Pest Megyei Hirlap, 1958. augusztus (2. évfolyam, 180-205. szám)

1958-08-14 / 191. szám

mm Biter i^tirlao 1958. AUGUSZTUS 14. CSÜTÖRTÖK Újból megkezdődnek az MSZBT orosz nyelvtanfolyamai Az MSZBT elhatározta, hogv az idén ősszel újból megindít­ja orosz nyelvtanfolyamait kezdő-, haladó- és felsőfokon. A tanfolyamok október 15-én kezdődnek a legjobb orosz nyelvtanárok közreműködésé­vel. A héthónapos, heti kétórai foglalkozásból álló tanfolyam tandíja legalább 12 fő részvé­tele esetén hallgatónként 90 forint. Az eddig használt tanköny­vek elavultak, ezért az MSZBT javaslatára a Tankönyvkiadó Vállalat ősszel új tankönyvet bocsát forgalomba. A beiratkozások szeptember 1-től 30-ig tartanak. Jelentkez­ni lehet vidéken az MSZBT megyei, járási, városi és üzemi titkárainál, valamint a baráti körök vezetőinél. KINÉL VAN A TU? : Az innsbrucki fül-, orr- és gégeklinikáról nyomtalanul el­tűnt egy kétcentiméteres rá­diumtű, amely súlyos károkat okozhat annak, aki magával vitte vagy megtalálta. A tiroli lakosságot a rádió és a sajtó figyelmeztette a rádiumtű eltű­nésére; Geiger-számlálóval kutatták át a klinika összes helyiségeit, de az elveszett tű­nek még nem akadtak nyomá­ra, _________ M űszer vigyáz a minőségre Szovjet mérnökök olyan automatákat szerkesztettek, amelyek a gyártási folyamat közben állapítják meg a ter­mékek minőségét. A műszer legfontosabb része az „elektro­mos szem", amely anyaghibá- sodás esetén elektromos im­pulzusokat bocsát ki, ezeket viszont különleges berendezé­sek felfogják. így leolvasható, hogy hányadik méternél jelzett a gép selejtet. KÜLFÖLDI MAGYAR SEGÍTSÉGÉVEL magyar expedíció indul a szudáni magyarabokföldjére és az anyagot most rendezik, dolgozzák fel. Expedíciójuk a második világháború óta az el­ső hivatalos magyar expedíció volt Afrikában. Részvevői sok érdekes élményükről könyvet is írnak. Az Amazonas-expedíció önellátási terve Újabb zoológiái és antropoló­giai expedíciók terve is felme­rült, sajnos azonban egyelőre még egyik sem indulhat út­nak. Az egyik ilyen expedíciós terv már csak azért is érdekes, mert csupán az odautazás költ­ségeire keli a pénzt előlegezni, útján egyébként az expedíció önmagát tartaná el, az előlege­zett útiköltséget valutában visszafizetné, értékes hüllőbő­röket hozna haza és a vissza­utazásra is előteremtené a szükséges pénzt. Ez az expedí­ció Brazíliába, az Amazonas és vízhálózata mentére készül. Vezetője, Molnár Gábor már éveket töltött Brazíliában, ott vesztette el szemevilágát és több kitűnően megírt könyvé­vel tette ismertté nevét. A múzeum tudósain kívül a Hu- nyady-fivérek vennének még részt ebben az expedícióban, s közülük Hunyady László mér­nök lenne kétségkívül a leg­fontosabb szereplő, aki az egész út anyagi fedezetét az általa tökéletesített elektromos halászókészülékkel biztosítaná. A folyók mocsaras vidéké­nek sekély vizeiben a készü­lékkel tömegesen nemcsak ha­lakat fognának, hanem kaimá- nokat, anakondákat, más kí­gyókat, teknősbékákat, nagy gyíkokat és mindenféle vízi állatot, sőt szárnyasokat is. A kifogott halak és más állatok minden fajtájából több pél­dányt preparálnának a mú­zeum számára, a hüllők rend­kívül értékes bőrét pedig elad­nák és ezzel megteremtenék az expedíció anyagi alapját. A vidék rendkívül bőséges hüllő­állománya és a hüllőbőrök vi­lágpiaci értéke valóban biztos bázist jelent az expedíció Szá­mára. Ennek tudatában az ex­pedíció indulása elé magyar részről semmi akadályt sem gördítenek. Molnár Gábor még február­ban-egyenesen Kubitsek’ bra­zil köztársasági «elnökhöz for­dult, tőle kért beutazási, meg vadászati és halászati enge­délyt. A kérelemre a Brazil Bevándorlási és Gyarmatosí- tási Nemzeti Intézet június­ban kelt válasza nemrég ér­kezett meg Budapestre. Arra hivatkozva, hogy Brazília és a Magyar Népköztársaság kö­zött nem ál fenn diplomáciai kapcsolat, az intézet a vízu­mok kiadását nem engedé­lyezi. mininiii!iiiiiiiitiiiMiiniuiiiiiiiiiiiiiiiiniiiniiniiMiiiiiiMiiii»niitiiiniiiiiiiiiiiiMiii!iiiniiii(iiiiitiMiiiii!iniiiiiiiiinMiiiiiiiiiiwillig Az elutasítás az expedíció I részvevőinek kedvét nem vet- |te el. Most a Rio de Janeiro-i 1 külkereskédelmi képviselet | útján újabb kérelmet nyúj- jjtottak be a brazil kormányhoz 1 és bíznak abban, hogy a vizu- Imot végül is megkapják. Az újjáépülő Természettudo­mányi Múzeumról azután, hogy legutóbb Kovács Andor­ról, az argentínai nagycsaládú magyar szabó áldozatkészségé­ről beszámoltam, vau még sok mondanivalóm. Nem szeretném elhallgatni, hogy más külföldi magyarok is a gyűjteményét vesztett múzeum segítségére sietnek. Aztán itthoni magya­rok leleményes terveiről is be­szélnem kell, meg arról, hogy külföldi országok az elpusztult antropológiai, ásvány- és ál­lattani gyűjtemények pótlásá­hoz már eddig is jelentősen hozzájárultak. Alig van külföl­di múzeum, amelyik kisebb vagy nagyobb, de mindenkép­pen értékes ajándékot ne kül­dött volna. Közös szovjet—magyar expedíciók A Szovjetunió elsőnek sie­tett a múzeum segítségére, ed­digi értékes segítségénél azon­ban még nagyobb támogatást is ad. Dr. Boros István, a mú­zeum főigazgatója a tavasszal Moszkvában tartott nemzetkö­zi zoológiái kongresszus egyik előadója volt és ez alkalommal szovjet múzeumvezetőkkel és természettudósokkal megálla­podott abban, hogy a jövő esz­tendőben a Szovjetunió terüle­tén magyar tudósok is részt vesznek azokban a tudomá­nyos expedíciókban, amelyek­re különben a többi népi de­mokrácia tudósai is meghívást kapnak. Ezeknek a közös ex­pedícióknak eredménye is nö­veli majd a Természettudomá­nyi Múzeum új gyűjtemé­nyeit. Az egyiptomi kormány meg­hívására még a télen a Nílus felső folyásánál járt a mú­zeum tudósaiból álló magyar expedíció. Útjuk szép ered­ménnyel végződött, jelentős zoológiái anyagot hoztak haza A Stroncium 90 - egy rejtélyes gyermekbetegség oka? Az észak-walesi Bangor vá­ros szakszervezeti vezetői fel­szólították a városi tanácsot, vizsgálja ki, vajop a helyi kór­házban fekvő gyermekek külö­nös betegségét nem a Stron­cium 90. okozza-e. A tanácshoz intézett levél­ben rámutatnak arra, hogy a Stroncium 90., amely az első hirosimai atombomba óta a légkörben mindenütt észlelhe­tő, különösen gyakori a Wales- hez hasonló hegyvidékeken ahol sok az esőzés. „Nem akarunk alaptalan riadót fújni, de véleményünk szerint a gyermekek megbete­gedésének ol<út ki kell vizsgál­ni. A kis betegek ismeretlen betegségben szenvednek, s láb­szárcsontjukra panaszkodnak. Mint ismeretes, a Stroncium 90. a nagyobb csöves csontokat támadja meg.’1 „Ugyanakkor a helyi farmo­kon sok bárány pusztul el is­meretlen betegségben, amely először az állatok térdét tá­madja meg s bénulást okoz". A szakszervezetek azt java­solják, hogy a városi tanács a mezőgazdasági szakértőkkel együttműködésben, rendszere­sen elemezze a környező dom­bok talaját és növényzetét. alapján amerikai egyetemi ka-1 tedrára hívták meg. Az egy-| kori pesti filmrendező az ant-1 Topológia nemzetközileg is el-| ismert nagy tudósa lett, elnö-1 ke az antropológiai kutatások I támogatására létesített svéd 1 Wenner—Gren alapítvány- f nak. Magyar kollégáját azért | kereste fel, hogy az alapít-1 vány segítségét felajánlja af múzeumnak. Megígérte, hogy | az elpusztult antropológiai | műszerek helyett újakat küld | de még ennél is többet mon- I dott: — Magam szeretnék antro-i pológiai vizsgálatokat végezni! a szudáni magyarabok között,! de rendkívül el vagyok fog-| lalva, pedig régi vágyam. Azf alapítvány szívesen támogat-1 ná a magyar Természettudo-§ mányi Múzeumot. Indítsanak ? önök expedíciót Szudánba ... | a szükséges költségeket csak-1 nem száz százalékig fedezné 1 az összeg, amit nyújtani tu-1 dunk A szudáni kormány en- E gedélyét azonban szerezzék 1 meg önök. Kik azok a magyarabok? | Az engedélyt az expedícióra! azóta már megkérte és hihető- 1 leg meg is kapja a múzeum. 