Pest Megyei Hirlap, 1958. augusztus (2. évfolyam, 180-205. szám)

1958-08-10 / 188. szám

'kJCirhiP 1958. AUGUSZTUS 10. VASÁRNAP Hogyan kell dolgozniuk az üzemi bizottságoknak ? TAPASZTALATCSERE A Hogyan érvényesül munkamódszer GANZ ÁRAMMÉRŐGYÁRBAN gozók kérelmével foglalkozik. Komoly feladatot lát el az üdülési bizottság is. Az egyez­tető bizottság esetenként ül össze a dolgozók kérelmére. Minden egyes esetben a Mun­ka Törvénykönyve alapján dönt. A szakszervezet ezen­kívül rendszeresen foglalkozik a kulturális nevelőmunkával, sportügyekkel és a fiatalok nevelési problémáival. A beszámolót követő tapasz­talatcserén többen megkérdez­ték, milyen a pártszervezet, a vállalatvezetés és az üzemi bizottság közötti viszony. A pártbizottság jelenlevő tagja elmondotta, hogy az üzemi pártvezetőség szakított az el­múlt évek káros gyakorlatá­val és ma már nem korlátozza az üzemi bizottság munkáját, nem parancsolgatnak a szak- szervezet vezetőinek. Viszont arra továbbra is nagy gondot fordítanak, hogy az üzemi bi­zottságon belül legyen egy kommunista mag. A tapasztalatcsere során a felszólalók a vezetési módsze­rek problémáit vitatták meg. Az értekezlet természetesen még nem adhatott teljes vá­laszt a felmerült problémákra, az uj a szakszerve­zeti vezetésben? Betölti-e hi­vatását az üzemi bizottság? Mit lehetne tenni a szakszer­vezeti munka további javí­tása érdekében? Ilyen és eh­hez hasonló kérdésekre akart választ kapni a vasasszakszer­vezet Pest megyei területi bi­zottsága, amikor elhatározta, hogy az eddigi szokásoktól el­térően ezentúl az üzemekben rendezi meg az üb-elnöki ér­tekezleteket. Az első ilyen ér­tekezletre a gödöllői Ganz Árammérőgyárban került sor. A választás azért esett ép­pen az árammérőgyárra, mert jelenleg itt dolgozik a megye egyik legaktívabb üzemi bi­zottsága. Mint a beszámolóból is kiderült, az üzemi bizottság tagjainak nem volt könnyű el- érniök ezt a jó eredményt, ugyanis a gyárban hosszú időn keresztül működött a munkás- tanács, amely teljesen szét­züllesztette a szakszervezetet. Első lépésként az üzemi bizott­ság a dolgozókat összefogó bi­zalmihálózatot szervezte újjá, majd visszaállította a külön­böző albizottságokat. A gyár tizenöt főnyi üzemi bizottsága kéthetenként ül össze, s tervszerű munkaprog­ram alapján dolgozik. Tevé­kenysége igen sokrétű, legfon­tosabb falazatának a dolgozók érdekvédelmét és a termelési színvonal megtartását, illetőleg növelését tekinti. Az érdekvé­delmi feladatokat a különböző albizottságok, a termelékeny­ség növelését és az üzemi de­mokrácia kiterjesztését a ter­melési értekezletek biztosítják. A termelési értekezleteken a dolgozók 75—80 százaléka vesz részt, s ez a jó előkészítésnek köszönhető. Elmondotta az üzemi bizottság elnöke, hogy a szeptemberi termelési értekez­letekre már most készül a bi­zottság. A dolgozók szívesen vesznek részt ezeken a tanács­kozásokon, mert panaszuk, vagy kívánságuk minden eset-_ ben meghallgatásra talál. Az| értekezleten elhangzott javas-1 latokat a vállalatvezetőség há-| rom napon belül felülvizsgálja | és azonnal intézkedik. Ellen-1 kező esetben értesítik a dől-1 gozót, hogy mi akadályozza a| javaslat megvalósítását. Leg-§ utóbb például a próbaterem | dolgozói kértek szúnyoghálót 1 Néhány napon belül meg is| kapták. | Az új típusú tnunkaverseny | formáit és feltételeit maguk a | dolgozók határozzák meg. A | különféle jutalmazásokat, mint | például a kiváló dolgozó cím | odaítélését szintén a dolgozók | véleménye alapján döntik el. | A kormány takarékossági fel-1 hívására az üzemi bizottság | mozgósította a vállalat dolgo-| zóit. Béralap-, rezsi-, selejt- és | anyagcsökkentési terveket dől-§ goztak ki, hárommillió négy-1 száznyolcvanezer forintot sike-1 rült megtakarítaniok. Az újí-1 tási bizottság ugyancsak rend-1 szeresen foglalkozik a külön-1 féle újításokkal. Az év első | felében például százharminc- !_ egyezer-ötszáz forintot fizettek | ki újításokért, | A termelési problémák mei-| lett az albizottságok nagy ré-1 sze a dolgozókat közvetlenül § érintő problémákkal foglalko- | zik. Májustól működik a bér-1 bizottság, amely pontosan ki-1 dolgozta a vállalat és a dolgo-1 zók közötti bérszerződést. A | dolgozók testi épségén a műn-1 a szén, amely egy évszáza- kavédelmi bizottság őrködik. | dón át uralta a világgazdasá- Ez a bizottság havonként tart | got, átadta a helyét az olajnak, szemlét a gyár területén, hogv | a szárazföldi, a tengeri és a megvizsgálja, milyen hiányos-1 légi közlekedés, az ipar és a ságok veszélyeztetik a dolgo-1 gépesített mezőgazdaság ma zókat. Ha'valamilyen hibát ta-f már nagyrészt vagy teljes egá­léinak, azonnal intézkednek. | szében olajfogyasztásra van A munkásellátási bizottság | beállítva. A petróleumlámpák az üzemi konyha, a KÖZÉRT | szerény energiaforrása az el­és a büfé munkáját ellenőrzi. | múlt fél évszázad alatt a leg- Nagv gondot fordít arra, hogy § fontosabb, legáltalánosabban például télvíz idején az abla-1 használt üzemanyaggá lépett kok és a fűtés kifogástalan le- | eíó\ aminek oka elsősorban a gyen. A segélyezési albizottság | belsőégésű motorok tökéletesí- • nehéz helyzetben levő dől- ” tésében és tömeges méretű el­azonban — mint a felszólalá­sokból is kiderült —, az üb-el- nökök már ezen az értekezle­ten is sok olyan tapasztalatot szereztek, amelyet fel tudnak használni. A kezdeményezés tehát bevált és jó útmutatás­nak bizonyult ahhoz, hogyan kell tovább dolgozniok az üze­mi bizottságoknak, — S. P.— Görög vendég a Pilisi Erdőgazdaságban A hazánkban tartózkodó Nikos Poulopoulos, a görög földművelésügyi minisztérium erdészeti igazgatója dr. Ba­lassa Gyula miniszterhelyet­tessel, az Országos Erdészeti Főigazgatóság vezetőjével pén­teken meglátogatta a Pilisi Erdőgazdaságot. A helyszínen tanulmányozta a különböző erdőművelési és kopárfásítási eljárásokat. Megtekintette az erdőgazdaság gépműhelyét, a visegrádi csemetekertet és Má­tyás király visegrádi várának feltárási munkáit. Ellopták a pénztárcámat! • 4» Ottalúlatos szelvény Huszonketten értek el négy találatot a lottón A 32. játékhéten, nem vég­leges megállapítás szerint, 2 560 883 lottószelvény vett részt a játékban, öttalálatos szelvény nincs. A nyertes szel­vények száma és a nyeremé­nyek összege a következő: Négy találatos szelvénye 22 fogadónak van, nyereményük egyenként 87 302 forint. Há­rom találatot 1277 fogadó ért el, ezek szelvényére 752 forin­tot fizetnek. Az értékelők 38 406 kéttalálatos szelvényt találtak, ezekre 25 forintot fi­zetnek. A négytalálatos szel­vények sorszáma a következő: LA 248 450, LA 251611, LA 299 350, LA 315 128, 1 881 254, 2 195 750. 