Pest Megyei Hirlap, 1958. augusztus (2. évfolyam, 180-205. szám)
1958-08-12 / 189. szám
1958. AUGUSZTUS 12. KEDD ""nJCirlap 5 SZABAD A PÁLYA I Takarékszövetkezet alakul Inárcson | Az elmúlt hét végén mint- ! egy harminc inircsi gazda 1 gyűlt össze fontos megbeszélés. 1 re. Falusi bankjuk, takarék- § szövetkezetük megalakításáról 1 tárgyaltak. Az összejövetel | célja az volt, hogy megvilas- i sák a községi takarékszövetke- I zet megalakításának lehetősé- ! gét A jelenlevők úgy határoz- ! tak, hogy a takarékszövetke- I zeti előkészítő bizottság mun- 1 kához lát, s a tervek szerint | néhány héten belül összehív- i ják az alakuló gyűlésre az 1 inárcsi termelőket s akkor 1 megválasztják a takarékszö- ! vetkezet vezetőségét is. JOGI TANÁCSOK len igazolatlan mulasztás sem történt az állomás területén, ég egy utolsó koccintás, lassan kiürülnek a poharak és a jelenlevők elindulnak hazafelé, ahol már várja őket a család és az ünnepi ebéd... Somogyvári Ferenc állomáselismeréssel nyilatkozik a szé- | pen karbantartott, gyönyörűen 1 gondozott pályaudvarról. Mi-f előtt elbúcsúznánk, Somogyvá- | ri Ferenc még megmutatja | másik büszkeségüket, a ve-1 zénylőtáblát, amely pontosan \ mutatja, hogy a Cegléden át-§ ' Az áruházak bemutatják a vásárlóknak az új gyapjúszöveteket I A gyapjúipar nyolc vállalata, I a Hazai Fésűsfonó, a Magyar | Posztógyár, a Magyar Gyapjú- ! fonó, a Richards Finomposztó- I gyár, a Lódén- és a Ponnázi | Posztó, az Újpesti Gyapjúszövő | és a Gyapjúmosógyár megálla- i podást kötött a kiskereskede- \ lemmel, hogy októberben Bu- I dapesten a Corvin és a Ver- l seny Áruházakban, vidékein a i szegedi, a kecskeméti, a mis- \ kolci, az egri, a győri, a pécsi, i a debreceni és a szombathelyi j áruházakban és méteráru tíz- ] letekben piackutatás céljából : bemutatják a vásárlóknak az l új gyártmányokat. A bemuta- £ tót árusítással kötik össze és I meg akarják tudni, hogy a vá- i sárlóknak milyen anyagok tet- \ szettek a legjobban, és hogy ] minden egyes új szövetről mi ; a véleményük. Azokból a = gyártmányokból, amelyek \ megnyerték a tetszést, na- i gyobb mennyiséget rendel ; majd a kereskedelem. M A vasutasok egészségére főnök pedig szeretettel mutatja meg a ceglédi állomást, a szépen gondozott pályaudvart, á virágos, sok színben pompázó állomás előtti teret, amelyre Somogyi élvtárs és az állomás dolgozói nagyon büszkék. Sok külföldi utazik itt keresztül és haladó szerelvények melyik \ sínpárokon jutnak. Jőzsa 1st- | ván rendelkező, főnöki szolgá- | lattevő kérésünkre a vezénylő- | táblán bemutatja: szabad a pá- 'i '. lya, a szcwiajor zöldet jelez és 1 . a szerelvény áthaladhat a cég- f ; lédi pályaudvaron ... (Gábor—Gáli) I ' Egy év: és Gyömrö más lesz Ha országjáró nagy kőrútján erre vetődött, a vonat ablakából talán már Móricz Zsig- mond is ilyennek látta Gyom- rőt. Igazi magyar falu. igazi senki szigete. A lovaskocsik nyomán kering, gomolyog a por, vályogot köp az ember, amíg a vonatra várakozik. Néhány esen eresz fa szürkésbarnára pácolódoit a kénes vonatfüstben és az út porában, gubancos, foltokban kiégett fűcsomók. A vasútsoron nincsen koruk a házaknak, az új vakolat, friss meszelés néhány nap alatt belefakul a vigasztalan szürkeségbe. Benn a faluban pezseg az élet, forr, alakul minden, a senki szigetét meghódították. Mint a vízbe dobott kő a gyűrűs hullámokat, úgy alakította minden terv, kezdeményezés a falu életét. Csakhogy idő kell, amíg a hullám a szélekig elér. Az állomások környéke általában nem szemet gyönyörködtető látvány, Gyomron meg különösen nem az. Pedig két állomása is van a falunak, alig negyedóra járásra egymástól. Két apró, kopott kis házikó, igazi szép emlék közlekedési múzeumnak. Esős időben az utasok felének ha nyújt menedéket. A vasút két partján lakók ott kerülnek, fordulnak át a sínen, ahol a legjobbnak látják, a büntetést jósoló tábla nem pótolja a kerítést, no meg rendőr sem mindig akad, aki a jóslatot valóra váltsa. Ide az állomás mellé, erre a szűk kis területre zsugorodott a senki szigete, kívül a falu pezsgő életén, de kirakva mindenki szeme elé. Nem botrán- koztat meg, csak elszomorítja az embert, az idegeneket is. Több mint egymillió forint részjegyet fizettek be a földművesszövetkezetek tagjai büket. A részjegyjegyzésben a legkiemelkedőbb eredményt a budai, szobi, dabasi és a nagy- kátai járások földművesszövetkezetei érték el. Több szövetkezetnél a befizetett részjegy értéke erejéig beruházást hajtanak végre, ehhez ugyanis külön engedély nem szükséges Megkezdődött a karfiol exportja megyénkből — • • 1 Örkényiek látogatása Szatymazon Somogyvári Ferenc munka közben | Elfeledett növényi kultúrá- | kát honosítanak meg egyre in- | kább a dabasi járás termelői. | Örkény községben például a | földieper (szamóca) után az | őszibarack termelésével akar- | nak foglalkozni a gazdák. Va- | sámap csaknem félszáz örké- | nyi gazda látogatott el tapasz- j | talatcsere céljából Szalymazra. | az őszibarack hazájába, ahol ' | nagyjából azonos talajviszo- j = nyok találhatók. j A látogatás sikeres és hasznos volt, és a részvevő gazdák többsége, számszerint mintegy harmincán, elhatározták, az ősszel megalakítják községükben. a földművesszövetkezet anyagi és erkölcsi támogatásával, az első Örkényi őszi- baracktermelő szakcsoportot. A szakcsoport szervezése és megalakulásának előkészítése már megkezdődött. Most valami új, nagy ígéret van a levegőben. A vasútsor lassan pislákoló élete fellob- ban. Helyszíni szemle, bizottság. Mérőszalag zizeg, valaki jegyez valamit. Kíváncsi szemek figyelnek az ablakból, az emberek sokat sejtetően szimatolnak kifelé. Az eddig fél füllel hallott, kétkedve fogadott terv már most valósággá vált. Elértek hát'végre ide is a segítő kezek, egyetlen simítással eltörlik a senki szigetének utolsó csücskét. Nagyon sokan segítenek ebben a hódító, újjáalakító munkában. ki-ki erejéhez képest, és egy kicsit azzal a nem titkolható szándékkal, hogy nagyobb ügjbuzgalomra serkentse a többieket is. Nem is hinné az ember, hogy egyetlen község egyetlen ügye hány országos vállalatot, intézményt megmozgat. Itt vannak a község vezetői, és\ a MÁV képviselői, akikre a legnagyobb munka vár, aztán a tervező- és építővállalatok mérnökei. íerveznek, vitáznak, érvelnek, hogyan lehetne a legjobban, leggyorsabban és a legtakarékosabban megoldani az átalakítást. Nemcsak a saját költségvetésüket vallatják, hanem a másikét is, hogy mindenki erejéhez mérten adjon, de úgy, hogy a nagy, közös pénztár is elbírja a költségeket. Terveik, számításaik nyomán lassan alakul a jövő képe. Egy év múlva más, teljesen új lesz ez a táj. A két kis állomás megszűnik, helyette, a kettő között tágas, modern épület emelkedik. A sínek két oldalán kerítés, széles rakodópálya húzódik, gondozott kövesút vezet a faluba. Megszűnik a vasút széltében- hosszában húzódó, kinek, kinek tetszése szerinti átjáró. Az állomás melletti aluljáró öblös torkából bukkannak elő az utasok, kis kézikocsikkal, kerékpárokkal itt kelnek át a falu egyik részéből a másikba. Uj állomás, aluljáró, útépítés, rengeteg pénzbe kerül. A községnek nagyon fontos, de az országnak is megéri-e? Néhány rövid számítás. Tíz év, talán még annyi sem kell, és az állomás visszafizette a pénzt. Hányszor fékez a vonat napjában a két kis állomáson? Szuszogva elindul, és még mielőtt teljes sebességgel nekirugaszkodott volna, újra fékez. Mennyibe kerül egyetlen fékezés? Hány vonat áll meg naponta Gyomron? És egy év alatt? A vasút mérnöke tonnákban számolja a megtakarít^ ható szenet. Igen, most már értjük. Megéri. Újjászületik az állomás? Ez csak egy kis része a nagy tervnek, de a falu életének minden mozzanata úgy kapcsolódik ehhez a részhez, mint a láncszemek. Tisztességes, télen, nyáron járható út vezet az állomáshoz? Akkor az Autó- közlekedési Vállalat Autóbuszai körforgalomban szállítják a hazatérő embereket a faluba, végig a vasút mellett, bekanyarodva a Wesselényi utcába. a Széchenyi utcába a tanácsház felé. így hamarabb valóra válik a község vezetőinek dédelgetett terve, Gyomrot fürdőhellyé fejleszteni, hiszen nagyszerű adottságai vannak. A tavat most alakítják át betonozott, hatalmas fürdőmedencének. A gondozott, modern állomás, jó közlekedés, ha a vonatról lelépve nem kell először a porban megfürödni, messziről csábítgatja ide az embereket. Most még kopár, kihalt a környék. De a helyszíni szemle jegyzőkönyvében, a szakemberek párszavas feljegyzéseiben már ott van a jövő ígérete, munkások és munkanapok serege, a lüktető élet a senki szigetének a helyén. Bóta Vilma irág" bélyegsorozatot hoz forgalomba a posta A posta vezérigazgatósága közli, hogy augusztus 12-én, kedden nyolc értékből álló, virágokat ábrázoló bélyegsorozatot hoz forgalomba. A 20, a 30, a 40 és a 60 filléres, valamint az I, a 2, a 2,50 és a 3 forintos bélyegek postai küldemények bérmentesítésére 1959 június 30-ig használhatók 'él. A kibocsátás napján Budapesten és vidéken az em kijelölt postahivatalok első- napi bélyegzőt használnak, j városi párttitkár éppen a fi vasutasok • egészségére ürítette poharát, amikor betoppantunk a ceglédi vasutasotthonba. Koszorúzást ünnepségről jöttek meg az állomás, a fűtőház, a pályafenntartás vezetői, dolgozói. A pohárköszöntők sorra hangzanak el, az állomásfőnök a pályafenntartást, a fütőházat dicséri, a fűtőháziak az állomás dolgozóit, * a beszédből kikerekedik az egész ceglédi vasutasélet... A kultúrotthon falán keretben képek: a vasutasotthon alapító tagjai, a hírneves ceglédi vasutas énnekkar alapítói. A fotőklub, a sportkör, az énekkár által nyert emléktárgyak, zászlók, serlegek sorakoznak a vitrinben. Ebben a teremben minden a vasutaséletet idézi, a falakon a felirat és a párttitkár szava is. Mert hagyománya van Cegléden a vasúti munkának, a masiniszta-életnek. Cegléden több nemzetközi vonal húzódik keresztül, s így kétszeresen fontos, hagy a txw- . utasok precízen és óramű pontossággal ellássák feladataikat. A nagy kiterjedésű pályaudvar, a fűtőház és a pályafenntartás dolgozóit a nyolcadik vasutasnap alkalmából köszöntötték. 'Az ünnepség nagyobbik része még szombaton lezajlott, mára csak a koszorúzás és ez a baráti beszélgetés maradt, meg délután a vasutascsapat játszik barátságos mérkőzést a fut- j ballpályán. I Somogyvári Ferenc állomás- | főnök, aki most lett szakmája-1 nak kiváló dolgozója, arról be-1 szél, a ceglédiek sikere abban% rejlik, hogy a párt. a szakszer-1 vezet és a szakvezetés összefot-i gott, s 1közös erővel teljesítet-1 ték az első félévi tervet. A | ceglédi állomás újra élüzem | lett. Az állomásfőnök mellett I n dolgozók közül különösen ki-1 tűnt a munkában Ecseri Lajosi tolatásvezető, aki a vonatoki időbeni összeállításával segí- f tette elő a kocsik gyors továb-\ bitását. Ecserin kívül kiválói dolgozó kitüntetést kapott Kuti \ György vezénylőtiszt, Kiss Já-1 nos szolgálatvezető váltóőr, dr. | Cseresznyés Nándor tanácsos, | kereskedelmi hivatalnok, aki a \ szállítmányozás és a szállító-] felekkel való jó együttműkö- í dés területén végzett példás \ munkát. Somogyvári elvtárs azt is el-1 mondja, hogy a kormányzati megfelelően jutalmazza a jól\ dolgozókat. Az éliizemavató \ ünnepségen az állomás dolgo- \ zói között 21 900 forintot, a = fűtőház és a pályafenntartási dolgozói között pedig mintegy \ 8000 forintot osztottak szét. A j ceglédiekre jellemző még a \ munkafegyelem szigorú betar- \ fása, az elmúlt félévben egyetMegyénkből minden évben jelentős mennyiségű gyümölcsöt, korai burgonyát és különböző zöldségféléket exportálunk a külföldi országokba, főleg a Német Szövetségi Köztársaságba. a Német Demokratikus Köztársaságba, Csehszlovákiába és Ausztriába. A dallasi járásból az idén 196 súlyvagon korai újburgonyát szállítottak külföldre és többek között 16 vagon epret (szamócát), melyet két éve kezdenek iiiimiiiiMmiHinMiiiimmiHitfiiimiiiimiiiiiuiiiimHiMmiHiii Az idén. az év első 7 hónapjában eddig már több mint egymillió forint értékű részjegyet jegyeztek a földműves- szövetkezetek tagjai. A tervek szerint a megye szövetkezeti tagjai az év folyamán 2 millió forint értékű részjeggyel erősítik földmüvesszövetkezeújra termelni a járás területén. Még a szezon kezdetén vagyunk, de már 15 vagon zöldpaprika is útnak indult külföldre. Érdekes, hogy főleg Uj- hartyánból. osztrák kereskedelmi szakemberek kívánságára kifejezetten erős, csípős cecei fehérpaprikát szállítanak. A kért 6 vagonból egy vagonnal már elküldték. Rövidesen megkezdődik a paradicsom exportja is. A mai napon szállítják külföldre a megyéből elsőnek Inárcsról, az 1958-as év első karfiolszállítmányát. Az idén egyébként csaknem 300 vagon karfiolt exportálnak a dabasi járásból. Répádi Pál váci olvasónk azt szeretni tudni, vajon munkaviszonya jogfolytonos-e? 1930-tól 1934-ig dolgozott, ekkor beteg lett s ideiglenesen nyugdíjba került. 1955-ben újra dolgozott három hónapot. Végleges gyógyulása után ez év májusában elhelyezkedett s új munkahelyén nem számítják be a nyugdíjban töltött időt. A Munka Törvénykönyve végrehajtási rendeletének 93. §-a szabályozza azokat az eseteket, amelyek nem szakítják meg a munka- viszony folyamatosságát Ebben a felsorolásban nem szerepel a nyugdíjban töltött Idő. Tehát a vállalat helyesen járt el, mert a nyugdíjas idő megszakítást jelent. 1937 óta megszűnt az Ideiglenes nyugdíjazás, amely azelőtt is legfeljebb egy évi időtartamra 6Zólt. Olvasónk tehát rendes nyugdíjban töltötte le azt az Időt, amíg jelenlegi vállalatánál el nem helyezkedett. k Cakó Béláné ceglédi lakos az iránt érdeklődik, mikor kérhet bete? gyermeke ápolására fizetés nélküli szabadságot, mert nem szeretné, ha rendes évi szabadságától emiatt elesne. A dolgozó nőnek, amennyiben beteg gyermekének ápolását másra nem bízhatja, a Munka Törvénykönyve 98 a. |-a értelmében fizetés nélküli szabadságot kell engedélyezni abban az esetben, ha a gyermek 10 évnél fiatalabb. Ha a beteg gyermek egy évesnél fiatalabb, az any a rendes táppénzes betegállományba mehet abban az esetben, ha a gyermek otthoni ápolásra szorul s azt más családtag ellátni nem tudja. Az egyedülálló dolgozó nőt, ha gyermeke egy évesnél idősebb, de második életévét még nem töltötte be. a betegápolási szabadság tartamára, de egy éven belül legfeljebb hatvan napra táppénz illeti meg. Amennyiben olvasónk kilencéves fertőző beteg gyermeke ápolására maradt otthon, úgy erre az Időre fizetés nélküli szabadságot kérhet s ezt üzeme köteles engedélyezni. Ezt az időt a rendes évi szabadságába beszámítani nem lehet. k Kiss Dániel vecsési olvasónk levele szerint alaptalan vádak miatt elbocsátották. Később bírói ítéletre kijavították munkakönyvében a méltánytalan bejegyzést, de a vállalat az egyeztető bizottság egyhangú határozata után sem fizette ki részére a megállapított 6 visszatartott havi járandóságot. Most azt kérdezi, mit tegyen, hogy pénzéhez végre hozzájusson? Ha a vállalat nem fellebbezte meg az egyeztető bizottság határozatát, akkor az jogerős lett es a munkabért mindenképpen ki kell fizetniük. Azt tanácsoljuk olvasónknak, hogy a Munka Törvénykönyve végrehajtásról szóló 50,1953 M. T. számú rendelet 249. S-a alapján járjon el. Az idézett jogszabály a következőket tartalmazza: Az egyeztető bizottság jogerős határozata végrehajtó okirat. A végrehajtás iránti kérelmet annál a járásbíróságnál kell benyújtani, amelynek működési területen a vállalat telephelye van. Ha a vállalat telephelye — mint az őri esetében is — nem azonos a lakhelyével. akkor a kérelmet a dolgozó lakóhelye szerint illetéke* bíróságnál is be lehet nyújtani Ehhez csatolni kell az egyeztet« bizottsági határozat jogerősségi záradékkal ellátott példányát. A dolgozó kérelmére elsőfokon eljárt egyeztető bizottság köteles a határozat kézbesítését követő nyolc nao elteltével a határozat .Jogerős” záradékkal ellátott példányát a dolgozónak kiadni k Harsányi János gödöllői olvasónk szerződést kötött egy fiatal párral, hogy Ingatlan vagyona átruházása fejében élete végéig el látják, gondozzák s halála utált tisztességgel eltemetik. Miután megtörtént a telekkönyvi átírás, tovább nem akarták tartani, durván bántak vele. nem egy esetben éheztették. Mit tehet, hogy változtathat ezen az áldatlan helyzeten? Forduljon a lakóhelyük szerint illetékes járásbírósághoz és kérje a szerződés felbontását a szerződésben szereplő másik fél durva hálátlansága miatt. A körülményekre való tekintetté! a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján a bíróság valószínűleg helyt ad kérelmének és a szerződést hatálytalanítja.