Pest Megyei Hirlap, 1958. szeptember (2. évfolyam, 206-230. szám)

1958-09-20 / 222. szám

1958. SZEPTEMBER 20. SZOMBAT ^«Clrlap Sikeresen kiállta a próbát az új magyar univerzális traktor A Csepel Autógyár megkezdte az U—28-as traktormotorok sorozatgyártását Állami gazdasági vezetők, főagronómusok és főmérnökök értekezlete erőpróbát is sikeresen ki­állták, rajtuk a szokásos karbantartáson kívül lé­nyegesebb javítást nem kellett végezni. A próbát egyébként a Mező­gazdasági Gépkísérleti Intézet is ellenőrizte, s a legnagyobb elismeréssel nyilatkozott a traktorról. Amikor a kísérletek befeje­ződtek, a traktorokat széjjel­szerelték és a motorokat fék­padi vizsgálatnak vetették alá, megállapították, hogy a teljesítményben nem történt változás. Kiderült, hogy a gyár saját szerkesztésű U—28- as motorjai a vártnál is jobb eredményt értek el, s az eddigi trakto­rokhoz képest újat és többet tudnak nyújtani. A Csepel Autógyár szakemberei ezek után a sinatelepi tapasztalato­kat figyelembe véve még el­végezték a kisebb konstrukciós javításokat, s így az U—28-as traktormotor null-sorozatának gyártásához rövidesen hozzá­kezdhetett a motorgyár. A tervezés megkezdésétől alig egy esztendő telt el, s elkészült a null-széria utolsó darabja is. A mezőgazdasági gépszakértők egybehangzó véleménye sze­rint az U—28-as traktorok jobbak, mint a nálunk már eléggé népszerű Zetor 25-ös traktorok. Amíg a csehszlovák gyártmányú Zetor 25-ös trak­tormotor hengerperselyének és főtengelyeinek üzemélettar­tama nagy átlagban 500 őrs körül mozog, addig a magyar univerzális traktor hengerper­selyei 2000 üzemóra után is csak egészen minimális ko­pást mutattak. Az ü—28-as traktor 20— 25 százalékkal gazdaságo­sabb, mint a Zetor és ló- erőteíjésítményben is fe­lülmúlja csehszlovák tár­sát. Szakembereink szerint a ma­A magyar jármű- és mező- gazdasági gépgyártás újabb nagyszerű eredményéről szá­molhatunk be olvasóinknak: a Vörös Csillag Traktorgyár­ban hozzákezdtek a hazai ter­vezésű 28 lóerős univerzális traktor sorozatgyártásához. Szakembereinkben már koráb­ban is felmerült egy, a mező- gazdaság számára különösen hasznos, univerzális traktor megtervezésének gondolata, azonban az elképzelés külön­féle nehézségek miatt hosszú időn keresztül csak terv ma­radhatott. 1956-ban a Járműfejlesztési Intézet ugyan elkészítette az M—25-ös elnevezésű univerzá­lis traktor mintapéldányát, de ez a típus nem tudta ki­elégíteni a korszerű, üzem­biztos univerzális traktor­igényeket. Ekkor a Vörös Csillag Trak­torgyár új traktor prototípu­sát, az U—28-as univerzális traktort készítette el, amely­hez a Csepel Autógyár alakí­tott ki egy üj kéthengeres traktormotort. A rendkívül sürgős traktor­motor tervezéséhez tavaly április 10-én kezdtek hozzá a Csepel Autógyár tervező­mérnökei, 8 a gyár kísérleti üzeme — a szerszámgyár és a többi üzem segítségével — már augusztus 20-ra elkészítette az U—28-as traktormotor tíz mintapéldá­nyát. így aztán a Vörös Csil­lag Traktorgyár a Csepel- motorral ellátott új traktoro­kat még ez év őszén kipróbál­hatta. A tartóssági és kísérleti pró­ba a Sinatelepi Állami Gaz­daságban zajlott le. A trakto­rok éjjel-nappal üzemben vol­tak, -két-traktorraL,. kétszer 12 órás műszakban kötött talajon végeztek mélyszántást két és fél hónapon át, mintegy két­ezer óra üzemidővel. A traktorok a legnagyobb gyar traktor üzemeltetési szempontból is megbízhatóbb, mint a Zetor. Az U—28-as traktormotorok sorozatgyártását már megkezd­ték a Csepel Autógyár motor­gyárában, ez év végéig a ter­vek szerint 650 darab traktor­motort adnak át folyamatosan a Vörös Csillag Traktorgyár­nak, ahol ugyancsak hozzá­kezdtek az