2 458 057, 2 491 981, 2 580 137, 2 618 050, 2 657 150, 2 710 325, 2 757 552. 2 857 503. 3 176 055, 5 205 398, 6 028 089, 6 099 732, 7 059 990, 7 231 060 7 268 217, 7 291 853. Harmincezer csirkéi ad jövőre a teljesen automatizált tápiá szelei „csibegyár“ Automatizált „csibegyár” építését kezdték meg a Tápió- szelei Kísérleti Gazdaságban, a helyi szakemberek tervei alap­ján, négyszázezer forintos költséggel. A csibenevelő központja egy kilenc méter magas torony lesz, ebből nyílik két, négy­négyezer csirke elhelyezésére alkalmas épületszárny. A to­ronyból adagolóberendezés juttatja a takarmányt az épület­szárnyakban lassan mozgó futószalagra és a mellette húzódó csőbe a frißs vizet. Az állatok így akkor és annyit esznek, illetve isznak, ahogyan azt szervezetük megkívánja, emellett egy szem takarmány sem vész kárba, mert a futószalagon maradt táplálék automatikusan visszajut a toronyba. A nyolc­ezer csibe felneveléséhez így mindössze egyetlen ember mun­kájára van szükség, annak is csak a toronyban működő gépe­ket kell irányítania. A Tápiószelei Kísérleti Gazdaság jövőre már 30—35 000 rántanivaló és pecsenyecsirkét nevel a „csibe- gyárban”. Nem a keret kell! Nem bizony! Mert ha nincs tüzelő, kétszeresen keserves dolog nézegetni a jó vastagtörzsű kályhába- valót. Márpedig Nagyková­csiban nincsen tüzelő. Nem­régiben ugyanis — a terü­leti elosztási elvek alapján — megszüntették a földmű­vesszövetkezeti bolthálóza­tot a községben, s ezzel együtt a földművesszövet­kezeti TÜZÉP-telepet is. A nagykovácsiak azóta ott áll­nak erdővel, bányával övez­ve — tüzelő nélkül. Kérték ők már a TÜ- KER-illetékcseit, hogy léte­sítsenek telepet a község­ben; telket, fedett tároló­helyiséget is tudnának biz­tosítani. Sajnos, elutasító választ kaptak, mondván, hogy nincs „keret". Pedig a nagykovácsiak nem is azt kérték. Köszö­nik. megvannak ők „keret” nélkül. De a szén, meg a fa, az nagyon kellene! 1 771 llopták a pénz­J-A tárcámat, benne a havi fize­téssel. Ellopták a zsebkendőmet is, az irattárcámat, sőt még a karom­ról a karórát is. És mindezt egy holdvilágos szép nyári estén Vá­cott, a dunapar- ton, a Halászkert kerthelyiségében vaffy félezer em­ber előtt. Ügy történt a dolog, hogy figyel­mes lettem a fal­ragaszokra, ame­lyek Jan Korosak lengyel bűvész váci fellépését hirdették. Na, ezt meg kell nézni, gondoltam ma­gamban. a család nyaral, szalma va­gyok, szép este van és a bűvésze­ket nagyon szere­tem. Protekciós helyet kaptam a pódium közelében és elhűlve néztem Korcsait- mester ügyeskedéseit. Hát ilyet még nem láttam. Vesz egy üres nikkelhen­gert, a hét végét a szemem láttára selyempapírral le­köti. azután el­kezd belenyúlkál- ni és egy egész textilboltot rak az asztalra. Azután elkér egy százast meg egy tízest, beleteszi egy dobozba. Hó- kusz-pókusz: a százasból takarék- könyv lett, no, ez kamatozik is, mondja. Hopp, úgy lá­tom, éhes. Egymás után 20 ping-pong- labdát eszik