1 Akkor pedig rövidesen végre 0 • közelebbit is megtudunk a rej-1 télyes magyarab törzsről.! ezekről a sötétbarna, de a | szudániak testszínéncl vilá-1 gosabb bőrű emberekről, akik I magukat magyaroknak vall-! ják. Arabul beszélnek és mn-1; namedánok, de apáról-fiúra ? száll köztük a szájhagyomány, i hogy egykor törökök kezébe § jutott magyar hadifoglyok az | j őseik. Láncrafűzve Anatóllá-1 ba hurcolták őket, onnan pe- 1 digs a Nílus egyiptomi part-! jaira. A múlt században végül I szudáni területre vitték át| őket és azóta ott élnek Wadi 1 Halfától keletre. Létezésükről I már Jókai Mór is tudott és 1 megemlékezett, tudományos I köröknek azonban nincs arról 1 semmi hírük, hogy magyarok,! legkevésbé, hogy magyar tu-| dósok felkeresték volna ezs- | két a távolbaszakadt állítóla-1 gos fokonainkat. ' | A közéjük induló magya* = expedíció természetesen zo-1 ológiai, sőt ásványtani kuta- 1 tásokat is végez majd a ma- I gyarabok földjén. ■ ★ Külföldiek, külföldön élő | és itthoni magyarok sok éves | és fáradságos munkája azon- \ ban az elpusztult gazdag I gyűjteményeket csak részben | pótolhatja. Mégis, mire vagy | másfél esztendő múlva újra | megnyílik kiállítása, a Tér- | mészettudományi Múzeum I gazdagabb lesz, mint volt: 1 minden új szerzeménye kül- I földiek és magyarok, tudósok I és laikusok nemzetközi tudó-1 mányos szolidaritásának lesz | a hirdetője. Szokoly Endre *-j- S'/iututí, CSENDES DON Szeptemberben mutatják be filmszínházaink a Karlovy Vary-i filmfesztiválon nagydíjat nyert Csendes Don című szovjet filmtrilógia első részét. A második rész október­ben, a harmadik pedig novemberben kerül bemutatásra mi ........................................ C ílLMHlRADÓ ' ' (J ......“'“''"'''“'“iiiiitiimiluilllllllllUllllllllllllilHHIHiSfc. K IOSZTOTTAK az idei francia kritikai filmdíjakat. A legjobb francia film díját Ké­né Clai Orgonás kapu című filmje nyerte el. a két legjobb külföldi film díját pedig az amerikai Híd a Kwai folyó felett és az olasz Cabiria éj­szakái kapta. SAINT VINCENT-BEN ki­osztották az idei Aranykupa filmdíjakat az olasz film leg­kiválóbb képviselőinek. A leg­jobb olasz férfi filmszínész dí­ját Alberto Sordi, komikus színész kapta a „Mindketten tolvajok” című filmben nyúj­tott kiváló alakításáért. A leg­jobb olasz filmszínésznő díját Giulietta Masina nyerte el, a Cabiria éjszakái című filmjé­ért. A legjobb filmrendező dí­ját Visconti kapta, a Fehér éj­szakák című film rendezésé­ért. A SAJTÓ natív elismeréssel emlékezik meg az ismert ja­pán származású amerikai film­színészről, Sessue Hayakawa- ról, aki 67 éves koráig 132 film főszerepét játszotta el. RAF VALLONÉ legújabb filmjét az elmúlt napokban mutatták be Párizsban. Címe: A csapda. 1 Magyar filmrendezőből lett természettudós ajánlata 1 Nem kevésbé érdekes a mű-1 | zeum Szudánba tervezett ex- | I pedíciójának fő célja és anya-| ! gi fedezetének megszerzése | |sem. Előbb talán beszéljünk | |a költségek előteremtéséről. | | Nemrég Bécsben nemzetkö-1 | zi antropológiai kongresszus 1 | volt, magyar részről részt vett | fazon Nemeskéry János, a Tér- \ | mészettudományi Múzeum | |antropológiai, osztályának ve-1 fzetője. Nemeskéryt még az| | első ülés előtt az Egyesült Ál- § |lamok egyik delegátusa ma-! | gyár nyelven szólította meg. 1 1 Kiderült róla, hogy odaát | | egyetemi tanár, idehaza a hu-1 |szas évek elején neves film-| ! rendező volt, Fejős Pálnak § | hívják. Vagy harminc észtén-1 Ideje meghívták Párizsba, több 1 |nagysikerű játékfilmet ren-1 | dezett, aztán Dániába ment, | 1 ahol természettudományi fii-1 |mek rendezése közben antro-| fpológiával kezdett foglalkozni | ! és az egyetemet is elvégezte. | | Doktorrá avatták. 1940-beri \ | repülőgépen egy dán expedí-f iciót vezetett Peruba és az er- I |ről írt tudományos értekezései I ÓRIÁSI MENNYISÉGET ESZNEK MEG AZ APRÓ ÁLLATOK Mindenki tudja, hogy a leg­több kismadár igen nagy hasz­nára van a kerteknek, mert étvágyuk igazán nem áll arányban testük apró voltával. De még az elfogyasztott „ét­kek” mennyisége sem! Érde­mes néhány példát megemlí­teni a tudósok megfigyelései­ből. A tudomány ötezer fajta énekesmadarat ismer. Ezek mind rovarokból élnek. Rossz rágondolni is, mit látnánk, ha az általuk elfogyasztott férge­ket egyrakásra összehordanák. Megfigyelték, hogy a függő- cinke, amely a kártékony ro­varokat és petéiket a legvéko­nyabb faágról is leszedi, négy fiókájával együtt egyetlen nyár folyamán hat mázsa her­nyót pusztított el. Egy fecskepár egyetlen óra alatt 125 rovart hozott fiókái­nak a fészekbe. Egy verébpárt is megfigyel­tek és megállapították, hogy pár nap alatt egy cseresznyefa egész gyümölcsét megették. A kedves házigalamb hasz­nos is, mert ha mást nem ta­lál, gyommagból is megél. Egy galamb begyében csak egyetlen gyomnövénynek 3500 magvát találták. A vakondok kedvenc étele a májusi bogár pondrója. Ebből naponta annyit eszik, hogy testsúlyának négyszeresét is kiteszi. A denevérnek tizenkét jól kifejlődött és meghízott cse­rebogár nem sok egy ebédre. A cickeegér a legkisebb ha­zai emlősállat, de egyben a legfalánkabb is: öt percig nem tud meglenni, hogy ne egyék. Bámulatos fürgeséggel vadá­szik bogarakra, szöcskékre, tü­csökre, bár prédája nem sok­kal kisebb, mint ő maga. Az ember könnyen azt hihet­ne, hogy ilyen pusztítás mel­lett csoda, hogy még van ro­var és féreg. Nem kell félni, van, mert ezek szaporodása is csodálatra méltó. Sok pillangó van, amelyik harmincezer pe­tét is lerak a növényekre. Hallatlanul érdekes, hogy maguk a rovarok milyen cso­dálatos módon pusztítják egymást is. A káposztalepke legnagyobb ellensége a fürkész, amely a saját petéjét a lepke hernyójá­ba rakja. A kikelő lárva meg­eszi a hernyó zsírját, de olyan óvatosan, hogy áldozata nem pusztul el, csak már akkor, amikor a fürkész bebábozódik a növény szárán. Nem csodála­tos dolog ez? Hogyan tudja a fürkész álcája megkülönböztet­ni a hernyó testében a fontos és nem fontos szerveket? Ho­gyan tudja kiszámítani, med­dig lesz eledele a hernyóból? És főleg hogyan képes a fürkész megtalálni áldozatát, kitől tanulta, hogyan kell meg­fúrni a hernyót, hogy petét le­hessen rakni testébe anélkül, hogy komoly sérülést okozna? ) INNA KMIT játssza Az arany hatalmában című izgal­mas új szovjet játékfilm női főszerepét. A KRITIKA DICSÉRÓEN nyilatkozik Martin Ritk Az ember, aki megölte a félelmet című amerikai filmjéről, amely azt bizonyítja, hogy az VSA- ban nemcsak Little Rock van, hanem vannak olyan emberek is, akik a faji üldözés ellen lépnek fel. A 70 ÉVES Maurice Chava- lier hazatért Franciaországba. Chavalier elmondotta, hogy nemsokára ismét visszatér Amerikába, ahol filmfőszere­pek és színpadi fellépések vár­ják. Már megkezdődtek az elő­készületei a Chavalier élet- rajzfilmnek is, amelyet nagy­részt korabeli felvételekből ál­lítanak össze. LENGYELORSZÁGBAN je­lenleg is 16 játékfilmet for­gatnak. Az országban 969 vá­rosi, és 1650 falusi mozi mű­ködik, és egyidőben 281 ezer néző nézhet filmet.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom