. A főtéren például hangulatos gyermekbár várja a csöppeket. Pici asztalok, pici székek, hatalmas sütemények és óriási fagylaltadagok. Persze, hintaló és játékok is. A kép igazán elragadó. A gyerek játszik egy felhúzható autóval, a niama pedig nyugodtan isz- sza a feketéjét. A kicsiket leköti a hangulatos, ügyes felszerelés. Sajnos, azt már nem sikerült megállapítanom, hogyan tudják aztán hazacsalni innen a srácokat. Ennek kifürkészésére kevés lett volna a pozsonyi néhány óra.

Budapest, a „dunaparti

Párizs...” így áradoztak fővárosunkról, így nevezték el Budapestet elragadtatott nyugati barátaink. És egész úton emlegették az igazi magyar vendégszeretetet, amelynek nem árthatott az István-napi nyári zivatar sem. A jó borok emléke, a János vitéz és az esti Margitsziget megejtő szépsége végigkísérte a békehajó utasait. Szerelem első látásra, vagy örömteli viszontlátás; egyre megy. Az órák gyorsan telnek' és Budapest is az egyik állomás csupán. Az élmény azonban mély. Amikor a magyar békeharcosok bejelentették. hogy szívesen válaszolnak a vendégek kérdéseire, szóljon érdeklődésük akár politikai helyzetünkről, akár gazdasági, kulturális vagy szociálpolitikai állapotunknak, a hajó étterme

kicsinek bizonyult. Záporoz- tak a kérdések. Az ellenforradalom okaitól a tankönyvhelyzetig, a színházjegyek áraitól o munkafegyelem alakulásáig terjedt a skála. A kíváncsiság oly mohó volt, hogy a válaszok egy része másnapra maradt.

És jellemző arra a benyomásra, amit Budapest és a főváros népe az utasokra tett, az a megállapítás, amely egy nyugatnémet polgári újságíró szájából hangzott el az utolsó napokban: „Nem tudom, hisznek-e majd otthon nekem, de megpróbálom megértetni mindenkivel, akit illet, hogy Magyarországon szilárd a helyzet. Az emberek nemcsak jól élnek és szépen öltözködnek, de kifogástalan a hangulatuk és kedélyük is. Akik pedig valami-, féle felfordulást remélnének, azoknak előbb-utóbb be kell látni: kár a pénzért, kár a benzinért!’1

Szántó Miklós

A pozsonyi kultúrpalota