meg. De valami baja lehet a gyomrá­nak, mert vissza­szedi a ping-pong­labdákat: mind színessé vált! A ztán pajzán­ul kodik. Hoz egy jókora képet, egy fiatal nő van rajta. Elmeséli, hogy együtt vol­tak a Balatonon, a nő nem akart megfürödni, levet­kőzni, de ő közbe­lépett és — íme — összehajtja a képet, közé nyúl és sorban húzza ki a ruhát, cipőt, kombinét, majd felmutatja a ké­pet: ugyanaz a nő, fürdőruhában. Ismét összehajtja és leszed még minden leszedhe- tőt s a közönség zajosan követeli a képet. Ennek is eleget tesz nagy húzódozás után: a képen a nő feje látható, onnan a Balaton habjai... Persze harsogó nevetés, taps ju­talmazza ügyessé­gét. Most egymadár- kalVka kerül az asztalra, benne a kis kanári. Egy­két mozdulat és a. kalitka a madár­ral együtt — el­tűnt. Ugyanez tör­ténik a kezében tartott égő petró­leumlámpával is. Sikere van a bű- vésziskolának is: megmutatja a fá­ból készült műto­jást, azt is, hogy gyömöszöli bele a kendőt, majd leüti az asztalhoz — a műtojás helyett valódi tojás folyik szét. Dülöngélünk a nevetéstől. Az egyik mutat­ványnál én is ked­vet kaptam segéd­kezni, felcsaptam bűvészinasnak: hátha sikerül el­lesni, mi a trükk­je, mi benne a kézügyesség. Ne­kem nem sikerült észrevenni sem­mit. Neki sikerült összeszedni az ér­téktárgyaimat. Na­gyon elvörösöd­hettem, mert c közönség hango­san derült rajtam. a nagysikerű ti előadás után leültünk egy pár szóra. Korosak mester jó megje­lenésű, középkorú férfi. Csaknem 20 éve van már Ma­gyarországon, de 0 nyelvet még min­dig nehezen be­széli, Ez azonban a színpadon nem hátrány, sőt.. s Megkértem, mondjon el vala­mit magáról és a munkájáról. Sajá­tos beszédmódját „lefordítom ma­gyarra”: — Szép pálya ez. Örömmel dol­gozom rajta, mert szeret a közönség és én is szeretem a közönséget. Cso­dák persze nin­csenek. amit én csinálok, az csak a felfokozott kéz­ügyesség és a fo­gások helyes al­kalmazása. Meleg kézfogás­sal búcsúzunk. El­megy, a harmadik asztalnál megáll, gondolkozik, visz- szajön. — Nem akarom megrövidíteni — mondja és az asz­talra rakja a kulcskötegemet, a zsebkésemet, ciga­rettatárcámat és öngyújtómat. És végleg távo­zik. F. M. Mi van az arab-keleti események hátterében? A közel-keleti olaj — a tőkés világgazdaság létkérdése N em múlik el nap, hogy a Közel-Kelet ne szerepelne az újsá­gok hasábjain, a rádiók híreiben. Az amerikai—angol impe­rialisták legutóbbi libanoni és Jordániái agressziója meg egyene­sen olyan nemzetközi feszültséget teremtett, amely már-már rob­banással fenyegetett. S ez egyáltalán nem véletlen. A Közel-Kelet az a terület ma. ahol nemcsak három földrész: Európa, Ázsia és Afrika találkozik, hanem a jelenkor minden lényeges problémája is. A mai világgazdaságról, korunk politikai arculatáról teljes és hű képet kapni a Közel-Kelet figyelmenkívül hagyásával nem lehet. Felvetődik a kérdés: miből ered a Közel-Keletnek ez a kü­lönleges jelentősége? Ezt a jelentőséget ma három csomópont köré lehet csoportosítani. Ezek közül első: a stratégiai helyzet, amely mindenekelőtt a földrajzi fekvéssel függ össze és amely a történelem folyamán sokszor döntően befolyásolta e terület sor­sát A Földközi-tenger partjain már a régmúlt időkben virágzó kultúrák terültek el. Amíg a Keletre vezető tengeri utat nem is­merték, a Közel-Keleten át áradt Európába a fűszer, a gyarmat­áru s a Távol-Kelet sok-sok más kincse. Ez a terület volt az első gyarmat, majd kiinduló pont, ugródeszka a további gyarmatosí­táshoz. A történelem valamennyi hódítója felismerte a Közel- Kelet jelentőségét és ennek nyomán szinte szünet nélkül tapos­ták földjét a legkülönbözőbb külső hódítók: a görögök, perzsák, rómaiak, a keresztesek, törökök, mongolok, franciák. A sort ma az angol ejtőernyősök és az amerikai hatodik flotta tengerész- gyalogosai zárják he. A stratégiai jelentőség tartalma ma természetesen más. Stratégiailag ez a térség most elsősorban a Szovjetunió elleni katonai felvonulás számára jelent terepet, másrészt viszont a közel-keleti és afrikai gyarmatok és imperialista érdekeltségek katonai ellenőrzésének bázisa. A másik két tényező — az olaj és az Imperialistaellenes moz­galom _ amelyek az előbbivel együtt a Közel-Kelet jelentőségét adják, viszonylag új és az utóbbi évtizedekben, években jelent­kezik különös erővel. A három tényező közül mai cikkünkben az olajjal foglalkozunk. Az olaj és a mai világgazdaság terjedésében keresendő. A vi­lág olajtermelése az 1870. évi 800 000 tonnáról 1956-ban 835 millió tonnára nőtt. A techni­kai fejlődés szempontjából kü­lönösen nagy jelentőségű leg­utóbbi tíz esztendőben a világ olajtermelése megkétszerező­dött. Ugyanakkor nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy az olaj mint kenőanyag és a vegyipar, valamint a könnyű­ipar alapvető nyersanyaga is rendkívül fontosságú. Ha számba vesszük a világgazda­ság jelenlegi technikai bázisát, a gépek és a gépi berendezé­sek óriási tömegét, s ha figye­lembe vesszük, hogy e hatal­mas géptömeg legfontosabb kenőanyaga — az apró műsze­rektől az óriási turbinákig és csatahajókig — az ásványolaj volt és marad a jövőben is, nem lehet kétségünk afelől, hogy az olajfelhasználás a jö­vőben ezen a területen is csak növekszik. Az olajnak a vegyiparban és a könnyűiparban betöltött sze­repe a szénhidrogéneknek és a benzoltermékeknek a szerves­kémiában elfoglalt helyzetével függ össze. Az ásványolajat ma már ezer és ezer külön­féle termék és közszükségleti cikk formájában használjuk, a gyógyszerektől és festékektől kezdve a tisztószereken és robbanóanyagokon át a sokféle legújabb műanyagig. Csak az olajfinomítás egyetlen mellék- termékén, a kátrányon, egész iparágak alapulnák. Igaz persze, hogy számos országban kísérleteznek az olajnak szintétikus úton — szénből és olajból — történő előállításával, eddig azonban egyetlen módszerrel sem sike­rült az olajat gazdasági érte­lemben akárcsak szűkösen is pótolni. Szóba jön természete­sen az olajnak atomenergiá­val való helyettesítése is, a gyakorlati élet tapasztalatai és a szakértők számításai azon­ban arra intenek, hogy itt sem szabad túlzásba esni. Az 1955- ben megtartott genfi atom­energia-konferencián kimutat­ták például: a modern ipar energiaszükséglete olyan ütem­ben növekszik, hogy a jövőben minden fellelhető energiafor­rást igénybe kell venni, a sze­net, olajat és villamosenergiát csakúgy, mint az atomener­giát. Kiszámították azt is, hogy az elkövetkező tíz évbén újból megkétszereződik a világ olaj­fogyasztása és hogy ha sikerül is egy-két évtizeden belül ter­melésre hasznosítani az atom­energiát, a világ energiagazda­sága még 1975-ben nagyrészt az olajellátástól függ. Úgy hisszük, ennyi elég is arra, hogy az olajnak a világ- gazdaságban betöltött szerepét érzékeltessük és hogy megálla­pítsuk: az olaj gazdasági je­lentősége a jövőben csak to­vább növekszik. Üzlet, politika, háború Körülbelül 90 esztendeje an­nak, hogy egy clevelandi kis olajkereskedő, John Rockefel­ler megalapította a Standard Oil Companyt. Az egykori sze­rény kis részvénytársaság mai tulajdonosod mintegy hárorn- milliárd dollár nyeréséggel zárták az 1956-os esztendőt. Az olaj a XX. század legna- gyobbszabású és legzsírosabb üzletének bizonyult. Mintegy ötmilliárd dollárra lehet be­csülni azt az összeget, amelyet az amerikai és angol olajtár­saságok évről évre zsebrevág- nak. A közel-keleti olaj kiter­melésében például 22 amerikai cég érdekelt. Ezek a monopó­liumok évi 1,7 milliárd dollárt fektetnek a fenti üzletbe, ugyanakkor tiszta hasznuk évente egymilliárd dollár. Nincsen a világnak egyetlen iparága sem, amelyben a tőke koncentrációja és centralizá. ciója olyan magas fokot ért volna el, mint éppen az ás­ványolajtermelésben, szállítás­ban és finomításban. A kapi­talista világ olajtermelésének több mint 90 százalékát ma két nagy olajkartell, a Standard (Rocksíelier-csoport) és az an­gol Royal Dutch Schell tartja közvetlen vagy közvetet ellen­őrzése alatt. Jellemző, hogy az USA „mil­liárdosok klubjá”-nak 19 tagja közül 10 olajmonopólium s ezek aktíváinak értéke na­gyobb, mint az összes egyéb iparágakhoz tartozó monopó­liumoké. Nincs a világnak még egy olyan területe, amelyen any- nyira befejezett és teljes len­ne „a Föld felosztása a vezető monopóliumok között”, mint az olajlelőhelyek övezetében és nincs a világnak egyetlen gazdasági ága, amelyben az Egyesült Államok és Anglia, a két vezető imperialista állam olyan hegemóniára tett volna szert, mint az olajiparban. Közgazdászok számításai sze­rint Argentína olajtermelésé­nek 71, Mexikóénak 100 és Irakénak 23 százaléka kivéte­lével Amerika és Ar-lia osz­tozik a tőkés világ teljes olaj- termelésén. A Közel-Kelet olaját például 60 százalékban az amerikai, 25 százalékban az angol és mintegy hat százalékban a francia monopóliumok bitorol­ják. A többi kilenc százalék belga, holland, olasz, japán tő­kések, valamint a libanoni, Szí­riái és egyiptomi stb. vállala­tok birtokában van. Az olaj tehát mind ipari, mind pedig pénzügyi szem­pontból nagyhatalom. Világos, hogy akik ezt a hatalmat ke­zükben tartják, nemcsak befo­lyást gyakorolnak országuk mindenkori kormányára és annak politikájára, hanem ma már egyenesen irányítják, il­letve meghatározzák azt. Erre ismét csak egyetlen példát: Az olajmonopóliumok ke­zekbe kaparintották az egykor legdemokratikusabb tőkés ál­lam, az Egyesült Államok poli­tikai irányítását is. Eisen- howert a Rockefeller-csoport segítségével emelték az elnöki székbe és ő viszonzásképpen Rockefeller ék szájaié e szerint

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom