Pest Megyei Hirlap, 1958. szeptember (2. évfolyam, 206-230. szám)

1958-09-21 / 223. szám

PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! Tessék csak megkóstolni /. z: m s z m p p es t m e g-i £'/ b / z o rí s A c a\ r: s' a m t c >■ e / <ta üAc s la,pj a . II. ÉVFOLYAM, 223. SZÄM ARA 60 FILLER 1958. SZEPTEMBER 21. VASÁRNAP Őszi számvetés Hetedkézből, hallomásból került a tanyai ember fülébe az újsághír; meghalt Wekerle Sándor pénzügyminiszter. Va­lahol a kopár, őszi szegedi ha­tárban Móra Ferenc ásós, csá- kányos segítőtársa kezében megállt a felemelt szerszám, odafordult a régi idők szoká­sait magyarázó tekintetes úr­hoz, világosítaná fel, ha a rég­volt királyokkal eltemették bi­zalmas emberéit, hogy veszett ki ez a szép szokás? Mert ugyancsak kár, hogy most a kegyelmes úrral nem földelik cl az összes adószedőket. Nagy az adó, házra, állatra, földre, az urak zsebébe vándorol a szegény ember összerakott pénze, ugyan ki tudja, mi vég­re, mert semmi látszata nin­csen ... Az ősz a parasztember évi hagy számadásának ideje. Zsá­kokban áll a gabona, törik a kukoricát, szüretelők vallatják a bortermő dombokat. Pár hét, talán csak nap után számot vethet az ember, mennyit fize­tett a föld, mennyi jut belőle a családnak megélhetésre, ru­hára. kisebb, nagyobb beruhá­zásra a gazdaságban. Most kell lezárni a kiadás rovatot, hogy később, amikor mar beosztották a költőpénzt, egy elfelejtett és váratlanul időszerű nagyobb kiadás fel ne borítsa a család pénzügyi egyensúlyát. A kiadások listáján első he­lyen az adófizetés áll. Most tudják le a gondját, amikor az évi jövedelem legnagyobb része szinte egy összegben ke­rül a gazda kezébe. A múlt idők parasztembere közmon­dásosan húzódozott az adófi­zetéstől, mint olyan ráerősza1 ko't tehertől, amelynek a hasznát más látja. így volt akkor. Az urak állama az lírák érdekében szedte be és használta fel az adót. Ma más a helyzet. Mi az adó? A nép államának jöve­delme, amelyet a nép haszná­ra fordít, hangzik az iskolás meghatározás. Ha valakinek kételye támad, nézzen utána, jogában és módjában van. Kö­vesse befizetett forintjai útját, kutatómunkájában segíti a rádió, az újságok hírei, de nyomra vezeti egy körséta, is a megyében. Csak néhány adat a sok közül. Két és fél milliós költséggel megyénk­ben épült az ország legszebb, legmodernebb iskolája Tápió- ságon, húszlakásos emeletes lakóház építését kezdik meg Nagykőrösön. alig egy hét múlva adják át a közönségnek a 110 000 forintos költséggel létrehozott ceglédi cinemas­cope filmszínházat. A község­fejlesztési adó felhasználásá­ról minden község lakossága maga dönt. Szemük láttára alakul át az adóba fizetett fo­rint betonjárdává a régi sár­tenger helyén, tiszta, világos művelődési otthonná. És mégis vannak, akiket fi­gyelmeztetni kell az állam iránti kötelességük teljesítésé­re. akik az adófizetést időről időre elodázzák és az utolsó napon is csak úgy ténfereg- nek mord arccal a tanácshá­zán, mint akik a szükséges és kikerülhetetlen rossz ügyében járnak. Akad köztük olyan is. aki csak azért berzenkedik kötelessége teljesítésétől, mert nem tudja, mi végre, mi cél­ból teszi forintjait a közös pénztárba. Nézzenek körül ezek az em­berek szükebb hazájukban, a faluban, hogyan változik arca napról napra, hogyan fejlődik, gazdagodik a kormány irányí­tása nyomán, de az ő segítsé­gükkel is. Figyeljék a híreket a rádióban, a sajtóban, mi minden épül szerte az ország­ban, s akkor biztosan meglát­ják a célját, értelmét az adó­fizetésnek. A mezőgazdaság szodalista átszervezésének szakszervezeti feladatairól tárgyalt szombaton a SZOT 111. teljes ülése A SZOT III. teljes ülése szombaton reggel folytatta munkáját. A tanácskozáson megjelent Fehér Lajos, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja is. Több felszólalás hangzott el az első két napirenddel kapcsolatban, majd a vita lezárása után Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára és Varga György, az SZOT titkára vá­laszolt az elhangzottakra. Gáspár Sándor többek között javasolta: a SZOT teljes ülése bízza meg a Szaktanács el­nökségét, hogy két-három hé­ten belül készítsen határoza­tot a szakszervezetek politikai nevelőmunkájáról. Vélemé­nye szerint helyes, ha a SZOT elnökségének határo­zata a politikai nevelőmunká­nak általános irányelveit tar­talmazza. A válaszadások után került sor a harmadik napirendre. Halász József, a SZOT el­nökségének tagja a mezőgaz­daság szocialista átszervezésé­ről és az ezzel kapcsolatos szakszervezeti feladatokról tartott beszámolót. Mindenekelőtt vázolta a me­zőgazdaságban az elmúlt 13 ev alatt bekövetkezett alap­vető változásokat, majd hang­súlyozta a mezőgazdaság szo­cialista átszervezésének je­lentőségét. Dolgozó népünk életszín­vonalának emeléséhez, a fogyasztási igények foko­zottabb kielégítéséhez szükség van arra. hogy egész népünk ügyévé te­gyük a mezőgazdaság szo­cialista átszervezését. Utalt arra, hogy az ellenforra­dalom leverése óta ismét fej­lődésnek indult a termelőszö­vetkezeti mozgalom. 1957 de­cemberében a szövetkezetek száma 3394-re növekedett és csaknem másfélmillió holdinyi területen gazdálkodtak a szö­vetkezeti parasztok. 1958 első felében újabb 15 531 tag lé­pett a tsz-ekbe 80 1 00 hold földdel. Ezt a fejlődést nagy­mértékben segítette, hogy a párt és a kormány szakított a régi, hibás politikával, szemfce- szállt az önkéntesség megsér­tésével, a sok esetben elvtelen anyagi támogatással, s az, hogy a párt kidolgozta a he­lyes agrái politikai téziseit. Az előadó ezután a nagy­üzemi gazdálkodás előnyeiről, nagyobb terméshozamáról szólt. majd hangsúlyozta, hogy a magyar szakszervezetek­nek, a munkásosztály és az összes dolgozó érdeké­ben, minden akadályt el kell hárítani a mezőgaz­daság átszervezésének ál­jából. E munka megkönnyítését több jó minőségű gép. vegyszer, műtrágya és szerszám gyár­tásával segíthetik. Meg kell szervezni az ipari üzemek és a termelőszövetkezetek, illet­ve állami gazdaságok, gépál­lomások szoros kapcsolatát. — Ahhoz, hogy ipari munká­saink hathatós segítséget tud­janak nyújtani a szocialista mezőgazdaság kialakításához, tanulmányoznunk kell a két- § lakiság kérdését is. Azt a | kérdést, hogy munkásaink § milyen mértékben rendelkez-f nek földdal. Jelenleg mint- 1 egy 600 000 bérből és fize- | tőrből élő dolgozónak van | földje. Ezért a mezőgazdasági 1 és az ipari üzemek szakszer- | vezeti bizottságai, központi 1 vezetőségei, területi szervei | fordítsanak nagyobb gondot a | földdél rendelkező dolgozóit- f ra, ismertessék velük a | nagyüzemi gazdálkodás adta § lehetőségeket, előnyöket. Ezt | a munkát azonban köirültp-1 kintően végezzék — mondotta | többek között az előadó. A be-§ számolót vita követte. — biztatja a vendégeket a csemői Üj Élet Tsz borkósto­lójában ez a csinos fiatalasszony. Az ő kedvéért, no meg az első díjas muskotály ízéért nem is nagyon kell biztatni a vendégeket a mezőgazdasági kiállításon .iimtti<iiHiiiiiitimi<HiiiHHmiHmiitM»mtuiiiiiiiimmimtu<miiiiiiuiiiiiHmiiiiiiiuiiiiifiinuimiiiiiiHHiiiiiuiimHiiiiiiiiimiiMfl Megkezdődtek a szentendrei kulturális napok Délelőtt még serényen mun­kálkodtak a múzeumban, a művelődési házban, a postahi­vatalban és mindenütt, ahol csak a szentendrei kulturális napok idején látogatókat, for­galmat várnak. További felmelegedés, kisebb szitáló esők várhatók, a jövő hét közepére kiadós esőket ígér a Meteorológia A Földközi-tenger térségei­ből indult meleg légáramlás szombaton elérte a Kárpátok és az Alpok vonalát és tovább nyomul északkelet felé. Útköz­ben kiszorítja a Kárpátme­dencébe keletről beszivárgott hűvös, 12—15 fokos levegőt. A Meteorológiai Intézet központi előrejelző osztályának tájékoz­tatója szerint néhány napig valószínűleg ködös, felhős lesz az idő. A hőmérséklet néhány fokkal emelkedik, országszerte kisebb, szitáló esők várhatók. Ugyanakkor a jelenleg Fran­ciaország és Anglia partvidé­Üzembe helyezték az érdi háromoszlopos benzinkutat Az ország benzinkút-háló- zatának korszerűsítése során elkészült az érdi háromoszlo­pos, villanymotoros új ben­zinkút, amelyet az ÁFORT átadott rendeltetésének. A csinos park övezte új, nagy- iteljesítményű üzemanyagál- üomás meggyorsítja a moto­ros gépjárművek kiszolgálá­sát és ezzel javítja a dunán­túli útvonalak forgalmának lebonyolítását. Októberben üzembe helye­zik a siófoki új benzinkutat is, amelyet országos pályá­zat alapján épített az ÁFORT. A tavaly felépült balatonfü­redi és a most átadott érdi kúttal együtt ez már a har­madik korszerű üzemanyag­állomás lesz a Dunántúlon, két elárasztó atlanti-óceáni hűvös légtömegek lassan vo­nulnak Nyugat- és Közép- Európa fölé. A hűvös front valószínűleg a jövő hét közepe táján éri el hazánkat és nyo­mában kiadós esők járnak majd. Igaz ugyan, hogy a több hete tartó makacs szárazságot kissé enyhítették már a pénte­ken szórványosan országszerte hullott kisebb esők (egyes vi­dékeken, főleg a Duna—Tisza közén és az Alföld északkeleti felében 16—21 milliméteres csapadékot mértek), de a szán­tás-vetés megindulásához bő­séges esőket vár a mezőgazda­ság. Érdekes, hogy míg nálunk az ősz viaskodik a nyárral, a Szovjetunió északi területein, például az Ural vidékén, már több nap óta havazik; A KISZ Intéző Bizottságának köszöneté a nyári önkéntes munkák részvevőinek A KISZ Központi Bizottsá­gának felhívására 1958 nyarán az önkéntes ifjúsági építőtábo­rokban, a Hanságban és a szi­getközi Duna gátépítésén két- kéthetes váltással mintegy négyezer egyetemi hallgató és középiskolás diák dolgozott. Rajtuk kívül az ország külön­1959 végéig tart a geofizikai év A nemzetközi geofizikai év teljes ülését Moszkvában tar­tották. Magyarországot öttagú delegáció képviselte: Tárczy Hornoch Antal, Egyed László, Barta György, Béli Béla és Somogyi Antal. Az ülésszakról Egyed László egyetemi tanár, a nemzetközi geofizikai év magyarországi bizottságának tit­kára elmondotta, hogy az ülésen öt világrész mintegy 450 kép­viselője jelent meg. A Szovjetunió 150 részvevővel képvisel­tette magát a tanácskozáson. A kongresszus színhelye a Lomonoszov egyetem volt. A tanácskozást a nemzetközi geofizikai év speciális bizottsá­gának elnöke, Chapman nyitotta meg, majd 14 bizottságban folytak a megbeszélések. A központi kérdés a nemzetközi geofizikai év meghosszabbításának ügye volt. Elhatározták, hogy a geofizikai év méréseit 1959 végéig folytatják. A rész­vevő szakemberek általános véleménye, hogy a nemzetközi geofizikai év eredményei olyan hatalmas arányokban bonta­koznak ki, amelyekre a legoptimistább szakemberek sem gon­doltak; böző részeiből vasárnaponként csaknem nyolcezer munkás- és parasztfiatal vett részt önkén­tesen a Hanság lecsapolásl munkáiban. A fiatalok a gyakori rossz Időjárás, a nehéz munkakörül­mények ellenére jól végezték munkájukat. A Hanságban több mint 90 000 köbméter föl­det mozgattak meg és 30 és félezer méter hosszú csatornát építettek: ezzel 2730 hold föl­det tettek használhatóvá. A dunai gátépítési munkáknál Szigetköz, Vének község — három kilométer hosszúságú gátszakaszt 80 centiméterrel magasítottak. A KISZ Intéző Bizottsága köszönetét mond a munkában részt vett fiataloknak, a szülők­nek és a tanároknak, vala­mennyi személynek és szerv­nek, a munkához adott segít­ségért. A KISZ Intéző Bizottsága a fiatalok, a szülők és a taná­rok kívánságára úgy határo­zott. hogy 1959-ben a munkát tovább folytatja. A múzeumban a helytörté­neti kiállítás anyagát rakták üvegszekrényekbe. Római kori edények, esz­közök, fegyverek — a vá­ros gazdag múltjának em­lékei most már rendezet­ten tárulhatnak fel a kö­zönség előtt, emlékeztetve és tanítva mind­azokat, akik megállnak előt­tük. Az emeleten Onódy Béla gyűjteményes kiállítása: az ezerszínű romantikus Szent­endre (hangulatát tükrözi. A művelődési házban könyv­kiállítás, könyvillusztrációs ki­állítás nyílott meg. A fáradha­tatlan rendezők — Kiss Imre és felesége. Balogh László fes­tőművész és mások — külön termet biztosítottak a szent­endrei vonatkozású kiállítási anyagnak. (A díszhelyen ter­mészetesen Jókai Rab Rábyja áll.) Az ipari kiállítást (ugyan­csak a művelődési házban) délelőtt még rendezték, Mau­rer Ferenc például a kerámiák körül foglalatoskodott, de még arra is volt idejük az ottlevő rendezőknek, hogy megcsodál­ják a Kazán-, Víz- és Fűtés- technikai Ktsz „távműködésű tolózár“-ját, és találgassák, vajon hogyan működik? A postán a kulturális na­pok alkalmi bélyegzőjének kipróbálása folyt. Megálla­pítás: a bélyegző szép, tisz­tanyomatú, örülhetnek a filatelisták. Délután négy órakar Pogány Ö. Gábor, a Magyar Nemzeti Galéria főigazgatója nyitotta meg Onódy Béla festőművész kiállítását és ezzel tulajdon­képpel elkezdődtek a szent­endrei kulturális napok. A helytörténeti kiállítást Bopro- ni Sándor múzeumigazgató, az ipari kiállítást délután 5 óra­kor Szabó Bála elvtárs, a váro­si pártbizottság titkára nyitot­ta meg. Este 7 órakor a budapesti MÁV szimfonikusok Ma- darasi Albert karnagy ve­zetésével Rossini: Sevillai borbély című operájának nyitányával kezdték operaestjüket. meg Előtte Sziráki Ferenc, a Szent- endrei Városi Tanács vb-el* nökhelyettese méltatta a szent, endrei kulturális napok jelen­tőségét. Ezután még hét érdekes és változatos programmal zsúfolt nap következik, közülük talán a mai nap a legjelentősebb, amikor a Kőhegyen felavatják a Petőfi emlékművet (Dienes András, a Magyar Tudomá­nyos Akadémia Petőíi-kutató- ja mondja az ünnepi beszédet). Este 7 órakor pedig a városi kórus és zeneiskola ad hang­versenyt a tanácsháza díszter­mében; Egy mára tervezett kiállítás megnyitása tolódik később» időpontra, a fémyképkiállitást ugyan­is technikai okok miatt a város fejlődését bemutató kiállítással együtt néhány hét múlva rendezik meg. Mindent összevetve: a szent­endreiek egészséges lokálpat­riotizmusa, hallatlan nagy lel­kesedése, a város vezetőinek kezdeményezőkészsége terem­tett lehetőséget e szépnek ígér­kező ünnepségsorozatra, amely, (ha sikeres lesz — bí­zunk benne — évről évre meg­ismétlődik majd. Miniatűr rádióadóberendezés A szovjet rádiógyárak meg­kezdik a „Nyedra—1” típusú rádióadókészülékek gyártását, amelyeknek összsúlya három kiló. Ezek a rádióadók lehe­tővé teszik, hogy a geológus- csoportok nagyobb területen végezhessenek kutatásokat és állandó kapcsolatban ál!hássa­nak a köziponttal. A miniatűr adót derékszíjra szerelik. A szovjet rádiógyárak egy na­gyobb — „Nyedra—22” típusú — adóállomás gyártását is ter­vezik, amellyel 150 kilométer távolságban tartható fenn a rádióösszeköttetés. Most sincs ötös ce lőttén A négytalálatosok egyenként 77 088 forintot kapnak A 38. lottó-sorsoláson 2 569 611 szelvény vett részt. Öttalálatos ezúttal sem volt. Négy találatot huszonötén ér­tek el, ezekre 77 088 forintot fizetnek. A háromtalálatos szelvények száma 1404, nye­reményük 686 forint. Kéttalá- latos szelvény 44 447 akadt, ezekre egyenként 21,60 forin­tot fizetnek. A négytalálatos szelvények száma: 1 024 943, 1 051 792, 1 126 405, 1 167 124, 1 254 026, 1 399 904, 1 587 624, 1 792 538, 1 956 099, 1 988 852, 2 342 651, 2 347 333, 2 506 112, 2 666 570, 6 046 566, 6 142 694, 1 452 850, 1 902 145, 2 147 272, 2 439 897, 2 863 652, 7 178 315. 256 420, LA 315 932. EL 424 768, LA

Next

/
Oldalképek
Tartalom