Pest Megyei Hirlap, 1958. augusztus (2. évfolyam, 180-205. szám)

1958-08-15 / 192. szám

PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! szfCirlao Néhány gondolat azoperetíproblémáról (5. oldalon) I MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA MEGYEI TANÁCS II. ÉVFOLYAM, 192. SZÁM ARA 50 FILLÉR 1958. AUGUSZTUS 15. PÉNTEK Júliusban 400 000 tonna gabonát vásárolt fel az állam A nyári szabadságolások miatt átmenetileg csökkent a ipar termelése . t Központi Statisztikai Ili ratal jelentése A Központi Statisztikai Hi­vatal csütörtökön közzétett előzetes adatai szerint a nyári szabadságolások, továbbá az ezzel összefüggő nagyjavítá­sok és egyéb intézkedések miatt júliusban átmenetileg 8 százalékkal csökkent az ipar termelése. • Az ipar eredménye azon­ban még így is 9 százalék­Vajon kik használták ezeket a kováspuskákat a XVII—XVIII. században? Mert ebből a korból származnak ezek az arab fegyverek, ame­lyeket Pável Andrásné talált a napokban padlásán. Két puska és kardok — egykor életet ontottak velük, most üvegszekrénybe zárva szolgál­ják a tudományt. Üvegszek­rénybe zárva, mert Pável Andrásné az érdekes leletet a szentendrei múzeumnak aján­dékozta kai magasabb volt, mint tavaly júliusban. A munkások száma az előző hónaphoz képest további 8000- rel nőtt. A terme’és csökkené­se és a munkások számának növekedése következtében a termelékenység is visszaesett. Bányáinkban júliusban ke­keken kétmillió tonna szenet I Termeltek, napi átlagban egy százalékkal kevesebbet, mint a múlt hónapban, az előirányza­tom azonban egy százalékkal túlteljesítették. A fontosabb kohászati, gépipari, könnyű­ipari, élelmiszeripari cikkekből kevesebb készült, mint június­ban. A bauxittermelés két százalékkal növekedett, a kő­olajtermelés az előző hónap­ban elért magas szinthez ké­pest nem változott. Nitrogén műtrágyából napi átlagban kereken kétszer annyi készült, mint az elő­ző hónapban. Az állami építőipar az első félévben idei tervének 42 szá­zalékát teljesítette. Figyelem­reméltó eredményeket ért el erőinek koncentrálásával. Az első félévben 10 százalékkal kevesebb építkezést kezdett meg és 23 százalékkal többet fejezett be, mint a múlt év el­ső felében. A statisztikai jelentés a me­zőgazdaság helyzetéről megál­lapítja, hogy a vetésterület szerkezeté­ben az elmúlt években megindult átalakulás to­vább fokozódott. Csökkent a kenyérgabona és nőtt a takarmánygabona, a szálastakarmány és egyéb nö­vények vetésterülete. A cséplés az idén valamivel korábban kezdődött, mint ta­valy. Július végéig a termelő- szövetkezetekben és az egyéni gazdaságokban összesen 944 839 tonna gabonát csépeltek el, 42 százalékkal többet, mint 1957. július 31-ig. Ez év júliusában kereken 400 000 tonna gabonát, a tavaly júliusinak több mint négyszeresét vásá­rolták fel az állami válla­latok, ami az aratás és a csépi és ko­rábbi kezdetének eredménye. A termelőszövetkezetek és az egyéni gazdaságok a július vé­géig elcsépelt gabonának 22 százalékát adták át a felvá­sárló szerveknek. Júliusban és általában az év első hét hónapjában vágóser­tésből, vágómarhából és tejből egyaránt többet vásároltak fel, mint tavaly ilyenkor. Július­ban jelentősen emelkedett a baromfifelvásárlás is. A lakosság részére munka­bér, személyi jellegű ki­fizetés, felvásárlási összeg, termeltetési előleg, stb. cí­mén júliusban mintegy két százalékkal több pénzt fi­zettek ki, mint az előző hó­napban. Majdnem ugyanilyen arányban emelkedett a kiskereskedelmi forgalom. Elsősorban a ven­déglátóipar és az üzemi étkez­tetés forgalma növekedett. I AUGUSZTUS nil I | alkotmányunk ünnepén, az | | eddig közöltekkei ellentét- | | ben, Cservenka Ferencné I | elvtársnő, az MSZMP KŐz- f I ponti Bizottságának tagja § 1 és Horváth András elvtárs, 1 I a megyei pártbizottság első | | titkára nem a szentmárton- f | kátai, hanem a tápiószent- | | mártoni ünnepi gyűlésen 1 I szólal fel. 7iimniimiimniiiu<ii»iHiiimimmfimim»mmi)iniiiiimii?. Ötezer Pest megyei részvevő a népfront béke-kirándulásain ötezren vettek eddig részt a Hazafias Népfront Pest me­gyei bizottsága és a TIT által szervezett békekiránduláso­kon. A békevonatok utasai a helyi népfront-bizottságok ka­lauzolásával Eger, Gyöngyös, Hajdúszoboszló és a Balaton­part nevezetességeit tekintet­ték meg. A népfront szervez­te utazásokon különösen sok Pest megyei dolgozó paraszt ismerkedett meg az ország különböző tájaival. Magyar disszidenst ítéltek el Londonban lopásért A londoni Bow Street rend­őrbírósága mint vizsgálóbíró­ság vád alá helyezte és bünte­tőtörvényszék elé utalta Bakos István 19 éves hajléktalan ma­gyar menekült vízvezetéksze­relőt, mert esy kapualjból egy palack tejet lopott. A vád kép­viselője kijelentette: Bakos 1957 januárjában érkezett Angliába, mint menekült. Az­óta negyed ízben mondták ki bűnösnek lopásban. Az ítélet végrehajtását felfüggesztették. Az 1956. évi zendülés után egy ideig Ausztriában élt. Szülei és hét testvére Magyar- országon van. A vádlott kije­lentette,, hogy irtózatos nyomo­ra és a kínzó éhség kényszerí­tette a lopásra. Mióta Angliá­ba érkezett, képtelen volt mun­kát találni; állandóan éhhalál fenyegette. Jórészt abból élt. hogy „Itt-ott elcsent valamit, amit éppen talált.." Saját élete többé nem érdekli, nincs re­ménye a jövőre nézve. H Elam, a bíróság elnöke ezt mondta a vádlottnak: „Rokon­szenvezem az okkal, amely mi­att ön idejött, azonban mióta itt van, tűrhetetlen teherré vált.” 4 Ülést tartott a Minisztertanács A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütörtöki ülésén a szakorvosi képesí­tés megszerzésének módjára, valamint a szakorvosi vizsgák­kal kapcsolatos kérdések újabb szabályozására vonatkozó ren­delettervezetet fogadott el. Ezután határozatot hozott a tanító- és óvónőképzés átszervezéséről, majd folyó ügyeket tárgyalt. Napirend után Rónai Sándor, az országgyűlés elnöke, a Rio de Janeiróban járt magyar küldöttség vezetője számolt be az Interparlamentáris Unió tanácskozásáról. a gyárakban, a földeken, zi még a vasútállomásokon is úgy zajlott az élet tegnap, mint akármelyik másik hét­köznapon. De nem úgy Kis* kunlacházán, Ezen a kis állo­máson ünnepeltek a vasuta­sok. Nem naptármutatta pi­rosbetűs ünnepet ültek, szá­mukra ennél fontosabbat; tegnap adták át az állomás dolgozóinak a „Kiváló szolgá­lati hely” oklevelet. A vasutasok ugyanúgy dol­goztak, mint máskor. De azért magukkal hozták ünnepi ru­hájukat, hogy majd az ünne­pélyes eseményre felvehessék. Bár tudták, hogy kilenc órára jelezték a központ képviselői­nek érkezését, már jóval előt­te sűrűn el-elnézegettek az országút felé. Végre kilenc óra előtt tíz perccel elhang­zott dr. Kelemen László taná­csos, állomásfőnök vezénysza­va: — Sorakozó! Az erős rajnyi ember gyor­san katonás rendbe állt. Csa- mangó elvtárs, a MÁV Buda­pesti Igazgatóságának veze­tője mosolyogva közeledett a sorbanálló vasutasokhoz. Már messziről üdvözölte őket. — Köszönöm elvtársak a jó munkát — mondotta és kezet- rázott az emberekkel. Be­mentek az irodába. Végre elő­került a várva-várt kincs. (Vandal íhUltfL O tt álltak azok, akiknek lelkes, odaadó munkája nyomán eddig eljutottak: örsi János főmunkamester, a ki­váló jelvényes váltókezelő, Garai Sándor váltókezelő, Bak Antal ellenőr, forgalmi szolgálattevő. Galambos La­jos árupénztáros, Tóth Pál vezetömunkás és mind-mind valamennyien, kivéve a szol­gálatban lévőket. A főigazgató törte meg az ünnepélyes csendet: — Amikor csatlakoztak a „Minta szolgálati hely” cím elnyeréséért indított mozga­lomhoz, mi, vezetők nem hit­tük, hogy képesek lesznek megfelelni az élüzem címnél is magasabb követelmények­nek. íme, a vezetést megcá­folta a dolgozók ereje, aka­rata. Az országban mindösz- sze három állomás kapta meg e büszke kitüntetést; Balas­sagyarmat, Dad állomás és Kiskunlacháza — mondotta, A főnök kezébe adta a gyö­nyörű, kézzel festett okleve­let. Mindenki látni akarta. Mi­kor megnézték, így szólt hoz­zájuk a főigazgató: — írjátok alá, elvtársak va­lamennyien az oklevél hátlap­ját, hogy 20, 30, sőt 50 év múlva is emlékezzenek majd rá az itt dolgozó vasutasok, kik szereztek dicsőséget az állomásnak. De ne csak az ok­levél tündököljön, eredmé­nyeitekből se engedjetek, mert ezután sokan jönnek majd hozzátok tapasztalni. A pártszervező és a szak- szervezet képviselőjének üd­vözlő szavai után megtekin­tették az állomás épületeit és a berendezéseket. C samangó elvtárs éles sze­me minden kis hibát ész­revett. A raktárban nem volt megfelelő tűzoltófelszerelés. Szóvátette. De a szépet, a jót sem hagyta szó nélkül. Az egyik váltóhoz érve hosszasan vizsgálódott, majd úgy sum­mázta benyomását: — Olyan szép, ahogyan a „nagy könyvben” meg van írva. — Szombati Mihály váltó­kezelő munkája — jegyezte meg az állomásfőnök. A kettes számú váltóállító központban feszesen tisztel­gett Garai Sándor vezető fő­munkamester, váltókezelő. — Hallottam, hogy milyen öntevékeny ember. Megnézhe­tem a szolgálati helyét? — szólt hozzá a főigazgató. Minden gyönyörű rendben. Ott áll a mosdóállvány, ame­lyet Garai Sándor maga készí­tett mindkét váltóállító köz­pont számára, anélkül, hogy valaki is kérte volna rá. Szol­gálati helyiségét is maga me­szelte ki. Amikor belépett Szabó Béla vezető pályamester irodájába, meglepetten mondta: — Sok-sok hely után itt ta­pasztalom először, hogy nem a pályamester irodáját festet­ték ki elsőnek. Dicséret érte. Körülnézett, majd gyorsan megkérdezte özv. Puskás Jó- zsefné pályafenntartási ircda- kezelőt: — Ha tűz támadna, hogyan oltaná el? Bizony zavarban volt a kér­dezett, mert oltókészülék se­hol. Mint kiderült, töltésre vit ték. Jvrem rontották az ünnepet - ’ az ilyen észrevételek. Nemcsak azért, mert piindent nagyok barátságosan közölt a főigazgató elvtárs, azért sem, mert ezek az emberek a jövő­ben még jobban akarnak dol­gozni, mint eddig és szívesen vesznek minden figyelmezte­tést. Megérdemelték a több mint tízezer forint pénzjutalmat. Megszolgáltak érte! — farkas — MEGHALT FREDERIC JOLIOT-CURIE Frédéric Joiiot-Curie, a világhírű Nobel-dijas atomfizikus, a Francia Kommunista Párt Központi Bizottságának tagja, a Béke-Világtanács elnöke néhány napos súlyos betegség után 58 éves korában Párizsban meghalt. Frédéric Joiiot-Curie hétfőre virradó éjjel súlyos operá­ción esett át. Életét többszöri vérátömlesztéssel sem lehetett megmenteni. •k Joiiot-Curie 19Ó0 március 9-en született, Párizsban. Csá- ládjában elevenen éltek a francia nép szabadságharcos hagyo­mányai: apja kommünár volt. A párizsi egyetemen kimagasló eredménnyel végezte el fizikai és kémiai tanulmányait. 1935- ben Nobel-dijat kaptak feleségével, Irene Curieval együtt. Művük korszakalkotó fordulatot jelentett az atomfizikában, Joiiot-Curie egész életét annak szentelte, hogy az atomerőt az emberiség javára, s ne elpusztítására használják fel, hogy az atomkorszak ne a halál és rombolás szakadékát nyissa meg az emberiség előtt, hanem a jövendő aranykor kapuját. Amikor 1953 őszén Budapesten járt, a tudományos dolgom zók konferenciája alkalmával, az Erkel Színházban rendezett értelmiségi gyűlésen mondta: „A tudomány embereiben ele* ven türelmetlenség él, hogy a tudomány eredményeit az egész emberiség minél hasznosabban értékesítse. A történelem azon- ban azt bizonyítja, hogy ezek a nemes törekvések nem valósít­hatók meg küzdelem nélkül. Nem elegendő, ha kinyilvánítjuk türelmetlenségünket; meg is kell keresnünk a tudomány rossz felhasználásának okait, és fel kell vennünk ellenük, a küzdel­met.” Türelmetlenség és küzdelem — a tudós eleven és alko'ó türelmetlensége, a kommunista és a békeharcos elszánt és szívós küzdelme, ez jellemezte Joiiot-Curie életét és munkás­ságát. A béke híveinek párizsi világkongresszusán kijelenti: „Nem azért gyűltünk össze, hogy a békéért könyörögjünk, hanem azért, hogy rákényszeritsük a békét azokra is, akik háborúban reménykednek..." A helsinki béke-világtalálkozón Joiiot-Curie 2500 küldött tapsvihara közben' kiáltja: „Az embe­riségnek ki kell kényszerítenie a tömegpusztító fegyverek eltil­tását, az atomerő békés célokra való felhasználását!” Ez a program, amelynek Joiiot-Curie oly szenvedélyes szószólója, immár egyetemes program: a nemzetközi közvélemény kíván­sága. Joiiot-Curie professzor már nem utazhatott el Stock­holmba, az idei nyár nagy béke-világtalálkozóiára. A lészere­lésért és a nemzetközi együttműködésért küzdő világkongresz- szushoe intézett utolsó üzenetében, amely immár végrendelet, olyan figyelmeztetést küld a világnak, amely egy élet és egy korszak tanulsága, népeket mozgósító békevrogram: „/tudo­mány eredményeinek kizárólag a békét és az emberi hala­dást kell szolgálnia.” Ceylon és India ellen/avaslatokat készít az ENSZ közgyűlése száméra Az AP kommentárjában Tomhoge írja: Értesülések szerint Ceylon és India ENSZ-küldöttsége el­lenjavaslatokat dolgoz ki a közép-keleti válság megoldásá­ra az ENSZ közgyűlése számá­ra. A kapott tájékoztatás sze­rint egekben a javaslatokban felismerhető a szovjet határo­zati javaslat néhány vonása. A fenti értesülések szerint a ceyloni küldöttség határozati javaslata felhívja majd az Egyesült Államokat és Angliát, tegyenek azonnali lépéseket Libanonban és Jordániában le- .vő csapataik kivonására. Fel­hívja ezenkívül Hammarskjöld ENSZ-főtitkárt, szervezze meg a fontosabb hatalmaknak a közép-keleti problémákkal foglalkozó értekezletét, továb­bá sürgeti a Libanonban íhr- tózkodó ENSZ-megfigyelő cso­port létszámának növelését és hasonló szerv létesítését Jor­dániában. A ceyloni ENSZ-küldöttség tagjai szerdán az afrikai ENSZ-küldöttségek körében tapogatóztak javaslatuk, való­színű fogadtatásának megál­lapítására. A hírek szerint csü­törtökön folytatják tájékozódó tárgyalásaikat. % \

Next

/
Oldalképek
Tartalom