Pest Megyei Hirlap, 1958. szeptember (2. évfolyam, 206-230. szám)

1958-09-23 / 224. szám

*6*ÍMao 1958. SZEPTEMBER 23. KEDD ^imiinwmHitwnwMWwmMMntiiwumnmtimiHHtimiuiiumHittminmiwiMMHHmwtwmmtwHwmminwwimmimwwmg i Nem épül tovább a ház, oda a bizalom | | Ezt mondják Tápiószőllősön a földművesszövetkezet 1 | vezetői. Érthető elkeseredettségük, hiszen nem nagyon | ! tehetnek arról, hogy a tagok vonakodnak részjegyeket I 1 jegyezni. Minden szövetkezeti összejövetel azzal kezdődik 1 | és azzal végződik, hogy megkérdik: mikor fejezik már be I | a megkezdett építkezést? Még 1956 tavaszán elhatározták a község földműves- 1 | szövetkezeti tagjai, hogy az 1. sz. vegyesbolt mellett, | | mely leomlófélben volt már akkor is, modern, új üzletet I | építenek. Vállalták, hogy 1956. augusztus 20 tiszteletére | 1 elkészülnek az építéssel. A tagok 30 ezer forint értékű | | célrészjegyet jegyeztek, a szakmunkásokon kívül minden 1 | szállítást, munkát társadalmi munkában végeztek és az § | alkotmány ünnepére már tető védte a felhúzott falakat. 1 Az ellenforradalom előtt, de utána is kaptak igére- | | tét mind az FJK-tól, mind a MESZÖV-től, hogy ha kész | | lesz az épület, adnak hitelt a berendezés megvételéhez, f | Az ígéretek elhangzottak, de minden maradt a régiben. | | Fájó szívvel nézik a szőllősiek, lelkes munkájukat mint | I veri, rongálja az eső, szél. Dudva, sőt apró bokrok nőttek § I két év alatt a házban, a bolt helyén. Nyolcvanezer forint kellene a berendezés megvételé- 1 | hez és a vakoláshoz. A kirakatok, üveggel, redőnnyel — | | sőt az ajtó is, mind megvannak. Szükség lenne a boltra, | | mert a mellette levő üzletecske lassan összeomlik. Akik | | két évvel ezelőtt pénzt adtak, társadalmi munkát végez- § I tek, hogy mielőbb megnyíljon az új üzlet, méltatlankod- | | nak, becsapva érzik magukat. Szeretnék, ha az egykor | 1 ígéreteket tevők újra megjelennének közöttük és választ I I adnának arra: miért nem lehet beváltani ígéretüket, s \ | befejezni a berendezésre váró bolthelyiséget, az új épü- I 1 letet? (cs) Gazdagyűlés Inárcson Sötétedni kezdett. Inárcson, a földművesszövetkezeti fel­vásárlótelep udvarán nagy pö- fögássel fékeztek a motorke­rékpárok. Gyülekeztek a ter­melők a gazdagyűlésre, me­lyet a földművesszövetkezet és a községi tanács mezőgazdasá­gi felügyelője hívott össze. Fel­fordított ládákon nagy kört alkotva foglaltak helyet az érkezők. Alig tíz perc alatt megérkezett minden gazda, aki érdekelve volt a gyűlésen. Gyakran tartanak Inár­cson ilyen gazdagyűléseket. A téma mindig a terme­lés, az értékesítés. Inárcsról nagyon sok vagon áru kerül külföldre: újburgo nya, spárga, gyümölcs, karfiol stb. A szót nem pazarolják, hi­szen ismerik egymást, egymás problémáit. Most a vetőbur­gonya közös megvételéről vi­tatkoznak. Tavaly megjárták a „nemesített“ vetőburgony á val, amit Szabolcsból vásároltak. Nem kelt ki, s jelenleg a bíró­ság előtt van az ügy. Sem a szövetkezet, sem a gazdák nem tehettek a rossz burgonyáról. Egy hét alatt 15000 látogató Befejeződtek a visegrádi Mátyás-napok őszi verőfény tör át a kora reggeli ködön, beragyogja a folyót, a begyeket, a romokat és a sűrű emtoerrajckat. Visegrád ünnepi ruháját arannyal hinti meg. Ezen a szép, szeptemberi vasárnapon fejeződtek be a visegrádi Má­tyás-napok. A fővárosból, Pest megyé­ből és az ország minden részé­ből, naponta átlag másfél ezer ember kereste fel a Dunaka­nyarnak ezt a gyönyörű helyét, ahol nemcsak a természet szépségeiben, a fennséges pa­norámában gyönyörködtek, ha­nem megcsodálták Mátyás ki­rály palotájának hosszú évek nehéz munkájával feltárt és részben restau­rált maradványait is. S természetesen Salamon tor­nyát, meg a fellegvárat, a várrendszert, amelynek alap­ját hétszáz esztendeje, a ta- tárdúlás után IV. Béla király vetette' meg, hogy országa népét erős várak védelmezzék, ha a tatár újból elözönlené Magyarországot. Vasárnap a szép idő mint­egy 3000 embert vonzott az ünneplő Visegrádra. Sokan közülük Nagymarosig vonat­tal utaztak, s a vasútállomás­tól a kompig gyalog. Az Ün­nepségre a vasúttól gyalog igyekvők szomorúan tapasz­talták, hogy mennyire el­hanyagolt, poros úton kell megközelíteniük: útjuk célját. Valóban rendben tarthatná a Dunakanyar Bizottság leg­alább ezt a rövid útsza­kaszt. Már csak a Mátyás­napok tiszteletére is gondos­kodhatott volna az út por­talanításáról. Visegrád azonban kárpótolta szépségeivel azokat is, akik a poros út porfellegein át jutot­tak el az ősi romokhoz. Dél felé Salamon- tornyán zene szólalt meg, hogy hí­rül adja az em’éktábla le­leplezés ünnepségének kez­detét. Az ünnepi szónok. Szabó Károly elvtárs, a Pest megyei Tanács végrehajtó bizottságá­nak elnöke beszédében mél­tatta az elmúlt ünnepi na­pok műsorát: a tudományos és művészeti előadásokat, a múzeum kiállítását, a tárlat- vezetést, mindazt, ami felidéz­te a történelmi múltat és ab­ban is elsősorban Mátyásnak az igazságos szellemét. — A fellegvár és a királyi palóta romjait a régészek és történészek munkája nyomán feltárták a ma embere szá­mára és a régmúlt idők sok­szor dicsőséges vagy szomorú eseményeit — mondotta a me­gyei tanácselnök. Beszéde után leleplezték az emléktáblát, amelynek betűi azt hirdetik, hogy a visegrádi v árrendszert hétszáz éve IV. Béla király építette ki. Pest megye tanácsa ennek em­lékezetére emelte ezt a táblát. Visegrádc-n egyébként — szláv neve is tanúsítja — már annak előtte ís vár állott, : falak és bástyák sorával a I latárveszedélem elmúltával j erősítették meg a régi várat, j Ezen a helyen állott Nagy La- I jós királyi palotája is. Lajos j király szívesen tartózkodott itt j és sokszor Visegrádon fogadta a külföldi uralkodókat, követ­ségeket. A Mátyás-napok záróünnep­ségének részvevői a késő dél­utáni órákig jártak a magyar történelem némán is beszédes tanúi, a visegrádi . vár es pa­lota kövei között. Az ünnepi napok alatt több mint 15 ezer ember kereste fel Visegrádot, érdeklődött a magyar történe­lem emlékei iránt. S mivel évek óta mindig | közösen szerzik be vető- | burgonyájukat, az idén is | így teszik. | Ennek az az előnye, hogy fgy | egyöntetű a burgonya, érési 1 ideje is megegyező, s az ex,- | portszállításotonál ezek mind I előnyt jelentenek. Hamar meg is egyeztek, s I megbízták a szövetkezet me- | zőgazdászát és egy gazdát, | hogy utazzanak el még a hé- | len Szabolcsba, válasszák ki | a megfelelő burgonyát és majd | vásárolják meg. A gazdák 1 10—15 vagon vetőburgonyát 1 vásárolnak közösen, egyse- 1 gesen 150 forintos mázsánkénti 1 áron. | A burgonyán kívül még a | karfiolról beszélgettek. Csak- 1 nem félszáz vagonnal küide- | nek exportra a község gazdái. I SteLner Ferenc, a járási szö­vetkezeti felvásárlótelep veze- | tője a feltételeket közölte a § gazdákkal, s véleményüket f kérte, miikor kezdhetik az | exportot- | A zöldpaprikához hason- | loan a karfiolnál is úgy | lesz, hogy két-három napig | azonos lesz a felvásárlási 1 ár és ezt 1—2 nappal a fel- í vásárlás megkezdése előtt közlik a gazdákkal. Ez a megoldás nagy tetszés aratott, régi kívánsága volt már a termelőknek. A köz­ségben mintegy 120 holdon termelnek karfiolt, ami ugyan­ennyi vagonnak felel meg, s ennek nagy része az idén is exportra, vagy a konzervgyá­rakba kerül. És mától kezdve folyamatosan szedik a karfiolt Inárcson, viszik a szövetkezet felvásárló telepére. Alig egy óra alatt befejező­dött a gazdagyűlés. Sietett mindenki haza, tömérdek ilyenkor a munka. Feibőgtek a motorok, s csakhamar ki- 1 ürült az udvar, befejeződött a | gazdagyűlés. 1 Megkezdődik a törökmogyoró nagyobbarányú elszaporítása A világhírű szarvasi arboré- i tűm egyik legértékesebb fa- i fajtája a gyorsan növő tö- ] rökmogyoró, amelyből a ró- : zsafával egyenlő értékű bú- tor készül. A fa hazánk ég- i hajlati adottságait jól tűri és i csaknem mindenhol szépen : díszük. Nagyobb arányú el-; szaporítását már az idén meg- j kezdik, s ehhez a terebá- ; Íves fákról összesen mintegy ; 300 kiló mogyorót gyűjtenek j be. A magból csak a hajdúsá- \ gi erdőgazdaság 200 kilót \ rendelt. Ez a mennyiség leg- j 1 alább 30 000 csemete felnevt»- I léséhez elegendő. ? Színház, ^Drodaloni — Bara Margitot ebben az évben még két új filmben látjuk viszont. Ar egyik a Csempészek, a másik a Ház a sziklák alatt. Képünk ez utóbbi film egyik jelenetében ábrázolja. itniiiHtimiiiimmtuimmmimnnhMiMiiiiHtiiiii« (Filmhíradó' \ J ........•«•«■•MOMHuiniiimiiiiiiuiiHliniltllllllilIíílllllilRIihfc. J ubileumi tsz-ünnepség Nagykőrösön lyik nagyüzemi termelés. A két ünneplő termelőszövetke­zet összesen 2550 holdat mű­vel, s egyenként már több mint kétmillió forint közös va­gyonnal rendelkezik. Az egy munkaegységre eső részesedés évről évre nő. Az idén például mindkét gazdaságban több mint 5—5 forinttal osztanak többet egy-egy munkaegység­re, mint az elmúlt évben. UJ LATABÄR-FILM bemu­tatójára kerül sor ezen a hé­ten, A népszerű komikus új szerepkörben mutatkozik be ez alkalommal a Micsoda éjszaka című bűnügyi vígjáték főszere­pében. IGEN ELISMERŐ kritikát kapott a Rosemarie című nyu­gatnémet film, amely éleshan­gú szatíra Nyugat-Németor- szág mai urairól, a kapitaliz­mus dzsun,géljéről. A film tör­ténetét két utcai énekes „kom­mentálja”, mint Brecht Kol­dusoperáját. A film női fősze­repét Nadja Tiller játssza. FERNANDEL új filmje, Az esőkabátos férfi, bűnügyi víg­játék. A népszerű komikus egy párizsi zenekar klarinétosát alakítja, aki tizenöt évi béliés házasélet után váratlanul kü­lönböző szerelmi és bűnügyi kalandok közepébe csöppen. Élő szülők - halott szívekkel Nagykőrösön a Dózsa és a Szabadság termelőszövetkezet vasárnap ünnepelte fennállá­sának tizedik évfordulóját. Az ünnepség alkalmából dél­előtt a község főterén nagy­gyűlést tartottak, amelyen Er­dei Ferenc, a Magyar Tudo­mányos Akadémia főtitkára mondott beszédet. Hangsúlyoz­ta, hogy a tízéves termelőszö­vetkezetek tagságának nagy érdeme, hogy megkezdték egy olyan utat. amely kiemelke­dést jelent a paraszti sorból, mert a nagyüzemi gazdálkodás során a földművelőmunka is megváltozik és a nehéz fizikai munkától megszabadított pa­rasztság kevesebb munkará­fordítással többet és olcsóbban termel. A termelési értékeli előállítási költsége csak nagy­üzemi gazdálkodás útján csők kentlhető, mivel a technika vív mányait itt szabadon alkal­mazhatják. Nagykőrös határában a ter­mőterületnek 53 százalékán fo GANZ Árammérőgyár, GÖDÖLLŐ, keres azonnali belépésre szerszá mkész í tőket (VII.—VIII. kát. munkához), szerszámmarósokat (VII.—VIII. kát. munkához), helyzetfúróst (coordinátást). Ajánlatokat Ganz Árammérőgyár, Gödöllő, címre kérünk, az eddigi működés felsorolásával. Jó HÉV-összeköttetés Budapestről. | Ifjúság elleni bűntett. Ki- | éhezett gyerekek. S a százaso- ! kát számlálatlanul szóró anya 1 és apa. Anya és apa? Kié? A | két gyereké? Kié ez a két gye- | rek? Az övék? Megszülte kin- ! ra, sírásra? De életre, örömre, | boldogságra nem? | A bíró is ember. S megér- | tem, amikor a megvetés ül ki 1 szája sarkaira, s az utálaté. 1 Szinte tapintható ez az undor- | De a két ember semmit nem 1 érez. De hiszen van-e mivel? | Faragó Gábor. Harmincöt | éves. Gépkocsivezető. Szépfiú. | Hullámos, szőke haja tornyok- | ban simul a szeszpárolta fej- | hez. A stuccolt bajusz kihívó- | an ágaskodik a világba, s a 1 kétsoros öltöny még így, pe- I cselesen is mutat. I Az apa. Zsuzsika és Laci I apja. Havi keresete kétezer | forint. De volt, amikor négy- | ezret költött. Miből? Hát min- ! dig akad egy kis fuvar. A gye- | rekek otthon földredobált ron- | gyökön aludtak. Még szeren- | cse, hogy volt padló. Mert 1 hogy padlás a lakás. Zsuzsinak I egy ruhája van. Meg egy pár cipője. Egy repedt bőrű, meg­spárgázott szandál. A csat le­szakadt. Maga kötözte meg. Lacinak csalt ruhája van. Ci­pője nincsen. Neki nem kellett, mert még ötéves. (Az anyja mondja így, s a lila rúzs fur­csa ívbe szalad a száján.) Hazaadni? Nem szokott Fa­ragó Gábor hazaadni pénzt. Minek? Az asszonynak meg­volt a maga bevétele. (Meg­rántja a vállát, mint aki olyat közöl, ami a legtermészete­sebb.) Mikor vezettem, ittam-e? Nem, soha. Féltem, hogy elve­szik a jogosítványt. Csak este. De akkor pótoltam. (Bárgyún elmosolyodik, s várja a szelle­meskedés hatását. Az arcokon csak fagy és hidegség.) A gyerekek? De hiszen azért van anyjuk! Az ő gondja! Volt pénze elég! Miért nem törődött velük? Ha én tudom, hogy ez a sorsuk, akkor elzavarom az asszonyt. De hát mit tudtam én? Faragó Gáborné született Váry Zsuzsanna. Ipszilonnal, ipszilonnal — mondja kétszer is a bírónak. Fiidrog énezett haj, vérvörös körmök, lila rúzs, tűsarkú cipő. Az uram nem adott. Elivott mindent. Miből vettem volna a gyerekeknek? Elég volt a magamra valót megkeresni! Hogyan? Hát... (s gúnyosan felveti a fejét)... akadnak még, akik segítenek. Az em­bernek valahogy élni kell. A lábait keresztbeveti, ami­kor leül. S elfelejti lehúzni a szoknyát. De a bevált fogás hasztalan. S a dadogás is. Ha­zudni a férfiaknak lehetett az ötödik fél rum után. De itt? Itt már tények vannak! Melyeken nem változtat a szánalmas da­dogás. Nehéz egy asszony dolga — mondja később. Ha a férje nem törődik vele. Két gyerek­kel! Megszültem őket, volt ott­honuk! Mi kellene még? Is­tenem, a szomszédok idege­sek. Sír a gyerek, hát sír. Nem hal bele. Minek adtak nekik enni? Biztos volt nekik miből! Ott volt nekik kenyér! Az ember nekimenne. De csak a tollat szorongatja a ke­zében. úgy, hogy szinte gör­csöt kap a keze. S szinte fel­düh szakítja a papírt. Mert a fojtogatja. Anya — micsoda mocsárba rángatott fogalom! (Vajon mi­lyen anyja volt Váry Zsuzsan­nának? Szolgabíró volt az ap­ja a nyírségben. Ah, anyám meghalt régen, mikor is — félreveti a fejét — azt hiszem 46-ban. De lehet, hogy 47-ben, Nem tudom pontosan.) Zsuzsika! Kicsi Zsuzsika! Zsuzsi sír. Hatalmas köny- nyek peregnek a visszakunko- rodó fekete szempillák alól. S a nevelő néni ölében is kísért a félelem. Nyolc éves. S csak nemrég hallja, hogy Zsuzsika. Kicsi­ke Zsuzsika. Itt az otthonban. Ahová elhelyezték őket. Mert ez volt az első. Kiszabadítani az embertelen, a kőszívű szü­lők keze közül. — Kihánytak mindent —* mondja a nevelő —, annyira elszokott a gyomruk a rendes ételtől. Két hét is beletelt, míg a gyomruk megbékélt. De a szívük még nem. Sokszor sír­nak éjjelente. Olykor tiszta víz a párna. S ha idegen jön, min­MAKK KÁROLY 39-es dan­dár című filmje normál és szé- lesz változatban készül. Kari­kás Frigyes alakját Benkő Gyula kelti életre. MARIA SCHELL új holly- woody filmjének külső felvé­teleit Washington és Montana államokban készítették. A film címe: Az akasztófa. MICHELINE PRESLE ala­kítja Madame Bovary szerepét abban az új filmben, ame­lyet Flauber regénye nyomán Jean Renoir készít. A MOSZFILM stúdió filmet készít Nyilin Kegyetlenség cí­mű regényéből, amely a kö­zelmúltban magyar nyelven is megjelent. STENO olasz filmrendező új film forgatásába kezdett. A film témája: utazás a hold­ba. Főszereplője Toto, a h ír'es komikus. DICKENS: KÉT VÁROS cí­mű regényének angol filmvál­tozata csak az alapötletet vet­te át, meséje egyébként eltér a regénytől. A film főszerepét Dirk Bogarde alakítja. AZ UFA FILMGYÁR, amely Hitler . hű kiszolgálója volt. újból működésbe kezdett. Üj filmjének címe Ugrás az isme­retlenbe. amelynek műszaki tanácsadója von Braun, a II. világháborúban használt náci ousztító fegyver, a V 2 feltalá­lója. BEFEJEZTÉK a Teuton­kard akció című, a Karlovy Vary-i filmfesztiválon első dí­jat nyert NDK film magyar nyelvű szinkronizálását. ítmuifiiumtiniiHiiimimtmiiiHiiii imimitmiHmiHiMtiiumi

Next

/
Oldalképek
Tartalom