U—28-as traktor­szerkezetek sorozatgyártásá­hoz. Az új univerzális traktor­motor létrehozásával a Csepel Autógyár tervező és kivitelező kollektívája újabb nagyszerű teljesítményt nyújtott, hiszen az első ceruza­vonástól a sorozatgyártás meg­indulásáig alig telt el egy esz­tendő. Ez a példa is mutatja, hogy egyre önállóbbá váló nagyüzemünk ma már nem­csak a gyártás, hanem a mű­szaki tervezés területén is ki­válóan megállja a helyét. A Csepel-motorcsalád legfiata­labb tagja most már szántó­földjeinken is hirdetheti a ma­gyar motorgyártás egyre jobb hírnevét. S. P. Rövidesen ismét szabad szemmel látható a szputnyik A Magyar Űrhajózási Bi­zottság szakembereinek vé­leménye szerint a harmadik szovjet mesterséges hold rö­videsen ismét szabad szem­mel látható lesz Magyaror­szág felett. A Csillagvizsgáló Intézetben működő holdköve­tő állomáshoz a moszkvai központból érkező táviratok jelzik majd a hold átvonulá­sának pályáját és pontos idő­pontját Pénteken kétnapos érte­kezlet kezdődött a Fornádi 'Állami Gazdaságban az álla­mi gazdaságok termelési igazgatóságainak vezetői, fö- agronómusai és főmérnökei részére. Az értekezletet Izin- ger Pál, az állami gazdaságok helyettes főigazgatója nyitot­ta meg, majd Somlyó Ferenc növénytermelési főosztályve­zető értékelte a nyári beta­karítási munkákat és ismer­tette az állami gazdaságok feladatait a kapások behordá- sa és az őszi szántás-vetés te­rületén. Fekete János, a fő- igazgatóság gépesítési osztá­lyának vezetője a gépkarban­tartás, a helyes üzemelés és az őszi csapadékos időjárásra tekintettel, a megfelelő gép­tárolás kérdéseiről tartott elő­adást. Az értekezlet részve­vői megvitatták a feladato­kat, majd megtekintették a Fornádi Állami Gazdaság idő­szerű munkálatait. Október végén tartják az Akadémia idei nagygyűlését A Magyar Tudományos Aka­démia ez évi nagygyűlését és közgyűlését október 22—28 kö­zött rendezik meg. A nagy­gyűlés különös érdeklődésre tarthat számot az MSZMP művelődési politikája irányel­veinek megjelenése után. Két központi előadás hangzik maid el, amelyek a tudományos élet szempontjából jelentős kérdé­seket ölelnek fel. „A marxiz­mus és reviziohizmus harca a tudományban" címmel Fogara- Sj Béla, a Magyar Tudományos Akadémia alelnöke, „A tudo­mány helyzete és fejlesztésé­nek főbb irányai’“ címmel Er­dei Ferenc, az Akadémia főtit­kára tart előadást. A központi előadásokon kí­vül mintegy 50 előadást tarta­nak a társadalomtudományok és a természettudományok kü­lönböző kérdéseivel kapcsolat­ban. Nagy érdeklődés előzi meg az idei akadémiai közgyűlést is. Az elnök és főtitkár kivé­telével — akiket a múlt évben választottak meg — lejár a? Akadémia elnökségének a mandátuma, így sor kerül a/ akadémiai alelnökök. akadé­miai titkárok és a választott elnökségi tagok választására. A közgyűlés új akadémiai ren­des és levelező tagokat is vá­laszt. Pályázat a gyakorlati oktatást elősegítő játékok tervezésére A Belkereskedelmi Minisz­térium pályázatot hirdet a 10—16 éves korú gyermekek technikai érdeklődését, ügyes­ségét, természettudományi is­mereteit és gondolkodását fej­lesztő, a tananyaggal kapcso­latos, valamint az iskolai ta­nulmányokat kiegészítő me­chanikai, elektromos, kémiai, építő- és egyéb foglalkoztató játékok tervezésére, illetve készítésére. A pályázatokat — a játék leírásával, használati utasításával, valamint az el­készített mintapéldánnyal — szeptember 30-ig kell megkül­deni a Belkereskedelmi Mi­nisztérium Vegyi- és Kultúr- cikk Főigazgatóságához (Bu­dapest, V., Vigadó utca 6.) A legjobb pályamunkákat díjazzák. Az első díj 2500, a második 2000, a harmadik 1500 forint. A Ml ERŐNK B” ontja-e Nap nélkül