Pest Megyei Hirlap, 1958. augusztus (2. évfolyam, 180-205. szám)

1958-08-16 / 193. szám

A szép arcfestésről I finoman, ízlésesen festett f.I arc mindenkor kellemes, harmonikus látvány. Mégis, a nők ezen a téren követik el a legnagyobb hibákat. S a leg­többször nem azért, mintha nem volna men a kellő ízlésük, de azért, mert nincs meg a kellő technikai ismeretük. Menjünk végig az egész folya­maton s beszéljük meg, mit hogyan kell csinálni. Legfőbb szabály az, hogy csak tökéletesen tiszta arcot szabad festeni, tehát előzőleg alaposan megmosdunk. Most pedig üljünk a jól megvilágí­tott tükör elé. Arcunkat zsíros krémmel , átkenjük. Várjunk pár percet, majd a felesleget •vattával töröljük le. Ezután jöhet a krémrúzs (nagyon- nagyon vékonyan!) Most kerül­het sor a púderra. Ez egy-két árnyalattal sötétebb legyen, mint a bőrünk. Vigyázzunk, a túl sötét és a túl világos púder egyaránt erősen öregít. A rizs* port könnyedén szórjuk az ar­cunkra, a felesleget vattával szedjük le. Soha ne dörzsöljük he bőrünkbe a púdert, mert igy eltörni a pórusokat s a kí­vánt hatást sem érjük el. Pú- derezés után arcunkat egészen puha kis kefével fésüljük át, így arcunk nem tűnik lisztes­nek, csak hamvasnak. Ne fe­ledkezzünk el a nyakról sem, jusson púder ide is. Most következik a szem: aíkinek világos a szemöldöke, pillája, legjobb, ha tartósan be­festi. Ez olcsó és ártalmatlan eljárás s kb. hat hétig tart. Ha erre mód nincs, szemöldök­ceruzát használjunk. Ezzel szálirányban óvatosan, apró vonásokkal meghúzzuk a for­máját. De az is célravezető, ha szemhéjunkat krémmel gyen­géden átkenjük. Az arcfestés legfontosabb ré­sze a száj. Ha festjük, áldoz­zunk rá időt, mert inkább se­hogy sem festve, mint elkap- dosottan, felületesen. A leg­szebb arcot is nevetségessé te­szi az elmázolt, elkent rúzs. A felesleget egy kis papírvattá­val szedjük le, majd az egész szájat gyengéden púderezzük át, így a festés tartósabb lesz. Arra ügyeljünk, hogy az arc­festék, száj- és körömfesték hasonló színű legyen. Receptek télire A karfiolt rózsákra szedjük, forró vízben félig megfőzzük, le­vét lecsurgatjuk, gyenge forralt sós vízzel leöntjük. Az üvegekben teszünk rá egy kis szalicilt, erő­sen lekötjük és kigőzöljük. Karalábé. Apró karalábét ve­szünk, meghámozzuk, belét koc­kákra összevágjuk. Sósvizben fé­lig megfőzzük, üvegekbe rakjuk. Ezután újra sósvizet forralunk. Ha félig kihűlt, ráöntjük, erősen le­kötjük és kigőzöljük. Szárított gomba. A gombát fel­fűzzük és kitesszük a napra szá­radni. Sóska. A sóskát megtisztítjuk, megmossuk és addig főzzük, míg evan sűrű nem lesz, mint a lek­vár. Üvegekbe rakjuk, szalicilt te­szünk rá és kigőzöljük. Ugyanígy tesszük el a spenótot is. Alma. körte aszalása. A gyümöl­csöt meghámozzuk, magházát ki­vesszük és napon szárítjuk. Hasz­nálat előtt leforrázzuk és cukros; vaníliás vízben, melybe fahéjat, szegfűszeget, citromhéjat tettünk, megfőzzük. Télire eltett hordóskáposzta. Érett fehér káoosztát, meggyalu!- va. megsózva, hordókba rakunk. Minden sort meghintünk borssal, édes. vagy birsalmával, babér­levéllel, felszeletelt veréshagymá­val. Ezután minden sort leszorí­tunk. lesulykolunk, lecsavarunk, negyedóráig állni hagyjuk, teszünk bele fejeket is torzsájuktól meg­tisztítva. Ennek helyét jól megsóz­zuk, a hézagokat gyalult káposz­tával jól kitömjük. Ha a káposzta 3 _10 nap alatt megforrt, a vizét l emerjük, tiszta vízzel felöntjük s Így keményszálú káposztát nye­rünk. Sűrű lemosással eltarthatjuk még nyáron is. Amíg erjedés alatt áll, langyos helyre, ha teljesen érett, savanyú, hideg helyre tesz- tzük. Boros uborka, A nagyon apró uborkát üvegbe rakjuk és forra­lunk egy rész bort, egy rész vizet, egy rész ecetet. Teszünk bele sót és minden háromnegyedliter léhez negyedkiló cukrot. Felforraljuk és teljesen kihűlve ráöntjük az ubor­kára. Lekötjük, kigőzöljük, da amint forrni kezd, levesszük és pokróccal letakarva hagyjuk ki­hűlni. Főtt kukorica (télre éltévé). A gyenge csöveskukoricát félig meg­főzzük sósvizben, kihűlve üvegbe rakjuk és levéből annyit öntünk rá, hogy egy ujjnyi híja legyen. Lekötjük, egy óráig kigőzöljük és letakarva hűtjük. Tölteni való paprika. A paprikát csumájától megtisztítjuk, .megmos­suk, 3—4 darabot egymásba dugunk, üvegekbe rakjuk és erő­sen szalioilos hideg vízzel leöntjük, és eltesszük. Szilva, meggy. cseresznye. A [ gyümölcsöt forró napon szárítjuk.; Paprikasaláta. A magvától ésj erétől megtisztított zöld és piros; csövespaprikát vékony metéltre j vágjuk, besőzva rétegenként üveg-j be rakjuk. Borecetes, sósviaet for-; ralunk, teszünk bele babérlevelet,; borsot, ezt felforraljuk és ha ki-; hűlt, a paprikára öntjük. Tetejére; szalicilt teszünk és lekötjük. Káposztasaláta. A vöröskáposzta | leveleit letisztítjuk, a káposztát! vékony metéltre vágjuk vagy meg- j gyaluljuk, besózzuk, 5 óráig sóban! hagyjuk, azután kinyomjuk és víz-; zel hígított cukros, sós. forralt, kl-| hűtött borecettel összekeverve; hagyjuk két óra hosszáig, azután; üvegbe rakjuk, még borecetet és; szalicilt teszünk rá és kigőzöljük, j Paradicsomsaláta. Az érett par?-; dicsomot megmosva, vékony karl-i kokra vágjuk, üvegekbe rakjuk,: gyenge sósvizet forralunk, a para­dicsomra ráöntjük, lekötjük és ki- gőzöljük. Már most gondoljunk a hűvösödé napokra Ilyenkor legcélszerűbb a szoknya-pulóver összeállítás. Fehér-kék csíkozású pulóver rövid ujjal és középkék ra­kott szoknya. Szép és divatos viselet Erősebb testalkatra való a képen látható fehér-bordó csíkos ruha. A lefelé futó csíkozás, a hosszú gombolás és a hosszított V-a’akú ki­vágás egyaránt karcsúsít A VÁLTOZÁS KORA Mutasd a konyhád s megmondom ki vagy! AZ EMBER ÉLETE több szakaszra oszlik. A gyermek­kort követi a serdülés, majd az érettség ideje. Ekkor va­gyunk a csúcson, s azután nagyon lassú, majd gyorsabb tempóban közeledik a szerve­zet elhasználódása, az öreg­ség. A nők harminc éves koruk táján állnak teljes testi erejük teljében s ennek elmúltával lasnan-lassan, akármilyen fáj­dalmas is bevallani, de meg­kezdődik az öregedés folya­mata. Ez egyénenként s ideg- rendszertől függően több-ke­vesebb rázkódtatással jár. Mindenesetre az egészség, a rendszeres élet itt is, mint minden területen, nagy előnyt jelent. A nőkre különösen rmgy teher járul jelenlegi át­menetekkel terhes életünkben. Különösen a dolgozó nők szer­vezete megviseltebb, hiszen rendszeres munkájuk mellett ellátják a háztartást, gyerme­keket nevelnek, s azonfelül feleségek is. Sokan évekig emellett még tanultak is, ami különös megterhelést jelentett, ilyen életmód mellett szóra­kozásra, pihenésre idő alig jutott. Mi tartozik az egészséges életmódhoz? Elsősorban is a nal meglátjuk a különbséget. Aki a fiatalságával jól gazdál­kodott, annak nem kell félni az öregségtől sem. Természetesen sokat számí­tanak a lelki tényezők is. Aki nem akar megöregedni, meg­tartja fiatalos lelki frisseségét, fiatal marad a változás korá­ban is. A legtöbb asszony a pete­érés megszűnésétől számítja öregedését. Pedig nem így van, ez csupán egy szakasza ennek a stádiumnak. A szervezet igen okosan gazdálkodik. Tud­ja, hogy a gyermeket nem csak a világra kell hozni, ha­nem fel is kell nevelni. Épp ezért a megfelelő korban be­szünteti működését. Nálunk ez általában 50 éves kor körül következik be. A VÁLTOZÁS korában gyakran van szükség orvosi kezelésre, de ennek soha nem az a célja, hogy a peteérést visszaállítsa. A kezelésre ak­kor van szükség, ha a válto­zás kellemetlen testi tünetek­kel jár, nyugtalanságot, hevtl- lést okoz. A kezelés akkor he­lyes, ha ezek a jelenségek megszűnnek. Elsőrendű jelen­tőségű az idegrendszer meg­nyugtatása, az izgalommentes életmód. Gyógyszeres kezelés­N agyon sok igazság van a fenti mondásban. Nem egy házi­asszony állandóan tisztítja, porol­ja a szobáját, még meg is lehel- geti a képek rámáját. De ha vélet­lenül a konyhájába nyit be az em­ber! Azt sem tudja, milyen gyor­san húzza be az ajtót maga után, úgy megijed a látványtól. Mosat- lan edény, piszkos ruhák, szét­szórt játékok, földre dobott sze­mét ékesíti. S ez nem is olyan ritka látvány, aki sokat jár embe­rek közé hivatásánál fogva, az a megmondhatója. Úgy gondolják, a konyha olyan hely, ahol nem kö­telező a vend és tisztaság, mert ott úgyis mindig piszkos munka folyik. Legföljebb a vasárnapi ebéd után rámolnak el. Nagyon rosszul gondolkoznak,. akik így tesznek. Az igaz, hogy a konyhá­ban állandóan teszünk-veszünk, hisz ott főzünk, nem egyszer mo­sunk, mosogatunk. Ez azonban nem jelenti azt, hogy magát a konyhát ne takarítsuk ugyanolyan gonddal, mint a szobákat. Nem az a lényeg, hogy telerakjuk vizes­kancsókkal és sllngelt falvédőkkel, hanem az, hogy makulátlan tiszta és célszerű legyen. Ma már a legtöbb nő dolgozik, ki műhelyben, gyárban, vagy a földeken. így szűkében vannak az időnek s leginkább a konyhában terítenek, kímélik a szobák tiszta­ságát. Nincs is ebben semmi bal. ha a konyha olyan, hogy a család tagjai jó étvággyal ülhetnek le az asztal mellé. De viszont nincs is étvágyrontóbb látvány az olyan tálalásnál, ahol az asztal egyik fe­lén púposodik a mosatlan, a má­sik sarkán meg összekucorodva, kényelmetlenül eszik a család. Sajnos, bútortervezőink s főleg a háziasszonyok az ideális konyha­bútornak még mindig a hatalmas, vitrinekkel felszerelt konyhaszek­rényt tartják, amitől egy kisebb­méretű konyhában már megmoz­dulni sem lehet. A modern, ké­nyelmes konyhát ma már úgy rendezzük be, hogy a háziasszonya nak minden kezeügyében legyen) ne kelljen vándorolnia főzés közben egyik sarokból a másikba. Alapo­san átgondolt megoldással renge­teg munkát takaríthatunk meg, könnyebbé válik a háztartás veze­tése Á konyhát úgy rendezzük be, ” hogy legyen egy nyugodt sa­rokasztal, ahová le lehet ülni en­ni, míg a főzést egy lehajtható asztallapon végezzük el. Jó konyha az, ahol. mint egy jól felszerelt műhelyben, minden elérhető s egy mozdulattal kéznél van. Soha ne feledjük el: a konyha a háztartás szive, ha az tiszta és ren­des, ott tiszta és rendes a háztar­tás' egész menete. Aranyszabály le­gyen az, hogy másnapra nem ha­gyunk mosatlan edényt, tűzhely, csapok ragyogjanak. A követ na­ponta legalább egyszer rendesen felmossuk, nagymosás után nem árt a lúgozás. A főzés közben le­cseppenő locs-pocsot a kéznél levő törlőruhával azonnal szedjük fel. így kevesebb fáradsággal mindig jószagú. rendes lesz lakásunknak ez az annyira fontos része. FÉLEK AZ ISKOLÁTÓL! helyes táplálkozás. Harminc után a nők általában hízásra hajlamosak, ezért a zsír és lisztféleséget kerülni kell. So­kat kell a levegőn mozogni. Kevés nő tudja, hogy a do­hányzás — sajnos — öregít. Sokat vitatott kérdés, hogy az asszonyok előbb öreged­nek-e, mint azok, akik nem nem élnek házaséletet. Nos, erre a válasz csak az. hogy ha egymás mellé állítunk egy nyugodt, kiegyensúlyozott éle­tet élő férjes asszonyt s egy úgynevezett vénlányt, azon­nél az E-vitaminnak van nagy szerepe. Ha beköszönt a klimaktéri- um, nem kell kétségbeesni. Ha akarjuk, fiatalok maradunk továbbra is testben és lélek­ben egyaránt. Természetesen nem úgy. hogy versenyezni akarjunk a 18 évesekkel öl­tözködésben és magatartásban. A feltűnő ruha, hajviselet nem ebbe a korba való. Az érett kornak is megvannak a maga örömei, amelyek kár­pótlást nyújthatnak az elvihar. zó ifjúságért. M ég két-három gondtalan hét s máris eltelt a vaká­ció. Helyükre kerülnek az úszógumik, a kis fürdőruhák, vége az egésznapi vígságnak, s újra kezdődik a „komoly” élet az iskolások számára is. A nagyobbak szinte örülnek ennek, a szünidőbe is bele le­het fáradni. De itt vannak a kicsik, akik most lépik majd át először az iskola küszöbét! Mennyi kí­váncsiság, izgalom dobog kis szívükben, ha erre a napra gondolnak. Minden évben akad az osztályban olyan kis­:uiiimiH!i!ii!iiiti!tiiittimmiitiftmimtiiiiiiu iiiiiiHmHHiiHiiiitiiiümmMiimiHmmimiHiiHiHHHHmtHiHmiiHiHmmiHUHimiiuHHHMHüiftiimimmiimmuiHHmMmMHitmiimiiimiiiiitiimii.' ejtvény-fe/tiAA A NŐK DICSÉRETE MOLIÉRE, a modem vígjáték atyja, azokról csipkelődik mai rejtvényünkben, akik állandóan agyba-főbe dicsérik a nőket. Igaza volt Moliére-nek? Bízzuk a döntést női olvasóinkra. Lásd vízsz. 22. és függ. 3. sorokat. j VÍZSZINTES: 1. Részére csak l mellékszerep jut. 9. Parány. 13. j idény. 14. A Tisza «mellékvize. 16. | Fordított becézett női név. Í7. O. ; Ü. 19. Olasz kikötő az Adriai-ten- \ ger partján. 20. Végnélkül esik? 123. A rom kétharmada. 26. Kis- j lányos üdvözlés. 27. Rossz irányba ; tereli az ifjú életét. 28. Matild : közvetlenebbül. 30. Műsor. 32. Ta- j szít. 34. Angol szekér (CAR). 33. ! Eseményeket előidéző tényezők. ! 36. Visszahí! 37. zömök. 40. A nik- ■ kel jele a kémiában. 42. Méltatlan- ; kodik e szócskával. 43. A nők ; ..szemefénye”. 45. Roppant sokra : tartja. 48. Kéter? 49. A. R. 50. ; rsyekvö. 31. Nagy Lajos. 52. Az a ; társaság szintén. 54. Ezen a sínen ; nem megy el a vonat. 55. Kormá- inyozható szán. 57. összefüggő test­részek. 59. Később. 61. Közel- keleti főváros. 63. Visszaút! 64. Ez­zel a szóval csodálkozik a gyer­mek. 67. igekötő. 69. Nyak _ né­metül. 70. Libaszélek? 71. Olasz tő — ahogy az olaszok mondják. 72. Kétféle tevékenység a madarak­nál. 75. Gyümölcs. 77. Jegyzetfüzet. 78. Külföldi innivaló. FÜGGŐLEGES: l. Sovány la, csontos is. 2. Csordultig. 4. Álló­víz. 5. Bizonyára italosak. 6. Z. K. 7. Alá nyitott füllel jár. 8. Nemes paripa. 9. Szót se többet!!! 10. Jobbról az első? H. Földforgató. 12. Elsőrendű. 13. Tisztálkodószer­rel bekent, 15. A svédek fillére. 18. A ritmus egy hulláma. 21. Egyes asszonyok házi fegyvere? gyerek, aki sírva követeli, hogy vigyék haza, fél itt­maradni. Itt külön kell ki­emelni azt, hogy óvodás gye­rek soha nem viselkedik így. azok kivétel nélkül örömmel mennek iskolába, mert már megszokták és szeretik a kö­zösségi életet. Vajon miben gyökeredzik az ilyen magatartás? Bizony, a. szülő helytelen nevelésében. Ha fegyelmezetlenek voltak, csintalankodtak a gyerekek, ez a refrén járta: na megállj, majd adnak ezért az iskolá­ban! Nádpálcával verik ott a rossz gyerekeket! Ha rossz leszel, az iskolában tintalevest kapsz papírgaluskával! stb., I stb. Nemcsoda, ha szegény | gyerek előtt az iskola lassan- ! lassan mind ijesztőbbé válik, | s retteg, mikor kell annak aj- I táján belépni. | Mit kell tenni, hogy a gye- ! rek már előre szeresse jöven- ! dő második otthonát, s máso- ídik anyukáját, a tanító nénit? *3. Nagy hirtelen otthagy csapot- i Előre meg kell szerettetni. Ha papot. 24. Ruhadísz. 29. L. A. K. R. = a «verek kérdezősködik 31. OUószélek. 33. Ötvenhat római ia gyéréit KeraezosKoaiK, hsammal. 36. Nagyon jó vélemény-= roondjuk azt. hogy kisfiam, nyel van róla. 38. Egy más világ-Í ezt mind megtanulod az is- rész lakója. 39. Elmondhatjuk a = kólában; aki oda jár, az min- koporeóról. 41. Javamra dönti el a i dent tud milv^n in ic annak part. 43. Papírmennyiség. 44. Z. E.= „ , ’ , ',n J? 1S ,an,3?alC 46. Olasz folyó. 47. n. Y. b. 52.1a gyereknek, aki már iskolába Útakadály. 53. Esel? 56. Verdi. 1 mehet! Nézzük meg a gyerek- Rossini írtak róla operát. 57. El-=kel előre az iskolát, mutas­ÄüS.%" Friie0bbakeletaH1k.m®g- h°> > bejárni. Me- 60. Betűrejtvény: BHHHHHH. 62. !selJunk •sokat; az iskolai élet- üres has? 65. Irány. 66. Zenei mű-1 ről. Keltsük fel a kíváncsisá- szó: KODA. 68. Szerszám a kert-Igát azzal, hogy elmondiuk. ben. 73. Zsák belső tartalom nél-= miiVíirY kül? 74. Francia névelő. 76. Fordl-1, ye" SZep konyvei- fuzetfll ton aróma. | lesznek, mennyi színes ceru­zái8, tolltartója. A közvetlen .,maradi” szörejtvények: | készülődés izgalmait igyekez- Az alábbi rejtvények azonos fo-szünk még fokozni, hogy való- gássál oldhatók meg! | ban várja a gyermek a tanév­| nyitást és ünnep legyen szá- 1 mára, amikor „iskolássá” vá- ! Iik. | Legyen az a nap ünnep az | egész család számára. Érezze | a gyermek, hogy most valami | más, szép kezdődik, s ő a lég­ii fontosabb személy ebben. I Benn az osztályban adjuk | át a kicsit, aztán csak a nyi- Beküldendő Moliére mondásé-f aítóból figyeljük, mitcsi- nak, valamint, a szórejtvények I na'> tovább ne zavarjuk jelen­megfejtése 1953. augusztus 27-ig. A = létünkkel, tanácsainkkal. Az helyes megfejtők között értékes | a gyerek, aki a fentiek sze­.... “'"“i1- f fint lett előkészítve erre a ÄStÄSSI“!** ham" ma­pajtá­REG ■REG VIDÉK- VID HATVÁNY ■HAT könyvjutalmakat sorsolunk ki. Az 1958. helyes megfejtése: .Tompa Mihály:. ,. , Munkásság az élet sója, a romlás-? °at, beszélgetni kezd tói mely megojja. S ésák az aki fsaival s teljes szívvel figyel nem hevert, várhat áldást és sl-fa tanító néni magyarázatára kert. Szótagrejtvény: A gólyához. 5 . .. , uzaxara. 5 Legyünk türelmesek a kiesi­Könyvet nyertek: Csendes Zsu-=vel ha a: »IcS __ , z sa. Domony. - Vásárhelyi Nagyig’ , naPokban csak István. Áporka. _ Bády József, s arac* belőle a szó. Ne za­S zob, Jókai u. 47. — Móczár Ju-1 varjuk, beszélje ki magát, Hanna, Kiskunlacháza, Dózsa u.J hisz ilyenkor legielentéktelo 165. _ Dénesi János. Pécel. Kos-1 nebb ki« róclot •, . xe” s uth Lajos lér 7. - Tálamon részlet is élmény a nosné, Budapest, VII.. Maja-1 ^zemeDen- Ne szidjuk semmi­kovszky u. 16 _ Lörínczi Ferenc-1 ért, ha rosszul mondott vala­né, Vác, Ambró u. 22. — Megyeril mit „ , , .. György, Ujhartyán, Deák F. u. 3. | b ne szegjük kedvet, _ Czlngléri József, Páty. — pálin-1 u§yanis nagyon fontos, hogy kas Józsefné. Kiskunlacháza, Kos-1 82 élső napokban kedvet csi- suth l. út 19. | náljunk a közösségi élethez, a A könyveket postán küldjük el. = tanuláshoz.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom