Pest Megyei Hirlap, 1958. augusztus (2. évfolyam, 180-205. szám)

1958-08-06 / 184. szám

1958. AUGUSZTUS 6. SZERDA nst Alt. C k/Cirlap ELÉGIA SZIGETÚJFALU YlZTELEN ARTÉZI KÚTJÁRÓL Ha valaki gyakrabban meg­fordul Pest megye községeiben ,és nyitott szemmel figyeli eze­ket az egymástól igen sókban különböző lakóhelyeket, lép- .ten-nyomon örvendetes jelen­séget tapasztalhat. Anélkül, hogy akár felülről, akár alul­ról kezdeményezte volna va­laki, szabályszerű és igen egészséges versenyre keltek egymással, hogy melyikük te­remt többet és értékesebbet, lehetőleg a saját erejéből, tár­sadalmi munkával. Egyre- másra érkeznek a jelentések, •hogy az egyik faluban új kul- . túriláz épül, a másikban strandfürdő, a harmadikban vízvezeték, a negyedikben be­tonjárda, és a község költség- : vetését a legtöbb helyen csak az új létesítményekhez szük­séges anyag beszerzési ára terheli. A munkát maga az érdekelt lakosság vállalja magára ön­ként, minden hatósági rábeszé­lés nélkül. Érdemes fölfigyelni erre a jelenségre, hiszen értékes út­mutatást találhatnak benne azok, akik a szívükön viselik községeink fejlődését. Sajnos, ennek az éremnek is van má­sik oldala, és ez azt mutatja, hogy ai öntevékeny fejlődés nem találkozik mindig azzal a megértéssel és támogatással, amelyet föltétlenül megérde­melne. Kirívó példa erre a tőköli kultúrház esete. Akadt egy mérnök, aki önzet­len lelkesedésből, ingyen elké­szítette a régen áhított kultúr­ház terveit, a község maga megvásárolta az építési anya­gokat és a lakosság azt társa­dalmi munkában a helyszínre szállította, de egy félesztendő óta sem sikerült megkapniuk a tervekhez a jóváhagyást. A délszláv lakosságú Tököl­höz igen közel fekszik Sziget­újfalu. Ezt az alig kétezer lé- lékszárriú falucskát' a'tökŐTlhez' hasonló jellses^dés fűti. Feigl Béla, a községi tan-ács végre­hajtó bizottságának titkára nagy örömmel újságolja, hogy a közeli napokban befejeződik az iskola-bővítés, amely a régi kéttantermes iskolát két új tanteremmel, egy úttörő-szo­bával. igazgatói és nevelői szo­bával és a szükséges mellék- helyiségekkel gyarapítja. Az új tanévben már ebben a tel­jes egészében modernizált is­kolaépületben kezdődik meg a tanítás. — Elhatároztuk — mondja a v. b.-tit-kár —. hogy a jövő évben tornatermet is építünk az iskolához, mivel pedig en­nek a költsége már nem. fért bele az iskolabővítés költség- vetésébe, az egészet társadalmi munkában végezzük, tehát a megye vagy a község megteihelése nélkül. Az iskolaépületen valóban már az utolsó simítások foly­nak. A tiszta, világos vakolat sziporkázva veri vissza a nap­sugarakat és a falu dolgos népe büszkén tekinget a szép, mutatós épületre. Az új iskolaépület előtt ka­pott helyet a község másik büszkesége, az első és egyetlen artézi kút, amelyért szintén hosszú időn át harcolt a falu népe. A vízellátás körül ugyanis komoly bajok voltak a faluban. Az ásott kutak nyolc­van százalékának egészségte­len a vize, túlságosan meszes, emberi fogyasztásra nem al­kalmas. Ezen a bajon kívánt az idén segíteni a község taná­csa, amikor megszavazott 125 ezer forintot egy artézi kút fú­rására. A kút el is készült. 127 méter mélységbe értek el a fúrócsövekkel és az ott talált vízréteget csapolták meg. A víz nagyszerű. Jéghideg és kristálytiszta. Csak az a baj, mégpedig végzetes baj, hogy nem tör a felszínre. A vékony rétegnek nincs elég nagy nyo­mása. így aztán kéziszivattyút szereltek az új kútra. Ha va­laki vízhez akar jutni belőle, kénytelen hosszadalmasan rán­gatni a szivattyú karját. Mo­toros szivattyút nem birna el Szigetújfalu kibővített iskolája és víztelen artézi kútja a kút, mert a megcsapolt ré­tegben nagyon kevés a víz. — Pedig olyan szép terveink voltak ezzel a kúttal — mond­ja a vb-titkár —, már azt ter­veztük, hogy strandot is épí­tünk és abban használjuk el a drága artézi kút felesleges ví­zét. Községünk tűzbiztonságát is szolgálhatta volna az artézi kút, szükség esetén elláthatta volna vízzel a tűzoltófecsken­dőnket is. Most mindennek fuccs! A kútfúró vállalat több kutat épített a környéken, tudhatta, hogy ebben a mélységben nem talál elég bő vízréteget. Mélyebbre kellett volna fúrnia. Mi in­kább vártunk volna még egy-két évig, amíg össze­gyűjtjük a nagyobb költ­ségre a fedezetet. Most az­tán itt ez a kút, benne van a pénzünk és alig vesszük vala­mi hasznát. Pedig a község la­kosságában arra is lett volna hajlandóság, hogy vállalja a vízvezetéki hálózat elkészítésé­nek költségeit és munkáját is, de ehhez a víztelen kúthoz mi­nek a vízvezeték? Őszinte szomorúsággal pa- rentálja el a titkár ezeket a szép terveket. A következő pil­lanatban azonban ismét földe­rül az arca, amint azt újságol­ja, hogy a jövő évben a lakosság az iskola tornater­mén kívül társadalmi munká­val megkezdi az egész falura kiterjedő betonjárdahálózat építését is. Egészséges és termékeny lo­kálpatriotizmus nyilatkozik meg ezekben a szigetújfalui törekvésekben, amelyek min­denképpen megérdemelnék a sokkal körültekintőbb erkölcsi támogatást, hogy ne érjék olyan meglepetések a falut, mint amilyen ezzel a szeren­csétlen kúttal érte. Magyar László Rcklámarchivumot létesítenek A Belkereskedelmi Miniszté­rium felügyelete alá tartozó vállalatok reklámanyagából archívumot létesítenek. Az ar­chívum szervezésének az a célja, hogy a kiadott plaká­tokból, prospektusokból és röpcédulákból olyan gyűjte­mény készüljön, amelyből a szakemberek és az érdeklődők képet- alkothatnak a kereske­delmi propaganda fejlődésé­ről. ___________ L ámát szándékoznak tenyészteni a Hortobágyon A Hortobágy száraz, csapa­dékszegény vidékein kísérlet­képpen lámákat szándékoznak tenyészteni. Ez a Dél-Ameri- kéból származó igénytelen ál­lat bő gyapjúhozamával jól jövedelmez a pusztán. A lámatenyésztést Debrecen vá­ros tanácsa kezdeményezi és azt a Debreceni Állatkert üzemegységévé fejlesztenék. A Budapesti Állatkert a terv végrehaj tásához támogatásáról biztosította Debrecent. Siófok, Mátyás király utca 6 Mit jelent ez a cím? Annak, aki a helyszínen látja, egy kis vityillóval tarkított fás, bok­ros telket Siófok szívében. De 22 veresegyházi út­törőnek a földi pa­radicsomot. Nemrégen érke­zett ide táborozni a veresegyházi ál­talános iskola 22 úttörője, 22 ra­gyogó szemű, pi- rosnyakkendős, fe- héringes, sötétkék, nadrágos vagy szoknyás fegyel­mezett, magabiz­tos emberpalánta, Bdllai János és Gyenizse Ferenc- né nevelők vezeté­sével. Nemsokkal meg­érkezésük után megélénkül az el­hagyatott telek. Ügyes úttörőkről van szó: pillana­tok alatt gomba­módra nőnek 'ki a bokrok alatt a kis kétszemélyes sát­rak, a fiúk szállá­sa. A lányoknak egy nagy, tízsze- mélyes sátrat húz­nak fel. Két sátor­ba kerül a „géhá”, a bőséges élelmi­szerraktár, egy nagy ponyva alá a konyha, s már emelkedik a veze­tők sátra is. A programot — felesleges elmon­dani! Fürdés, úszás, csónakázás, napozás, focizás, játék: szóval, a jó Iskolai és úttörő munka méltó ju­talma. Persze, a játék és szórakozás mel­lett munka, köte­lesség is van! Na­ponta négy úttörő látja el a „napos” szolgálatot. Láto­gatásunkkor ép­pen négy lány tisztította a vacso­rához a krumplit. A csapat most vo­nult le a Balaton­ra, Fenyvesi Mari­ka úttörő vezeté­sével. A vezetők nem engedtek őrséget szervezni. Bizton­ságos a hely, miért fáradjanak a gye­rekek. De az első éjszaka eltűnt á nevelők törülkö­zője, fürdőruhája a sátor-kötelekről. Erre azután sürgő­sen megszervezték az őrséget is. Ami­kor már állt az őr­ség, titokzatos ke­zek „visszalopták” a helyükre az „el­lopott” ruházati cikkéket. Azóta közmeg­elégedésre folyik az életük Sió­fokon, s tán még ma is nyaralnák, ha csak le nem telt a két hetük! PERÉNYI SANYI BÁCSI az umtmi áttöní Termelőszövetkezeti tagok látogatása Dánszentmiklóson Vasárnap több mint 100 ter­melőszövetkezeti tag látogatta meg a Dánszentmiklósi Állami Gazdaságot a ceglédi járásból és Nagykőrösről. Részt vettek a látogatáson tsz-elnökök, ál­lattenyésztési brigádvezetők, agronómusok és tehenészeti dolgozók. A látogatás célja az volt, hogy közelebbről és a gyakor­latban megismerkedjenek a nagyüzemi állattenyésztéssel. A gazdaságban bemutat­ták a vendégeknek a gépe­sítést, a nemrégiben lükí- sérletezett új rendszerű gépi fejest. A látogatás olyan jól sike­rült, hogy az egy nap kevés­nek is bizonyult valamennyi vendég érdeklődésének kielé­gítésére. Hasonló látogatások augusz­tusban és szeptemberben to­vább folytatódnak a járásban. Augusztus 24-én a helybeli kí­sérleti gazdaságot látogatják meg a Ceglédi Járási Tanác0 szervezésében mintegy 80-an. Szeptember 7-én a kőröstetét- leni Dózsa Termelőszövetke­zetben szerveznek találkozót és erre meghívják az egyéni pa­rasztokat is, valamint a ter­melőszövetkezeti csoportok tagjait. Az albertirsai Szabadság Tsz szeptember 21-én látja vendé­gül a környék egyéni paraszt­jait és bemutatja a tsz életét. Szeptember 28-án a csemői Uj Elet Tsz szervez találkozót a szőlő- és gyümölcstermeléssel foglalkozó egyéni parasztok és termelőszövetkezeti csoport­tagok részére. Tréfálkozva úttörőnek neve­zik Inárcson 45 éve ellenére is Perényi Sándort, a népszerű Sanyi bácsit, a spárgatermelő Szakcsoport elnökét. Éveit, de­res haját tekintve bizony már túllépte az úttörő korhatárt, mégis úttörő, mert mindig olyan dolgokon töri a fejét, amit előtte kevesen csináltak a homokos vidéken hónapról hónapra fejlődő, gazdagodó fiatál- községben. Sanyi bácsi háromholdas kis gazdaságában úttörőmunkát végez: új, vagy elfelejtett növényi kultúrákat kedveltet meg gazdatársaival. Irigye is akad, ellensége is, de annál többen. követik, becsülik. * Sokan kinevették, amikor ta­valy megszervezte a spárgater­melő szakcsoportot 46 gazda- i Valami jó könyvet szeretne kapni Illés Ilonka, a ráckevei könyvtár rendszeres kis olvasója. Most a szünidőben sok­sok érdekes könyvet szeretne elolvasni. Egyáltalán elég lesz a könyvtár állománya? O nagysága belül körül- három éves, s két égszínkék szem, meg két szőke, egérfarkincához ha­sonló copf tulajdono­sa. Történetünk ide­jén ruházata tenyér­nyi rózsaszín bugyi­ból, meg egy pár szandálból állt. Mindezt csupán hosz- szas vizsgálódás után lehetett megállapíta­ni. önagysága ugyan­is tetőtől-talpig olyan maszatos volt, ami­lyen csak a homoko­zóban eltöltött fél nap után lehetett. Kis vödréből töltöt­te a vizet magára ép­pen, amikor a szí­nen új szereplő jelent meg, egy ragyogóra (QiálxLtás sikált, talpig hófehér­be öltözött kisfiú sze­mélyében. önagysága szempillantás alatt faképnél hagyta a vödröt, s megállt, néhány lépésnyire a patyolat-kisfiútól. — Baaandiii — "mondta csábosán fu­voláévá — tudod mit? Játsszunk ku­tyást! Szólt és égszínkék szemeivel könyörgő pillantást vetett a fiúra. A csípőjét is megriszálta hozzá. Bandi habozás nél­kül négykézlábra ereszkedett. Csak úgy, fehér nadrág­ban, fehér cipőben, önagysága a hátán termett, s sáros szan­dáljával vígan sar- kxtntyúzni kezdte a lovaglás kiskutyát. — Szaladj, kutyus. szaladj! A kutyus engedel­mesen mászni kez­dett. Talán épp ugat­ni készült, amikor velötrázó sikoly ka­varta fel a játszótér álmosító csendjét. Bandi mamája sikol- tott. A lakásajtót zárta be, s addig elő- reküldte patyolat­magzatát. Hanem az már csak volt patyolat! Cipője, térde, nad­rágja csúf, szürke porfoltoktól tarkál- lott. Anyja sikolyára ijedtében még a ma­szatos kis tenyerét is magához törölte, önagysága lepattant lovagja hátáról, s ahogy csak hurkás kis lábaitól tellett, futva megindult a sarok felé. Utánanéztem. A komor, szürke épület falánál egy szőke egérfarkinca, meg egy csúfondárosan kacagó kék szem san­dított felém. — Háro/n éves mindössze. S máris milyen őrültségekbe képes belevinni a férfiakat... Ny. É, társával, 46 holdas, emberma­gasságú gazos, évek óta hasz­nálatlan tartalékterületen, A közös összefogás ereje azonban csodákat művelt. A telepítés bevált, s határára a kételke­dők is követni kezdték a szak­csoportban társult gazdák pél­dáját. Ma már mintegy 120 holdnyi spárgát gondoznak a szorgos munkáskezek féltő gonddal. Termést, pénzt csak két év múlva látnak, ám azt mondják, ha Sanyi bácsi bele mert fogni, akkor biztosan megéri. Mert Sanyi bácsi kitűnő gaz­da. Három hold földeeskéje va­lóságos aranybánya és gazdál­kodását bárki megcsodálhatja Házánál mindig nevel 6—8 disznót, szerződésre. Sok gaz­da idegenkedik a borjúneve­lőstől, ő meg kis fáradsággal szép hasznot húz belőle. Leg­alább 200 baromfit tart állan­dóan udvarán, különösebb gond, kiadás nélkül. Kis szőlő­iében tavaly holdanként, le­szűrt borban, 33 hektoliteres átlagtermése volt. Néhány hó­napja 40 család méhe örven­deztette meg gazdag mézter­méssel, míg 16 méhcsaláddal anyanevelést folytat. Amihez hozzányúl, pénzzé .változik ke­zében. Jómódú egyént gazda Sanyi bácsi, mégsem elégedett. Még többre akarja vinni. Nemhiába vérbeli gazda, igazi, földjét, községét szerető pa­rasztember. Azt tartja, sokat elér az ember egyedül, saját erejéből, ügyességéből, de kö­zel sem annyit, mintha össze­fogva, közösen fáradoznak ugyanazért a dolgokért. Nem véletlen, hogy Sanyi bácsi a felszabadulás után alapító és igazgatósági tagja lett a helyi földművesszövetkezetnek. Megtanulta, és másokba is igyekszik átplántálni: mit je­lent a paraszti összefogás ere­je. Egyedül 6 sem. 46 társa sem tudott volna rövidesen gazda­gon fizető spárgatelepet létesí­teni. De társulva, negyvenha- tan, a szövetkezet erkölcsi és anyagi támogatásával, az egyé­ni módnál jóval kevesebb I gonddal már sikerült. Méhész- | kedni, szőlőt termelni egyedül j is lehet. Sanyi bácsi mégis be­lépett a méhészeti szakcsoport­ba és tagja az ősszel hegyköz­séggé átalakuló szőlészeti szak­csoport intéző bizottságának. Szakcsoport-tagként dolgozva kevesebb vesződséggel, fárado­zással nagyobb a jövedelme. A termelőszövetkezetnek még nem tagja. Hogy mikor lesz az, nem tudni. Sokat töp­rengett, gondolkodott, mégsem tudott dönteni. Az egyéni mó­dot szűknek tartotta, a fejlődő élet diktálta korlátok közé szorítva úgy érzi magát néha, mint akit fojtogatnak. Vivődik, tépelődik, mégis csak egyfelé lát kiutat, azt példázza, erősíti a maga munkájával, sokat érő terveivel is. Már régen, még cselédeske- dése idején tömérdek hasznos dolgot tanult egy kertésztől. Attól látta, hogy a községükben valaha termeltek málnát és szamó­cát (földiepret), aztán lassan- lassan elfelejtődött a dolog a második világháború viha­rában. Amikor a nagybirtoko­kat a községben is kiosztot­ták, az újgazdák elsősorban a kenyeret igyekeztek megter­melni, nem foglalkoztak a málnával, szamócával, . no meg nem is nagyon értettek hozzá. Sanyi bácsi évek óta tervezgeti, hogy újra megkí­sérli termelésüket. F.élholdnyi földjét szánta a próbára. Az eredményben biztos és már egy málna- és szamócaterme­lő szakcsoport tervét dédelge­ti magában. Néhány gazdával már beszélt, s azok megígér­ték: ha beválik a málna és a szamóca és Sanyi bácsi is be­lép a csoportba, ők szívesen társulnak. Nyughatatlan ember Peré­nyi Sándor, mondják róla egyesek, akik nem értik (vagy nagyon is értik), miért fára­dozik, töpreng ez a jómódban élő parasztember álandóan a község felemelkedésén, amely­nek születésénél is tevékenyen közreműködött. Irigyei, a ha­ladás és az új módon való élet ellenségei nem egyszer gán­csot vetettek neki, lendületét, akarterejét mégsem tudták megtörni. Gazdatársai támo­gatják, mellette vannak, s ha néha meg-megpihennek is. vele haladnak, mert látják, ha Sanyi bácsival tartanak, előbb célhoz érnek. 4 Tulajdonképpen mit is akar Sanyi bácsi? Ahogy ő mondta: felvirágoztatni a néhány éves kis községet, jómódúvá tenni szorgos parasztlakosságát. Nem akar különösebbet, csak azt, hogy a legjobb parasztok társuljanak, szövetkezzenek községében, s hozzáértően műveljék földjüket, azt ter­meljék, amire az legalkalma­sabb. Ezért fáradozik annyit Sanyi bácsi, s ezért nevezik őt tréfásan úttörőnek. Csekő Ágoston

Next

/
Oldalképek
Tartalom