virág a szirmát, lehet-e víz nél­kül dús termést aratni? Nem lehet. Nem lehet, mert mindennek kell éltető erő, mindennek kell éltető talaj. S ahogy a kertész nem teheti gyönyörűvé kertjét a Nap segítsége nélkül, ugyan­úgy nem tehetjük szebbé or­szágunkat, a nép életét a nép, a tömegek segítsége nélkül. Elmondtuk már, sokat be­széltünk erről, a tömegkapcso­latok fontosságáról, s büszkén soroltuk eredményeinket: mennyire beleszólhat és bele is szól a nép dolgainak intézé­sébe, hogyan válik valóra az alkotmány rögzítette szó: min­den hatalom u dolgozó népé. S mégis beszélni kell erről, mert akadnak, akik nem tanulnak. Akadnak, akik nem tanultak abból, hogy egy időben csak beszéltünk a tömegkapcsola­tokról, de tetteink nem segítet­ték, hanem gátolták annak erősítését. Az ellenforradalom Vihara is megzavart sok em­bert! S a bizalmatlanság, mely jeges falként tornyosult előt­tünk, még csak részben oszlott el. Az emberek bíznak a párt­ban, a kormányban, de hány­szor kételkednek helyi vezetőik szavaiban! Pedig a helyi ve­zető — a párt és a kormány politikájának helyi képviselője, aki nem engedheti meg magá­nak a könnyelmű ígérgetést. A mi erőnk éppen abban rej­lik, hogy igazat mondunk az embereknek. Abban, hogy nem építünk légvárakat, hanem a valóságot mutatjuk fel, s a valóság jobbátételéhez kérjük az emberek segítségét. Nem mézesmadzaggal. Nem csillogó­villogó kirakattal, amelynek Érdekes külföldi és magyar filmújdonságok szeptember utolsó hetében és októberben Érdekes filmújdonságokat mutatnak be szeptember utol­só hetében és októberben. A magyar filmek közül szeptem­ber 23-án díszelőadáson vetí­tik, majd 24-től műsorra tű­zik a Micsoda éjszaka című magyar filmvígjátékot, amely­nek főszereplői Tolnay Klári és Latabár Kálmán, rendezője Révész György. Októberben pedig a 30-as években, a ro­mán határszélen játszódó Csempészek című újdonságot adják elő. Ezt Szabó Pál forgatókönyvéből Máriássy Félix rendezte, a főszereplők: Bara Margit és Agárdi Gábor. Szeptember utolsó hetében bemutatják még Bardem vi­lághírű spanyol rendező Fu utca című filmdrámáját Betsy Blair-raí a főszerepben, vala­mint a Múló évek című szí­nes szovjet filmalkotást, amely Brüsszelben az ENSZ kor­mánybiztosságának díját nyerte el. Októberben tűzik műsorra Karel Zeman cseh filmren­dezőnek Verne regénye alap­ján, különleges technikával készített Ördögi találmány cí­mű alkotását, amely a brüsz- szeli filmfesztivál nagydíját kapta. A Teuton-kard akció — ugyancsak októberi újdon­ság — a Karlovy Vary-i fesz­tiválon első fődíjat kapott. A Fekete zászlóalj című cseh­szlovák film az idegenlégióba sodródott fiatalok sorsáról szól, s ugyancsak Karlovy Varyban, a megosztott har­madik fődíjat nyerte. Bemu­tatják a színes, magyarul be­szélő Űjévi áldozat című, a Kariovi Vary-i fesztiválon kü­lön díjat kapott kínai filmet, a Csendes Don filmtrilógia II. részét és Asch őrvezető ka­landos lázadása című nyugat­német filmszatírát. Műsorra tűzik a Golgota című Tolsztoj- regényből készült háromré­szes szovjet film első részét, a Nővéréket és a Dosztojevsz­mélyén üresség ásít. Hanem tényekkel. Érveléssel. S dz az erő, az igazság szavának ereje csodákra képes. Tömegkapcso­lat? De hiszen lehet-e a tömeg­kapcsolat erősítésének haszno­sabb, gyümölcsözőbb módja* mint ez? T ömegek nélkül nem lehet lépni előre. Nem lehet előbbre jutni, gazdagabbá ten­ni a holnapot. A tömegekre szükségünk van, ahogy a töme-i aeknek szükségük van a párt- ra, a kommunisták felvilágo­sító, útmutató szavára. A kettő egymás nélkül — keveset ér. S mégis akadnak, akik nem gon­dolnak erre. Beszélni beszél­nek ugyan ennek fontosságá­ról, de amikor arra kerül a sor, hogy megtárgyalják a község­fejlesztési tervet, akkor nem kérik ki a falu lakosainak vé­leményét, hanem maguk kö­zött, szűk körben döntik el, hiszen ők az „okosok", úgyis csak beszélnének a többiek. Lebecsülése ez a tömegkap- csőlátóknak? Űobb példát talál­ni sem lehetne! Hiszen magáé­nak érzi-e azt a tervet, azt a célt a falu lakója, amelyhez nem kérték véleményét? Se­gít-e társadalmi munkával, ha meg sem kérdezték, hogy mit akar, mit tart célszerűnek? S ilyenkor a tervek tervek ma­radnak, s a véleményt nem kérő vezetők csodálkoznak: hogyan lehet ez, hiszen min­dent olyan szépen elterveztek7 A mi erőnk éppen abban rej­lik, hogy az emberek segítsé­gét, támogatását kérjük ter­veinkhez. S a tervek készítése­kor véleményüket. Hiszen az ő jövőjüket építjük, lehet-e nél­külük dönteni? De amikor olyan passzívak az emberek! — kiálthat fel ege­két vezető. Amikor sokkal könnyebb másként elintézni a dolgokat! Igen, itt kell meg- állnunk. A könnyebbnél! Ha­mis szó. Zsákutcába visz. Lát­szatra könnyebb az íróasztal mellett elhatározni valamit, s az íróasztal mellől elrendelni a végrehajtását. De vajon lehet-e elrendelni egy község szebbé tételét? Lehet-e elrendelni, hogy a vízvezeték árkát meg­ássák? E lrendelni a törvény végre­hajtását lehet. De azt, hogy a tömegek támogassanak, segítsenek bennünket, száz rendelettel sem lehet elérni. De meggyőző szóval, érvelés­sel, a tények felsorakoztatásá­val — igen! Igaz, nem könnyű dolog. Könnyebb az íróasztal mellett a papírok rubrikáit bön­gészni, mint kinn győzködni az emberekkel, vitázni velük, megvívni igazunk csatáját. De ez az egyetlen megoldás! A könnyebb út nem más, mint megalkuvás. Lemondás az eredményekről. A látszatered­mények termőtalaja a köny- nyebb úthoz való vonzódás! Látszateredményekre nincsen szükségünk. A papiron kimu­tatott, de a valóságban nem lé­tező eredmények csak a hala­dás illúzióját keltik. De nem jelentenek haladást! Márpedig nekünk haladni kell. Napról napra, előre. S ezt csak a tö­megek támogatásával érheti jük el. Mészáros Ottó Oovasnemzet vagyunk volna a bakra, vagy a nye­regre. tagam is minden esztendő­ben, gyalogos tagja lévén lovasnemzetünknek, villamo­son zarándokolok az Országos Mezőgazdasági Kiállításra, hogy három, vagy ha esetleg nagyon ráérek, hat óra hosz- szat,. vagyis délelőtt, meg dél­után is végignézzem a bemu­tatót. Mondhatom, minden év­ben láthattam valami újat, mindig új ötletekkel tették változatossá a műsort, amit a lóistálló épületén túlképzett lelátón zsúfolódó tömeg vé­gigtapsolt. De a pálya körül, a fehérre meszelt korlát mel­lett legalább annyi ember szo­rongott az állóhelyen. Minden alkalommal jónéhány ezer néző ült és állt, mégis min­dig csaknem ugyanennyi kí- vülrekedt. Ez idén, hogy egyik dél­után egyedül a lovasbemutató miatt kimentem a kiállításra, örömmel láttam: a pálya kö­rül új tribünöket emeltek, ke­vesebb lett az álló- és több az ülőhely. Mégis zsúfolásig megtelt a nézőtér. Ismétlem, öreg törzslátoga­tó vagyok és a törzsközönség tagjai közül az előző évekből sok arcra emlékezem. Lám, azt a termetes asszonyságot ott a harmadik sorban, jól ismerem a Nagycsarnokból, iiiHimmmiiiimmmim ahol zöldséget árul. Még va­lahányszor felültem a tri­bünre, mindig ott láttam. Csakúgy azt az egyenes dere­kú, hegyes bajszú öreg bácsit is, aki tüzes szemmel vizsgál- gatja a lovakat és akiről akár a vak is meglátja az egykori lovasaltisztet. Megismerem az öreg levélhordót is és azt a pi­ros arcú középkorú férfit, akiről — mert pár éve egy­szer mellette ültem és akarat­lanul kihallgattam beszélge­tését a barátjával — tudom, hogy vasesztergályos a Csepel Autógyárban. S így sorolhat­nám akár órákhosszat tovább, kiket ismerek látásból a né­zők közül. Nem egy vidékire is emlékszem. Most is ott ül egy csoportban egy sereg sok­szoknyás parasztasszony, s körülöttük festett körmű, ele­gáns pesti asszonyok lelke­sednek. Általános iskolás kis­fiúk, falusi orvos, pesti ügy­véd és utcaseprő, vasutas, meg katonatiszt. Nincs ebben az országban olyan társadal­mi osztály vagy réteg, amely ne lenne képviselve itt. Együtt van a lelátón és az állóhelyen az egész ország, ez az egész lovasnemzet. e a pályán is. Tizenhat barna kislány, kanizsai gimnazista lányok, majd a rendőrségi lovasiskola 32 hu­szárruhás tagja, carousselt lo­De kij-novellából alkotott Fehér éjszakáik című olasz filmet Maria Schell, Marcello Mast- rofanmi és Jean Marais fő­szereplésével. Az október’ filmbemutatók sorát az Azon az éjszakán című norvég film­dráma, a Feleségem a sztár i című DEFA-vígjáték és a I Telefonhívás idegentől című 1 amerikai film zárja, gttiiiHiimtiMitiilimiimtiimnmimtimmilHHiHmttHmMltlim I J9V mondogatták egykor, | 1 holott ami azt illeti, már l akkor is leginkább csak gya- | logszerre tellett a legtöbb ma- i gyárnak. Igaz, aki alá lovat | adtak, az felült rá, aztán vagy 1 megmaradt a ló hátán, vagy 1 átesett a ló másik oldalára. %Meg aztán azt sem tágadhat- Ijuk, hogy sok magyar sze- ! retett, sőt szeret még ma is 1 magas lóra ülni, magas ló há- I tárói beszélni. Sőt, némelyik | — nyilván mert nincs lova — 1 a másikat teszi lóvá. Egyszó- ! val, bővelkedünk lovaseré- I nyékben, hiszen köztudomá- 1 sú,. hogy mennyire lóratermett | a magyar. 1 Nem csoda hát, ha annyian 1 és annyira szeretjük a lo- 1 vat. Persze, nem azokra | gondolok, akik fogadás miatt 1 járnak a sportversenyre, in- | kább a lovassport önzetlen | barátaira. Ilyenek azok is, I akik többnyire csak a mező- 1 gazdasági kiállításon hódol- I nak a lovassportnak. Évköz- 1 ben néhányszor ugyan másutt lis rendeznek lovasversenyt, | de sehol ekkora tömeg nem 1 lelkesedik. Naponta kétszer, | akár mindig izgalmas aka- | dályverseny, akár valóságos 1 akrobatikus mutatvánnyal te- ! tézett lovasbemutató van a | műsoron, sok ezer ember gyö- inyörködik, a. remek lovak | mozdulataiban és a remek lo­lvasok meg hajtők mozdulat- | lanságában. Úgy ülnek, mint- I ha mindegyiket ráöntötték immmmMitifMHiHimtiminiHiiMitfmHUHHntimimiiiiiHiim vagol, állami gazdaságok és szövetkezetek dolgozói, meg egyénileg dolgozó parasztok szebbnél-szebb fogatokat haj­tanak, csikósok, köztük pará­nyi nyolcesztendős bojtárgye­rekek, káprázatos lovastudo­mányukat mutatják be és pesti sportegyesületek mun­kássportolói ugratnak. Mögöttem, természetesen szabónál készíttetett ruhá­ban, két parasztember ül. — Még egyetlen évben sem volt ilyen impozáns a bemu­tató! — kiált fel egyikük, a társa pedig, amikor ember­nagyságú labdát rugdostatndk a lovaikkal a lovasfutball.be- mutatói, lelkesen így beszél: — No, ezt jól összehozták, a a két magyar sportot: a lo­vaglást, meg a futballt! így látszik csak meg igazán, hogy lovasnemzet vagyunk. De ha már az vagyunk, len­ne két ötletem: Miért ne rendezhetnének a kiállításon kívül is a főváros­ban, meg a vidéki városokban rendszeresen ilyen lovasbe­mutatókat? Ezrével tolongz- nának a nézők, kétségtelen. S ha külföldi turnéikon né­pi táncosaink annyi sikert, aratnak és legújabban magyar jégcocktail szerez külső orszá- \ gokban babérokat, effajta lát- i ványos lovasbemutatóval kül- \ földet járva egy lovascsoport \ is bizonyosan öregbítené hír- \ nevünket. Utóvégre lovas- i nemzet vagyunk. Szokoly Endre Almaszüret a cscmöi határban

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom